A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogeset az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek való megfelelés ajánlattevő által történő igazolásával kapcsolatos.
A jogesettel érintett tárgyak: Az ajánlattevő felvilágosításának tartalma és a referencianyilatkozat pontosítása alkalmas volt arra, hogy az ajánlatkérő által a felvilágosításkérésben felvetett kétségeket eloszlassa, az ajánlattevő alkalmassága az előírtaknak megfelelően igazolásra került.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított művelődési központ rekonstrukciójának tervezése szolgáltatás megrendelés tárgyában, melynek ajánlati felhívását 2022. július 21-én adta fel.
Az eljárást megindító felhívás rögzítette a kötelező tartalmi elemeket, többek között az alábbiakat:
A felhívás szerint a közbeszerzés rövid meghatározása:
„A művelődési ház rekonstrukciójához és bővítéséhez szükséges teljes körű tervezői feladatok ellátása, a megvalósításához szükséges felmérési, (építési, továbbá szakági) engedélyezési és kivitelezési-, közbeszerzési- és geodéziai tervdokumentáció elkészítése tervezési szerződés keretében.”
A szerződés időtartam 160 naptári nap.
A beszerzés nem volt európai uniós alapokból finanszírozott projekttel vagy programmal kapcsolatos.
Az ajánlatkérő a felhívás III.1.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek körében a következő előírásokat is tette:
„Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
M.1) Alkalmatlan AT, amennyiben nem rendelkezik a felhívás feladását megelőző 3 évben (36 hónapban) befejezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül megkezdett, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített
a) összesen min. 1700 m² hasznos alapterületű, a 2001. évi LXIV.tv. 7.§ 15. alpontja szerinti, műemléki vagy helyi védettségű épület generál tervezésére vagy generál áttervezésére vonatkozó referenciával, mely tartalmazta az engedélyes és kiviteli tervek elkészítését is. A referencia max. 2 szerződésből igazolható.
b) legalább 1, min 300 fős színházi funkcióval rendelkező épület nézőterének tervezésére vonatkozó referenciával;
c) legalább 1, min. 300 fős színházi funkcióval rendelkező épület akusztikai tervezésére vonatkozó referencia;”
A többször módosított ajánlattételi határidőig nyolc ajánlat érkezett, ajánlatot tett a jelen ismertetés szerint A Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt), valamint a jelen ismertetés szerint M Kft. (a továbbiakban: kérelmező) is.
Az egyéb érdekelt ajánlatában található referencianyilatkozatban az M.1) alkalmassági követelménynek való megfelelésre az a), b) és c) pontokra ugyanazt a referenciát mutatta be a következő tartalommal:
A referencia a jelen ismertetés szerint Cs színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakításához kapcsolódó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben tárgyra vonatkozott.
Épület hasznos alapterülete: 8.128 m2
Nézőszám, befogadó képesség: 482 fő ülőhely
Szerződést kötő másik félként a jelen ismertetés szerint M Zrt.-t és a Z Zrt.-t nevezte meg (a továbbiakban: referenciát adók).
A teljesítés idejét a következőképpen adta meg:
„I., II. mód. Építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció: kezdés: 2017.04.18. befejezés: 2019.11.30”
Nyilatkozott arról is, hogy a feltüntetett szolgáltatások teljesítése szerződésszerű volt, a jogszabályoknak és az előírásoknak megfelelt.
Az ajánlatkérő felhívta a kérelmezőt és az egyéb érdekeltet a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására, amelynek a felhívottak eleget tettek.
Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött az egyéb érdekeltnek a referencianyilatkozattal kapcsolatban az M.1) alkalmassági követelmény b) és c) pontjára vonatkozóan a következőképpen:
„A referencia nyilatkozat tartalma alapján megállapítható, hogy a teljesítés során 482 fős színházi funkcióval rendelkező épület generál tervezése történt, ugyanakkor az nem állapítható meg, ez magába foglalta-e az épület nézőterének tervezését is.
A fentiekre tekintettel kérjük az ajánlattevőt, hogy hiánypótlásban szíveskedjen benyújtani a referencia nyilatkozatot olyan tartalommal, hogy annak alapján egyértelműen megállapítható legyen, hogy a teljesítés magába foglalta az épület nézőterének tervezését is.”
„A referencia nyilatkozat tartalma alapján megállapítható, hogy a teljesítés során 482 fős színházi funkcióval rendelkező épület generál tervezése történt, ugyanakkor az nem állapítható meg, ez magába foglalta-e az épület akusztikai tervezését is.
A fentiekre tekintettel kérjük az ajánlattevőt, hogy hiánypótlásban szíveskedjen benyújtani a referencia nyilatkozatot olyan tartalommal, hogy annak alapján egyértelműen megállapítható legyen, hogy a teljesítés magába foglalta az épület akusztikai tervezését is.”
