The contracting authority's scope for manoeuvre in defining the technical specification in light of the judgment of the Court of Justice of the European Union in case C-568/24 Sof Medica SA
Címszavak: C-568/24. Sof Medica SA, ajánlatkérői mozgástér a beszerzés tárgyának meghatározása során, műszaki leírás, funkcionális követelmények
Absztrakt
A cikk az Európai Unió Bírósága 2026. áprilisában, a C-568/24. Sof Medica SA ügyben hozott ítéletét foglalja össze. A Bíróság ítéletében részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mennyiben szűkítheti a versenyt az ajánlatkérő a műszaki leírás olyan speciális előírásával, mely a közbeszerzés tárgyát képező sebészeti robot moduláris és mobil jellegére, tömegére, helyigényére, valamint karjainak elrendezésére vonatkozik.
Abstract
The article summarizes the judgment of the Court of Justice of the European Union issued in April 2026, in case C-568/24. Sof Medica SA. The judgment of the Court deals in detail with the question of the extent to which the contracting authority may restrict competition by including in the technical specifications a specific requirement relating to the modular and mobile nature, weight, space requirements and arrangement of the arms of the surgical robot that is the subject of the public procurement.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 2026. április 16-án a C-568/24. Sof Medica SA ügyben jelentős ítéletet hozott abból a szempontból, hogy tovább árnyalja azt a kérdést, hogy az ajánlatkérő mekkora mozgástérrel rendelkezik akkor, amikor a beszerzési igényét definiálja és részletesen meghatározza a műszaki leírásában a beszerzendő áru pontos paramétereit, még abban az esetben is, ha ezt funkcionális követelmények megadásával teszi.
A tényállás
Az ügy alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás ajánlatkérője a Kolozs megyei sürgősségi klinikai kórház volt, amely nyílt közbeszerzési eljárást írt ki sebészeti robot szállítása, telepítése és üzembe helyezése tárgyban. A kórház a sebészeti robot műszaki leírásában a következő követelményt rögzítette: „Önállóan is működő modulokból álló, mobil robotsebészeti berendezés, amely legalább négy, egymástól független robotkarral rendelkező modullal bír, és legalább a következő szakterületekre igazoltan alkalmazható: általános sebészet, nőgyógyászat, urológia, mellkassebészet. A berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a műtőblokkban úgy helyezzék el, hogy különösebb előkészületekre lenne szükség, és lehetővé tegye a [sebészeti] eljárás hibrid megközelítését, gyorsan átváltva a klasszikus laparoszkópos műtétről a robotsebészetre és fordítva, amikor ez szükséges a [sebészeti] eljárás során. A berendezésnek folyamatos használatra alkalmasnak kell lennie”.
Az egy darabból álló sebészeti robotok szállításával foglalkozó Sof Medica SA a műszaki leírás kérdéses rendelkezését megtámadta, arra hivatkozással, hogy az hátrányosan megkülönböztető jellegű, a tényleges versenyen alapuló átlátható eljárást nem biztosítja, mivel az ajánlatkérő előírása kizárólag a moduláris jellegű sebészeti robotokat részesíti előnyben.
A kórház arra hivatkozott, hogy a moduláris jellegű sebészeti robot beszerzését több sajátos tényező igazolja: a kórház régi épületekből áll, figyelembe kell venni a kis méretű műtőblokkok logisztikai kapacitásait, az orvosi berendezések e blokkok közötti, a szükségleteknek és a vészhelyzeteknek megfelelő áthelyezésének szükségességét, valamint a műtők számát és elosztását. E műtők elrendezése olyan robotot igényelne, amely rugalmasan konfigurálható és alkalmazkodik a rendelkezésre álló térhez, tömege és helyigénye pedig korlátozott, ami nem felel meg az egy darabból álló robot jellemzőinek.
