2021. III. évfolyam 9. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 9. szám 3-18.oldal
DOI:10.37371/KEP.2021.9.1

2021. szeptemberi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Megindítható-e jogszerűen a közbeszerzési eljárás abban az esetben, ha a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló fedezet összege az eljárás megindításának időpontjában nem éri el a Kbt. 28. §-a alapján meghatározott becsült értéket, vagy megfelelő-e, ha a fedezet az ajánlati ár mértékéig kiegészítésre kerül majd a szerződéskötést megelőzően, amennyiben ez az ajánlati árra tekintettel adott esetben szükséges? Az állásfoglalás kérés kifejezetten azokra a közbeszerzési eljárásokra vonatkozik, melyek tekintetében a Kbt. 53. § (6) bekezdésének alkalmazására nem kerül sor, opciós mennyiséget a műszaki tartalom nem tartalmaz, valamint éven belüli, azaz egy költségvetési időszakon belüli a megvalósítás és a kifizetés ütemezése.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárások megindításához az ágazati jogszabályok alapján főszabályként kötelező a pénzügyi fedezet megléte, azonban a közbeszerzési eljárás megindításának nem szükségszerű feltétele, hogy a rendelkezésre álló fedezet összege elérje az adott beszerzésre irányadó becsült érték Kbt. 28. §-a szerint megállapított mértékét, vagy – esetlegesen – ugyanazon összegben kerüljön meghatározásra, különös tekintettel arra, hogy a fedezet és a beszerzés becsült értéke eltérő fogalmakat takar. Természetesen, figyelemmel a Kbt. alapelveinek való maradéktalan megfelelésre is, ez nem vezethet ahhoz, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításakor a becsült értéket is figyelembe véve ne reális összeget állapítson meg az adott közbeszerzési eljárás fedezeteként.

Az állásfoglalás kérésben ismertetett körülmények esetében a közbeszerzési eljárás megindításakor az eljárás fedezeteként meghatározott összegnek ténylegesen rendelkezésre kell állnia, tehát az eljárás megindításakor a kötelezettségvállalás alapját képező fedezet összege ezt követően az ajánlatkérő döntése nyomán – a Kbt. alapelveire is tekintettel – nem állapítható meg alacsonyabb összegben, mint amely érték tekintetében az ajánlatkérő kötelezettséget vállalt. Arra azonban az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy – adott esetben, a beérkezett ajánlatok ismeretében – szükség szerint a szerződéses összeg fedezetének biztosítása céljából a fedezet megemeléséről döntsön.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A 32. §-ban és az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Más fizetési kötelezettségnek minősül a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, illetve véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség.”

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 45. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás - a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás, valamint a Kbt. 104. §-a alapján megindított olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet kivételével -, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.”

Az Áht. és az Ávr. fent hivatkozott rendelkezései alapján tehát kötelezettségvállalásra a rendelkezésre álló szabad előirányzat mértékéig kerülhet sor, továbbá kötelezettségvállalásnak tekinthető a közbeszerzési eljárást megindító felhívás közzététele, a feltételes közbeszerzés vagy a Kbt. 104. §-a alapján megindított olyan közbeszerzési eljárás kivételével, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Erre tekintettel jogsértő lehet a rendelkezésre álló fedezet hiányában közbeszerzési eljárást lefolytatni saját forrásból megvalósuló közbeszerzés esetén, figyelemmel a D.790/2015. számú döntőbizottsági határozat azon megállapítására is, mely szerint „csak abban az esetben lehet közbeszerzési eljárást megindítani, ha a szükséges fedezet rendelkezésre áll.”

Fentiektől eltérő megítélés alá esik a becsült érték kérdésköre, mellyel összefüggésben megállapítható, hogy a becsült érték nem azonos sem az anyagi fedezet, sem pedig az ajánlatkérői ellenszolgáltatás fogalmával. A Kbt. 16. §-ához fűzött indokolásban a jogalkotó rögzítette, hogy az ajánlatkérők általában a fedezetet a becsült értékhez igazítják, amelynek mintegy lehetőségként történő említése szintén megerősíti, hogy a fedezet és a becsült érték egymástól eltérő fogalmakat takarnak.

A becsült érték a tárgyi hatály meghatározása és az eljárásrend megválasztása tekintetében bír relevanciával, melyre tekintettel az ajánlatkérő a beszerzési igénye felmerülésekor el tudja dönteni, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett-e, illetve, megfelelő eljárásrendet tud választani. A becsült érték jellegénél fogva egy, a közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára prognosztizált összeg. A becsült érték ugyanis az adott áru, szolgáltatás, építési beruházás megvalósításának – Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti – értéke, míg az anyagi fedezet olyan összeg, amelyet az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséért fizetni kíván, vagy fizetni képes. A fedezetnek számszakilag kimutathatónak kell lennie a pénzösszeg rendelkezésre állása vagy forrásmegjelölés formájában.

A szerződés ajánlatkérő általi teljesítését a fedezet biztosítja. A fedezet tekintetében – ellentétben a becsült értékkel – az ajánlatkérőnek lehetősége van a későbbi módosításra. Ha az ajánlatkérő más forrásból – például átcsoportosítással – biztosítani tudja a szerződés fedezetét, nem kell, hogy alkalmazza az ezzel összefüggő eredménytelenségi okot [Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pont], tekintettel arra, hogy ez a jogszabályhely csupán a lehetőségét teremti meg annak, hogy az ajánlatkérő abban az esetben, ha az anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő ajánlatok érkeztek, akkor az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa (D. 571/40/2012. számú határozat). A becsült érték módosítására azonban az eljárás megindulását követően már nincs lehetőség, annak a fentiekben kifejtett funkciójára és céljára tekintettel.

A becsült érték meghatározása a rendelkezésre álló fedezetre tekintet nélkül történik a Kbt. 28. § (2) bekezdése szerinti módszerek alapján. Amennyiben az ajánlatkérő a becsült érték meghatározása során megalapozott döntést hozott, az alapján valószínűsíthető lesz az eljárás eredményeként megkötött szerződéses összeg. Az ajánlatkérő a megállapított becsült érték és a rendelkezésre álló fedezet összege alapján megbizonyosodhat arról, hogy a fedezet a becsült értékhez közeli összegben került-e megállapításra, tekintettel arra, hogy ez alapján lesz reális esélye arra, hogy az eljárás végén szerződést tudjon kötni.

Ha az ajánlatkérő a becsült értékhez képest a szükségesnél alacsonyabb összegben határozza meg az eljárás megindításakor a ténylegesen rendelkezésére álló fedezet mértékét, úgy, hogy nem gondoskodik ezen körülmény – akár feltételes közbeszerzési eljárás indításával való – közbeszerzési szempontból történő jogszerű kezeléséről, akkor ezzel – többek között – a Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti alapelvi sérelmet valósíthat meg, tekintettel arra, hogy ily módon a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének – fedezethiányra tekintettel – nagyobb a valószínűsége.

