A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogesetek a jogszabályba ütközően visszavont ajánlattal, és a hamis adatszolgáltatás miatt korábban kizárt ajánlattevő ajánlatával kapcsolatosan az ajánlatkérő bírálati kötelezettségével foglalkoznak. A hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérő jogosult a korábbi kizárás okainak súlyosságát mérlegelni, és akkor zárhatja ki a mérlegelést követően az ajánlatkérő az ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból, ha alapos oka van arra, hogy megkérdőjelezze annak megbízhatóságát.[1]
A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A kérelmező részvételi jelentkezése jogellenesen visszavonásra került, mely tényt az ajánlatkérő a bírálatkor jogsértően nem vett figyelembe.
[1] Lásd e tekintetben a 2021. február 1-től hatályos Kbt. jogalkotói indokolását.
Tényállás
Az ajánlatkérő 2024. március 4-én a Kbt. Második Része szerinti dinamikus beszerzési rendszer létrehozására vonatkozó közbeszerzési eljárást indított felújítási és jókarbantartási munkálatok építési beruházás tárgyában.
A részvételi felhívás jogorvoslat szempontjából releváns feltételei szerint:
"2.1.4. Általános információk
4. A RJ benyújtásának tartalmi és formai követelményei: a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
9. A DBR fent meghatározott érvényességi, fennállási ideje alatt bármikor, bármely olyan gazdasági szereplő (részvételre jelentkező) kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelő részvételi jelentkezését. A DBR-be való felvétel feltétele tehát a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott részvételi jelentkezés benyújtása, az alkalmassági előírásoknak való megfelelés igazolása, és az előírt kizáró okok fenn nem állása.
11. A felhívásban és a dokumentációban nem szabályozott kérdésekben a dokumentáció rendelkezései, valamint a Kbt. és végrehajtási rendeletei az irányadók.
13. AK az eljárást elektronikus úton, az EKR-ben bonyolítja le, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályai szerint (továbbiakban: e-Kr.).
15. Amennyiben valamely nyilatkozatminta az elektronikus közbeszerzési rendszerben (továbbiakban: EKR) elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell a részvételi jelentkezés részeként megtenni.
15. Tervezett további feltételek az ajánlattételi szakaszban: BT-67/b (III.3) folytatása: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bármely kizáró ok fennáll. Ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kizáró ok az eljárás során következik be.
Igazolás módja:
a) Az ajánlattevőnek a Kbt. 67. § (1) bek. és a Kr. 1. § (1) bek. alapján az EEKD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá.
e) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat a kizáró okok hiányát igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük az EEKD megfelelő részeiben, azon adatbázisok elérhetőségeinek kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára a Kr. előírja.
f) Az ajánlatban a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján be kell nyújtani az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
g) Ajánlattevő a felhívásban előírt kizáró okok fenn nem állását az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti felhívására köteles igazolni a Kr. 8. §, 10. § és 12-16. § szakaszaiban foglaltaknak megfelelően.
i) A kizáró okokra és az alkalmassági követelményre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolás benyújtható (felhasználható) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós.
j) A III. Fejezetben említett igazolási módok az V. Fejezetnek megfelelően kiválthatók, ha a gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek (Kr. 1. § (4) bek.) Öntisztázás a Kbt. 64. § szerint, az erre vonatkozó jogerős határozatot az EEKD-val egyidejűleg kell benyújtani. A Kr. 2-7. §-a irányadó. A kizáró okokra vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolás benyújtható (felhasználható) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós."
"2.1.6. Kizárási okok:
A verseny torzítását célzó megállapodás más gazdasági szereplőkkel: A Kbt. 62. § (1) bekezdése o) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. A további kizáró okokra történő hivatkozás és a kizáró okok igazolási módja a felhívás VI.3 pontjában (BT-300 mezőjében) foglaltak szerint.
Tisztán nemzeti kizáró okok: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bármely kizáró ok fennáll. További információ a felhívás VI.3 pontjában (BT-300 mezőjében)
Hamis nyilatkozatot tettek, nem tudtak információt nyújtani, nem tudták benyújtani a kért dokumentumokat, és bizalmas információkat kaptak az eljárásról: A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg. A további kizáró okokra történő hivatkozás és a kizáró okok igazolási módja a felhívás IV.1.11 pontjában (BT-300 mezőjében) foglaltak szerint."
A felhívás rögzítette a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, az alkalmassági feltételeket, az értékelési szempontokat.