Az ügyben eljárt bíróság a 2014/24/EU irányelv 49. cikkének és 42. cikkének értelmezésével kapcsolatban előzetes döntéshozatalra irányuló kérdéseket terjesztett elő a Bírósághoz.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
- Úgy kell-e értelmezni az átláthatóság elvét, amelyet a 2014/24/EU irányelv 49. cikkével és 2. cikke (1) bekezdésének 13. pontjával összefüggésben értelmezett 18. cikkének (1) bekezdése szabályoz, hogy azzal ellentétes az ajánlattevő egyes, az ajánlatkérő szerv által csak az ajánlattételi felhívás és az ajánlattételi dokumentáció közzétételét követően meghatározott „objektív szükségességgel” indokolt, bizonyos műszaki leírások alapján történő kizárása?
- Értelmezhetők-e úgy a 2014/24/EU irányelv 42. cikke (1) [bekezdésének], (3) bekezdése b) pontjának és (4) bekezdésének rendelkezései, hogy a műszaki leírás korlátozó jellegének értékelését, amely megköveteli az ajánlattételi dokumentációban a „vagy azzal egyenértékű” megjelölés feltüntetését, ugyancsak az ajánlattételi dokumentációban szereplő valamennyi követelmény együttes elemzésével kell elvégezni?
- Az első két kérdésre adott igenlő válasz esetén értelmezhető-e úgy az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetésnek a 2014/24/EU irányelv 18. cikke (1) bekezdésében szabályozott elve, hogy a műszaki leírás korlátozó jellegének értékelését az ajánlattételi felhívás és az ajánlattételi dokumentáció közzétételét megelőzően kell összefüggésbe hozni az ajánlatkérő szerv „objektív szükségletével”?
A Bíróság ítélete
Az első és harmadik kérdést a Bíróság együtt vizsgálta. Ezekkel kapcsolatban a Bíróság rögzítette, hogy a 2014/24/EU irányelv a közbeszerzési dokumentum fogalmának meghatározása során hallgat arról a kérdésről, hogy a hirdetmény közzétételének időpontjában az érintett ajánlatkérő szerv köteles‑e megjelölni a műszaki leírást alátámasztó objektív indokokat. A Bíróság rámutatott arra is, hogy a 2014/24/EU irányelv 49. cikkéből, illetve az irányelv V. mellékletének C. részében előírt információkból sem következik a műszaki leírást alátámasztó objektív indokok megjelölésének kötelezettsége. Ezen túlmenően sem a 2014/24/EU irányelv 42. cikk (1) bekezdésének, sem a műszaki leírásokat meghatározó VII. melléklet 1. pont b) alpontjának szövegéből nem tűnik ki, hogy az ajánlatkérő köteles objektív módon igazolni az általa megállapított műszaki leírást.
Ezt követően a Bíróság felidézte az esetjog következetes megállapításait az ajánlatkérő műszaki leírások megadása terén gyakorolt mozgástere és az alapelvek viszonylata vonatkozásában.
Eszerint hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a szerződés műszaki leírásának megfogalmazása során, mivel ő a legalkalmasabb azon áruk és szolgáltatások meghatározására, amelyekre szüksége van, és azon követelmények meghatározására, amelyeknek a kívánt eredmények elérése érdekében eleget kell tenni.[1]
A Bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy e széles mozgástér ellenére az ajánlatkérőnek megfelelően biztosítania kell, hogy a műszaki leírások egyenlő hozzáférést biztosítsanak a gazdasági szereplők számára a közbeszerzési eljáráshoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.[2]
A Bíróság kiemelte, hogy a 2014/24 irányelv (74) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a műszaki leírásokat olyan módon kell összeállítani, amely kivédi a verseny olyan követelmények révén történő mesterséges korlátozását, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk fő jellemzőit tükrözik. E (74) preambulumbekezdés szerint ugyanis „lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását”.
