2022. IV. évfolyam 2. szám
Letöltés
2022. IV.évfolyam 2. szám 3-12. oldal
DOI: 10.37371/KEP.2022.2.1

2022. februári összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Kapacitást nyújtó természetes személy bevonása esetére ajánlatkérő előírhatja-e, hogy az ajánlattevő nyújtsa be a bemutatott természetes személy aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját, vagy bármely olyan teljes bizonyító erejű dokumentumot, amely alátámasztja a kapacitást nyújtó természetes személy aláírásának valódiságát?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint jogszerű ajánlatkérő azon előírása, hogy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet részéről aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta, vagy bármely olyan teljes bizonyító erejű dokumentum benyújtását írja elő, amely alátámasztja a kapacitást nyújtó természetes személy aláírásának valódiságát.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 41/A. § (4) bekezdése szerint az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét [Kbt. 41/A. § (5) bekezdés].

A Kbt. 41/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.

Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek [Kbt. 41/A. § (2) bekezdés].

Fentiek alapján a Kbt. meghatározza azokat a formai követelményeket, amelyek az ajánlat benyújtására vonatkoznak. Ezek között a Kbt. az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozatok tekintetében képviseletre vonatkozó vélelmet állít fel. Ezzel együtt – eltérő rendelkezés hiányában, illetve a cégszerű aláírás hitelességének ellenőrzése érdekében – nem kizárt, hogy ajánlatkérő előírja az aláírási címpéldány/ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta/egyéb teljes bizonyító erejű dokumentum benyújtását az elektronikus űrlap hiánya miatt papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolataként benyújtott dokumentum tekintetében.

2. Ajánlatkérő a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti nyílt eljárást folytatott le építési beruházás tárgyában, az ajánlattételi felhívásban a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján, a legkedvezőbb és az azt követő ajánlattevő esetében kívánta a bírálatot lefolytatni. Az ajánlattételi határidőig 7 ajánlat érkezett. Az ajánlatok értékelése után az értékelési sorrendben első és második legkedvezőbb ajánlattevő részére hiánypótlási felhívást bocsájtott ki, mely során az 1. és a 2. helyezett ajánlata érvénytelen lett. Az ajánlatkérő ezek után újra értékelte az 5 ajánlatot, és a 3. és a 4. helyezettet (mely a második körben már az első és a második lett) hívta fel hiánypótlásra. Az ajánlati felhívásban előírásra került, hogy az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját. Kérdés volt, hogy az első körös bírálat esetén, ha az első helyezett a hiánypótlását teljesítette volna és a második helyezett ajánlata érvénytelen lett volna, akkor a harmadik helyezett Ajánlattevő ajánlatát is be kell-e vonni az újabb bírálati körbe, vagy az elbírált első érvényes és második érvénytelen ajánlat bírálatával az eljárás lezárható eredményesen?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 81. § (5) bekezdés alkalmazásakor az érvényes ajánlatot adó legkedvezőbb ajánlattevővel eredményesen zárható a közbeszerzési eljárás.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 81. § (5) bekezdés alapján az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.

A Kbt. 81. § (5) bekezdés alapján a kizáró okok és az alkalmasság vizsgálata az értékelés után történik, az érvénytelenséget is csak az értékelést követően lehet megállapítani a legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlat tekintetében.

A Kbt. 81. § (5) bekezdés értelmében mindig – az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásában meghatározottak szerinti döntése alapján – a legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlat tekintetében történik meg a bírálat. Amennyiben a legkedvezőbb ajánlat érvénytelen, úgy ki kell választani az értékelési sorrendben az újabb legkedvezőbb ajánlatot, ami csak újabb értékelést követően lehetséges.

Amennyiben ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelölte, hogy a legkedvezőbb és az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot, úgy attól ajánlatkérő nem tekinthet el, az értékelés során első és második helyezett ajánlattevő ajánlatát el kell bírálnia. Amennyiben e bírálat eredményeként az első helyezett ajánlattevő ajánlata érvényes, a második helyezett ajánlattevő ajánlata érvénytelen, úgy ajánlatkérőnek nem szükséges a harmadik helyezett ajánlattevő ajánlatát bevonva újraértékelni és bírálni, hanem az érvényes ajánlatot adó első helyezett nyertes ajánlattevőként hirdethető ki. E tekintetben a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi jogalap alkalmazásának előírása nem releváns, az ugyanis az ajánlatot benyújtó ajánlattevők számához köti az eljárás eredménytelenségét, nem az érvényes ajánlatot tevők számához. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben meg kívánja jelölni a következő (második) legkedvezőbb ajánlatot tevőt, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén a második helyezettel köthesse meg a szerződést, úgy ajánlatkérőnek a bírálatot teljeskörűen, azaz a harmadik helyezett ajánlatára is kiterjedően kell elvégeznie.

