2023. V. évfolyam 4. szám
Letöltés
2023. V. évfolyam 4. szám 17-25.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2023.4.3

A Döntőbizottság D.323/15/2022. számú határozata

A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogeset a szakmai ajánlattal és a szakmai ajánlatra vonatkozó hiánypótlás korlátaival foglalkozik.

A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A nyertes ajánlattevő hiánypótlása a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási tilalomba ütközött, a hiba ugyanis jelentős volt, mivel az ajánlatból hiányzott a beszerzés tárgyára vonatkozó konkrét szakmai ajánlat.

Tényállás

Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított orvosi

berendezések árubeszerzés tárgyában, melynek ajánlati felhívását 2021. november 24-én adta fel.

A felhívás szerint a közbeszerzés részekből áll (összesen 7 rész), az ajánlattétel valamennyi részre megengedett. A beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel volt kapcsolatos.

A felhívásban rögzített, a jogorvoslattal érintett 5. részre vonatkozó adatok szerint:

« Elnevezés: Nagy teljesítményű IHC/ISH/FISH festő automata.

A beszerzés mennyisége:

Nagy teljesítményű IHC/ISH/FISH festő automata 20 db

Nagy teljesítményű IHC/ISH/FISH festő automata – reagens 110 000 db immunhisztokémiai reakció elvégzése (primer antitest nélkül).

Az ajánlatban csak új, azaz nem használt, nem gyárilag felújított és nem demo készülék, termék ajánlható!»

« Szakmai ajánlat

- Beszerezni kívánt eszközök minimum követelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó táblázatban:

- Meg kell adni az ajánlott eszköz (és adott esetben) tartozékai pontos gyártóját, típusát, származási helyét, szervizét, valamint azon rendeletet, mely a forgalomba hozatalát szabályozza.

- Amennyiben ajánlattevő látja el a szerviz tevékenységet, úgy ajánlattevő cégnevét, és székhelyét kell beírni a táblázatba.

- Az ajánlott eszköz ajánlott (teljesített) paramétereivel kitöltve kell benyújtani.

- A „Beszerezni kívánt eszközök minimum követelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó táblázatban” előírt minimum követelmények (minimum paraméterek) minimális szintjét az ajánlott termékeknek el kell érniük. Ennek való megfelelőséget Ajánlattevő az általa ajánlott berendezésre vonatkozóan minden előírt funkció és számszerű paraméter ismertetésével (mellékelt táblázatok kitöltésével) tanúsítsa!

A minimumkövetelményekre vonatkozó paraméterek esetében a táblázatban az ajánlott (teljesített) paramétereket az ajánlott termék pontos paramétereivel kitöltve kell benyújtani. Az értékelési szempontok kapcsán tett megajánlások esetében a táblázatban az „igen/nem” eldöntendő kérdés megválaszolását követően, az ajánlott (teljesített) paramétereket, az ajánlott termék pontos paramétereivel kitöltve kell benyújtani, ahol ez releváns, az Ajánlatkérő a nem releváns eseteket a táblázatban megjelölte!

Megajánlott termékek vonatkozásában benyújtandó további dokumentumok:

- Értékelési szempontokra megadott paraméterek esetében az ajánlatban mellékelni kell azok gyártói adatlappal történő igazolását és/vagy a gyártó képviseletére jogosult személye által tett megerősítő nyilatkozatot (pl. magyarországi forgalmazó nyilatkozatát).

- Megajánlott termék, ajánlattevőre vonatkozó, gyártóműig visszavezethető forgalmazási jogosultságát igazoló engedélyét (amennyiben az ajánlott termék gyártója nem az ajánlattevő). Amennyiben ajánlattevő nem közvetlen a gyártóval áll kapcsolatban, valamennyi forgalmazó engedélyét be kell nyújtani (pl. ha egy magyarországi forgalmazó van még AT előtt, akkor szükséges benyújtani a gyártó magyarországi forgalmazó forgalmazási jogosultságra vonatkozó engedélyét, és a magyarországi forgalmazó ajánlattevőre vonatkozó forgalmazási engedélyét).

- Az ajánlattétel nyelve: magyar azzal, hogy a megajánlott termékek vonatkozásában a részletes gyártói termékismertető prospektusok angol és/vagy német nyelven is benyújthatók, a magyar nyelvű fordítást ajánlatkérő nem kéri. Amennyiben a gyártói termékismertető nem részletes úgy részletes magyar és/vagy angol és/vagy német nyelvű műszaki leírással kell kiegészíteni. Részletes gyártói termékismertető prospektus alatt ajánlatkérő azon dokumentumot érti, amin megtalálható a gyártó megnevezése, az adott termék típusa, az adott termékről készült rajz vagy fotó, a termék tulajdonságainak leírása, ami tartalmazza az ajánlatkérői követelményeknek való megfelelés igazolásán felül a gyártó által fontosnak tartott adatokat.

