Kérdések és válaszok

1. 1.1. A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivétel alkalmazása a kutatási szerződések megkötése tekintetében jogszerűnek tekinthető-e, ha a szerződésben a kutató az alapkutatási tevékenység elvégzése körében a kutatási eredménye nyilvánosságra hozatala, illetve annak mások általi hasznosítása érdekében, az alapkutatáshoz szorosan kapcsolódóan előadás tartását, publikációs feladatok ellátását vállalja, valamint az ennek körében létrejött, szerzői jogi védelem alatt álló művekre ellenérték fejében felhasználási jogot biztosít a megbízónak? 1.2. A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivétel alkalmazása jogszerű-e, ha a kutató az érintett szerződés alapján kizárólag a kutatási eredményeinek ismertetését, előadások megtartását vállalja? 1.3. A 73000000-2 Kutatási és fejlesztési szolgáltatások és kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások CPV kód alapján a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivétel alkalmazása olyan tanácsadói szerződés megkötése során jogszerű-e, amelynek tárgya az adott szervezet kutatás-fejlesztési alaptevékenysége körében megkötendő kutatási szerződésekkel kapcsolatos tanácsadás, ha a 73000000-2 főcsoporton belül a 73210000-7 Kutatási tanácsadó szolgáltatások és a 73200000-4 Kutatási és fejlesztési tanácsadó szolgáltatások CPV kódok szerinti kategóriákra a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja kifejezetten nem utal?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az 1.1. kérdés szerinti esetben – az állásfoglalás kérésben rendelkezésre bocsátott információk alapján – nem állapítható meg, hogy a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti kivétel alkalmazásának fennáll-e az összes feltétele. A tárgyi kivétel feltételeit – különös figyelmet fordítva a lentebb részletezettekre – minden esetben az ajánlatkérőnek kell megállapítania az eset összes körülményének ismeretében. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az 1.2. és 1.3. kérdés szerinti esetben aggályos a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti feltételek fennállása, ezért javasolt az egyes feltételek tényleges megvalósulását felülvizsgálni, az alábbiakat is figyelembe véve.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az Európai Közösségek Bizottsága a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 213/2008/EK rendelete (CPV rendelet) alapján az alábbi kutatási és fejlesztési szolgáltatások tartoznak a kivételi körbe:

73000000-2 Kutatási és fejlesztési szolgáltatások és kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások

73100000-3 Kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások

73110000-6 Kutatási szolgáltatások

73111000-3 Kutatólaboratóriumi szolgáltatások

73112000-0 Tengerkutatási szolgáltatások

73120000-9 Kísérleti fejlesztési szolgáltatások

73300000-5 Kutatás és fejlesztés tervezése és kivitelezése

73420000-2 Előzetes megvalósíthatósági tanulmány és technológiai demonstráció

73430000-5 Tesztelés és értékelés

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja tehát nem kizárólag a kivételi körhöz tartozás feltételeit adja meg, hanem azokat a kritériumokat is, amelyek teljesülése közbeszerzési kötelezettséget jelenthet annak ellenére, hogy az adott – kivételi körbe tartozó – CPV kódú K+F szolgáltatásról van szó. Az egyes alkivételi esetkörök konjunktív feltételek, amelyeknek egyszerre kell fennállniuk ahhoz, hogy a beszerzés – annak ellenére, hogy az a CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra irányul – ne tartozzon a tárgyi kivételi kör hatálya alá.

Fontos megjegyezni, hogy a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivételi kör bizonyos – a vonatkozó jogszabályhelyben felsorolt – CPV kódok alá sorolható kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra terjed ki, mely szűk körbe a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem sorolhatók általános jellegű, vagy nem kifejezetten kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a kivételi körök fennálltát megszorítóan kell értelmezni, így azok alkalmazására csak a jogszabály által megengedett szűk körben van lehetőség. A kivétel minden jogszabályi feltételének fennállását köteles az ajánlatkérő bizonyítani, jelen esetben valamely meghatározott CPV kód alá tartozást, továbbá a K+F tevékenység eredményének ajánlatkérőn kívüli – állásfoglalásban részletezett – hasznosítását.

Azon szerződések esetében (1.1. kérdés), ahol a kutató az alapkutatási tevékenység elvégzése körében a kutatási eredménye nyilvánosságra hozatala, illetve annak mások általi hasznosítása érdekében, az alapkutatáshoz szorosan kapcsolódóan előadás tartását, publikációs feladatok ellátását is vállalja, ettől még a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti kivételi kör összes feltételének fennállása nem feltétlenül állapítható meg. Ezzel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmét arra, hogy a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti kivételi kör alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy a kutatás eredményét az ajánlatkérőn kívül más is hasznosítsa, ami abban az esetben még nem feltétlenül teljesül, amikor a kutató egy előadás vagy publikáció keretében nyilvánosságra hozza a kutatási eredményeit, mert ezzel még nem igazolt a más általi felhasználás megvalósulása.

A kivétel alkalmazásának az egyik feltétele, hogy a kutatás-fejlesztési eredményeket az ajánlatkérőn kívül más is teljes egészében megismerheti és hasznosíthatja. Ehhez önmagában nem elegendő csupán az, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekre ellenérték fejében felhasználási jogot biztosít a szerző a megbízónak (lásd 1.1. kérdés), hanem az is szükséges, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység eredményét a megbízó teljes egészében nyilvánosságra hozza, hogy annak eredményét bárki megismerhesse és saját tevékenysége során alkalmazhassa és hasznosíthassa.