A Bíróság arra is rámutatott, hogy ezeknek a követelményeknek a tiszteletben tartása még inkább fontos, ha a műszaki leírások különösen részletesen kerültek meghatározásra. Minél részletesebben határozzák ugyanis meg a műszaki leírásokat, annál jelentősebb a kockázata annak, hogy az adott gyártó termékét előnyben részesítik.[3]
Így a műszaki leírások részletessége mértékének tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, ami magában foglalja annak vizsgálatát, hogy szükséges‑e a részletesség ezen mértéke a követett célkitűzések megvalósítása érdekében.[4]
Ugyanakkor a Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2014/24 irányelv alapján nem vezethető le az egyenlő bánásmód elvének olyan értelmezése, amely az ajánlatkérőtől már a hirdetmény közzétételének időpontjában megkövetelné azt, hogy jelölje meg az általa megállapított műszaki leírások alapjául szolgáló objektív indokokat.
A Bíróság így kimondta, hogy az átláthatóság és az egyenlő bánásmód e 18. cikk (1) bekezdésében kimondott elvével nem ellentétes, hogy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés keretében az ajánlatkérő szerv anélkül zárja ki az ajánlattevő ajánlatát a műszaki leírás alapján, hogy a hirdetmény közzétételének időpontjában e leírást az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 13. pontja értelmében vett objektív módon megindokolták volna a közbeszerzési dokumentumokban.
A második kérdés kapcsán a Bíróság a 2014/24/EU irányelv műszaki leírás meghatározásának módjairól szóló 42. cikkében foglaltak értelmezéséből indult ki és ismételten kiemelte, hogy a műszaki leírások megfogalmazásának módszereit az irányelv anélkül rögzíti, hogy hierarchiát állítana fel e módszerek között. Eszerint az ajánlatkérő szabadon dönthet úgy, hogy a műszaki leírást a teljesítmény vagy a funkcionális követelmények tekintetében adja meg vagy európai szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra, közös műszaki leírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszereket átültető nemzeti szabványokra vagy – ezek bármelyikének hiányában – nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra, illetve nemzeti műszaki leírásokra hivatkozik, illetve e két módszer kombinációját is alkalmazhatja. A Bíróság megállapította, hogy a kérdéses ügyben nem került sor szabvány, vagy műszaki tanúsítvány, illetve közös vagy nemzeti műszaki leírás megadására, mellyel összefüggésben az irányelv megköveteli a „vagy azzal egyenértékű” megjelölés rögzítését.
Rámutatott ugyanakkor a Bíróság arra, hogy az irányelv 42. cikke (4) bekezdésének első mondata főszabály szerint tiltja az „adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra [történő hivatkozást], amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi”, vagy a „típusra […] vagy adott […] gyártási folyamatra [történő hivatkozást], ha az egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne”. Az ilyen hivatkozások ugyanis nem járulnak hozzá az érintett közbeszerzés verseny előtti megnyitásához, hanem inkább korlátozzák a versenyt.[5]
A Bíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezen „elvi” tilalom alól két kivétel van. Egyrészt a 2014/24 irányelv 42. cikke (4) bekezdésének második mondata előírja, hogy kivételesen az ajánlatkérő szerv a szerződés műszaki leírást tartalmazó dokumentumaiban feltüntetheti ez ezen 42. cikk (4) bekezdésében említett hivatkozást, feltéve, hogy – amint azt lényegében e mondat előírja – az ezen irányelv 42. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények, vagy az említett irányelv 42. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti leírások vagy e kettő kombinációja önmagában nem teszi lehetővé a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírását. Ilyen esetben az ajánlatkérő szervnek ugyanezen irányelv 42. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata értelmében ezt a hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezéssel kell ellátnia.[6]