3. A Kbt. 70. § (2a) bekezdés jogszerű értelmezésének minősül-e az, hogy ha a Kbt. 70. § (2a) bekezdés alapján történő ajánlati kötöttség fenntartására történő felkérés esetén ajánlattevők nem nyilatkoznak, akkor úgy kell tekinteni, hogy a felkérés szerint fenntartják ajánlati kötöttségüket? Jogszerűen jár-e el ajánlatkérő, ha saját előírása szerint a Kbt. 70. § (2a) bekezdés szerinti ajánlati kötöttség fenntartására történő felkérésben kifejezetten úgy rendelkezik - és erről a Kbt. 70. § (2a) bekezdés szerinti felkérésben tájékoztatja is ajánlattevőket -, hogy a nyilatkozat hiányának esetét úgy kell tekinteni, hogy az érintett ajánlattevő ajánlati kötöttségét a felkérés szerint fenn kívánja tartani?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben a Kbt. 70. § (2a) bekezdés alapján történő ajánlati kötöttség fenntartására történő felkérés esetén ajánlattevők nem nyilatkoznak, akkor úgy kell tekinteni, hogy fenntartják ajánlati kötöttségüket. Erre célszerű külön, kifejezetten felhívni az ajánlattevők figyelmét a közbeszerzési dokumentumokban is.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 70. § (1) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, vagy az ajánlatok bírálatának hiányában is megállapítható, hogy egyéb okból az eljárás eredménytelenné nyilvánításának van helye. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint.

Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni [Kbt. 70. § (2) bekezdés].

Ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség (2) bekezdés szerint meghatározható legfeljebb kilencven, illetve százhúsz napos időtartama alatt sem tudja elvégezni, az 54. § (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kérheti fel az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a száznyolcvan napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg [Kbt. 70. § (2a) bekezdés].

A Kbt. 70. § (2a) bekezdését beiktató törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás szerint a 70. § (2a) bekezdése beillesztésének indoka, hogy a közbeszerzési eljárások során gyakran merül fel a bírálat elhúzódásának problémája. Ilyen esetben bizonyos ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők már nem mindig képesek az eredeti ajánlatuk fenntartására, amely egyes ajánlattevők visszalépését vagy a szerződés későbbi módosításának szükségességét vonhatja maga után. Ezzel előfordulhat, hogy végső soron az eljárás elhúzódása rosszabb szerződéses feltételeket eredményez az ajánlatkérők számára, és az időbeni kiszámíthatatlanság a gazdasági szereplők számára is nehezen kezelhető kockázatot jelent. A közpénzek hatékony felhasználása és a közbeszerzés más alapelvei szempontjából különösen problémás eset, ha az értékelési szempontok alapján legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő lép vissza az eljárásból a bírálat indokolatlan elhúzódása miatt és az ajánlati kötöttség lejártát követően nem tartja fenn az ajánlatát.

Így a módosító javaslat a törvény által megengedett harminc, illetve hatvan napos ajánlati kötöttség meghosszabbítását követően arra tesz javaslatot, hogy - beleértve az esetleges jogorvoslati eljárások időtartamát is - száznyolcvan napnál hosszabb időszakra csak abban az esetben nyúlhat az ajánlatok bírálata, ha a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő fenntartja ajánlatát. Itt értelemszerűen alkalmazandó a (2) bekezdés azon fordulata, miszerint, ha az ajánlattevő nem nyilatkozik az ajánlatkérő által meghatározott határidőben, azt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatát fenntartja. A legkedvezőbbnek tekinthető ajánlat az értékelési szempontok alapján, az ajánlatukat a száznyolcvan napos határidő lejártáig fenntartó gazdasági szereplők ajánlatainak figyelembevételével határozható meg (ide nem értve azon ajánlatokat, amelyeket az ajánlatkérő az említett időpontig már érvénytelennek nyilvánított). Ilyen esetben tehát, még ha a bírálat túlságosan el is húzódik, nem lesz feltétlenül eredménytelen a közbeszerzési eljárás. Ha a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő nem lép vissza, az időmúlás nem befolyásolja a versenyt az eljárás eredményére kiható módon, ezért nem kell új közbeszerzési eljárást lefolytatni a szerződéskötés érdekében. Az eljárások gyorsabb befejezését ösztönző szabályok bevezetésétől függetlenül továbbra is érvényben marad az a szabály, miszerint az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálni, ami további ösztönzést jelent a bírálat mielőbbi lezárására.

