Kérdések és válaszok

1. 2020 októbere óta vezeti az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárságot, mely 2021 januárjában került át az Innovációs és Technológiai Minisztériumból a Miniszterelnökséghez. Milyen érzésekkel fogadta a felkérést az államtitkári pozícióra, és hogyan értékeli a tavaly ősz óta eltelt időszakot?

A megbízatásomat Palkovics miniszter úr mellett kezdtem 2020 októberében, de már abban a tudatban, hogy a terület 2021-től a Miniszterelnökségre kerül. A feladatom a meglévő operatív programok koordinációja mellett az új fejlesztéspolitikai ciklus operatív programjainak és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv előkészítése, a tervezés és az Európai Bizottsággal való tárgyalások vezetése. 2021 januárjától csatlakozott az államtitkársághoz a közbeszerzési felügyeletért felelős terület is. Ha úgy tetszik, akkor a hét éves fejlesztési ciklus legizgalmasabb, de ugyanakkor legintenzívebb időszakára kaptam a feladatot.

Nagyon jó alapokra építkezünk, hiszen a Kormány által felállított fejlesztéspolitikai intézményrendszer már bizonyított, amit alátámaszt az is, hogy az uniós forrásokat európai összevetésben is kifejezetten jó hatékonysággal tudjuk felhasználni. A pandémia okozta gazdasági nehézségekre adott válaszreakciók is eredményesek voltak. Kellő időben kellő mennyiségű forrást tudtunk biztosítani a gazdaságnak, legyen szó akár munkahelymegtartásról, védelmi intézkedésekről, befektetés ösztönzésről, vagy szociális és egészségügyi rendszerek erősítéséről.

A következő időszak előkészítésében pedig rengeteget segít, hogy Magyarországnak egy egységes, konzekvens fejlesztéspolitikája van, amelyen belül az uniós finanszírozási terület jól tudja segíteni az országos célok elérését. A következő években soha nem látott mértékű uniós forrás támogatja a magyar gazdaság, vállalkozások, családok és települések további fejlődését.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedben rengeteget fejlődtünk:

2010-ben még csak az tudott érdemi fejlesztést megvalósítani, akinek volt uniós támogatási szerződése. Ma már évente másfélszer annyit költünk fejlesztésekre tisztán a hazai költségvetésből, mint amennyit az uniós alapok közösségi és hazai részeiből együtt tudunk felhasználni. Igaz ez úgy is, hogy – mint már említettem – az uniós források is számottevően nőnek.

2010 előtt még volt 3 olyan régiónk, amelyek relatív fejlettsége folyamatosan csökkent, azaz lemaradóban voltak. 2013 körül értük el azt a fordulópontot, hogy már minden magyarországi régió stabil fejlődési pályán van és érdemben csökkennek az országon belüli különbségek minden települési méret és valamennyi ágazat esetében. Ezt nagyon jelentős eredménynek tartom. Az uniós felzárkózási ütemünk is gyorsuló pályán van. Az első országok között tudtuk leküzdeni a járvány okozta gazdasági sokkot, már tavaly augusztusban meghaladtuk a 2019 év végi gazdasági teljesítményt. A foglalkoztatás történelmi csúcson van, az átlagkereset 10 év alatt megduplázódott és erre jön még rá az idén januári béremelések hatása. A szegénységnek kitettek aránya 2010 óta közel felére csökkent és 2018 óta uniós átlag alatt van ez a mutató.

Az államtitkárságunknak is az a feladata, hogy a kedvező folyamatokat támogassuk és még inkább felgyorsítsuk. A Kormány fő célkitűzése a fejlesztéspolitikában, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama közé tartozzunk. Bárhogy is nézem a trendeket, ennek az ambiciózus célnak az elérése abszolút reális, ha töretlenül követjük a jelenlegi fejlesztéspolitikai irányokat.

