Kérdések és válaszok

1. Egy Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pontja szerinti klasszikus ajánlatkérő (továbbiakban: Ajánlatkérő) a 100%-os tulajdonosa egy Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti klasszikus ajánlatkérőnek (továbbiakban: Jogi személy). Az Ajánlatkérő és az ingatlankezelési céllal létrehozott Jogi személy között a jövőben megkötésre kerülő szerződés (továbbiakban: Szerződés) célja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti lakásgazdálkodási feladatok ellátása. A lakáscélú ingatlanok bérletére vonatkozó szabályokat, valamint a szociális helyzet alapján, költség elven és piaci alapon a lakbérek mértékét az Ajánlatkérő önkormányzati rendeletben határozza meg, továbbá az Ajánlatkérő önkormányzati rendeletében a Jogi személyt jelölte ki arra, hogy a tulajdonában álló lakáscélú ingatlanok tekintetében gyakorolja és teljesítse a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, közszolgáltatási szerződés alapján. A bérbeadói jogok és kötelezettségek az irányadó jogszabályok alapján az átadott lakáscélú ingatlanok teljeskörű kezelési, üzemeltetési, karbantartási és a lakások és a helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges mértékű felújítási feladatokat foglalják magukba. A megkötésre kerülő szerződés tevékenységeiből kizárólag az Ajánlatkérőnek származna árbevétele a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:358. § (5) bekezdése alapján, amely bevétel az Ajánlatkérő tulajdonában álló és a Jogi személy részére időlegesen és ingyenesen átengedett lakáscélú ingatlanok bérbeadásával összefüggő bérleti díj, valamint a járulékos költségek (pl. külön szolgáltatások, lift díj stb.) bérlők által megfizetett ellenértéke, amelyet Ajánlatkérő önkormányzati rendeletben határoz meg. Az így befolyt árbevétel felett kizárólag az Ajánlatkérő rendelkezne, úgy, hogy a Szerződés alapján a tevékenységéből származó teljes árbevételt mintegy engedményezi a Jogi személy részére a bérlemények működtetési költségének fedezetéül, melyhez a bevétellel nem fedezett kiadások mértékéig támogatást is biztosít. A fenti körülményeken túl, a megkötésre kerülő szerződés tervezetében foglalt rendelkezések szerint a Jogi személynek az együttműködésből pénzügyi nyeresége nem származik. Az Ajánlatkérő és a Jogi személy között nem állnak fenn a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja szerinti kivételi kör feltételei, mivel a Jogi személy éves nettó árbevétele tekintetében nem valósul meg a h) vagy i) pontban rögzített 80%-os feltétel. A Kbt. 9. § (8) bekezdés k) pontja alapján viszont a törvényt – amennyiben a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja. A kérdés arra irányul, hogy a Kbt. 9. § (8) bekezdés k) pontjában foglalt kivételi kör a fentiek alapján alkalmazható-e az Ajánlatkérő és a Jogi személy között megkötésre kerülő Szerződésre.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A rendelkezésre álló információk alapján a Közbeszerzési Hatóság arra következtet, hogy az állásfoglalás kérés szerinti esetben az Ajánlatkérő és a Jogi személy viszonylatában kötendő lakásgazdálkodási tárgyú szerződés vonatkozásában nem valósul meg a Kbt. 9. § (8) bekezdés k) pont szerinti kivételi kör alkalmazhatósága. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió Bírósága és a hazai ítélkezési gyakorlat következetesen szigorúan és megszorítóan rendeli értelmezni a kivételi körök fennállását, melyek csak a szükséges mértékre korlátozva alkalmazhatóak, és nem célozhatják a közbeszerzés megkerülését.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 9. § (8) bekezdés k) pontja szerinti kivételi kör alkalmazásának a feltételei az alábbiak:

a) a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése; b) a szolgáltatást a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása nyújtja; c) a szolgáltatást jogszabály vagy hatósági határozat alapján nyújtja; d) e jogszabály vagy hatósági határozat kizárólagos jogot biztosít; e) e jogszabály vagy hatósági határozat által biztosított kizárólagos jog az EUMSZ-szel összhangban áll.

Az a) pont fennállásának vizsgálata körében azt kell eldönteni, hogy a beszerzés szolgáltatás megrendelésnek minősül-e. Az állásfoglalás kérésben szereplő információk alapján ezt eldönteni nem lehetséges, ugyanis aszerint a Jogi személy feladatai között előfordulhatnak felújítási munkálatok is (melynek ellenértékét Ajánlatkérő fedezné), ami felveti annak a lehetőségét, hogy a szerződés tárgya kiterjed építési beruházási feladatokra is. A szerződés műszaki tartalmának Kbt. 8. § (1)-(6) bekezdése szerinti tárgyának meghatározása Ajánlatkérő jogi felelőssége. A b) pont szerinti feltétel, miszerint a szolgáltatást egy Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő nyújtja, az állásfoglalás-kérés tartalma szerint fennáll. A c) pont alapján szükséges, hogy a szolgáltatás nyújtása jogszabályon alapuljon. A Jogi személyt az önkormányzat rendeletben jelölte ki arra, hogy a tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában lakásgazdálkodási feladatokat ellásson. Az önkormányzati rendelet Magyarország Alaptörvénye T) cikk (2) pontja alapján jogszabálynak minősül, így amennyiben az önkormányzati rendelet tartalma alapján kijelöli a Jogi személyt erre a feladatra, a c) pont szerinti feltétel megállapítható. Ugyancsak az önkormányzati rendelet tartalma a mérvadó a d) pont vizsgálata során is, miszerint az ténylegesen kizárólagos jogot biztosít-e a Jogi személy részére. A kizárólagos jognak a szolgáltatás teljes egésze tekintetében fenn kell állnia. A Kbt. egyebekben nem határozza meg a kizárólagos jog fogalmát, ilyen definíciót a közbeszerzési vonatkozású irányelvek sem tartalmaznak, így minden olyan, jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott rendelkezés releváns lehet, mely eredményeképp egy adott tevékenység csak egy meghatározott személy/szervezet által végezhető. Amennyiben az a)-d) pontok fennállása megállapítható, további feltételként azt kell vizsgálni, hogy a kizárólagos jog az EUMSZ 51-52., illetve 62. cikke alapján – az Európai Unió Bíróságának esetjogával összhangban – nyomós közérdeken alapul-e, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokkal igazolható-e.