Különös tekintettel arra, hogy a bírálati idő elhúzódása esetén az ajánlattevők elveszíthetik „érdekeltségüket” a közbeszerzési eljárásban való részvételben, annak megnyerésében, egy kifejezett – ajánlat fenntartására vonatkozó – nyilatkozat jobban mutathatja a tényleges hajlandóságot/képességet a közbeszerzési eljárásban való további részvételre. Ezzel együtt, bár a Kbt. 70. § (2a) bekezdés kifejezetten nem rögzíti a Kbt. 70. § (2) bekezdésében szereplő fordulatot és nem is hivatkozza vissza e tekintetben a Kbt. 70. § (2) bekezdést, a módosításhoz fűzött indokolással összhangban álló jogértelmezés alapján a Kbt. 70. § (2a) bekezdés szerinti esetben is az ajánlat fenntartásának kell tekinteni azt, ha ajánlattevő – ajánlatkérő ilyen irányú felhívására – nem válaszol. Annak érdekében, hogy az ajánlattevők ennek megfelelően járjanak el, javasolt a közbeszerzési dokumentumokban is felhívni a figyelmüket erre a körülményre.

4. Ajánlatkérő sikeres tervpályázati eljárást követően hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást bonyolít le, mely jelenleg a bírálati szakaszban van. Tárgyalás még nem volt. Ajánlatkérő egyedül a tervpályázat nyertesét hívta fel ajánlattételre. A közbeszerzés értékelési szempontjai között ajánlatkérő az előteljesítést is értékelte az egyes tervezési fázisokban akként, hogy meghatározta a megajánlható legtöbb előteljesítésként vállalható napot (amelynél többre már nem ad többletpontszámot). Ezen értékelési szempontokra az ajánlattevő aránytalan (teljesíthetetlen) vállalásokat tett. Ajánlattevő – az aránytalan vállalásokra tekintettel kért – indokolásában leírta, hogy ezen értékelési szempontokat félreértelmezte, és leírta, hogy megajánlásait miként kell értelmezni. Az ajánlattevő e megajánlásait jogszerűen módosíthatja-e az első tárgyalás alkalmával oly módon, hogy a módosított megajánlás az ajánlatkérő szempontjából kedvezőtlenebb? Amennyiben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredménytelen, akkor ajánlatkérő újra indíthat-e jogszerűen ugyanazon ajánlattevő ajánlattételre történő felhívásával újabb hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást? A tárgyi eljárás eljárást megindító felhívásában ajánlatkérő a tárgyalás szabályai között előírta, hogy Ajánlatkérő a finanszírozási feltételek, az ajánlati ár, a szerződéses feltételek és a feladatok tekintetében teszi lehetővé a tárgyalást. Amennyiben a tárgyalás alkalmával a finanszírozási feltételek, az ajánlati ár, a szerződéses feltételek vagy a feladatok módosulnak, az ajánlatnak ezen végleges feltételeknek kell megfelelnie. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő az ajánlattevőt felhívja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Az ajánlati kötöttség ezen végleges ajánlatra áll be.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben az adott értékelési szempont tárgyalás alapját képezi, úgy nincs akadálya annak, hogy az ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén megajánlását – akár kedvezőtlenebb irányba – módosítsa a tárgyalások során. Annak sincs akadálya, hogy ajánlatkérő – az előírásából adódó félrevezető értelmezés miatt – ugyanazon az alapon újabb – Kbt. 98. § (5) bekezdés szerinti – eljárást indítson, amennyiben korábbi eljárása eredménytelen lett.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 101. § (1) bekezdés kimondja, hogy a tárgyalásokra a 88. § (2)-(4) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell. Ennek megfelelően – tekintettel arra, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés alkalmazását kifejezetten nem rendeli a Kbt. 101. § (1) bekezdés – ajánlattevő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során nem csak az ajánlatkérő számára kedvezőbb megajánlást tehet (olyan elemek vonatkozásában, amelyek tekintetében ajánlatkérő lehetővé tette a tárgyalást).

