Kérdések és válaszok

1. A nyertes ajánlattevő eleget tesz-e a Kbt. 138. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerinti kötelezettségének, ha az adott projekt végleges befejeztével jelenti be az adatokat az ajánlatkérőnek az összes, a projekten kivitelezési munkát végző alvállalkozó tekintetében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) bekezdésének utolsó mondatában előírt kötelezettségének akár így is megfelelhet. Ezzel együtt építési beruházás esetén az ajánlattevőnek figyelemmel kell lennie az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 32. §-ában és 32/A. §-ában meghatározott szabályokra.

A Kbt. 138. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a bejelentéssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani. A nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozói teljesítést követően az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét bejelenteni.”

A Kbt. 138. § (3) bekezdésének utolsó mondata nem tartalmaz konkrét rendelkezést arról, hogy az ajánlattevőnek az alvállalkozói teljesítésről szóló nyilatkozatát mikor kell benyújtania. Egyértelműen csak az került meghatározásra, hogy mindennek az alvállalkozói teljesítést követően kell megtörténnie.

2. A szerződéskötéskor megtett, Kbt. 138. § (3) bekezdésének harmadik mondata szerinti alvállalkozói bejelentésnek feltétele-e az alvállalkozói szerződés megléte?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 138. § (3) bekezdésének harmadik mondata szerinti, várható alvállalkozói teljesítésről szóló bejelentésnek a feltétele az ajánlattevő és az alvállalkozó közötti szerződés megléte.

A Kbt. 138. § (3) bekezdésének második mondata szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A Kbt. 138. § (3) bekezdésének harmadik mondata szerint a nyertes ajánlattevő ezzel a bejelentéssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni.

Tekintettel arra, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdésének harmadik mondatában kifejezetten említésre kerül, hogy az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét meg kell adni, ez az ajánlattevő és az alvállalkozó közötti szerződéses jogviszonyt, azaz már megkötött szerződést feltételez.

3. Egy keretmegállapodás megkötésekor – ténylegesen megvalósítandó műszaki tartalom hiányára tekintettel – meg kell-e adni az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét és szükséges-e alvállalkozói szerződés, mivel nincs is konkrétan megvalósítandó műszaki tartalom?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ilyenkor a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján az ajánlattevő az alvállalkozó teljesítésének százalékos arányát és az ehhez tartozó ellenszolgáltatást egy hozzávetőleges becslés alapján köteles megadni.

A Kbt. 138. § (3) bekezdésének második mondata szerint az ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában köteles bejelenteni azokat az alvállalkozókat, amelyek részt vesznek a teljesítésben, a később bevonni kívánt alvállalkozókat pedig a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni. Keretmegállapodás esetén jellemzően nem lehetséges a teljesítés pontos várható adatait előre jelezni, a teljesítés a keretmegállapodás megkötésével még nem kezdődik meg. Az ajánlattevőnek ilyenkor – az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban megadott mennyiségi adatok, valamint a keretmegállapodás előre látható időtartama ismeretében – egy hozzávetőleges becslésen alapuló tájékoztatást kell adnia a már ismert alvállalkozók teljesítéséről.

4. Amennyiben az ajánlatkérő az árazatlan költségvetésben nem határoz meg egy adott tételhez pontos tárgyat és mennyiséget, hanem a vélhetően több dolgot összefoglaló tételben „készletet” szerepeltet, ezen készletre vonatkozó tételek esetében hivatkozhat-e ajánlattevő valamilyen elvárható ajánlatkérői magatartásra, szakmai irányelvre, hatósági vagy döntőbizottsági állásfoglalásra annak érdekében, hogy ott, ahol az adott tétel a szakmai szokásoknak, tételnormáknak megfelelően számszerűen mérhető mennyiséggel vagy mértékegységgel kiírható lenne, ott ezt tegyék is meg, és kerüljék az „1 készlet” mennyiség alkalmazását?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a költségvetési tételek tartalmának nem egyértelmű meghatározása jogsértő. Az ajánlattevő ezzel kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhet, előzetes vitarendezést kezdeményezhet, illetve végső soron jogorvoslati kérelmet nyújthat be.

A Kbt. 58. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának és nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, akkor is, ha ezek a tényezők végeredményben nem befolyásolják az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás tulajdonságait, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához [76. § (7) bekezdés], valamint annak értékéhez és céljaihoz képest arányosak.”

A közbeszerzési dokumentumokat olyan módon kell összeállítania az ajánlatkérőnek, hogy az abban szereplő feltételrendszer alapján az ajánlatok egymással objektív és ellenőrizhető módon összehasonlíthatók legyenek, megfelelve a verseny tisztaságára, az átláthatóságra és az egyenlő bánásmódra vonatkozó alapelvi rendelkezéseknek az eljárás egésze alatt. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell arra, hogy olyan műszaki leírást tudjon az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani, mely pontosan meghatározza a közbeszerzés tárgyának minden egyes részét (építési beruházás esetén valamennyi munkanem minden egyes paraméterét). Az ajánlattevők ilyen műszaki dokumentáció esetén kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható, és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek tehát úgy kell összeállítania a közbeszerzési dokumentumokat, hogy az alapján az érdeklődő gazdasági szereplők számára világos legyen, hogy mire kell ajánlatot tenniük és az ajánlatkérő képes legyen objektív módon összehasonlítani a megajánlásokat. Ha a közbeszerzési dokumentumok alapján az ajánlattevők nem ismerhetik meg a „készletet” tartalmazó tétel műszaki tartalmát, az ezen tétellel kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat, akkor az ajánlatkérő megsérti a Kbt. 28. § (1) bekezdésében és a Kbt. 58. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti alapelvi sérelem is felmerülhet (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.293/11/2021. sz. határozatának 35-41. pontját és a D.461/61/2021. sz. határozatának 28-34. pontját).