- Valamennyi megajánlott eszköz vonatkozásában az orvostechnikai eszköz megfelelőségét az MDR, illetve az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben előírt gyártói megfelelőségi nyilatkozattal ÉS - ha az orvostechnikai eszköz forgalomba hozatalához az MDR (az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet), illetve az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alapján szükséges - CE megfelelőség értékelési tanúsítvánnyal köteles igazolni. (16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 9. § (2) bek).

Amennyiben a megajánlott termék nem tartozik azon eszközök közé, mely vonatkozásában kötelezettség a CE megfelelőség értékelési tanúsítvány megléte, akkor azon termékek esetében csak a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot (EC Conformity Declaration) kötelező benyújtani.

A gyártói megfelelőségi nyilatkozatok (EC Conformity Declaration), CE tanúsítványok, termékismertetők fordítása elfogadott ajánlattevő fordításában. Ajánlatnak, ajánlati árnak tartalmaznia kell:

- a berendezés(ek) és rendeltetésszerű használathoz szükséges tartozékai ajánlati árát, valamint a helyszínre szállításhoz szükséges szolgáltatások díját

- minden az üzembe helyezéshez és műszaki csatlakozásokhoz szükséges alkatrészt, tartozékot

- szerelési munkálatokat, csatlakoztatást-telepítést

- beüzemelést-beszabályozást, próbaüzemeltetést.»

A felhívás meghatározta a teljesítés fő helyszíneit, az értékelési szempontokat.

A felhívás alapján a keretszerződés időtartama: 18 hónap.

A felhívás feltételei szerint többváltozatú ajánlat nem tehető.

A felhívás mellé kiadott közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő az alábbi releváns előírásokat rögzítette:

A „KD02 Közbeszerzés tárgya szerinti műszaki leírás” c. dokumentum az alábbiakat is tartalmazta:

„2. Műszaki specifikáció, ajánlott termékre vonatkozó követelmények, az ajánlat benyújtásával kapcsolatos elvárások

Az ajánlat szakmai ajánlat része a mellékelt „Beszerezni kívánt eszközök minimum követelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó táblázatban” foglalt minimum követelmények (minimum paraméterek) betartásával, a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szempontok szerint készítendő el.

Az ajánlatban csak új, azaz nem használt, nem gyárilag felújított és nem demo készülék, termék ajánlható!

2.1. Ajánlattétel során előírt követelmények, az ajánlattal együtt benyújtandó dokumentumok:

I.1. Ajánlati ár alátámasztása:

- Meg kell adni az ajánlott termék (és adott esetben) tartozékai nettó egység- és nettó összárát (a benyújtandó dokumentumok között mellékelt részletes excel ártáblázatban). ”

A műszaki leírás I.2. szakmai ajánlat pontja az ajánlati felhívással összhangban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukban rögzíteni kell a beszerezni kívánt eszközök minimum követelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit táblázati formában, melyben többek között meg kell adni az ajánlott eszköz (és adott esetben) tartozékai pontos gyártóját, típusát, származási helyét, szervizét, valamint azon rendeletet, mely a forgalomba hozatalát szabályozza, amennyiben az ajánlattevő látja el a szerviz tevékenységet, úgy ajánlattevő cégnevét, és székhelyét kell beírni a táblázatba.

A műszaki leírás meghatározta továbbá:

“I.3. Megajánlott termékek vonatkozásában benyújtandó további dokumentumok:

- Értékelési szempontokra megadott paraméterek esetében az ajánlatban mellékelni kell azok gyártói adatlappal történő igazolását és/vagy a gyártó képviseletére jogosult személye által tett megerősítő nyilatkozatot (pl. magyarországi forgalmazó nyilatkozatát)

- Megajánlott termék, ajánlattevőre vonatkozó, gyártóműig visszavezethető forgalmazási jogosultságát igazoló engedélyét (amennyiben az ajánlott termék gyártója nem az ajánlattevő). Amennyiben ajánlattevő nem közvetlen a gyártóval áll kapcsolatban, valamennyi forgalmazó engedélyét be kell nyújtani (pl. ha egy magyarországi forgalmazó van még ajánlattevő előtt, akkor szükséges benyújtani a gyártó magyarországi forgalmazó forgalmazási jogosultságra vonatkozó engedélyét, és a magyarországi forgalmazó ajánlattevőre vonatkozó forgalmazási engedélyét)

- Ajánlatkérő gyártó alatt az MDR rendelet 2. cikk 30. pontjában foglaltakat érti: „gyártó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely eszközt gyárt vagy teljesen felújít, vagy eszközt terveztet, gyártat vagy teljesen felújíttat, és a szóban forgó eszközt a saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

- Az ajánlattétel nyelve: magyar azzal, hogy a megajánlott termékek vonatkozásában a részletes gyártói termékismertető prospektusok angol és / vagy német nyelven is benyújthatók, a magyar nyelvű fordítást ajánlatkérő nem kéri. Amennyiben a gyártói termékismertető nem részletes úgy részletes magyar és / vagy angol és / vagy német nyelvű műszaki leírással kell kiegészíteni. Részletes gyártói termékismertető prospektus alatt ajánlatkérő azon dokumentumot érti, amin megtalálható a gyártó megnevezése, az adott termék típusa, az adott termékről készült rajz vagy fotó, a termék tulajdonságainak leírása, ami tartalmazza az ajánlatkérői követelményeknek való megfelelés igazolásán felül a gyártó által fontosnak tartott adatokat.

