A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság előfeltételként elfogadta, hogy átalánydíjas szerződést kíván kötni az ajánlatkérő.
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő az állásfoglalásban kifejtett egyes szempontok teljeskörű vizsgálata eredményének ismeretében hozhat megalapozott döntést a hiánypótlás jogintézményének jogszerű alkalmazása tekintetében, a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezések, illetve a vonatkozó döntőbizottsági és bírósági gyakorlat figyelembevételével.
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:
A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni. Azonban a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem ütközhet a Kbt. 71. § (8) bekezdésének az állásfoglalás kérésben is ismertetett rendelkezéseibe. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja kizárólag nem jelentős módosításra vonatkozóan engedi meg a hibák, hiányok kiküszöbölését, ennek megfelelően a Kbt. átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótlását, módosítását, kiegészítését, vagy törlését teszi lehetővé.
A jelen állásfoglalás kérésben bemutatott információk alapján az érintett ajánlattevő vonatkozásában a hivatkozott részhez a teljes ajánlati dokumentáció – benne a .pdf formátumú árazott költségvetés – benyújtásra került. Rögzítésre került, hogy az ajánlat tartalmazza az árazott főösszesítőt és a munkanemenkénti árazott összesítőt is, melyek alapján megállapítható a benyújtott ajánlat pontos értéke. Utalás történt továbbá arra is, hogy a hivatkozott részre vonatkozó .pdf formátumú részletező ártáblázat is benyújtásra került, azonban vélhetően szkennelési probléma miatt azok egy része nem olvasható, így ezen részek tartalmukban nem ellenőrizhetők.
A D.20/21/2021. számú döntőbizottsági határozat rögzíti, hogy „az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az elbírálás során teljeskörűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét. E vizsgálat során a Kbt. az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi a bírálat során a hiánypótlás biztosítását, annak vizsgálatát, hogy az egyes ajánlatok esetében mely ajánlati hiba, hiányosság miatt szükséges a hiánypótlás elrendelése. A hiánypótlás keretében minden olyan ajánlati hiba orvosolható, amely nem ütközik a Kbt. 71. § (8) – (9) bekezdéseiben meghatározott korlátokba.”
A bemutatott esetben az ajánlatkérőnek elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlat részeként benyújtott dokumentumok köre megfelel-e a jogszabályokban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban előírt követelményeknek. E körben vizsgálandó lehet, hogy a költségvetés .pdf formátumban történő benyújtása megfelel-e a közbeszerzési dokumentáció erre irányuló előírásainak, azaz adott esetben megtalálható-e az ajánlatban, illetve köteles-e az ajánlattevő a költségvetésnek – adott esetben – az excel formátumú nem szkennelt változatát is csatolni az ajánlatához alátámasztó dokumentumként. E körben az ajánlatkérő felelőssége annak szem előtt tartása, hogy – a Kbt. 71. § (3) bekezdés első mondata alapján – a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak.
A Kúria Kf.V.40.222/2020/7. számú ítéletében hangsúlyozza, hogy „a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosításkérést, hiánypótlási felhívást arra tekintet nélkül kell alkalmazni - az említett korlátok mellett -, hogy milyen okból vet fel kétséget az ajánlat az egyértelműség vagy ellentmondásmentesség szempontjából. Még abban az esetben is felmerülhet ezért a hivatkozott jogi eszközöknek az alkalmazása, ha az ajánlattételi felhívásban/dokumentációban szereplő előírásoknak a kapcsolata, az egymáshoz való viszonya, annak értelmezése okoz nehézséget és ezen előírásoknak történő együttes megfelelés veti fel azt a problémát, hogy esetlegesen nem lett egyértelmű az ajánlat. Jelentősége annak van - a perbeli ügytől függetlenül is, általánosságban -, hogy az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott felhívás, dokumentáció milyen elvárásokat foglal magában, ezek egymáshoz hogyan kapcsolódnak, mert ezekhez képest kell az ajánlattevőnek az ajánlatot összeállítani és ehhez viszonyítva dönthet az ajánlatkérő is arról, hogy van-e olyan kérdés, amely az ajánlat alapján tisztázásra vagy hiánypótlásra szorul.”