A egyéb érdekelt határidőben benyújtotta a hiánypótlását, amelyben a referencia nyilatkozatot kiegészítette az ajánlatkérő által kért módon, a b) pont esetén az „amely megában foglalja a meglévő nézőtér elbontása után új 482 fős nézőtér építésének tervezését is”, a c) pont esetén az „amely magában foglalja a generál tervezésen túl az akusztikai tervezést is” szövegrésszel.
Az ajánlatkérő az eljárást lezáró összegezést elkészítette és megküldte az ajánlattevők részére. Az összegezés szerint a kérelmező és az egyéb érdekelt is érvényes ajánlatot tettek. A nyertes az egyéb érdekelt lett.
A kérelmező iratbetekintést kezdeményezett az egyéb érdekelt ajánlattevő ajánlatába, a referencia nyilatkozatokba és igazolásokba.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyben kifogásolta az egyéb érdekelt referencianyilatkozatának tartalmát a teljesítés időpontjának tekintetében.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alapján a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint felvilágosítást kért az érdekelttől a referenciaigazolásban szereplő teljesítés időpontjával kapcsolatban.
Az egyéb érdekelt a kért felvilágosítást határidőben megadta, a következők szerint:
„Mivel a műemlék épület rekonstrukciójának a tervezése és a kivitelezési munkák megkezdése egy időben kezdődött meg, ezért a bontási és feltárási munkák során felmerült problémák miatt a több mint 100 éves épület tervezése gyakorlatilag a megvalósítás végéig folyamatos tervezéssel és tervszállítással történt, melynek eredménye volt a többszöri alkalommal is módosított építési engedélyezési terv elkészítése, valamint építési engedély és kiviteli terv módosítások, illetve többszöri örökségvédelmi engedély kérelmek benyújtása, amelyet a tervezési szerződésünk módosítása is lekövetett. Így a tervezési határidőnk nem volt azonos a kivitelező konzorcium és a beruházó közötti, a felvilágosítás benyújtására történő felhívásban behivatkozott szerződésben foglalt határidőkkel, a tervezési szerződés szerinti teljesítés tekintetében a kivitelező konzorcium és az egyéb érdekelt által megállapított határidők és a tényleges tervezői teljesítések időpontja releváns.
A tervezési munkánk a konzorciummal megkötött tervezési szerződés aláírásának másnapján kezdődött, és annak teljesítése a szerződésünk szerint a használatbavételi engedély kiadásával teljesült.
Szerződés aláírása: 2016. december 19.
Szerződés hatályba lépése: 2016. december 20.
Tervezési szakasz kezdete: 2016. december 20.
Tervezési szakasz befejezése: 2019. augusztus 15. útépítési kiviteli terv leadása*
Műszaki átadás és használatbavételi eljárásban való részvétel 2019.08.16-2019.11.07.
Használatbavételi engedély kelte: 2019. november 8.**
Végszámla teljesítés igazolása: 2019. november 29.***
Megjegyzések:
* útépítési engedély kelte 2019.08.07. ezt követő 8. napon került kiadásra az utolsó kiviteli tervként az útépítési kiviteli terv, ami egyben a tervezési szakasz lezárását is jelentette. A hatályos jogszabályok szerint a kiviteli terv csak az építési engedély birtokában adható ki!
** A tervezési szerződésünk szerinti véghatáridő, nem konkrét dátumként, hanem a használatbavételi engedély kiadása napjával szerepelt.
*** Az ajánlatunkban benyújtott 2019.11.30. elírás volt, helyesen a végszámlánk teljesítési igazolás alapján 2019.11.29. volt (a végszámla teljesítés igazolását csatoltuk).
A tervezési vállalkozási szerződésünk kezdő időpontja 2016.12.20. befejező időpont 2019.11.07. ebből a tervezési szakasz kezdete 2016.12.20. befejezése 2019.08.15.
A tervezői közreműködés az átadás és használatbavételi eljárásban 2019.08.16.-2019.11.07. között.
A Szerződés teljesítése megfelel a 3 évben (36 hónapban) befejezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül megkezdett feltételnek, így a referencia igazolásként benyújtott szerződés:
tervezési szakasza 2016. december 20. és 2019. augusztus 15. között teljesült.
Az ajánlati felhívás feladásának időpontja 2022. 07. 21., így azt megelőző 3 éven belüli a befejezés időpontja, a szerződés teljesítésének megkezdése pedig 6 éven belüli, így megfelel!
