2022. IV. évfolyam 3. szám
Letöltés
2022. IV.évfolyam 3. szám 24-27. oldal

D.493/20/2021.számú határozat

A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett esetében fennállnak a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények.

Tényállás

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), mint beszerző, valamint 5 gazdasági szereplő, köztük a kérelmezett, mint kereskedők között 2021. március 8-án keretmegállapodás jött létre villamos energia központosított beszerzése tárgyban.

A keretmegállapodást 2021. október 21-én a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján a felek akként módosították, hogy a Keretmegállapodás 1. sz mellékletében foglalt keretmegállapodásos maximum ár indexálása az eddigi havi egy alkalomról havi kétszeri alkalomra változott. Az első periódus a (tárgy)hónap 1. napjától a (tárgy)hónap 15. napjáig tartó rész, a második periódus a (tárgy)hónap 16. napjától a (tárgy)hónap utolsó napjáig tartó rész.

Az ajánlatkérő 2021. szeptember 24-én töltötte fel az igénybejelentését a KEF portálon a fenti keretmegállapodás keretében.

Az ajánlattételi felhívást 2021. szeptember 27-én küldte meg a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek, a Kbt. Második Rész XV. fejezet 104. §-a alapján a keretmegállapodásos eljárás 2. része szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására.

Az ajánlattételi felhívás rögzítette a hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra, a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a szerződés meghatározását.

A felhívás az ajánlatok értékelési szempontjaként a legalacsonyabb ár szempontját határozta meg a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint.

Az ajánlatok összehasonlítása a nettó Egységárra (HUF/kWh) - mint ajánlati árra - tett megajánlás alapján történik.

Az ajánlatkérő részletesen meghatározta az egységárra vonatkozó feltételeket.

Az ajánlattételi felhívás mellékletét képezte a felolvasólap, és az adásvételi szerződés tervezete.

Az ajánlattételi határidőre a felhívott 5 kereskedő benyújtotta az ajánlatát, köztük a kérelmezett is 55.367.- Ft/kWh ajánlati árral.

Az ajánlatkérő elkészítette és megküldte az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére, melyben a kérelmezett ajánlatát tüntette fel érvényes és nyertes ajánlatnak, a további 4 ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen lett, mert az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nem pótolták az ajánlataik hiányosságait.

Az ajánlatkérő tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a szerződéskötési moratórium letelte után a szerződés megköthető. Kérte, hogy a szerződéskötésre a képviseletre jogosultak jelenjenek meg a felhívásban szereplő időpontban és helyen.

A kérelmezett a fentieket követően tájékoztatást küldött az ajánlatkérő részére, amely szerint előre nem látható körülmény miatt nem áll módjában aláírni a szerződést.

Az ajánlatkérő válaszlevelében hivatkozott a Kbt. 131. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a kérelmezett ajánlati kötöttségére, továbbá arra, hogy ha jogszerű indokot nem jelöl meg, vagy az ajánlatkérő levelére nem válaszol, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárást kezdeményez. A Kbt. 177. § (1) bekezdése alapján a kérelmezettnek számolnia kell a Kbt. 165. §-a szerinti közigazgatási jogi, mind pedig a Ptk. 6:519. §-a szerinti polgári jogi jogkövetkezményekkel.

Az ajánlatkérő jegyzőkönyvet vett fel arról, hogy a kérelmezett képviseletére jogosult a szerződéskötésen nem jelent meg.

A jogorvoslati kérelem

Az ajánlatkérő, mint kérelmező a jogorvoslati kérelmében kérte a kérelmezettel szemben a Kbt. 131. § (9) bekezdés megsértésének a megállapítását.

A kérelmezett észrevétele

A kérelmezett az észrevételében alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. A kérelmezett észrevételében hivatkozott a villamos energia piaci átlagárának változására, továbbá arra, hogy a kérelmezettel szemben - a Kbt. 131. § (5) bekezdése szerinti időben - csődeljárás megindítására került sor, ezért a kérelmezett - mint ajánlattevő - tekintetében felmerült a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

A keretmegállapodásos eljárás első részében az ajánlati felhívás feladására 2020. december 9-én került sor. A Döntőbizottság az e napon hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytatta le a vizsgálatot.

Az ajánlatkérő, mint kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. § (9) bekezdését, a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülési körülményeket nem igazolta.

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos.

A Kbt. 131. §-a rögzíti a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket.

A Kbt. 131. §-ának jogalkotói indokolása szerint „Továbbra is irányadó, hogy a szerződést a nyertes ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel, a közbeszerzési eljárásban kialakult végleges feltételek szerint kell megkötni, és az értékelés során figyelembe vett ajánlati tartalmi elemeknek mindenképpen a szerződés tartalmává kell válnia, azaz a nyertes ajánlattevő, mint szerződő fél számára szerződéses kötelezettségként is meg kell jelennie. …

A szerződéskötési kötelezettség szabálya annyiban módosul, hogy az ajánlatkérőnek vagy nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesüléshez azt kell bizonyítania, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. A szerződéskötés alóli mentesülés új szabálya továbbra is szigorúbb a Ptk.-nak a fennálló szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó általános szabályához képest, ugyanakkor közelebb viszi a Kbt. szabályait a Ptk. rendelkezéseihez.”