Építési beruházás esetén figyelemmel kell lenni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] szabályaira, melynek 2. § g) pontja szerint árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet hatálya kiterjed továbbá a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire is. Tehát a költségvetési kiírásnak közbeszerzési eljárásban is meg kell felelnie a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § g) pontjának. Amennyiben a költségvetési kiírás nem felel meg ennek, akkor az ajánlatkérő nem bocsát olyan műszaki dokumentációt az ajánlattevők rendelkezésére, amely meghatározza azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek, azaz az ajánlatkérő ebben az esetben megsérti a Kbt. 58. § (2) bekezdését.

Amennyiben az ajánlattevő úgy ítéli meg, hogy az ajánlatkérő által összeállított árazatlan költségvetés a fenti követelményeknek nem felel meg, akkor kiegészítő tájékoztatást kérhet, előzetes vitarendezést kezdeményezhet, illetve végső soron jogorvoslati kérelmet nyújthat be.

5. Amennyiben az ajánlatkérő egy kiegészítő tájékoztatásban jelzett hiányosság nyomán nem javítja ki a költségvetést, hanem az ajánlattevőkre bízza a megoldást azzal, hogy értsék bele valamelyik kiírt tételbe ezeket, akkor jogsértést követ-e el?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ilyen megoldás jogsértő lehet.

A Kbt. 58. § (2) bekezdésének megsértése akkor is fennáll, ha ez az ajánlatkérőnek a kiegészítő tájékoztatás során tett rendelkezése eredményeként következik be. Amennyiben a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakból az következik, hogy a költségvetés nem az építmény jellege szerint szükséges szakági bontást és részletezettséget tükrözi – különösen, ha az adott költségvetési tétel, amibe az ajánlatkérői instrukciók szerint „bele kell érteni” a kérdéses munkát, műszakilag, technikailag egyébként teljesen mást képvisel –, akkor az ajánlatkérő nem bocsát a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § g) pontjának megfelelő költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére és megsérti a Kbt. 58. § (2) bekezdését (lásd a 4. kérdésre adott választ).

6. Miképpen oldható fel az az ellentét, hogy az iratbenyújtási moratórium hamarabb elkezdődik, mint a kiegészítő tájékoztatás kérési [Kbt. 56. § (2)-(3) bekezdés] határidő lejárata, majd amikor megjelenik a módosítás, és feloldódik a moratórium, akkor a törvényi előírás szerinti 10 napos határidő már lejárt és már csak úgy lehet kiegészítő tájékoztatást kérni, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem válaszolja már meg a kérdéseket?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ez az ellentét úgy oldható fel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (4) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési dokumentumok módosítása esetén az ajánlattételi vagy részvételi határidőt módosítani köteles, és e hosszabbításnak a Kbt. 52. § (5) bekezdésének első mondata alapján arányosnak kell lennie a módosítás mértékével, ez esetben pedig ismét megnyílik a kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetősége.

A Kbt. 52. § (4) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt, ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja.

A Kbt. 52. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb hetedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését.”

A Kbt. 52. § (5) bekezdésének második mondata szerint, ha az egyébként nem jelentős módosításról hirdetményt kell feladni, az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani, ha abból már kevesebb, mint 10 nap van hátra. Ez kiegészülve a Kbt. 52. § (5) bekezdésének második mondatával, miszerint az ajánlattételi határidő meghosszabbításának a megfelelő ajánlattételre elegendőnek kell lennie, azt jelenti, hogy legalább annyi időnek rendelkezésre kell állnia ilyenkor, hogy az ajánlattevők – amennyiben ezt szükségesnek ítélik – kiegészítő tájékoztatást kérhessenek. Ez értelemszerűen fokozottan érvényes azokra a helyzetekre, amikor a módosítás nagyobb jelentőségű, mivel a nem jelentős módosításhoz képest ebben az esetben nagyobb eséllyel lehet számítani kiegészítő tájékoztatás kérésre. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján a jogalkotó a módosítást már bizonyos esetekben nem is engedélyezi, ebben az esetben az ajánlatkérőnek vissza kell vonnia az eljárást megindító felhívását.

7. Mi a helyzet abban az esetben, ha a Kbt. szerint az ajánlat készítésére szánt idő alapján a tisztázó kérdések feltevésére fennálló idő a Kbt. 55. § (2) bekezdésére figyelemmel lerövidül?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. alapelveire figyelemmel a Kbt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott határidőkön túl benyújtott kiegészítő tájékoztatás-kérés megválaszolása is szükséges lehet.