Amennyiben az ajánlatkérő a becsült értékhez közeli, de ténylegesen rendelkezésére nem álló összeget határoz meg fedezetként, azzal a Kbt. alapelvi rendelkezésein túl a fentiekben hivatkozott ágazati jogszabályok sérelmét is megvalósítja.

A fedezet módosítására az ajánlatkérőnek lehetősége van az eljárás megindítása előtt, amennyiben a becsült értékhez viszonyítva annak kiegészítése válik szükségessé, vagy a szerződéses összeg fedezetének biztosítása esetén, amennyiben arra a becsült értékhez mérten reális mértékű fedezet rendelkezésre állása ellenére mégis szükség van.

Fentiekre tekintettel az ajánlatkérő nem jár el jogszerűen akkor, ha a fedezet utólagos módosításának lehetőségére tekintettel már az eljárás megindításakor a becsült értékhez képest nem reális összegben határozza meg a tényleges fedezet mértékét, figyelemmel a D.563/2019. számú döntőbizottsági határozat azon megállapítására is, mely szerint a Kbt. 2. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség „magában foglalja azt is, hogy az ajánlatkérő folyamatosan figyelemmel kövesse, rendelkezik-e megfelelő anyagi fedezettel a beszerzési igényének megvalósításához, biztosítottak-e a kötelezettségvállalás pénzügyi és jogi feltételei.”

Összefoglalóan, az eljárás megindításakor a rendelkezésre álló fedezet összegének nem kell elérnie az adott eljárásra megállapított becsült értéket, azonban a fedezetet az ajánlatkérőnek a becsült értékre tekintettel reális mértékben szükséges meghatároznia, illetve annak az eljárás megindításakor ténylegesen az ajánlatkérő rendelkezésére kell állnia (természetesen a feltételes közbeszerzési eljárás kivételével). Az, hogy az eljárás megindításakor az ajánlatkérő a becsült értékhez képest az adott eljárásra vonatkozóan milyen mértékű tényleges fedezetet biztosít – az állásfoglalás kérésben a D.790/2015. számú döntőbizottsági határozat hivatkozott rendelkezései és a fentiekben tett megállapítások figyelembevétele mellett – az ajánlatkérő mérlegelési és felelősségi körébe tartozik.

2. 2.1. Helyes-e azon értelmezés, mely szerint a Kbt. 104-105. §-ában foglalt keretmegállapodás, mint sajátos beszerzési módszer lebonyolítása során, az eljárás első szakaszában meghatározott mennyiség, csupán előirányzott, tervezett mennyiség, mely nem eredményez beszerzési kötelezettséget? 2.2. Helyes-e a fenti megállapítás alapján azon következtetés, hogy a keretmegállapodás második szakaszában nem köteles az ajánlatkérő az eljárás első szakaszában előirányzott összmennyiséget lehívni, csupán annyit, amennyire ténylegesen szüksége van a keretmegállapodás időtartama alatt? 2.3. Köteles-e az ajánlatkérő a keretmegállapodás esetén kötelezettséget vállalni a keret valamilyen mértékű felhasználására, ha igen, milyen mértékben, vagy – szélsőséges esetben – jogszerűen jár-e el akkor is, ha a bizonyos beszerzési tárgyra szánt keretösszeg mértékéig a Kbt. alapelveire tekintettel, a verseny biztosításával, közbeszerzési eljárás eredményeként keretmegállapodást köt, azonban tényleges igény felmerülésének hiányában – a közpénzek hatékony felhasználását figyelembe véve – nem valósít meg egyedi megrendelést/versenyújranyitást? Biztosíthatja-e ezen rugalmasságot a keretmegállapodás eljárásfajta, amennyiben azt a keretmegállapodás megfelelően, előre láthatóan szabályozza? 2.4. Amennyiben a megkötött keretmegállapodás egyáltalán nem rendelkezik az ajánlatkérőként szerződő fél lehívási kötelezettségéről (sem annak kizárásáról, sem annak mértékéről), köteles-e az ajánlatkérőként szerződő fél az eljárás második szakaszában a teljes előirányzott mennyiséget beszerezni, vagy a keretmegállapodásban meghatározott keretmennyiség mértékén belül negatív mértékben eltérhet-e a tervezett mennyiségtől a tényleges beszerzési igényének megfelelően?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A kérdésben foglalt szempontok alapján az állásfoglalás elsősorban az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján kötött keretmegállapodás és az alapján történő beszerzés esetkörére vonatkozik. Az állásfoglalás nem tér ki a központosított közbeszerzés keretén belül megkötött keretmegállapodások esetkörére.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint önmagában a keretmegállapodás beszerzési kötelezettséget nem keletkeztet, a tényleges beszerzési igény függvényében az ajánlatkérő a keretmegállapodás hatálya alatt az előirányzott mennyiségből – annak maximális mértékéig – jogosult a keretmegállapodás második szakaszában beszerzést megvalósítani, amely mértéktől a tényleges beszerzés mennyisége negatív irányban eltérhet.

Az ajánlatkérő nem köteles a keretmegállapodásban az előirányzott keretmennyiség vagy keretösszeg felhasználására vonatkozóan kötelezettséget vállalni, figyelemmel arra is, hogy a Kbt. 104. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő – indokolt esetben – a keretmegállapodáson kívül is megvalósíthatja beszerzését új közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Amennyiben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban a tervezett mennyiség vagy a keretösszeg felhasználására bizonyos mértékig kötelezettséget vállal, úgy a keretmegállapodás második részében köteles annak megrendelésére.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a keretmegállapodásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója [a továbbiakban: Útmutató] rögzíti, hogy a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás kifejezetten alkalmas az előre pontosan meg nem határozható beszerzési igények kielégítésére. Erre is tekintettel, a keretmegállapodás önmagában nem eredményeztet beszerzési kötelezettséget az ajánlatkérő és teljesítési kötelezettséget – értelemszerűen a magába a keretmegállapodásba foglalt kötelezettségek (pl. ajánlattételi kötelezettség, szerződéskötési kötelezettség) kivételével – a nyertes ajánlattevő részéről. A beszerzési kötelezettség csak a keretmegállapodás alapján történő versenyújranyitás/közvetlen megrendelés során jelenik meg, ezért javasolt e beszerzési kötelezettség konkrét meghatározása a keretmegállapodásban. A keretmegállapodás megkötését követően megvalósításra kerülő egyedi beszerzések konkrét mennyisége és – a keretmegállapodás részét képező elemekből összeállított – konkrét tárgya a keretmegállapodás megkötését követően az írásbeli konzultáció vagy verseny újranyitása során kerül meghatározásra.

A keretmegállapodásban tehát nem köteles az ajánlatkérő rögzíteni a pontos mennyiséget a beszerzési módszer sajátosságára is figyelemmel. A mennyiség tekintetében a Kbt. 104. § (8) bekezdése rögzíti, hogy a keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget. Ennek megfelelően, amennyiben a már beszerzett mennyiség eléri a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget, akkor a keretmegállapodás alapján további szerződés jogszerűen nem köthető. A Kbt. 104. § (8) bekezdése tehát a ténylegesen beszerezhető mennyiség maximuma tekintetében határoz meg korlátot az előirányzott teljes mennyiség alapulvételével.