Az EUMSZ 62. cikke hivatkozik többek között az EUMSZ 52. cikkére is, amely a szolgáltatásnyújtások szabadságára vonatkozó megengedett korlátozásokról szól. Az EUMSZ 56. cikke szerint tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik nem abban a tagállamban letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy. Ez alól az EUMSZ 62. cikke alapján kivételt képeznek az EUMSZ 52. cikk (1) bekezdésében foglaltak, miszerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát kimondó rendelkezések és az azok alapján hozott intézkedések nem érintik azoknak a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az alkalmazhatóságát, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges elbánást írnak elő a külföldi állampolgárokra nézve. Ezeket a megszorításokat azonban mindig szigorúan a lehető legszűkebb értelemben kell vizsgálni. Ennek megfelelően valószínűsíthető, hogy a lakáscélú ingatlanok teljes körű kezelési, üzemeltetési, karbantartási és esetleges felújítási feladatainak ellátása nincs közvetlen kapcsolatban a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészségüggyel. Erre figyelemmel a Kbt. 9. § (8) bekezdése szerinti kivételi kör ebben az esetben nem alkalmazható.

2. Egy Nonprofit Zrt. az Önkormányzatának 100% tulajdonú gazdasági társasága az alábbi szervezeti felépítéssel: 1. Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Irányítja a Társaság jogszerű, az alapító Önkormányzata (a továbbiakban: Alapító) és a Társaság érdekeinek megfelelő működését. 2. Az Igazgatóság három természetes személy tagból áll. Az Igazgatóságban városi önkormányzati képviselő nem tölt be tisztséget. 3. Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság elnökét az Alapító jelöli ki, aki nem lehet városi önkormányzati képviselő. 4. Az Igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg és dönt a módosításáról. Tudomásul vételre megküldi a társaság Felügyelőbizottságának és az Alapítónak. A Felügyelőbizottságban városi önkormányzati képviselő nem tölt be tisztséget. A Zrt. önkormányzattól átruházott közfeladatokat - piac üzemeltetése, településüzemeltetés, helyi közművelődési tevékenységek ellátása - és piaci alapon egy gyógyfürdő üzemeltetését látja el. A Zrt. teljes bevételének 80%-a a gyógyfürdő üzemeltetéséből, mint szolgáltatásból és kapcsolódó kereskedelmi tevékenységből folyik be. A további 20% pedig az Alapító támogatása a közfeladatok és egyéb feladatok ellátásához. Az önkormányzat közbeszerzési szabályzata az önkormányzat által meghirdetésre kerülő közbeszerzési eljárások megindításának, lefolytatásának és az eredményről történő döntésének a hatáskörét az önkormányzat egyik bizottságához delegálja. A bizottság 5 fős, melyből három tag önkormányzati képviselő és két tag külsős magányszemély. A magányszemélyek egyike sem tagja a Zrt. vezető tisztségviselőinek vagy munkavállalóinak. A Zrt. abban kérte a Hatóság állásfoglalását, hogy a Zrt. indulhat-e az önkormányzata által meghirdetett közbeszerzéseken.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az összeférhetetlenség nem következik be automatikusan a fenti tulajdonosi, finanszírozási, irányítási viszonyok mellett, hanem az adott közbeszerzésben fennálló tényleges állapotot kell vizsgálni. A Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint általánosságban a Zrt. ajánlattevőként részt vehet az önkormányzat, mint ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárásban, amennyiben a feladat- és felelősségi körök megfelelően elhatárolásra kerülnek, továbbá nem rendelkezik olyan, versenyelőnyt biztosító többletinformációval, amely torzíthatná a versenyt. Ugyanakkor az ajánlatkérőnek minden egyes közbeszerzési eljárásban egyedileg kell megvizsgálnia, hogy fennáll-e tényleges összeférhetetlenségi helyzet.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 25. § (4) bekezdése szerint összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy – ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az összeférhetetlenséggel kapcsolatos 2024. május 9-i keltű útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) szerint, tekintettel arra, hogy a Kbt. nem definiálja a pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltség fogalmát, az ajánlatkérőnek kell megítélnie azt, hogy mit minősít ilyen érdekeltségnek. Csak a kellően jelentős érdek veszélyezteti a feladatok pártatlan ellátását, így egy csekély érdek nem feltétlenül vezet összeférhetetlenséghez. Annak megítélése, hogy egy adott helyzetben mit lehet csekély mértékű érdeknek tekinteni, mindig az eset összes körülményével összefüggésben vizsgálandó. Nincs szükség az összeférhetetlenség konkrét döntéshozatali folyamatra gyakorolt tényleges hatásának bizonyítására [az összeférhetetlenség fogalommeghatározásában szereplő vélelemből („összeférhetetlenségnek tekinthető”) is adódóan]. Az Útmutató alapján a Kbt. 25. § (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségről akkor lehet beszélni, ha valamely olyan objektív körülmény áll fenn, amely befolyásolja az adott személy függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat, mert például nem csak az ajánlatkérő oldalán vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, hanem olyan gazdasági érdekeltséggel rendelkezik, ami releváns a közbeszerzési eljárás tárgya tekintetében, így adott esetben fennáll annak a veszélye, hogy az eljárás előkészítése során nem tud pártatlan lenni, tekintettel a céges érdekeire. Amennyiben az ajánlatkérő ezt a helyzetet előrelátóan kezeli, és az összeférhetetlenséggel érintett személy dokumentáltan nem kerül be az eljárás előkészítésébe az ajánlatkérő oldalán, olyan információ nem jut a birtokába, ami versenyelőnyt jelentene számára a közbeszerzési eljárásban, akkor az összeférhetetlenség ilyen módon megelőzhető. A puszta tulajdonosi összefonódás önmagában nem alapozza meg az összeférhetetlenség fennállását. Ajánlatkérőként az önkormányzatnak arra kell figyelemmel lennie, hogy az előkészítési és bírálati folyamatból kizárja azokat a személyeket, akik összeférhetetlenséggel érintettek lehetnek. Ennek érdekében vizsgálni szükséges azt is, hogy a polgármester az ajánlatkérő szervezetben ellát-e előkészítő vagy döntéshozói feladatot, illetve fennáll-e közte és a Zrt. között bármilyen jogviszony vagy érdekeltségi kapcsolat. Az összeférhetetlenség megelőzése érdekében továbbá indokolt biztosítani, hogy az önkormányzat képviseletében eljáró személy a Zrt-nél betöltött tulajdonosi képviselői minőségében ne vehessen részt a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő döntéshozatalban, és e körben ne gyakorolhasson utasítási jogot.