A Kbt. 131. §-nak rendelkezései, és a Kbt. 131. §-ának jogalkotói indokolása alapján, az eredményes közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc nappal meghosszabbodik. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni.

A nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján abban az esetben szabadul az ajánlati kötöttségétől, ha bizonyítani tudja, hogy

  1. az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,
  2. ellenőrzési körén kívül eső,
  3. és általa előre nem látható körülmény miatt,
  4. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes,
  5. vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A konkrét esetben a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a jelen közbeszerzési eljárás nyertese a kérelmezett lett a 2021. október 26-án kihirdetett eljárást lezáró döntéssel, melynek alapján a kérelmezettet a Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint szerződéskötési kötelezettség terhelte, amely a Kbt. 131. § (5) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek a kérelmezett részére történt megküldése napjától számított harminc nappal meghosszabbodott.

A kérelmezett ajánlati kötöttsége 2021. november 25. napjáig fennállt (Kbt. 48. § (1) bekezdése).

A kérelmezett a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján abban az esetben szabadulhat az ajánlati kötöttségtől, ha bizonyítani tudja a törvényben meghatározott mentesülési körülmények fennállását.

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmezett esetében a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények fennálltak.

A kérelmezett esetében

  1. az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,
  2. ellenőrzési körén kívül eső,
  3. és általa előre nem látható körülmény miatt,
  4. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes,
  5. vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő maga is arra hivatkozott, hogy a kérelmezett kereskedő, akinek az ajánlatában figyelembe kellett vennie a villamosenergiapiaci helyzetet.

A kérelmezett szabadulhat az ajánlati kötöttségétől az általa felhozott indokok alapján.

A kérelmezett helyénvalóan állította, hogy a KEF és 5 kereskedő (köztük a kérelmezett) között létrejött keretmegállapodásnak a kérelmező nem részese, a kérelmező és a kérelmezett jogviszonyában a keretmegállapodásos eljárás 2. részének lebonyolítására vonatkozó rendelkezések azonban irányadók.

E tekintetben így figyelembe kell venni, hogy a keretmegállapodás kérelmező által felhozott XI. 1.2. II. pontja elismeri a felek akaratán kívül álló mentesülési körülményként a járványt, ha a járványhelyzetből – állami döntésből fakadó – veszélyhelyzet következik be.

A keretmegállapodás 3. számú melléklete, és ennek megfelelően az ajánlati felhívás 12. pontja alapján az egységárra vonatkozó előírás követendő, mely szerint a verseny újranyitás során megajánlott egységár nem lehet magasabb, mint az adott kereskedőre vonatkozó, a verseny újranyitás ajánlattételi hónapjában érvényes keretmegállapodásos maximum ár.

E tekintetben figyelembe kell venni, hogy a tárgyi keretmegállapodást 2021. október 21-én a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján a felek módosították. A módosítás indokaként rögzítették, hogy a „módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre: a villamos energia tőzsdei ára — részben a COVID-19 vírus járványügyi veszélyhelyzet miatt bekövetkezett gazdasági körülmények miatt — olyan mértékben változik, hogy a keretmegállapodásban foglalt árkövetés gyakorisága nem biztosítja az eljárás második részében — az intézmények beszerzései során az érvényes (gazdaságilag megalapozott és vállalható) ajánlattétel lehetőségét.”

A szerződésmódosítás II. pontja alapján a keretmegállapodásos maximum ár indexálása az eddigi havi egy alkalomról havi kétszeri alkalomra változott.

A fentiek alapján a keretmegállapodásos eljárás 2. részében, ezen belül az egységár meghatározása tekintetében a 2021. október 21-én létrejött keretmegállapodás módosítás az irányadó, amely előre nem látható körülményként rendeli figyelembe venni a villamos energia tőzsdei árának változását, részben a COVID-19 vírus járványügyi veszélyhelyzet miatt bekövetkezett gazdasági körülmények miatt.

A kérelmezett okirati bizonyítékokat csatolt a fentiek igazolására.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a villamos energia tőzsdei árának változása hosszabb folyamat eredménye, nem az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően keletkezett. Mindennek kihatása azonban a kérelmezettnél az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott változás, amelyre figyelemmel a kérelmezettel szemben 2021. november 24-én a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétették.

A kérelmezett a nyilatkozatában arra is hivatkozott, hogy a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételére figyelemmel, a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, amely kizárja a szerződés megkötését.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 73. cikkére, továbbá a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontjára, (2) bekezdésére, a Kbt. 143. § (2) bekezdésére figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezettel szemben a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételére figyelemmel, a kérelmezett Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, amelynek alapján a szerződés felmondásának, vagy attól való elállásnak lenne helye.

A kérelmezett esetében a fentiek alapján fennállnak a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények, vagyis az ellenőrzési körén kívül eső, általa előre nem látható ok, a kérelmezettnek a szerződés teljesítésére való képtelensége, továbbá az, hogy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett nem sértette meg a Kbt. 131. § (9) bekezdését, a kérelmezett esetében az ajánlati kötöttség mentesítésének körülményei fennállnak, a mentesülési körülmények a kérelmezett által előterjesztett bizonyítékok alapján elfogadhatóak.

A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a jogorvoslati kérelmet elutasította.

A határozat végleges, ellene keresetet nem nyújtottak be.