2022. IV. évfolyam 4. szám
Letöltés
2022. IV.évfolyam 4. szám 33. oldal
DOI:10.37371/KEP.2022.4.4

Közbeszerzési jogi témájú alkotmánybírósági határozatok II.

Decisions of the Constitutional Court on public procurement II.

Címszavak: kizáró okok, végleges és végrehajtható közigazgatási határozat, azonnali jogvédelem

Keywords: grounds for exclusion, enforceable administrative decision with administrative finality, immediate legal protection

Absztrakt

A Fővárosi Törvényszék idén januárban meghozott ítéletében arra a kérdésre kereste a választ, hogy az azonnali jogvédelem hogyan hat a versenyjogi jogsértéshez kapcsolódó kizáró ok hatályosulására. A per során az Alkotmánybíróság is vizsgálta a kizáró ok megfogalmazását alkotmányjogi szempontból. A cikkben bemutatásra kerül az alkotmánybírósági határozat mellett a törvényszéki ítélet is.

Abstract

In its judgment handed down in January this year, the Budapest-Capital Regional Court sought an answer to the question of how immediate legal protection affects the enforcement of a ground for exclusion related to an infringement of competition law. In connection with the lawsuit, the Constitutional Court also examined the wording of the ground for exclusion from a constitutional point of view. In addition to the decision of the Constitutional Court, the judgment of the court is also presented in the article.



A témaválasztás indoka

A közbeszerzési joggal foglalkozó alkotmánybírósági határozatok közül a jelen cikkben a 3292/2021. (VII. 22.) AB határozatot (a továbbiakban: AB határozat) ismertetem, amelyben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 62. § (1) bekezdés n) pontjában rögzített kizáró ok alaptörvény-ellenességének vizsgálatát végezte el az Alkotmánybíróság.

Az AB határozat előzményét képező alapügyben (a továbbiakban: alapügy) felmerült jogkérdés lényege, hogy hogyan értékelhető egy közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala során az a körülmény, hogy egy versenyhatósági határozat alapján kizáró ok hatálya alá került ajánlattevő a határozat megtámadása iránt pert indít, és a per során azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjeszt elő.

Elöljáróban, az AB határozat megállapításainak részletesebb bemutatását megelőzően, megjegyzendő, hogy az Alkotmánybíróság a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasította, és a kizáró ok alkalmazása tekintetében felmerült jogkérdés megválaszolását a bírói jogértelmezésre bízta.

A cikk megírásának aktualitását az adja, hogy a normakontrollt kezdeményező bíróság idén januárban hozta meg a döntését, ítéletében részletesen ismertette és elemezte a vonatkozó közbeszerzési jogi és közigazgatási peres eljárásjogi rendelkezéseket. A bíróság ítéletében a releváns perjogi rendelkezések alapján a kizáró ok hatályosulása tekintetében fontos megállapításokat tett, amelyek ismerete - véleményem szerint - egyaránt hasznos mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldal számára. Annak érdekében, hogy az olvasó minél teljesebb képet kapjon a kizáró ok alkalmazhatóságát érintő kérdést illetően, a cikkben az alapügy tényállásának és az AB határozat ismertetése mellett a kapcsolódó közbeszerzési döntőbizottsági és a bírósági határozatok legrelevánsabb megállapításait, valamint a hivatkozott döntésekben ismertetett felperesi és a közbeszerzési döntőbizottsági érvelés lényegét is bemutatom.

Az alapügyek tényállásának összefoglalása[1]

A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a 2019. december 19. napján kelt versenyfelügyeleti határozatában[2] (a továbbiakban: GVH határozat) az alapügyek felperesével (a továbbiakban: felperes) szemben megállapította, hogy a KEOP-5.6.0/E/15-2015 azonosító számú, „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű pályázati konstrukcióhoz kapcsolódóan kiírt, képalkotó diagnosztikai eszközök beszerzésére szóló közbeszerzési eljárások kapcsán a status quo fenntartására irányuló, az egyes tenderek felosztása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú egységes, folyamatos jogsértést tanúsított, mely magatartás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ában foglalt tilalomba ütközik és vele szemben versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

A felperes a GVH határozat ellen 2020. február 4. napján keresetlevelet nyújtott be. A Fővárosi Törvényszéken indult közigazgatási perben a felperes halasztó hatály elrendelésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet nem a keresetlevélben, hanem a per során, 2020. június 8. napján terjesztett elő. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát a bíróság a 2020. június 26. napján kelt végzésével rendelte el, amelyet a Kúria 2020. szeptember 28. napján kelt végzésével hagyott helyben.