Továbbá a szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni, így a generál tervezési szerződésünkkel igazoljuk a tervezési referenciánkat, a felhívásnak történő megfelelést, mely szerződés kizárólag a tervezési és a tervezéssel kapcsolatos feladatokra irányult, nem tartalmazott kivitelezési munkákat. A szerződéses tervezési teljesítési határidőnk nem tartalmazta a kivitelezés idejét, viszont a generál tervezési szerződés hatálya, a szerződéses kötelem a projekt megvalósulásához szükséges tervek elkészítésére vonatkozik és tart annak megvalósulásáig függetlenül attól, hogy a kivitelező konzorcium milyen feltételeket tartalmazó szerződést írt alá a beruházóval.
A referenciát igazoló generál tervezési szerződés 2016.12.20. – 2019.11.07. időszakra szólt, mely tartalmazta az M.1. a) pontnak megfelelően engedélyes és kiviteli tervek elkészítését is, és amelynek végső eredményterméke az épület használatba vételi engedélye (mely a szerződés végteljesítését is jelentette), amellyel a szerződés zárult, és a teljesítés az alvállalkozói szerződésben foglaltaknak megfelelően történt, amely nem közbeszerzésen elnyert szerződés, hanem alvállalkozói szerződés volt.”
A egyéb érdekelt a felvilágosításához csatolta a módosított referencianyilatkozatot is, amelyben a teljesítés idejét a következőképpen tüntette fel:
„szerződés kelte: 2016.12.19. teljesítés kezdete: 2016.12.20. befejezése: 2019.11.07. referencia igazolás szerint! ebből az engedélyezési és kiviteli tervek tervezési szakasz kezdete 2016.12.20. befejezése 2019.08.15.”
A egyéb érdekelt csatolta továbbá mindkét referenciát adó gazdasági szereplő referenciaigazolását is, amelyek szerint a szerződés teljesítése 2019. november 7-én fejeződött be az épület használatbavételi engedélyének kiadásával.
A egyéb érdekelt csatolta továbbá az illetékes kormányhivatal által 2019. augusztus 7-én kiadott, a Cs színház bővítésének és rekonstrukciójának út, parkoló építési engedélyét.
Az ajánlatkérő megkereste a referenciát adókat is a Kbt. 69. § (13) bekezdése alapján.
A referenciát adó mindkét gazdasági szereplő egybehangzóan többek között a következőket nyilatkozta az ajánlatkérő megkeresésére:
A Cs színház « teljes körű felújítása a szükséges engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésével » tárgyú közbeszerzési eljárás nyerteseként 2016.10.19-én az M Zrt.-vel együtt fővállalkozói szerződést kötöttek a megrendelő önkormányzattal, amely a kivitelezés mellett tartalmazta a tárgyi projekt tervezési feladatait is. A vállalkozási szerződés tervezési részét a Megrendelő 2016.12.20. napján léptette hatályba. A nyertes konzorcium döntése alapján a tervezési feladatokkal az egyéb érdekelt lett megbízva a 2016.12.19-én kelt Tervezési Vállalkozási Szerződés szerint, amely a felek által a 2017.03.06-án kelt I. számú szerződésmódosítással került módosításra.
Nyilatkoztak, hogy a 2016.12.19. napján megkötött tervezési szerződés a Megrendelők által 2016.12.20. napján került hatályba léptetésre és az a használatbavételi engedély megszerzésével, azaz 2019.11.07-én szerződésszerűen teljesítésre került.
Nyilatkoztak, hogy a tervezési szerződés teljesítése a tervezési szerződés rendelkezéseinek megfelelően történt.
Az ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét elutasította.
A jogorvoslati kérelem
Az első kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt. 71. § (10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M.1) a) alkalmassági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) a) alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, így ajánlata érvénytelen.
A második kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt. 71. § (10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M.1) b) alkalmassági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) b) alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, így ajánlata érvénytelen.
A harmadik kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt. 71. § (10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt ajánlattevő nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M.1) c) alkalmassági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) c) alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, így ajánlata érvénytelen.
A negyedik kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését figyelemmel a Kbt. 71. § (1) bekezdésére és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát annak ellenére, hogy a kérelmező által előterjesztett előzetes vitarendezés során az ajánlatkérő által kért felvilágosításra adott nyertes ajánlattevői válasz nem volt alkalmas az ajánlatában lévő ellentmondások tisztázására.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Az egyéb érdekelt észrevétele
Az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta:
A Döntőbizottság az első, második és harmadik kérelmi elemeket egységesen, de a bennük állított jogsértéseket tekintve külön-külön is vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a felhívás M.1) a) b) és c) alpontjaiban meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények igazolására egy referenciát nyújtott be, az alábbi tartalommal.
