2022. IV. évfolyam 4. szám
Letöltés
2022. IV.évfolyam 4. szám 41. oldal
DOI:10.37371/KEP.2022.4.5

Az eredményes közbeszerzési eljárások alakulása 2021-ben megyénként

Az eredményes közbeszerzési eljárások alakulása 2021-ben megyénként[1]

címszavak: közbeszerzés, statisztika, eredményes közbeszerzés, székhely szerinti megoszlás, megyénkénti eloszlás

2021-ben 7676 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 4221,8 milliárd forint értékben. Azonban ahhoz, hogy ezeket az adatokat megyénként bemutassam, szükség volt arra, hogy a főváros adatait[2] korrigáljam. A budapesti székhelyű ajánlatkérők között jelentős azoknak a száma, akik a központi költségvetés alá tartoznak, ezért az általuk lefolytatott közbeszerzések megvalósulása az egész ország területét lefedik (1079 db, 1855,3 Mrd Ft). Ezen kívül sok olyan ajánlatkérő volt, aki nem kapcsolódik sem a központi költségvetéshez, sem a helyi önkormányzatokhoz (1378 db, 890,2 Mrd Ft). Ezért a budapesti adatokat úgy módosítottam, hogy ennek a két csoportnak az adatait kiemeltem, és így csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz szorosan köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként (1020 db, 263,4 Mrd Ft).[3] Ezért az országos összesen helyett ebben a cikkben a megyék összesített adatai 5219 eljárást jelentenek 1476,3 milliárd forint értékben.

Az első ábrából látható, hogy Budapest még ezzel a módszerrel is messze kiemelkedik az eredményesen lefolytatott közbeszerzések terén. 1020 közbeszerzésével több, mint kétszer annyi eljárást bonylított le, mint az őt követő Pest megye (453). Harmadik helyen a sorban Hajdú-Bihar megye található, 395 eljárással, míg a legkevesebb közbeszerzést Nógrád megye bonyolította le (88 eljárás).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_01.jpg

A közbeszerzések értékének a nagy része, közel húsz százaléka, Budapestre került (263,4 Mrd Ft, 17,8%), amint ez a 2. ábrából látható. A megyék sorrendje a következő: Borsod-Abaúj-Zemplén megye (133,4 Mrd, 9,0%), Hajdú-Bihar (122,2 Mrd, 8,3%), Veszprém megye (112,5 Mrd, 7,6%), Pest (111,4 Mrd, 7,6%), Somogy (100,8 Mrd, 6,8%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (67,9 Mrd, 4,6%), Fejér (67,5 Mrd, 4,6%), Győr-Moson-Sopron (63,6 Mrd, 4,3%), Békés (61,0 Mrd, 4,1%), Csongrád-Csanád (60,5 Mrd, 4,1%), Baranya (54,0 Mrd, 3,7%), Bács-Kiskun (42,0 Mrd, 2,8%), Tolna (39,9 Mrd, 2,7%), Jász-Nagykun-Szolnok (34,1 Mrd, 2,3%), Heves (32,9 Mrd, 2,2%), Zala (40,7 Mrd, 2,8%), Komárom-Esztergom (29,0 Mrd, 2,0%), Vas (24,8 Mrd, 1,7%). A legkisebb rész a közbeszerzések értékéből, Nógrád megyének jutott, mindössze egy százalék (14,7 Mrd, 1,0%).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_02.jpg

Az egy eredményes közbeszerzési eljárásra jutó érték esetében Somogy megye vezeti a sort 582,5 millió forint értékben, ahogy ez a 3. ábrán megfigyelhető. Őt Veszprém megye követi 554,3 millió forint, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye 335,3 millió forint értékben. A megyék sorrendje a következő: Fejér (314,2 M Ft), Hajdú-Bihar (309,4 M Ft), Békés (294,8 M Ft), Zala (280,6 M Ft), Szabolcs-Szatmár-Bereg (261,3 M Ft), Jász-Nagykun-Szolnok (260,7 M Ft), Budapest (258,2 M Ft), Komárom-Esztergom (256,4 M Ft), Győr-Moson-Sopron (253,5 M Ft), Pest megye (245,9 M Ft), Csongrád-Csanád (245,8 M Ft), Tolna (237,6 M Ft), Baranya (221,3 M Ft), Heves (209,6 M Ft), Bács-Kiskun (192,6 M Ft), Vas (184,8 M Ft), Nógrád (166,6 M Ft).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_03_1.jpg