Az előírásoknak való megfelelőség mellett vizsgálni szükséges továbbá, hogy milyen körülmények vezethettek a kérdésben szereplő hibás ajánlat benyújtásához, melyre vonatkozóan figyelemmel kell lenni – többek között – arra is, hogy az adott helyzetben megállapítható-e az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2)-(3) bekezdésében szereplő informatikai jellegű, vagy a 22. §-ban szabályozott üzemzavar, üzemszünet vagy működési hibából eredő problémakör fennállása.
Vizsgálat tárgyát kell képeznie továbbá, hogy a bemutatott esetben a benyújtott dokumentumok alapján az ajánlattevő a teljes beszerzési tárgyra megtette-e az ajánlatát.
A D.168/16/2020. számú döntőbizottsági határozat alapján „a Döntőbizottság fontosnak tartja annak rögzítését, hogy az ajánlattevőknek az ajánlataikat úgy kell megtenniük, hogy az vonatkozzon a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, mert az ajánlatkérő beszerzési igényére kell benyújtani az ajánlatokat, melynek egyik legfontosabb része a műszaki leírásban megfogalmazott ajánlatkérői elvárásra adott szakmai ajánlat. Az ajánlatot a beszerzési tárgyra kell benyújtani. Ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására. A szakmai ajánlatnak ugyanis le kell képeznie a műszaki leírásban megfogalmazott teljes beszerzési igényt. A Kbt. 71. § (8) bekezdése határozza meg az ajánlat módosításának korlátait. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja pedig kizárólag nem jelentős módosításra vonatkozóan engedi meg a szakmai ajánlat hibáinak, hiányainak kiküszöbölését.
Ennek megfelelően az árazott költségvetés csak valamely tételének, illetve egységárának módosítását teszi lehetővé a törvény, de jogszerűen nem lehetséges egy egész költségvetés utólagos beárazása, és a többi költségvetési tábla tételeinek olyan módosítása, még abban az esetben sem, ha az összességében nem eredményezi az ajánlati ár változását. Hiányzó szakmai ajánlat hiánypótlás keretében jogszerűen nem adható meg pótlólagosan, és a szakmai hiánypótlás nem sértheti az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságának alapelveit.”
Jelen helyzet kapcsán annak megítélése, hogy az ajánlattevő ajánlatát az adott részhez tartozó teljes beszerzési tárgyra, annak valamennyi tételére vonatkozóan benyújtotta és a hiánypótlás keretében nem annak utólagos beárazása történik, az ajánlatkérő felelőssége a benyújtott, de technikai problémával érintett dokumentumok vizsgálata alapján, annak szem előtt tartásával, hogy átalánydíjas szerződés esetén sem kerülhet sor komplett munkanemek hiánypótlás keretében történő utólagos beárazására.
A Kúria fentiekben hivatkozott Kf.V.40.222/2020/7. számú ítélete rögzíti továbbá, hogy „elsődleges a bírálat szakaszában is az átláthatóság elvének figyelembevétele, annak szem előtt tartása, hogy az ajánlatból magából tükröződik-e az ajánlatkérői elvárásoknak való maradéktalan, nemcsak szakmai, hanem például az ajánlat összeállítását érintő technikai értelemben vett megfelelés is.
Általánosságban rögzíthető, hogy nemcsak szakmai, hanem technikai okai is lehetnek, ha az ajánlatkérői elvárásoknak történő együttes megfelelés kétséges, ennek okán, valamint arra tekintettel, hogy nem tisztán a polgári jog magánjogi ágába tartozó szerződés, hanem közbeszerzési eljárás során létrejött szerződés megkötéséről van szó, a Kbt. 71. § (1) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi az ott felsorolt esetekben a felvilágosításkérés vagy a hiánypótlás alkalmazását.”
Fentieket összegezve tehát az ajánlatkérőnek fő szabály szerint el kell végeznie a bírálati cselekményeket annak érdekében, hogy megállapítást tehessen az ajánlatok érvényessége vagy érvénytelensége kérdésében, azonban mindig az egyedi ügy specifikumaira tekintettel kell döntést hoznia arra vonatkozóan, hogy a felmerülő hiányosság, hiba hiánypótlás vagy felvilágosításkérés tárgyát képezheti-e. Ennek megfelelően a bemutatott esetben az ajánlatkérőnek – különösen a fenti szempontokat megvizsgálva – szükséges döntést hoznia a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezések figyelembevételével – jogszerűen alkalmazható-e a hiánypótlás jogintézménye.