Az M.1) a) alpont igazolására
| A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági minimumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapítható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
|
M Zrt. Z Zrt. |
Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben. Épület hasznos bővítés utáni hasznos alapterülete 8128 m2 |
I-II. Építési engedélyezési terv és kiviteli tervdokumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
Az M.1) b) alpont igazolására
| A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági minimumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapítható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
|
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, ami magába foglalja meglévő nézőtér elbontása után új 482 fős nézőtér építésének tervezését is. Épület hasznos bővítés utáni hasznos alapterülete 8128 m2 | I-II. Építési engedélyezési terv és kiviteli tervdokumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
Az M.1) c) alpont igazolására
| A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági minimumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapítható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
|
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, 482 fő férőhelyes nézőtérrel, amely magába foglalta a generál tervezésen túl az akusztikai tervezést is. | I-II. Építési engedélyezési terv és kiviteli tervdokumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő felvilágosítás kérésére a benyújtott referenciában szereplő adatokat pontosította.
A kérelmező az első, a második és a harmadik kérelmi elemek vonatkozásában a nyertes ajánlattevő által benyújtott referencia alkalmassági minimumkövetelményeknek – M.1) a), b) c) alpontjai – való meg nem felelését állította, egymástól elkülöníthető okokra alapozta ezt, az alábbiak szerint.
1./ A nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás nem szerződésszerű módon valósult meg.
2./ A nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás teljesítésének befejezési ideje kívül esik – megelőzi azt – az ajánlatkérő által elvárt 2019. július 21. – 2022. július 21. közötti három éves időszakon.
A Döntőbizottság a kérelmező által megfogalmazott fenti két okot az alábbiak szerint vizsgálta.
Az 1. pontban meghatározott kérelmezői ok alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazolásban szereplő közbeszerzési eljárás megvalósítása során a nyertes ajánlattevő által elvégzett tevékenység szerződésszerű volt-e, az megfelelt-e a Kbt., egyéb jogszabályok, közbeszerzési dokumentumok előírásainak, és így jelen közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő által fel lehetett-e használni az elvárt minimumkövetelmények igazolására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a referenciaként benyújtott közbeszerzési eljárással kapcsolatban a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőn belül sem kérelem, sem hivatalbóli kezdeményezés nem érkezett, így azt a közbeszerzési eljárást a Döntőbizottság nem vizsgálta. Jelen jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottságnak nincs hatásköre arra, hogy egy korábbi közbeszerzési eljárás jogszerűségét vizsgálja, figyelemmel a kérelemhez kötöttség elvére, így a kérelmező által állított azon vélelmet, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárásban a szerződés teljesítése nem volt szerződésszerű, nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta. Tényként állapítható meg, hogy a hivatkozott közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogsértés nem került megállapításra, kérelem és az ahhoz tartozó vizsgálat hiányára tekintettel.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a jelen jogorvoslati eljárás során a nyertes ajánlattevő, valamint a referenciában szereplő közbeszerzési eljárás nyertes közös ajánlattevői (fővállalkozók) úgy nyilatkoztak, hogy a nyertes ajánlattevő referenciában szereplő tevékenysége szerződésszerű volt.
A Döntőbizottság a fentieken túl rámutatott, hogy a kérelmező által vélelmezett szerződésszegés miatt a szerződésben szereplő felek nem indítottak polgári peres eljárást sem.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező által a referenciával kapcsolatban az 1. pontban megjelölt ok nem helytálló.
A 2. pontban meghatározott kérelmezői ok alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazolásban szereplő közbeszerzési eljárás során a tevékenységének befejezése kívül esik-e – megelőzi-e azt – az ajánlatkérő által meghatározott 2019. július 21. és 2022. július 21. közötti időszakon.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevőnek olyan referenciát kellett bemutatnia az első, második és harmadik kérelmi elemben meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények során, ahol a teljesítés befejezése 2019. július 21-e és 2022. július 21-e között történt.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a kérelmező egyrészt arra alapította azon állítását, hogy a referencia munka teljesítése nem a felhívásban meghatározott időtartamot megelőzően történt, hogy véleménye szerint a kiviteli terveknek teljes egészében készen kellett volna lenniük a tényleges kivitelezés megkezdése előtt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami tiltaná a kivitelezés folyamán a munkaszakaszokhoz igazodó, folyamatos tervszállítást.
A nyertes ajánlattevő az előzetes vitarendezés során adott felvilágosításához csatolt, valamint a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívására csatolt dokumentumok, így kiviteli tervek átadás-átvételi jegyzőkönyvei, teljesítésigazolás szerint tényszerűen megállapítható, hogy az alkalmassági minimumkövetelményeknek megfelelő időszakban, azaz 2019. július 21-ét követően szállított a referencia munka keretében kiviteli terveket.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a kérelmező a kérelmében további kifogásként hivatkozott arra, hogy az út- és parkoló tervek nem felelnek meg a felhívásban foglalt feltételeknek, ugyanis azok nem az épületet magát érintő tervek, hanem sajátos építményfajtára vonatkoznak – közlekedési létesítmények. A kérelmező értelmezése szerint az épület generáltervezésébe nem tartozik bele a hozzá tartozó utak, parkolók, kert, stb. tervezése, csak és kizárólag az épületre vonatkozó tervezési tevékenységet fogadhatta volna el referenciaként az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság szakmai álláspontja szerint az épület generáltervezésének fogalmába beletartozik minden olyan szakági tervezési feladat elvégzése és koordinálása, amit a generáltervezésre kötött szerződésben a felek nevesítenek.
