A Közbeszerzési Hatóság válasza
A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a Kbt. 5. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben a Kbt. 5. § (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya
a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,
b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy
c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.
A fentiekre tekintettel, a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, a nevelési és oktatási rendeltetésű épületek közül az iskolák és felsőoktatási épületek építési munkái azok, amelyek a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérői minőséget megalapozzák.
Sem a Kbt., sem a 2014/24/EU irányelv nem határozza meg az iskola fogalmát. Ebből következően a magyar jogrendszerre általánosan irányadó fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.
Az Nkt. 7. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a köznevelési rendszer intézményeit. A kollégium (ideértve a kollégiumok speciális működési formájaként az Nkt. 17. §-a által meghatározott szakkollégiumot is) és az iskola is köznevelési intézménynek minősül, az Nkt. a köznevelési intézmények tekintetében rögzíti, hogy azok nevelési-oktatási intézmények [Nkt. 7. § (1) j) pont, (1a) bekezdés].
Az Nkt. ugyanakkor a kollégium (szakkollégium) és az iskola intézményét egymástól elkülönítetten kezeli [Nkt. 7. § (1)-(1d) bekezdései].
Az Nkt. 7. § (1d) bekezdése értelmében iskola a középfokú iskola (szakiskola és készségfejlesztő iskola), valamint a 7. § (1) bekezdés b) és g) és h) pontja szerinti köznevelési intézmény (általános iskola, alapfokú művészeti iskola és a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola). Az Nkt. 7. § (1b) bekezdése értelmében középiskola a 7. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti köznevelési intézmény (gimnázium, szakgimnázium).
Az Nkt. 17. § (1) bekezdése szerint a kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. Az Nkt. 17. § (3) bekezdése értelmében a kollégium – részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint – szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen.
A fentiekre tekintettel, a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az Nkt. szerint működő kollégium (szakkollégium) támogatásból finanszírozott felújítása és bővítése a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem alapoz meg ajánlatkérői minőséget.
Az Nkt. 7. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy egy köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is ellássa (többcélú intézmény). Az Nkt. hivatkozott szakaszához fűzött indokolás szerint: „nem indokolt ugyanis kizárni annak lehetőségét, hogy a közös igazgatású intézményben többféle iskolai feladatot egységes iskola vagy összetett iskola láthasson el és emellett önálló intézményegységként működjön például az alapfokú művészetoktatási iskola vagy kollégium feladatait ellátó intézményegység.”.
A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy vélhetően megalapozhatja az ajánlatkérői minőséget az, amennyiben egy kollégium (szakkollégium) valamely, az Nkt. 7. § (1d) bekezdése szerint meghatározott iskolának minősülő köznevelési intézménnyel együtt, az Nkt. 7. § (2) bekezdése szerinti többcélú köznevelési intézményként működik. Ebben az esetben ugyanis a közös igazgatású – iskolaként is funkcionáló – intézmény vonatkozásában kell megvizsgálni a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség fennállását a szervezetnél, ahol a beszerzési igény felmerül, az intézmény a Kbt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti iskolának minősülhet.
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a szakkollégium felújítása és bővítése során egy már meglévő iskolaépület egészül ki, az iskolaépülettel funkcionális egység jön létre. Ez esetben a vonatkozó építési beruházás tárgya a Kbt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti iskola, amely a közbeszerzési kötelezettséget megalapozza.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Felsőokt. tv.) is tartalmaz a hatálya alá tartozó kollégium és szakkollégium vonatkozásában rendelkezéseket. A Felsőokt. tv. 8. § (6) bekezdése szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) – felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet. A Felsőokt. tv. 54. §-a értelmében pedig felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó és felzárkóztató rendszert, illetve programokat működtet: ennek keretében tudományos diákköröket, szakkollégiumokat, illetve roma szakkollégiumokat működtethet.
Fentiek alapján a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a Felsőokt. tv. által szabályozott szakkollégium (épülete) vélhetően a Kbt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti felsőoktatási épületnek minősül.