A Kbt. 56. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az ajánlatkérő nem adhat a Kbt. 56. § (3) bekezdésben körülírt határidőn túl beérkezett kérésre kiegészítő tájékoztatást. Ezen túl amennyiben tételes jogi előírás nem kötelezi az ajánlatkérőt kiegészítő tájékoztatás megadására, illetőleg kiegészítő tájékoztatás iránti kérdés megválaszolására, abban az esetben is vizsgálni kell a konkrét eset körülményeire figyelemmel, hogy a tájékoztatás elmulasztása, vagy meghaladása okoz-e a Kbt. 2. §-a szerinti alapelvi jogsérelmet (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.207/15/2020. sz. határozatának 81-82. pontját). A Fővárosi Bíróság 25.K.33.216/2007/5. számú ítéletében ugyanakkor rögzítette, hogy „A kiegészítő tájékoztatás, mint jogintézmény, nemcsak az ajánlatkérő számára ad kötelezettséget, hanem az ajánlattevőt is köti annyiban, hogy a kérdései csak olyan tényekre, adatokra, körülményekre irányulhatnak, amelyek a megfelelő ajánlattétel érdekében szükségesek. Az e körön kívül eső kérdésekre az ajánlatkérő nem köteles válaszolni, az ajánlattevőnek pedig tartózkodnia kell minden olyan kérdés feltevésétől, amely nem lényegi, és amely ténylegesen nem szükséges a megfelelő ajánlat elkészítéséhez.”

8. Mi a helyzet abban az esetben, ha csak akkor értesül az ajánlattevő arról, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérésére nem fog választ kapni az ajánlatkérőtől, amikor lejár az ajánlattételi határidő, azaz az ajánlatok benyújtásra kerültek? Ebben az esetben a „kiegészítő tájékoztatás kérés meg nem válaszolására” vonatkozó vitarendezésre az ajánlatok benyújtásától számított 3 napon belül van-e lehetősége az ajánlattevőnek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő a Kbt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl benyújtott kiegészítő tájékoztatás-kéréseket nem köteles megválaszolni. Az ajánlattevőnek lehetősége van ugyan bármilyen kérdésben előzetes vitarendezést kezdeményezni, de – tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben jogsértést nem követett el – egyéb, számára kedvező jogkövetkezményekre nem számíthat.

A Kbt. 56. § (2) és (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.”

Arról, hogy a Kbt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott határidőben benyújtott kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő megválaszolja-e, az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal tudomást szerez.

Ha az ajánlattevő a Kbt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtja be a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmét, akkor számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy az ajánlatkérő ezt az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig nem fogja megválaszolni és erre vonatkozóan nincs külön tájékoztatás küldési kötelezettsége az ajánlatkérőnek.

Az ajánlattevőnek ezzel kapcsolatban lehetősége van vitarendezést kezdeményezni, de az ajánlattételi határidő lejárta után az ajánlatkérő nincs olyan helyzetben, hogy az ajánlattevőt ért jogsérelmet reparálhassa. A kiegészítő tájékoztatás elmaradása a Kbt. 56. § (3) bekezdésben körülírt határidőn túl beérkezett kérés esetén is lehet jogsértő (lásd a 7. kérdésre adott választ), ám ez már csak jogorvoslati eljárás során orvosolható.

9. Amennyiben egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéses, és nem alkalmassági feltételként írja elő az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást, akkor is a 75%-os mérték alkalmazandó?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ebben az esetben a Kbt. 65. § (5) bekezdése szerinti 75%-os korlát nem alkalmazandó.

A Kbt. 65. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy – az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén – az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.”

A Kbt. 65. § (5) bekezdése tételesen felsorolja, hogy mely alkalmassági feltétel esetén kötelező alkalmazni a 75%-os korlátot: a műszaki-szakmai feltételek között előírható referenciakövetelmény és a pénzügyi-gazdasági feltételek között a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel esetében. Egyéb alkalmassági feltétel esetében – például a pénzügyi-gazdasági feltételek között szereplő felelősségbiztosítás tekintetében – nem. Ez az előírás továbbá az alkalmassági és nem a szerződéses feltételekre vonatkozik.

Sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet], sem a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet nem tartalmaz olyan előírást, amely a becsült érték 75%-ában limitálná az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítás értékét.

A Közbeszerzések Tanácsának az építési beruházások biztosítási követelményeiről szóló útmutatójának[1] (KÉ 2018. évi 80. szám, 2018. április 25.) III. 1. pontja szerint ugyanakkor a Kbt. alapelveinek és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-ának megfelelően a biztosítási igénynek szükséges arányban állnia az építési beruházás értékével, azaz ne legyen irreális, mert így a biztosítás költségei is irreálisan magasak lesznek, amely felboríthatja a tervezett pénzügyi keretet. A felelősségbiztosítás alkalmassági követelményként történő előírása esetén így például érvényesülnie kell a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti követelménynek, tehát a felelősségbiztosítás értéke is csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű lehet, ami nem jelenti azt, hogy ennek a mértéknek az objektív felső határa minden esetben a körülményektől függetlenül a szerződés értéke (lásd a 10. kérdésre adott választ).

---

^[1] Lásd https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/utmutato_az_epitesi_beruhazasok_biztositasi_kovetelmenyeirol_ke_szammal.pdf

10. A becsült értéknél magasabb mértékű éves biztosítási limittel is előírható-e építési beruházás esetén a felelősségbiztosítás jogszerűen?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint amennyiben a szerződés jellege ezt indokolja, akkor az ajánlatkérő akár a becsült értéknél magasabb értékű felelősségbiztosítási limitet is megkövetelhet a szerződéskötés feltételeként.