A referenciában szereplő közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője (fővállalkozója) és az alvállalkozója (jelen jogorvoslati eljárás nyertes ajánlattevője) által 2019. december 19-én kötött tervezési vállalkozási szerződés I.1) pontja rögzítette, hogy a „Tervező jelen szerződéssel vállalt feladatait generáltervezés keretében látja el, így az alábbi szakági munkarészek elkészítésére a szerződés teljesítésére a következő alvállalkozókat vonja be:” Ebben a felsorolásban – többek között – megjelenik szakágként a kertészet, útépítés és a közmű is.
A felek által kötött tervezési szerződés I. számú mellékletében a „4.2. Kiviteli terveinek elkészítése árazatlan költségvetéssel, alaptervek, részletrajzok, műszaki leírások, konszignáció stb.” pontban felsorolásra kerültek az elkészítendő tervrészek is az alábbiak szerint.
- Külső létesítmények: út, parkoló, járda, forgalomtechnika, gyalogátkelők, térburkolás, csapadék
- Útépítés, csapadékvíz elvezetés: ideiglenes forgalomtechnika
- Közműellátás: víz, szennyvíz-elvezetés, tüzi víz, közmű-kiváltások
- Térvilágítás
- Kertészet: kertészet, növénytelepítés.
A fentiekben meghatározottak alapján a kérelmező állítása nem helytálló akörben, hogy az út- és parkoló tervek nem felelnek meg a felhívásban foglalt feltételeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által – az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma szerint – 2019. augusztus 15-én átadott csapadékvíz elvezetés, közvilágítás és útépítés kiviteli tervek a felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően műemlék épület átépítésének, felújításának, bővítésének generáltervezése keretében készültek, a teljesítésre pedig a közbeszerzési eljárás megindítása előtti 3 éven belül, azaz 2019. július 21-ét követően került sor, így a nyertes ajánlattevő által benyújtott referencia megfelelt a felhívásban foglaltaknak az első, második és harmadik kérelmi elemek tekintetében is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tényállás tisztázása során a Döntőbizottság felhívására a nyertes ajánlattevő által benyújtott dokumentumok között található referenciával kapcsolatos átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma szerint a nyertes ajánlattevő a fentiekben leírtakon túl további terveket is átadott 2019. augusztus 15-én, amelyek tárgya légtechnika, erősáram, oltóberendezések, színpadtechnika, akusztika, audio-vizuális rendszer, szerkezetdiagnosztika, vasfüggöny, és vízszigetelés voltak, amik egyértelműen az épületre vonatkozó tervek, amelyek szintén a felhívásban elvárt 3 éven belül készültek és alkalmasak az első, második és harmadik kérelmi elemben szereplő M.1) a), M.1) b) és M.1) c) alpontokban meghatározott alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolására.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az első, második és harmadik kérelmi elemek tekintetében nem sértette meg a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, figyelemmel a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontjára akkor, amikor a bírálat során érvényesnek fogadta el a nyertes ajánlattevő ajánlatát.
A Döntőbizottság a negyedik kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a 2022. október 3-i ajánlattételi határidőig benyújtotta az ajánlatát, amely ajánlatban megtalálható a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns referencia nyilatkozat.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek a felvilágosítás kérést megelőzően hiánypótlási felhívást küldött a referencianyilatkozatban szereplő M.1) b) és c) alkalmassági minimumkövetelménnyel kapcsolatban, melyre a válaszát a nyertes ajánlattevő határidőn belül megküldte.
Az ajánlatkérő az összegezését kiadta, amelyben a nyertes ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezés keretében a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint felvilágosítást kért a nyertes ajánlattevőtől a referencianyilatkozatban szereplő teljesítési időkkel kapcsolatban.
A nyertes ajánlattevő a felvilágításkérésre határidőn belül válaszolt.
Az ajánlatkérő a felvilágosítás kéréssel párhuzamosan megkereste a Kbt. 69. § (13) bekezdésére figyelemmel a referencia adókat is.
A Döntőbizottság vizsgálta az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő felé kibocsátott felvilágosításkérés tartalmát, és az arra adott nyertes ajánlattevő által küldött választ, amely alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által felvetett valamennyi problémára magyarázatot adott, a felmerült kérdésekre válaszát megküldte.