Másrészt amint az a 2014/24 irányelv 42. cikke (4) bekezdésének első mondatában szereplő, „[a] szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével” fordulatból kitűnik, az e rendelkezésben említett hivatkozások akkor is alkalmazhatók, ha azok a szerződés tárgyára tekintettel jogszerűek. Ezt az esetet, amely eltér az e 42. cikk (4) bekezdésének második mondatában foglalt esettől, olyan körülményként kell értelmezni, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy kizárja magának e (4) bekezdés normatív tartalmának az alkalmazhatóságát, amely magában foglalja az annak első mondatában kimondott elvi tilalmat, e (4) bekezdés második mondatában előírt, e tilalom alóli kivételt, valamint az utóbbi harmadik mondatában előírt azon követelményt, hogy e kivétel alkalmazása esetén a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést be kell illeszteni.[7]
A Bíróság kiemelte, hogy „[a] szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével” fordulatot megszorítóan kell értelmezni, mivel ellenkező esetben sérülne a közbeszerzés verseny előtti megnyitására irányuló célkitűzés, oly módon, hogy az kizárólag azokra az esetekre terjedjen ki, amelyekben valamely termék típusának vagy e termék méretének követelménye elkerülhetetlenül következik a szerződés tárgyából.[8]
A Bíróság a fenti megfontolások összességére hivatkozással jelezte, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie, hogy a kórház érvényesen írhat‑e elő követelményeket a moduláris és mobil jellegre, a tömegre, a helyigényre, valamint az érintett szerződés tárgyát képező sebészeti robot karjainak elrendezésére vonatkozóan, anélkül hogy e követelményeket a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés kísérné. A Bíróság ugyanakkor adott iránymutatást ennek meghatározásához.
A Bíróság e körben kiemelte, hogy az ajánlatkérő által előírt, vitatott követelmények olyan „típusra” vagy „adott gyártási folyamatra” vonatkoznak, amely „egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne[k]”, mivel az említett követelmények azon vállalkozások eltávolításához vezetnek, amelyek az ezen ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott maximális tömeget és/vagy helyigényt meghaladó, egy darabból álló sebészeti robotokat vagy moduláris típusú sebészeti robotokat értékesítenek.
A Bíróság ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróságra utalta annak eldöntését, hogy e követelmények elkerülhetetlenül következnek‑e az érintett szerződés tárgyából. A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát annak vizsgálata, hogy e követelmények a műtők méretéhez és elrendezéséhez kapcsolódnak‑e, amelyeknél az említett ajánlattételhez szükséges dokumentáció értelmében nem „[lenne szükség] különösebb előkészületekre”. Ha e vizsgálat végén a kérdést előterjesztő bíróság arra a következtetésre jut, hogy az említett követelmények elkerülhetetlenül következnek a szerződés tárgyából, az ajánlatkérő anélkül írhat elő ilyen követelményeket, hogy azokat a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés kísérné.
Amennyiben az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, az érintett szerződés tárgyát képező sebészeti robot moduláris és mobil jellegére, tömegére, helyigényére, valamint karjainak elrendezésére vonatkozó követelmények nem elkerülhetetlenül következnek e szerződés tárgyából, az ajánlatkérő nem írhatja elő ezeket a követelményeket a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés hozzáadása nélkül.
A fenti indokokra tekintettel a Bíróság a második kérdésre azt a választ adta, hogy a 2014/24 irányelv 42. cikkének (1) és (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv a sebészeti robot beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződés műszaki leírásában nem írhat elő a moduláris és mobil jellegre, a tömegre, a helyigényre, valamint az e szerződés tárgyát képező sebészeti robot karjainak elrendezésére vonatkozó követelményeket, anélkül, hogy e követelményeket a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés kísérné, kivéve ha a közbeszerzési dokumentumok fényében az említett követelmények elkerülhetetlenül következnek az említett szerződés tárgyából.