A felelősségbiztosítás nem az építési beruházás szerződésszerű teljesítését biztosítja, erre a szerződés Kbt. 134. §-a szerinti biztosítékai szolgálnak (teljesítési biztosíték, kötbér). A felelősségbiztosítás az adott tevékenység során bekövetkező károk megtérítését segíti elő. Ezek lehetnek bármilyenek, az építési beruházással érintett vagyontárgyakban bekövetkező károk, személyi sérülések. Ezek a szerződés tárgyából, helyszínéből, bármely jellemzőjéből adódóan lehetnek olyanok, amelyek az építési beruházás során elvégzendő feladatért járó ellenszolgáltatásnál magasabb felelősségbiztosítási limit előírását teszik indokolttá. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján előírt felelősségbiztosítás ajánlattevő általi teljesíthetősége abban az esetben valósul meg, amennyiben a felelősségbiztosítás mértéke a Kbt. 2. § (3) bekezdésével összhangban kerül meghatározásra. Az ajánlatkérő akkor jár el a Kbt. 2. § (3) bekezdésének megfelelően, illetve akkor biztosítja a verseny tisztaságát a közbeszerzésben, ha a becsült értékhez igazodó mértékben határozza meg a felelősségbiztosítás értékét: ettől a beszerzés tárgyát tekintve eltérhet, természetesen van lehetőség arra, hogy a beszerzés tárgyától függően azt esetleg magasabb összegben rögzítse (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/12/2020. sz. határozatának 37. pontját). A felelősségbiztosítás értéke csak indokolt esetben haladhatja meg jelentősen a szerződés értékét.

11. A nyertes ajánlat ellenértékének %-os mértékében előírható-e a felelősségbiztosítás értéke, ez nem sérti-e az objektivitást, illetve ilyen esetben egyáltalán mi a szerződési érték? A szerződéses értéknek ilyen esetben része-e a tartalékkeret, a szerződésmódosításokkal módosul-e a fedezeti érték?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő ilyen módon nem adhatja meg a felelősségbiztosítás értékét.

A 10. kérdésre adott válaszban már kifejtésre került, hogy a felelősségbiztosítás értéke nem feltétlenül igazodik a közbeszerzés értékéhez. A fedezetnek az ellenszolgáltatás százalékában történő megadása a felelősségbiztosítási szerződések esetén érvényesítendő szakmai követelményeknek feltehetően nem felel meg, mert nem a védeni kívánt vagyoni értékeken és személyeken, a velük kapcsolatosan potenciálisan felmerülő kártérítési igény felmérésén alapul.

Építési beruházás esetén továbbá a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban elő kell írnia a felelősségbiztosítás terjedelmét és mértékét, az ajánlattevő pedig köteles az ennek megfelelő felelősségbiztosítási szerződést megkötni, vagy a már meglévő felelősségbiztosítási szerződését kiterjeszteni az ajánlatkérő által megadottakra. Az ajánlatkérőnek tehát előzetesen közölnie kell a felelősségbiztosítás terjedelmét és mértékét, ez pedig nem függhet az ajánlattevő ajánlatától, mivel a védendő vagyontárgyak és személyek köre már előzetesen meghatározhatók, nem az ajánlattevő ajánlatától függ sem a körük, sem az értékük.

12. A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet] szerinti keretszerződés olyan keretmegállapodásnak tekinthető-e – mely függetlenül az abban részt vevő ajánlattevők számától – valamennyi szerződéses feltételt kötelező érvénnyel tartalmaz?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti keretszerződés olyan, a Kbt. szerinti keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzési eljárás megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza.

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 3. § d) pontjában szereplő fogalommeghatározás erről az alábbiakat tartalmazza:

„keretszerződés: a közbeszerzési törvény 104-105. §-ában meghatározott olyan keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzési eljárás megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza;”.

Ha a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet „keretszerződésre” hivatkozik, az alatt ez a fogalom értendő. A Kbt. 105. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában szerepelnek azok a keretmegállapodások, amelyek tartalmazzák az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét, tehát ezek minősülnek a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alkalmazásában keretszerződésnek.

13. A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti keretszerződések alapján történt közvetlen megrendelés mellett újabb (a gyakorlat szerinti) adásvételi szerződések (egyedi szerződések) megkötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti központosított közbeszerzések keretében megengedett-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti keretszerződés alapján történt közvetlen megrendelés mellett az ajánlatkérők nem kötelesek újabb „egyedi szerződést” kötni.

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 3. § c) pontja az alábbiakat tartalmazza:

„E rendelet alkalmazásában

c) intézmény: a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, valamint a központosított közbeszerzési rendszerhez önként csatlakozó, kiemelt termékbeszerzést megvalósító szervezet, valamint a keretmegállapodás, keretszerződés és a dinamikus beszerzési rendszer második részének ajánlatkérője;”.

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 29. § (1) és (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(1) A központi beszerző szervezet az összesített intézményi igények alapján a 24. §-ban megjelölt központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen keretszerződést is köthet. Az intézmények a keretszerződések terhére kibocsátott megrendelésekkel szerezhetik be a kiemelt termékeket, a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontjával, valamint a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontjával összhangban.

(2) A közbeszerzés megvalósítása során az intézmény köteles érvényesíteni a keretszerződés feltételeit. A megrendelés nem lehet ellentétes a keretszerződéssel.”

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint a központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés, a keretszerződés alapján egyedi szerződés jön létre.

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A keretszerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek megnevezését,

b) a keretszerződés előzményeinek (lefolytatott közbeszerzési eljárás), a közbeszerzés tárgyának, továbbá mennyiségének a közbeszerzési törvény 58. §-a szerinti meghatározását,

c) a keretszerződés tárgyára vonatkozó minőségi követelményeket,

d) a szerződés hatályát,

e) az ellenszolgáltatás mértékét, valamint a központosított közbeszerzési díj mértékét (számításának és megfizetésének módját),

f) arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani, illetve a közbeszerzési törvény 105. § (1) bekezdés b) pontja esetében az írásbeli konzultáció lehetőségére és feltételeire, vagy a 105. § (2) bekezdés b) pontja esetében a verseny újra megnyitásának lehetőségére és feltételeire való utalást,

g) a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos határidőt és a teljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket,

h) a szerződésszegésért való felelősség szabályait,

i) a keretszerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, valamint az ennek végrehajtási módját szabályozó rendelkezéseket,

j) annak rögzítését, hogy az intézmény előleget nem adhat.”