A D.414/19/2019. számú döntőbizottsági határozat rögzíti, hogy a keretmegállapodás során az ajánlatkérő diszkrecionális joga, hogy a keretmegállapodás időtartama alatt milyen ütemezésben, milyen mennyiségben hívja le – adott esetben – a teljes mennyiséget.

A D.444/39/2020. számú döntőbizottsági határozat rögzíti, hogy a keretmegállapodás az ajánlatkérői rendelkezések alapján abban az esetben szűnik meg, ha a határozott időtartam letelt, vagy ha a rendelkezésre álló keretmennyiség teljes mértékben elszámolásra került. Ha nem merül ki a keretmennyiség, és a keretmegállapodás sem kerül meghosszabbításra, abban az esetben a határozott időtartam lejártával szűnik meg a keretmegállapodás.

Fentieket alapul véve, a keretmegállapodás önmagában nem keletkeztet beszerzési kötelezettséget, továbbá a keretmegállapodás második szakaszában az ajánlatkérő nem köteles a teljes előirányzott mennyiséget beszerezni, így amennyiben a tényleges beszerzési mennyiség nem éri el az előirányzott mennyiséget, attól negatív irányba történő eltérésre lehetőség van a tényleges beszerzési igény függvényében.

A Kbt. 104. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és – ha az eljárás hirdetménnyel indul – az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.

A Kbt.-hez fűzött Indokolás szerint a törvény a korábbi szabályozásnál még egyértelműbben kimondja, hogy az ajánlatkérő nem köteles azon beszerzését a keretmegállapodás alapján lefolytatni, amelyet ezen megállapodás alapján is megtehetne, különösen több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a részes ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ilyenkor viszont az ajánlatkérő köteles egy új – adott esetben hirdetménnyel induló – eljárást lefolytatni, utalni arra a körülményre, ami miatt nem a keretmegállapodás alapján folytatja le a beszerzést, valamint értesíteni a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. Ez a lehetőség legfőképpen akkor hasznos, ha az ajánlatkérő úgy gondolja, hogy a beszerzést egy új eljárás lefolytatása mellett jobb feltételekkel tudja megvalósítani, mint a keretmegállapodás alkalmazásával, és hajlandó e célból egy teljesen új eljárást lefolytatni.

A D.590/34/2017. számú döntőbizottsági határozat alapján „a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 104. § (7) bekezdése első tagmondata biztosítja annak a lehetőségét az ajánlatkérőknek, hogy a keretmegállapodáson kívül valósítsák meg beszerzési igényüket. Ezt követően a különösen szó használata mellett két példa került rögzítésre. Ezen tagmondat nyelvtani értelmezése alapján rögzíthető, hogy a második tagmondatban nem azok a feltételek kerültek rögzítésre, amelyek mellett az ajánlatkérő keretmegállapodáson kívül is megvalósíthatja a beszerzési igényét. A különösen szó ugyanis a jelen esetben „nem általánosan” jelentéssel bír, és egy példálózó felsorolást vezet be. Azaz például ha több évre kötötte meg a keretmegállapodását vagy, ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt akkor kifejezetten jogosult keretmegállapodáson kívül megvalósítani a beszerzési igényét az ajánlatkérő.

A Kbt. 104. § (7) bekezdése második tagmondata azt a kötelezettséget írja elő az ajánlatkérőknek, hogy felhívásukban utaljanak arra a körülményre, hogy keretmegállapodáson kívül valósítják meg a beszerzési igényüket, és ha az eljárás hirdetménnyel indul, akkor az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesíteni kell a keretmegállapodást kötő ajánlattevőket.

A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez (Szerkesztette: Dezső Attila, Wolters Kluver, 2016) is a következőt írja : „A Kbt. új szabályozása egyértelműen kimondja, hogy az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani. Bár a különösen „több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a részes ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt” kitétel továbbra is jogszabályszöveg részét képezi, a „különösen” szófordulat alapján a mentesülés bármely más okból is fennállhat; ami az ajánlatkérő számára tulajdonképpen a keretmegállapodásból történő beszerzés alóli szabad mentesülést jelenti.”

A tárgyi esetben a Döntőbizottság nem találta jogsértőnek az ajánlatkérő eljárását abból az okból, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodáson kívül kívánta megvalósítani a közbeszerzési igényét, így a tárgyi eljárásban a kérelmező erre vonatkozó kérelmi elemét elutasította.

A Kbt. 104. § (7) bekezdésére tekintettel tehát az ajánlatkérő nem jár el jogszerűtlenül, ha – valamely indokolt esetben és az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén – a keretmegállapodáson kívül, új közbeszerzési eljárás lefolytatásával valósítja meg a beszerzési igényét, ennélfogva abban az esetben sem valósít meg jogsértést, ha valamely okból – például tényleges beszerzési igény hiányában – és a Kbt. alapelveinek figyelembevétele mellett nem folytat le beszerzést a keretmegállapodás második szakaszában, azonban ez nem vezethet az ajánlatkérő visszaélésszerű magatartásához.

Fentiek alapján az ajánlatkérőnek nem áll fenn kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a keretmegállapodásban előírjon, vagy rögzítsen a keretösszeg vagy keretmennyiség valamilyen mértékű felhasználására irányuló kötelezettségvállalást, azonban ha az ajánlatkérő a keretmegállapodásban a keretösszeg vagy az előirányzott mennyiség tekintetében lehívási kötelezettséget határozott meg, akkor a keretmegállapodás második részében köteles annak megrendelésére a keretmegállapodásban meghatározott mértéknek megfelelően.

Fentiekkel együtt ajánlatkérőnek a Kbt. 104. § (7) bekezdésben foglalt lehetőség alkalmazása során a Kbt. 2. § (3)-(4) bekezdésben foglalt alapelvekre is különös tekintettel kell eljárnia, elsősorban annak érdekében, hogy az ajánlattevők megalapozottan dönthessenek a közbeszerzési eljárásban való részvételükről, illetve ajánlatuk elkészítésekor az ajánlattételhez szükséges minden információt ismerjenek (amely egyebekben az eljárás eredményességéhez is jelentősen hozzájárul).

3. A Kbt. becsült érték meghatározására vonatkozó szabályainak viszonyrendszerében hogyan ítélendő meg a magánszemély részére fizetendő megbízási díj összege? A Kbt. 16. § (1) bekezdés első mondatára tekintettel a magánszemély részére fizetett megbízási díj esetén az adó összege nélkül, vagy az adóval együtt számított megbízási díjat kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben az ajánlatkérővel szerződő fél a szerződésben foglalt tevékenysége tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján adóalanynak minősül, kizárólag az ellenszolgáltatás összege után járó általános forgalmi adó (a továbbiakban: Áfa) mértékét nem kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során. Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél magánszemély, és a szerződésben foglalt tevékenysége tekintetében nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá, úgy a Kbt. 16. § (1) bekezdésben szereplő „általános forgalmi adó nélkül számított” kitétel sem bír relevanciával és a teljes ellenszolgáltatásként meghatározott értéket kell alapul venni a becsült érték meghatározása során.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 16. § (1) bekezdés első mondata szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni.

