Címszavak: közbeszerzés, statisztika, környezetvédelmi szempontok, zöld közbeszerzés, fenntarthatóság
A Közbeszerzési Hatóság kiemelten fontos kérdésnek tekinti a fenntarthatósági szempontok széles körben történő elterjesztését. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a Közbeszerzési Értesítő Plusz statisztikai rovatában minden évben részletes elemzés jelenik meg mind a környezetvédelmi, mind a szociális közbeszerzésekről. A 2025. évi VII. évfolyam 7. számában a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések 2024. évi statisztikáinak[1] vizsgálatáról írtam, ennek az elemzésnek a tárgya a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2025. évi alakulása.
A környezetvédelmi, azaz a zöld közbeszerzés olyan eljárás, amelynek alkalmazásakor az ajánlatkérők azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és építési beruházásokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet.
A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé a zöld szempontokat tartalmazó adatok gyűjtését, amelyből kiindulva statisztikai adatelőállításra azonban csak a nemzeti eljárásrendben volt eddig lehetőség, tekintettel arra, hogy az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás kötelező jelleggel csupán a nemzeti hirdetménymintákban jelent meg: az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény VI.1.2) pontja alatt „Az eljárás során figyelembe vett környezetvédelmi szempontok” mezőben. Az uniós eljárásrendben alkalmazott - 2023 október végén bevezetett - eForms mintákban már szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerzésekre vonatkozó kérdések, BT-774 – A környezeti hatások csökkentését célzó módszer, BT-805 – Zöld beszerzési kritériumok mezőkben, de mivel ezek opcionális mezők, a gyakorlat eddig azt mutatta, hogy nagyon kis százalékban kerültek kitöltésre. Hozzá kell tenni, hogy a módszertani fejlesztések és a jogalkalmazói tudatosság erősítése révén azonban figyelemreméltó előrelépés történt ezen a területen, mivel a Hatóság jelentős erőfeszítéseket tett az adatszolgáltatók ösztönzésére és a kitöltési fegyelem javítására, így az uniós eljárásrendben alkalmazott eForms minták környezetvédelmi szempontokra vonatkozó mezőinek kitöltési aránya nagymértékben javult.
Ugyanakkor 2025. január 1-jén lépett hatályba a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet, amely meghatározott beszerzési tárgyak körében – a Kbt. 5–7. § szerinti ajánlatkérők eljárásaiban – környezetvédelmi követelmények alkalmazását írja elő (egyes esetekben értékhatárhoz kötötten).
Mindezek következtében a zöld közbeszerzési statisztikákat illetően módszertani fejlesztés van folyamatban, az átállás ütemezetten valósul meg: a 2025. évben a zöld közbeszerzésekre vonatkozó statisztikákat még csak a nemzeti eljárásrendre korlátozva mutatta be a Hatóság mind a statisztikai gyorsjelentéseiben, mind az Országgyűlés számára írt éves Beszámolójában is. 2026 első negyedévétől kezdve pedig már hivatalosan is publikálunk statisztikákat az uniós eljárásrendre vonatkozóan is.
Ebben az elemzésben az előző évekhez való összehasonlíthatóság érdekében továbbra is elsősorban a nemzeti eljárásrendben vizsgálom a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzéseket, de néhány helyen kitérek az uniós eljárásrendben rendelkezésre álló adatok dimenziójára is.
2025-ben az ajánlatkérők a nemzeti rezsimben összesen 867 darab zöld szempontokat is tartalmazó közbeszerzési szerződést kötöttek meg 69,9 milliárd forint értékben. Az uniós eljárásrendben is kezdtek számottevővé válni a zöld kritériumokat figyelembevevő szerződések, 2025-ben 686 darab ilyen szerződés jelent meg a közbeszerzési piacon, melyek összértéke 281,2 milliárd forintot tett ki (lásd: 1. ábra) ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy a súlyuk még nem volt jelentős, az uniós eljárásrenden belül mind a számarány-, mind az értékarány tekintetében csupán csak 7 százalék körül alakult a részesedésük, míg az összes nemzeti eljárásrendű szerződésnek közel a hatodához és az összértékük ötödéhez kapcsolódtak a zöld szempontok. Ez utóbbiakat szemléltetik a 2. és 3. ábrák.
