A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában több témakört érintően kerültek döntőbizottsági határozatok összegyűjtésre. Mindkét határozat tekintetében előtérbe került a jogorvoslati határidő megtartottságának kérdése arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő jogsértőnek vélt döntésével szemben miként számítandó a tudomásszerzés időpontja, amikor iratbetekintésre, és az iratbetekintés nyomán előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére is sor került. Ezen túlmenően az ismertetett döntések érintik a szakmai ajánlat módosíthatóságának kérdését, valamint az összeférhetetlenség vizsgálatát a közbeszerzési törvényen túli jogszabályok viszonylatában.
A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás
Az ajánlatkérő 2024. november 5. napján a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított orvostechnikai eszközök beszerzése tárgyában több részajánlati körben, mely eljárás 1. részének tárgya: „Zárt vérvételi rendszer I. (gyári vákuum)”.
Az ajánlatkérő a felhívásban rögzítette, hogy az ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerinti legalacsonyabb ár szempont szerint kívánja értékelni, a közbeszerzési dokumentációban pedig előírta a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott ártáblázat benyújtásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a megajánlandó termékek műszaki leírását a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott különálló nyilatkozat tartalmazza, melyben előírásra került, hogy „ugyanazon cikkszámú termék másik soron nem ajánlható meg, minden termék csak egyszer szerepelhet az ajánlatban”. Az ajánlatkérő az ajánlati ártábla mellett a megajánlott orvostechnikai eszközökre vonatkozóan kérte csatolni a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatot eredeti nyelven és az ajánlattevő általi fordításban, mely megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia szükséges a megajánlott termék gyártói megnevezését. Az ajánlatkérő az ártáblázathoz tartozó kitöltési útmutatóban felhívta a figyelmet arra, hogy a táblázat megfelelő oszlopának a megajánlott termék cikkszámát, illetve a termék megnevezését – a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal egyező módon – kell tartalmaznia, és mindemellett a klasszifikációs kódot is kérte feltüntetni az ár mellett.
Az ajánlattételi határidőre három ajánlat került benyújtásra, közte a kérelmező, az egyéb érdekelt és a későbbi nyertes ajánlattevő részéről.
Az egyéb érdekelt a benyújtott ártáblázatban megnevezte a megajánlott termékek gyártóját, így a 63. tétel tekintetében is megjelölte a cikkszámot, és a termék vonatkozásában benyújtott egy eltérő cikkszámú termékre vonatkozó gyártói megfelelőségi nyilatkozatot, mely a táblázatban megnevezett eltérő gyártótól is származott.
Az ajánlatkérő 2025. február 6. napján az egyéb érdekeltet felvilágosításadásra hívta fel, melynek keretében a felvilágosításkérésben megjelölt tételek vonatkozásában kérte, hogy az egyéb érdekelt jelölje meg, hogy azok miként felelnek meg az előírt műszaki követelményeknek arra tekintettel, hogy azok azonos cikkszámmal kerültek megajánlásra. Az egyéb érdekelt határidőben megtett felvilágosításadásában rögzítette, hogy az ajánlatkérő által megjelölt termékek különböző méretűek, a cikkszámuk azonban azonos, és kizárólag a barcode-os verzión van külön jelzés.
Az ajánlatkérő ezt követően, a 2025. február 28. napján kibocsátott közbenső döntésében mind az egyéb érdekelt, mind a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Az ajánlatkérő indokolásában rögzítette, hogy az ajánlattevőket a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontja alapján kizárta az eljárásból, mert nem kíván nemzeti elbánást nyújtani a megajánlott termékek vonatkozásában.
Az egyéb érdekelt 2025. március 5. napján előzetes vitarendezési kérelemmel élt az ajánlatkérő közbenső döntésével szemben és jogsértőnek vélte, hogy az ajánlatkérő nem tette lehetővé az áruk származásának igazolását, nem bocsátott ki felvilágosításkérést a termékek származási országának és származási helyének vizsgálatára. Az ajánlatkérő az egyéb érdekelt előzetes vitarendezési kérelmét 2025. március 7. napján elutasította, válaszában rögzítve, hogy a megajánlott termékek vonatkozásában nem kíván nemzeti elbánást nyújtani, így az érdekelt ajánlata érvénytelen.