A fenti rendelkezés kizárólag az Áfát nevesíti a becsült érték meghatározása során, melynek megfelelően a teljes ellenszolgáltatás Áfa nélküli értékét kell figyelembe venni, egyéb adók tekintetében nem rendelkezik.

Az Áfa tv. 2. § a) pontja alapján adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után.

Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdés alapján adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

Az Áfa tv. 6. § (1) bekezdés szerint gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Fenti rendelkezések alapján valamely gazdasági szereplő akkor lesz Áfa megfizetésére kötelezett, ha az általa végzett gazdasági tevékenység vonatkozásában az Áfa tv. szerinti adóalanynak minősül.

A D.288/5/2017. számú döntőbizottsági határozatban a Döntőbizottság jogsértést állapított meg a közbeszerzési eljárás mellőzése tekintetében. Az eljárásban a beszerző nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az adásvételi szerződés a beszerző és H.Gy.J., mint magánszemély között jött létre. A Döntőbizottság a beszerző nyilatkozata, az adásvételi szerződés vizsgálata, valamint az Áfa tv. vonatkozó rendelkezéseinek áttekintését követően megállapította, hogy H.Gy.J. nem tartozik az Áfa tv. szerint meghatározott adóalanyok körébe. Ezáltal a beszerző által teljesített 10.000.000 Ft kifizetés tekintetében a Döntőbizottság nem fogadta el a beszerző arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a beszerzés tárgyát képező bányászati eszközök értéke a bruttó 10.000.000.-Ft 27 %-os Áfa kulcsának figyelembevételével 7.900.000.-Ft összegűnek tekinthető, mely feltevésre tekintettel mellőzte az így közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésére a Kbt. alkalmazását.

A Döntőbizottság a határozatában rögzítette, hogy a vizsgált esetben a Kbt. 16. § (1) bekezdésére tekintettel a beszerzés becsült értékének megállapítása során kizárólag az Áfa tv. rendelkezéseit veheti figyelembe, a Kbt. e körben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre nem utal. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a 10.000.000 Ft-os ellenérték kifizetésére tekintettel a beszerző jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.

Fentiek alapján, amennyiben az ajánlatkérő megbízási szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást folytat le és az ajánlattevőként szerződő fél magánszemélynek minősül, aki a szerződött tevékenysége vonatkozásában nem minősül Áfa. adóalanynak, úgy a teljes ellenszolgáltatás alapulvételével kell eljárni a becsült érték meghatározása során.

4. Abban az esetben, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a közigazgatási szerv ajánlatkérővel szemben bírságot szab ki, viszont személyi bírságot nem szab ki az ajánlatkérő érdekében eljáró (azzal szolgálati/munkaviszonyban, vagy egyéb jogviszonyban lévő) személlyel szemben, akkor a kiszabott bírságot (káreljárás keretében) át lehet-e hárítani az előbb nevezett személyekre? (Figyelemmel arra is, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése jogerőre emelkedésével „res iudicata", illetve, hogy a közigazgatási szerv esetében kezelésébe, gazdálkodási körébe tartozó közpénzről van szó — tehát a bírság összege egyik közigazgatási szerv költségvetéséből egy másik közigazgatási szerv költségvetésébe kerül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, így az állami költségvetést nem éri kár, illetve a károkozás eleve kizárt). Ugyanezen kérdés merül fel az igazgatási szolgáltatási díj esetében is. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (a továbbiakban: faksz) és egyéb eljárási költségek esetében mi a Közbeszerzési Hatóság álláspontja a fentiekre figyelemmel?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő és a faksz között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függően az ajánlatkérő a megkötött szerződésre irányadó polgári jogi szabályok vagy az egyéb jogviszonyra irányadó rendelkezések alapján érvényesítheti igényét az érintett személlyel szemben, amennyiben annak károkozásért való felelőssége megállapítható.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.

A Kbt.-hez fűzött indokolás rögzíti, hogy a Döntőbizottság bírságolási lehetősége nem érinti azt a jogviszonyt, ami alapján az ajánlatkérő a megkötött polgári jogi szerződése, vagy egyéb jogviszony alapján igényt érvényesíthet a jogsértésért felelős személlyel, szervezettel szemben, mivel ezen igények elbírálására a Döntőbizottság nem rendelkezik hatáskörrel.

A Döntőbizottság gyakorlata szerint az ajánlatkérő és a lebonyolító szervezet egymás közötti jogviszonyára tartozó kérdés, hogy a Döntőbizottság által alkalmazott jogkövetkezmény áthárítására áll-e fenn jogalap [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.555/22/2020. iktatószámú határozatának 55. pontját].

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Faksz-rendelet) 21. § (8) bekezdése értelmében a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ellátja az eljárás alapjául szolgáló iratok személyes ellenőrzését, és felelősséget vállal az eljárás - kizárólag közbeszerzési jogi szempontú - szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért, továbbá papír alapon lefolytatott eljárás esetén aláírásával igazolja a közbeszerzési eljárásban történő személyes részvételét.

A Faksz-rendelet 21. § (13) bekezdése alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért - ha más jogszabály a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogviszonyát, illetve a foglalkoztatási jogviszonya körében okozott kárért való felelősségét eltérően nem szabályozza - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint felel.

Az ajánlatkérő által a faksz-szal szembeni igényérvényesítés tehát felelősségi alapon történhet, mely kérdéskör független attól, hogy a Döntőbizottság – adott esetben – közigazgatási szervet szankcionál bírságfizetési kötelezettséggel, illetve független attól is, hogy a befizetett bírság hogyan és miként oszlik meg az állami költségvetésben.

A Kbt. 151. § (9) bekezdése értelmében, ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből háromszázezer forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.

Az Ákr. 126. § (2) bekezdés b) pontja az eljárási költség ügyfél általi viselése tekintetében akként rendelkezik, hogy a jogvitás eljárásban a hatóság az eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelemnek helyt adó döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet.

Amennyiben a Döntőbizottság az ajánlatkérőt a bírság kiszabása mellett az eljárási költségek tekintetében is fizetésre kötelezi, az ajánlatkérő a felelős személyre áthárított költség mértékét a felelősség megállapítására és az igényérvényesítésre irányuló eljárása keretében az irányadó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével határozza meg.

