A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy a hiánypótlás teljesítette a törvényi feltételeket, ezért az ajánlatkérő nem járt el jogsértően, amikor felhívta az ajánlattevőt hiánypótlásra, a hamis adatszolgáltatásra vonatkozó kifogás alaptalan.
Tényállás
Az ajánlatkérő 2024. augusztus 15-én a Kbt. Második része szerint hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást indított.
Az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők rendelkezésére bocsátott közbeszerzési dokumentumként egy „Részvételi kiegészítő iratok” elnevezésű iratot, amelynek „Szerződéskötési feltételek” fejezetén belül az „Általános előírások” alfejezet első két bekezdése az alábbi:
„A nyertes Ajánlattevő – és az Ajánlatkérő döntése szerint, az értékelési sorrendben az azt követő legkedvezőbb és érvényes ajánlatot benyújtó Ajánlattevő – az eljárás eredményének kihirdetését követő 5 munkanapon belül köteles(ek) a Szerződéskötési feltételek mellékletben felsorolt dokumentumok benyújtására az Ajánlatkérő részére. A benyújtás formája: elektronikusan az eredményhirdetéskor megadásra kerülő e-mail cím(ek)re.
Az Ajánlatkérő a hiánypótlás keretében a hiányzó dokumentumok benyújtására, a nem megfelelőségek javítására egyszeri hiánypótlást biztosít, maximum 5 munkanap terjedelemben.”
A „Részvételi kiegészítő iratok” elnevezésű irat „Szerződéskötési feltételek” fejezet „A szerződés teljesítéséhez szükséges üzemképes és a teljesítésre alkalmas állapotú eszközök, berendezések, műszaki felszereltségek és raktár vagy raktárhelyiség rendelkezésre állása” elnevezésű c) pontjának „Eszközök, berendezések és műszaki felszereltségek” elnevezésű i. pontjában található táblázat – egyebek mellett – az alábbit tartalmazza:
A „Részvételi kiegészítő iratok” elnevezésű irat „Szerződéskötési feltételek” fejezet „Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi (HSE) illetve FAM (Feszültség Alatti Munkavégzés) feltételeknek való megfelelés” elnevezésű d) pontja – egyebek mellett – előírta, hogy a vállalkozónak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelnie meghatározott Munkavédelmi, Környezetvédelmi, Tűzvédelmi és FAM (Feszültség Alatti Munkavégzés) követelményeknek.
A részvételi határidőre részvételi jeletkezést nyújtott be a tizenegyedik részre többek között a kérelmező és a jelen ismertetés szerint F Kft. is.
A részvételi jelentkezések elbírálásáról szóló összegezés szerint a részvételi szakasz eredményes lett, a jogorvoslattal érintett tizenegyedik része esetében alkalmas lett és érvényes részvételi jelentkezést nyújtott be többek között a kérelmező és az F Kft. is.
Az ajánlatkérő megküldte az ajánlattételi felhívást az ajánlattevők részére a közbeszerzés tárgya tizenegyedik része esetében.
Az ajánlattételi határidőre az F Kft., valamint a kérelmező is nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, amely szerint az eljárást eredményesnek nyilvánította a közbeszerzés tárgya tizenegyedik része esetében. Az összegezés szerint a nyertes ajánlatot tevő az F Kft. lett, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett a tizenegyedik rész esetében.
Az ajánlatkérő felkérte az F Kft.-t a szerződéskötési feltételek igazolására és egyéb adatszolgáltatás benyújtására a közbeszerzés tárgya tizenegyedik része esetében.
Az F Kft. benyújtotta a szerződéskötési feltételek igazolásait a közbeszerzés tárgya tizenegyedik része esetében.
Az ajánlatkérő helyszíni auditot tartott az F Kft. telephelyén, amelyről kitöltött négy „Munkavédelmi ellenőrző lista mérőhelyi, magasban történő munkavégzéshez, kábel szereléshez” tárgyú, táblázatos szerkezetű jegyzőkönyvet.
Az ajánlatkérő 2025. május 19-én hiánypótlási felhívást küldött – többek között – az F Kft.-nek a HSE, FAM és helyszíni auditok tárgykörökben.
A közbeszerzés tárgyának tizenegyedik része esetében a hiánypótlási felhívás „HSE (munka-, környezet-, tűzvédelem)” fejezetének az első sora az alábbi volt:
„Kitöltött HSE kérdőív nem került benyújtásra, hiánypótlandó.”