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdés f) pontja alapján az intézmény – erre vonatkozó előzetes kikötés értelmében – egyoldalú jognyilatkozattal jogosult megvalósítani a közbeszerzést. A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint pedig a keretszerződés alapján egyedi szerződés jön létre. Az intézmény egyoldalú nyilatkozattal (megrendeléssel) hozza létre a szerződést, tehát az intézmény és a szállító közötti „külön” okirat aláírására nincsen szükség. A Kbt. 105. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjának az alkalmazása esetén a keretmegállapodás az egyedi szerződés minden elemét tartalmazza. A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése ezzel összhangban iránymutatást ad a tekintetben, hogy ezeket a keretszerződés miként tartalmazza, valamint tartalmazza azt is, hogy az intézmény és az ajánlattevő között miként jön létre a jogviszony (az intézmény egyoldalú, erre irányuló nyilatkozatával). A keretszerződés tehát a szerződés minden elemét tartalmazza, attól az intézmény és az ajánlattevő nem térhetnek el, az intézmény egyoldalú jognyilatkozatával – azaz megrendelésével – pedig létrejön a – keretszerződésnek mindenben megfelelő – szerződés. Ez a szerződés a felek között létrejött, a Kbt. 3. § 24. pontja szerinti közbeszerzési szerződésnek minősül. A Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján a résztvevők a keretszerződés, majd ezt követően az egyedi megrendelés, mint közbeszerzési szerződések megkötése érdekében folytatták le a közbeszerzési eljárást. Ebből következően, az intézmény és az ajánlattevő közötti további megállapodás, okirat aláírása nem követelmény.

14. Létezik-e a közbeszerzési joganyaghoz kapcsolódó olyan egyéb jogszabályi rendelkezés – akár a közbeszerzést szabályozó joganyagon kívüli, pl. polgári jogi – amely az előző kérdésben szereplő „párhuzamos” szerződés megkötésének lehetőségét kifejezetten megtiltja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint kifejezett jogszabályi rendelkezés a „párhuzamos” szerződés megkötésének megtiltására nincsen.

A keretszerződés szerinti egyedi megrendelés alapján a szerződés létrejöttének és kötelező tartalmának a szabályait a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése tartalmazza. E szerint a szerződést az intézmény egyoldalú nyilatkozata hozza létre, amelynek a tartalma is előzetesen meghatározott. A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése szerinti alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően megkötött szerződés szabályozza a felek közötti jogviszonyokat. Ezzel összhangban a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése is akként fogalmaz, hogy – adott esetben – a keretszerződés alapján egyedi szerződés jön létre, mely rendelkezés a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdés f) pontjával együtt értelmezve nem teszi szükségessé még egy okirat aláírását ugyanazon jogviszonyra vonatkozóan, de nem is zárja ki. Ez minősül a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek (lásd a 13. kérdésre adott választ).

15. Ugyanaz a személy közbeszerzési tanácsadóként ugyanazon közbeszerzési eljárásban képviselhet-e több ajánlattevőt is?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ugyanaz a személy nem járhat el ugyanazon eljárásban több ajánlattevő képviseletében.

A Kbt. 36. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”

A Tpvt. 11. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:

a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;

b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;

c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

e)

f) a piacra lépés akadályozására;

g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.”

Az EUMSZ 101. cikke az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor - vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja; - vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja; - összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:

a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;

b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.”

Az a körülmény, hogy az ajánlatokat egyazon közbeszerzési tanácsadó állítja össze, tölti fel az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (a továbbiakban: EKR), nyújtja be, majd a hiánypótlások, felvilágosítások, árindokolások elkészítésében is ez a személy működik közre, ezeket is ő nyújtja be, az ajánlattevők valamennyi esetleges üzleti titkát ismeri, az ajánlatkérő számára – amennyiben tudomást szerez arról, hogy az ajánlattevők képviseletében egyazon személy jár el – a Kbt. 36. § (2) bekezdésében szereplő GVH részére történő szignalizációs kötelezettséget keletkeztetnek. Ilyen esetben ugyanis az ajánlatkérő megalapozottan feltételezheti a Tpvt. 11. §-ában és az EUMSZ 101. cikkében meghatározott tilalmak megsértését. Ilyen esetben ugyanis az ajánlatkérő arra a következtetésre juthat, hogy az ajánlattevők ismerhetik egymás műszaki megoldásait, árképzését, és üzleti titkait stb., már az ajánlattételt megelőzően megismerhetik egymás ajánlati árát és egyéb vállalásait. Egy ilyen helyzet alkalmas lehet a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására stb.