- Valamennyi megajánlott eszköz vonatkozásában az orvostechnikai eszköz megfelelőségét az MDR, illetve az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben előírt gyártói megfelelőségi nyilatkozattal ÉS - ha az orvostechnikai eszköz forgalomba hozatalához az MDR (az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet), illetve az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alapján szükséges - CE megfelelőség értékelési tanúsítvánnyal köteles igazolni. (16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 9. § (2) bek)

Amennyiben a megajánlott termék nem tartozik azon eszközök közé, mely vonatkozásában kötelezettség a CE megfelelőség értékelési tanúsítvány megléte, akkor azon termékek esetében csak a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot (EC Conformity Declaration) kötelező benyújtani.

A gyártói megfelelőségi nyilatkozatok (EC Conformity Declaration), CE tanúsítványok, termékismertetők fordítása elfogadott ajánlattevő fordításában.”

Az ajánlatkérő a „2021.11.24_KD05 Ártáblázat 1-7 rész_végleges” elnevezésű fájlban rendelkezésre bocsátott táblázat szerint kérte megadni az 5. részre vonatkozó kereskedelmi ajánlatot.

Az ajánlatkérő a „2021.11.24_5_resz_Immunfesto_automta_1022” elnevezésű fájlban rendelkezésre bocsátott táblázat kitöltésével kérte megadni az 5. részre vonatkozó műszaki-szakmai ajánlatot.

Az ajánlattételi határidőre az 5. részben 3 ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező és a jelen ismertetés szerint S Kft. is.

Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött az S Kft.-nek, amelyben – egyebek mellett – az alábbiakra hívta fel:

« Kérjük, hogy Ajánlattevő hiánypótlás keretében csatolja az Ajánlatkérő által beszerezni kívánt eszközök minimum követelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó táblázatot. »

Az S Kft. teljesítette a hiánypótlást, melyben becsatolta az „5_resz_Immunfesto_automta_1022_HP_220207_.pdf” elnevezésű fájlt, amelyben a Beszerezni kívánt eszközök minimum követelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó, kitöltött táblázatot helyezte el.

Az ajánlatkérő a „Tájékoztatás ajánlatkérő Kbt. 69. § (2)-(3) bekezdése szerinti döntéséről, tájékoztatás érvénytelenné nyilvánításról, felhívás a Kbt. 69. § (4) és (6) bekezdése alapján” c. dokumentumban rögzítette, hogy az 5. részben benyújtott mindhárom ajánlat a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján megfelelő volt, elvégezte az ajánlatok értékelését, és az S Kft.-t, valamint a kérelmezőt a Kbt. 69. § (4) és (6) bekezdése alapján felhívta a kizáró okok és az alkalmassági követelmények tekintetében az előírt igazolások benyújtására.

Az ajánlatkérő feltöltötte az EKR-be az összegezést. Az eljárást lezáró döntés szerint a kérelmező és az S Kft. ajánlata is érvényes volt, az eljárás nyertese az S Kft. lett.

A kérelmező betekintett a nyertes ajánlatba, majd előzetes vitarendezést kezdeményezett az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása és az eljárást lezáró döntésnek a nyertes ajánlat elbírálásával kapcsolatos részei ellen.

Az ajánlatkérő válaszában elutasította a vitarendezési kérelmet.

A jogorvoslati kérelem

A kérelmező a jogorvoslati kérelmében az alábbi 3 kérelmi elemmel vitatta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának a jogszerűségét:

Az 1. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését és a Kbt. 71. § (3) bekezdését, mert jogsértően rendelt el hiánypótlást a hiányos szakmai ajánlatra a „Beszerezni kívánt eszközök minimum követelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó táblázat” irat becsatolását kérve az S Kft.-től. Ezen ajánlati tartalmi elem a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint nem lett volna hiánypótolható.

A 2. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját, mert a nyertesként kihirdetett S Kft. ajánlata többváltozatú megajánlást tartalmaz, amely lehetőséget azonban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában kizárt.

A 3. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját, mert olyan ajánlatot fogadott el érvényesnek, amelyben a konkrét szakmai ajánlatot csak utólag, hiánypótlás keretében nyújtották be. Az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációban rögzített „szakmai ajánlat” követelményeinek.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő az észrevételében az 1. és 3. kérelmi elem elkésettségére, érdemben valamennyi kérelmi elem megalapozatlanságára hivatkozott.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a határozatában az 1. kérelmi elem vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette, a 2. kérelmi elemet elutasította.

A Döntőbizottság a 3. kérelmi elemre megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (10) bekezdését, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt. 77. § (4) bekezdését, ezért megsemmisítette az 5. közbeszerzési részt lezáró döntést.