Különös figyelmet igényel az a helyzet, amikor a Zrt. esetlegesen közreműködik az önkormányzat által lefolytatni kívánt közbeszerzési eljárás előkészítésében, majd ebben az eljárásban később ajánlattevőként is részt kíván venni. A Kbt. 25. § (8) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles olyan előzetes intézkedéseket hozni (minden olyan információ közlése a potenciális ajánlattevőkkel, amelynek az előkészítésben résztvevő is birtokában van, hosszabb ajánlattételi határidő biztosítása), amelyek biztosítják, hogy az előkészítésbe bevont gazdasági szereplő részvétele ne eredményezze a verseny torzulását. Amennyiben azonban az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése más módon nem garantálható, az ajánlatkérő köteles a Zrt.-t a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján kizárni az eljárásból. Az Útmutatóban írott példa alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésében, döntésében résztvevő polgármester egyidejűleg egy olyan önkormányzati cégnek is a tulajdonosi képviselője, amely cég indulni kíván az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljáráson. Azonban ez esetben kiemelten szükséges lehet vizsgálni, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség, melynek megdöntésével kapcsolatban iránymutatásul szolgálhat a korábbi döntőbizottsági gyakorlat (lásd D.50/13/2020. döntőbizottsági határozat), miszerint az ajánlatkérői és ajánlattevői oldal megfelelő elhatárolása megfelelő eszköz lehet erre. Az Útmutató példaként említi, hogy „amikor az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű cég tulajdonosi képviselője a polgármester, azonban a polgármester nem tünteti fel az érdekeltségi nyilatkozatában ezt a víziközmű céget, tekintettel arra, hogy nem a személyes érdekeltségi körébe tartozik, viszont ez a víziközmű cég ajánlattevőként indulni kíván az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljáráson, akkor a lentiekben felsorolt ajánlattevői és ajánlatkérői feladatok, funkciók elhatárolása adott esetben megoldás lehet az összeférhetetlenség elkerülésére.

Tehát a fentiek alapján nem csak az ajánlatkérői oldalon, hanem az ajánlattevői oldalon is szükséges intézkedések megtétele a felelősségi körök, döntési jogkörök, feladatok elválasztására, lehatárolására, amellyel biztosítható a két szervezet egymástól való eltávolítása, továbbá megelőzhető, illetve minimalizálható az összefonódásból, alá-fölé rendeltségből fakadó kettős érdekeltség megjelenése. A Bizottság által kiadott „Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló” közlemény (továbbiakban: Bizottsági közlemény) (2021/C 121/01) is kiemeli, hogy „A feladatok elkülönítésének elve annyiban releváns, amennyiben kisebb az összeférhetetlenség valószínűsége, ha a feladatokat megfelelően elkülönítik, azaz a feladatok megfelelő elkülönítése minimálisra csökkenti az összeférhetetlenség kockázatát.” Az állásfoglalás-kérésben írott intézkedések (a felügyelőbizottságnak és az Igazgatóságnak nem tagja önkormányzati képviselő, az Igazgatóság elnökének nem lehet képviselő testületi tagot választani, az önkormányzat közbeszerzési eljárásai megindításáról, lefolytatásáról és az eredményről való döntés az önkormányzat bizottságához került delegálásra, melynek tagjai nem a Zrt. tisztségviselői vagy munkavállalói stb.) megfelelők lehetnek az összeférhetetlenség kockázatának minimálisra csökkentésére, azonban azok teljeskörűsége tekintetében nem adható állásfoglalás.

3. Sért-e bármilyen szabályt az, ha egy potenciális ajánlattevő olyan cég(ek) szakmai referenciáit kívánja felhasználni alkalmassága igazolására, mely referenciákat ő maga adott ki egy korábbi elvégzett munkán?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. nem tiltja, hogy a kapacitást biztosító szervezet olyan referenciát mutasson be, melynek a teljesítését korábban az őt igénybe vevő ajánlattevő igazolta. A referencia, mint olyan az azt teljesítő gazdasági szereplőhöz köthető, nem pedig az azt kiállító szervezethez/személyhez.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] rendelkezik az alkalmasság igazolásának módjáról. Figyelemmel arra, hogy konkrétabb információ nem áll rendelkezésünkre arról, hogy a Kbt. Második vagy Harmadik része szerinti közbeszerzési eljárás kapcsán merül fel a kérdés, illetve nem ismert a beszerzés tárgya sem, konkrétabb jogszabályi hivatkozást a Hatóság nem tud tenni. A Kbt. 65. § (7)-(9) bekezdésére tekintettel általánosságban elmondható, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhet, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A kapacitást biztosító szervezetnek a teljesítés során biztosítania kell az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat rendelkezésre állását a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a referencia tárgyát képező szerződést a kapacitást biztosító szervezet teljesítette egy tőle jogalanyiságában elkülönülő szervezet vagy személy részére, és a referencia egyébként az ajánlatkérő által előírt tartalmi követelményeknek is megfelelt, akkor azt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia. Amennyiben a referencia-igazolásban foglaltakkal kapcsolatban felmerül Ajánlatkérő részéről, hogy a referencia-igazolásban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, adott esetben élhet a Kbt. 69. § (13) bekezdése szerinti további információ kérés lehetőségével egy esetlegesen a szerződésben harmadik félként szereplő felé.