5. A Kbt. 115. § szerinti nyílt eljárás keretében épület rekonstrukciójával és fejlesztésével kapcsolatos beruházás 5 szakág szerinti megbontásban került lefolytatásra. Az egyik ajánlattevő a „Technika terem tetőépítés napelemekhez” szakág vonatkozásában az ajánlatkérő felhívására az alábbi – teljes – ajánlati dokumentációt adta be: 1. Az árazott költségvetést .pdf formátumban. 2. A benyújtott ajánlat részeként a munkanemek árazott összesítőjét. 3. Benyújtásra került az árazott főösszesítő (záradék) is és a munkanemenkénti árazott összesítő is, mely dokumentumokon minden tétel jól látható, és azok összhangban vannak egymással. 4. A főösszesítő (záradék) a munkanemenkénti összesítő árai alapján áll össze, így megállapítható a benyújtott ajánlat pontos értéke. 5. Az egyes munkanemek részletezője (mint a becsatolt pdf. dokumentum részei) szintén benyújtásra kerültek, azonban ezen benyújtott lapok több helyen vélelmezendően technikai okok miatt (szkennelés során) összecsúsztak. A vélelem azért állítható fel, mert a főösszesítő és az összesítő összhangban van egymással, így vélelmezni kell, hogy a munkanemek részletezője, ha olvasható lenne, összhangban lenne az összesítővel, illetőleg a benyújtott pdf. dokumentumokon egyértelműen megállapítható ránézésre, hogy valamilyen technikai hiba okozta a nem olvashatóságot. Lefolytatható-e jogszerűen a hiánypótlási eljárás a fenti ténybeli helyzetre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság előfeltételként elfogadta, hogy átalánydíjas szerződést kíván kötni az ajánlatkérő.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő az állásfoglalásban kifejtett egyes szempontok teljeskörű vizsgálata eredményének ismeretében hozhat megalapozott döntést a hiánypótlás jogintézményének jogszerű alkalmazása tekintetében, a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezések, illetve a vonatkozó döntőbizottsági és bírósági gyakorlat figyelembevételével.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni. Azonban a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem ütközhet a Kbt. 71. § (8) bekezdésének az állásfoglalás kérésben is ismertetett rendelkezéseibe. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja kizárólag nem jelentős módosításra vonatkozóan engedi meg a hibák, hiányok kiküszöbölését, ennek megfelelően a Kbt. átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótlását, módosítását, kiegészítését, vagy törlését teszi lehetővé.

A jelen állásfoglalás kérésben bemutatott információk alapján az érintett ajánlattevő vonatkozásában a hivatkozott részhez a teljes ajánlati dokumentáció – benne a .pdf formátumú árazott költségvetés – benyújtásra került. Rögzítésre került, hogy az ajánlat tartalmazza az árazott főösszesítőt és a munkanemenkénti árazott összesítőt is, melyek alapján megállapítható a benyújtott ajánlat pontos értéke. Utalás történt továbbá arra is, hogy a hivatkozott részre vonatkozó .pdf formátumú részletező ártáblázat is benyújtásra került, azonban vélhetően szkennelési probléma miatt azok egy része nem olvasható, így ezen részek tartalmukban nem ellenőrizhetők.

A D.20/21/2021. számú döntőbizottsági határozat rögzíti, hogy „az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az elbírálás során teljeskörűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét. E vizsgálat során a Kbt. az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi a bírálat során a hiánypótlás biztosítását, annak vizsgálatát, hogy az egyes ajánlatok esetében mely ajánlati hiba, hiányosság miatt szükséges a hiánypótlás elrendelése. A hiánypótlás keretében minden olyan ajánlati hiba orvosolható, amely nem ütközik a Kbt. 71. § (8) – (9) bekezdéseiben meghatározott korlátokba.”

A bemutatott esetben az ajánlatkérőnek elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlat részeként benyújtott dokumentumok köre megfelel-e a jogszabályokban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban előírt követelményeknek. E körben vizsgálandó lehet, hogy a költségvetés .pdf formátumban történő benyújtása megfelel-e a közbeszerzési dokumentáció erre irányuló előírásainak, azaz adott esetben megtalálható-e az ajánlatban, illetve köteles-e az ajánlattevő a költségvetésnek – adott esetben – az excel formátumú nem szkennelt változatát is csatolni az ajánlatához alátámasztó dokumentumként. E körben az ajánlatkérő felelőssége annak szem előtt tartása, hogy – a Kbt. 71. § (3) bekezdés első mondata alapján – a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak.

A Kúria Kf.V.40.222/2020/7. számú ítéletében hangsúlyozza, hogy „a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosításkérést, hiánypótlási felhívást arra tekintet nélkül kell alkalmazni - az említett korlátok mellett -, hogy milyen okból vet fel kétséget az ajánlat az egyértelműség vagy ellentmondásmentesség szempontjából. Még abban az esetben is felmerülhet ezért a hivatkozott jogi eszközöknek az alkalmazása, ha az ajánlattételi felhívásban/dokumentációban szereplő előírásoknak a kapcsolata, az egymáshoz való viszonya, annak értelmezése okoz nehézséget és ezen előírásoknak történő együttes megfelelés veti fel azt a problémát, hogy esetlegesen nem lett egyértelmű az ajánlat. Jelentősége annak van - a perbeli ügytől függetlenül is, általánosságban -, hogy az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott felhívás, dokumentáció milyen elvárásokat foglal magában, ezek egymáshoz hogyan kapcsolódnak, mert ezekhez képest kell az ajánlattevőnek az ajánlatot összeállítani és ehhez viszonyítva dönthet az ajánlatkérő is arról, hogy van-e olyan kérdés, amely az ajánlat alapján tisztázásra vagy hiánypótlásra szorul.”

Az előírásoknak való megfelelőség mellett vizsgálni szükséges továbbá, hogy milyen körülmények vezethettek a kérdésben szereplő hibás ajánlat benyújtásához, melyre vonatkozóan figyelemmel kell lenni – többek között – arra is, hogy az adott helyzetben megállapítható-e az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2)-(3) bekezdésében szereplő informatikai jellegű, vagy a 22. §-ban szabályozott üzemzavar, üzemszünet vagy működési hibából eredő problémakör fennállása.

Vizsgálat tárgyát kell képeznie továbbá, hogy a bemutatott esetben a benyújtott dokumentumok alapján az ajánlattevő a teljes beszerzési tárgyra megtette-e az ajánlatát.

A D.168/16/2020. számú döntőbizottsági határozat alapján „a Döntőbizottság fontosnak tartja annak rögzítését, hogy az ajánlattevőknek az ajánlataikat úgy kell megtenniük, hogy az vonatkozzon a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, mert az ajánlatkérő beszerzési igényére kell benyújtani az ajánlatokat, melynek egyik legfontosabb része a műszaki leírásban megfogalmazott ajánlatkérői elvárásra adott szakmai ajánlat. Az ajánlatot a beszerzési tárgyra kell benyújtani. Ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására. A szakmai ajánlatnak ugyanis le kell képeznie a műszaki leírásban megfogalmazott teljes beszerzési igényt. A Kbt. 71. § (8) bekezdése határozza meg az ajánlat módosításának korlátait. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja pedig kizárólag nem jelentős módosításra vonatkozóan engedi meg a szakmai ajánlat hibáinak, hiányainak kiküszöbölését.

