Az ajánlatkérő 2025. május 22. napján a Kbt. Második Része alapján irányadó szabályok alkalmazásával a Kbt. 81. § szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított gázelosztó vezeték (gerinc és leágazó) létesítése tárgyában. A közbeszerzési eljárás becsült értéke 835.586.500-Ft volt. Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy az ajánlatban kitöltött részletes ártáblázat benyújtása kötelező, cégszerűen aláírt pdf. és szerkeszthető excel formában, mely szakmai ajánlatnak minősül. A két dokumentum közötti eltérés esetén a pdf. az irányadó. Az ajánlatkérő felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként a keretszerződést tételes elszámolású szerződésként köti meg. Erre tekintettel az ajánlatkérő felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlattevők kötelesek a részletes ártáblázatot úgy kitölteni, hogy abban egyetlen tételsor sem maradhat teljesen kitöltetlenül. Az ajánlatkérő felhívta a figyelmet arra, hogy érvénytelenné nyilvánítja azt az ajánlatot, amelynek részletes árajánlata teljesen kitöltetlen vagy 0-s tételsort tartalmaz, tekintettel a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára. Az ajánlatkérő a közbeszerési dokumentumok részét képező útmutatóban további előrásokat tett az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban. Meghatározta, hogy amennyiben az ajánlattevő az ajánlatát nem a közbeszerzési dokumentumokban megjelölt követelményeknek megfelelően nyújtja be, úgy az az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását vonhatja maga után. Előírta, hogy az ajánlattevőnek a felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatot elkészíteni és benyújtani. Az ajánlatkérő az útmutatóban a részletes ártáblázat kitöltésével kapcsolatban rögzítette, hogy az ajánlattevőnek a részletes árajánlat minden tételéhez soronként meg kell adnia az egységárat az ártáblázatban. Kifejezetten felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy kötelesek a részletes ártáblázatot úgy kitölteni, hogy abban egyetlen tételsor sem maradhat teljesen kitöltetlenül és ismételten felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy érvénytelenné nyilvánítja azt az ajánlatot, amelynek részletes árajánlata teljesen kitöltetlen vagy 0-s tételsort tartalmaz, tekintettel a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára. Az ajánlatkérő előírta, hogy a részletes árajánlatban valamennyi kivitelezési, illetve tervezési tétel esetén minden anyagköltség (anyagköltség [nettó Ft/egység]) illetve munkadíj (munkadíj/szolgáltatási díj [nettó Ft/egység]) egységárat pozitív egész számban kell feltüntetni. Az ajánlatkérő felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az egységárak, azaz anyagköltség (nettó Ft/egység) és munkadíj (nettó Ft/egység) egységárak kizárólag egész számban ajánlhatóak meg. Egyértelműen meghatározta, hogy a részletes árajánlat valamennyi sora kitöltendő. Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy a felolvasólapon megadott egyösszegű ajánlati ár (egyösszegű ajánlati ár (nettó Ft) (pozitív egész szám)) kizárólag az ajánlatok összehasonlítására szolgál, az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az ártáblázatban megadott tételekre megajánlott egységárak tekintetében áll be. A 2025. július 21. napján lejáró ajánlattételi határidőre három gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot. A közös ajánlattevők ajánlata részeként benyújtott „Árazott_költségvetés_végleges.pdf” és „Árazott_költségvetés_végleges.xlsx” fájlokban a „13. Korrózióvédelem” fejezet „K-001” jelű „farokkábel 5 fm felett” tételénél az „Anyagköltség”, a „Munkadíj” és az „Ajánlattevői egységár” oszlopban is „-” [kötőjel] jel szerepelt. Az „Árazott_költségvetés_végleges.xlsx” fájlban a „13. Korrózióvédelem” fejezet „K-001” jelű „farokkábel 5 fm felett” tételénél az „Anyagköltség”, és a „Munkadíj” oszlopban (E793 és F793 cellák) a cella értéke a szerkesztőlécen „0” [nulla]. Az ajánlatkérő a 2025. augusztus 27. napján kelt közbenső döntésével érvénytelennek nyilvánította a közös ajánlattevők ajánlatát. Az érvénytelenítés indokolása szerint a közös ajánlattevők az ajánlatukban benyújtott ártáblázatban nem töltötték ki a következő tételt: „K-001 farokkábel 5 fm felett”, az nem tartalmazott sem anyagköltséget, sem munkadíjat. Figyelemmel arra, hogy a megkötendő szerződés nem átalánydíjas, hanem tételes elszámolású, a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, így az ajánlatkérő hiánypótlás keretében nem kérhette az adott tétel egységárának pótlását, módosítását, kiegészítését. A fentiekre tekintettel a közös ajánlattevők ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen lett, mert egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A közös ajánlattevők 2025. szeptember 1. napján előzetes vitarendezést kezdeményeztek az ajánlatkérő közbenső döntése ellen. Álláspontjuk szerint az ajánlatkérő indokolása az érvénytelenné nyilvánítást érintően jogsértő volt, mivel a kérdéses tételre tettek megajánlást, amelynek értéke 0.-Ft volt, és az ajánlatkérő ezért nem nyilváníthatta volna érvénytelenné az ajánlatot anélkül, hogy árindokolást, illetve szükség esetén kiegészítő árindokolást kért volna a közös ajánlattevőktől a Kbt. 72. §-a szerint. Az ajánlatkérő 2025. szeptember 4. napján elutasította a közös ajánlattevők előzetes vitarendezési kérelmét.