A részvételi dokumentáció egyebek mellett tartalmazta az alábbiakat:
"A DBR érvényességi, fennállási ideje alatt – azaz a 48 hónap alatt – bármikor, bármely olyan gazdasági szereplő (részvételre jelentkező) kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelő részvételi jelentkezését.
A JELENTKEZÉS ELKÉSZÍTÉSE ÉS KÖLTSÉGEI
A jelentkezésben bekért információk benyújtásáért a részvételre jelentkező felel, nem kielégítő információk közlésének következménye a jelentkezés érvénytelenné nyilvánítása lehet.
A JELENTKEZÉST ALKOTÓ DOKUMENTUMOK (NYILATKOZATJEGYZÉK)
A részvételre jelentkező az útmutató mintáitól eltérő, egyéb nyilatkozatokkal, igazolásokkal is teljesítheti az előírásokat, amennyiben a benyújtott dokumentumok a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek tartalmilag megfelelnek azzal, hogy ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosított, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával hozta létre, a részvételre jelentkező ezen űrlapot köteles kitölteni.
A JELENTKEZÉS FORMÁJA, BENYÚJTÁSA
A jelentkezés kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújtható be.
Az előírt nyilatkozatokat, dokumentumokat az eljárás erre a célra biztosított felületén kell megadni.
Működési hiba az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált egyedileg, adott eljáráshoz kapcsolódó informatikai hiba vagy ezen eljárás elektronikus közbeszerzési folyamatában bekövetkező hiba. Nem minősül működési hibának a kizárólag az ajánlatkérő vagy a részvételre jelentkező felelősségi körében felmerülő, az EKR-rel való kommunikációt érintő hiba, valamint az a hiba, mely abból ered, hogy az ajánlatkérő vagy jelentkező nem az EKR megfelelő funkcióját használja a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében rögzített előírás végrehajtására.
Az ajánlatkérő működési hiba esetén a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontját a működési hibára vonatkozó tájékoztatás közzétételét követően megfelelően alkalmazhatja.
RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK BÍRÁLATA
Irat megnevezése: Kizáró okok, alkalmasság: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) – részvételre jelentkező(k) vonatkozásában, valamint ha az alkalmassági követelmény(ek)nek más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, akkor a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet vonatkozásában is.
Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltakra
Benyújtás módja: EKR-ben létrehozott űrlap kitöltésével.”
A részvételi határidőig 44 darab részvételi jelentkezés érkezett.
A kérelmező a részvételi jelentkezését az EKR adatai alapján benyújtotta.
A kérelmező részvételi jelentkezése tartalmazta az EEKD-t, az alábbiak szerint:
"III. rész: Kizáró okok
C: Fizetésképtelenséggel, összeférhetetlenséggel vagy szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos okok:
Megtévesztés, információ visszatartása, képtelenség a szükséges iratok benyújtására, bizalmas információk megszerzése.
Került-e a gazdasági szereplő a következő helyzetek valamelyikébe?
a) a kizárási okok fenn nem állásának, illetve a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges információk szolgáltatása során hamis nyilatkozatot tett,
b) visszatartott ilyen információt,
c) nem tudta határidőre benyújtani az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által bekért kiegészítő iratokat,
d) megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat próbált megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban, vagy gondatlanságból olyan félrevezető információkat szolgáltatott, amelyek érdemben befolyásolhatják a kizárásra, a kiválasztásra vagy az odaítélésre vonatkozó döntéseket
Az ön válasza: Nem »
A kérelmező a benyújtott EEKD VI. rész záró nyilatkozatában az alábbi nyilatkozatot tette:
« Alulírott(ak) a hamis nyilatkozat következményeinek teljes tudatában kijelenti(k), hogy a fenti II-V. részben megadott információk pontosak és helytállóak."
Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást és felvilágosításkérést intézett a kérelmezőhöz, mely szerint az ajánlatkérő megállapította, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása alapján a kérelmezőt a közbeszerzésből kizárták a jelen ismertetés szerint B ajánlatkérő eljárásában. A kérelmezővel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti kizáró ok áll fenn, ezért a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevőt az eljárásból kizárták.
Az ajánlatkérő felkérte a részvételre jelentkezőt, hogy bizonyítsa, hogy a kizáró ok fennállásáról nem tudott, vagy arról az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie.
A kérelmező megküldte az ajánlatkérőnek a felvilágosítását, melyben közölte:
"Tárgyi eljárásban velünk szemben ajánlatkérő nem alkalmazta a fenti kizáró okot, így arról nem tudtunk másként nyilatkozni, mint, hogy nem áll fenn.