Az ajánlatkérő 2025. március 11. napján megküldte az eljárás ajánlattevői részére az eljárást lezáró döntését, mely szerint az 1. rész eredményes lett, érvényes és egyben nyertes ajánlattevőként a kérelmezőt nevezte meg, míg az egyéb érdekelt és a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen lett a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Ezt követően az ajánlatkérő 2025. március 26. napján az eljárás bírálati szakaszába visszalépett, az egyéb érdekeltet és a későbbi nyertes ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bekezdésére hivatkozva felhívta a kizáró okok és alkalmasság tekintetében előírt igazolások benyújtására, valamint rögzítette, hogy a Kbt. 79. § (4) és (4a) bekezdései alapján az összegezést visszavonta. Az ajánlatkérő végül 2025. március 31. napján az összegezést módosította, így valamennyi ajánlat érvényes lett, és a későbbi nyertes ajánlattevő került megjelölésre a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőként.
A kérelmező a fenti eljárási cselekményeket követően, 2025. április 7. napján betekintett az egyéb érdekelt és a nyertes ajánlattevő ajánlatába, melynek során az egyéb érdekelt és a nyertes ajánlattevő ajánlati ártáblázatát a 7-39. és 52-65. tételek tekintetében, a gyártói megfelelőségi nyilatkozatok, valamint e körben a hiánypótlás és felvilágosításnyújtás keretében becsatolt dokumentumokat tekintette meg.
A kérelmező az ajánlatkérő módosított összegezésével szemben 2025. április 10. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be a jogorvoslati kérelemmel megegyező tartalommal, melyet követően az ajánlatkérő 2025. április 15. napján hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést intézett az egyéb érdekelt és a nyertes ajánlattevő irányába.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő tekintetében kibocsátott felvilágosításkérés 1.) pontja alatt a 25. és a 64. tételek alatt megjelölt termékek tekintetében – figyelemmel arra, hogy ezen termékek azonos cikkszámmal kerültek megajánlásra – kérte a cikkszámra vonatkozó nyilatkozat megtételét és szükség esetén az ártáblázat korrekciójának benyújtását. Az ajánlatkérő a felvilágosításkérés 2.) pontja alatt rögzítette, hogy mivel a 38. és a 39. tételek alatt megjelölt termékek azonos mérettel kerültek megajánlásra az előírás szerinti különböző mérettel szemben, így kérte a termékek méretére vonatkozó nyilatkozat megtételét, szükség esetén az ártáblázat korrekciójának benyújtását.
Az ajánlatkérő az egyéb érdekelt tekintetében kibocsátott felvilágosításkérés 1.) pontja alatt a 2025. február 6. napján megadott felvilágosításadással összefüggésben rögzítette, hogy továbbra sem alátámasztott az előírt követelményeknek való megfelelés, ugyanis azonos cikkszám alatt nem forgalmazhatók egymástól eltérő termékek, a termékek címkézésének eltérése nem zárja ki a termékazonosság fennállását. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő – az előzetes vitarendezés nyomán – felvilágosítást kért a tekintetben, hogy a közbeszerzési dokumentumokban előírt „ugyanazon cikkszámú termék másik soron nem ajánlható meg, minden termék csak egyszer szerepelhet az ajánlatban!” feltétel milyen módon érvényesül az ajánlatában. Az ajánlatkérő a felvilágosítás 2.) pontjában a 63. tétel alatt megjelenő termékkel kapcsolatosan rögzítette, hogy az ajánlatkérő megállapította, hogy az ártáblázatban megjelölt cikkszámú termék és az ajánlat keretében csatolt gyártói nyilatkozatban feltüntetett cikkszám eltér, így felvilágosításkérés keretében kérte az ellentmondást feloldani a megfelelő gyártói nyilatkozat megtételével vagy az ártáblázat korrekciójának benyújtásával.
A nyertes ajánlattevő a megadott felvilágosításában rögzítette, hogy a 64. tétel alatt megajánlott termék vonatkozásában elírás következtében került a 25. tétel alatti termék cikkszáma feltüntetésre, és a 39. tétel alatt megajánlott termék vonatkozásában az árazás a nagyobb űrtartalmú termékre vonatkozott, gépelési hiba történt a méret rögzítésénél. Mindezek alapján az elírást az ártáblázatban megfelelően javította, és kiemelte, hogy a megajánlott termékek vonatkozásában a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően adatelírás történt, és a 38., 39. tételek alatt megajánlott termékek képeit is csatolta.
Az egyéb érdekelt a megadott felvilágosításának 1.) pontjában rögzítette, hogy az ajánlatkérő által felsorolt termékek azonos osztályba, és méretosztályba tartoznak, a gyártás során azonos termékek, melyek abban különböznek, hogy az egyik termék barcode-ot tartalmaz, a másik pedig nem, melyet a gyártó azonos cikkszámon gyárt, viszont eltérő jellel megkülönböztethető módon jelöl meg. Tekintve, hogy az ajánlatkérői előírás csak a termékkategória, és a méretosztály tekintetében értelmezhető, ezért fenntartotta a korábbi felvilágosításában megadott válaszát. Az egyéb érdekelt mindezek mellett felvilágosításának 2.) pontjában rögzítette, hogy benyújtja az ártáblázat 63. tétele alatt megjelölt cikkszámú és megnevezésű termékhez tartozó gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatot. Ezzel kapcsolatban az egyéb érdekelt az ártáblázatban megnevezett termékhez kapcsolódóan más gyártó, más cikkszámú termékére vonatkozó gyártói megfelelőségi nyilatkozatot csatolt, és erre vonatkozóan csatolta az ártáblázatban megjelölt gyártótól származó, a gyártó által elismert egyenértékűségi nyilatkozatot.
Az ajánlatkérő 2025. április 17. napján ismét felvilágosítást kért az egyéb érdekelttől, rögzítette, hogy a korábban megjelölt cikkszámú termék kapcsán és a felvilágosítás során benyújtott dokumentumok alapján ellentmondás áll fenn, így kérte, hogy az egyéb érdekelt a 63. tétel alatt megajánlott termék esetében nyilatkozzon a termék cikkszámáról, figyelemmel az ajánlati kötöttségre és a korábban megjelölt cikkszámot tartalmazó gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatra.
Az egyéb érdekelt a megadott felvilágosításában rögzítette, hogy a benyújtott dokumentumok az ártáblázatban korábban megjelölt cikkszámú termékhez tartoznak (maga a gyártói megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza az egyenértékűségi utalást), a korábban tévesen benyújtott cikkszámú termékhez tartozó gyártói megfelelőségi nyilatkozat nem releváns, az abban szereplő cikkszámú termék megajánlása nem történt meg.
Miután az ajánlatkérő a fentieket követően a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére 2025. április 23. napján megküldte elutasító válaszát, a kérelmező 2025. április 29. napján betekintett a nyertes ajánlattevő és az egyéb érdekelt felvilágosításadás keretében benyújtott dokumentumaiba.
A jogorvoslati eljárás
A kérelmező az előzetes vitarendezésének elutasítását követően 2025. május 5. napján jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, mely a kérelem részbeni visszavonását követően mindösszesen hét kérelmi elemet tartalmazott. A kérelmező tudomásszerzés időpontjaként valamennyi kérelmi elem tekintetében az előzetes vitarendezésre adott ajánlatkérői válaszadás napját jelölte meg.
A kérelmező az 1. kérelmi elem körében a Kbt. 79. § (2) bekezdésének megsértését állította arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő a módosított összegezésében nem indokolta a korábbi, egyéb érdekelt és a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntése visszavonásának ténybeli alapját és e tekintetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet sem válaszolta meg. A kérelmező ezzel összefüggésben a 2. kérelmi elem körében a Kbt. 79. § (4) bekezdésének megsértését hivatkozta, ugyanis az összegezés módosítása, a 2025. február 28. napján megküldött eljárást lezáró döntés jogszabályba ütközését, azaz a Kbt. 79. § (4) és (4a) bekezdésére alapított eljárási cselekmény konkrét indokát még utalásszerűen sem tartalmazta.
A kérelmező a 3. és a 4. kérelmi elemek tekintetében a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésének megsértését állította az egyéb érdekelti ajánlattal összefüggésben. A kérelmező a 3. kérelmi elem tekintetében állította, hogy az egyéb érdekelt ajánlata nem tekinthető érvényesnek, ugyanis több tételsoron azonos cikkszámú termék megajánlása történt és az egyéb érdekelt az erre vonatkozó ajánlatkérői felvilágosításkérésre sem adott elfogadható magyarázatot, így az egyéb érdekelt ajánlata továbbra sem felelt meg a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak. A 4. kérelmi elem tekintetében pedig arra hivatkozott, hogy a 63. tétel alatt megajánlott termék cikkszáma eltér a gyártói megfelelőségi nyilatkozatban foglaltaktól, ekként nem állapítható meg, hogy a benyújtott gyártói megfelelőségi nyilatkozat a megajánlott termékre vonatkozik. Kiemelte, hogy az egyéb érdekelt az ártáblázatban feltüntetett cikkszámú termékre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot a felvilágosításadása keretében csatolta, mely egy másik gyártó másik termékére vonatkozik. Azon túlmenően, hogy álláspontja szerint nem értelmezhető a megajánlott termékhez kapcsolódó egyenértékűség kérdésköre az előírt követelményeknek való megfelelése tekintetében, tartalmi szempontból az a következtetés vonható le, hogy az egyéb érdekelt a hiánypótlás keretében módosította ajánlatát és a korábban megajánlott termék helyett egy másik terméket jelölt meg az arra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat csatolásával.
A kérelmező az 5-7. kérelmi elemek tekintetében a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésének megsértését állította a nyertes ajánlattal összefüggésben. Az 5. kérelmi elem kapcsán rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő részéről a benyújtott ajánlati ártáblázat 25. és 64. tételére azonos cikkszámú termék került megajánlásra, mely nem felel meg azon követelménynek, miszerint az „ugyanazon cikkszámú termék másik soron nem ajánlható meg, minden termék csak egyszer szerepelhet az ajánlatban.” Álláspontja szerint az érintett két sor azonos cikkszámú tételt tartalmazott, az ajánlatkérő által előírt követelménynek való megfelelés pedig csak úgy volt feloldható, amennyiben valamelyik érintett sorra vonatkozóan megajánlott termék helyett egy másik termék kerül megajánlásra. Meglátása szerint a nyertes ajánlattevő felvilágosítása a hiánypótlás korlátjába ütközik, a nyertes ajánlattevő elírásra történő hivatkozása nem alátámasztott, és a gyártói megfelelőségi nyilatkozat alapján nem állapítható meg, hogy a nyilatkozat hatálya kiterjed az ajánlatban szereplő, illetve a hiánypótlás keretében megjelölt új termékre. A 6. kérelmi elem tekintetében pedig arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő a 39. tételre tett megajánlását (az űrtartalom vonatkozásában) hiánypótlása keretében módosította. Álláspontja szerint, mivel az ajánlat tárgyát képező termék helyett másik termék megajánlása nem minősülhet nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javításaként, ezért az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatát a bírálat során nem vehette volna figyelembe. A kérelmező mindezen túlmenően a 7. kérelmi elem kapcsán a 65. tétel alatt megajánlott tétel vonatkozásában állította azt, hogy a megajánlás nem felel meg az ajánlatkérői előírásoknak.
Az ajánlatkérő az 1-3. kérelmi elemek alaptalanságát állítva a 4. kérelmi elem tekintetében kiemelte, hogy az egyéb érdekelt által a 63. tételre vonatkozó megajánlás kapcsán az egyenértékűséget elfogadta. Megállapítható módon az egyéb érdekelt az ajánlatában megjelölt cikkszámú termékre eltérő cikkszámú termék gyártói megfelelőségi nyilatkozatát csatolta, ugyanakkor felvilágosításadás keretében a megajánlott cikkszámú termékre vonatkozóan a gyártói megfelelőségi nyilatkozat csatolásra került. Az 5-6. kérelmi elemekkel kapcsolatosan kiemelte, hogy a nyertes ajánlattevő felvilágosításadása nem ütközött a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti korlátokba, a 7. kérelmi elem tekintetében pedig kiemelte, hogy e körben hiánypótlás, illetve felvilágosításkérés elrendelésére nem került sor, így az ajánlat módosításának kérdése fel sem merült.