A 4. ábra azt mutatja, hogyan alakultak a közbeszerzések, ha az egy-egy megyére jutó értéket összevetjük a megye lakosságával.[4] Az egy lakosra jutó érték Somogy megyében a legmagasabb 334,9 ezer forint. Közel ugyanennyi Veszprém megye értéke, 329,8 ezer Ft/fő. Őket Hajdú-Bihar megye követi 232,2 ezer Ft/fő-vel. A legkisebb értékek csupán a negyedét teszik ki a legmagasabbaknak. A legkisebb érték Nógrád megyéé (78,2 e Ft/fő), a következő Bács-Kiskun megyéé (84,0 e Ft/fő), majd Pest megyéé (85,0 e Ft/fő).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_03_2.jpg

KEP_2022_04_Stat_Oldal_04.jpg

Az első táblázat az eddig tárgyalt adatokat mutatja be régiós összesítésben.

A régiók szintjén vizsgálva a kérdést, a legtöbb eljárást (1020 db) Budapest bonyolította le 263,4 milliárd forint értékben, az egy eljárásra jutó érték 258,2 millió forint volt. Ezt követte az észak-alföldi régió 786 db eljárása 224,2 milliárd forint értékben, az egy eljárásra jutó érték 285,2 millió forintot tett ki. A dél-alföldi régióban 671 közbeszerzés végződött eredményesen, melynek értéke 163,5 milliárd forint, az egy eljárásra jutó értéke 243,7 millió forint volt. Az észak-magyarországi régióban az eljárások száma 643, értéke 181,0 milliárd forintot, egy eljárásra jutó érték 281,5 millió forintot tett ki. A dél-dunántúli régióban az eredményes közbeszerzések száma 585, az eljárások értéke 194,7 milliárd forintot, az egy eljárásra jutó érték 332,8 millió forintot ért el. A közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban az eljárások száma közel azonos (531 db, 530 db). Értékét tekintve jelentősen több pénzről döntöttek Közép-Dunántúlon, itt az eljárások értéke 209,0 milliárd forint, az egy eljárásra jutó érték 393,6 millió forint, míg Nyugat-Dunántúlon az eljárások értéke 129,1 milliárd forint, az egy eljárásra jutó érték 243,6 millió forint volt. A legkevesebb eljárás Pest megyében zárult eredményesen (453 db), melyhez értékét tekintve 111,4 milliárd forint, egy eljárásra vetítve 245,9 millió forint tartozott.

Lakosság arányosan vizsgálva a kérdést a legnagyobb összegről a dél-dunántúli régióban döntöttek (223,5 E Ft). Ezt követte a közép-dunántúli régió (197,2 E Ft), az észak -magyarországi régió (162,7 E Ft), az észak-alföldi régió (156,2 E Ft), Budapest (152,8 E Ft), a dél-alföldi régió (133,8 E Ft), a nyugat-dunántúli régió (129,5 E Ft) és legutolsóként Pest megye (85,1 E Ft).

Az ezután következő ábrák esetében az egyes eseteket megyénként vizsgáltam. Az egyes vizsgálandó kérdést mindig az adott megye összesített értékeivel hasonlítottam össze. Ezért az egyes megyékben feltűnő érték mindig az adott megyére jellemző értéket mutatja.

KEP_2022_04_Stat_Oldal_05.jpg

Az ötödik ábrából látható, hogy minden megyében az eljárások több, mint a fele nemzeti eljárásrendben bonyolódott le. A legkisebb arány Budapesten volt (52,3%), a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Beregben (85,4 %). A két érték között az ország vegyes képet mutat. Az országos átlag (68,1%) alatt Budapesten kívül még hat megyét találunk: Hajdú-Bihar (59,0%), Csongrád (63,0%), Tolna (64,9%), Győr-Moson-Sopron (66,5%), Békés 66,7%, Baranya (67,2%). Tíz olyan megyét találunk, ahol az érték meghaladja az országos átlagot, de nem éri el a 80 százalékot: Somogy (69,4%,), Zala (70,3%), Heves (72,0%), Bács-Kiskun (72,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén (74,1%), Pest megye (76,8%), Veszprém (77,3%), Jász-Nagykun-Szolnok (77,9%), Fejér (78,1%), Vas (79,9%). Nyolcvan százalék fölött Szabolcs-Szatmár-Beregen kívül (85,4%) még Komárom-Esztergom (80,5%) és Nógrád (84,1%) található.