Azonban abban az esetben, ha a szerződés kizárólag a – máshol, más szerződés keretében elvégzett – kutatási eredmények ismertetésére kerül megkötésre (1.2. kérdés), aggályosnak tekinthető az említett kivételi kör alkalmazása, tekintettel arra, hogy kutatási tevékenység ez esetben nem történik, így a szerződés esetében a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti CPV kódoknak való megfeleltethetőség kétséges.

Az adott ajánlatkérő kutatás-fejlesztési alaptevékenysége körében megkötendő kutatási szerződésekkel kapcsolatos tanácsadást (1.3. kérdés) a kérdező a 73210000-7 Kutatási tanácsadó szolgáltatások és a 73200000-4 Kutatási és fejlesztési tanácsadó szolgáltatások CPV kódok szerinti kategóriákba sorolja, melyek nem tartoznak a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában felsorolt CPV kódok közé, így nem tartoznak a kivételi körbe se. Ezzel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy a jogalkotó a 73000000-2 CPV főcsoportba a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadói szolgáltatásokat sorolta, melyek a Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint nem azonosíthatók a kutatási szerződésekkel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokkal. A kivétel szerinti esetkörben a kutatási tevékenységgel kapcsolatos tanácsadás szerepel, míg a kérdés szerinti esetben a kutatási szerződésekkel kapcsolatos tanácsadás, ami típusát tekintve vélhetően inkább jogi és nem kutatási jellegű tevékenység.

2. Jogszerűen nyilvánítható-e az ajánlattevő ajánlata érvénytelenné azzal az indokkal, hogy a megadott határidőre árindokolását nem nyújtotta be? A Kbt. 72. § (3) és (7) bekezdése nem tartalmaz egyéb rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az aránytalanul alacsony ár indokolás határidőben nem teljesítése miatt érvénytelenné nyilvánítható lenne az ajánlat. Egyéb eljárási cselekmények vonatkozásában a határidő elmulasztását azonban a Kbt. kifejezetten rögzíti: a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerint például „ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen”. Az aránytalanul alacsony ár indokolás kérésre történő felhívást megelőzően ajánlatkérőnek meg kell-e állapítania, hogy az adott ajánlat érintett elemei aránytalanul alacsony árat tartalmaznak, vagy elegendő csupán az ajánlatkérő erre irányuló feltételezése?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a beérkezett ajánlatokat több szempontból meg kell vizsgálnia, így többek között az ajánlati ár tekintetében is, hogy azt a beszerzés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsonynak ítéli-e. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az ajánlatkérő többek között a korábbi tapasztalataira, a becsült értékre, valamint a piaci viszonyokra tekintettel aránytalanul alacsonynak ítéli az ajánlattevő árát, indokolást köteles kérni. Az ajánlattevői indokolás hiányában az ajánlatkérő a rendelkezésére álló információk – mely ez esetben kizárólag az ajánlat – alapján tudja megítélni az ajánlat elfogadhatóságát, a gazdasági észszerűséggel való összeegyeztethetőségét. Ha az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, a Kbt. 73. § (2) bekezdés alapján érvénytelenné kell az ajánlatkérőnek az ajánlatot nyilvánítani.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának célja egyrészt, hogy a szerződés a megajánlott áron valóban teljesíthető legyen, másrészt a gazdasági észszerűséggel össze nem egyeztethető ellenszolgáltatással versenyelőnyt szerezni kívánó ajánlattevők kizárása az ajánlatok értékeléséből. Annak megítéléséhez, hogy a szerződés tárgya milyen ajánlati áron valósítható meg, az ajánlatkérő többek között a korábbi tapasztalataira, a becsült érték meghatározásakor figyelembe vett adatokra, valamint a piaci viszonyokra tud támaszkodni, de figyelemmel kell lennie a beszerzési tárgy specialitásaira is. Az ajánlatkérő attól az ajánlattevőtől kell, hogy árindokolást kérjen, akinek az ajánlati árát aránytalanul alacsonynak ítéli, tehát az ajánlatkérőnek a beérkezett ajánlatokat ebből a szempontból is meg kell vizsgálnia és döntést kell hoznia abban a kérdésben, hogy mely ajánlattevők árát ítéli aránytalanul alacsonynak. Amennyiben a fenti, illetve további releváns szempontok, mint viszonyítási pontok alapján megajánlott ellenszolgáltatás aránytalanul alacsonynak minősül, beáll az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani az árindokolás kérésre válaszul. A tárgyi esetben az ajánlatkérő az ajánlattevő árát aránytalanul alacsonynak ítélte, ezért árindokolást kért tőle. Mivel az ajánlattevő határidőre nem nyújtotta be az indokolást, az ajánlatkérőnek semmiféle olyan magyarázat, alátámasztó dokumentum nem állt rendelkezésére, amivel a korábbi feltételezését, miszerint az ajánlattevő aránytalanul alacsony árat ajánlott meg, meg tudta volna cáfolni.

Aránytalanul alacsony ár miatt a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján csak akkor nyilvánítható az ajánlat érvénytelenné, ha az ajánlatban és az árindokolásban közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. Amennyiben az ajánlattevő nem nyújt be árindokolást, akkor az ajánlatkérőnek kizárólag az ajánlatban található információk állnak rendelkezésére az ajánlati ár megítélése tekintetében. Abban az esetben viszont, ha az ajánlatkérő a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz, akkor nem az indokolás be nem nyújtása, hanem a Kbt. 73. § (2) bekezdésében írott lehetőség alapján (aránytalanul alacsony árat tartalmazó ellenszolgáltatás) kell érvénytelenné nyilvánítania az ajánlatot.