A jogorvoslati kérelem
A közös ajánlattevők (a továbbiakban: kérelmező) 2025. szeptember 19. napján jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Döntőbizottsághoz. A kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseit és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját azzal, hogy az érvénytelenségi döntésben azt rögzítette a kérelmező ajánlatát érintően, hogy az ajánlatban benyújtott ártáblázatban nem töltötte ki a következő tételt: „K-001 farokkábel 5 fm felett”, az nem tartalmaz sem anyagköltséget, sem munkadíjat, továbbá az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (1) és (8) bekezdéseit azzal, hogy nem küldött hiánypótlási felhívást a kérelmező részére az adott tétel egységárának pótlását, módosítását érintően. A kérelmező rámutatott – ahogyan azt az előzetes vitarendezési kérelmében is előadta –, a sérelmezett tételeket beárazta, a megajánlása nulla forint, ennek megfelelően nem helytálló az ajánlatkérő azon megállapítása, miszerint az ártáblázat nem lett kitöltve. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjának tételes elszámolás esetén való alkalmazhatóságával kapcsolatban kifejtette, hogy az ajánlatkérő álláspontját a közbeszerzési gyakorlat már korábban meghaladta. Ezek alapján – a kérelmező álláspontja szerint – az ajánlatkérő mind azon hivatkozása, miszerint a kérelmező nem töltötte ki az ártáblázat egy sorát, mind azon hivatkozása, miszerint a tárgyi esetben nem alkalmazható a hiánypótlás jogintézménye a tételes elszámolásra figyelemmel, jogszerűtlen és iratellenes. A kérelmező hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító döntésében szereplő tényállítással szemben kitöltötte az ártáblázat kérdéses sorát, adott meg árat, aminek értéke 0.-Ft, tehát tett ajánlatot a kérdéses tételre. Az ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az okozta, hogy tételes elszámolású szerződés esetén az egyik tételre nem tett ajánlatot. Bár a kérelmező kifejti, hogy a megjelölt tételt „igenis árazta, a megajánlása nulla forint”, ezzel szemben a valóság az, hogy a kérelmező nem töltötte ki a hivatkozott tételt, mind az excel, mind a pdf-ben benyújtott ártáblázatban az adott tétel kihúzva szerepel, sem nulla, sem más számjegy nincsen megjelenítve az adott tételnél. Az ajánlatkérő nyilatkozott, hogy úgy készítette el az ártáblázatot, hogy csak pozitív egész számot lehetett beírni, mivel ezzel is segíteni kívánta az ajánlattevőket az érvényes ajánlattételben: amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő előírásaival ellentétesen nulla megajánlást tenne egy adott tételre, az excel ezt nem jeleníti meg, hanem az adott rovat kihúzásra kerül, ezzel is jelezve, hogy helytelen a kitöltés, mivel az ajánlatkérő előírásai szerint nem lehet nullás megajánlást tenni. Idézte az ártáblázat kitöltésére vonatkozó előírásait a közbeszerzési dokumentumokból. Az ajánlatkérő álláspontja szerint nem volt lehetősége a Kbt. 71. § szerinti eljárási cselekmények megtételére, mivel a Kbt. 71. § (8) bekezdés ezt kizárja, mivel csak átalánydíjas szerződés esetében van lehetőség az árazott költségvetés valamely tételét, egységárát pótolni, tételes elszámolás esetén nem lehet hiánypótlással orvosolni magának az ajánlatnak a hiányát. Az ajánlatkérő rámutatott, hogy a felhívásban szakmai ajánlatnak minősítette a kitöltött ártáblázatot. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pont első fordulata alapján a szakmai ajánlatnak csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibája javítható vagy hiánya pótolható, amely a teljes ajánlati árat nem befolyásolja. Az ajánlatkérő előadta, hogy a tételes elszámolású szerződés esetén az egyik tételre tett ajánlat hiánya nem minősül nem jelentős, egyedi részletkérdésnek, hiszen maga az ajánlat hiányzik, amely a szerződés teljesítése során kizárja az adott tétellel való elszámolás lehetőségét. A hiányzó tétel díjának pótlása befolyásolta volna az ajánlati árat, mivel a nulla forintos megajánlást az ajánlatkérő kizárta, a tétel beárazásával a teljes ajánlati ár változott volna.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság megvizsgálta a közbeszerzési dokumentumok körében rendelkezésre bocsátott ártáblázatot és megállapította, hogy a kérdéses oszlopokba ugyan beírható a „0” [nulla] számjegy, azonban az enter billentyű leütése után azonnal „-” [kötőjel] írásjelre vált át a cella megjelenítési formázása miatt. A Döntőbizottság a dokumentumok vizsgálatával összefüggésben megállapította, hogy az ajánlatkérő tételes elszámolású keretszerződést kíván kötni, amelyre figyelemmel helytálló és jogszerű az ajánlatkérő álláspontja, mely szerint a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontra figyelemmel nem küld hiánypótlási felhívást, amennyiben az ajánlat kitöltetlen vagy 0-s tételsort tartalmaz. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a kérelmező ajánlatának szakmai ajánlatnak minősülő pdf formátumú részletes ártáblázatát és megállapította, hogy annak 13. sora, K-001 tételére a közös ajánlattevők az alábbi megajánlást tették:
1. táblázat
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő pontosan meghatározta a közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely esetben minősül kitöltöttnek a részletes ártáblázat tétele és pontosan meghatározta a kitöltés módját. Ezek a következők:
- egyetlen sor sem maradhat kitöltetlenül,
- érvénytelenné nyilvánítja azt az ajánlatot, amelynek részletes árajánlata teljesen kitöltetlen vagy 0-s tételsort tartalmaz,
- minden tétel esetén pozitív egész számban kell feltüntetni az anyagköltséget és a munkadíjat,
- a 0-Ft-os megajánlás nem lehetséges.
A Döntőbizottság megállapítása szerint az ártáblázat valamely tétele nem akkor minősül kitöltöttnek, ha abba az ajánlattevő beír valamilyen írásjelet, hanem kizárólag akkor minősül kitöltöttnek és értékelhetőnek, ha a tételt az ajánlattevő a közbeszerzési dokumentumokban rögzített előírásoknak megfelelően tölti ki. Ez a feltétele annak, hogy az ajánlatok érvényesek és egymással objektív módon összehasonlíthatóak legyenek. A közbeszerzési dokumentumok előírásai alapján egyértelmű volt, hogy amennyiben az ajánlattevő nem a közbeszerzési dokumentumok előírásainak megfelelően tölti ki az ártáblázat tételeit, úgy az nem minősül kitöltöttnek. Hiába hivatkozik arra a kérelmező, hogy kitöltötte a „farokkábel 5 fm felett” tételt, méghozzá 0.-Ft megajánlással, ami kötőjel írásjelként jelenik meg az ajánlatban, az a közbeszerzési dokumentumok előírásai alapján nem minősül kitöltöttnek, sem érvényes ajánlattételnek. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő eljárása jogszerű volt, amikor nem küldött hiánypótlási felhívást a kérelmező részére a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pont szerinti rendelkezésre figyelemmel. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként tételes elszámolású szerződést kötnek a felek, a nem kitöltött „farokkábel 5 fm felett” tétel utólagos beárazása befolyásolta volna a teljes ajánlati árat, valamint sértette volna a Kbt. 81. § (11) bekezdés szerinti ajánlati kötöttséget. Az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseit, sem Kbt. 71. § (1) és (8) bekezdéseit, jogszerű döntést hozott, amikor érvénytelenné nyilvánította a közös ajánlattevők ajánlatát.