Tárgyi eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-ának (1) bekezdés ha) alpontja alapján mérlegeli, hogy az érintett jelentkezőt, ajánlattevőt megbízhatónak tartja-e az általa kötendő szerződés teljesítése kapcsán, és ennek megfelelően hoz döntést. Erről mint jelentkező nem tudunk nyilatkozni.
Jelen felvilágosítás alapján önkéntes hiánypótlás keretében sem tudjuk javítani az EEKD III. részét, mivel álláspontunk szerint a III. szakaszban nincs olyan szövegezés, amely az esetünkre irányadó lenne."
"Jelentkezésünket jóhiszeműen nyújtottuk be."
A kérelmező az EKR adatai szerint 2024. április 29. nap 11:05:44 perckor a részvételi jelentkezését visszavonta.
A kérelmező részvételi jelentkezése az EKR-ben a Benyújtott dokumentációk / részvételi jelentkezések mappában „visszavont” állapotot mutat, az eseménynapló almappában látható a részvételi jelentkezés visszavonása és annak pontos dátuma.
Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról szóló összegezést 2024. május 14-én küldte meg a részvételre jelentkezők számára.
Az ajánlatkérő a kérelmező részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánította, az összegezésben az alábbi indokokat rögzítette:
V.2.3) Érvénytelenítés jogcíme:
- Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pont: ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
Érvénytelenség indoka:
A Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása alapján a kérelmezőt a közbeszerzésből kizárták a B ajánlatkérő eljárásában, amely ajánlatkérő megállapítása szerint a kérelmező az eljárásban hamis adatot szolgáltatott, ezáltal vele szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti kizáró ok áll fenn, ezért ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján ajánlattevőt az eljárásból kizárta.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben a jogorvoslati kérelmezésével megegyező tartalommal az ajánlatának érvénytelenségét kifogásolta.
Az ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére közölte, hogy „Tekintettel arra, hogy a vitarendezésre nyitva álló határidő lejárt, ajánlatkérő a beérkezett irat tartalmi és formai vizsgálata nélkül, az előzetes vitarendezési kérelmet elutasítja.”
Az EKR rendszer a „Kizárt ajánlattevői nyilvántartás”-ban a kérelmező esetében rögzíti:
Az érintett közbeszerzési eljárás EKR azonosító számát.
A kizárt ajánlattevő szerepkörét az érintett közbeszerzési eljárásban.
Kizáró ok megjelölését: Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok.
Kizárás időpontja: 2024.04.04.
Kizáró ok megszűnésének ideje: 2027.06.04.
Publikus megjelenés utolsó napja: 2028.06.04.
Kizárásról az érintett tájékoztatásának (tudomásszerzés) időpontját: 2024.04.04.
A kizárás okát, többek között az alábbiak szerint:
"Ajánlattevő a valóságnak nem megfelelő adatra vonatkozó referencia igazolás benyújtását nem vitatta. Ajánlattevő az ajánlatát nem vonta vissza. A közbeszerzési eljárásban a nyilatkozati elv érvényesül, a benyújtott ajánlati irat „figyelmen kívül hagyása” nem értelmezhető. Ajánlattevő az alkalmassága igazolása céljából olyan referenciaigazolást kívánt az eljárásban felhasználni, mely esetében tisztában volt, de legalábbis tisztában kellett legyen azzal, hogy a szerződést kötő másik fél és a referenciaigazolást kiállító gazdasági szereplő személye nem azonos.
Mindezen indokok alapján Ajánlatkérő megállapította, hogy Ajánlattevő az eljárásban hamis adatot szolgáltatott, ezáltal vele szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti kizáró ok áll fenn, ezért Ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján Ajánlattevőt az eljárásból kizárja."
Döntést megtámadták-e a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt: Nem.
Döntést megtámadták-e Bíróság előtt: Nem.
A jogorvoslati kérelem
A jogorvoslati kérelem szerint a kérelmező részvételi jelentkezésének Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítása jogsértő.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő elsődlegesen a kérelmező ügyfélképessége hiányában az eljárás megszüntetését, érdemben az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés b), c), e) pontjaira tekintettel a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdéseit.
A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő írásbeli összegezését, és a jelen közbeszerzési eljárásban azt követően hozott döntéseit.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti dinamikus beszerzési rendszer létrehozására folytat közbeszerzési eljárást, melyet 2024. március 4-én indított meg, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. ezen a napon hatályos anyagi jogi rendelkezései alkalmazandók. Eljárásjogi szempontból a jogorvoslati kérelem 2024. május 22-i benyújtásakor hatályos jogszabályok az irányadók.
