A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szerződés vonatkozó rendelkezésének megfelelően, így akár évente is változhat a szerződés értéke. Ebben az esetben ugyanis a szerződésben előre rögzített feltételek alapján és tartalommal módosul a szerződés. Emellett, egyéb szerződésmódosítási jogalapokon is módosulhat a szerződéses díj, az azokban meghatározott %-os korlátokat is figyelembe véve. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerint a szerződés értéke a szerződés időtartama alatt többször, de összesen csak az abban szereplő – adott esetben – 10%-os mértékig változhat. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem étkezési típusonként, az azok tekintetében vállalt szolgáltatási díjanként vizsgálandók a szerződésmódosítás jogalapjának feltételei, hanem valamennyi étkezési típust együttvéve, az összes – eredeti/indexált eredeti – szerződéses ellenérték az alapja a szerződésmódosítás feltételeként rögzített %-os mértékeknek.
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:
A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem
a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;
b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat, ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.
A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;
cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.
A (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában az eredeti szerződés értékét az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásakor az indexáláson alapuló értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs érték éves átlagának figyelembevételével lehet kiszámolni [Kbt. 141. § (5) bekezdés].
A Kbt. 141. § (2) bekezdésében szereplő mértékekig tehát – ahogy azt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2021. május 6-án elfogadott, a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) is rögzíti – egyéb körülmény vizsgálata nélkül módosítható a szerződés, feltéve, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Több módosítás esetén azok összértékét kell a fenti értékekhez viszonyítani.
A Kbt. 141. § (2) bekezdés szerinti ún. de minimis szerződésmódosítási jogalap szerinti mértékekig többször is sor kerülhet a szerződéses ellenérték módosítására, de összesen a vonatkozó – adott esetben 10%-os mértékig (kumulált értékbeli határ). A szerződés értéke a szerződés időtartama alatt tehát többször, de legfeljebb, összesen a Kbt. 141. § (2) bekezdésben meghatározott mértékig változhat, azaz – adott esetben – a 10%-os értékbeli változás a Kbt. 141. § (2) bekezdés alapján nem alkalmazható éves szinten. E %-os mérték alapja az eredeti (összesített) szerződéses érték, amelyet – a Kbt. 141. § (5) bekezdés alapján – az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Azaz – a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelő – a valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezés szerint módosult szerződéses ellenérték tekinthető a Kbt. 141. § (2) bekezdés, illetve (4) bekezdés c) pont szerinti értékek viszonyítási alapjának, e módosulás automatikusan növeli a Kbt. 141. § (2) bekezdés és (4) bekezdés c) pont szerinti értékek vetítési alapját. Amennyiben egy szerződésmódosítás keretében elmaradó és új beszerzési igény is megjelenik, ajánlatkérőnek a százalékos viszonyítás alapjául azok összértékének arányát, azaz a módosítás értékének szummáját kell figyelembe vennie a Kbt. 141. § (2) bekezdésben szereplő %-os mérték vizsgálatakor.
A Kbt. 141. § (2) bekezdése mellett a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont szerinti jogalap is összesen legfeljebb az eredeti szerződés értékének 50%-áig teszi lehetővé a szerződéses ellenérték módosítását (a levelében szereplő esetben azonban ezen utóbbi jogalap kevésbé releváns). A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont feltételeinek fennállása esetén van lehetőség a szerződéses ellenérték módosítására egymással nem összefüggő körülmények alapján több alkalommal az eredeti szerződéses ellenérték 50%-áig. A szerződésmódosítás jogszerűségéhez azonban a Kbt. adott, 141. § szerinti jogalap valamennyi feltételének fennállását igazolnia tudnia kell az ajánlatkérőnek. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont tekintetében a szerződés vonatkozó rendelkezése szerinti esetben és tartalommal módosul a szerződéses ellenérték, így nem merül fel a többszöri ellenérték módosítások kérdése ezen a jogalapon, amennyiben a szerződés kifejezetten minden évben/bizonyos időközönként „elrendeli” az árváltozást a KSH előző évi fogyasztói árindexének megfelelően.
Fentieken túl fontos, hogy a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítási jogalapok, így az azokban meghatározott %-os mértékek önállóan, önmagukban veendők figyelembe. Mindez azt is jelenti, hogy a szerződés ellenértékének módosítására (módosulására) egymást követően sor kerülhet a Kbt. 141. § (2) bekezdése és például 141. § (4) bekezdés a) pontja/(4) bekezdés c) pontja alapján is, hangsúlyozottan az adott jogalap minden feltételének fennállása esetén.
A szerződésmódosítási jogalapok vizsgálata során ebben az esetben is kellő körültekintéssel kell eljárni, nem javasolt például az egyéb jogalapon történő ellenszolgáltatás-emelés után a Kbt. 141. § (2) bekezdését alkalmazni a közbeszerzési alapelveknek történő megfelelés érdekében, illetve fokozottan vizsgálandó, hogy az egymást követő, különböző jogalapokon történő szerződésmódosítások ne a közbeszerzési eljárás megkerülésére irányuljanak.
Fenti megközelítés jelenik meg a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárságának Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya által kibocsátott, Ellenőrzést végző szakértők részére szóló szerződésmódosítási útmutatójában is.
Összefoglalva tehát, a szerződés értékbeli változása(i) esetén az ajánlatkérőnek az alábbiakra kell figyelemmel lennie:
- a változás alapja mindig az összesített, eredeti – adott esetben indexált – szerződéses díj
- az egyes szerződésmódosítási jogalapok mértékét önmagukban kell figyelembe venni
- a Kbt. 141. § (2) bekezdés esetén az abban szereplő mértékig történhet ellenértékváltozás, nem kerülhet sor több alkalommal a vonatkozó %-os (adott esetben uniós értékhatár szerinti) mértékig értékbeli változásra
- egymást követő, különböző jogalapok szerinti értékbeli változások nem irányulhatnak a közbeszerzési kötelezettség megkerülésére
- az egyes szerződésmódosítási jogalapoknak, azok minden feltételével együtt önmagukban is fenn kell állniuk.