A Kbt. 101. § (2) bekezdés szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során a tárgyalások korlátja, hogy a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

a) az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve körülményében térjen el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását,

b) az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, hogy annak következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy

c) az értékelés szempontjai vagy módszere változna.

A teljesítés, előteljesítés ideje szerződéses feltételként értelmezhető, így jelen esetben tárgyalás alapját képezheti.

A Kbt. 89. § alapján a tárgyalásos eljárásban - a 87. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:

a) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.

b) A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 72. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak.

c) A b) pont szerint megfelelőnek tekintett végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli és - ha az eljárás korábbi szakaszában nem került sor az igazolások bekérésére - a 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el.

Fentiek alapján a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint jelen esetben az előteljesítésre tett megajánlás tekintetében ajánlatkérőnek a tárgyalások befejezését követően, a végleges megajánlás vonatkozásában szükséges adott esetben a Kbt. 72. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmaznia.

Előzőeknek megfelelően az ajánlattevő a felolvasólapon tett – első – megajánlását az előteljesítés vonatkozásában a tárgyalások befejezéséig módosíthatja. Amennyiben e végleges megajánlása nem felel meg a közbeszerzési dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek [beleértve adott esetben a Kbt. 72. § (1) bekezdésében foglaltakat], ajánlata érvénytelen.

Amennyiben a Kbt. 98. § (5) bekezdés szerinti eljárás eredménytelen, úgy nincs akadálya ugyanazon alapon egy újabb, Kbt. 98. § (5) bekezdés szerinti eljárást indítani.

5. Ajánlatkérő uniós eljárásrendben közbeszerzési eljárást indított, melynek egyik részében az egyetlen ajánlattevő az ajánlati biztosítékot bankgarancia formájában nem az előírt EUR pénznemben, hanem HUF összegben bocsátotta határidőben rendelkezésre. A bankgarancia egyebekben mindenben megfelelt az előírásoknak. Kérdés, hogy tartalmi hibának minősül-e az, hogy az ajánlattevő EUR helyett HUF-ban bocsátotta rendelkezésre az ajánlati biztosítékot. Kell-e/lehet-e hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt ebben a körben?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – a Kbt. 2021. február 1-jét követően hatályos – hiánypótlási szabályai nem teszik lehetővé a bankgarancia formájában nyújtott ajánlati biztosíték esetén a hiánypótlást, amennyiben az nem került az előírt tartalommal határidőben rendelkezésre bocsátásra. Az ajánlat így a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos 71. § (3a) bekezdése szerint az ajánlati biztosíték 54. § (2) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása vonatkozásában hiánypótlásra van az ajánlattevőnek lehetősége, ha az ajánlatában a biztosítékra vonatkozó igazolást nem csatolja, vagy nem az előírt formában csatolja, de a biztosíték rendelkezésre bocsátása az előírásoknak megfelelően megtörtént vagy a biztosíték kötelezettje garanciavállalás esetén a garanciavállaló nyilatkozatot, készfizető kezesség biztosítása esetén a kezességvállaló nyilatkozatot vagy a biztosítási szerződés alapján a készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényt az ajánlati kötöttség beálltáig kiállította.

A tárgyi rendelkezéshez fűzött jogalkotói indokolás szerint a hiánypótlások kapcsán a módosítás olyan kiegészítést tesz, amely bizonyos esetekben - ahol az érvénytelenség azonnali szankciója aránytalan lenne - lehetővé teszi a biztosítékkal összefüggő hiány pótlását. Garancia, kezességvállalás vagy biztosítási szerződésen alapuló készfizető kezesség formájában nyújtott biztosíték esetén egyértelművé válik, hogy a hiánypótlásra olyan esetben van lehetőség, ha a megfelelő dokumentum már kibocsátásra került, viszont ezt az ajánlattevő elmulasztotta benyújtani. E szabály célja, hogy az ajánlatok ne minősüljenek automatikusan érvénytelennek pusztán azért, mert a biztosíték nyújtás alapját képező dokumentum nem került határidőre benyújtásra, miközben a biztosíték nyújtása határidőre megtörtént, illetve garancia, kezességvállalás vagy biztosítási szerződésen alapuló készfizető kezesség esetén a benyújtani kívánt nyilatkozat vagy kötelezvény határidőben rendelkezésre áll. E szabály alkalmazható olyan esetben is, amikor a szükséges dokumentum nem megfelelő formában kerül benyújtásra (pl. nincs hozzá megfelelő elektronikus aláírás).