A 4. ábra grafikonja az elmúlt 3 év során lefolytatott, zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések főbb mutatóit hasonlítja össze a nemzeti rezsimben, mivel az idősoros adatok csak a nemzeti elárásrendben állnak rendelkezésre. Jól látható, hogy 2023 és 2025 között visszaesés következett be a volumenadatokban: a zöld szerződések száma több, mint 15 százalékkal csökkent, míg az értékük 13,5%-kal lett kevesebb. Mivel azonban az összes nemzeti eljárásrendű szerződés száma és értéke is csökkent, méghozzá nagyobb mértékben, mint a zöld szerződéseké, ezért a zöld szempontokat tartalmazó szerződések a nemzeti eljárásrendű összes szerződéshez viszonyított arányai az elmúlt 3 év alatt ugyan kis meredekségű, de növekvő tendenciát mutatnak (5. ábra). 2025-ben a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések számaránya 2,1 százalékponttal, értékaránya pedig 1,2 százalékponttal emelkedett az ezt megelőző év adatához képest.
A 6. és a 7. ábrák a nemzeti eljárásrendű zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének alakulását szemléltetik főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosításban (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés). Ennek alapján elmondható, hogy az ajánlatkérők hasonlóan az előző évekhez – 2025-ben is leginkább az építési beruházások esetében tartották szem előtt a környezetvédelmi szempontokat. A sávdiagramokon látható, hogy a lefolytatott építési beruházások számának és értékének is több, mint ötöde tartalmazott zöld szempontokat. Az árubeszerzések, illetve a szolgáltatások tárgykörében viszont a zöld szempontú közbeszerzések csupán 10-12 % körüli súllyal szerepeltek mind a számosság, mind az érték vonatkozásában.
A nemzeti rezsim alá tartozó, zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések beszerzési tárgyak szerinti megoszlását szemlélteti a 8. ábra. Ezt a 9. ábra kördiagramjával összehasonlítva, mely az összes nemzeti eljárásrendű közbeszerzés megoszlását mutatja ugyanazon csoportosításban, szembetűnő a különbség: míg a zöld szerződések közel kétharmada (64%) építési beruházás tárgyú volt, addig ezek a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek a felét sem tették ki. Az értékarányok tekintetében már kisebb, pont 10 százalékpont eltérést mérhettünk: míg a nemzeti eljárásrendben az építési beruházások a szerződések összértékének 78 százalékáért voltak felelősek, addig a zöld szempontú szerződések összértékének 88 százaléka kapcsolódott az építési beruházásokhoz.
Ugyanakkor az árubeszerzésekhez, illetve szolgáltatásmegrendelésekhez köthető környezetvédelmi szempontú közbeszerzési szerződések arányai számban és értékben is elmaradtak az összes nemzeti szerződésen belüli arányokhoz képest, míg a megelőző évi, 2024-es arányokhoz viszonyítva pár százalékponttal növekedett az arányuk mindkét dimenzióban.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek; központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek és egyéb szervezetek) szerinti adatvizsgálat során az állapítható meg, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, 2025-ben is a regionális/helyi szintű intézmények vették a legtöbbször figyelembe a környezetvédelmi szempontokat a nemzeti rezsimben lefolytatott zöld közbeszerzéseik során, mind a szerződések számát, mind pedig értékét illetően. A 10. ábra kördiagramjából jól látható, hogy a nemzeti eljárásrendű zöld közbeszerzéseknek több, mint kétharmadát a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le a számarány és az értékarány esetében is, sőt utóbbi esetben ez a hányados közel 70 százalékot tett ki.
A többi ajánlatkérő közül még a közjogi szervezeteket kell megemlíteni, mert mind a számarány, mind az értékarány tekintetében meghaladták a 10 százalékot, viszont a közszolgáltató-, a támogatott- és a központi szintű szervezetek arányai 5 százalék alatt maradtak mindkét dimenzióban.
Az értékarányok megoszlása nagy hasonlóságot mutatott a számarányokéhoz képest, csupán néhány, maximum 5,5 százalékpontos differenciák adódtak, ezért nem kerültek külön ábrázolásra.
A megelőző, azaz a 2024-es év arányaival való összehasonlítás szintén majdnem ugyanolyan képet eredményezett, a számarányok csak legfeljebb 3 százalékponttal tértek el, az értékarányok különbségei pedig 4 százalékpontnál nem mutatkoztak nagyobbnak az egyes ajánlatkérők esetében, kivételt képeztek a regionális szintű szervezetek, melyekhez 2024-ben a zöld közbeszerzések több, mint háromnegyede kapcsolódott.
A 11. ábrán a nemzeti rezsimű, zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések 2025 negyedévei közötti megoszlását szemlélve észrevehető, hogy nagyobb kilengések is tapasztalhatóak az egyes negyedévek között. Míg az összes nemzeti eljárásrendű szerződés főbb adatai szinte teljesen egyenletes eloszlást produkáltak a vizsgált időszakokban (12. ábra).