4. A kérdező állásfoglalás-kérésében a Kbt. 55. § (2)-(3) és (6) bekezdésével kapcsolatban tette fel kérdését. Előadta, hogy álláspontja szerint érdeklődő gazdasági szereplő az, aki gazdasági tevékenysége alapján potenciálisan alkalmas lenne a szerződés teljesítésére, és az ajánlatkérő felé kifejezetten jelzi az érdeklődését az adott közbeszerzési eljárás iránt. Ez történhet például regisztrációval az EKR-ben az adott eljárásnál vagy előzetes piaci konzultáción való részvétellel (szintén regisztrációt követően az EKR-ben az adott eljárásnál). Az érdeklődő gazdasági szereplő: jogosult kiegészítő tájékoztatást kérni, látja az eljárás dokumentumait, kapja a módosításokról, válaszokról szóló értesítéseket. Előzőek alapján az érdeklődő gazdasági szereplő azt a döntését, hogy érdekli-e az adott beszerzés, a felhívás alapján dönti el, amikor az egyéb közbeszerzési dokumentumokat még nem is látja. Az érdeklődő gazdasági szereplőnek az érdeklődéséről szóló döntését az egyéb közbeszerzési dokumentumok és azok feltételeinek módosítása nem befolyásolhatja, mivel nem azok ismeretében hozza meg a döntését az érdeklődés jelzéséről, ezért az egyéb közbeszerzési dokumentumok semmilyen szintű módosítása sem érintheti az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét. Az állásfoglalást kérőnek az a kérdése, hogy a Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások tekintetében mit értett tulajdonképpen a jogalkotó „érdeklődés” alatt, figyelemmel arra, hogy az egy EKR funkció.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdésében szereplő „érdeklődő gazdasági szereplő” kifejezés nem azonos az adott eljárásban EKR-regisztrációval rendelkező, illetve az előzetes piaci konzultáción részt vevő gazdasági szereplők körével. A Kbt. 55. § (6) bekezdése a közbeszerzési dokumentumok módosíthatóságának korlátját kívánja meghatározni, abban az értelemben, hogy nem megengedett olyan módosítás, amely a közbeszerzési eljárás megindításakor fennálló feltételekhez képest érdemben befolyásolja azt, hogy mely gazdasági szereplők képesek az eljárásban részt venni. A Kbt. 55. § (2) és (3) bekezdése a közbeszerzési dokumentumok módosítása esetére határozza meg a kötelezően értesítendő gazdasági szereplők körét. E rendelkezések célja annak biztosítása, hogy minden olyan gazdasági szereplő, akinek az eljárásban való részvételi szándékáról vagy érdeklődéséről ajánlatkérőnek tudomása van, megfelelő időben és egyenlő feltételek mellett értesüljön a változásokról.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Közbeszerzési Hatóság mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a Kbt. 55. § (2)–(3) és (6) bekezdéseiben szereplő „gazdasági szereplő” fogalma nem kapcsolható sem az EKR használatához, sem az előzetes piaci konzultációban való részvételhez. Ennek részbeni oka, hogy ezek a jogintézmények a Kbt. „érdeklődő gazdasági szereplő” fogalmának bevezetését követően jelentek meg. Másrészt a tény, hogy a közbeszerzési eljárások főszabály szerint elektronikus rendszeren keresztül zajlanak, nem indokolhatja az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körének kizárólag a rendszerben aktív használókra való szűkítését.

Az Európai Parlament és a Tanács közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU irányelv (81) preambulum-bekezdése lényegében azt rögzíti, hogy a közbeszerzési dokumentumok módosítása akkor nem megengedett, ha a módosítás alapvetően befolyásolhatja az adott közbeszerzés iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét. Ezt nem egyetlen gazdasági szereplő szemszögéből, hanem a piac jellemzői alapján kell megítélni. Nem célja ugyanis a jogi szabályozásnak az, hogy megakadályozzon olyan kisebb módosításokat, amelyek – akár a gazdasági szereplők tájékoztatás kérését vagy előzetes vitarendezését követően – az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését segítik.

A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti „érdeklődő gazdasági szereplő” fogalomnak a közbeszerzési dokumentumok módosításához kapcsolódó értelmezéséhez nyújt segítséget az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) a C-298/15. sz. Borta ügyben 2017. április 5. napján hozott ítélete. Ebben az ítéletben a Bíróság – többek között – a közbeszerzési dokumentáció módosításának korlátaival foglalkozott. Az ítélet kimondja, hogy a módosítás nem lehet olyan jelentőségű, amely új gazdasági szereplőket vonzana be az eljárásba, vagy éppen kizárna olyanokat, akik az eredeti feltételek mellett képesek lettek volna ajánlatot tenni. Ennek oka, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumok alapján döntenek arról, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban, amennyiben igen, milyen struktúrában (önálló vagy közös ajánlattevőként, kapacitást biztosító szervezet/alvállalkozó igénybevételével vagy anélkül) állítják össze az ajánlatukat. Ha az ajánlatkérő lényegesen megváltoztatja ezeket a feltételeket, akkor egyes szereplők az eljárás megindítását követően válnak képessé a szerződés teljesítésére, mások viszont hátrányba kerülhetnek, mert az eredeti feltételek alapján kezdték kialakítani az ajánlattételi stratégiájukat. Ez a helyzet sértené az egyenlő versenyfeltételeket, ezért nem tekinthető jogszerű módosításnak, hanem új eljárás lefolytatását teszi szükségessé. A Kbt. 55. § (6) bekezdése nem az eljárás iránt érdeklődésüket jelző gazdasági szereplőkre vonatkozó előírást tartalmaz, hanem arra vonatkozik, hogy a közbeszerzési eljárás megindításakor fennálló feltételek alapvetően meghatározzák, hogy egy gazdasági szereplő képes-e az eljárásban részt venni. Ennek megfelelően bármely olyan feltétel módosítása, amely alapvetően befolyásolja az ajánlattételi képességet – akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban –, szükségszerűen hatással van az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körére. A közbeszerzési dokumentumok ilyen jellegű módosítása pedig a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik. A Kbt. 55. § (2) és (3) bekezdése a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelő módosítás mikéntjét és időbeli korlátját, valamint az erről szóló ajánlatkérői tájékoztatási kötelezettséget és annak részletes szabályait rögzíti, biztosítva a transzparenciát és az egyenlő esélyeket a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 55. § (2) és (3) bekezdése szerinti rendelkezések célja, hogy a módosítások ne sértsék a verseny tisztaságát, ne érintsék hátrányosan az egyes gazdasági szereplőket, és az eljárás minden résztvevője számára átlátható, jogszerű keretek között maradjon.