A D.278/16/2022. számú határozatában a Döntőbizottság kiemelte, hogy „Az ajánlatkérőnek a részére benyújtott indokolásban foglaltak alapján kell megítélnie az ajánlat érvényességét. Lényeges azonban kiemelni, hogy az ajánlattevőt terheli annak bizonyítása, hogy az általa megajánlott áron a közbeszerzés tárgyát képező szerződés teljesíthető, annak alacsony mivolta ellenére. Az ajánlatkérő a döntését feltételezésekre nem alapíthatja, az ajánlatkérő döntésének alapját az ajánlattevőtől a Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján beérkezett adatok, információk, illetve ezek alátámasztásaként csatolt dokumentumok képezik, képezhetik. Amennyiben az ajánlattevő az ehhez szükséges adatokat, információkat, alátámasztásul szolgáló dokumentumokat nem bocsátja az ajánlatkérő rendelkezésére, a megajánlott ár és a szerződés teljesíthetőségének bizonyítatlansága az ő terhére esik, ami végső soron ajánlatának érvénytelenségéhez is vezethet.” [72. pont] A D.278/16/2022. számú határozatában a Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata az ajánlatkérő által hivatkozott érvénytelenségi okra (aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás) figyelemmel érvénytelen, mert az ajánlattevő nem tett teljes körűen eleget az ajánlatkérő felhívásának és nem csatolta az ajánlati ára megalapozottságát alátámasztó iratokat.

3. Tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén miként jár el az ajánlatkérő jogszerűen abban az esetben, ha a kötöttség nélküli ajánlatban olyan hiányosságokat tapasztal, amelyek nem eredményezik az ajánlat érvénytelenségét és nem befolyásolják a tárgyalások lefolytatásának lehetőségét? 3.1. Ajánlatkérő a hiányok pótlására milyen határidőt adhat az ajánlattevő felé a hiánypótlási felhívás kiküldésekor, hiszen akkor még nem ismert a tárgyalások befejezésének időpontja? Amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban rögzít egy feltételezett időpontot arra vonatkozóan, hogy mikor kerülnek befejezésre a tárgyalások és ezt a feltételezett időpontot rögzíti hiánypótlási határidőként, milyen lehetősége van abban az esetben, ha az ajánlattevő a hiányt a megjelölt időpontig nem pótolja, de a tárgyalások ütemezése úgy alakult, hogy nem zárultak le a tervezett időpontig? Ajánlatkérő elfogadhatja-e a hiánypótlási felhívásban jelzett határidő után benyújtott hiánypótlásokat abban az esetben, ha a tárgyalások még nem zárultak le? 3.2. Előírhat-e az ajánlatkérő a korábbi hiányosságra új hiánypótlási felhívást egy új határidő megjelölésével? 3.3. Kiküldheti-e az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívást konkrét határidő megjelölése nélkül, azzal a szövegezéssel, hogy hivatkozik a Kbt. 89. § a) pontjára és csak azt írja elő, hogy a hiányosságokat a tárgyalások befejezéséig szükséges pótolni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
3.1. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a tárgyalásos eljárásban a tárgyalások megkezdésekor érvénytelennek nem nyilvánított ajánlatokban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni, így ajánlatkérő ezen időpontot kell, hogy megjelölje a hiánypótlás határidejeként. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem jogszerű egy előzetes hipotetikus hiánypótlási időpont rögzítése a Kbt. 89. § alapján, különös tekintettel arra, hogy akkor az ajánlatkérő nem tudja jogszerűen befogadni az általa előzetesen meghatározott hiánypótlási időpontot követően beérkezett hiánypótlásokat annak ellenére, hogy az ajánlattevőknek a tárgyalások lezárásáig jogszerű lehetősége lenne a hiánypótlásra.

3.2. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem küldhet ki a korábbi hiányosságra új hiánypótlási felhívást egy új határidő megjelölésével, mivel az a Kbt. 71. § (6) bekezdésébe ütközne.

3.3. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint kiküldheti az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívást a Kbt. 89. §-ra és az ott írt határidőre hivatkozással, különös tekintettel arra, hogy a Kbt. 88. § (9) bekezdése alapján a tárgyalások befejezéseként egy végleges ajánlattételi határidőt is meg kell majd határoznia az ajánlatkérőnek, ami a hiányok pótlására nyitva álló határidőt is jelenti egyben.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi szakaszban benyújtott első ajánlatot még nem terheli ajánlati kötöttség, de az ajánlatkérőnek ez esetben is meg kell vizsgálnia az ajánlatokat, hogy megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban előírt minimumkövetelményeknek. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által a Kbt. 87. §-a alapján meghatározott minimumkövetelményeknek. Az első ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányok pótlására lehetőség van a tárgyalások befejezéséig.

A Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy rögzítsen egy hipotetikus időpontot a hiánypótlás tekintetében, mert ezzel előre láthatóan nem tudna megfelelni a Kbt. 89. § a) pont előírásának, miszerint az ajánlattevők ezeket a hiányokat a tárgyalások befejezéséig jogosultak pótolni, hiszen még nem ismert a tárgyalások lezárásának pontos időpontja a hiánypótlási felhívás megküldésekor.

Bár az ajánlatkérő azon előírása, hogy a hiányokat a tárgyalások befejezéséig lehet pótolni, nem jelent konkrétan megjelölt hiánypótlási határidőt, de mivel nem adhat meg az ajánlatkérő a tárgyalások befejezésénél korábbi időpontot, így a konkrét időpont megadására csak akkor lesz lehetősége, amikor az ajánlattevőket felhívja a végleges ajánlataik benyújtására, ami a tárgyalások befejezésének is tekinthető.