A zöld közbeszerzések száma az utolsó negyedévben tetőzött, azaz az év utolsó 3 hónapjában vettek figyelembe a legtöbbször zöld szempontokat az ajánlatkérők a közbeszerzéseikben, az értékük viszont a harmadik negyedévben lett a legmagasabb. Az április-júniusi időszakban kötötték meg a legkevesebb zöld közbeszerzést a legkisebb összértékben. Így az utolsó negyedévben kétszerannyi zöld közbeszerzésről írtak alá szerződést, mint az év második 3 hónapjában, az értékek viszonylatában pedig a harmadik és második negyedév között adódott a legnagyobb differencia, közel 10 milliárd forint, ami értékarányban több, mint 10 százalékpontra rúgott.
A környezetvédelmi szempontokat tartalmazó nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések értékkategóriák szerinti megoszlását szemlélteti a 13. ábra. Megvizsgálva az adatokat, az a következtetés vonható le, hogy 2025-ben a szerződések több, mint a fele (460 db; 53,1%) egy középkategóriába esett, ami esetünkben azt jelenti, hogy 25 millió forintnál nagyobb, de 250 millió forintnál kisebb összértéket képviselt. Értékük, 37 milliárd forinttal az összértékének pontosan ugyanakkora hányadát, 53 százalékát tette ki, tehát ebből a szempontból is ez bizonyult a legjelentősebb kategóriának.
Az 250 millió forint és a feletti összértékű szerződések halmazába mindössze 65 db zöld szerződés tartozott, ami az összes zöld közbeszerzés számának körülbelül csupán 7,5 százaléka, viszont ezek a szerződések igen számottevő összértéket képviseltek, összesen közel 30 milliárd forintot, ami több, mint 40 százalékát jelentette a zöld közbeszerzések összértékének.
Amint az ábrán is jól látható, a legkisebb, tehát a legfeljebb 25 millió forint összértékű közbeszerzések nagyjából fordított arányokat képviseltek, mint a legnagyobb összértékűek: a számarányuk tette ki az összes zöld közbeszerzés mintegy 40 százalékát, amihez 342 db szerződés tartozott, az értékarányuk pedig 3,6 milliárd forinttal 5 százalékot ért el.
2024-ben nagyjából hasonló megoszlást mérhettünk, de a középkategória súlya még nagyobb volt: a zöld közbeszerzések 60 százaléka tartozott ide, melyekhez kapcsolódó értékarány majdnem kétharmados hányadot ért el.
A közbeszerzések európai uniós támogatása mindig valamilyen tényleges operatív programhoz/projekthez kapcsolódik.[2] A 14-15. ábrákon a jelen esetben releváns operatív programok szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a nemzeti eljárásrendű zöld szempontú közbeszerzési szerződések főbb mutatói.
Amint azt a grafikonok is mutatják, 2025-ben a zöld közbeszerzések túlnyomó többsége, mintegy 70 százaléka a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz-ból (TOP-Plusz) nyert uniós támogatást. Az értékarány esetében pedig még jelentősebb a dominanciája ennek a programnak, ugyanis a zöld közbeszerzési szerződések mintegy háromnegyede kapcsolódott hozzá.
Ki kell emelni még a Vidékfejlesztési Programot (VP), hiszen a zöld közbeszerzések mintegy 15 százaléka nyert ebből finanszírozást, az összértéknek pedig a 10 százaléka kötődött ehhez a programhoz. Valamint említésre méltó még az RRF (Recovery and Resilience Facility), az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi eszköze, 2025-ben 4 milliárd forint összértéket képviselő 30 darab támogatott közbeszerzési szerződés kapcsolódott ehhez a finanszírozási formához.
A többi programhoz tartozó zöld szerződések arányaikban 3% alatt maradtak mind a darabszámuk, mind az értékük tekintetében. Az „Egyéb” kategória alatt azok az operatív programok kerültek összevontan elszámolásra, melyeknek nem volt számottevő a súlyuk vagy amelyek nem lettek nevesítve a hirdetményekben.
A 16. ábra garfikonjáról kitűnik, hogy a nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) tartalmazó közbeszerzések aránya a nemzeti eljárásrendű zöld közbeszerzéseken belül nagyon jelentősnek bizonyult, sőt az is elmondható, hogy szám-, illetve értékarányuk pár százalékponttal magasabban alakult az összes nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekre vonatkoztatott kkv arányoknál is és jóval meghaladta a kkv-k összes megkötött szerződésen belüli arányait.