A bankgarancia természetét illetően az alábbiak emelhetők ki (függetlenül attól, hogy az idézett döntőbizottsági határozatok alapjául szolgáló közbeszerzési eljárások 2021. február 1-jét megelőzően indultak).

A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.60/17/2017. számú határozatában rögzítette, hogy csak akként értelmezhető a teljeskörű rendelkezésre bocsátás a felhívásban meghatározott mértékben, ha a garanciavállalás összege, tartama, valamint a garantőr helytállásának pontos esetkörei (mire terjed ki a garancia), illetve, hogy azok milyen események, jogcselekmények bekövetkezésekor állnak fenn, a garanciavállaló nyilatkozatban egyértelműen meghatározásra kerülnek. Az így pontosan meghatározott mértékű, terjedelmű bankgaranciának az ajánlati kötöttség beálltáig, azaz az ajánlattételi határidő lejárta napjáig ebben a formában kellett rendelkezésre állnia. Akkor tekinthető rendelkezésre bocsátottnak az ajánlati biztosíték, ha azt az ajánlattevő igazolja és az igazolásból kitűnik, hogy ki, mikor, milyen összegben, milyen feltételek bekövetkezése esetén köteles biztosítékot nyújtani. Ebből következően egy, már az eredeti ajánlattételi határidő lejártakor nem megfelelő tartalmú bankgarancia nem töltheti be a funkcióját. Azaz – az adott ügyben – a bank által kiadott bankgarancia nem az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban foglaltakat tartalmazta, hanem szűkebb esetkörre vonatkozott, olyan tartalmi változást idézett elő a bankgarancia érvényesíthetősége körében, amely utóbb (az ajánlattételi határidő lejártát követően) nem pótolható.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:431. § (1) bekezdése szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.

A bankgaranciában szereplő feltételek megfelelősége az ajánlati biztosíték – ajánlatkérő által tett előírásoknak megfelelő – érvényesíthetőségének feltétele, így annak hiánya, hiányossága esetén az ajánlati biztosíték nem tekinthető határidőben rendelkezésre bocsátottnak. Az ajánlatkérő által előírt pénznem tartalmi előírásnak tekinthető, az attól eltérő pénznemben kiállított bankgarancia olyan hiányosság, amely fentiek szerint hiánypótlás keretében nem orvosolható, ugyanis nem arról van szó, hogy az ajánlatkérő által előírt tartalmú bankgarancia az ajánlati kötöttség beálltáig kiállításra került, és csupán formai hiányosságban szenved. A levelében foglaltak alapján a jelenlegi árfolyamok mellett a bankgarancia fedezi az előírt összegű biztosítékot EUR pénznemben. Ez a körülmény nem garantálható azonban az adott közbeszerzési eljárás – szükség szerint meghosszabbított bírálati időre is tekintettel fennálló – ajánlati kötöttség teljes időtartama alatt.

Fentieket támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2017. (III.21.) számú összkollégiumi állásfoglalása, melynek 5. pontja kifejezetten rögzíti, hogy milyen esetekben lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot az ajánlati biztosíték nem megfelelő rendelkezésre bocsátására tekintettel. Az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlati biztosítékot nem az ajánlattevő bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, továbbá az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség beálltáig nem, vagy nem a Kbt. 54. § (4) bekezdésében és a felhívásban meghatározott mértékben és tartalommal állt az ajánlatkérő rendelkezésére.

