Az ajánlatkérő 2023. december 18. napján a Kbt. Második Része alapján irányadó szabályok alkalmazásával a Kbt. 81. § (1) bekezdés szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított magasépítési munkák (keretmegállapodás) beszerzése tárgyában. A közbeszerzési eljárás becsült értéke 1.980.000.000.-Ft volt. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok körében előírta, hogy az ajánlattevőknek szakmai ajánlatot kell benyújtaniuk, amely az árazott költségvetést és a projekttervet jelenti. Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentáció 4. pontjában meghatározta, hogy a projekttervet annak érdekében kellett benyújtani, hogy megbizonyodhasson a közbeszerzési eljárás tárgyát képező, a keretszerződés szerint történő megrendelések alapján az építési beruházások megfelelő munkaszervezés mellett történő megvalósításáról. Az ajánlatkérő a projektterv benyújtásának hiányához az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzte, egyben előírta, hogy a projekttervnek tartalmaznia kell a mintafeladatok tárgyára vonatkozó pénzügyi és műszaki ütemtervet (napi részletezettséggel), azaz Gantt-diagramot, melyben az ajánlattevő köteles minden, a kivitelezéshez szükséges tevékenységet szerepeltetni olyan részletességgel, hogy a számlák kibocsátásának üteme, arányossága és összege pontosan összeegyeztethető legyen a műszaki készültséggel. Az ajánlatkérő előírta, hogy a csatolt műszaki és pénzügyi ütemterv átlátható módon kell, hogy felölelje a tevékenységek (rész-, és összevont tevékenységek) sorrendjét, kapcsolatát, azok költségigényeit, a kapcsolódó pénzügyi ütemezést. Az ajánlatkérő a projektterv kidolgozottságát az értékelés minőségi részszempontjaként értékelte és (100-ból) 30-as súlyszámmal vette figyelembe. A pontozás módszerét táblázatban ismertette akként, hogy a projektterv egyes elemeihez kritériumokat és kiosztható pontszámokat rendelt. Az ütemterv kritériumait három csoportba sorolta az alábbiak szerint:
- 30 pont osztható ki, ha „Az ütemtervben feltüntetett tevékenységek logikailag megfelelő sorrendben követik egymást, az ütemterv tartalmaz minden szükséges tevékenységet, a tevékenységek egymásra épülése áttekinthető.”
- 15 pont osztható ki, ha „Az ütemtervben feltüntetett tevékenységek logikailag megfelelő sorrendben követik egymást, de nem tartalmaznak minden szükséges tevékenységet, azonban mindez a megvalósítást nem veszélyezteti, a tevékenységek egymásra épülése áttekinthető.”;
- 0 pont osztható ki, ha „Az ütemtervben feltüntetett tevékenységek logikailag nem megfelelő sorrendben követik egymást és/vagy a megvalósítást veszélyeztetik.” A 2024. március 26. napján kelt összegezés szerint három ajánlat érkezett a közbeszerzési eljárásban, amelyek mindegyike érvényes lett. Az ajánlatkérő 2024. április 18. napján kötötte meg a keretmegállapodást az ajánlattevőkkel. A hivatalbóli kezdeményező 2025. május 27. napján hivatalbóli kezdeményezést nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amely szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését és a Kbt. 76. § (6) bekezdését. A hivatalbóli kezdeményező indokolása szerint az ajánlatkérő által meghatározott pontozási módszertan teret ad az ajánlatok önkényes értékelésének, és emiatt a döntése nem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapult, valamint a Kbt. 2. § (1)-(2) bekezdésében foglalt alapelvekre tekintettel azok sértik a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontját azáltal, hogy az alkalmazott értékelési módszertan alkalmas a verseny torzítására és felveti az átláthatóság sérelmét. A pontok kiosztása szubjektív kritériumokon alapult, az értékelés módszere ezen szempontok tekintetében nem alkalmas az ajánlatok objektív értékelésére, több olyan, a közbeszerzési dokumentumokban meg nem határozott szempontot tartalmaz, amely önkényes döntési lehetőséget biztosít. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró D.339/16/2025. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontját és 5.000.000 Ft bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint sem a felhívásban, sem a közbeszerzési dokumentumokban nem volt egyértelműen meghatározva, hogy az ajánlatkérő mit ért „logikailag megfelelő sorrenden”, nem került meghatározásra, hogy az ajánlatkérő mit ért a „minden szükséges tevékenység” alatt, nem került meghatározásra az sem, hogy mely esetekben áttekinthető a tevékenységek egymásra épülése. Ezen felül az ajánlatkérő nem határozta meg, hogy mely esetben veszélyezteti/nem veszélyezteti a megvalósítást az, hogy nem minden szükséges tevékenységet tartalmaznak a benyújtott projekttervek, valamint az sem került rögzítésre az ajánlatkérő által, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek veszélyeztetik/nem veszélyeztetik a projekttervben szereplő építések megvalósítását. Az ajánlatkérő nem határozta meg továbbá, hogy milyen technológiai sorrendet tartana megfelelőnek, és ezen sorrend megfelelőségét/nem megfelelőségét az adott projekttervek során mire alapozza. A jogorvoslati eljárás szempontjából nem bír relevanciával az a felperes által hivatkozott tény, hogy a közbeszerzési eljárás során az értékelési szemponttal kapcsolatban nem érkezett kiegészítő tájékoztatás kérés, mert az még nem teszi jogszerűvé az értékelési részszempontot.