Amennyiben az ajánlatkérőnek ez tudomására jut, akkor az ajánlatkérő szempontjából ez a körülmény az összehangolt magatartásra utaló bizonyítékként funkcionálhat. Ezen körülmény ismeretében az ajánlatkérő nemcsak a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti szignalizációra köteles, hanem arra is, hogy az érintett ajánlattevőket a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjára figyelemmel kizárja a közbeszerzési eljárásból. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerint ugyanis az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. Az ajánlatkérői döntés meghozatalakor az összejátszás alátámasztása az ajánlatkérő feladata, a rendelkezésre álló egyes bizonyítékok logikai láncba fűzésével és az azokból levont okszerű következtetéssel – egyetlen közvetlen dokumentum hiányában is – megfelelően igazolhatja a jogsértés elkövetését. A versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére tehát bizonyos egybeesésekből és jelekből olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek együttes vizsgálata egyéb összefüggő magyarázat hiányában a versenyjogi szabályok megsértésének bizonyítékát nyújthatják. Sem a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU Irányelve (továbbiakban: Irányelv), sem a Kbt. az ajánlatkérő számára nem ír elő kötött bizonyítást, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására. Az ajánlatkérő rendelkezésére álló információk értékelése körében a kiindulópont, hogy a gazdasági szereplők közötti versenyben szükségszerű, hogy a gazdasági szereplők döntéseiket önállóan hozzák meg, s mellőzik a versenytársakkal akarategységben tanúsított összehangolt piaci magatartást. Amennyiben az ajánlatkérőnek rendelkezésére áll az az információ, hogy a közbeszerzésben több ajánlattevőt ugyanaz a személy képvisel, akkor ez egyúttal – az ajánlatkérő szempontjából – arra utaló körülmény lesz, hogy az ajánlattevők egymás ajánlatát, vállalásait már az ajánlattételi határidő lejárta előtt ismerhették, és a közbeszerzési eljárás során is ismerhetik egymás hiánypótlásait, felvilágosításait, árindokolásait, sőt még üzleti titkait is. Így tehát az ajánlatkérő megalapozottan zárhatja ki az érintett ajánlattevőket a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok fennállása miatt.

16. Jogszerű-e, ha a 15. kérdés szerinti személy elfogadja a megbízásokat titoktartás mellett?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ilyen esetben nem jogszerű elfogadni egyszerre több, ugyanazon eljárásban önállóan ajánlatot tenni kívánó ajánlattevőtől a megbízást.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség] (1) bekezdése szerint a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ebben az esetben lényeges körülménynek minősül az, ha a megbízott más, ugyanazon közbeszerzési eljárásban ajánlatot tenni szándékozó ajánlattevőkkel is megbízási szerződést kötött ugyanabban az eljárásban történő képviseletükre, valamint az is, hogy az ajánlattevőket ennek következtében a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjára figyelemmel kizárhatják és velük szemben a Kbt. 36. § (2) bekezdése alapján versenyfelügyeleti eljárás indulhat.

A titoktartás pedig meglehetősen nehezen értelmezhető olyan esetben, amikor a megbízott nem csupán megismerheti az összes megbízójának a közbeszerzési eljárás során, azzal összefüggésben az ajánlatkérő számára benyújtott dokumentumokat, hanem még azok kialakításában, összeállításában is részt vesz. Az ajánlatok továbbá tartalmazhatnak üzleti titkot is, amelyet a megbízott szintén megismer. A Kbt. 45. §-a szerinti iratbetekintés szabályainak alkalmazása is problematikussá válik ebben az esetben. Felmerülhet olyan helyzet is, hogy az egyik megbízó ajánlattevő a másik megbízó ajánlattevő ajánlatának érvényességét kifogásolva előzetes vitarendezést kíván kezdeményezni. Ez esetben is aggályos, hogy miként tudna elfogulatlanul tanácsot adni az egyik általa képviselt megbízó számára a másik általa képviselt megbízóval szemben. Az eljárásjogokban általánosan érvényesülő alapelv, hogy az ellenérdekű feleket nem képviselheti ugyanazon személy. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 63. § (1) bekezdése szerint például a képviselő a perben nem járhat el, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel.

17. Amennyiben a dinamikus beszerzési rendszerben (a továbbiakban: DBR) részt vevő gazdasági szereplő a DBR részvételi szakaszában a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint akként nyilatkozott, hogy az alkalmasság igazolása érdekében más szervezet kapacitására támaszkodik, a DBR ajánlattételi szakaszában kizárólag akként nyújthat-e be ajánlatot, hogy a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó erőforrására továbbra is támaszkodik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlattevő ilyen esetben kizárólag ugyanazon gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodhat, akit a részvételi jelentkezésében is megjelölt.

A Kbt. 107. § (1) bekezdése szerint DBR-be történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a DBR-ben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait kell alkalmazni, a DBR-ről szóló fejezetben foglalt eltérésekkel. Ebből következően e körben a szabályok megegyeznek a meghívásos eljárás szabályaival. A meghívásos eljárások ajánlattételi szakaszában a Kbt. 84. § (3) bekezdése az irányadó, mely szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolni azt az igazolást, nyilatkozatot, amelyet a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a hiánypótlás szabályairól szóló útmutatója^[2] (2023. február 20., a továbbiakban: HP-Útmutató) szerint a Kbt. 84. § (3) bekezdése – illetőleg a Kbt. 69. § (9) bekezdése – alapján az ajánlattevő nem vonhat be új gazdasági szereplőt a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában, hiszen ezen rendelkezés(ek) nem új gazdasági szereplő megjelölését, hanem ugyanazon gazdasági szereplő vonatkozásában új – kizáró ok hiányát, illetőleg alkalmasságot igazoló – dokumentum benyújtását teszik lehetővé. A HP-Útmutató szerint kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az adott ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet egységes európai közbeszerzési dokumentumában (a továbbiakban: EEKD) foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtására kerül sor, illetve amennyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában a részvételi szakaszban benyújtották, de az igazolás, nyilatkozat az ajánlattételi szakaszban nem alkalmas – az adott esetben – kizáró okok hiányának, alkalmassági feltételek fennállásának igazolására, újabb nyilatkozatok, igazolások csatolása szükséges ugyanazon ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában.