A keresetlevél benyújtását követően, de az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztése előtt a felperes ajánlattevőként vett részt közbeszerzési eljárásokban. Az egyik eljárásban az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztését megelőző időpontban, 2020. április 23-án, a másikban az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztését követően, de a halasztó hatályt elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt, 2020. június 15-én elkészített összegezés szerint – a GVH határozatra figyelemmel – az ajánlatkérők a felperest a Kbt. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján kizárták az eljárásokból, és a felperes ajánlatait a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné nyilvánították.

Az ajánlatkérők a felperesre vonatkozó döntéseik meghozatala során figyelemmel voltak a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjában rögzített kizáró okra, amely kizáró okot 2018. január 1. napjától a Kbt. az alábbiak szerint határozza meg: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott - véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság jogerősen - három évnél nem régebben - megállapította és egyúttal bírságot szabott ki.

Az összegezésekben előadott ajánlatkérői érvelések lényege az volt, hogy a GVH a közléssel véglegessé vált és végrehajtható határozatában a Tpvt. 11. §-a szerinti jogsértést állapított meg és egyúttal bírságot is kiszabott a felperessel szemben. A versenyhatóság döntése az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 82. § (1) bekezdés alapján a közléssel véglegessé válik. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (6) bekezdése értelmében a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, eltérő rendelkezést a Tpvt. sem tartalmaz, mindezekre tekintettel a felperessel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjában rögzített kizáró ok fennállt.

A jogorvoslati eljárás

Az ajánlatkérői eljárást lezáró döntések ellen a felperes előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be mindkettő közbeszerzési eljárásban, amelyek elutasítását követően a felperes a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (a továbbiakban: Döntőbizottság) fordult. A jogorvoslati eljárásokban kifejtett álláspontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt kizáró ok alkalmazására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a GVH határozat felülvizsgálata miatt a közigazgatási per folyamatban van, vagyis a perindítás ténye kizárja a kizáró ok alkalmazhatóságát. A felperes utalt a kizáró ok súlyos szankciós jellegére, amelyből következik, hogy ha a GVH döntését az érintett gazdasági szereplő vitatja, és bírósági felülvizsgálatot kér, a kizáró ok kizárólag a bíróság jogerős döntéséhez kapcsolódhat.[3]

A Döntőbizottság nem fogadta el a felperesi érvelést, a 2020. június 3-án kelt D.169/13/2020. számú[4] és a 2020. július 30-án kelt D.227/23/2020. számú[5] határozatokban a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította.

A Döntőbizottság (a későbbi alperes) döntését azzal indokolta, hogy a felperes esetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának első fordulata fennállt, a versenyfelügyeleti határozat végleges, abból jogok és kötelezettségek fakadnak. A Döntőbizottság határozatai indokolásában kiemelte, hogy az ajánlattevő a Kbt. 64. § (1) bekezdése szerinti öntisztázással nem élt.[6] A D.227/2020. számú jogorvoslati eljárásban a felperes megküldte a GVH határozat bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási perben benyújtott azonnali jogvédelem iránti kérelme mellett a Fővárosi Törvényszék 2020. június 26. napján kelt végzését a GVH határozat rendelkező része I. pontja II. rendű felperesre vonatkozó része, valamint a határozat e rendelkezéséhez kapcsolódó indokolása vonatkozásában a II. rendű felperes keresetlevelének halasztó hatályáról. Erre figyelemmel a D.227/23/2020. számú határozat 28. pontjában a Döntőbizottság értékelte ezt a körülményt, és összevetve az ajánlatkérői eljárást lezáró döntés és a Fővárosi Törvényszék halasztó hatályt elrendelő végzésének keltét megállapította, hogy a GVH határozat az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése meghozatalának időpontjában nem állt halasztó hatály alatt. Az ajánlatkérők a fentiekre tekintettel a felperessel szemben jogszerűen állapították meg a kizáró ok fennálltát.