6. Egy önkormányzat közétkeztetési tárgyú szerződésének módosítási igénye merült fel a szolgáltatási díj emelése kapcsán. A tárgyi szerződés díjemelésre vonatkozó rendelkezése szerint a „Megrendelő jogosult a térítési díjat évente a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex ajánlatban vállalt mértékével megemelni,…” Az étkezési szolgáltatási díj tekintetében az éves emelés mértéke az indexáláson felül meghaladhatja a 10%-ot? A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján eszközölt, egymást követően felmerült áremeléseken túl további 10%-os emelésre van lehetőség alkalmanként? Tekintettel arra, hogy az egyes étkezési típusok (reggeli, tízórai, ebéd) esetén külön díjtételenként vannak meghatározva a szolgáltatási díjak, az ellenérték emelése esetén a szerződésmódosítási jogalapok %-os mértékei étkezési típusonként vizsgálandók?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szerződés vonatkozó rendelkezésének megfelelően, így akár évente is változhat a szerződés értéke. Ebben az esetben ugyanis a szerződésben előre rögzített feltételek alapján és tartalommal módosul a szerződés. Emellett, egyéb szerződésmódosítási jogalapokon is módosulhat a szerződéses díj, az azokban meghatározott %-os korlátokat is figyelembe véve. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerint a szerződés értéke a szerződés időtartama alatt többször, de összesen csak az abban szereplő – adott esetben – 10%-os mértékig változhat. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem étkezési típusonként, az azok tekintetében vállalt szolgáltatási díjanként vizsgálandók a szerződésmódosítás jogalapjának feltételei, hanem valamennyi étkezési típust együttvéve, az összes – eredeti/indexált eredeti – szerződéses ellenérték az alapja a szerződésmódosítás feltételeként rögzített %-os mértékeknek.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem

a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;

b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;

valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat, ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;

cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.

A (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában az eredeti szerződés értékét az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásakor az indexáláson alapuló értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs érték éves átlagának figyelembevételével lehet kiszámolni [Kbt. 141. § (5) bekezdés].

A Kbt. 141. § (2) bekezdésében szereplő mértékekig tehát – ahogy azt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2021. május 6-án elfogadott, a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) is rögzíti – egyéb körülmény vizsgálata nélkül módosítható a szerződés, feltéve, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Több módosítás esetén azok összértékét kell a fenti értékekhez viszonyítani.

A Kbt. 141. § (2) bekezdés szerinti ún. de minimis szerződésmódosítási jogalap szerinti mértékekig többször is sor kerülhet a szerződéses ellenérték módosítására, de összesen a vonatkozó – adott esetben 10%-os mértékig (kumulált értékbeli határ). A szerződés értéke a szerződés időtartama alatt tehát többször, de legfeljebb, összesen a Kbt. 141. § (2) bekezdésben meghatározott mértékig változhat, azaz – adott esetben – a 10%-os értékbeli változás a Kbt. 141. § (2) bekezdés alapján nem alkalmazható éves szinten. E %-os mérték alapja az eredeti (összesített) szerződéses érték, amelyet – a Kbt. 141. § (5) bekezdés alapján – az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Azaz – a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelő – a valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezés szerint módosult szerződéses ellenérték tekinthető a Kbt. 141. § (2) bekezdés, illetve (4) bekezdés c) pont szerinti értékek viszonyítási alapjának, e módosulás automatikusan növeli a Kbt. 141. § (2) bekezdés és (4) bekezdés c) pont szerinti értékek vetítési alapját. Amennyiben egy szerződésmódosítás keretében elmaradó és új beszerzési igény is megjelenik, ajánlatkérőnek a százalékos viszonyítás alapjául azok összértékének arányát, azaz a módosítás értékének szummáját kell figyelembe vennie a Kbt. 141. § (2) bekezdésben szereplő %-os mérték vizsgálatakor.

A Kbt. 141. § (2) bekezdése mellett a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont szerinti jogalap is összesen legfeljebb az eredeti szerződés értékének 50%-áig teszi lehetővé a szerződéses ellenérték módosítását (a levelében szereplő esetben azonban ezen utóbbi jogalap kevésbé releváns). A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont feltételeinek fennállása esetén van lehetőség a szerződéses ellenérték módosítására egymással nem összefüggő körülmények alapján több alkalommal az eredeti szerződéses ellenérték 50%-áig. A szerződésmódosítás jogszerűségéhez azonban a Kbt. adott, 141. § szerinti jogalap valamennyi feltételének fennállását igazolnia tudnia kell az ajánlatkérőnek. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont tekintetében a szerződés vonatkozó rendelkezése szerinti esetben és tartalommal módosul a szerződéses ellenérték, így nem merül fel a többszöri ellenérték módosítások kérdése ezen a jogalapon, amennyiben a szerződés kifejezetten minden évben/bizonyos időközönként „elrendeli” az árváltozást a KSH előző évi fogyasztói árindexének megfelelően.