---

^[2] Lásd: https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/Hi%C3%A1nyp%C3%B3tl%C3%A1si_%C3%BAtmutat%C3%B3_m%C3%B3d_2023_02_20.pdf

18. Amennyiben a DBR-ben részt vevő gazdasági szereplő a DBR részvételi szakaszában a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint akként nyilatkozott, hogy az alkalmasság igazolása érdekében más szervezet kapacitására támaszkodik, a DBR ajánlattételi szakaszában nyújthat-e be ajánlatot oly módon, hogy nem a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó, hanem egy új kapacitásnyújtó erőforrására támaszkodik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlattevő ilyen esetben nem támaszkodhat új gazdasági szereplő kapacitásaira, kivéve, ha az eredetileg megjelölt gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá, és az ajánlatkérő az ajánlattevőt emiatt a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti hiánypótlásra hívta fel.

A HP-Útmutató szerint az ajánlattevő nem vonhat be új gazdasági szereplőt a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában, hiszen a Kbt. 69. § (9) bekezdése és a Kbt. 84. § (3) bekezdése nem új gazdasági szereplő megjelölését, hanem ugyanazon gazdasági szereplő vonatkozásában új – kizáró ok hiányát, illetőleg alkalmasságot igazoló – dokumentum benyújtását teszik lehetővé. A HP-Útmutató szerint a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő bevonására csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá. Egyebekben lásd a 17. kérdésre adott választ.

19. Amennyiben a DBR-ben részt vevő gazdasági szereplő a DBR részvételi szakaszában a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint akként nyilatkozott, hogy az alkalmasság igazolása érdekében más szervezet kapacitására támaszkodik, – amennyiben az alkalmassági követelménynek az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevő már kapacitásnyújtó nélkül is megfelel – az ajánlattevő dönthet-e úgy – a Kbt. 107. § (8a) bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítésével egyidejűleg –, hogy az alkalmasság minimumkövetelményét saját maga igazolja, egyúttal a részvételi szakaszban benyújtott Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot és a további, a részvételi szakaszban a kapacitásnyújtóval kapcsolatban benyújtott nyilatkozatot megfelelően javítja, illetve visszavonja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem vonhatja vissza a részvételi szakaszban a Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján megtett, kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőről szóló nyilatkozatát.

Mint fentebb már ismertetésre került, DBR alkalmazása esetén a meghívásos eljárás szabályait kell ebben az esetben alkalmazni. Így tehát az ajánlattételkor az ajánlattevőnek az előzetesen, az alkalmasság tekintetében a részvételi jelentkezésében benyújtott, a részvételi szakaszban figyelembe vett nyilatkozatának alátámasztását az igazolások benyújtásával szükséges elvégezni. Ennek nem felelne meg az, ha az ajánlattevő a részvételi szakaszban arról nyilatkozik, hogy az alkalmassági feltétel igazolásához kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet vesz igénybe, majd az ajánlattételi szakasz végén az igazolások benyújtásakor mégis saját maga igazolja az adott alkalmassági feltételt (lásd az 17-18. kérdésre adott választ).

20. A Kbt. 107. § (8) bekezdése, (8) bekezdés b) pontja, valamint a 107. § (8a) bekezdése értelmében az alkalmassági követelmények vonatkozásában bekövetkező változást a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt (mind a részvételi, mind az ajánlattételi szakaszban) bejelentheti-e és igazolhatja-e az ajánlattevő?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 107. § (8) bekezdése nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő oldalán keletkeztet kötelezettséget, és nem biztosít lehetőséget az ajánlattevőnek arra, hogy az alkalmassági követelmények körében bekövetkező változások miatt utólagos igazolásokat nyújthasson be. A Kbt. 107. § (8a) bekezdése pedig kizárólag arra nyújt lehetőséget, hogy az alkalmassági követelmények és kizáró okok körében bekövetkezett változásokat bejelentse, és az ajánlatkérő ennek alapján köteles eljárni.

A Kbt. 107. § (8) és (8a) bekezdései az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:

„(8) Az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító, vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy

a) az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és

b) az ajánlatkérő nem kérheti az alkalmasság és kizáró okok igazolását, ha a vonatkozó dokumentumokat az ajánlattevő – a dinamikus beszerzési rendszer keretében – ajánlatkérő korábbi felhívására már benyújtotta. Ebben az esetben ajánlatkérő a korábban benyújtott dokumentumok alapján végzi el a bírálatot, kivéve, ha az a) pont alapján benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentum, vagy ajánlattevő (8a) bekezdés szerinti jelzése alapján a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás állt be az ajánlattevő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében.

(8a) Ha a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás áll be a rendszerbe felvett, érvényes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében, azt a gazdasági szereplő köteles haladéktalanul jelezni ajánlatkérő felé.”