A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 5.000.000.-Ft bírságot szabott ki.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

A tárgyi közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja 2021. november 24. napja, ezért a kérelemben foglaltakra a Kbt. ezen időpontban hatályban volt anyagi jogi rendelkezései, míg a jogorvoslati eljárás lefolytatására a kérelem benyújtása idején, azaz 2022. augusztus 19. napján hatályos Kbt. eljárási jogi rendelkezései az irányadók.

A hiánypótlási felhívással összefüggő 1. kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy a vélt jogsértés megtörténtének időpontja a hiánypótlási felhívás EKR-be történő feltöltésének napja, azaz 2022. február 3. napja. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtására szubjektív, a kérelmező jogsértő eseményről való tudomásszerzéséhez kötött határidőket állapít meg azzal az objektív korláttal, hogy jogorvoslati kérelem a jogsértő esemény megtörténtétől számított 90 napon túl nem terjeszthető elő. A törvényi határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Döntőbizottság megállapította, hogy az objektív jogorvoslati határidő az 1. kérelmi elem tekintetében eltelt, figyelemmel arra, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a jogsértő esemény megtörténtétől számított 90 napon túl terjesztette elő 2022. augusztus 19. napján. Az objektív jogorvoslati határidő elteltére tekintettel nincs helye tudomásszerzés bizonyításának, az 1. kérelmi elem elkésett, az érdemi elbírálás eljárási jogi akadályba ütközik.

A 3. kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlat érvényességéről kizárólag az eljárást lezáró döntésben rendelkezett, amely döntését alakszerűen az összegezésben hozta nyilvánosságra. E döntés alapján azonban a kérelmező csak arról szerezhetett tudomást, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlatot érvényesnek fogadta el. A kérelmező helyesen hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati kérelme alapján vitássá tett tényekről, a kérelmét megalapozó információkról kizárólag az iratbetekintés során szerzett tudomást, amelyhez kapcsolódóan a Kbt. 80. §-a szerinti előzetes vitarendezés jogintézményét alkalmazta a kérelmező. Helyesen jelölte meg tehát a kérelmező a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tudomásszerzési időpontként 2022. augusztus 11. napját, mely időpontban az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta az ajánlattevőket. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a 3. kérelmi elem nem elkésett, e körben nincs eljárási jogi akadálya érdemi vizsgálat lefolytatásának.

Az érdemi vizsgálat során a Döntőbizottság előzetesen áttekintette az ajánlatok benyújtására, a szakmai ajánlatra, a bírálatra és a hiánypótlásra vonatkozó releváns jogszabályi előírásokat:

A kérelmező a jogorvoslati kérelmének 3. kérelmi elemét arra építette, hogy az S Kft. azáltal, hogy elmulasztotta benyújtani az eredeti ajánlatában „Beszerezni kívánt eszközök minimumkövetelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó táblázatot” azt eredményezte, hogy a nyertes ajánlattevő lényegében nem tette meg a beszerzés tárgyára és lényeges szerződéses feltételekre vonatkozó valós szakmai ajánlatot, amelyre vonatkozóan beállhatott volna az ajánlati kötöttség, figyelemmel arra, hogy az ajánlatban egyéb, ajánlati kötöttséget eredményező, ajánlattevőtől származó ajánlati nyilatkozat nem volt fellelhető. Mivel hiányzott a valós és konkrét szakmai ajánlat, az utólag hiánypótlás során sem volt jogszerűen pótolható. Ennélfogva az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő által teljesített, a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe ütköző hiánypótlását figyelmen kívül kellett volna hagynia a Kbt. 71. § (10) bekezdésében előírt kógens szabályokra tekintettel, és a hiánypótolt ajánlat helyett az eredetileg benyújtott, orvosolhatatlan érvényességi hibát tartalmazó ajánlatot kellett volna elbírálnia. E dokumentum alapján a bírálat pedig nem vezethetett volna más jogszerű eredményre, minthogy az ajánlatkérő az S Kft. ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.

A jogorvoslati kérelem 3. kérelmi eleme alapján tehát a Döntőbizottságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen végezte-e el a nyertes ajánlat érvényességi vizsgálatát arra tekintettel, hogy a hiánypótolt ajánlatot bírálta el.

A Döntőbizottság rögzítette, hogy a Kbt. 69. §-a azt a kötelezettséget írja elő az ajánlatkérők részére, hogy vizsgálják meg, hogy az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérői előírásoknak, a jogszabályoknak megfelelően tették-e meg az ajánlatukat. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során az előírásai alapján kell eldöntenie, hogy az ajánlatok az előírásoknak megfelelnek-e és amennyiben megfelelnek, meg kell állapítania az ajánlat érvényességét, ellenkező esetben az érvénytelenséget.

A konkrét esetben a beszerzés tárgya árubeszerzés, nagy teljesítményű festőautomaták és a hozzá tartozó reagensek szállítása, és a kapcsolódó beüzemelési szolgáltatások. A beszerzés tárgyát képezi továbbá a jótállás 36 hónapos időtartama alatt a hibás teljesítés miatt szükséges szerviz, a gyártói előírt karbantartás (megelőző szerviz), valamint a rendszerhez járó upgrade-ek.

A Döntőbizottság tényszerűen megállapította, hogy a felek között nem volt vitás az, hogy az S Kft. ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlata nem tartalmazta a „Beszerezni kívánt eszközök minimumkövetelményeit, és ajánlott (teljesített) paramétereit tartalmazó táblázatot”. Nem volt vitás a felek között az sem, hogy a nyertes ajánlat az egyéb dokumentumokban sem tartalmazott olyan ajánlattevői nyilatkozatot, amelyben az S Kft. egyértelmű és kifejezett vállalást tett volna arra, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott nagyteljesítményű festőautomatára milyen gyártmányú, és milyen típusú terméket kívánja szállítani, és a szerviztevékenységet mely gazdasági szereplővel fogja ellátni. Az ajánlatkérő elismerte, hogy az ajánlatban elhelyezett felolvasólap űrlapon, és az értékelési szempontok szerint megtett vállalással kapcsolatos ajánlattevői nyilatkozatban sem a megajánlott termék, sem a szervizszolgáltató nem került megjelölésre. Az ajánlat nem tartalmazta továbbá a műszaki leírásban meghatározott minimumkövetelmények teljesülésére vonatkozó megerősítő ajánlattevői nyilatkozatot sem.

Nem volt vitatott továbbá, hogy az ajánlatban fellelhető volt gyártói termékismertető, illetve megfelelőségi nyilatkozat, amelyek a megajánlott termékre vonatkozóan tartalmaztak adatokat. Az ajánlat részeként került becsatolásra továbbá egy gyártói kézikönyv és részletes gyártói ismertető. A kézikönyv kétféle feldolgozómodul termékleírását és felhasználási útmutatóját egyaránt tartalmazta. A Döntőbizottság rögzítette továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő a minőségi értékelési szempontokra tett vállalásait (melyek a megajánlott készülék műszaki képességeire vonatkoztak) kizárólag a gyártói felhasználói kézikönyvben rögzített gyártói információkkal kívánta igazolni. Az ajánlattevő által megjelölt gyártói információk bármely feldolgozómodulra egyaránt érvényesek.

Ajánlattevői nyilatkozat hiányában, egy gyártói brosúra, egy CE megfelelőségi dokumentum és egy kézikönyv tartalma alapján – dacára annak, hogy még e dokumentumokban is többféle termék jelent meg – az ajánlatkérő lényegében azt a következtetést vonta le, hogy az S Kft. ajánlattevőtől konkrét festékautomata szállítására kapott ajánlatot.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban az ajánlatkérő megkövetelte az ajánlattevőktől konkrét szakmai ajánlat specifikálását. Kifejezetten előírta azt, hogy az ajánlatban az ajánlattevőknek nyilatkozatban kell megjelölniük a megajánlott eszköz gyártóját, típusát, származási helyét és azt a gazdasági szereplőt, amely a jótállás időtartama alatt a szervizelési feladatokat elvégzi. A Kfv.III.37.245/2015/4. számú ítéletében a Kúria akként foglalt állást, hogy „a szakmai ajánlat már a konkrét beszerzési igénynek való megfelelést tartalmazza, a gazdasági szereplő konkrét megoldása a konkrét beszerzési igényre, az ajánlatkérő által elvárt specifikáció alapján.” A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a Kbt. bár nem tartalmazza az „ajánlat ajánlati kötöttséget eredményező ajánlati nyilatkozat” fogalmi meghatározását, ez esetben, a Kbt. alapelveivel összhangban a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény általános szabályai megfelelően alkalmazandók, ezen belül a Ptk. 6:64. § ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezései is.

Az ajánlati kötöttség közbeszerzés specifikus szabályait a Kbt. részletesen meghatározza. Nyílt eljárásokban a Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártával áll be.

A Döntőbizottság egyetértett a kérelmező azon jogi álláspontjával, mely szerint az ajánlatkérő által előírt ajánlattételi feltételek alapján az ajánlati kötöttséget eredményező jognyilatkozatot az ajánlattevőnek kell megtennie, annak kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. Ennélfogva nem állapítható meg az ajánlati kötöttség beállta joghatályos ajánlattevői jognyilatkozat hiányában, és e hiány jogszerűen nem volt pótolható.

A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő érvelését, mely szerint joghatályos nyilatkozat hiányában is egyértelműnek tekinthető az ajánlati vállalás azzal, hogy az ajánlat tartalmazott gyártói termékismertetőt. A gyártói termékismertetőknek ugyanis a funkciója kizárólag a meglévő ajánlati vállalás megfelelőségének igazolása, nem pedig annak pótlása volt. Az ajánlattevői nyilatkozat nem helyettesíthető, nem váltható ki pusztán brossúrák becsatolásával, és konkrét vállalás nélkül gyakorlatilag nincs is mit igazolniuk. Tévesen hivatkozott arra is az ajánlatkérő, hogy az EKR felhasználói szintű autentikációja pótolhatja a konkrét ajánlati vállalást. Az EKR felhasználói jogosultságok kizárólag technikai szinten vizsgálhatóak, és kizárólag annak megállapítására alkalmasak, hogy a közbeszerzési eljárás dedikált felületére az ajánlatba az arra jogosult személy helyezhet el dokumentumokat. Ettől még gyártói prospektus, a gyártói információ nem tekinthető ajánlattevői jognyilatkozatnak. Helyesen hivatkozott arra a kérelmező, hogy ilyen esetben az ajánlatkérő közvetett és nem is egyértelmű információk alapján, önkényesen döntötte el, hogy milyen műszaki tartalomra kapott ajánlatot. Mivel a nyertes ajánlattevő utólag nyújtotta be a beszerzés tárgyára vonatkozó konkrét nyilatkozatát, azt eredményezte, hogy az az ajánlattételi határidőt követően tette meg a valós szakmai ajánlatát, mely nem tekinthető nem jelentős hiány, hiba pótlásának.

Az ajánlatkérő bár helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlás jogintézményének funkciója az, hogy elősegítse az érvényes ajánlattételt, a közbeszerzési eljárások eredményes lezárását, az ajánlatkérői beszerzési igények megvalósítását, a szerződéskötést, ám e jogintézmény korlátját a Kbt. 71. § (8)-(9a) bekezdésekben előírtak alapján a jogalkotó egyértelműen felállította. A konkrét esetre vonatkoztathatóan e korlát abban fogalmazható meg, hogy a hiánypótlás megadása nem járhatott a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozó dokumentum tekintetében csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba volt javítható, vagy hiány volt pótolható.

A jelen esetben megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő hiánypótlása a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási tilalomba ütközött, a hiba ugyanis jelentős volt, egyedi részletkérdésnek semmiképp sem volt minősíthető. Az ajánlatból gyakorlatilag hiányzott a beszerzés tárgyára vonatkozó konkrét ajánlat. Mivel az ajánlati kötöttséget eredményező valós ajánlat utólagos megtétele sértette a verseny tisztaságát, az egyenlő bánásmódot, az egyenlő esélyű ajánlattételt előíró alapelveket, továbbá jelentős – hiánypótlással jogszerűen nem korrigálható – hiba megszüntetésére irányult. Az ajánlatkérőnek a bírálat során e jogszabálysértést észlelnie kellett volna Kbt. 71. § (10) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján, és a hiánypótlást nem vehette volna figyelembe a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása érdekében.

A fentieket összegezően, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően bírálta el az S Kft. ajánlatát, megsértette a Kbt. 71. § (10) bekezdését és a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését, mivel az S Kft. ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen volt.

A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 77. § (4) bekezdését, mert érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdetett ki az 5. közbeszerzési rész nyerteseként.

A kérelmező a 2. kérelmi elemben állított jogsértést arra építette, hogy az eredeti ajánlatban becsatolt gyártói kézikönyv kétféle nagyteljesítményű festőautomata gyártói adatait is tartalmazta egyaránt, ezért lényegében az ajánlattevő kétféle termékkel is ajánlatot tett, mely többváltozatú ajánlattételnek minősül.

A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a megfogalmazott jogsértéseket illetően a 2. és 3. kérelmi elem konkurál egymással. Figyelemmel arra, hogy a 3. kérelmi elemnél részletesen kifejtett indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az eredetileg benyújtott ajánlat nem tartalmazott konkrét szakmai ajánlatot a beszerzés tárgyára vonatkozóan, a gyártói ismertetők, kézikönyv bemutatása nem alkalmas a hiányzó ajánlattevői vállalással azonos joghatás kiváltására, ezért a többváltozatú ajánlattétel megállapítására irányuló 2. kérelmi elem nyilvánvalóan alaptalan.

A Döntőbizottság határozata ellen az ajánlatkérő nyújtott be keresetet a bírósághoz, a perbe az alperes oldalán a kérelmező beavatkozott.

A Fővárosi Törvényszék a 2023. január 25. napján kelt 106.K.703.866/2022/18. számú ítéletében a keresetet elutasította, a következő indokolás alapján:

A bíróságnak a perben arról kellett döntenie, hogy az alperes határozata és eljárása – a keresetben foglalt hivatkozások alapján – jogsértő-e. Ennek körében elsőként azt vizsgálta, hogy mi tekinthető szakmai ajánlatnak; a nyertes ajánlattevő a szakmai ajánlatát az ajánlattételi határidőn belül megtette-e; és erre tekintettel jogsértő-e az alperes azon megállapítása, hogy a felperes jogsértően hiánypótoltatott érvénytelen ajánlatot fogadott el érvényesnek, és érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek.

A Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelvek, a Kbt. 3. § 37. pontja, a Kbt. 66. § (1) bekezdése, a Kbt. 81. § (11) bekezdése, a Kbt. 69. § (1) bekezdése, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja rendelkezései alapján a szakmai ajánlatot a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak alapján kell értelmezni és elkészíteni. Ez a Kbt. „szakmai ajánlat” fogalmából is következik, mely szerint a szakmai ajánlat a beszerzés tárgyára, az ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat. A szakmai ajánlat nem értelmezhető az ajánlatkérői előírásoktól függetlenül, a szakmai ajánlatot nem pusztán a Kbt. fogalma alapján kell megítélni, erre a felperes alaptalanul hivatkozott. Az ajánlattevői esélyegyenlőség és a verseny tisztasága csak akként biztosítható, ha az ajánlatkérő az ajánlatokat saját előírásának megfelelően kéri számon az ajánlattevőkön akként, ahogy azt a közbeszerzési dokumentumokból – és esetlegesen felvilágosítás-adásból – az ajánlattevőknek értenie kellett.

A jelen perben ezért nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban is egyértelműen előírta, hogy milyen szakmai tartalomra vonatkozóan vár el kifejezett nyilatkozatokat az ajánlatok megtétele során. A törvényszék ennek vonatkozásában megállapította, hogy mind a felhívásnak, mind a közbeszerzési dokumentumoknak része volt a felhívás arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevők a szakmai ajánlatukat a rendelkezésre bocsátott táblázat kitöltése útján tegyék meg, amelyben nyilatkozzanak a megajánlott termék típusáról, gyártójáról, származási helyéről és szervízéről, megadva a szervízelő cég nevét és annak székhelyét. Továbbá nyilatkozzanak az eszközök minimumparaméterei figyelembevételével a megajánlott, teljesített paraméterekről; valamint az értékelési szempontok figyelembevételével is a további megajánlott paraméterekről. A „KD02 Közbeszerzés tárgya szerinti műszaki leírás” c. közbeszerzési dokumentum és a felhívás szövege is elkülönülten tartalmazta a kereskedelmi ajánlat megtételére és a „Szakmai ajánlat” -ra vonatkozó kötelező előírásokat, és az egyéb - a megajánlott termékek vonatkozásában benyújtandó továbbinak tekintett - dokumentumokat. A felperes a gyártói termékismertetőt, a CE megfelelőség értékelési tanúsítványt, illetve a kézikönyvet maga tekintette „további dokumentum” -oknak, míg szakmai ajánlatnak egyértelműen az I.2. pont alatt felsoroltakat minősítette.

Figyelemmel arra, hogy az ajánlattételi határidőig sem a felperes, sem arra jogosult más személy jogorvoslati kérelemmel nem támadták az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglalt előírásokat, arra az ajánlati kötöttség – a Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján – beállt. Ezt követően a felperes is kötve van a saját rendelkezéseihez, és annak alapján köteles a bírálatot elvégezni, a benyújtott ajánlatokat megvizsgálni, és az esetlegesen szükséges eljárási cselekményeket elvégezni, majd dönteni az ajánlatok érvényességéről. Utólag az ajánlatkérő sem módosíthatja, szűkítheti le a felhívásában közzétett elvárásait annak érdekében, hogy a számára legkedvezőbb ajánlatot érvényesnek fogadhassa el. Ez ugyanis a verseny tisztaságát, az egyenlő esélyek biztosítását súlyosan sérti. Az alperes erre helytállóan hivatkozott.

Az a perben nem volt vitatott, hogy az S Kft. eredeti ajánlatának nem volt része az I.2. pont szerinti szakmai ajánlatra előírt dokumentum, és más dokumentumban sem kerültek megtételre ezen szakmai ajánlati tartalomra vonatkozó nyilatkozatok az ajánlattételi határidőn belül, melyből következően sem tartalmi, sem formai értelemben véve nem állt a felperes rendelkezésére a nyertesként kihirdetett ajánlattevő szakmai ajánlata, csak az I.3. résznek megfeleltethető további egyéb benyújtandó dokumentumok (termékismertető, kézikönyv, stb.). A nyertesként kihirdetett ajánlat ezért egyértelműen nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglalt tartalmi feltételeknek, az alperes ezért helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy a felperes nem megfelelően értékelte a S Kft. által benyújtott ajánlati dokumentumokat, mert az S Kft. nem tett eleget a Kbt. 66. § (1) bekezdésében foglaltaknak, csak az egyéb dokumentumként előírt dokumentumokat (termékismertetőt és felhasználói kézikönyvet) nyújtotta be, azonban a szakmai ajánlatra előírt dokumentumot nem, ezért az ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen volt.

