A Közbeszerzési Hatóság válasza:
11.1. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ajánlatkérőnek minősülnek. Amennyiben egy adott szervezet ajánlatkérőnek minősül, akkor a közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó, Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzései során visszterhes szerződések megkötésére csak közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.
11.2. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem csak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, hanem az általuk – közvetlenül vagy közvetetten – létesített vagy fenntartott jogi személyek is ajánlatkérőnek minősülnek.
11.3. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a megvalósuló létesítmény valójában a vagyonkezelő alapítvány, mint Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ajánlatkérő beszerzési igénye és valamilyen visszteher is járul ehhez az ügylethez, akkor a közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzés esetén nem mellőzhető a közbeszerzési eljárás lefolytatása.
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:
11.1. Amennyiben egy adott szervezet ajánlatkérőnek minősül a Kbt. 5-7. §-ai alapján, akkor ezen ajánlatkérői minőség minden beszerzése tekintetében meghatározó jelentőséggel bír. Így abban az esetben, ha a beszerzés eredményeként visszterhes szerződés kerül megkötésre, és a beszerzés tárgya nem tartozik a Kbt. 9-14. § és 111. §-ában felsorolt kivételek közé, továbbá eléri vagy meghaladja az irányadó közbeszerzési értékhatárt, akkor az adott szervezetnek közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, függetlenül attól, hogy azt a beszerzést magán adományból vagy állami finanszírozásból valósítja-e meg. A Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezetek csak a Kbt.-ben meghatározott kivételi körök fennállása esetén mentesülnek a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól.
11.2. Egy adott beszerzés tekintetében annak a szervezetnek kell az ajánlatkérői minőségét, és amennyiben ez megállapításra kerül, akkor a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettségét is vizsgálni, amely szervezetnek beszerzési igénye merül fel. Abban az esetben, ha egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet a beszerzési igényének megvalósítására – közbeszerzési eljárás nélkül – egy ajánlatkérőnek nem minősülő szervezetet vesz igénybe, nagy valószínűséggel a Kbt. mellőzésére kerül sor.
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az üzletrész átruházás útján megvalósított beszerzések megítéléséről és a Ptk. szerinti jogi személyekre vonatkozó társasági jogi jogügyletek Kbt. hatálya alá tartozásának egyes kérdéseiről kiadott útmutatója (továbbiakban: Üzletrész Útmutató; 2023. november 16.) kiemeli, hogy „Az ajánlatkérőknek tehát a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzési igényeik kielégítésére – a Kbt.-ben meghatározott kivételektől eltekintve – az általános szabályok szerint közbeszerzési eljárást kell lefolytatniuk, más szóval nem mellőzhetik a megfelelő eljárási rendbe tartozó közbeszerzési eljárás lefolytatását. A Kbt. 4. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési kötelezettség alapján a meghatározott értékű beszerzési tárgy, az ajánlatkérői minőség és a visszterhesség mellett a közbeszerzési kötelezettség fennállásának lényeges feltétele a beszerzési igény megléte is. A bonyolult konstrukciók megítélése során tehát elsősorban azt kell mérlegelni, hogy az ügylet az ajánlatkérő valamely azonosítható beszerzési igényének kielégítésére irányul-e, azaz, hogy a konkrét ügylet beszerzési típusú ügyletnek minősül-e.”
A Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által létesített vagy fenntartott szervezetek is ajánlatkérőnek minősülnek, így vélhetően a kérdés szerinti Intézmény is. Így ezen szervezetek esetén is vizsgálni kell a közbeszerzési kötelezettséget.
Ezzel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ajánlatkérői minőség fennáll az ún. „közvetett” jogi személyek esetében is. Amennyiben ugyanis a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy olyan további („közvetett”) jogi személyt létesít vagy tart fenn, amely „közvetett” jogi személy fenntartására a közérdekű vagyonkezelő alapítványtól származó források felhasználásával kerül sor, úgy ezen „közvetett” jogi személy is a közérdekű vagyonkezelő alapítvány által - közvetett módon - fenntartott jogi személynek minősül. A Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ajánlatkérői minőség tehát a „közvetett” jogi személyek esetében is fennáll, tekintettel arra is, hogy ily módon a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére juttatott összeg felhasználására ne kerülhessen sor a Kbt. megkerülésével.
11.3. Amennyiben a közérdekű vagyonkezelő alapítvány szerzi meg az adott létesítményt, akkor figyelembe kell venni, hogy az alapítvány a 11.1. kérdésre adott válasz alapján a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, továbbá vizsgálni kell azt is, hogy ezen beszerzés során volt-e az alapítványnak beszerzési igénye és visszterhes szerződés kerül-e megkötésre.
Abban az esetben, ha egy ellenszolgáltatás (visszteher) nélküli adományt kap egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet, nem beszélhetünk közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettségről, mivel nem volt beszerzési igénye az ajánlatkérőnek és nem volt visszterhes sem a szerződés. Abban az esetben azonban, ha a kérdésben megjelölt „vállalkozási szerződés eredményeként megvalósuló létesítmény” valójában az ajánlatkérő beszerzési igénye, amelyet egy nem közbeszerzés köteles szervezet útján valósít/valósíttat meg, és amelyért valamilyen ellenszolgáltatást kap a megvalósító szervezet (akár pl. tőkeemelést vagy bármilyen juttatást), akkor már a Kbt. megkerüléséről beszélhetünk.
Az Üzletrész Útmutató felhívja az ajánlatkérők figyelmét „az építési beruházásoknak a Kbt. 8. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti definíciójára, mely szerint építési beruházásnak minősül az olyan visszterhes szerződés is, amelynek tárgya az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.”, továbbá arra, hogy „A beszerzés minősítését nem befolyásolja, hogy az ellenértéket milyen pénzügyi konstrukcióban kívánja a beszerző kifizetni, ugyanis a fizetési módot a Kbt. nem minősíti lényeges körülménynek a beszerzés tárgyának minősítése szempontjából. Amennyiben egy közpénzből finanszírozott visszterhes szerződés végső célja olyan építési beruházás megrendelése, amelynek becsült értéke meghaladja a nemzeti értékhatárt, az ajánlatkérő nem hivatkozhat jogszerűen arra, hogy nem az építési beruházás eredményeként megvalósuló építményt, csupán az azt tulajdonló gazdasági társaság üzletrészeit kívánta megvásárolni. Ez ugyanis ugyanúgy tárgya a közbeszerzésnek.”