A 6. ábrán látszik, hogy míg az eljárások többsége nemzeti eljárásrendben indul, az így elnyert összegek megyénként általában nem érik el az 50 százalékot a megye teljes eredményes közbeszerzéseinek értékén belül. Csupán Nógrád megye (77,9 %) és Vas megye (55,2%) értékének aránya volt magasabb ennél. Hat megyében találunk 30 százalék alatti értéket: Somogy (17,1%), Budapest (19,9%), Veszprém (21,0%), Hajdú-Bihar (21,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (26,6%), Fejér (27,5%). Harminc és negyven százalék közötti tartományba tartozott: Csongrád-Csanád (31,3%), Békés (32,9%), Győr-Moson-Sopron (33,9%), Pest (35,1%), Baranya (35,9%), Jász-Nagykun-Szolnok (36,8%), Zala (38,8%), Tolna (39,7%). Negyven és ötven százalék közé a következő megyék értékei esnek: Komárom-Esztergom (40,1%), Bács-Kiskun (41,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (46,2%), Heves (47,2%).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_06.jpg

A 7. és 8. ábra mutatja mekkora szerepe volt az európai uniós forrásoknak a közbeszerzések esetében. Számát tekintve arányaiban a legtöbb uniós forráshoz köthető közbeszerzés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt (53,3%). Ez az értékét tekintve 27,1 százalékot tett ki. Értékarányát tekintve Bács-Kiskun megyében volt a legnagyobb szerepe az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknek. Ez a közbeszerzések értékének 61,3, számának arányát tekintve 43,1 százaléka. Ebben a tekintetben az ország középső része, Budapest és Pest megye értékei a legalacsonyabb, lévén ez az ország legfejlettebb területe. Pest megyében a közbeszerzések számát tekintve 9,1, értékét tekintve 10,8 százalék volt az arány. Budapesten ez számát tekintve 4,2, értékét tekintve 7,9 százalék. A többi megye adatai a következőképpen alakultak: Tolna (27,4%, 18,0%), Fejér (28,4%, 21,5%), Veszprém (31,5%, 13,8%), Győr-Moson-Sopron (35,1%, 38,0%), Békés (37,7%, 25,0%), Csongrád-Csanád (37,8%, 33,6%), Heves (38,2%, 38,0%), Hajdú-Bihar (38,5%, 20,6%), Vas (38,8%, 53,7%), Komárom-Esztergom (46,0%, 33,5%), Zala (46,2%, 43,0%), Baranya (46,7%, 57,7%), Jász-Nagykun-Szolnok (47,3%, 58,6%), Somogy (50,3%, 43,2%), Nógrád (52,3%, 55,3%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (53,1%, 50,7%),).[5]

KEP_2022_04_Stat_Oldal_07.jpg

KEP_2022_04_Stat_Oldal_07_2.jpg

A második táblázat mutatja régiónként összesítve az adatokat. A legtöbb uniós forrásból megvalósuló közbeszerzést az észak-alföldi régióban valósították meg (352 db), melyhez a második legmagasabb összeg tartozott (79,6 Mrd Ft). A következő, észak-magyarországi régióban az eljárások száma 318 darabot, értéke 56,8 milliárd forintot tett ki. Őt követte a dél-alföldi régió 265 közbeszerzéssel, 61,3 milliárd forint értékben. Negyedik a dél-dunántúli régió, ahol 247 közbeszerzés, 81,9 milliárd összegben zárult eredményesen. Utána a nyugat-dunántúli régió található 207 db eljárással 55,0 milliárd forint értékben. Utolsóként a közép-dunántúli régió végzett, ahol 177 eljárás keretében 39,7 milliárd forintról döntöttek.