A fentiek alapján a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által megküldött felvilágosítás kérésre válaszát megadta, amely válasz tartalma alapján az ajánlatkérő olyan helyzetbe került, hogy megalapozott döntést tudott hozni a nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelőségéről.
Az ajánlatkérő döntésének megalapozottságát elősegítette az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő részére küldött felvilágosításkérésen kívül élt a Kbt. 69. § (13) bekezdésében meghatározott jogával. A referencianyilatkozatot kiállítók a nyertes ajánlattevő által előadottakat igazolták.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a negyedik kérelmi elemmel kapcsolatban megállapította, hogy az ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy elfogadta a nyertes ajánlattevő részére küldött felvilágosításkérésre adott választ.
A határozat ellen a kérelmező keresetet nyújtott be a bírósághoz. A perbe az alperes Döntőbizottság oldalán az ajánlatkérő beavatkozott.
A Fővárosi Törvényszék a 2023. június 29. napján kelt 106.K.701.526/2023/19. számú ítéletében a keresetet elutasította.
A bíróság az ítéletét a következők szerint indokolta:
A bíróság azt vizsgálta, hogy az alperesi érdekelt megfelelően értékelte-e a nyertes ajánlattevő felvilágosításában foglaltakat akként, hogy a felperes által feltételezett ellentmondások feloldása megtörtént.
E körben a bíróság elsőként azt emelte ki, hogy a nyertes ajánlattevő referenciamunkája a saját alvállalkozói szerződése és nem a fővállalkozónak az ajánlatkérőjével megkötött szerződése alapján veendő figyelembe. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a fővállalkozói szerződés milyen határidőket tartalmaz. A nyertes ajánlattevő szerződésszerű teljesítése kizárólag a saját polgári jogi jogviszonya alapján értékelhető, melyben a közös ajánlattevők mint megrendelők és a nyertes ajánlattevő mint vállalkozó voltak a szerződő felek. Nem volt tehát releváns a fővállalkozó építési engedélyezési- és kiviteli tervdokumentáció teljesítésére vonatkozó 6 hónapos határidő, sem a fővállalkozói szerződés mellékletét képező Pénzügyi ütemtervben foglaltak. A két szerződés közötti kapcsolatot a szerződés tárgya jelentette, mely nem lehetett eltérő a közbeszerzés keretében megkötött fővállalkozói tervezési szerződéstől, a nyertes ajánlattevő mint alvállalkozó a színház tervezési munkáinak elkészítésére tett vállalást generáltervezés keretében. Továbbá azt is hangsúlyozza a bíróság, hogy egy polgári jogi szerződés szerződésszerű teljesítésének megítélése vitatás esetén a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Az alperes ezért helytállóan állapította meg a határozatában, hogy nincsen hatásköre annak vizsgálatára, hogy a szerződésben vállalt teljesítés szerződésszerű volt-e vagy sem. Erre továbbá sem az alperesi érdekelt ajánlatkérő, sem a jelen bíróság nem jogosult.
A tisztázandó kérdés az volt, hogy az ajánlathoz csatolt referencia nyilatkozatban rögzített teljesítési idő befejező időpontja (2019.11.30.) ellentmondott azon nyilvános információnak, hogy 2019.11.11-én már sor került a színház(felújítás) átadására, így a tervezési munkának nyilvánvalóan ezt megelőzően kellett befejeződnie; másrészt a közbeszerzési szerződés (fővállalkozói szerződés) tervezési határideje is kétségessé tette a feltüntetett dátum valóságosságát. Lényeges körülmény azonban, hogy az alperesi érdekeltnek ekkor még csak a referencianyilatkozat állt a rendelkezésére, és nem volt tudomása arról, hogy a nyertes ajánlattevő milyen kötelezettségvállalás alapján végezte el a referenciában feltüntetett tervezési munkát, másrészt azt feltételezte, hogy a tervezési folyamatok a kivitelezési folyamatoktól élesen elkülönülnek, ennek megfelelően intézett kérdést a nyertes ajánlattevőhöz. A nyertes ajánlattevő a válaszában tájékoztatta az alperesi érdekeltet arról, hogy a műemlék épület bontási és feltárási munkák során felmerült problémák miatt a több mint 100 éves épület tervezése gyakorlatilag a megvalósítás végéig folyamatos tervezéssel és tervszállítással történt; másrészt arról, hogy a tervezési határideje nem volt azonos a kivitelező konzorcium és a beruházó közötti, a felhívásban hivatkozott szerződésben foglalt határidőkkel. Továbbá a tervezés kezdő és befejező időpontját is pontosította 2016.12.20., illetve 2019.08.15. dátumokra, és az ennek megfelelően pontosított referencianyilatkozatot is benyújtotta. A felperes a keresetében nem hivatkozott arra, hogy a korrekció a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti tilalomba ütközne, és az alperes sem találta azt jogsértőnek. Mivel a javított referencianyilatkozat az eredeti helyébe lépett, ezért ezen két dokumentum között nem állt fenn ellentmondás az időpontok eltérése miatt. A teljesítés 2016. augusztus 15-ei időpontja megelőzte a kivitelezés befejezését.