Az ajánlatkérő (a továbbiakban: felperes) a határozatot keresettel támadta, melyben kérte elsődlegesen a határozat megváltoztatásával a jogsértés hiányának megállapítását és a bírság mellőzését, másodlagosan a kiszabott bírság jelentős csökkentését. Előadta, hogy a kifogásolt részszempont konkrét szakmai és kapacitásbeli képesség mérésére szolgált, kizárólag szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapult, nem biztosított önkényes döntési lehetőséget. A tartalmi követelmények meghatározása megtörtént, a pontozási módszer és az értékelés részletei előre rögzítésre kerültek, kizárva ezzel minden önkényes értelmezést. A figyelembe vett tényezők mind szakmai szabályokon, releváns jogszabályokon és a technológiai meghatározottságon alapultak, a munkafázisok technológiai megvalósíthatóság szempontjából térben és időben egymásra épültek.
A bíróság a 2026. március 11. napján kelt, 106.K.703.049/2025/18. számú ítéletével elutasította az alaptalan keresetet. Az ítélet indokolása szerint mind az uniós, mind a nemzeti közbeszerzési jog szabályai alapján alapvető elvárás az értékelési szempontok alkalmazása vonatkozásában az objektivitás mércéjének való megfelelés. A bíróság az ítélet indokolásában kiemelte, hogy az ügyben a jogsértés megállapítása nem azon alapult, hogy a projektterv előírása, vagy annak felépítése, elvárásai ne lettek volna megfelelőek, ne álltak volna összhangban a felperes beszerzési igényével. Kizárólag az értékelési részszempont pontozási módja, annak objektivitása volt vitatott. Az ítélet szerint bármely értékelési szempont, így a projektterv alkalmazása is csak akkor jogszerű, ha az alapelveknek megfelelően biztosítja a verseny tisztaságát lehetővé tevő, előre meghatározott, világos, objektív értékelést. A bíróság rögzítette, hogy a projektterv mint értékelési részszempont alkalmazása akkor jogszerű, ha az ajánlatkérő világosan, a dokumentációban előre rögzítve meghatározza az elvárásokat és a szubjektivitás kizárásának kulcsa nem más, mint az értékelési szempontok módszertani egyértelműsége és előzetes dokumentáltsága. A kifogásolt előírások a bíróság megítélése szerint is tipikusan abba a körbe tartoznak, amelyek objektívnek nem tekinthetők, és amelyek lehetővé teszik az ajánlatok szubjektív értékelését. Az ütemterv pontozásának első csoportjában rögzített szempontok vonatkozásában nem volt egyértelműen meghatározott, hogy azok értékelését az adott projekttervek során a felperes mire alapozza, ezen követelmények alapjai hiányoztak. A bíróság rámutatott, hogy nem a felperes bírálóbizottságának szakmai felkészültsége és döntési kompetenciája a vitatott, hanem a felhívásban szerepeltetett szempontoknak kellett volna értékelhető, objektív tényezőkön alapulniuk. Ezért nem volt alkalmas a jogsértés meg nem történte alátámasztására az a felperesi hivatkozás, hogy a projekttervek értékelése szigorú szakmai alapokon nyugodott, az értékelést a bírálóbizottság szakmai tagja végezte, aki a piacon általánosan elismert műszaki szakmai gyakorlatot vette figyelembe. Ahhoz, hogy a felperes a szubjektív értékelése lehetőségét kizárja, előre meg kellett volna határozni azokat a szakmai követelményeket, amelyek alapján a projekttervek értékelését elvégzi. Az alperesi érdekelt erre való utalásával egyetértve rámutat a bíróság arra is, hogy mindezeket a felperes a keresetlevelében felvonultatta, ezért nem lett volna akadálya annak, hogy a közbeszerzési dokumentumok között is ugyanezen szakmai kézikönyveket, szabványokat szerepeltesse, esetleg jogszabályi követelményekre utalva világossá és előre dokumentálttá tegye a szakmai elvárásait, és annak megfogalmazása során szem előtt tartsa akár a fent hivatkozott értékelésre irányadó útmutatót és annak példáit. Ennek hiányában a megfelelő technológiai sorrend, az adott projekt elvégzéséhez szükséges minden tevékenység, illetve a tevékenységek egymásra épülésének áttekinthetősége nem volt előre meghatározott, egyértelmű, világos, és az ajánlatok értékelése sem lehetett objektív. Az ítélet megállapította azt is, hogy önmagában abból, hogy nem érkezett kiegészítő tájékoztatáskérés és mindhárom ajánlat érvényes lett, nem lehet okszerű következtetést levonni a jogsértés hiányára, a felperes e hivatkozása sem volt alapos. A bíróság megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontját.