A Közbeszerzési Hatóság válasza
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kérésben foglalt esetben az alábbiak figyelembe vételével szükséges eljárni.
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása
Az ajánlatkérő felelőssége kiemelt jelentőséggel bír nem csak a közbeszerzési eljárás jogszerű lefolytatása, hanem a közbeszerzési eljárás megfelelő és alapos előkészítése körében is.
A Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást - a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel - megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni.
Egy eljárás előkészítése a közbeszerzési eljárások egyik legösszetettebb, legnagyobb körültekintést igénylő mozzanata. Ebből adódóan az ajánlatkérőnek - a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában fellépő (különösen a műszaki leírás pontatlanságából adódó) közbeszerzési dokumentumok módosításának minimalizálása, illetőleg az esetlegesen felmerülő vitás helyzetek kiküszöbölése érdekében - ezen előkészítő munkálatokra különös figyelmet kell fordítania. Az előkészítésben valamennyi, a Kbt. szerint meghatározott szakértelemmel rendelkező, ajánlatkérő képviseletében eljáró személynek részt kell vennie. Ez a garanciális szabály azt is erősíti, hogy az ajánlatkérő oldaláról a közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelemmel bíró személy bevonása is szükségszerű és elengedhetetlen eleme legyen a közbeszerzési dokumentumok, különösen a műszaki leírás – illetőleg adott esetben az ezen tartalommal összhangban kialakított árazatlan költségvetés/ártáblázat/költségvetési kiírás – kidolgozása érdekében.
A Kbt. 50. § (4) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.
A Kbt. 58. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.
A közbeszerzési eljárások előkészítésének egyik első és legfontosabb része a közbeszerzés tárgyának, és az arra vonatkozó műszaki leírásnak, műszaki követelményrendszernek a meghatározása.
A Közbeszerzési Hatóság az állásfoglalás kialakítása során előfeltételként elfogadta, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmából, a műszaki leírásból, a műszaki dokumentáció rajzaiból egyértelműen kitűnik, hogy a nyertes ajánlattevő feladatát képezte az állásfoglalás kérésben „vízvezetékek egyes rákötései”-ként jelzett, költségvetési kiírásban ténylegesen nem feltüntetett tétel(ek). Ugyanakkor, az nem egyértelmű, hogy a költségvetési kiírásban a „vízvezetékek egyes rákötései” sor azért nem jelent meg kifejezetten, mert az ajánlatkérő ezt elmulasztotta megtenni, vagy annak okán, mert pl. a költségvetés egy másik sorában írt/részletezett feladatba ez beleértendő/beleérthető volt. Az állásfoglalás kérés megfogalmazásából inkább arra lehet következtetni, hogy az ajánlatkérő elmulasztotta külön sorban feltüntetni a vízvezetékek egyes rákötéseinek beárazását, azonban nem áll rendelkezésre ezzel összefüggésben egyértelmű információ a Közbeszerzési Hatóság részére, ezért az erre vonatkozó körülmények tényleges ismeretének hiányában hangsúlyozandó, hogy ez befolyással lehet az állásfoglalásban leírtakra. Fontos rögzíteni e körben azt is, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak nem áll rendelkezésére egyértelmű információ atekintetben sem, hogy átalánydíjas, vagy nem átalánydíjas szerződésről van-e szó az állásfoglalás kérésben körülírt eset(ek)ben.
Amennyiben volt olyan ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során, amely a vízvezetékek egyes rákötéseiért járó díjazást beleértette és belekalkulálta a költségvetés egy másik sorában írt/részletezett feladatba, és volt olyan ajánlattevő is, amelyik nem, abban az esetben az ajánlatkérőnek szükséges szakmai döntést hoznia különösen atekintetben, hogy a közbeszerzési dokumentumok alapján az ajánlattevők részére egyáltalán biztosított volt-e az összehasonlítható ajánlatok benyújtása, egyértelmű előírások szerepeltek-e a közbeszerzési dokumentumokban.
Amennyiben a műszaki leírással, illetőleg az eljárás előkészítésével összefüggésben az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy a potenciális ajánlattevők a közbeszerzési eljárás során abban a helyzetben voltak, hogy képesek lehettek megfelelő és szakmailag megalapozott – és az ajánlatkérő oldaláról tekintve objektív módon összehasonlítható – ajánlatot tenni, abban az esetben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az alábbi következtetések vonhatóak le.
Amennyiben a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában derül ki, hogy a vízvezetékek egyes rákötései a kiírt műszaki dokumentáció rajzaiban ugyan szerepelnek, de a költségvetési kiírásban már nem, így nem kerültek beárazásra sem, abban az esetben - amennyiben a közbeszerzési dokumentumok alapján valóban megállapítható, hogy a műszaki leírás, az elvégzendő feladat részét képezte ez az elem - a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint - tekintettel arra is, hogy ekkor már beállt az ajánlati kötöttség, és figyelemmel arra is, hogy feltételezhetően az eljárás ajánlattételi szakaszában nem került benyújtásra ezzel összefüggésben a potenciális ajánlattevők részéről kiegészítő tájékoztatáskérés/előzetes vitarendezési kérelem, vagyis adott esetben vélelmezhető, hogy a potenciális ajánlattevők a „vízvezetékek egyes rákötései” tételt is tartalmazó műszaki leírás ismeretében tették meg ajánlataikat - a később nyertesként kihirdetett ajánlattevő köteles elvégezni az ajánlati kötöttséggel érintett valamennyi feladatot a műszaki leírásban foglaltaknak megfelelően.
Az eljárás ezen szakaszában esetlegesen alkalmazható hiánypótlás/felvilágosítás kérés intézményével összefüggésben különösen az alábbiakat szükséges kiemelni.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.
A hiánypótlás szabályairól szóló, Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója (2021. július 5., a továbbiakban: Hiánypótlási Útmutató) rögzíti, hogy a hiánypótlás jogintézményének abszolút korlátját képezi az az elvárás, hogy az ajánlattevő az általa tett megajánlást ne változtathassa meg, illetőleg az elmulasztott megajánlást ne tehesse meg azt követően, hogy az ajánlati kötöttség beállt. A tárgyalt jogintézmény tehát nem lehet eszköze az ajánlati kötöttség megsértésének, illetve egy meg nem tett vállalást nem lehet hiánypótlás keretében megtenni. Az ajánlat és a részvételi jelentkezés tartalmi és formai követelményeknek megfelelő elkészítése a gazdasági szereplő kötelezettsége [Kbt. 66. § (1) bekezdés], ezért a hiánypótlás jogintézménye nem szolgálhat a gazdasági szereplők e kötelezettsége teljesítésének helyettesítésére.
A hiánypótlás, illetőleg a felvilágosítás megadásának korlátját képezik a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglaltak, mely szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:
a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és
b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
A Hiánypótlási Útmutató rögzíti, hogy nem átalánydíjas szerződések esetén a jogalkotó, eltérően a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjától, kifejezetten nem rendelkezik az árazott költségvetés valamely tétele, illetve egységára pótlásáról, módosításáról, kiegészítéséről, illetve törléséről. Így ezekben az esetekben hiánypótlás keretében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Mindazonáltal az ajánlatkérőnek ezen esetekben célszerű figyelemmel lennie a korábbi döntőbizottsági joggyakorlatra, mely alapján, ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására. A költségeket az ajánlattevőnek ott kell feltüntetnie, ahol az valójában felmerül. Így az egyes költségtényezők nem csoportosíthatóak át sem egy adott feladaton belül, sem pedig pl. harmadik személyekkel kötött más szerződések költségei között (D.808/8/2010., D.725/20/2011.). Fontos rögzíteni, hogy az állásfoglalás kérésben leírt esettel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóságnak nem áll rendelkezésére megfelelő információ annak eldöntéséhez, hogy a megajánlás változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet befolyásolja-e.
Fontos kiemelni, hogy ha az ajánlat nem megfelelő tartalommal történő benyújtása az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás előkészítése körében elkövetett hibájára vezethető vissza, abban az esetben az ilyen okból – ajánlattevő ajánlatában – bekövetkező hibára/hiányosságra alapítva nem lehet az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, tehát az ajánlatkérői hibából adódó következményeket nem lehet az ajánlattevő terhére értékelni.