« A benyújtott 4 db építhető létrával a pályázó nem volt jogosult rendelkezni a rajtuk lévő tanúsítvány szerint. Aláírt, jó minőségű fényképekkel ellátott magyar nyelvű nyilatkozat (vagy idegen nyelvűt magyar fordítással) beadását kérjük a hiányosság javításáról. Mutassa be a bemutatott létrákra vonatkozó azon bérleti szerződést, ami szerint a létrákat a teljesítés idejére jogszerűen használhatja, vagy mutasson be olyan másik létrákat, amik a tulajdonában vannak, vagy bérleti szerződéssel a birtokában állnak a teljesítés idejére. A benyújtott evidenciáktól függően fenntartjuk a jogot a személyes ellenőrzésre is. Ugyanazokkal a létrákkal nem igazolhatja a két rész megfelelését! Tájékoztatjuk az Ajánlattevőt, hogy a helyszíni audit során bemutatott, oszlopi munkavégzésre alkalmazható építhető létra az Ajánlatkérő által elutasításra került. Az elutasítás oka: jogtalan létrahasználat. A rendelkezésre álló információnk szerint az Ajánlattevő más tulajdonában lévő építhető létrát mutatott be a helyszíni audit során, annak tulajdonosának tudomása és hozzájárulása nélkül! Felhívjuk az Ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben a hiánypótlás keretében előírt hiányosságok nem kerülnek maradéktalanul teljesítésre, úgy az Ajánlatkérő Önökkel nem köthet szerződést és megfontolja az eset Gazdasági Versenyhivatal felé történő bejelentését Ajánlattevői összejátszás gyanújának indokával!”
Helyszín: F Kft. telephelye
Személyes auditon ellenőrizendők: FAM létra.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, amelyben kifejezte, hogy a 2025. május 19-ei hiánypótlási felhívás a közbeszerzés tárgyának tizenegyedik része esetében jogsértő az építhető létrákra vonatkozóan, mert az F Kft. hamis nyilatkozatot tett e tárgyban.
Az F Kft. benyújtott hiánypótlásként egy nyilatkozatot és annak mellékleteként az építhető létrákra vonatkozó fényképeket, számlákat és használati kártyákat csatolt.
Az ajánlatkérő helyszíni pótauditot tartott az F Kft. telephelyén.
Az ajánlatkérő elutasította a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét, mert a hamis adatszolgáltatás esetét nem látta bizonyítottnak.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező jogorvoslati kérelme szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdéseit, mert nem vizsgálta meg, hogy az F Kft. a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerint nem tett-e hamis nyilatkozatot a szerződéskötési feltételek igazolása és az ehhez kapcsolódó helyszíni audit során, amikor olyan építhető létrákat mutatott be, amelyek használatára nem volt jogosult, és ennek tudatában nyújtotta be az ajánlatkérőnek a rendelkezési joga fennállására vonatkozó nyilatkozatát is.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta.
A Döntőbizottság érdemben vizsgálta a második kérelmi elemet.
A Döntőbizottságnak a második kérelmi elem esetében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt-e el, amikor nem hamisként bírálta el az F Kft.-nek a szerződéskötési feltételek igazolása és az ehhez kapcsolódó helyszíni audit során az építhető létrákra tett nyilatkozatát, hanem felhívta hiánypótlásra 2025. május 19-én.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Részvételi kiegészítő iratok” elnevezésű irat „Szerződés kötési feltételek” fejezetének c) i. pontja alapján az ajánlattevőknek rendelkeznie kellett egy darab építhető létrával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a „Részvételi kiegészítő iratok” elnevezésű irat „Szerződés kötési feltételek” fejezet „Helyszíni auditok lefolytatása” elnevezésű pontja alapján az ajánlatkérő az egy darab építhető létra meglétéről helyszíni audit során győződik meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő lefolytatta a helyszíni auditot az F Kft. telephelyén, és az arról készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az F Kft. által bemutatott építhető létrák nem az övéi.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő 2025. május 19-én hiánypótlási felhívást küldött az F Kft.-nek, amelyben kötelezte, hogy igazolja az építhető létrák feletti rendelkezési jogát, mert a helyszíni audit során olyan építhető létrákat mutatott be, amelyek más tulajdonában állnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az F Kft. benyújtotta a hiánypótlását, amelyben nyilatkozott, hogy már a tulajdonában vannak a szükséges építhető létrák. Ennek bizonyítékaként csatolta a nyilatkozatához hét darab építhető létra fényképét és a megvásárlásukat igazoló számlákat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő helyszíni pótauditot is tartott az F Kft. telephelyén, és az arról készült jegyzőkönyvekben rögzítette, hogy az F Kft.-nek megvannak az építhető létrái.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az F Kft. a megtartott helyszíni audit során adatot szolgáltatott az ajánlatkérő számára az építhető létrákra vonatkozó jogosultságairól, azok bemutatásával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogalkotó nemcsak a Kbt. 69. § (2) bekezdésének második mondatában, hanem a Kbt. 71. § (1) bekezdésében is azt rögzítette, hogy az ajánlatkérő általános jelleggel köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét az ajánlattevők számára. Azonban a Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok előírásainak, viszont a hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet. De az ajánlatban szereplő iratok módosítása vagy kiegészítése nem korlátlan, mert meg kell felelnie a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt felételeknek.