KEP_2022_04_Stat_Oldal_08.jpg

A 9. és a 10. ábra az egyajánlatos közbeszerzési eljárások alakulását mutatja.[6] A 9. ábrából látható, hogy az egyajánlatos közbeszerzések leginkább Tolna megyére jellemzők. Itt 25,6 százalék volt az eredményes közbeszerzéseken belül az egyajánlatos eljárások aránya. Ehhez az eljárások értékének 40,2 százaléka tartozott. Ezt követi Budapest, ahol szintén a közbeszerzések több, mint negyede (25,2%) volt egyajánlatos eljárás, ez a közbeszerzések értékében 20,4 százalékot jelentett.

KEP_2022_04_Stat_Oldal_09.jpg

A többi megyében az egyajánlatos közbeszerzések aránya 20 százalék alatt maradt. A megyék sorrendje számarányuk alapján: Békés (18,4%, 13,2%), Csongrád-Csanád (17,5%, 14,3%), Komárom-Esztergom (16,8%, 12,0%), Baranya (16,8%, 19,0%), Pest (16,3%, 29,7%), Hajdú-Bihar (15,7%, 37,9%), Győr-Moson-Sopron (15,5%, 13,2%), Heves (15,3%, 10,3%), Veszprém (14,3%, 31,8%), Fejér (14,0%, 4,5%), Somogy (13,3%, 23,3%), Zala (12,4%, 4,0%), Jász-Nagykun-Szolnok (11,5%, 5,8%), Vas (10,4%, 6,7%), Bács-Kiskun (9,2%, 11,3%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,1%, 16,7%), Nógrád (8,0%, 4,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,8%, 4,7%).[7]

KEP_2022_04_Stat_Oldal_10.jpg

A 11. ábrából látható, hogy a megyék felében a KKV nyertesek számának aránya az országos átlag (87,7%) felett volt. A legalacsonyabb érték Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik, ahol még a 80 százalékot sem éri el a KKV-k aránya (79,7%), míg a másik végén Szabolcs-Szatmár-Bereg (93,8%) áll. Az átlag alatt található még: Komárom-Esztergom (83,2%), Zala (84,8%), Budapest és Veszprém (85,7%), Jász-Nagykun-Szolnok (86,3%), Pest (86,8%), Heves (87,3%), Fejér (87,4%). Átlag fölött Vas (88,1%), Somogy (88,4%), Csongrád-Csanád (89,0%), Baranya (89,3%), Hajdú-Bihar (89,4%), Békés és Tolna (89,9%), Bács-Kiskun (90,4%), Borsod-Abaúj-Zemplén (90,7%), Nógrád (90,9%).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_11.jpg

A közbeszerzési eljárások értékét tekintve már nagyobb különbségek láthatók (12. ábra). Az országos átlag 69 százalék volt. A kis- és középvállalkozások arányaiban a legkevesebb összeget Fejér megyében nyerték el. Itt csupán az összes érték 43,2 százaléka került ilyen vállalkozásokhoz. Az országos átlag alatt található Komárom-Esztergom (52,2%), Hajdú-Bihar (52,3%), Pest (59,7%), Somogy (62,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (64,2%), Jász-Nagykun-Szolnok (67,2%), Budapest (68,9%). Az országos átlag felett Zala (69,6%), Baranya (71,8%), Győr-Moson-Sopron (73,3%), Vas (74,8%), Tolna (75,7%), Békés (76,8%), Veszprém (79,2%), Heves (82,9%), Bács-Kiskun (86,1%), Csongrád-Csanád (86,2%), Nógrád (92,3%) található. A legmagasabb arányt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érte el, ahol a kis és középvállalkozások részesedése a közbeszerzések értékéből 93,7 százalékot tett ki.

KEP_2022_04_Stat_Oldal_11_2.jpg

A 13. és 14. ábra[8] megyénként mutatja be az eredményes közbeszerzéseket beszerzési tárgyanként. A 13. ábrából látható, hogy a közbeszerzéseket jellemző módon építési beruházások elvégzésére bonyolították le, átlagosan 39 százalékban. A legkevesebb építési beruházás Budapestre jellemző, itt csupán 27 százalékot ért el az összes közbeszerzésen belül. Ezen kívül ötven százalék alatti volt az építési beruházások számának aránya Csongrád-Csanád (36%), Hajdú-Bihar (44%), Baranya (45%), Győr-Moson-Sopron (49%), Tolna (49%) megyékben. Különösen magas, 70 százalék volt az építési beruházások számának aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád (70%) megyében.