A Kbt. 71. § (6) bekezdésének utolsó fordulata alapján azokat a hiányosságokat egy későbbi hiánypótlási felhívásra nem lehet jogszerűen pótolni, amelyekre már korábban lejárt a hiánypótlási határidő. Így egy tárgyalásos eljárás során sincs arra jogszerű lehetőség, hogy az ajánlatkérő – a tárgyalások elhúzódására tekintettel – ugyanazon hiányosság pótlására újabb hiánypótlási határidőt határozzon meg.

A Kbt. 87. § (4) bekezdése alapján a tárgyalások befejezésének időpontja a végleges ajánlat benyújtására meghatározott ajánlattételi határidő. A Kbt. 88. § (9) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlattevőket fel kell hívnia a tárgyalások befejezéseként egy végleges ajánlat írásban történő beadására, amihez ajánlatkérőnek határidőt is kell rendelnie. Ezen határidő lesz a hiánypótlások teljesítésére nyitva álló határidő is, amit értelemszerűen nem tud korábban – dátum szerint – meghatározni az ajánlatkérő, csak a jogszabályi előírásokra tud hivatkozni a hiánypótlási felhívásában konkrét határidő megjelölése nélkül. A Közbeszerzési Hatóság azonban felhívja a figyelmet, hogy a végső ajánlattételre történő felhívással egyidejűleg célszerű tájékoztatni az ajánlattevőket arról is, hogy ezen időpont lesz a korábban kiküldött hiánypótlás teljesítésének a határideje is.

4. Jogszerűen felhívhatja-e az ajánlatkérő az ajánlattevőket a Kbt. 165. § (12) bekezdésére tekintettel – az eljárást lezáró döntés, és az azt követő valamennyi eljárási cselekménye Döntőbizottság általi megsemmisítéséről hozott döntése alapján – az ajánlati biztosíték újbóli befizetésére, illetve fenntartására, olyan esetben, amikor a Kbt. 54. § (7) bekezdésben meghatározott 90/120 nap elteltére tekintettel egyebekben erre már nem lenne lehetősége, mivel az eredeti ajánlattételi határidő és a Döntőbizottság által megsemmisített eljárást lezáró döntés alapján kiadott összegezés időpontja között már eltelt a Kbt. 54. § (7) bekezdésében írott 90/120 nap?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését és új döntést kell hoznia, akkor a Kbt. 54. § (7) bekezdésben írott határidő leteltétől függetlenül, a Kbt. 165. § (12) bekezdése alapján be kell szereznie az ajánlatkérőnek az ajánlattevők nyilatkozatát az ajánlataik fenntartásáról. Továbbá, ha az eljárásban volt ajánlati biztosíték, akkor az ajánlattevőknek igazolniuk kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 54. § (7) bekezdése értelmében az ajánlati kötöttség maximális 90/120 napos időtartamának leteltét követően az ajánlatkérő köteles az ajánlati biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére. A fenti szabály azt célozza, hogy a bírálat elhúzódása esetén az ajánlattevők által nyújtott biztosíték ne maradjon aránytalanul hosszú ideig az ajánlatkérőnél. Mivel nem látható előre, hogy az eljárás mely szakaszában kerül sor a jogorvoslatra, előfordulhat, hogy a jogorvoslat lezárása a 90/120 napos időtartam lejártát követő időpontra fog esni, amikor az ajánlati biztosíték már nem fog fenntartottnak minősülni, illetve az ajánlatkérő rendelkezésére állni. Bár lehetősége van arra az ajánlatkérőnek a Kbt. 154. § (3) bekezdése alapján, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggessze, ha jogorvoslat indult, azonban ez esetben csak az eljárási határidők fognak a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodni. Azonban az ajánlati biztosíték rendelkezésre állási ideje nem tekinthető eljárási határidőnek, így az nem fog a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodni. Továbbá egy bankgarancia keretében nyújtott ajánlati biztosíték az abban foglalt időpontban mindenképp lejár, arra sem lehet az eljárási határidő felfüggesztése hatással. A Kbt. 165. § (12) bekezdése a Kbt. 54. § (7) bekezdéstől eltérően azt a speciális helyzetet kezeli, amikor a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és 30 napon belül új eljárást lezáró döntést szükséges hoznia. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek be kell kérnie az ajánlattevőktől az ajánlatuk fenntartására vagy fenn nem tartására vonatkozó nyilatkozatukat, illetve ha az eljárásban volt ajánlati biztosíték, akkor az ajánlattevőknek az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére igazolnia kell.

5. Élőfüves és műfüves sportpályákon kíván ajánlatkérő élőfű és műfű karbantartást végezni. A fenti tevékenységek a Kbt. 111. § c) pont szerinti kivételi körbe tartoznak-e, a 92610000-0 sportlétesítmény-üzemeltetési szolgáltatások körébe?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a kivételi körök fennálltát mindig megszorítóan kell értelmezni és a 77320000-9 CPV kódú sportpálya-fenntartási szolgáltatások nem a 92600000-7 CPV kódú sportszolgáltatások körébe tartoznak, így vélhetően a sportpályákon történő élőfű és műfű karbantartás sem tartozik a Kbt. 111. § c) pont szerinti kivételi körbe. Egy adott beszerzési igény valamely meghatározott CPV kódú kivételi tárgykörbe sorolása, továbbá valamely kivételi kör feltételeinek alátámasztása, illetve jogszerű alkalmazásának bizonyítása, valamennyi releváns információ birtokában – adott esetben további ágazati jogszabályok vizsgálatára is kiterjedően – elsősorban az ajánlatkérő felelősségi-, és feladatkörébe tartozik.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Bizottság 213/2008/EK rendelete (továbbiakban: CPV rendelet) alapján a 92600000-7 CPV kódú Sportszolgáltatások körébe az alábbi szolgáltatások tartoznak:

92610000-0 Sportlétesítmény-üzemeltetési szolgáltatások

92620000-3 Sporttal kapcsolatos szolgáltatások

92621000-0 Sportesemény-támogatási szolgáltatások

92622000-7 Sportesemény-szervezési szolgáltatások

Hangsúlyozandó, hogy a kivételi körök fennálltát mindig megszorítóan kell értelmezni, így azok alkalmazására csak a jogszabály által megengedett szűk körben van lehetőség.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja továbbá a figyelmet, hogy valamely CPV kód meghatározásában segítségül szolgálhat a CPV kód magyarázó megjegyzéseit tartalmazó dokumentum (továbbiakban: CPV kód magyarázat) is, amely megtalálható a Közbeszerzési Hatóság honlapján:

https://kozbeszerzes.hu/media/documents/cpv_2008_explanatory_notes_hu.pdf. A CPV kód magyarázat értelmében a sportszolgáltatások körébe tartoznak a sportlétesítmények – amelyekben bármiféle sportesemény zajlik – működtetési szolgáltatásai azzal, hogy e létesítmények közé tartoznak a bekerített vagy fedett arénák és stadionok, nézőtéri ülőhelyekkel vagy állóhelyekkel, vagy ezek nélkül.

Sem a Kbt., sem a CPV rendelet, illetve a CPV kód magyarázat nem definiálja, hogy mit ért sportlétesítmény-üzemeltetési vagy működtetési szolgáltatás alatt, azonban a CPV rendeletben a kertészeti szolgáltatások (77300000-3) főcsoport alatt található 77320000-9 Sportpálya-fenntartási szolgáltatások, illetve 77314100-5 Gyepesítési szolgáltatások CPV kódok adott esetben megfeleltethetők a szóban forgó élőfüves sportpálya karbantartási feladatoknak. Továbbá az sem zárható ki, hogy a sportpálya-fenntartási szolgáltatások körébe beletartozik a műfű karbantartása is. Fentiek alapján vélhetően nem tartozik a Kbt. 111. § c) pont szerinti kivételi körbe az élőfüves és műfüves sportpályák karbantartása.

6. Ha egy ajánlattevő az ajánlatát a meghosszabbított kötöttség időtartamára nem tartja fenn, a Kbt. 70. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni, de nem tartalmazza azt a jogszabály, hogy érvénytelenné kellene nyilvánítani. Ebben az esetben az eljárás végén érvénytelenné kell nyilvánítani a 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatot? Vagy nem létező ajánlatként kell kezelni és az Összegezés VI.1.10) További információk pontjában, mint az eljárásban beérkezett, de az ajánlati kötöttség fenn nem tartására tekintettel figyelmen kívül hagyott ajánlatként kell feltüntetni, amelynek sem érvényessége, sem érvénytelensége nem kerül megállapításra?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott ajánlatot ajánlatkérő nem kell, hogy elbírálja, így annak érvényessége vagy érvénytelensége sem kerülhet megállapításra, így az összegezésben is csak a VI.1.10) További információk pontban kerülhet feltüntetésre ezen ajánlat.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 70. § (2) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőket az ajánlatuk további fenntartására és az ajánlattevő kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az ajánlatát a továbbiakban nem tartja fenn, akkor az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagynia az ajánlatkérőnek. A kötöttség meghosszabbítására azért van szüksége az ajánlatkérőnek, mert nem tudta még az ajánlatok bírálatát, értékelését elvégezni, így arra vonatkozóan sem hozott döntést, hogy egyes ajánlatok érvényesek vagy érvénytelenek, kivéve, ha erre vonatkozóan köztes döntést hozott az ajánlatkérő. Így abban az esetben, ha a bírálat nem történt meg egy ajánlat tekintetében és az ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, akkor ezen ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő nem tud érvénytelenséget megállapítani, tekintettel arra, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevő nyilatkozatát követően már figyelmen kívül kell hagynia ezt az ajánlatot.

Ajánlatkérő az összegezés VI.1.10) További információk pontjában jogosult feltüntetni a fentiek szerint figyelmen kívül hagyott ajánlatot is, tekintettel arra, hogy sem az összegezés V.2.2) Érvényes ajánlatot tevők, sem az V.2.12) Érvénytelen ajánlatot tevők pontban nem tudja ezen ajánlattevőt feltüntetni.

7. 7.1. Helyes-e azon értelmezés, hogy a szerződés teljesítése érdekében ajánlatkérő választása szerint lehetővé vagy kötelezővé teheti projekttársaság létrehozását a Kbt. 35. § (9) bekezdés szerint? Jogszabálynak megfelelően jár el az ajánlatkérő, amennyiben a Kbt. 35. § (9) bekezdésére tekintettel lehetővé teszi a projekttársaság létrehozását, azonban a nyertes ajánlattevőt, ajánlattevőket nem kötelezi arra? 7.2. Helyes-e azon értelmezés, hogy az ajánlatkérő által meghatározandó – a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos – követelmények törvényi felsorolása taxatívnak tekintendő, vagyis egyéb követelményeket nem kell/nem írhat elő az ajánlatkérő a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatosan? 7.3. A Kbt.-nek megfelelően jár el az ajánlatkérő akkor, ha a létrehozandó gazdasági társaság jegyzett tőkéjének minimumát a szerződés értékével arányosan meghatározottnak tekinti, akként, ha azt az adott, általa meghatározott társasági formára irányadó szabályok szerint határozza meg? 7.4. A Kbt.-nek megfelelően jár el az ajánlatkérő akkor, ha közös ajánlattevők nyertessége esetére a 7.3. kérdés szerinti elvárást a következő kikötéssel fogalmazza meg: „azzal, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárást közös ajánlattevők nyerik el, a jegyzett tőke minimum előírás ajánlattevőnként, azaz konzorciumi tagonként értendő” 7.5. A hatályos jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy a jogszabály által elvárt minimum jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság vagy adott esetben az olyan gazdasági társaság, amelyre vonatkozóan a jogszabály nem ír elő jegyzett tőke minimumot (pl. betéti társaság) nyerjen közbeszerzési eljárást. Helyes-e azon értelmezés, miszerint a szerződés értékével arányos mértékű minimum jegyzett tőke előírásnak tekinthető a projekttársaság ajánlatkérő által megjelölt társasági formájához igazodó törvényi minimum jegyzett tőke előírása, különös tekintettel a Kbt. 140. § (3) bekezdésben rögzített egyetemleges felelősségre? Különös tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a szerződés értékével arányos pénzügyi alkalmassági követelményeket határozott meg a közbeszerzési eljárásban, aminek a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők megfeleltek és a Kbt. 140. § (3) bekezdése alapján a projekttársaság és a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők egyetemlegesen felelnek.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
7.1. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő választása szerint dönthet úgy, hogy lehetővé teszi projekttársaság létrehozását, de adott esetben kötelezheti is erre az ajánlattevőket. Amennyiben nem kötelező a projekttársaság létrehozása, csak lehetőség, akkor ajánlattevők választása, hogy kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel.