A Kbt. 3. § 21. pontja értelmében közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást meghirdető hirdetmény, az eljárást meghirdető felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

5. Ajánlatkérő a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytat le építési beruházás tárgyban. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban is egyértelműen rögzítette, hogy az egyik értékelési szempont az egyösszegű nettó ajánlati ár (Ft). Az értékelési szempont vonatkozásában az alábbiakat rögzítette: „Felolvasólapon az egyösszegű nettó ajánlati árat kell szerepeltetni. Az értékelési szempontnak az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározott feladat teljes körű elvégzésének ellenértékét tartalmaznia kell. Ezeken túlmenően semmilyen jogcímen nem jogosult ajánlatkérőtől további díj- vagy költségtérítés igénylésére. Az ajánlattevő ezen felül a szerződés időtartama alatt semmilyen költség elszámolására nem jogosult. Az ajánlati árat magyar forintban (HUF) kell megadni, s az nem köthető semmilyen más külföldi fizetőeszköz árfolyamához.” Az ajánlatok bontását követően megállapítást nyert, hogy az egyik ajánlattevő a felolvasólapon nem a nettó ajánlati árát tüntette fel, hanem az ajánlatához benyújtott árazott költségvetésében is szereplő bruttó ajánlati árát. Tekintettel arra, hogy a Kbt. szerinti ajánlati kötöttség az ajánlattevő vonatkozásában már fennáll, van-e lehetőség arra, hogy az ajánlattevő jogszerűen javítsa a felolvasólapon szereplő ajánlati árát? Amennyiben igen, mely eljárási cselekmény keretében lehetséges ez? Az ajánlattevő által benyújtott, ajánlat részeként becsatolt árazott költségvetésből egyértelműen megállapítható az ajánlattevő nettó ajánlati ára. Amennyiben a felolvasólap javítható és a nettó ajánlati ár figyelembe vehető, akkor a javítást elvégző ajánlattevő ajánlati ára a legalacsonyabb összegű és a benyújtott ajánlatok közötti sorrendet is befolyásolja, az eljárás eredményére kihat.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlat tartalmából egyértelműen megállapítható az ajánlattevő értékelési szempontra – jelen esetben az egyösszegű nettó ajánlati árra – tett megajánlása, úgy az ajánlattevő a hiánypótlás vagy felvilágosítás keretében jogszerűen összhangba hozhatja ajánlatának elemeit javított felolvasólap benyújtásával. Ajánlattevő ily módon az ajánlatát érvényessé teheti anélkül, hogy ez a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe ütközne. Kivételt képez ez alól, ha az állásfoglalás kérésben nem részletezett egyéb okból megállapítható az érintett ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a felolvasólapnak nincs megkülönböztetett jelentősége a többi, ajánlat részeként benyújtott dokumentumhoz képest. Az abban szereplő adatok a bontás szempontjából, az alapelvek érvényesíthetősége és a nyilvánosság biztosítása okából jelentős részei az ajánlatnak. Az ajánlatot egységes egészként kell értékelni, amennyiben valamely adat az ajánlat különböző részein eltérő tartalommal szerepel, az ajánlat hibásnak minősül, az ajánlatkérő köteles a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján hiánypótlási vagy felvilágosítási lehetőséget biztosítani. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács hiánypótlás szabályairól szóló útmutatója (2025. május 29.) kiemeli a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) D.527/20/2013. számú határozatát, melyben a Döntőbizottság által rögzítésre került az adott üggyel kapcsolatban, hogy „[...] a felolvasólap az ajánlat része, összeállításának célja, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő rendelkezésére álljon összegyűjtve mindaz az adat, amelyet a jelenlevők a törvénynek a bontási eljárásra előírt rendelkezései alapján megismerhetnek. Fontos annak kiemelése, hogy a Kbt. nem tesz megkülönböztetést a felolvasólap és az ajánlat más elemei (így például a főösszesítő, vállalkozási szerződés tervezet) között az ajánlati kötöttség szempontjából [...]”. A Döntőbizottság D.58/14/2020. számú határozatának 53. pontja továbbá az alábbiakról rendelkezik: „[...] Az ajánlat egységes egészként értékelendő, értékelésre a benyújtott ajánlat teljes tartalma kerül. Lényegében ugyanezen megállapításra mutat rá „A közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat” tárgyában készült kúriai összefoglaló vélemény (2015.EI.II.JGY.E.1.1.) is, mely szerint az ajánlat valamennyi, szerkezetében elkülönült eleme azonos megítélés alá esik az értékelés szempontjából. Amennyiben egy adat az ajánlat eltérő részein más tartalommal jelenik meg, az ajánlat hibás, és az ajánlatkérőnek élnie kell a közbeszerzési törvényben biztosított valamely korrekciós lehetőséggel. A felolvasólapnak sincs megkülönböztetett jelentősége, az abban szereplő, az ajánlatból kiemelt adatok csak a bontás szempontjából, az alapelvek érvényesíthetősége, a nyilvánosság biztosítása okából, technikailag jelentős részei az ajánlatnak.[...]” Egy másik, a D.173/10/2020. döntőbizottsági határozat 65. pontja kiemeli, hogy „[...] A felolvasólapon szereplő nettó ajánlati ár értékelési szempontra vonatkozó összeg téves kitöltése önmagában nem eredményezhet érvénytelenséget abban az esetben, amennyiben az ajánlatban az értékeléssel összefüggő megajánlás egyébként teljeskörűen fellelhető a szakmai ajánlatban, azaz jelen esetben az árazott költségvetésben. Az ajánlatban az árazott költségvetés megtalálható, annak adatai alapján és a főösszesítőben foglaltak szerint megállapítható a kérelmező megajánlása.” A Döntőbizottság hangsúlyozta továbbá, hogy „a Kbt. 71. § (10) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. Az ajánlat érvénytelenségét az eredményezheti, ha a felvilágosítás megadása a (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseibe ütközik, vagy a felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették.[...]” A Döntőbizottság gyakorlatát figyelembe véve, a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban nem írt elő ezzel ellentétes rendelkezést, és egyértelműen megállapítható az ajánlat részeként feltöltött dokumentumok tartalma alapján, hogy mi az ajánlattevő által megajánlott nettó ajánlati ár, akkor kizárólag arra alapozva, hogy a felolvasólapon eredetileg nem az alátámasztó dokumentumokban szereplő összeg került feltüntetésre, nem érvényteleníthető az ajánlat. Amennyiben ajánlattevő jogszerűen benyújt – hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés, esetlegesen önkéntes hiánypótlás keretében – egy javított felolvasólapot is, amelyen az „egyösszegű nettó ajánlati ár” már összhangban van az árazott költségvetésben foglaltakkal, abban az esetben - az ajánlati kötöttség megsértése nélkül - érvényessé nyilvánítható ajánlattevő ajánlata, feltéve, hogy nem merült fel vonatkozásában semmilyen más olyan ok, amely alapján az ajánlatát érvénytelenné lenne szükséges nyilvánítani.