A számarány tekintetében az árubeszerzések kerültek a második helyre, átlagban 34 százalék. Húsz és negyven százalék között volt az eredményesen lefolytatott közbeszerzések számának aránya ezen a területen. A legkisebb arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozik (19%), míg a két legmagasabb értéket Csongrád-Csanád megye (42%) és Budapest (41%) grafikonján láthatjuk. Az átlagnál kisebb az arány a következő megyékben: Tolna (21%), Komárom-Esztergom (22%), Veszprém és Nógrád (23%), Vas (25%), Békés (25%), Pest (27%), Jász-Nagykun-Szolnok (28%), Győr-Moson-Sopron (29%), Borsod-Abaúj-Zemplén (30%), Zala (33%). Az átlag felett a következő megyék találhatók: Baranya (35%), Bács-Kiskun (35%), Heves (35%), Hajdú-Bihar (35%), Fejér (35%), Somogy (36%).

Számarányát tekintve a szolgáltatások aránya a megyéknél 7 (Nógrád) és 32 (Budapest) százalék közötti értéket mutat, átlagosan 27 százalék. A szolgáltatások aránya nem éri el a húsz százalékot a következő megyékben: Szabolcs-Szatmár-Bereg (11%), Jász-Nagykun-Szolnok (12%), Somogy (12%), Vas (14%), Borsod-Abaúj-Zemplén (14%), Fejér (14%), Bács-Kiskun (14%), Heves (15%), Zala (15%), Veszprém (17%), Komárom-Esztergom (18%). Húsz százalék vagy annál nagyobb aránya volt a szolgáltatásoknak Baranya (20%), Pest (20%), Hajdú-Bihar (21%), Békés (21%), Győr-Moson-Sopron (22%), Csongrád-Csanád (22%), Tolna (30%) megyében.

KEP_2022_04_Stat_Oldal_12.jpg

A 14. ábra bemutatja, hogy hasonlóan a számarányhoz, az értékarány tekintetében is az építési beruházások jelentik a legnagyobb részt, átlagosan 62 százalékot. A legmagasabb arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez köthető (90%), míg a legalacsonyabb Hajdú-Bihar megye értéke (40%). Az átlag alatti megyék a következők: Pest (41%), Budapest (42%), Heves (56%), Tolna (57%), Somogy (58%), Zala (61%). Átlag feletti értékek láthatóak Csongrád-Csanád (63%), Baranya (63%), Győr-Moson-Sopron (64%), Veszprém (64%), Bács-Kiskun (65%), Békés (65%), Nógrád (76%), Borsod-Abaúj-Zemplén (76%), Jász-Nagykun-Szolnok (82%), Vas (82%), Komárom-Esztergom (86%), Fejér (89%) megyéknél.

Értékarány tekintetében a szolgáltatások kerültek a második helyre, átlagban 21 százalék. A megyék aránya széles skálán mozog. A legnagyobb arány Pest megyében volt, amely megközelítette az ötven százalékot (47%). Következő helyen Budapest található, ahol az értékarány 34 százalékot ért el. További hat megyében volt húsz százalék fölött az érték: Tolna (29%), Zala (28%), Heves (27%), Veszprém (27%), Somogy (26%), Hajdú-Bihar (24%). Három megye értéke tíz és húsz százalék közé esett: Győr-Moson-Sopron (18%), Baranya (14%), Csongrád-Csanád megye (12%). A további kilenc megye esetében az értékarány a tíz százalékot sem érte el: Bács-Kiskun (9%), Békés (9%), Komárom-Esztergom (8%), Borsod-Abaúj-Zemplén (8%), Jász-Nagykun-Szolnok (7%), Fejér (4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (4%), Vas (4%), Nógrád (3%).