Ennek megfelelően az árazott költségvetés csak valamely tételének, illetve egységárának módosítását teszi lehetővé a törvény, de jogszerűen nem lehetséges egy egész költségvetés utólagos beárazása, és a többi költségvetési tábla tételeinek olyan módosítása, még abban az esetben sem, ha az összességében nem eredményezi az ajánlati ár változását. Hiányzó szakmai ajánlat hiánypótlás keretében jogszerűen nem adható meg pótlólagosan, és a szakmai hiánypótlás nem sértheti az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságának alapelveit.”

Jelen helyzet kapcsán annak megítélése, hogy az ajánlattevő ajánlatát az adott részhez tartozó teljes beszerzési tárgyra, annak valamennyi tételére vonatkozóan benyújtotta és a hiánypótlás keretében nem annak utólagos beárazása történik, az ajánlatkérő felelőssége a benyújtott, de technikai problémával érintett dokumentumok vizsgálata alapján, annak szem előtt tartásával, hogy átalánydíjas szerződés esetén sem kerülhet sor komplett munkanemek hiánypótlás keretében történő utólagos beárazására.

A Kúria fentiekben hivatkozott Kf.V.40.222/2020/7. számú ítélete rögzíti továbbá, hogy „elsődleges a bírálat szakaszában is az átláthatóság elvének figyelembevétele, annak szem előtt tartása, hogy az ajánlatból magából tükröződik-e az ajánlatkérői elvárásoknak való maradéktalan, nemcsak szakmai, hanem például az ajánlat összeállítását érintő technikai értelemben vett megfelelés is.

Általánosságban rögzíthető, hogy nemcsak szakmai, hanem technikai okai is lehetnek, ha az ajánlatkérői elvárásoknak történő együttes megfelelés kétséges, ennek okán, valamint arra tekintettel, hogy nem tisztán a polgári jog magánjogi ágába tartozó szerződés, hanem közbeszerzési eljárás során létrejött szerződés megkötéséről van szó, a Kbt. 71. § (1) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi az ott felsorolt esetekben a felvilágosításkérés vagy a hiánypótlás alkalmazását.”

Fentieket összegezve tehát az ajánlatkérőnek fő szabály szerint el kell végeznie a bírálati cselekményeket annak érdekében, hogy megállapítást tehessen az ajánlatok érvényessége vagy érvénytelensége kérdésében, azonban mindig az egyedi ügy specifikumaira tekintettel kell döntést hoznia arra vonatkozóan, hogy a felmerülő hiányosság, hiba hiánypótlás vagy felvilágosításkérés tárgyát képezheti-e. Ennek megfelelően a bemutatott esetben az ajánlatkérőnek – különösen a fenti szempontokat megvizsgálva – szükséges döntést hoznia a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezések figyelembevételével – jogszerűen alkalmazható-e a hiánypótlás jogintézménye.

6. 6.1. Lehetséges-e a dinamikus beszerzési rendszer (a továbbiakban: DBR) időtartamát csökkenteni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy sem a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv), sem a Kbt. rendelkezései nem zárják ki a DBR időtartama csökkentésének lehetőségét, az ajánlatkérőnek indokolt esetben és a szükséges mértékben, az alapelvi rendelkezések figyelembevétele mellett, a jogszabály által meghatározott hirdetmény közzétételével erre lehetősége van.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 107. § (9) bekezdése szerint az eljárást megindító, vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamának megváltozásáról a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt kell közzétenni.

Az Irányelv 34. cikk (8) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő szerveknek az eljárást megindító felhívásban jelezniük kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következő egységes formanyomtatványok felhasználásával: a) ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó eljárást megindító felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány; b) ha a rendszer megszűnik, a szerződés odaítéléséről szóló, az 50. cikkben említett tájékoztató.

Fentiek alapján az Irányelv és a Kbt. is az időtartam megváltozásáról, az abban bekövetkezett változásról rendelkezik, mely adott esetben magában foglalhatja az időtartam csökkenését is, figyelemmel arra is, hogy a DBR időtartamának maximális mértéke jogszabályi és irányelvi szinten sem meghatározott. Az azonban az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik, hogy a releváns körülményekre és az alapelvi rendelkezésekre tekintettel az időtartam milyen mértékű csökkentését valósítja meg.

Abban az esetben, ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a DBR-re vonatkozó eljárást megindító felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány alkalmazandó, azaz klasszikus ajánlatkérők esetén a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) 30. § (4) bekezdése, illetve 34. § (14) bekezdése szerinti ajánlati/részvételi felhívások hirdetménymintái alkalmazandók, uniós, illetve nemzeti eljárásrendben.

A DBR megszűnése esetén klasszikus ajánlatkérő vonatkozásában az MvM rendelet 26. § (3) bekezdése és 34. § (4) bekezdése szerinti eredménytájékoztató hirdetményminták alkalmazandóak uniós, illetve nemzeti eljárásrendben, mely hirdetményminták IV.2.2 pontjának kitöltésével adható információ a DBR lezárásáról.

6.2 Lehetséges-e a DBR mennyiségét, műszaki tartalmát módosítani, csökkenteni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a DBR fennállása alatt a DBR előirányzott mennyiségének, műszaki tartalmának csökkentésére hirdetmény feladásával az ajánlatkérőnek nincs lehetősége.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 107. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre - részekre történő ajánlattétel biztosítása esetén az egyes részekre - vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé tenni.

A Kbt. 55. § (2) bekezdése alapján a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig, több szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig fel kell adni. Ennek megfelelően korrigendum keretében a DBR részvételi szakaszában, a részvételi határidő lejártáig van lehetőség az eljárást megindító felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok módosítására a Kbt. 55. § (6) bekezdésének figyelembevétele mellett.

A részvételi szakasz lezárulásával felállításra kerül a rendszer, azonban – a keretmegállapodáshoz hasonló – szerződés vagy megállapodás nem jön létre, így adott esetben szerződésmódosítás keretében sem kezelhető a mennyiség csökkentésének kérdése. A DBR jellegére tekintettel, a DBR-re jellemző tárgyi dinamizmus alapján azonban kezelhető lehet a kérdés a tekintetben, hogy az ajánlatkérő a felmerülő beszerzési igénye során – a csökkent mértékű beszerzési igényét figyelembe véve – küld ajánlattételi felhívást a részvételre jelentkező gazdasági szereplőknek, abban határozva meg a pontos mennyiséget, műszaki leírást és szerződéses feltételeket. Mindazonáltal az ajánlatkérőnek az egyes beszerzések megvalósítása, tartalmuk – így akár mennyiségük – megváltoztatása során figyelemmel kell lenniük a Kbt. alapelveire (különösen a verseny átláthatósága, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának érvényesítésére).