Következtetések
Bár az ajánlatkérő széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a szerződés műszaki leírásának megfogalmazása során, hiszen ő a legalkalmasabb saját beszerzési igényének definiálására, mégis figyelemmel kell lennie az egyenlő hozzáférés és a verseny biztosításának elvére a közbeszerzésekben. A Bíróság e döntésében is egyensúlyozik az ajánlatkérői igények és a versenyeztetés elvének érvényesítése között, amikor rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek mennyiben lehetséges a kérdéses részletes követelményeket előírni a műszaki leírásban.
A gyakorlat az egyenlő bánásmód – az indokolatlan különbségtétel tilalma – és az arányosság érvényesítése mellett általában elismeri az ajánlatkérő széles mozgásterét a műszaki leírás meghatározását illetően.[9]
A Bíróság jelen ügyben hangsúlyozta, hogy az egyenlő hozzáférés és versenykorlátozás tilalmának elvéből következően fokozott körültekintéssel kell az ajánlatkérőnek eljárnia akkor, amikor műszaki leírását különösen részletesen kívánja meghatározni. A műszaki leírások részletessége mértékének tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, ami magában foglalja annak vizsgálatát, hogy szükséges‑e a részletesség ezen mértéke a követett célkitűzések megvalósítása érdekében.
A Bíróság döntésében kimondta, hogy vizsgálni szükséges, hogy az ajánlatkérő által támasztott különösen részletes követelmények elkerülhetetlenül következnek-e a szerződés tárgyából. Amennyiben ugyanis nem valósul meg e szoros tárgyhoz kötöttség, a sebészeti robot beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződés műszaki leírásában nem írhat elő az ajánlatkérő a moduláris és mobil jellegre, a tömegre, a helyigényre, valamint az e szerződés tárgyát képező sebészeti robot karjainak elrendezésére vonatkozó követelményeket, anélkül, hogy e követelményeket a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés kísérné.
Az ítéletben a Bíróság ugyanakkor továbbra sem követelte meg az ajánlatkérőtől azt, hogy már a hirdetmény közzétételének időpontjában jelölje meg az általa megállapított műszaki leírások alapjául szolgáló objektív indokokat.[10]
[1] 2018. október 25‑i Roche Lietuva ítélet, C‑413/17, EU:C:2018:865, 29. és 30. pont; 2025. január 16‑i DYKA Plastics ítélet, C‑424/23, EU:C:2025:15, 42. pont.
[2] 2025. január 16‑i DYKA Plastics ítélet, C‑424/23, EU:C:2025:15, 42. pont.
[3] 2018. október 25‑i Roche Lietuva ítélet, C‑413/17, EU:C:2018:865, 37. pont.
[4] 2018. október 25‑i Roche Lietuva ítélet, C‑413/17, EU:C:2018:865, 41. pont.
[5] 2025. január 16‑i DYKA Plastics ítélet, C‑424/23, EU:C:2025:15, 48. és 49. pont.
[6] 2025. január 16‑i DYKA Plastics ítélet, C‑424/23, EU:C:2025:15, 50. pont.
[7] 2025. január 16‑i DYKA Plastics ítélet, C‑424/23, EU:C:2025:15, 51. pont.
[8] 2025. január 16‑i DYKA Plastics ítélet, C‑424/23, EU:C:2025:15, 53. pont.
[9] Várhomoki-Molnár Márta: A műszaki leírás ajánlatkérői igényekhez igazodó meghatározásának lehetősége az Európai Unió Bíróságának a C-424/23. DYKA Plastics ügyben hozott ítélete tükrében, KÉ Plusz 2025. VII. évf. 4. sz. 33-39. o.
[10] A 2025. január 16‑i DYKA Plastics ítéletben (C‑424/23, EU:C:2025:15) közzétett főtanácsnoki indítvány szerint az ajánlatkérő indokolását már a közbeszerzési dokumentumoknak előre tartalmaznia kellene, ezt az álláspontot azonban az ítéletben a Bíróság nem erősítette meg, ahogy e cikk tárgyát képező ítéletben is ezzel ellentétes álláspontot képviselt.