7.2. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 35. § (9) bekezdése értelmében az ajánlatkérő kizárólag a projekttársaság jogi formájára, a jegyzett tőke minimális összegére, a tevékenységi körére és a tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó követelményeket írhat elő, egyéb követelmények előírására nincs lehetősége.

7.3. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 35. § (9) bekezdése alapján a jegyzett tőke minimális összegét a szerződés értékével arányosan kell meghatározni, mely nem feltétlenül azonos az adott társasági formára irányadó minimális jegyzett tőke összegével.

7.4. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 35. § (9) bekezdés alapján a jegyzett tőke minimális összegét a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők által létrehozandó projekttársaságra vonatkozóan kell az ajánlatkérőnek – a szerződés értékével arányosan – előírnia, nem pedig a közös ajánlattevőkre egyenként vonatkoztatva.

7.5. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 140. § (3) bekezdés szerinti egyetemleges felelősség független a Kbt. 35. § (9) bekezdés pontjában a projekttársaságra előírt minimális jegyzett tőke összegétől. A Kbt. 35. § (9) bekezdésben a projekttársaságra előírt minimális jegyzett tőke összegét minden esetben a szerződés értékével arányosan kell meghatározni függetlenül attól, hogy az egyetemleges felelősséget vállaló ajánlattevő(k) milyen pénzügyi alkalmassági követelménynek feleltek meg a közbeszerzési eljárás során.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 35. § (9) bekezdése alapján az ajánlatkérő döntési kompetenciájába tartozik, hogy lehetővé vagy kötelezővé teszi-e projekttársaság létrehozását, így az ajánlattevőknek az ajánlatkérői előírás szerint kell az ajánlatukat benyújtania. Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a projekttársaság létrehozását, akkor ez nem jelent kötelezettséget az ajánlattevőkre nézve, így egy ilyen irányú ajánlatkérői előírás esetén is dönthetnek úgy, hogy nem hoznak létre projekttársaságot. A Döntőbizottság D.566/16/2010. számú határozata rámutatott, hogy a projekttársaság létrehozásának lehetőségéről az ajánlatkérőnek kell döntenie. Amennyiben az ajánlatkérő nem teszi lehetővé projekttársaság létrehozását, az egyúttal azt is jelenti, hogy megtiltja azt. Nem jogsértő, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megtiltja a projekttársaság alapítását.

A Kbt. az alapítandó projekttársaság esetén a jegyzett tőke minimális összegét nem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerint az adott társasági formára irányadó szabályokra hivatkozással állapította meg, hanem az adott szerződés, annak értéke az, amely meghatározza a projekttársaság jegyzett tőkéjének a nagyságát. Így nem kizárható olyan szerződés, ami esetén megfelelő lehet a Ptk.-ban előírt minimális jegyzett tőke is, de kizárólag akkor, ha arányos a szerződés értékével.

A Kbt. 35. § (9) bekezdése arra tartalmaz rendelkezéseket, hogy a létrehozandó projekttársaságnak mekkora összegű jegyezett tőkével kell rendelkeznie, amit nem befolyásol az a tény, hogy adott esetben hány nyertes ajánlattevő hozza létre közösen a projekttársaságot. Tekintettel a 7.3. kérdésre írott válaszra, az sem feltétlenül felel meg a Kbt. 35. § (9) bekezdése szerinti – a jegyzett tőke szerződés értékével való – arányosságnak, ha a nyertes ajánlattevők egyenként tesznek be akkora jegyzett tőkét a projekttársaságba, amekkorát a Ptk. az adott társasági forma esetén előír, ha ez nincs arányban a szerződés értékével.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a pénzügyi alkalmassági követelményeket azért határozza meg, hogy meggyőződhessen az ajánlattevők pénzügyi alkalmasságáról, ezzel nincs összefüggésben a Kbt. 35. § (9) bekezdés szerinti projekttársaságra előírt jegyzett tőke minimális összege. A korábbiakban ismertetettek szerint a Kbt. 35. § (9) bekezdés szerinti projekttársaság jegyzett tőkéjének minimális összegét a szerződés értékével arányosan kell meghatározni, ezt nem befolyásolja az a tény, hogy az ajánlattevők a pénzügyi alkalmasságnak megfeleltek. A Kbt. 140. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők és a projekttársaság egyetemlegesen felelnek a teljesítésért, ami az ajánlatkérő számára nagyobb biztonságot jelent, azonban ezen egyetemleges felelősség nem jelenti azt, hogy a projekttársaság jegyzett tőkéjét elég lenne a Ptk. szerinti minimumban meghatározni, kivéve abban az esetben, ha ez arányban van a szerződés értékével.