A Döntőbizottság döntésében megjelenő főbb megállapítások
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek a 4. kérelmi elemet érintően helyt adott, megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, melyre tekintettel megsemmisítette a módosított összegezést és bírságot szabott ki az ajánlatkérővel szemben. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet az 5-6. kérelmi elemek vonatkozásában elutasította, míg a jogorvoslati eljárást az 1-3. és 7-8. kérelmi elemek tekintetében megszüntette.
A Döntőbizottság előbb hivatalból vizsgálta a jogorvoslati határidő megtartottságát valamennyi kérelmi elem tekintetében, melynek kapcsán figyelemmel volt arra, hogy a kérelmező a módosított összegezés megküldését követően iratbetekintéssel, majd előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek nyomán az ajánlatkérő felvilágosításkérést bocsátott ki mind az egyéb érdekelttel, mind a nyertes ajánlattevővel szemben.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidőt egyértelműen meghatározza, melyet a kérelmező jogsértő eseményről való tudomásszerzéséhez köt. Mivel a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, ezért a tudomásszerzési időpont meghatározása kiemelt jelentőséggel bír. Kiemelte, hogy a jogsértésről való tudomásszerzési időpontot kérelmi elemenként szükséges vizsgálni, az egyes kérelmi elemek vonatkozásában külön-külön tudomásszerzési időpontok állapíthatók meg, a Kbt. 149. § (1) bekezdés c) pontja értelmében pedig a jogsértésről való tudomásszerzést kérelmi elemenként kell megjelölni (figyelemmel a Kúria Kf.VI.40.227/2020/5. és Kfv.II.37.604/2017/5. számú ítéleteiben foglaltakra).
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a Kbt. 148. § (3) bekezdésére figyelemmel a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén a jogsértés tudomásra jutásától számított tíz napon belül nyújtható be jogorvoslati kérelem. Amennyiben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését követően iratbetekintést vagy előzetes vitarendezést kérelmeznek, akkor a jogsértés tudomásra jutásának időpontját a Kbt. 148. § (7) és (7a) bekezdései határozzák meg. Iratbetekintés esetén az iratbetekintés befejezésének napját, előzetes vitarendezés kezdeményezése esetén pedig az ajánlatkérői válaszra nyitva álló határidő lejártának napját kell a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni. Ha iratbetekintést követően előzetes vitarendezést is kezdeményeztek, akkor a Kbt. rögzíti, hogy az előzetes vitarendezés esetén meghatározott tudomásra jutási időpont irányadó. Tehát ilyen esetben legkésőbb ezen tudomásra jutási időponttól számított tíz napon belül nyújtható be jogorvoslati kérelem. Fontos, hogy az iratbetekintés és az előzetes vitarendezési kérelem is a megjelölt jogsértésre vonatkozzon és a Kbt.-ben előírt határidőben történjen.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmező az 1. kérelmi elem tekintetében azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az összegezés módosítását nem indokolta, a 2. kérelmi elem körében pedig azt, hogy az összegezés módosításának nem állt fenn a jogalapja. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a módosított összegezés megküldésére 2025. március 31. napján sor került, a kérelmező által állított jogsértések tekintetében pedig mindazon túl, hogy e vonatkozásban nem is szükséges, iratbetekintésre sem került sor. Így figyelemmel arra, hogy a tudomásszerzés 2025. március 31. napjával megtörtént, a 2025. április 10. napján benyújtott előzetes vitarendezési kérelem előterjesztése önmagában is késedelmesen történt meg az 1-2. kérelmi elemek alatt megjelölt jogsértések kapcsán. A Döntőbizottság e körben tehát nem fogadta el az 1-2. kérelmi elem kapcsán tudomásszerzés időpontjaként az ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelemre adott válasz megküldésének a napját, hiszen – a Kbt. 148. § (7) bekezdésben és a Kbt. 80. § (1) bekezdésben rögzítettek alapján – jelen esetben a jogorvoslati határidő számítása kapcsán sem az iratbetekintés, sem az azt követően benyújtott előzetes vitarendezési kérelem nem tolja ki a jogsértésről való tudomásszerzés idejét. A Döntőbizottság ekként az 1-2. kérelmi elemek elkésettségét állapította meg és e körben a jogorvoslati eljárás megszüntetése felől döntött.