A keresetlevél és a védirat

A hivatkozott döntőbizottsági határozatok ellen a felperes keresetlevelet nyújtott be. A felperes perben kifejtett álláspontja - hasonlóan a jogorvoslati eljárásokban előadottakhoz - azon alapult, hogy a végleges és végrehajtható, bírságkiszabást tartal­mazó versenyfelügyeleti határozat alapján csak akkor zárható ki a közbeszerzési eljárásból, ha a versenyfelügyeleti határozattal szemben kereset benyújtására nem került sor. Azonban, ha közigazgatási per indul, a kizáró ok alkalmazá­sához végleges és végrehajtható bírósági ítéletre van szükség. Mivel a GVH határozat ellen indított közigazgatási per folyamatban van, esetében így a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának második fordulata alkalmazandó, vagyis a bírósági felülvizsgálat időtartama alatt vele szemben a kizáró ok nem áll fenn. A felperes kifogásolta, hogy a Döntőbizottság a határozatában figyelmen kívül hagyta a közigazgatási per indításának tényét.[7]

Hivatkozott arra is, hogy a versenyfelügyeleti hatá­rozat bírósági felülvizsgálata során nincs szükség azonnali jogvédelem keretében a határozat halasztó hatályának elrendelésére, mert a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjában foglaltakból következően maga a közigazgatási per folyamatban léte akadályozza a határozat alkalmazhatóságát.[8]

A Döntőbizottság a felperesi álláspontot vitatva arra hivatkozott, hogy mivel a GVH határozat a Tpvt. 46. § (2) bekezdés i) pontja szerint alkalmazandó Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján véglegessé vált, a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt egyik vagylagos tényállás megvalósult. A GVH határozat az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése meghozatalának időpontjában nem állt halasztó hatály alatt, ezért a kizáró ok jogszerűen került megállapításra a felperessel szemben.[9] A Döntőbizottság szerint a kizáró ok fennállását a közigazgatási per folyamatban léte nem zárja ki.[10]

A D.169/13/2020. számú határozat jogszerűségének vizsgálatára irányuló perbe a Döntőbizottság pernyertességének előmozdítása érdekében perbe lépő Közbeszerzési Hatóság elnöke álláspontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának első fordulata szerint, ha a jogsértést a GVH végleges határozata állapítja meg, akkor a kizáró ok a döntés közlésével áll be. A második fordulat pedig arra az esetre vonatkozik, amikor a GVH határozatát a bíróság megváltoztatja és a bíróság állapítja meg a jogsértést a közigazgatási per keretében.[11]

A bírói kezdeményezés és az Alkotmánybíróság határozata

A perben eljáró bíróság a felek által előadott jogértelmezést ütköztetve arra a megállapításra jutott, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjában rögzített kizáró okokra vonatkozó szövegrész ellentétes az Alaptörvénnyel, mert annak nem létezik olyan értelmezése, amely nem sértené a jogállamiság absztrakt elvéből levezethető normavilágosság követelményét, ezért a peres eljárást felfüggesztve az Alkotmánybírósághoz fordult.[12] A normakontrollra irányuló bírói kezdeményezés indokolásában hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a többszörösen összetett mondatból álló jogszabályi rendelkezés értelmezése nem lehetséges. Megjegyezte, hogy álláspontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pont első fordulatának értelmezése nem okoz problémát, amely szerint a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott - véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.[13] A bíróság szerint a második fordulat viszont az ajánlatkérők számára értelmezhetetlen és megfelelő módon alkalmazhatatlan.[14] Álláspontja alátámasztására az indítványában számos érvet sorol fel, ezek közül kiemelném az alábbiakat. A bíróság hivatkozott arra, hogy a Kp. vonatkozó rendelkezései szerint a versenyfelügyeleti határozat megtámadása iránti indult közigazgatási perben a bíróság megállapítást tartalmazó ítéletet nem hozhat, a határozat megváltoztatására csak a versenyfelügyeleti határozat és a kereseti kérelem korlátai között van lehetősége, vagyis a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma körében jogsértést nem állapíthat meg és ezzel összefüggő bírságot sem szabhat ki. Kiemelte továbbá, hogy a bíróság ítélete a hatóság döntésének és nem a versenyfelügyeleti eljárás alá vont jogalany magatartásának jogszerűségét érinti.[15] A bíróság álláspontja szerint a megfogalmazásból nem állapítható meg, hogy az első fordulatban meghatározott kizáró ok fennálltát a második fordulat első része megakadályozza.[16] Utalt a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának terminológiai pontatlanságára, jelezve, hogy a bíróság által meghozott döntés végleges nem, csak jogerős lehet.[17]