A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Döntőbizottság azt vizsgálta meg, hogy a 2025. május 19-ei hiánypótlási felhívás olyan hiánypótlás megadására irányult-e, amely megfelel a Kbt. 71. § (8) bekezdésének. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdése két együttes feltételből áll, ezért egyenként vizsgálta meg őket.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2025. május 19-ei hiánypótlási felhívás olyan hiánypótlás megadására irányult, amely nem járt a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, mert az ajánlatkérő e hiánypótlási lehetőséget minden gazdasági szereplő számára fenntartotta, és ezért biztosította a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát, valamint az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot, továbbá az ajánlatkérő nem járt el aránytalan módon a közbeszerzési eljárás során.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2025. május 19-ei hiánypótlási felhívás olyan hiánypótlás megadására irányult, amely nem járt a Kbt. 2. § (3) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, mert az ajánlatkérő a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően járt el, mivel e hiánypótlásra a Kbt. 69. § (2) bekezdésének második mondata, a Kbt. 71. § (1) bekezdése és a Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján jogszerű lehetősége volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2025. május 19-i hiánypótlási felhívás olyan hiánypótlás megadására irányult, amely nem járt a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt alapelv sérelmével, mert a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők magyarországi székhelyűek, ezért nem kellett számukra külön nemzeti elbánást nyújtani.
A fenti vizsgálat alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2025. május 19-ei hiánypótlási felhívás alapján a hiánypótlás megadása nem jár a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, ezért a Kbt. 71. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti feltétel teljesül.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontja alapján, ha a hiánypótlás megadása az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozó dokumentummal kapcsolatos, akkor csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható, amelynek változása a teljes ajánlati árat és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2025. május 19-ei hiánypótlási felhívás alapján a hiánypótlás megadása egyrészt a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozott. Másrészt az építhető létra változtatása nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javításának minősül, mert a villamos mérőhelyi szolgáltatások elvégzése során az építhető létra csak egy a sok használandó eszköz közül, és nem minősül a leglényegesebb, legösszetettebb és leggyakrabban alkalmazandó eszköznek. Ezen utóbbi megállapítást erősíti meg a „Részvételi kiegészítő iratok” elnevezésű irat „Szerződés kötési feltételek” fejezet c) i. pontjában szereplő táblázat „Építhető létra” sora alatt azon bejegyzés, hogy „vagy nyilatkozat emelőkosaras gépjármű rendelkezésre állásáról magasban végzett munkákhoz”. Harmadrészt az építhető létra változása a teljes ajánlati árat és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet sem befolyásolja.
A fenti vizsgálat alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2025. május 19-i hiánypótlási felhívás alapján a hiánypótlás megadása teljesítette a Kbt. 71. § (8) bekezdésének mindkét felételét, ezért az ajánlatkérő nem járt el jogsértően, amikor felhívta hiánypótlásra 2025. május 19-én az F Kft.-t az építhető létrákra vonatkozóan. Emiatt a kérelem alaptalan.
A határozat ellen az F Kft. keresetére eljárt Fővárosi Törvényszék a keresetet a 43.K.703.930/2025/11. sz. ítéletével elutasította.