A Közbeszerzési Hatóság válasza
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő – szükség szerint – valamennyi, a Kbt. 80. § (4) bekezdésében felsorolt bírálati cselekmény egyidejű alkalmazására jogosult. Ez jelentheti azt, hogy az ajánlatkérő egyidejűleg több bírálati cselekményt ugyanazon ajánlattevő vonatkozásában alkalmaz, de jelentheti azt is, hogy az ajánlatkérő egyidejűleg több ajánlattevő vonatkozásában ugyanazon, vagy pedig különböző bírálati cselekményeket foganatosít. Arra azonban nincs lehetőség, hogy ezen bírálati cselekményekre kapott válasz(oka)t követően az ajánlatkérő újabb bírálati cselekményt alkalmazzon.
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása
A Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §], számításihiba-javítás [71. §] vagy indokolás [72. §] benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás, számítási hiba javítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket.
A D.70/21/2021. számú döntőbizottsági határozat az alábbiakat tartalmazza:
„56. […] A vitarendezés során az ajánlatkérő a Kbt. 80. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az előzetes vitarendezés keretében, annak jogi korlátaihoz igazodóan újra végezhet eljárási cselekményeket, újra nyithatja az érvényességi vizsgálatot.”
„58. Az előzetes vitarendezés jogintézményének funkciója az, hogy a közbeszerzés résztvevői az állami jogorvoslat igénybevételét megelőzően rendezzék egymás között a közbeszerzési jogvitáikat, és adott esetben arra ad lehetőséget az ajánlatkérőknek, hogy saját hatáskörben orvosolják a jogsértést. Ez utóbbi célból a jogalkotó kivételes eszközt is biztosított az ajánlatkérők számára a Kbt. 80. § (4) bekezdésében rögzítettek szerint, amelynek alkalmazásával további bírálati cselekmények is elvégezhetőek szükséges esetben.
A Kbt. a közbeszerzési eljárásban eszközölt érdemi vitarendezést ösztönzi – egyebek mellett – a kérelem benyújtásához kötött szerződéskötési moratóriummal, és azzal, hogy a jogorvoslati eljárásban az előzetes vitarendezéssel is érintett jogsértés megállapítása esetén a Kbt. 165. § (5) bekezdése szerinti szigorúbb jogkövetkezmény alkalmazását rendeli el. A Kbt. 69. §-a alapján ugyanakkor ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. A hiánypótlás, felvilágosítás jogintézményét szabályozó Kbt. 71. §-a egyértelmű kötelezettséget ír elő a tekintetben, hogy az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia abban az esetben, ha az ajánlatban hibát, hiányt észlel, vagy az nem egyértelmű kijelentést, nyilatkozatot, igazolást tartalmaz. A felhívott kógens rendelkezések együttes értelmezéséből az következik, hogy az ajánlatkérőnek nincs választási lehetősége, köteles elvégezni a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerinti további eljárási cselekményeket, amennyiben az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ez esetben a Kbt. 80. § (4) bekezdésében alkalmazott „az ajánlatkérő akkor is jogosult” fordulat helyes értelmezése nem vezethet arra, hogy az ajánlatkérő önkényesen válassza ki, mely ajánlattevő számára biztosítja a hiánypótlás, az ajánlat érvényessé tételének lehetőségét, és mely ajánlattevőnek nem. Az idézett jogszabályi szövegrész arra ad felhatalmazást az ajánlatkérőnek, hogy ezen kivételes esetben újra megnyissa a bírálatot.”
A D.211/16/2021. számú döntőbizottsági határozat alapján:
„50. A Döntőbizottság elsőként rögzíti, hogy a Kbt. 80. § az előzetes vitarendezési eljárás jogintézményét szabályozza. A törvény lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtását követően a hiánypótlási felhívás, felvilágosítás-kérés, illetve árindokolás-kérés közül bármely eljárási cselekményt alkalmazza, vagy akár egyidejűleg többet is a jogintézmények közül. A hiánypótlási felhívás [71. §], felvilágosítás-kérés [71. §], valamint az árindokolás-kérés [72. §] jogintézményének az a rendeltetése, hogy azok segítségével az ajánlat érvényessége megállapítható legyen, éppen ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint nem értelmezhető úgy a Kbt. 80. § (4) bekezdése, hogy az ajánlatkérőnek választania kell a felsorolt jogintézmények közül és azok közül kizárólag egyet alkalmazhat az előzetes vitarendezési kérelem benyújtását követően. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtását követően ismét megvizsgálja az ajánlatot és amennyiben azt állapítja meg, hogy fennállnak az adott jogintézmény alkalmazásának feltételei, úgy jogszerűen alkalmazhatja azokat.”
Fentiek alapján összegezhető, hogy a Kbt. 80. § (4) bekezdés alkalmazásában az ajánlatkérőnek az EVK megérkezésétől számított 3 munkanapon belül van kizárólag egy alkalommal lehetősége a nevesített bírálati cselekmények elvégzésére, azaz – a hatályos szabályozás alapján – hiánypótlás, felvilágosítás kérés kiküldésére, számításihiba-javításra való felhívásra, vagy árindokolás kérés kiküldésére. A válaszok beérkezésére szintén 3 munkanap áll rendelkezésre. Az ajánlatkérő a nevesített eljárási cselekmények közül bármely eljárási cselekményt alkalmazhatja, illetve egyidejűleg több eljárási cselekményt is alkalmazhat, akár ugyanazon ajánlattevő, akár különböző ajánlattevők vonatkozásában. Amennyiben az e körben beérkező válaszok megérkeztek az ajánlatkérőhöz, az ajánlatkérő ezen felül a Kbt. 80. § (4) bekezdésében nevesített további bírálati cselekményre már nem jogosult abban az esetben sem, ha arra a 7 munkanapon belüli időben még lehetősége lenne. Ennek megfelelően a kérdésben hivatkozott példa esetében az ajánlatkérő az árindokolás kérést követően már nem jogosult további felvilágosítás kérés kiküldésére.