Hivatkozott továbbá arra is, hogy abban az esetben, amikor a versenyfelügyeleti határozat ellen perindításra került sor, a kizáró ok megállapíthatósága a közbeszerzési eljáráshoz nem kapcsolódó perben eshetőleges eljárásjogi intézkedések megtételétől függ (azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtása, halasztó hatály elrendelése), amely intézkedésekre vonatkozó információt a kizáró ok fennállásának ellenőrzésére szolgáló, a GVH honlapján lévő adatbázis nem tartalmaz, ezáltal az ajánlatkérők nehézségekbe ütköznek a kizáró ok fennálltának vizsgálata során. A bíróság utalt továbbá arra is, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtása következtében függő jogi helyzet áll be. Az ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. kógens rendelkezéseire – nem várhatja meg az eljárást lezáró döntésével a GVH határozata elleni perindítási határidő lejártát, az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtását, a halasztó hatályt elrendelő végzés jogerőre emelkedését.[18]

A bírói indítványban foglaltak tekintetében az Alkotmánybíróság döntésének elősegítése, támogatása érdekében a Döntőbizottság, a Közbeszerzési Hatóság és a Miniszterelnökség is ismertette saját álláspontját. Mindannyian akként foglaltak állást, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja nem okoz jogértelmezési problémát, ezért a bírói indítványt az Alkotmánybíróság utasítsa el.

A Miniszerelnökség amicus curiae beadványában utalt az Alkotmánybíróságnak a normavilágosság alkotmányjogi követelménye tekintetében kialakított következetes gyakorlatára, amelyre figyelemmel álláspontja szerint a kifogásolt jogszabályhely egyértelmű, világosan megfogalmazott, amelynek értelmezése nem az Alkotmánybíróság, hanem az indítványozó bíróság feladata.

A Közbeszerzési Hatóság az Alkotmánybíróság elé terjesztett véleményében hivatkozott a Kbt. 64. § (1) bekezdése szerinti öntisztázás jogintézményére is, amelynek tárgyi hatálya a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt kizáró okra is kiterjed. Az öntisztázás lehetősége biztosítja, hogy a gazdasági szereplő a hátrányos következmény alól mentesülhessen, ha működése valójában nem jelent veszélyt a közérdekre. A Közbeszerzési Hatóság utalt arra is, hogy ha a GVH véglegessé vált határozatának megtámadása halasztó hatállyal bírna, az elhúzódó peres eljárás alatt a jogsértést elkövető gazdasági szereplőknek lenne ideje és lehetősége felkészülni az öntisztázásra és a kizáró ok következményeinek elhárítására (pl. jogutódlásra vonatkozó szabályok kihasználásával).

Az Alkotmánybíróság a bírói indítvány vizsgálata alapján meghozott határozatában rögzítette, hogy a jogi norma megfogalmazásából eredő terminológiai zavar nem éri el az alaptörvény-ellenesség szintjét, ezért a bírói kezdeményezést elutasította. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a jogbiztonság a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek és a norma címzettjei számára is értelmezhetők és követhetők legyenek.[19] Az Alkotmánybíróság áttekintette a vonatkozó joggyakorlatát és hivatkozva a korábbi döntéseiben kifejtett megállapításaira utalt arra, hogy értelmezésében a jogbiztonság sérelme akkor állapítható meg, ha a szabályban rejlő belső ellentmondás a jogalkalmazás során szükséges értelmezéssel nem kiküszöbölhető. Az Alkotmánybíróság hivatkozott arra, hogy a szabályozás mindaddig nem sérti a normavilágosság elvét, amíg nem minősül a jogalkalmazó számára értelmezhetetlennek, illetőleg nem nyílik lehetőség a túlzottan ál­talános megfogalmazás miatt szubjektív, önkényes jogalkalmazásra. A jogbiztonság sérelmét jelentheti az is, ha a normaszöveg ugyan érthető, de végrehajthatatlan.[20]

Rámutatott az Alkotmánybíróság arra is, hogy annak megállapítása során, hogy a szabályozás módja, a normatartalom sérti-e a jog­biztonságot, minden esetben figyelembe kell venni a szabályozás célját és a címzettek körét is.[21]