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a dinamikus beszerzési rendszerről szóló útmutatója^[3] (2022. február 10., a továbbiakban: DBR-Útmutató) az alábbiakat tartalmazza:

„A Kbt. nem nyújt útmutatást a tekintetben, hogy mi tartozik bele az aktualizálás fogalmába, hogy az csak az EEKD szűken vett aktualizálására, vagy a mögöttes igazolások aktualizálására is vonatkozik-e. Azonban az ajánlattevő magatartása egyik esetben sem vezethet oda, hogy bár az eredetileg benyújtott EEKD-ban arra vonatkozóan nyilatkozott, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek, azonban ez csak később, az aktualizált EEKD benyújtására valósul meg, mert ebben az esetben felmerül a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács azonban felhívja a figyelmet a Kbt. 107. § (8b) bekezdésére, miszerint az időponthoz vagy időszakhoz kötött igazolások megfelelőségének ellenőrzésekor – kivéve a DBR felállításakor felvett gazdasági szereplők esetén – referencia időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontja minősül.”

A nyelvtani értelmezés alapján az kétségkívül megállapítható, hogy a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontja alapján legalább az EEKD aktualizálására sor kerülhet. A Kbt. 69. § (9) bekezdésének első mondata szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező utólagos igazolási kötelezettsége arra irányul, hogy bizonyítsa az alkalmassági követelmények, a kizáró okok fenn nem állása és a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az EEKD alapján az ajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesülését. Ezt a rendelkezést összevetve a Kbt. 107. § (8) bekezdésének a) pontjával azt jelenti, hogy a Kbt. 69. § (9) bekezdésének első mondatában hivatkozott EEKD adott esetben a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontja szerinti aktualizált EEKD-t jelenti.

Tekintettel azonban arra, hogy a DBR részvételi és ajánlattételi szakaszára mögöttes szabályként a meghívásos eljárás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért az ajánlattevő nem nyújthat be tetszése szerint bármit akkor sem, amikor aktualizálja az EEKD-t. E körben is érvényesül tehát az a korlátozás, miszerint az aktualizált EEKD és az ezt alátámasztó esetleges igazolások is kizárólag azon adatok alátámasztását szolgálhatják, amelyet az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés alapján a DBR-be történő felvételkor figyelembe vett (lásd a 17-18. kérdésre adott választ).

---

^[3] Lásd: https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/DBR_utmutato_0210.pdf

21. A Kbt. 107. § (8) bekezdése, (8) bekezdés b) pontja, valamint a 107. § (8a) bekezdése szerinti kötelezettség megfelelő teljesítésének minősül-e az, ha a DBR-be történő jelentkezéskor megjelölt kapacitást nyújtó gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő maga teljesíti és igazolja az alkalmassági feltétel megvalósulását, továbbá az az eset, amikor az alkalmassági feltételt igazoló kapacitást nyújtó személyében következik be változás?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ilyen változtatásokra nincs mód.

Amennyiben az ajánlattevő a részvételi jelentkezésében megjelölt kapacitást nyújtó gazdasági szereplő helyett az alkalmassági feltételt saját maga kívánná igazolni, vagy helyette másik kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőt kívánna bevonni, megsértené a Kbt. 69. § (9) bekezdésének első mondatát, mert ebben az esetben nem a részvételi jelentkezés során benyújtott EEKD-ban meghatározottakat alátámasztó igazolásokat nyújtana be (lásd a 17-18. kérdésre és a 20. kérdésre adott válaszokat).

22. Amennyiben az ajánlattevő által a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó szervezet a felhívásban megjelölt kizáró okok valamelyikének a hatálya alá került, a DBR ajánlattételi szakaszában nyújthat-e be ajánlatot oly módon, hogy nem a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó, hanem egy új szervezet erőforrására támaszkodik, illetve az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása alapján bevonhat-e az ajánlattevő a DBR ajánlattételi szakaszában más, a kizáró okok hatálya alá nem tartozó kapacitásnyújtót?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ilyen változtatásra abban az esetben van mód, ha a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül a kizáró ok hatálya alá.

A Kbt. 71. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen.”

Kétszakaszos eljárásokban – amelynek minősülő meghívásos eljárásnak a szabályait a Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a DBR-re is alkalmazni kell – a részvételre jelentkezőnek a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőket meg kell jelölnie és az alkalmasságukról, valamint a kizáró okok hatálya alá tartozásukról szóló vizsgálatot az ajánlatkérő már e körben elvégzi. A HP-Útmutató szerint a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában pedig új gazdasági szereplő bevonására csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá. Amennyiben a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése.

23. Amennyiben az ajánlattevő által a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó szervezet a felhívásban megjelölt kizáró okok valamelyikének a hatálya alá került, – amennyiben az alkalmassági követelményeknek az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevő már kapacitásnyújtó nélkül is megfelel – az ajánlattevő dönthet-e úgy – a Kbt. 107. § (8a) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítésével egyidejűleg – hogy az alkalmassági követelményt saját maga igazolja, egyúttal a részvételi szakaszban a kapacitásnyújtóval kapcsolatban benyújtott nyilatkozatot megfelelően javítja, illetve visszavonja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ilyen változtatásokra nincs mód.

Amennyiben a részvételre jelentkező a DBR-be akként nyert felvételt, hogy az alkalmasságát kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő bevonásával igazolja, akkor ezt a helyzetet kell igazolnia az ajánlattételt követően. Az alkalmasságról az ajánlatkérő már a részvételi szakaszban döntött, és az, hogy a gazdasági szereplő egyáltalán ajánlatot tehetett, többek között azon alapult, hogy kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőt vont be a közbeszerzési eljárásba. Utólagos igazolásnak és a korábban tett nyilatkozat visszavonásának az eljárás ezen szakaszában már nincs helye (lásd a 17-18. kérdésre adott válaszokat). Az ajánlattevő ellenben ilyenkor bevonhat új kapacitást biztosító gazdasági szereplőt (lásd a 22. kérdésre adott választ).