Az új fejlesztési időszak tervei pedig készen vannak, így a nemzeti költségvetésből előfinanszírozva elindítottuk az új operatív programokat, és folyamatos a Helyreállítási Terv megvalósítása is – bár ezek Európai Bizottság általi jóváhagyását uniós politikai törekvések még hátráltatják. A Kormány feladata ugyanakkor, hogy ennek a káros beavatkozásnak a hátrányait az állampolgárok és a gazdasági szereplők egyáltalán ne érezzék.

2. Az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos mely feladatokat látja el az államtitkárság, és az Önök előtt álló kihívásokból melyek jelenleg a leghangsúlyosabbak?

Államtitkárságunkon működik az uniós források felhasználásával kapcsolatos központi koordináció, amely összehangolja az uniós forrásfelhasználással megbízott egyéb hazai szervezetek (irányító hatóságok, közreműködő szervezetek, igazoló hatóság, audit hatóság) munkáját, valamint az uniós célkitűzéseket és a hazai fejlesztési célokat. Biztosítja továbbá a kohéziós politika egységes végrehajtását, és a források hatékony, átlátható felhasználását. Ennek keretében a feladatunk nagyon sokrétű, amelyek közül kiemelném a fejlesztéspolitikai szabályozó környezet kialakítását, a pályázati rendszer elektronizálását és gyorsítását, valamint a programok monitoring és értékelési feladatainak ellátását. Az új, 2021-2027-es programozási időszak kapcsán kiemelt feladatunk jelenleg a Partnerségi Megállapodás tető alá hozása, amelynek végleges változatát az év végén benyújtottuk és reálisan idén év elején az Európai Bizottság jóvá is hagyhatja, valamint az új operatív programok véglegesítésének irányítása. Emellett hozzánk tartozik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak koordinációja és végrehajtási feladatai is.

Hogy mindebben jól tudjunk teljesíteni, kiemelten fontosak a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladataink, amelyben komoly szerepet kap az uniós forrásból megvalósított közbeszerzések ellenőrzése. Az államtitkárságunkon működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) minden közbeszerzési eljárást ellenőriz, amelyek meghaladják áruk és szolgáltatások beszerzése esetén az uniós értékhatárokat, építési beruházások esetén pedig a 300 millió forintos becsült értéket. Az ellenőrzés mellett a szabályozás is fontos feladatunk, amely keretében felelünk a közbeszerzési tárgyú jogszabályok előkészítéséért. Működtetjük az elektronikus közbeszerzési rendszert (EKR) és dolgozunk annak folyamatos fejlesztésén.

Sokan hajlamosak technikai kérdésként értelmezni a közbeszerzések ellenőrzését, pedig e nélkül nem lehet hatékony és felelős támogatási politikát végezni. Munkatársaink – szoros szövetségben a Közbeszerzési Hatósággal – heroikus munkát végeznek. Minél több forrást helyezünk ki, nekik annál több feladatuk van.

Az aktuális feladatok kapcsán a leghangsúlyosabb szerepet egyértelműen a Bizottsággal való tárgyalások kapják. A Partnerségi Megállapodásról és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről folyamatosak az egyeztetések, szeretnénk mindkét dokumentumról rövid időn belül megállapodni. Annak ellenére, hogy a tárgyalások még tartanak, számos programot már elindítottunk. A fennmaradó programok tervezésén pedig gőzerővel dolgozunk. Az ezzel kapcsolatos fő kihívás az, hogy a kohéziós források és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználását párhuzamosan kell tervezni, a kétfajta forrásra pedig más-más feltételek vonatkoznak és rengeteg bizonytalanság van még uniós szinten.

A közbeszerzéseket érintően talán a legfontosabb, hogy a Kormány elkötelezett az egyajánlatos közbeszerzések arányának drasztikus csökkentése mellett. Erre vonatkozó intézkedéseket rendelt el már tavaly februárban a Kormány és a Helyreállítási Tervben részletezett ütemben, négy év alatt 15% alá fogjuk szorítani ezek arányát, hogy tovább erősítsük a közbeszerzési versenyt és e tekintetben is az uniós élmezőnybe kerüljünk.