A Döntőbizottság azon túlmenően, hogy a 3-6. kérelmi elem tekintetében a fentiek alapján megállapította, hogy azok előterjesztésére határidőben került sor, a 7. kérelmi elem kapcsán rögzítette, hogy a kérelmező az e kérelmi elem alatt vitatott 65. tétel kapcsán is iratbetekintésen vett részt, mely tétel tekintetében is sor került előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére. A Döntőbizottság e körben rögzítette, hogy a Kbt. 80. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül kell tájékoztatnia a kérelmezőt, vagy a Kbt. 80. § (4) bekezdés alapján ugyanezen időtartamon belül jogosult a Kbt. 71. § szerint hiánypótlást vagy felvilágosítást kérni. Amennyiben az ajánlatkérő az előírt három munkanapon belül a Kbt. 71. § szerinti eljárási cselekményt végez, akkor érvényesül az, hogy hét munkanapon belül kell megküldenie válaszát az előzetes vitarendezési kérelmi elem tekintetében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 65. tétel vonatkozásában az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem nyomán nem tett intézkedést, ekként az ajánlatkérőnek ezen tétellel összefüggésben a Kbt. 80. § (3) bekezdése szerinti három munkanapos válaszadás az irányadó, amely időtartamon belül az ajánlatkérőnek meg kell küldenie a kérelmezőnek az előzetes vitarendezési kérelmi elemre vonatkozó válaszát, ezen határidőn túlmenően elkésett az ajánlatkérői válasz. A tárgyi esetben tehát a határidő 2025. április 15. napján lejárt. Ezért e tekintetben a Kbt. 148. § (7) bekezdés db) pontja szerinti eset áll fenn, mert az ajánlatkérő 2025. április 15. nap helyett csupán 2025. április 23. napján küldte meg álláspontját a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényessége körében a 65. termék tekintetében. Azonban mivel egy adott jogsértésről való tudomásszerzési időpontnak nem az ajánlatkérői válasz tényleges megküldésének időpontja, hanem – a Kbt. 148. § (7) bekezdés db) pontja szerint – az ajánlatkérői álláspont megküldésére nyitvaálló határidő lejártának napja irányadó abban az esetben, amikor a hivatkozott jogsértéssel kapcsolatosan az ajánlatkérő álláspontját határidőben nem küldte meg, ezért a 7. kérelmi elem tekintetében nyitvaálló jogorvoslati határidő 2025. április 25. napján letelt. A Döntőbizottság mindezek alapján a 7. kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy az e tekintetben előterjesztett jogorvoslati kérelem elkésett, ezért a jogorvoslati eljárást e tekintetben is megszüntette.