6. 6.1. A szakmai ajánlat hiánypótolható-e, ha az teljes egészében hiányzik, illetve amennyiben részben hiányos vagy hibás? 6.2. A szakmai ajánlatban található, az értékelési szempontokkal kapcsolatos hiány pótolható-e vagy hiba javítható–e a következő esetekben: ha a hiánypótlás nem eredményezi az „értékelési szempont(ok) módosítását”? A hiánypótlás az értékelési szempont(ok)ra adott „ajánlattevői ajánlást” módosítja, de az értékelési sorrendet nem? A hiánypótlás az értékelési szempont(ok)ra adott „ajánlattevői ajánlást” módosítja, és az értékelési sorrendet is? 6.3. A szakmai ajánlatban található hiány pótolható-e vagy hiba javítható-e, ha a hiánypótlás kizárólag arra irányul, hogy a szakmai ajánlat megfeleljen a felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek? 6.4. A szakmai ajánlatban szereplő egyszerű hibák, elírások (pl.: múltbeli esemény dátumának elírása) javíthatók-e hiánypótlás keretében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

6.1. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – a Kbt. 71. § (8) bekezdésére tekintettel – nem jogszerű a szakmai ajánlat hiánypótlása abban az esetben, ha az az ajánlatból teljes egészében hiányzik. Hiánypótlásra a szakmai ajánlat tekintetében kizárólag akkor kerülhet sor, ha az csupán nem jelentős, egyedi részletkérdést érint; a szakmai ajánlat lényegi tartalmának pótlása, illetve annak utólagos létrehozása hiánypótlás keretében nem megengedett.

6.2. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az első kérdésre adott válasz alapján a szakmai ajánlattal kapcsolatos hiánypótlás kizárólag a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti korlátok betartásával lehetséges. A hiánypótlás továbbá az ajánlati kötöttség beálltát követően nem vezethet az értékelési szempont(ok)ra tett megajánlás módosításához, függetlenül attól, hogy az az értékelési sorrendet érinti-e.

6.3. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a szakmai ajánlat hiánypótlása abban az esetben jogszerű, amennyiben az nem jár a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglaltak megsértésével.

6.4. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ilyen adminisztratív jellegű elírások hiánypótlás vagy felvilágosítás keretében történő javítása vélhetően nem ütközik a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

6.1. A Kbt. 69. §-a azt a kötelezettséget írja elő az ajánlatkérők részére, hogy vizsgálják meg, hogy az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők az előírásoknak, a jogszabályoknak megfelelően tették-e meg az ajánlatukat. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során az általa előírt feltételek mentén kell eldöntenie, hogy az ajánlat az előírásoknak megfelel-e, és amennyiben igen, meg kell állapítania az ajánlat érvényességét, ellenkező esetben az érvénytelenséget. A Kbt. 71. § (1)-(3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles alkalmazni a hiánypótlás és a felvilágosításkérés jogintézményét, azonban ezek kizárólag az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvényességének biztosítását szolgálhatják. A hiánypótlás korlátait rögzíti a Kbt. 71. § (8) bekezdése, mely azt a célt szolgálja, hogy a hiánypótlás ne sértse a Kbt. alapelveit, az ne eredményezze az ajánlat érdemi módosítását, továbbá ne vezessen az ajánlattételi határidő lejártát követően új ajánlat benyújtásához. A szakmai ajánlat fogalmát a Kbt. 3. § 37. pontja határozza meg, amely szerint szakmai ajánlatnak minősül a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben rögzített ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat. E definícióból következően megállapítható, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdése egyértelműen kizárja a hiánypótlás alkalmazását abban az esetben, ha a szakmai ajánlat teljes egészében hiányzik az ajánlatból. Amennyiben a szakmai ajánlat teljes egészében hiányzik, nem áll fenn olyan „egyedi részletkérdés” amellyel kapcsolatban hiánypótlási felhívás kibocsátható lenne, a hiánypótlás ez esetben az ajánlat lényegi elemeinek, annak tartalmának utólagos létrehozását eredményezné. A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy a szakmai ajánlat vonatkozásában a nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibák javíthatók, illetve az ilyen jellegű hiányosságok pótolhatók, feltéve, hogy azok módosítása nem érinti sem a teljes ajánlati árat, sem annak értékelés alá eső részösszegét, továbbá nem befolyásolja az ajánlattevők értékelés során kialakuló sorrendjét. Ha az ajánlatban a szakmai megajánlás pontosan beazonosítható és csak valamely, a megajánlást alátámasztó dokumentum hiányzik, akkor ezen hiányok pótlására lehetőséget kell biztosítani az ajánlattevők számára, mivel ezzel a hiánypótlás sem a megajánlást nem változtatja meg, sem az értékelésre kerülő összeget vagy a sorrendet nem módosítja.