3. Hogyan ítéli meg a 2014-2020 közötti fejlesztési források felhasználását Magyarországon, miként teljesítettünk a többi tagállamhoz képest?

A nemzetközi összehasonlítás előtt először érdemes a korábbi ciklus forrásfelhasználásával összevetni a 2014-2020-as eredményeket. A fejlesztéspolitikát 2010 előtt rosszul meghatározott fejlesztési fókuszok, problémás tervezés, lekövethetetlen pályázati eljárások, a le nem hívott pénzek miatt pedig jelentős forrásvesztés veszélye jellemezte. Számtalan esetben tapasztalhattuk, hogy rosszul, szabálytalanul vagy el sem költötték a rendelkezésre álló forrásokat.

Ehhez képest ma hatékonyságában, eredményességében egy mindezzel össze nem hasonlítható rendszert működtetünk. Az intézményrendszer átláthatóbb és egyszerűbb lett, a pályázati rendszert teljesen elektronikussá tettük, a kifizetéseket felgyorsítottuk, és egyetlen hazánkat illető eurót sem hagyunk veszni. Az eredmények nem csak az előző ciklushoz képest mutatkoznak meg, hanem nemzetközi összevetésben is. Ha csak a lehívási számokat nézzük, a leigazolt költségek után benyújtott és kiegyenlített számlaállományt tekintve Magyarország az Európai Unió élmezőnyében szerepel, a régióban pedig a csehekkel és lengyelekkel fej-fej mellett az élen haladunk. Mindemellett tavaly júliustól már az új fejlesztési ciklus terhére is folyamatosan folyósítjuk a támogatásokat.

Büszkeségre ad okot, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága ősszel kiemelkedőnek értékelte és példaértékűnek tekintette a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert, amelyen keresztül valamennyi uniós pályázatot és kifizetést kezelünk. Megállapította, hogy a rendszer hatékonyan járul hozzá az átláthatósághoz, a csalások és szabálytalanságok megelőzéséhez.

4. Az Európai Bizottság által az Európai Zöld Megállapodásban („European Green Deal”) lefektetett javaslatok nyomán az elkövetkező években egyre hangsúlyosabbá fognak válni a fenntarthatósági szempontok a gazdaság számos területén, ösztönözve ezáltal a beruházásokat és az innovációt. E törekvések megvalósításában vélhetően fontos szerep jut a közbeszerzéseknek, hiszen azok összértéke a GDP körülbelül egyhatodát teszi ki az Európai Unióban. Várhatóak-e uniós pénzügyi programok, források a zöld törekvésekkel összefüggésben?

Magyarország számára kiemelt cél a következő évekre a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság kialakítása. Ez meghatározó a hazai operatív programok tervezése során is, a leendő kedvezményezettek mindegyik operatív program keretében számíthatnak olyan felhívásokra, illetve pénzügyi forrásokra, amelyek a fenntarthatósági célok elérését, a körforgásos gazdaságra való átállást szolgálják.

A Kormány ennek megfelelően a zöld, fenntartható és körforgásos gazdaságra való áttérésben a közbeszerzésre stratégiai eszközként tekint. Jelenleg egyeztetési szakaszban van az államtitkárságunk által kidolgozott zöld közbeszerzési stratégia tervezete.