A Döntőbizottság előbb a 4. kérelmi elemet vizsgálta meg, mely tekintetében a kérelmező az egyéb érdekelti ajánlattal összefüggésben állított jogsértést. A kérelmező e körben azt sérelmezte, hogy az egyéb érdekelt a 63. tétel kapcsán nem a megajánlott termékre vonatkozó gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatot, hanem egy másik termékre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot csatolt, amely nem fogadható el. A Döntőbizottság megvizsgálta az egyéb érdekelt e körben tett ajánlatát és az e körben benyújtott dokumentumokat és megállapította, hogy az egyéb érdekelt a 63. tétel kapcsán az ajánlatában megajánlott cikkszámú termék vonatkozásában nem a termékre vonatkozó nyilatkozatot csatolt felvilágosításadása keretében. Rögzítette, hogy az egyéb érdekelt a 63. termékként megajánlott terméktől teljesen eltérő gyártótól származó, teljesen más megnevezésű, más cikkszámú termékre vonatkozóan nyújtott be gyártói igazolást, ami nem igazolja az érdekelt által megajánlott termék gyártói megfelelőségét. Nem fogadható el az, hogy a más gyártó termékére vonatkozó gyártói megfelelőségi nyilatkozat mellett az egyéb érdekelt becsatolta a megajánlott termék gyártójától származó nyilatkozatot, hogy az érdekelt által megajánlott termék egyenértékű más termékkel. Ez nem igazolja az érdekelt által megajánlott termék megfelelőségét. Kizárólag, közvetlenül a megajánlott termékre vonatkozó gyártói nyilatkozat felel meg az ajánlatkérő által megkövetelt igazolási módnak. Az érdekelt az ajánlatkérő által előírt, a megajánlott termékre vonatkozó gyártói megfelelőségi nyilatkozatot nem csatolt felvilágosítás, hiánypótlás során sem, így az ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban, közbeszerzési dokumentumokban foglalt előírásoknak, ajánlata érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Az ajánlatkérő ezért nem megfelelően bírálta el az érdekelt ajánlatát és jogsértő módon nem állapította meg az érdekelt ajánlatának érvénytelenségét a 63. tétel tekintetében megajánlott termékre vonatkozó gyártói megfelelőségi nyilatkozat hiányára tekintettel. Minderre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, ezért az ajánlatkérő módosított összegezésének a megsemmisítése felől döntött. A Döntőbizottság rögzítette továbbá, hogy a 4. kérelmi elem körében megállapított jogsértésre, az egyéb érdekelt ajánlatának érvénytelenségére és az érdekelt ajánlatának érvényességét megállapító ajánlatkérői döntés megsemmisítésére figyelemmel a 3. kérelmi elemben előadottak vizsgálata okafogyottá vált, ezért e tekintetben a Döntőbizottság megszüntette a jogorvoslati eljárást.
A Döntőbizottság a fentieket követően az 5. kérelmi elemet vizsgálta meg, mely tekintetében a kérelmező a nyertes ajánlattevői ajánlattal összefüggésben állított jogsértést. A kérelmező e körben azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő részéről az ajánlati ártáblázatában a 25. és a 64. tétel tekintetében azonos cikkszámú termék került megajánlásra, mely nem felel meg az ajánlatkérő által előírt követelménynek. Meglátása szerint az ellentmondás feloldására kizárólag úgy kerülhetett sor, hogy valamely termék helyett más termék került megajánlásra. A Döntőbizottság a kérelem keretei között megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ártáblázatát és megállapította, hogy a megajánlott terméket nem csak a cikkszám azonosíthatta be, hanem a termék megnevezése is, annak megjelölt ára, klasszifikációs kódja is. Ezek alapján a nyertes ajánlattevő ártáblázatában a 25. és a 64. termék tekintetében megtett ajánlata egy meghatározott termékre vonatkozott, így azok egyértelműen azonosíthatók. A két tételszámú, 25. és 64. termék esetében a nyertes ajánlattevő különböző termékre tett ajánlatot, amit egyértelműen jelölt a megajánlott termék megnevezése, ára, klasszifikációs kódja. Kizárólag a cikkszámuk megjelölése volt azonos. Az ajánlatkérő felvilágosítás keretében az azonos cikkszám megjelölés tisztázását kérte a nyertes ajánlattevőtől, aki rögzítette, hogy a 64. termék esetében véletlenül elírásra került a cikkszám, és megjelölte a 64. termék helyes cikkszámát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ezzel tisztázta az ellentmondást az ajánlatában, miszerint azonosíthatóan két különböző terméket ajánlott meg a 25. és a 64. tétel esetében, viszont mégis azonos cikkszám került megjelölésre. Ezzel nem módosította az ajánlatát, nem más terméket ajánlott meg, hanem az ajánlatban megajánlott termék változatlan