Fentieken túl fontos, hogy a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítási jogalapok, így az azokban meghatározott %-os mértékek önállóan, önmagukban veendők figyelembe. Mindez azt is jelenti, hogy a szerződés ellenértékének módosítására (módosulására) egymást követően sor kerülhet a Kbt. 141. § (2) bekezdése és például 141. § (4) bekezdés a) pontja/(4) bekezdés c) pontja alapján is, hangsúlyozottan az adott jogalap minden feltételének fennállása esetén.

A szerződésmódosítási jogalapok vizsgálata során ebben az esetben is kellő körültekintéssel kell eljárni, nem javasolt például az egyéb jogalapon történő ellenszolgáltatás-emelés után a Kbt. 141. § (2) bekezdését alkalmazni a közbeszerzési alapelveknek történő megfelelés érdekében, illetve fokozottan vizsgálandó, hogy az egymást követő, különböző jogalapokon történő szerződésmódosítások ne a közbeszerzési eljárás megkerülésére irányuljanak.

Fenti megközelítés jelenik meg a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárságának Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya által kibocsátott, Ellenőrzést végző szakértők részére szóló szerződésmódosítási útmutatójában is.

Összefoglalva tehát, a szerződés értékbeli változása(i) esetén az ajánlatkérőnek az alábbiakra kell figyelemmel lennie:

- a változás alapja mindig az összesített, eredeti – adott esetben indexált – szerződéses díj

- az egyes szerződésmódosítási jogalapok mértékét önmagukban kell figyelembe venni

- a Kbt. 141. § (2) bekezdés esetén az abban szereplő mértékig történhet ellenértékváltozás, nem kerülhet sor több alkalommal a vonatkozó %-os (adott esetben uniós értékhatár szerinti) mértékig értékbeli változásra

- egymást követő, különböző jogalapok szerinti értékbeli változások nem irányulhatnak a közbeszerzési kötelezettség megkerülésére

- az egyes szerződésmódosítási jogalapoknak, azok minden feltételével együtt önmagukban is fenn kell állniuk.

7. Egy tárgyalásos eljárásban, melyben az értékelési szempontok kizárólag ár szempontúak, az ajánlattevő a 6 db árszempontból 5-re tett megajánlást, a 6.-ra nem tett megajánlást. A 6. értékelési szempontra tehát megajánlása nem nulla, hanem nem tett megajánlást. Az eljárásban alternatív megajánlás nem megengedett. Az első ajánlat nem ajánlati kötöttséggel terhelt. Az eljárásban nincs olyan további ártáblázat, költségvetés, szakmai ajánlat, melyből a hiányzó ajánlat kiszámolható vagy bármilyen módon kikövetkeztethető lenne. Kérdés volt, hogy a fentiek alapján az érintett ajánlattevő ajánlata érvényessé nyilvánítható-e, és meghívható-e az első tárgyalásra.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben az ajánlattevő ajánlatkérő első ajánlattételi felhívására valamely értékelési (al)szempontra nem tett megajánlást a tárgyalásos eljárásban, úgy ajánlata érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 71. § (3) bekezdése kimondja, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.

A Kbt. 71. § (8) bekezdés értelmében a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A Kbt. 88. § (1) bekezdés alapján a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

A Kbt. 88. § (6) bekezdés a) pontja szerint a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni.

A Kbt. 89. §-a szerint a tárgyalásos eljárásban - a 87. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:

a) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.

b) A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 72. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak.

c) A b) pont szerint megfelelőnek tekintett végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli és - ha az eljárás korábbi szakaszában nem került sor az igazolások bekérésére - a 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el.

Az értékelési (al)szempontra tett megajánlás hiányában a tárgyalások során nem tehető megfelelővé az ajánlat (a tárgyalás alapja ugyanis éppen a megajánlás).

Az értékelési (al)szempontra tett ajánlat hiánypótlás keretében sem pótolható, figyelemmel arra, hogy a hiánypótlás célja a Kbt. 71. § (3) bekezdés alapján az ajánlat megfelelővé tétele – jelen esetben az első ajánlat benyújtása előtt az ajánlattételi szakaszban rendelkezésre bocsátott – közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak, nem a megajánlás utólagos megtétele lehetőségének biztosítása, függetlenül attól, hogy az első ajánlatok kötöttséggel nem terheltek. A megajánlás hiánypótlás körében történő megtétele a Kbt. 71. § (8) bekezdésében meghatározott alapelvi sérelemmel is járna.