Az előttünk álló 2021-2027 időszakban a klímacélokat támogató „Zöldebb, karbonszegény és ellenálló Európa” uniós szintű szakpolitikai cél alatt tervezzük a források legnagyobb részét, mintegy 28%-át felhasználni. A zöld átállásban kiemelt jelentősége van az új digitális technológiák alkalmazásának is. A 2021-27-es programozási időszak IKOP Plusz, KEHOP Plusz, DIMOP Plusz és TOP Plusz programjainak megvalósításán keresztül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó források 33%-át éghajlatvédelmi intézkedésekre, 27%-át pedig környezetvédelmi célokra tervezzük fordítani. A Kohéziós Alap forrásait tekintve ez az arány 66%, illetve 38%. Mindez számtalan fejlesztést jelent a közösségi közlekedési szerkezet átalakításától az épületenergetikán keresztül a vízgazdálkodásig.

Az RRF kiemelt célja a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tételével, illetve a zöld és a digitális átállásra való felkészítésével. Ez a törekvés tükröződik az RRF közösségi szinten elfogadott hét, ún. zászlóshajó kezdeményezésében is („megújulás”, „korszerűsítés”, „töltés”, „kapcsolódás”, „modernizálás”, „kapacitásbővítés”, „átképzés és továbbképzés”), amelyek közül három a zöld átállást, négy pedig a digitalizációs célok elérését támogatja. A magyar felhasználású források 39,45%-a a klímacélhoz, 24,63%-a a digitalizációs célhoz járul hozzá, szemben az előírás szerinti 37%-kal, illetve 20%-kal.

A közvetlen uniós pályázati programoknál szintén minden esetben vannak a Green Deal-lel összefüggő célkijelölések.

5. A tagállami közbeszerzések helyzetét rendszeresen értékeli az Európai Bizottság. Melyek azok a bizottsági megállapítások, melyek Magyarország tekintetében elégedettségre adhatnak okot, és érintheti-e bármilyen módon a közbeszerzési helyzet uniós értékelése a források felhasználását akár rövid-, akár pedig hosszabb távon?

A felelős és átlátható gazdálkodást szolgáló közbeszerzési eszközrendszer működtetése és az uniós források eredményes felhasználása között igen szoros a kapcsolat, kéz a kézben járnak. A fejlesztéspolitikai programozási időszak uniós előírásait természetesen a közbeszerzések terén is maradéktalanul teljesíti Magyarország, így például a hatékony ellenőrzési rendszer működtetését, amely a közbeszerzési szabálytalanságok kockázatát csökkenti.

A hazai folyamatba épített ellenőrzési rendszerre az Európai Unióban jó gyakorlatként tekintenek: az Európai Bizottság az ellenőrzési rendszerek tekintetében a „Jó gyakorlatok elektronikus könyvtárában” Magyarországot azok közé a tagállamok közé sorolja 2016 óta, ahol jól működő ellenőrzési rendszer van.

Az Európai Bizottság alapvetően az Egységes Piaci Eredménytábla statisztikai mutatószámain keresztül hasonlítja össze az egyes tagállamok általános közbeszerzési teljesítményét. Az összesített mutatók szerinti összehasonlításban olyan államokkal vagyunk egy kategóriában, mint Németország, vagy a Benelux államok és megelőzzük például Ausztriát, Olaszországot vagy Spanyolországot is. Az Eredménytábla legfontosabb indikátorai közül különösen a hirdetmény nélküli közbeszerzések alacsony számában teljesítünk jól. A Kormány elkötelezett a közbeszerzési verseny általános szintjének emelése iránt is. Az ehhez szükséges további intézkedések (pl. a KKV-k közbeszerzésekbe való bekapcsolódásának támogatása költségtérítéssel és képzésekkel) megvalósítása során Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervére is támaszkodunk, illetve jelentős előrelépést tervezünk a már említett módon az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentésében is.

A Bizottság adataira alapozva tehát erre a területre is igaz, hogy bár számos támadás és kritika éri a közbeszerzési rendszerünket, összességében jól állunk uniós összehasonlításban is. Mi viszont soha nem elégedünk meg azzal, hogy csak jók vagyunk, a legjobbak közé akarunk tartozni minden területen, ezért a közbeszerzésekben is jelentős továbblépéseket tervezünk.