A referencianyilatkozatban egyértelműen megjelölésre került, hogy a referenciamunka a Cs színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, a felvilágosítás pedig rámutatott arra, hogy az építési engedélyezési és kiviteli tervek folyamatosan módosításra kerültek, többször is sor került örökségvédelmi engedélyezésre, a szerződési kötelem pedig a projekt megvalósításához szükséges tervek elkészítésére vonatkozott. Egyértelművé tette, hogy a tervek szolgáltatása gyakorlatilag folyamatosan történt a kivitelezés során is, mely magyarázattal szolgált arra, hogy miért nem volt a tervezés befejezése jóval korábbi a kivitelezés befejezésénél. Ugyanakkor a felperes iratellenesen állította, hogy a nyertes ajánlattevő a használatbavételi engedélyhez igazította a tervezés teljesítésének befejezését, mert a felvilágosításban elkülönítette a tervezés befejezésének dátumát (2019.08.15.) a szerződés zárásától (2019.11.07.), az előbbit az útépítési terv leadásához, az utóbbit a használatbavételi engedélyhez kötve, mivel a tervezési szerződésben nem csak a tervek elkészítésére, hanem tervezői művezetésre, megvalósulási tervdokumentációra és a használatbavételi eljárás lefolytatására is kötelezettséget vállalt. A nyertes ajánlattevő tehát ésszerű és elfogadható magyarázatot adott a tisztázandó kérdésekre; a felvilágosítás tartalma és a referencianyilatkozat pontosítása így alkalmas volt arra, hogy a felperes által az előzetes vitarendezés során felvetett kétségeket eloszlassa, abban ellentmondás nem maradt fenn. Ezért az alperes megalapozottan állapította meg, hogy az alperesi érdekelt nem sértette meg a Kbt. 71. § (10) bekezdését azzal, hogy elfogadta a felvilágosításkérésre adott választ.
Az alkalmassági minimumkövetelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés nyertes ajánlattevőre vonatkozó b) pont szerint – az ajánlattevő nyilatkozata szolgálhatott. A felperes előzetes vitarendezési eljárásban előadott kifogásai alapján az alperesi érdekelt vizsgálta, hogy a nyilatkozatban foglaltak valósak-e. Ennek során beszerezte mind a nyertes ajánlattevő, mind a szerződést kötő másik fél nyilatkozatát. Lényeges releváns körülmény, hogy a megrendelők az alperesi érdekelt megkeresésére egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a 2016.12.19. napján megkötött tervezési szerződés 2019.11.07-én szerződésszerűen teljesítésre került, a tervezési szerződés teljesítése a tervezési szerződés rendelkezéseinek megfelelően történt. A felperes alaptalanul érvelt azzal, hogy ezen nyilatkozatoknak nincsen jelentősége. A fentiekben már kifejtettek alapján a szerződésszerűség igazolására a szerződés jogosultja (vagy polgári bíróság) jogosult. A szerződő felek egybehangzó nyilatkozata alapján (a hamis adatszolgáltatás megállapítása hiányában) az igazolásban foglaltak megerősítést nyertek, ezért az alperesi érdekeltnek nem is lett volna jogszerű lehetősége az igazolással ellentétes megállapításra.
Utalt arra is a bíróság, hogy az alperes által beszerzett alvállalkozói szerződés – az abban foglalt akadályközlés alapján – mozgási lehetőséget biztosított a teljesítési határidő vonatkozásában, amely a felróhatóságot kizárja; továbbá a szerződés a megrendelők érdekkörébe tartozó okok (pl. a szerződés lényeges tartalmára vonatkozó tények közlése, újabb szolgáltatás megrendelése) esetén a szerződésben megállapított határidő meghosszabbodásáról rendelkezik. A felperes által hivatkozott „tervezési szakasz” és „kivitelezési szakasz” nem szerepelnek az alvállalkozói szerződésben, ezért a teljesítésnek nyilvánvalóan nem kellett ilyen jellegű határidőkhöz sem igazodnia. Az alperesi érdekelt és az alperes sem értékelhette tehát a referenciáról beszerzett dokumentumokat (szerződés, teljesítésigazolásokat) a szerződés szerinti jogosultak nyilatkozatával ellentétesen, késedelmes teljesítést, vagy egyéb okból a nyertes ajánlattevő szerződésszegését nem állapíthatta meg. A felperes ezért alaptalanul hivatkozott a szerződésszerű teljesítés igazolásának elmaradására.