8. 8.1. Egy dinamikus beszerzési rendszer (továbbiakban: DBR) felállítását követően az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Módtv.) a DBR esetében a részekre vonatkozó utalást kategóriákra változtatta. Ez a módosítás egy már felállított rendszer esetében milyen változást eredményez, ahol kategóriák meg voltak jelölve, de részek nem, és egységesek voltak az alkalmassági követelmények? Alkalmazandó a 2024. február 1-jén hatályba lépett módosítás a korábban felállított DBR alapján 2024. február 1-je után meginduló ajánlattételi szakaszban? 8.2. Mivel a DBR részvételi felhívásában nem lettek részenként (kategóriánként) különböző alkalmassági követelmények meghatározva, hanem egységesek voltak, így van-e lehetőség az ajánlattételi szakaszban arra, hogy részajánlattétel esetén egy részbe több kategória is kerüljön? Adott esetben ajánlatkérő több informatikai eszközt akar beszerezni egyszerre, de van, amikor egy kategóriából csak egy kis tételt (100 e Ft alatti), amelyre az alacsony beszerzési érték miatt nem is érkezne ajánlat. Az ajánlattételi szakaszban az alkalmassági követelmények megegyeznek a részvételi szakaszban előírt alkalmassági követelményekkel, tehát emiatt az ajánlattevőket hátrány nem éri, ajánlatkérőnek pedig lényegesen gazdaságosabb, ha egy részbe több kisebb értékű kategóriát is beletesz, mivel így nagyobb eséllyel kap rá ajánlatot.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
8.1. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Módtv. által 2024. február 1-jén módosított Kbt. 106. § (4) bekezdése és 107. § (7) bekezdése szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmazni egy olyan DBR esetén, amelynek a felállítására (részvételi felhívás feladására) ezen rendelkezés hatályba lépését megelőzően került sor.

8.2. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben az ajánlatkérő a DBR-t kategóriákra bontotta és így állította fel, akkor arra – a lentebb írottak alapján – nincs lehetősége, hogy az ajánlattételi szakaszban egy rész keretében több kategóriát is összevonjon.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Módtv. a Kbt. 106. § (4) bekezdését és a Kbt. 107. § (7) bekezdését 2024. február 1-jei hatállyal módosította. Sem a Módtv. hatálybaléptető rendelkezései között, sem a Kbt.-ben nem szerepel speciális visszamenőleges alkalmazásra vonatkozó előírás, így a Kbt. 197. § (14) bekezdés alapján ezen előírásokat a módosítás hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

A Kbt. 3. § 23. pontja szerint a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Bár a DBR egy sajátos beszerzési technika, de a meghívásos eljárás szabályai alapján egy hirdetménnyel indított részvételi szakasszal indul. Tehát a DBR megkezdése a részvételi felhívás feladásának az időpontja, mely időpontban hatályos szabályok alkalmazandók a DBR fennállásának időtartama alatt. Tehát a Módtv. által beiktatott módosításokat nem lehet alkalmazni egy olyan DBR ajánlattételi szakasza esetén, amely részvételi hirdetményének feladásakor ezen módosítás még nem volt hatályban.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács által a dinamikus beszerzési rendszerről szóló útmutató (2022. február 10.; továbbiakban: DBR Útmutató) felhívja a figyelmet a Kbt. 106. § (4) bekezdésével kapcsolatban, hogy „Ez a jogszabályhely pusztán arról szól, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – azaz jelen esetben a DBR felállítására vonatkozó részvételi felhívásban – nem rendelkezhet a részekre történő ajánlattételről, ha a DBR-t kategóriákra osztja fel. A DBR felállítására irányuló részvételi felhívásban – a Kbt. 82-84. §-a szerinti meghívásos eljárással ellentétben – még nem szerepel az ajánlatkérő konkrét beszerzési igénye, így még nincs, amit részajánlattétellel fel lehetne osztani. Ami ekkor az ajánlatkérő beszerzési igényeiből előre látható, nem részajánlattételi körökre, hanem kategóriákra osztható fel. Később, a már – kategóriák szerint – felállt DBR keretében megindított ajánlattételi eljárások keretében van lehetősége az ajánlatkérőnek a részekre történő ajánlattételt lehetővé tenni.”

A 2024. február 1-je előtt hatályos Kbt. értelmében a DBR-t kategóriákra oszthatta az ajánlatkérő, majd az adott kategóriába (a Kbt. 107. § (7) bekezdésének 2024. február 1-je előtt hatályos szövege alapján: részbe) felvett gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlattételre. A DBR Útmutató ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy „Ha a DBR-t részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására, ha pedig az ajánlatkérő kategóriákra osztotta a DBR-t, akkor az adott kategória szerinti alkalmassági feltételnek megfelelt és a DBR-be ez alapján felvett gazdasági szereplőt fel kell hívnia az ajánlata benyújtására.” Tehát már a 2024. február 1-je előtt hatályos szabályozás alapján is az volt az értelmezés a DBR Útmutató alapján, hogy a kategóriákra bontás esetén az adott kategóriába felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívni ajánlattételre.