maradt, kizárólag az elírt cikkszámot jelölte meg helyesen a 64. tétel esetében. A Döntőbizottság megállapította, hogy mindez megfelel a Kbt. 71. §-ban megjelölt szabályoknak. A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő köteles a felvilágosítás lehetőségét biztosítani, ha az ajánlatban nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat van. Ezen előírás azt célozza, hogy az ajánlatban lévő nem jelentős hiba javítható legyen, hogy egy elírás miatt ne legyen érvénytelen egy ajánlat. Rögzítette, hogy a tárgyi esetben a nyertes ajánlattevő nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibát javított, mert az ajánlatában a megajánlott termék egyértelműen megjelölésre került, azonosítható volt, egyértelműen megállapítható volt, hogy a 25. és a 64. tétel alatt két különböző terméket ajánlott meg különböző megnevezéssel, különböző árral, különböző klasszifikációs kóddal, mégis a cikkszámuk megjelölése azonos volt. Ebből fakadóan az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentés tisztázható, mely a felvilágosítás során a nyertes ajánlattevő részéről megtörtént. A nyertes ajánlattevő nem ajánlott meg új terméket egyik tétel esetében sem, hanem rögzítette, hogy a 64. termék cikkszáma elírásra került, mely esetében megjelölte a helyes cikkszámot. A felvilágosítás megadása nem változtatta meg a megajánlott termék megnevezését, árát, egyéb paramétereit sem, és mindez nem járt alapelvi sérelemmel sem. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő felvilágosítása a 25. és a 64. tétel tekintetében megfelelő volt, tisztázta az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentést, így az elfogadható volt, ajánlata emiatt nem érvénytelen.
A Döntőbizottság végezetül a 6. kérelmi elemet vizsgálta meg, mely tekintetében a kérelmező a nyertes ajánlattal összefüggésben állított jogsértést. A kérelmező e körben azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő módosította ajánlatát a 39. tétel alatt megajánlott termék tekintetében. A Döntőbizottság e körben megvizsgálta a vitatott ajánlatot és megállapította, hogy tárgyában azonos, de azon belül két különböző termék került megjelölésre a 38. és a 39. tétel alatt, melyet a különböző cikkszám megjelölés mellett a termékek eltérő megnevezése, illetve árai is alátámasztanak. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő azon felhívására, hogy tisztázza a kétféle termék méretét, az elírás tényét rögzítette, és az ártáblázatban a 39. termék űrtartalmát javította. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ezen hiba javításával nem módosította az ajánlatát, a 38. és a 39. termékek esetében a megajánlott termék nem változott, a nyertes ajánlattevő az ajánlatában található ellentmondást az ajánlatkérő felhívására tisztázta. A Döntőbizottság megállapította, hogy mindez megfelel a Kbt. 71. §-ban megjelölt szabályoknak. Az ajánlatkérő köteles a felvilágosítás lehetőségét biztosítani, ha az ajánlatban nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat van. Ezen előírás azt célozza, hogy az ajánlatban lévő nem jelentős hiba javítható legyen, hogy egy elírás miatt ne legyen érvénytelen egy ajánlat. Tárgyi esetben a nyertes ajánlattevő nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibát javított, mert az ajánlatában a megajánlott termék egyértelműen megjelölésre került, azonosítható volt, egyértelműen megállapítható volt, hogy a 38. és 39. tétel alatt egyazon tárgyú termék esetében két különböző terméket ajánlott meg különböző árral, különböző cikkszámmal, különböző megnevezéssel, ami utalt az eltérő méretre, mégis a méret megjelölése azonos volt. Ebből fakadóan az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentés tisztázható, mely a felvilágosítás során a nyertes ajánlattevő részéről megtörtént. A Döntőbizottság rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő nem ajánlott meg új terméket a 39. tétel esetében, hanem azt rögzítette, hogy a 39. termék mérete elírásra került, mely esetében megjelölte a helyes méretet. A felvilágosítás megadása nem változtatta meg a megajánlott termék cikkszámát, megnevezését, árát, egyéb paramétereit sem, mindez nem járt alapelvi sérelemmel sem. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ez megfelelt az ajánlatkérő előírásának is, miszerint 2 féle méretű terméket kell megajánlani a 38. és 39. tétel esetében. A nyertes ajánlattevő által megajánlott ugyanazon tárgyú termék különböző méretű volt.
A határozattal szemben kereset került benyújtásra.