A felperes vitatása alapján vizsgálni kellett azt is, hogy a tervezési feladatok ellátása három éven belül történt-e. A felhívás szerint az ajánlattevőnek a felhívás feladását megelőző 3 évben (2019.07.21-nél nem régebben) befejezett műemléki vagy helyi védettségű épület generál tervezésére vagy generál áttervezésére, 300 fős színházi funkcióval rendelkező épület nézőterének tervezésére és akusztikai tervezésére vonatkozó referenciával kellett rendelkeznie. E vonatkozásban ugyancsak a referencia nyilatkozat és a szerződés jogosultjainak egybehangzó nyilatkozata volt az a dokumentum, amely alapján az alperesi érdekeltnek meg kellett állapítania az alkalmassági követelményeknek való megfelelést. A nyertes ajánlattevő nyilatkozata szerint a tervezés befejezése 2019.08.15-én az útépítési kiviteli terv leadásával történt, amely időpont megfelelt a három éven belüliség kritériumának. A nyertes ajánlattevő a felvilágosításában nem közölte az összes elkészített tervet és azok leadási idejét, a felvilágosításkérés nem irányult erre. Az alperes a jogorvoslati eljárásban – a jogorvoslati kérelem vitatásai alapján – alapos bizonyítást folytatott le és további bizonyítékokat kért a nyertes ajánlattevőtől. Az ekkor csatolt átvételi jegyzőkönyvek pedig nem cáfolták, hanem éppen alátámasztották a megtett nyilatkozatok tartalmát, hiszen igazolták a tervek - 2019.08.15-én csapadékvíz elvezetés, közvilágítás és útépítés, légtechnika, erősáram, oltóberendezések, színpadtechnika, akusztika, közmű, parkolóvilágítás, audiovizuális rendszer, szerkezetdiagnosztika, útépítés, vasfüggöny, díszvilágítás, kültéri emelők, vízszigetelés kiviteli terveinek; 2019.08.26-án a belsőépítészet kiviteli terv - átadását. Ezek alapján egyértelműen igazolást nyert, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelt mindhárom alkalmassági feltételnek.
A felperes arra megalapozottan hivatkozott, hogy a tervezői művezetés nem tervezői tevékenység, hanem közreműködés abban, hogy a kivitelezés a terveknek megfelelően valósuljon meg. A nyertes ajánlattevő azonban ezen szerződési feladatát nem vonta bele a referenciába, kifejezetten elkülönítette nyilatkozatában a szerződés befejezésének dátumát a tervezési feladat befejezésének időpontjától. A felperes ezért alaptalanul hivatkozott arra, hogy nem került igazolásra, hogy a nyertes ajánlattevő által bemutatott referencia munka az ajánlati felhívásban meghatározott időtartamon (2019.07.21.-2022.07.21.) belül került volna szerződésszerűen befejezésre. A bíróság annak elismerése mellett, hogy az út nyilvánvalóan nem épület, hanem műtárgy, nem fogadta el a felperes útépítési tervvel szembeni aggályát. Az alperessel értett egyet abban, hogy a megbízás generáltervezés jellege miatt minden, az épület funkciója szerinti használathoz tartozó elem (út, köztéri világítás stb.) tervezése jogszerűen elfogadható volt a felhívás szerinti referenciaként, figyelemmel arra is, hogy a jelen közbeszerzési eljárás tárgya egy hasonló funkciójú művelődési központ rekonstrukciójának ugyancsak teljes körű, tehát a használatához elengedhetetlen tervezői feladatainak ellátása. Ezt támasztja alá egyértelműen a felhívás II.1.4) pontja is, mely a művelődési ház rekonstrukciójához és bővítéséhez szükséges teljes körű tervezői feladatok ellátása, a megvalósításához szükséges felmérési, (építési, továbbá szakági) engedélyezési és kivitelezési-, közbeszerzési- és geodéziai tervdokumentáció elkészítése körében határozta meg a közbeszerzés tárgyát. Ehhez pedig hozzátartozhatnak épületen kívüli tervezési feladatok is. A csatolt jegyzőkönyvek pedig további és egyértelműen a felhívás III.1.3) M.1) pontjához tartozó tervezési feladatokat is igazoltak (pl. akusztika, légtechnika, erősáram, vízszigetelés). Az alperes tehát a bizonyítékok helytálló értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referencia megfelelt a felhívásban foglaltaknak az első, második és harmadik kérelmi elem tekintetében is.
Mindebből következően az alperes jogszerűen állapította meg, hogy az alperesi érdekelt nem sértette meg a Kbt. 69. § (1) – (2) bekezdéseiben foglalt kötelezettségét azzal, hogy nem állapította meg a nyertes ajánlattevő vonatkozásában az alkalmassági követelmények hiányát és ebből következően az ajánlata érvénytelenségét.
A fentiekre figyelemmel a felperes teljes körben alaptalan keresetét – a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a bíróság elutasította.