Az elmúlt 3 évben mindig teljesült, hogy az eredményes, nemzeti eljárásrendű zöld közbeszerzések legalább 90%-ában kkv-szektorhoz tartozó gazdasági szereplő volt a nyertes. 2025-ben ez az arány 92,6 százalék volt, ami 1 százalékponttal meghaladta az előző évi hányadost, viszont az értékarány 1,9 százalékponttal elmaradt a 2024-es értéktől. Tehát 2025-ben 100 olyan nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződésből, ami környezetvédelmi szempontokat tartalmazott mintegy 93 darabot a kkv‑k nyertek, és minden ilyen zöld közbeszerzésben elköltött 100 forintból is közel 88 forint a kkv-khoz került.
A piaci verseny intenzitására vonatkozó főbb mutatókra fókuszálva kijelenthető, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatott zöld közbeszerzések esetében még kedvezőbben alakulnak ezeknek az értékei mint az összes szerződés, vagy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések körében.
Az egyik ilyen mutató az egyajánlatos közbeszerzések alakulását méri,[3] a nemzeti eljárásrendű zöld közbeszerzéseken belül ennek a számaránya és az értékaránya minimálisan, 1-2 százalékponttal emelkedett 2025-ben az egy évvel korábbi értékhez képest, hasonlóan, mint az összes nemzeti eljárásrendű egyajánlatos szerződés arányszámai, bár ez utóbbiak felülmúlták az egyajánlatos zöld közbeszerzések megfelelő arányait, a számarányuk 7,3 százalékponttal, az értékarányuk 4 százalékponttal lett magasabb szintű (lásd: 17-18. ábrák), de szoros korreláció tapasztalható a vizsgált két muatató között.
A másik fontos indikátor a piaci verseny intenzitásának elemzésében, az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok száma, mely a nemzeti eljárásrendű zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések esetén 2025-ben 5 darab volt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 5 ajánlatból kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ez az érték meghaladta az egy évvel korábbi adatot, sőt kijelenthető, hogy az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott, ami a 19. ábrán jól látható. Az is leolvasható, hogy a zöld közbeszerzésekre vonatkozó fajlagos ajánlatszám mind a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések, mind az összes közbeszerzési szerződés hasonló mutatójával szinte együtt mozgott, de minden évben egy kevéssel meghaladta azokat.
Az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT) kapcsolódó szerződések alakulása a harmadik releváns mérőszáma a közbeszerzési versenyhelyzetnek. 2025-ben az összes eredményesen zárult 15511 darab közbeszerzési szerződésből 213 kapcsolódott HNT eljárásokhoz, pontosan 10 darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban, ez 1,4 százalékos arányt testesített meg, tehát rendkívül alacsony szintű adatnak mínősül. A nemzeti eljárásrenden belül még alacsonyabb volt az aránya a HNT eljárásokhoz kapcsolódó szerződéseknek, 45 darab az 5483 összes nemzeti eljárásrendű szerződésből, ami 1 százalék alatti részesedést jelentett (0,8%).
A nemzeti eljárásrendű és zöld kritériumokat is alkalmazó szerződések körében 2025 évben egyáltalán nem került sor a klasszikusan HNT-nek minősülő eljárás lefolytatására, 2024-ben is csupán csak 2 darab ilyen szerződést kötöttek, 2023-ban pedig összesen 1 darab ilyen szerződés volt. Az eljárások jogi formájának vizsgálata azt mutatja (lásd az alábbi táblázatot), hogy a nemzeti eljárásrendű zöld szerződések mintegy 60 százalékát, 516 szerződést, nyílt eljárás keretében folytatták le az ajánlatkérők és az ezekhez tartozó érték közel 45 milliárd forintot ért el, ami az összérték majdnem kétharmadát jelenetette (63,8%) .
[1] 2024 első félévétől kezdődően a Közbeszerzési Hatóság a statisztikáit eljárásrész-alapon készíti és publikálja, azaz az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult eljárásrészekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján. A statisztikában – az Európai Bizottság által alkalmazott statisztikai gyakorlatnak megfelelően – figyelembe vételre kerülnek az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai, azonban a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések (keretmegállapodások) nem kerülnek szerepeltetésre.
[2] Ezek az információk nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk.
[3] Az Európai Bizottság módszertanának megfelelően az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikákban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések (keretmegállapodások), sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait nem szerepeltetjük és ezt alkalmazzuk a nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések estében is.