Megállapította továbbá, hogy a Kbt. és a Kp. rendelkezései nem okoznak olyan mélységű ellentmondást, hogy a tisztázatlanság feloldására a jogszabályértelmezés ne lenne elegendő. Az azonnali jogvédelem tárgyában meghozott kúriai végzésre[22] utalva megjegyezte, hogy a rendes bíróságok által elvégezhető törvényértelmezéssel is lehet­séges a támadott jogszabályi rendelkezéshez olyan jelentéstartalmat társítani, ami nemcsak a közbeszerzési eljárás tisztaságát, a versenyfelügyeleti eljárás alá vont vállalkozás eljárási jogait, de az Ákr. és a Kp. jogintéz­ményeinek az érvényesü­lését is tiszteletben tartja.[23]

A bíróság ítélete

Az AB határozatból következően a bíróságnak kellett tehát a perben állást foglalni a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok fennálltának kezdetéről, a GVH határozat ellen benyújtott keresetlevél joghatásairól, a közigazgatási perrendtartás azonnali jogvédelemre vonatkozó rendelkezései értelmezésével a versenyfelügyeleti határozatot érintő halasztó hatály kezdetéről.

A bíróság a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pont első fordulatának értelmezését illetően megerősítette, hogy annak megvalósításához végleges határozat szükséges, amely közigazgatási cselekmény csak akkor nem hatályosulhat, ha erről jogszabály vagy külön eljárásrendben meghozott bírósági döntés külön rendelkezik.[24] A versenyfelügyeleti határozat véglegessé válása tehát a kizáró ok megállapíthatóságát a határozat közlésének időpontjától kiváltja. A bíróság rögzítette azt is, hogy a második fordulat szerinti esetben a versenyfelügyeleti határozat közigazgatási perben való megtámadása – mivel a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya – önmagában automatikusan nem akadályozza a GVH határozat joghatásának érvényesülését.[25] A törvényi fordulatban szereplő „vagy a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén” kitétel nem az első fordulat alkalmazását zárja ki, azaz nem eredményezi az első törvényi fordulatban rögzített kizáró ok alkalmazhatóságának elenyészését,[26] valamint a GVH határozatának halasztó hatályáról nem rendelkezik.[27]

A bíróság egyetértve a Döntőbizottság értelmezésével, arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli tényállásokat illetően a kizáró ok első törvényi fordulata az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtásáig, 2020. június 8. napjáig mindenképpen fennállt.[28]

A bíróság a jogértelmezés körében utalt arra is, hogy a második fordulatban szereplő „a” határozott névelővel rendelkező kitétel azt a célt szolgálja, hogy a GVH döntéseinek jogszerűségét közigazgatási perben elbíráló bíróságot megkülönböztesse a harmadik törvényi fordulatban jelzett egyéb bíróságoktól, más versenyhatóságtól (például az Európai Unió Bizottsága, vagy más tagállami versenyhatóság).[29]

Ezt követően a bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogy a felperesi kérelem alapján az azonnali jogvédelem keretében utóbb elrendelt halasztó hatály kifejtette-e joghatását a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontjában és a Döntőbizottság határozata vonatkozásában.

E körben a bíróság rögzítette, hogy a Kp. a keresetlevél benyújtásához fűzi a halasztó hatály joghatását, figyelemmel arra, hogy a keresetlevél benyújtásának önmagában és főszabály szerint ilyen joghatása nincs. A bíróság utalt arra, hogy a felperesnek az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésére elsőként a keresetlevélben van lehetősége, de ilyen kérelmet a peres eljárás során bármikor benyújthat, ahogyan azt a felperes is tette. A bíróság mindezekre figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy az elrendelt azonnali jogvédelem – jóllehet a végzés a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya elrendeléséről rendelkezett – legkésőbb az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtásának időpontjától mindenképpen alkalmas volt arra, hogy kifejtse célzott joghatását. A bíróság álláspontja szerint legkésőbb az azonnali jogvédelem iránti kérelem 2020. június 8-i benyújtásával vitathatatlanul létrejött egy függő jogi helyzet, amely 2020. szeptember 28. napján nyert végleges rendezést a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának azonnali jogvédelem keretében történő elrendelésének jogerőre emelkedésével.[30]