6.2. Az értékelési szempontokra vonatkozó hiányok pótlásával kapcsolatban is irányadóak az első pontban leírtak, mely alapján - valamennyi, a második kérdésében feltett esetre vonatkozóan - egyértelműen kijelenthető, hogy a hiánypótlás nem járhat az értékelési szempontra adott megajánlás módosításával, függetlenül attól, hogy a módosítás az értékelési sorrenden változtatna-e. Erre tekintettel az értékelési szempontra tett ajánlat hiánypótlás keretében nem pótolható, figyelemmel arra, hogy a hiánypótlás célja a Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján az ajánlat közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak történő megfelelése, nem a megajánlás utólagos megtétele lehetőségének biztosítása. Ezzel összhangban a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint a szakmai ajánlat körében kizárólag a nem jelentős, egyedi részletkérdésekre vonatkozó hibák javíthatók, illetve az ilyen jellegű hiányosságok pótolhatók. Az átalánydíjas szerződések esetében a Kbt. kifejezetten lehetővé teszi az árazott költségvetés (részletes árajánlat) olyan mértékű módosítását, amely a teljes árat, vagy annak értékelés alá eső részösszegét nem módosítja, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Az állásfoglalást kérő által felvetett esetek kapcsán tisztázni szükséges, hogy mi nem minősül az értékelési szempontokra tett megajánlás módosításának. Amennyiben az ajánlatban semmilyen olyan dokumentum nem található, amely alapján megállapítható az értékelési szempont(ok)ra tett ajánlattevői megajánlás, az a Kbt. 71. § (8) bekezdése értelmében jogszerűen nem pótolható, eredeti megajánlás hiányában nem értelmezhető a módosítás. Amennyiben az ajánlatban benyújtott dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható az ajánlattevő értékelési szempontra tett megajánlása, és a felolvasólap ettől eltérő megajánlást tartalmaz, a felolvasólap javítása nem ütközik a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe. Ekkor a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlat érvényessé nyilvánítható a felvilágosítás kérésre adott válasz és a jogszerűen benyújtott, javított felolvasólap alapján, mely álláspontot a Közbeszerzési Döntőbizottság több alkalommal megerősítette.^[1] Bizonyos esetekben a Kbt. 71. § (9) bekezdése a felolvasólapon szereplő adatok elsődlegességét rögzíti. Ennek megfelelően, amennyiben az értékeléshez a felolvasólapon feltüntetett adat és az azt alátámasztó dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy az ajánlattevő a felolvasólapon az értékelésre kerülő szakember tapasztalatát érintően kedvezőbb értéket tüntetett fel, és e kedvezőbb adat felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében sem támasztható alá, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Amennyiben ugyanakkor a felolvasólap és az alátámasztó dokumentum között fennálló ellentmondás eredményeként a felolvasólapon szereplő adat kevésbé kedvező, az értékelés során továbbra is a felolvasólapon feltüntetett adatot kell figyelembe venni. Abban az esetben, amennyiben a felolvasólap nem került benyújtásra, és a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti információk – vagyis az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülő főbb számszerűsíthető adatok – az ajánlat egyéb részeiből egyértelműen megállapíthatók, a felolvasólap hiánypótlás keretében benyújtható. Ezzel szemben, amennyiben bármely értékelési szempontra tett megajánlás hiányzik az ajánlatból, és az a benyújtott dokumentumok alapján egyáltalán nem állapítható meg, a hiány hiánypótlás útján nem orvosolható. Nem minősül továbbá az értékelési szempontra tett megajánlás módosításának többek között a számítási hiba javítása.

6.3. A 6.3. kérdésre adott válasz körében a Közbeszerzési Hatóság utal arra, hogy a 6.1. és 6.2. kérdésre adott válaszokban részletesen bemutatásra került a szakmai ajánlat hiánypótolhatóságának jogszabályi kerete és a kapcsolódó hatósági gyakorlat, amely iránymutatás a jelen kérdés megítélése során is irányadó.

6.4. A feltett kérdésre általános érvényű, minden esetre kiterjedő válasz nem adható. Annak megítélése ugyanis, hogy egy adott elírás vagy pontatlanság a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának minősül-e, minden esetben az eljárás konkrét körülményeire figyelemmel, az ajánlat teljes tartalmának, az értékelési szempontoknak, valamint az adott hiány vagy hiba ajánlati árra és az ajánlattevők közötti értékelési sorrendre gyakorolt hatásának mérlegelésével dönthető el.

---

^[1] Lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.527/20/2013., D.58/14/2020. és D.173/10/2020. számú határozatait.

7. A közbeszerzési dokumentumok szerzői jogi védelem alá esnek-e, illetve ha igen, ki rendelkezik a szerzői jogokkal?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Azt, hogy mely alkotások esnek szerzői jogi védelem alá, valamint azt, hogy ezek a szerzői jogok milyen körülmények között és milyen mértékben ruházhatók át, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szabályozza. Konkrét esetben a közbeszerzési dokumentumok elkészítésének tárgyában kötött megbízási szerződés és az Szjt. az, ami irányadó abban a kérdésben, hogy Ajánlatkérő milyen szerzői jogokat szerzett meg ezen közbeszerzési dokumentumok vonatkozásában.