6.3 Lehetséges-e a létrehozott DBR-t bármilyen módon megszüntetni? Amennyiben igen, mi a megszüntetés módja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a DBR megszüntetésére – az Irányelv 34. cikk (8) bekezdés a) pontjának megfogalmazására is tekintettel – az ajánlatkérőnek lehetősége van.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az Irányelv 34. cikk (8) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő szerveknek az eljárást megindító felhívásban jelezniük kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következő egységes formanyomtatványok felhasználásával: a) ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó eljárást megindító felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány; b) ha a rendszer megszűnik, a szerződés odaítéléséről szóló, az 50. cikkben említett tájékoztató.

A DBR időtartama az ajánlatkérő által meghatározott mértékű lehet, annak időtartama nincs maximalizálva az irányelvi vagy egyéb jogszabályi rendelkezések által. A DBR fennállása alatt bekövetkező valamely körülmény azonban előidézhet olyan helyzetet, melynek következtében a DBR működtetése a továbbiakban már nem fenntartható. A DBR megszüntetésére vonatkozóan az Irányelv 34. cikk (8) bekezdés b) pontjának rendelkezése alkalmazandó lehet az eredménytájékoztató közzététele kapcsán, annak vonatkozó pontjában a DBR lezárására való utalással.

7. Az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerint legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontrendszert alkalmaz. E körben előírható-e ár értékelési részszempont esetén, hogy az ajánlattevők egy előre meghatározott értékhez képest kért többlet ellenszolgáltatásra tehetnek ajánlatot akként, hogy csak 0 vagy pozitív egész szám ajánlható meg? Konkrét példa esetén előírható-e értékelési részszempontként „A minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjon felül kért többlet óradíj” szempont, mely megajánlható forintban, 0 vagy pozitív egész számként?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a példában foglalt értékelési részszempont jogszerűen nem írható elő.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást vagy költséget tartalmazó értékelési szemponton vagy alszemponton kívüli értékelési szempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. Az ajánlatkérő bármely szempont tekintetében jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.

A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján tehát minden előírt értékelési szempont tekintetében lehetőség van a legkedvezőtlenebb érték meghatározására, azonban az ellenszolgáltatás és költség szempontok esetében nem lehet előírni egy adott ajánlati elem legkedvezőbb szintjeként meghatározott értéket.

A példában említett értékelési szempont ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szempontnak minősül, melyre vonatkozóan az ajánlattevő – „0” megajánlás esetén – a jogszabály által fix értékben megállapított minimum rezsióradíjat vagy annál többet, tehát az értékelés szempontjából kedvezőtlenebb értéket adhat meg az ajánlatában. Azzal, hogy az ajánlatkérő a rezsióradíjnak megfelelő vagy annál magasabb többlet óradíj megajánlását teszi lehetővé, tehát nem teszi lehetővé a minimális rezsióradíjnál kedvezőbb ajánlat tételét, az adott mértékű minimum rezsióradíj, mint legkedvezőbb érték meghatározásra kerülne. Ez a megoldás viszont a Kbt. 77. § (1) bekezdésébe ütközik, így jogsértőnek tekinthető az ilyen tartalmú - értékelési részszempontra vonatkozó - előírás.

8. Az ajánlatkérő bölcsőde felújítása tárgyában írt ki közbeszerzési eljárást, melynek során meghatározásra került egy műszaki és szakmai alkalmassági követelmény az alábbiak szerint: M1.) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az alábbi szakemberekkel: 1 fő építésvezető szakemberrel, aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság (vagy azzal egyenértékű jogosultság) megszerzéséhez szükséges (a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklete VI./1. rész 2. pontjában meghatározott), végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkezik (3 év = 36 hónap). Az ajánlattevő az alkalmasságát igazolta. Az ajánlatban a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat nemleges tartalommal került csatolásra. Az eljárásban a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlatot tevő gazdasági szereplő cégkivonatában fő tevékenységként az alábbi tevékenységek szerepelnek: út, autópálya építése. Egyéb tevékenységként híd, alagút építése, bontás, építési terület előkészítése, talajmintavétel, próbafúrás szerepel. Az ajánlatkérő az ajánlattevőt ellenőrizte a kivitelezést végzők nyilvántartásában is, amely nyilvántartás alapján az ajánlattevő tevékenységi körei: út, autópálya építése, híd, alagút építése, bontás. Az ajánlattevő tevékenységi körei között tehát olyan tételek szerepelnek, amelyek nem támasztják alá, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítésére valóban képes, műszakilag megfelelő és fizikailag megvalósítható, gazdasági szempontból reális ajánlatot nyújtott be. 8.1. A bemutatott esetben az ajánlattevő tekintetében van-e helye hiánypótlási felhívás, illetve felvilágosítás kérés kiküldésének, amely alapján az ajánlatkérő információt, adatot kérhet az ajánlattevőtől annak igazolására, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítésére valóban képes és műszakilag megfelelő és fizikailag megvalósítható, gazdasági szempontból reális ajánlatot nyújtott be? 8.2. Amennyiben helye van hiánypótlási felhívás, illetve felvilágosítás kérés kiküldésének, és az ajánlattevő benyújtja hiánypótlását, illetve megadja felvilágosítását (adott esetben bejegyzésre kerül időközben a szükséges tevékenységi kör, és/vagy alvállalkozó által elvégzendő tevékenység (adott esetben nevesített alvállalkozó) kerül megjelölésre), úgy az ajánlattevő ajánlata érvényesként értékelhető-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a bemutatott esetben nincs helye hiánypótlási felhívás vagy felvilágosítás kérés kibocsátásának, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem határozott meg olyan alkalmassági követelményt, amelyre vonatkozóan az ellenőrzési cselekményeit kiterjesztette, továbbá – az állásfoglalás kérésben foglaltak alapján – az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmény tekintetében az alkalmasságát igazolta.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A kérdés megítélése szempontjából fontos elhatárolni, hogy az állásfoglalás kérés alapján előírt, szakemberre irányuló alkalmassági követelmény a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja alapján előírható szakmai alkalmasságként került meghatározásra.

A Kbt. 65. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételek előírásával.

A Közbeszerzési Hatóság alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról szóló útmutatója rögzíti, hogy a szerződés teljesítésére való műszaki és szakmai alkalmasság keretében a szakemberekre és a gazdasági szereplőre, mint szervezetre vonatkozó igazolási módok hasonló tartalommal kerültek megfogalmazásra a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) vonatkozó rendelkezéseiben.

E rendelkezések alapján az alkalmasság igazolható

- „azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe”, illetve

- „az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, vagy vezetői végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, akik a szerződés teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik”. [lásd: Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b) és f) pontok]

Általános szabályként rögzíthető, hogy szakmai tapasztalatként kizárólag a szerződés teljesítésével kapcsolatos és annak tárgyához igazodó elvárás engedhető meg.

Az ajánlatkérő az M/1. alkalmasság körében előírt szakember tekintetében, meghatározott jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséget és gyakorlati időt követelt meg. Ez adott esetben az alkalmasság körében bemutatott szakember végzettségét igazoló dokumentummal, illetve önéletrajz benyújtásával igazolható, illetve ellenőrizhető. A megfelelően igazolt alkalmassági követelményt az ajánlatkérő köteles elfogadni.

Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározása körében lehetősége – adott esetben kötelezettsége – van arra, hogy a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, alkalmassági követelményeket határozzon meg a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.

A Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság igazolása körében a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontjára vonatkozóan az ajánlatkérő előírhatja, hogy a gazdasági szereplő legyen bejegyezve a cégnyilvántartásba vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplő szerepeljen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt.

A Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt követelmény tekintetében Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban szereplés tényét az ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok, az egyéni vállalkozók nyilvántartásának, illetve az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatai alapján, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot kell igazolásként benyújtani.

Fentiekből következően megállapítható, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján előírt követelmények körében lenne köteles ellenőrizni adott esetben a cégnyilvántartást vagy a kivitelezési tevékenységet végzők nyilvántartását, azonban az állásfoglalás kérés alapján ilyen alkalmassági követelmény nem került előírásra. Ennek megfelelően – azon túl, hogy az állásfoglalás kérés szerint az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmény tekintetében az alkalmasságát igazolta – nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás vagy felvilágosítás kérés annak érdekében, hogy az ajánlattevő egyéb módon is igazolja a teljesítésre való képességét. Ezen oknál fogva a tevékenységi körök tekintetében fennálló ellentmondás tisztázása érdekében sem jogosult az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás vagy felvilágosítás kérés kibocsátására. Megjegyzendő, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági követelményként előírt szakember vonatkozásában nem határozta meg a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai tapasztalat meglétének követelményét sem, e körben kizárólag a megadott jogosultság megszerzéséhez szükséges gyakorlati idővel való rendelkezést várta el.

Fentiekkel összefüggésben lényeges annak szem előtt tartása, hogy az alkalmassági követelmények közbeszerzési eljárásban történő előírása azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérő – a beszerzés tárgyát, tartalmát, mennyiségét figyelembe véve – meghatározhasson olyan – a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékű – minimumkövetelményeket, melyek az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát biztosítják. Ennek érdekében az ajánlatkérő jogosult és köteles is egyben a Korm. rendelet 21. §-ában meghatározott követelmények közül egy vagy több feltételnek az előírására, amely az ajánlatkérő megítélése szerint szükséges kell, hogy legyen az ajánlattevő teljesítőképességének a felméréséhez az adott közbeszerzési eljárásban. A megfelelő alkalmassági követelmény(ek) kiválasztása az ajánlatkérő felelőssége, mindamellett, hogy a Kbt. 65. § (3) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő.

Az előzőekben foglaltak biztosítására hivatott továbbá a Kbt. 28. § (1) bekezdése is, mely alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet – beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható – védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére.

8.3 Szükséges feltétel-e, hogy már az ajánlattételi határidő lejártakor a közbeszerzés tárgyának megvalósításához szükséges tevékenységi körökkel egy ajánlattevő a cégkivonatában és a kamarai nyilvántartásban rendelkezzen?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az a tény, hogy a cég adott tevékenysége nem szerepel a cégjegyzékben, nem döntő az ajánlattevő teljesítőképességének megítélése szempontjából.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az egyes tevékenységi körök vizsgálatára vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz szabályozást.

A Ptk. 3:8. §-a szerint a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt, vagy nem korlátoz. A Ptk. 3:97. §-a a gazdasági társaság tevékenységi körével összefüggésben határoz meg rendelkezéseket a gazdasági társaságnak a hatósági engedélyhez, továbbá jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységek folytatásával kapcsolatosan.

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 6. §-a a tevékenységi kör megválasztásának szabadsága körében kimondja, hogy a szolgáltató szabadon választhatja meg az általa vagy más szolgáltatókkal közösen vagy azokkal kötött partnerségi megállapodás keretében folytatni kívánt szolgáltatási tevékenységek körét az a)-b) pontokban meghatározottak érvényesülése mellett.

Látható, hogy annak, hogy egy cég egy bizonyos tevékenységet fel akar venni a tevékenységi körei közé, főszabály szerint nincs akadálya.

Közbeszerzési jogi szempontból a cégkivonatnak az ajánlattevő ajánlatának bírálatakor csak a kizáró okok, illetve a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban való szereplés tekintetében van relevanciája, de ezek egyikében sem kell az ajánlatkérőnek az ajánlattevő bejegyzett tevékenységi köreit vizsgálnia. Ezen túlmenően a Korm. rendeletnek a pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmassági feltételek lehetséges körét szabályozó 19-25. §-ainak egyikében sem szerepel a cégjegyzék szerinti tevékenységi körök vizsgálata.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (1) bekezdés e) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével.

A Ctv. 24. § (4a) bekezdés alapján a bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről.

A Ctv. 24. § (4b) bekezdés szerint a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.

A Ctv. 51. § (2a) bekezdése szerint, ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a cég tevékenységi körét érinti – kivéve, ha az a cég létesítő okiratbeli főtevékenységének változása -, az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtása, hanem a cég a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot a következő változásbejegyzési kérelem mellékleteként köteles benyújtani és a kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie a cég tevékenységét érintő változást is.

A tevékenységi körök cégjegyzékben történő megváltoztatása tehát a fentiek alapján főszabály szerint gyorsan és egyszerűen, külön feltételek teljesítésének kényszere nélkül zajlik és amennyiben nem főtevékenységet érintő a változás, akkor változásbejegyzési kérelem benyújtása sem szükséges hozzá.

Fentiek alapján annak a ténynek, hogy az adott gazdasági szereplő a bejegyzett tevékenységi köreitől eltérő tevékenységet végez, az adott tevékenységhez kapcsolódó ágazati jogszabályok alapján lehetnek jogkövetkezményei (pl. adójogi következményei), melyek azonban a közbeszerzési jog terén nem bírnak relevanciával.

Ebből következően az adott tevékenység cégjegyzékben való szereplésének a hiánya a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nincs közvetlen összefüggésben a gazdasági szereplő teljesítőképességével, így önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő adott esetben erre alapozva érvénytelenítsen egy ajánlatot vagy zárjon ki egy gazdasági szereplőt az eljárásból.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok a tevékenység felfüggesztésével hozható összefüggésbe, mely kizáró ok abban az esetben áll fenn, ha a gazdasági szereplő saját maga függeszti fel a tevékenységét vagy, ha a gazdasági szereplővel szemben bíróság vagy más hatóság tevékenység felfüggesztésére vonatkozó jogkövetkezményt alkalmaz, azonban ettől eltérő megítélés alá esik a fentiekben részletezett, a tevékenységi körök közbeszerzési jogi szempontú relevanciájával kapcsolatos kérdéskör.

A Döntőbizottság a D.452/6/2014. számú határozatában is egy jogeset kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy a tárgyi esetben önmagában az, hogy a gazdálkodó szervezet cégjegyzékbe jegyzett főtevékenysége nem egyezett a beszerzés tárgyával, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szerződés teljesítésére alkalmas legyen, illetve felhívható legyen ajánlattételre.