A bíróság rámutatott, hogy a GVH határozat azonnali jogvédelemmel érintett, a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának alkalmazási körében egy olyan, végrehajtható kötelezést (önmagában) nem tartalmazó, onerózus döntésnek minősül, melynek joghatása, hogy a felperes esetében alkalmazhatóvá tette a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró okot a perbeli közbeszerzési eljárásban. Így az azonnali jogvédelem keretében elrendelt halasztó hatály a kérelem benyújtásának időpontjától azt a joghatást váltotta ki, hogy a felperes vonatkozásában semmilyen módon nem hatályosulhatott a GVH határozata.[31]

A bíróság álláspontja szerint az azonnali jogvédelem keretében utóbb a bíróság által a kérelem benyújtásának időpontjára nézve jogerősen elrendelt halasztó hatály az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtásától joghatást fejtett ki, kizárva a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pont első fordulatának alkalmazását is. A kérelem benyújtásának tényéről a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban tudomást szerzett, amely tény ismeretében a Döntőbizottság állapíthatta volna meg a kizáró ok fennálltát a felperessel szemben.[32]

A bíróság 104.K.704.511/2021/4. számú ítéletében, - amely tényállása szerint az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megelőzően került sor az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtására - megállapította, hogy az alperes téves jogértelmezéssel jutott arra a helytelen következtetésre, hogy a GVH határozat az ajánlatkérői döntés meghozatalának időpontjában nem állt halasztó hatály alatt. Tekintettel arra, hogy a GVH határozat tekintetében elrendelt halasztó hatály okán a kizáró ok fennállása a felperessel szemben nem lett volna megállapítható, a bíróság az ezen ajánlatkérői döntést jogszerűnek minősítő határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.[33]

A fenti megállapítások alapján a 104.K.704.658/2021/6. számú ítéletben a bíróság a felperes keresetét elutasította, figyelemmel arra a tényállásbeli különbségre, miszerint az ajánlatkérői eljárást lezáró döntés meghozatalának idején a felperes az azonnali jogvédelem iránti kérelmet még nem nyújtotta be a Fővárosi Törvényszékhez. Ekként a felperes tekintetében a közbeszerzési eljárásban történő részvételének teljes időtartama alatt – ajánlatának megtételétől az eljárásból történő kizárásáig – a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja első fordulata megállapítható volt, így a Döntőbizottság döntése jogszerűnek minősül.

Összefoglalva az ítélet leglényegesebb megállapításait, a kizáró ok fennállásának ténye az eljárást lezáró döntés meghozatala időpontjáig vizsgálandó. A gazdasági szereplővel szemben meghozott véglegessé vált GVH határozat alkalmas a hozzá rendelt joghatás kiváltására, a kizáró ok megállapíthatóságára. A bíróság álláspontja szerint a GVH határozat ellen indított közigazgatási per indítása nem rontja le a versenyfelügyeleti határozat véglegességét és végrehajthatóságát, tekintettel arra, hogy a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a versenyfelügyeleti határozat hatályosulására.[34] A kizáró ok megállapíthatósága tekintetében a keresetlevélben, vagy a per folyamán azonnali jogvédelem iránti kérelem keretében indítványozott halasztó hatály elrendelése változást eredményezhet. A perbeli tényállást illetően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az azonnali jogvédelem keretében utóbb a bíróság által a kérelem benyújtásának időpontjára nézve jogerősen elrendelt halasztó hatály az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtásától joghatást fejtett ki.[35] Vagyis az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének időpontja meghatározó jelentőségű a kizáró ok megállapíthatósága tekintetében.