A DBR Útmutató alapján az egyes kategóriákon belül lehet részeket felállítani, így arra a Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint nincs lehetőség, hogy az ajánlattételi szakaszban úgy kerüljenek részek meghatározásra, hogy azokban több kategóriába tartozó termék is szerepel. Bár a kérdéses esetben ugyanazok voltak az alkalmassági követelmények a kategóriák esetén, de nem kizárt, hogy egy adott kategóriára azért nem nyújtott be egy gazdasági szereplő részvételi jelentkezést, mert azon kategória nem tartozik a portfóliójába. Így abban az esetben, ha az ajánlattételi szakaszban egy részben több kategória is összevonásra kerülne, egyrészt ajánlatkérő nem tudna annak az előírásnak eleget tenni, hogy az adott kategória tekintetében a DBR-be felvett minden részvételre jelentkezőt felhív, hiszen több kategória is érintett lenne, másrészt, ha fel is hívná az összes érintett kategóriába felvett részvételre jelentkezőt, lehet, hogy ők nem tudnának mind ajánlatot tenni, mert az adott kategóriában nem érintettek.

9. A Kbt. 115. § szerinti eljárásban is egyértelműen alkalmazható-e a Kbt. 81. § (5) bekezdés szerinti "fordított bírálat", tehát az ajánlatok bírálatát csak az ajánlatok értékelését követően végzi el az ajánlatkérő és csak a sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében kell elvégezni a bírálatot? Keretmegállapodás esetén is alkalmazható a fordított bírálat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 115. § szabályai nem tartalmaznak speciális szabályokat a bírálat/fordított bírálat tekintetében, így a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. Második Részének a szabályai az irányadók, tehát a Kbt. 81. § (5) bekezdés szerinti fordított bírálat szabályai is alkalmazhatók a Kbt. 115. § szerinti eljárásban.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 105. § (6) bekezdés alapján keretmegállapodás esetén is van lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végezze el, így itt is alkalmazható a fordított bírálat.

10. Helyes-e azon értelmezés, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdés kizárólag azokra a szolgáltatásmegrendelésekre irányadó, amelyek tekintetében a támogatás intenzitása 100% (figyelemmel arra, hogy a Kbt. ismeri a részben vagy egészben uniós forrásból származó támogatás fogalmát, valamint a Kbt. 5. § (2) bekezdésében a támogatási arány fogalmát is, amit itt egyértelműen nem alkalmaz)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti közbeszerzési kötelezettség a támogatás intenzitásának mértékétől függetlenül fennáll.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 5. § (2) bekezdésében szereplő, a támogatás minimális intenzitására vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak a Kbt. 5. § (3) bekezdésére, miután nem utalt vissza a jogalkotó a Kbt. 5. § (2) bekezdés szerinti előírások betartási kötelezettségére, továbbá nem írt elő kifejezetten elvárt támogatási mértéket sem a Kbt. 5. § (3) bekezdésében. E körben a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerint a Kbt. alkalmazásához – a többi, itt meghatározott feltétel mellett – az szükséges, hogy az ajánlatkérő beszerzését – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból támogassák, annak mértékétől függetlenül.

11. Az ajánlatkérő humándiagnosztikai szolgáltatásokat és különböző egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe (pulmonológiai, pszichiátriai, belgyógyászati, onkoradiológiai, stb.). Kétségtelen tény, hogy valamennyi szolgáltatás a betegek kezelését szolgálja, de más-más szakirányokon, így a közvetlen felhasználása ezeknek a szolgáltatásoknak különböző orvosi szakágazatokban történik. A szolgáltatások közvetlen célú felhasználásán túl, a műszaki és a gazdasági funkcionális egységre is tekintettel kell lenni. Ezeket a szolgáltatásokat más képzettségű szakemberek, más-más orvosi módszerekkel hajtják végre, nyilvánvalóan mást és máshogyan vizsgálnak a pulmonológián és a pszichiátrián. A fentiek alapján a kérdés az, hogy az egyes orvosi szakterületekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások értékét részekre lehet-e bontani, mivel a közvetlen cél egészen más és a műszaki tartalom is jelentősen eltér, így a szolgáltatások tekintetében is alkalmazható az orvosi szakágak szerinti megkülönböztetés?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ugyanazon ajánlatkérőnél, szoros időbeli összefüggésben felmerülő egészségügyi szolgáltatások biztosítására irányuló beszerzések között fennállhat a részekre bontás tilalma, függetlenül attól, hogy eltérő képzettségű szakemberek, más-más orvosi módszerekkel hajtják végre azokat.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Annak megítélésére vonatkozóan, hogy a becsült érték meghatározásával kapcsolatban fennáll-e a részekre bontás tilalma, elsődlegesen a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállásának – ennek megfelelően szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság, illetőleg a szakmai tartalom – vizsgálata szükséges.

Az állásfoglalást kérő maga is kimondja, hogy „Kétségtelen tény, hogy valamennyi szolgáltatás a betegek kezelését szolgálja”, ami alátámasztja, hogy a szolgáltatások közvetlen célja azonos.

Általánosságban elmondható, hogy ha egészségügyi (orvosi, diagnosztikai) szolgáltatások beszerzése a cél az ajánlatkérő részéről, akkor vélhetően ezen szolgáltatások között fennáll a részekre bontás tilalma, ugyanakkor valamennyi körülményt együttesen mérlegelve az ajánlatkérőnek szükséges ebben a kérdésben döntést hoznia.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság D.464/7/2019., D.465/7/2019. és D.466/7/2019. számú határozataira, amelyek alapjául szolgáló beszerzések között a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállását arra tekintettel állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy azok ugyanazon közvetlen cél, a kerület lakosai részére kulturális/szórakoztató és hagyományőrző rendezvények megvalósítását szolgálták. Erre való tekintettel - is - jelen esetben az állásfoglalás kérésben megnevezett szolgáltatásmegrendelések között is fennállhat a részekre bontás tilalma, tekintettel arra, hogy minden szolgáltatás a betegek kezelését szolgálja.