8. Helyes-e azon értelmezés, hogy a „92610000-0” CPV kód alá nem csak a komplex üzemeltetési szolgáltatás tartozik, vagyis nem csak olyan szolgáltatás, amely egy sportlétesítmény komplex üzemeltetésére vonatkozik, hanem olyan szolgáltatás is, amely sportlétesítmény üzemeltetéséhez kapcsolódik (pl. sportlétesítmény állandó őrzése; sportlétesítmény takarítása stb.)? 8.2. Amennyiben helyes a 8.1. pontban foglalt értelmezés, akkor az egyes üzemeltetési szolgáltatások (pl. sportlétesítmény állandó őrzése; sportlétesítmény takarítása stb.) tekintetében fennáll-e a részekre bontás tilalma a becsült érték meghatározása szempontjából vagy esetleg részekre bonthatók, figyelemmel az egyes, sportlétesítmény üzemeltetési szolgáltatáson belüli üzemeltetési szolgáltatások eltérő műszaki tartalmára, jellegére?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

8.1. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 92610000-0 CPV kód alá nem kizárólag a komplex üzemeltetési szolgáltatások tartoznak, hanem minden olyan szolgáltatás is ide tartozhat, amely sportlétesítmény üzemeltetésére vonatkozik, például ilyen lehet a létesítmény állandó őrzése, takarítása vagy más részfeladatok ellátása. A többesszám használata a CPV kód megnevezésében arra utal, hogy a kód alá különböző típusú üzemeltetési szolgáltatások sorolhatók, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás a létesítmény teljes körű működtetését vagy csak egy részfeladatát fedi le.

8.2. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a részekre bontás tilalmának vizsgálatakor Ajánlatkérő minden esetben a Kbt. 19. § (1)-(3) bekezdésének megfelelően köteles eljárni, függetlenül az alkalmazandó eljárásrendtől. Amennyiben Ajánlatkérőnek több, ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló (műszaki és gazdasági funkcionális egységet képező) szolgáltatás megrendelésre vonatkozó igénye merül fel, és azok beszerzése több szerződés útján valósul meg, Ajánlatkérőnek a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell vennie.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

8.1. Az Európai Parlament és a Tanács közbeszerzésekről szóló 2014/24 Irányelve meghatározza azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetében kevésbé valószínű, hogy a szerződésekhez nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők határon átnyúló érdeke kapcsolódik (kivéve pl. ha határon átnyúló projektek uniós finanszírozásból valósulnak meg). E szolgáltatásoknál – amennyiben az érték nem éri el az uniós értékhatárt – a Kbt. nem alkalmazandó, illetve az általános uniós értékhatártól eltérően magasabb uniós értékhatár került megállapításra. A Bizottság 213/2008/EK rendelete (továbbiakban: CPV rendelet) alapján a 92600000-7 CPV kódú Sportszolgáltatások körébe az alábbi szolgáltatások tartoznak: 92610000-0 Sportlétesítmény-üzemeltetési szolgáltatások, 92620000-3 Sporttal kapcsolatos szolgáltatások, 92621000-0 Sportesemény-támogatási szolgáltatások, 92622000-7 Sportesemény-szervezési szolgáltatások. A CPV kódok tartalmának meghatározásában segítségül szolgál az Európai Unió CPV 2008 Magyarázó Megjegyzések elnevezésű hivatalos kiadványa, mely a következő linken érhető el: https://kozbeszerzes.hu/media/documents/cpv_2008_explanatory_notes_hu.pdf

A dokumentum szerint a 926 csoport: Sportszolgáltatások a következőket tartalmazza: Sportlétesítmények – amelyekben bármiféle sportesemény zajlik – működtetési szolgáltatásai (e létesítmények közé tartoznak a bekerített vagy fedett arénák és stadionok, nézőtéri ülőhelyekkel vagy állóhelyekkel vagy ezek nélkül), illetve sporttal kapcsolatos szolgáltatások, mint például sportesemény-szervezési szolgáltatások és sporteseménypromóciós szolgáltatások. A CPV 926-os csoport magyarázó megjegyzései alapján a besorolás szempontjából nem feltétel, hogy a szolgáltatás a sportlétesítmény teljes körű, komplex üzemeltetésére terjedjen ki. A CPV rendszer nem a szolgáltatás terjedelme vagy összetettsége alapján határozza meg a besorolást, hanem aszerint, hogy a szolgáltatás tárgya kifejezetten sportlétesítményhez kapcsolódik-e, és annak működtetését, üzemeltetését szolgálja-e. A CPV magyarázat ugyanakkor meghatározza, mi minősül sportlétesítménynek (pl. sportpálya, tornaterem, uszoda, sportcsarnok stb.), így a besorolás alapja az, hogy az adott üzemeltetési szolgáltatás ilyen létesítmény működéséhez, fenntartásához, használhatóságához kapcsolódik-e. Amennyiben az üzemeltetési szolgáltatás sportlétesítményhez kapcsolódik, akkor a szolgáltatás a 926-os CPV csoport alá sorolható lehet akkor is, ha csak egyes üzemeltetési részfeladatokat fed le (például ide tartozhat a sportlétesítmény állandó őrzése; sportlétesítmény takarítása is). Annak megállapítása, hogy a beszerzés tárgya megfelel-e a CPV 926-os csoportnak, Ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik. Ajánlatkérő rendelkezik ugyanis a beszerzési igényének mindazon részletes szakmai és műszaki információival, amelyek alapján eldönthető, hogy a konkrét szolgáltatás sportlétesítmény működtetési szolgáltatásnak minősül-e.

8.2. A részekre bontás tilalmának vizsgálatakor elsődlegesen a műszaki-gazdasági funkcionális egység (szolgáltatás megrendelés esetén ugyanazon közvetlen cél megvalósítása) vizsgálata alapján ítélhető meg az, hogy a beszerzést részekre lehet-e bontani. Emellett az ajánlatkérőknek a részekre bontás tilalmának vizsgálatakor figyelembe kell venniük az ún. kisegítő szempontokat is. A részekre bontás vonatkozásában hivatkozunk a 2021. október 7. napján a „A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában” néven kiadott útmutatójára, amely részletes iránymutatást tartalmaz a Kbt. 19. § (1)-(3) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a sportlétesítmény állandó őrzése és annak takarítása vélhetően nem képez műszaki és gazdasági funkcionális egységet. A sportlétesítmény őrzésének célja a vagyonvédelmi, személyvédelmi feladatok ellátása, a sportlétesítmény takarítása pedig a létesítmény megfelelő higiéniai állapotát biztosítja. Erre tekintettel a becsült érték meghatározásakor vélhetően ezeknek a beszerzéseknek a becsült értékét nem kell együttesen figyelembe venni, kivéve, amennyiben a takarítás és az őrzés együttesen egy komplex szolgáltatás része.