A Döntőbizottság először az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására azt vizsgálta, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel a jogorvoslati kérelem benyújtására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező közvetlen érdekeltsége a jogorvoslati kérelem benyújtására a konkrét esetben fennáll. A kérelmező érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtott be, a részvételi jelentkezése bírálata során azonban az ajánlatkérő a kérelmező részvételi jelentkezésére vonatkozó fontos körülményt hagyott figyelmen kívül, továbbá az ajánlatkérő döntése egyéb okból is jogellenes, amely a kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelenségére kihatott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata alapján az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. kógens szabályozása alapján az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés/ajánlat érvényességének megítélése során a felhíváshoz, a közbeszerzési dokumentumokhoz és a jogszabályokhoz kötött, a felhíváson, a közbeszerzési dokumentumokban előírtakon nem terjeszkedhet túl. A bírálat során hiány, hiányosság, vagy nem egyértelműség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1)-(10) bekezdését köteles alkalmazni.
Az ajánlatkérő által lefolytatott bírálat folyamata akkor fejeződik be, ha az ajánlatkérő a bírálat eredményeként egyértelmű döntést tud hozni a részvételi jelentkezés/ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről, és a további hiánypótlás vagy a felvilágosítás kérés nem ütközik a Kbt.-ben meghatározott korlátokba. Az érvényesség vagy érvénytelenség a megfelelő eljárási cselekmények lefolytatását követően vonható le. Az ajánlatkérő a bírálat során a részvételi jelentkezés/ajánlat összességét köteles bírálat alá vonni, az adott részvételi jelentkezés/ajánlat bírálatát érintő jelentős körülményt nem hagyhatja figyelmen kívül.
A Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárásában a kérelemhez kötöttség elve érvényesül.
A Döntőbizottság a fentiek figyelembevételével értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, és a jogorvoslati kérelem tartalmi vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy a kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró okkal összefüggésben az érvénytelenségről jogsértően döntött, továbbá helytállóan kifogásolta, hogy az ajánlatkérő jogsértően nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a kérelmező a részvételi jelentkezését visszavonta.
Az ajánlatkérő a kizáró okok igazolásáról a felhívás 2.1.4. pont 15.a) alpontjában úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevőnek a Kbt. 67. § (1) bekezdés és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés alapján az EEKD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (1) bekezdésére tekintettel a bírálat jogszerűségének vizsgálatakor az írásbeli összegezésből indult ki.
Az írásbeli összegezés érvénytelenség jogalapjára és indokára vonatkozó részének összevetésével a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelenségének megállapítására azzal összefüggésben került sor, hogy a kérelmezőt a közbeszerzésből kizárták a B ajánlatkérő eljárásában megállapított hamis adatszolgáltatás miatt.
E tényre tekintettel a kérelmező esetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn, mert a kérelmező esetében nem az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során merült fel a hamis adatszolgáltatás.
Az írásbeli összegezés nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelensége arra tekintettel került volna megállapításra, hogy a kérelmező EEKD nyilatkozatában a korábbi kizárásához képest tett a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot.
A fentiekre tekintettel az írásbeli összegezésben a kérelmező részvételi jelentkezésének a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) és c) pontjára alapított érvénytelensége jogsértő.
A Döntőbizottság vizsgálta a jogorvoslati kérelemben foglalt azon kifogást is, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját jogsértően nem alkalmazta a részvételi jelentkezés visszavonására tekintettel.
A kérelmező részvételi jelentkezése esetében az EKR „visszavont” állapotot mutat, továbbá az EKR-ből megállapítható, hogy a kérelmező a részvételi jelentkezését 2024. április 29. napján 11:05:44 perckor visszavonta.
A Kbt. 53. § (8) bekezdése értelmében a részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja részvételi jelentkezését. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig vonhatja vissza.
A kérelmező részvételi jelentkezésének visszavonása a kógens Kbt. 53. § (8) bekezdésére tekintettel jogszabályba ütközik, tekintettel arra, hogy a kérelmező a részvételi határidő lejártát követően vonta vissza a részvételi jelentkezését.
A kérelmező részvételi jelentkezése jogellenesen visszavonásra került, mely tényt az ajánlatkérő a bírálatkor jogsértően nem vett figyelembe. A kérelmező részvételi jelentkezése a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés b), c), e) pontjaira tekintettel a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdését, és jogkövetkezményeket alkalmazott a jogsértő ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság e határozata végleges, a határozat ellen keresetet nem nyújtottak be.