Az árubeszerzések esetében a legkisebb arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez (6%), míg a legnagyobb Hajdú-Bihar megyéhez (36%) tartozik. Az átlagos érték alatti megyék a következők: Komárom-Esztergom (6%), Fejér (7%), Veszprém (9%), Jász-Nagykun-Szolnok (11%), Zala (11%), Pest (12%), Vas (14%), Tolna (14%), Borsod-Abaúj-Zemplén (16%), Somogy (16%). Az átlagos érték közelében volt Heves (17%) és Győr-Moson-Sopron (18%) megye. Húsz százalék értékarány fölött voltak a következő megyék: Nógrád (21%), Baranya (23%), Budapest (24%), Csongrád-Csanád (25%), Békés (26%), Bács-Kiskun (26%).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_13.jpg

A harmadik táblázat tartalmazza a megyék számszerű adatait megyénként és régiónként felsorolva, a szerződés típusát is figyelembe véve. Régiónként elemezve az adatokat látható, hogy az árubeszerzések esetében mind a számát, mind az értékét tekintve Budapest közel negyedrészt foglal el (418 db, 25%; 63,7 Mrd Ft 19%). A fővárost követi a Dél-Alföld (231 db, 14%; 41,9 Mrd Ft 15%), Észak-Alföld (226 db, 13%; 51,1 Mrd Ft 11%), Észak-Magyarország (194 db, 12%; 30,0 Mrd Ft 11%), Dél-Dunántúl (183 db, 11%; 34,2 Mrd Ft 13%), Nyugat-Dunántúl (154 db, 9%; 19,4 Mrd Ft 7%), Közép-Dunántúl (147 db, 9%; 16,3 Mrd Ft 6%) és legvégül Pest (124 db, 7%; 13,6 Mrd Ft 5%).

KEP_2022_04_Stat_Oldal_14.jpg

Az építési beruházások számát tekintve az észak-alföldi régió bonyolította le a legtöbb közbeszerzést (435 db, 17%; 138 Mrd Ft 16%). Ezt követi Észak-Magyarország (365 db, 15%; 131,3 Mrd Ft 15%), Dél-Alföld (311 db,13%; 104,8 Mrd Ft 12%), Közép- Dunántúl (299 db, 12%; 157,3 Mrd Ft 18%), Dél-Dunántúl (282 db, 11%; 115,7 Mrd Ft 13%), Nyugat-Dunántúl (280 db, 11%; 86,1 Mrd Ft 10%), Budapest 277 db, 11%; 110,5 Mrd Ft 12%), és legvégül Pest (238 db, 10%; 45,9 Mrd Ft 5%).

A szolgáltatásokat vizsgálva a legelső helyen szintén Budapest végzett (325 db, 31%; 89,2 Mrd Ft 28%). Ezt követően a régiók sorrendje a következő: Dél-Alföld (129 db, 12%; 16,8 Mrd Ft 5%), Észak-Alföld (125 db, 12%; 35,1 Mrd Ft 11%), Dél-Dunántúl (120 db, 11%; 44,8 Mrd Ft 14%), Nyugat-Dunántúl (96 db, 9%; 23,6 Mrd Ft 8%), Pest (91 db, 9%; 51,9 Mrd Ft 17%), Közép- Dunántúl (85 db, 8%; 35,4 Mrd Ft 11%), és legvégül Észak-Magyarország (84 db, 8%; 19,7 Mrd Ft 6%).


[1] Az eredményes közbeszerzési eljárások adatai keretmegállapodás nélkül az ajánlatkérők székhelye szerint. Az ajánlatkérők székhelye nem minden esetben azonos a teljesítés helyével.

[2] Budapest adatai összesen 3477 eredményes közbeszerzés, 3008,9 Mrd Ft értékben.

[3] A módszer részletes leírása a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2021. III: évfolyam 3. szám 56. o.

[4] Forrás: KSH Statinfo – A továbbszámított népesség száma megyék és a település jogállása szerint 2021. január 1-én.

[5] Az első érték az adott megyében az uniós forrásból megvalósuló eljárások számarányát, második az értékarányát fejezi ki.

[6] A statisztika azokból a közbeszerzési eljárásokból készült, amelyben a megindított eljárásra csak egy érvényes ajánlat érkezett be. Ez különbözik a hatályos 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet módszertanától.

[7] Az első érték az adott megyében az egyajánlatos eljárások számarányát, második az értékarányát fejezi ki.

[8] A 13. és 14. ábrában minél sötétebb egy-egy megye színe, annál nagyobb érték tartozik hozzá. A kördiagrammok mérete a megyék területéhez igazodik.