Hangsúlyozta a bíróság, hogy az alperes nem a formai követelménynek (táblázatos formának) való meg nem felelés vagy a cégszerű aláírás hiánya miatt állapította meg az ajánlat érvénytelenségét – hiszen az ajánlat egészét vizsgálta –, hanem azért, mert a táblázat adattartalmának megfelelő, a szakmai ajánlat megtételét jelentő ajánlattevői nyilatkozat nem került benyújtásra sem táblázatos, sem más formában. A felperes a keresetében és a per során mindvégig tévesen állította, hogy az alperes formai hibára alapozta a döntését. Az alperes azt állapította meg, hogy az ajánlattételi határidőn belül hiányzott a beszerzés tárgyára vonatkozó konkrét szakmai ajánlat, amely megállapítással a bíróság is maradéktalanul egyetért. Így nem volt jelentősége annak, hogy a kért műszaki specifikáció az egyéb további dokumentumokban szerepelt, az alperesnek azok meglétét nem kellett vizsgálnia. Helytállóan állapította meg az alperes, hogy ezen további dokumentumok az ajánlat alátámasztására szolgálnak, mivel a kiírás minősítette ezen dokumentumokat ekként. Az alperes nem egy mesterséges követelményrendszerhez, hanem a kiírásban foglaltakhoz mérte a határidőben benyújtott ajánlat megfelelőségét, a szakmai ajánlatot pedig nem szűken értelmezte, hanem tényszerűen és helytállóan. A fentiekből következően a felperes a keresetlevelében szükségtelenül mutatta be a ténylegesen meg nem ajánlott termék műszaki megfelelőségét. Az alperesi érdekelt sem helytállóan határozta meg a jogvita lényegét, mert az alperes nem a kézikönyvben megjelenő két terméktípus miatti bizonytalanság, hanem a szakmai ajánlat megtételének hiánya okán állapította meg az érvénytelenséget.

Az alperes a hiánypótlás lehetőségéről is helytállóan foglalt állást. A Kúria Kfv. 37.612/2017/5. számú ítéletének [32] pontjában kifejtette, hogy akkor sem alkalmazható a hiánypótlás lehetősége, amennyiben a szakmai ajánlat lényeges eleme hiányzik az ajánlatból. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben az ajánlatban egyáltalán nem került sor a kiírásnak megfelelő szakmai ajánlat megtételére, a hiánypótlás fenti törvényi korlátaira is figyelemmel nincs jogszerű lehetőség a hiányok pótoltatására és pótlására. A szakmai ajánlat megtételének ajánlattételi határidőn túli hiánypótlása továbbá szükségképpen befolyásolja a sorrendet, és jelentős hibának is minősül. Ennek okán a felperes a Kbt. 71. § (8) és (10) bekezdéseinek sérelmével, jogszerűtlenül bocsátotta ki a hiánypótlási felhívást és végezte el az ajánlattételi határidőn túl benyújtott ajánlat bírálatát és értékelését. Az alperes helytállóan állapította meg, hogy joghatályos ajánlattevői jognyilatkozat hiányában e hiány jogszerűen nem pótolható. Az ajánlat utólagos megtétele sértette a verseny tisztaságát, az egyenlő bánásmódot, az egyenlő esélyű ajánlattételt előíró alapelveket, továbbá jelentős – hiánypótlással jogszerűen nem korrigálható – hiba megszüntetésére irányult.

A fentiek alapján a felperes azáltal, hogy nem az eredeti ajánlat értékelését végezte el, azaz a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen ajánlatot érvényesként értékelt, megsértette a Kbt. 71. § (10) bekezdésében foglalt kötelezettségét és a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseit is, melyet az alperes jogszerűen állapított meg. Az alperes határozata jogszerűsége szempontjából a KFF tanúsítvány megléte nem releváns.

A bíróság részletesen vizsgálta a felperes joggyakorlatot illető hivatkozásait. A bíróság megállapította, hogy a felperes által hivatkozott határozatok nem támasztották alá azon hivatkozását, hogy a szakmai ajánlat fogalma körében az alperes korábbi gyakorlata eltért a keresettel támadott határozatban foglaltaktól és az előírástól függetlenül szakmai ajánlatként lenne elfogadható az egyéb becsatolt műszaki dokumentumok tartalma. A hivatkozott határozatokban vizsgált közbeszerzési eljárások egyikében sem fordult elő az, hogy a szakmai ajánlat ne került volna az ajánlattételi határidőn belül megtételre. Ismét visszautal a bíróság arra, hogy a szakmai ajánlatot nem lehet elvont fogalomként értelmezni, és ezen fogalom alapján elvégezni az ajánlat érvényességi vizsgálatát, hanem mindig az adott ügy kapcsán az ajánlati felhívásban foglaltak alapján kell az ajánlatkérőknek a vizsgálatot elvégeznie.

A bíróság megállapította, hogy a bírság kiszabása és annak összegszerűsége vonatozásában a felperes a keresetében nem hozott fel olyan indokot, mely alapján az alperesi mérlegelés okszerűtlensége megállapítható lett volna. Az alperes a határozatát a bírság összege tekintetében a mérlegelési jogkörben hozott határozatokra vonatkozó Kp. 85. § (5) bekezdése szerint indokolta, határozatából megállapíthatóak a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége. Mindezek alapján a bíróság a kiszabott bírság mérséklésére sem látott lehetőséget.

A fentiekre figyelemmel a törvényszék a felperes teljes körben alaptalan keresetét – a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján – elutasította.