A bírósági megállapításokat szem előtt tartó ajánlatkérői döntéshozatalt könnyíti, hogy a fentiekben ismertetett közbeszerzési eljárások lefolytatása és a bírósági ítélethozatal között eltelt idő alatt megváltozott a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró okra vonatkozó GVH nyilvántartás elérhetősége mellett a nyilvántartás adattartalma. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés j) pontja 2021. július 1-jétől akként rendelkezik, hogy a GVH honlapja helyett az EKR-ben található a kizáró okra vonatkozó nyilvántartás. Jelentős, a jogalkalmazást segítő változás a nyilvántartást illetően, hogy a közzétett információk köre kibővült. Ekként az EKR ezen felületén[36] a GVH döntésének kelte, a versenyfelügyeleti bírság összege, a kizáró ok hatályának kezdő és végdátuma mellett megtalálható az arra vonatkozó információ is, hogy keresettel támadták-e a GVH határozatát, perindítás esetén mi a per státusza, továbbá azonnali jogvédelem iránti kérelem került-e benyújtásra, annak elbírálása megtörtént-e, ha igen, a halasztó hatály elrendelésére sor került-e. Érdemes a kizáró ok fennállásának ellenőrzése kapcsán megjegyezni, hogy a bíróság a hivatkozott ítéletében megerősítette, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján jogszerű lehetősége van a nyilvántartás szerint kizáró okkal érintett ajánlattevőtől további felvilágosítás kérésére a kizáró ok fennálltának, a GVH határozat hatályosulásának vizsgálata érdekében, fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy a GVH nyilvántartása szerint kizáró okkal nem érintett ajánlattevőtől a kizáró ok fenn nem állásának igazolását kérni a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltak szerint továbbra sem megengedett.[37]

Összességében megállapítható, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró okra vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásához komplex jogértelmezés szükséges, amely a vonatkozó perjogi szabályok ismeretét is feltételezi. A hivatkozott ítéletek jelentőségét az adja, hogy a felmerült jogkérdést a Kp. talaján még nem vizsgálták a közigazgatási bíróságok, így a jogalkalmazói jogértelmezéshez, a kizáró ok alkalmazhatóságának, hatályosulásának vizsgálatához segítségül szolgálhatnak az ítéletekben foglalt megállapítások. Fontos figyelemmel lenni azonban arra, hogy ezek az ítéletek még kúriai megerősítéssel nem rendelkeznek, így a kérdés még nem tekinthető véglegesen eldöntöttnek.


[1] Az összefoglalás a 104.K.704.511/2021/4. számú és a 104.K.704.658/2021/6. számú ítéletben rögzített tényállás alapján készült.

[2] Vj/19-1405/2016. számú versenyfelügyeleti határozat.

[3] D.169/ 13/2020. sz. határozat 21. pont. és D.227/23/2020. sz, határozat 12. pont

[4]https://dontobizottsag.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/dbhatarozat/portal_422934/.

[5]https://dontobizottsag.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/dbhatarozat/portal_431934/.

[6] D.169/ 13/2020. sz. határozat 30. pont. és D.227/23/2020. sz, határozat 24. pont.

[7] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [11] bekezdés és 104.K.704.658/2021/6. sz ítélet [12] bekezdés

[8] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [12] bekezdés és 104.K.704.658/2021/6. sz ítélet [13] bekezdés.

[9] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [13] bekezdés és 104.K.704.658/2021/6. sz ítélet [15] bekezdés.

[10] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [23] bekezdés és 104.K.704.658/2021/6. sz ítélet [27] bekezdés.

[11] 104.K.704.658/2021/6. sz ítélet [18] bekezdés.

[12] 3292/2021. (VII. 22.) AB határozat [9] bekezdés.

[13] 104.K.706.074/2020/19. sz. végzés [36]-[37] bekezdés.

[14] 104.K.706.074/2020/19. sz. végzés [47] bekezdés.

[15] 104.K.706.074/2020/19. sz. végzés [40] bekezdés

[16] 104.K.706.074/2020/19. sz. végzés [41] bekezdés.

[17] 104.K.706.074/2020/19. sz. végzés [43] bekezdés.

[18] 104.K.706.074/2020/19. sz. végzés [44] -[45] bekezdés.

[19] 3292/2021. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [31].

[20] 3292/2021. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [32].

[21] 3292/2021. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [33].

[22] Kpkf.VI.39.737/2020/2.

[23] 3292/2021. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [46].

[24] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [33] bekezdés.

[25] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [26],[29] bekezdés.

[26] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [32] bekezdés.

[27] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [33] bekezdés és 104.K.704.658/2021/6. sz ítélet [35] bekezdés.

[28] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [34] bekezdés.

[29] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [32] bekezdés és 104.K.704.658/2021/6. sz ítélet [34] bekezdés.

[30] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [38] bekezdés.

[31] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [43] bekezdés.

[32] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [42] bekezdés.

[33] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [45] bekezdés.

[34] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [35] bekezdés.

[35] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [44] bekezdés.

[36]https://ekr.gov.hu/kh-gvh-nyilvantartasok/hu/gvh.

[37] 104.K.704.511/2021/4. sz. ítélet [44] bekezdés.