Kérdések és válaszok

1. Alaptevékenységnek tekinthető-e egy egyetem esetében a kutatáshoz kapcsolódó uniós projektek megvalósítása? Az egyetemek alapító okiratában a kutatási, tanácsadási tevékenységek, mint alapfeladatok megtalálhatóak. Projektek kapcsán végzett szakmai konzultáció nyújtása, a megvalósítás szakirányú támogatása alaptevékenységnek, alaptevékenység ellátásához szükséges tanácsadói tevékenységnek tekinthető-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint azt, hogy mi tekinthető egy adott egyetem alaptevékenységének, jogszabály vagy az egyetem alapító okirata határozza meg, így a kutatáshoz kapcsolódó uniós projektek esetén annak vizsgálata szükséges, hogy a projektek szakmai tartalmuk alapján jogszabályi vagy alapító okirat szerinti alaptevékenységnek minősülnek-e.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint azt, hogy pontosan mely tevékenységek tartoz(hat)nak az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges tanácsadói tevékenységek körébe, az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően, körültekintő mérlegeléssel kell megítélni. Az ügy kapcsán annak vizsgálata szükséges, hogy az említett projektek az egyetemek alaptevékenyégi körébe tartoznak-e, és a szakmai konzultáció (tanácsadás) az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához – mintegy annak kiegészítéseként – szükséges-e, mert ez utóbbi esetben lehet megállapítani a Kbt. 111. § g) pont szerinti kivételi kör fennállását.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az alaptevékenység fogalmának tisztázásához segítséget nyújthat a Közbeszerzési Döntőbizottság D.327/19/2020. határozata, melynek 50. pontja szerint „Az ajánlatkérő tevékenységei közül azok minősülnek ún. alaptevékenységnek, amelyek például jogszabályban vagy az ajánlatkérő alapítója által határozatban, alapító okiratban stb. szakmai alapfeladatként kerültek meghatározásra. Költségvetési szerv ajánlatkérő az alapfeladatot közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenységként látja el.”

A kérdésben írottak alapján az egyetemek alapító okiratában többek között szerepel a kutatás, mint alaptevékenység, azonban arra nem tér ki, hogy a kérdéses projekt – amelyhez kapcsolódóan a szakmai tanácsadási szerződések a vizsgálat tárgyát képezik –, szintén az adott egyetem alaptevékenységi körébe tartozik-e, szerepel-e az alapító okiratában. A Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik elegendő információval a kérdéssel kapcsolatban, így kérdezőnek és/vagy ajánlatkérőnek kell megvizsgálnia, hogy a szóban forgó projektek szakmai tartalmuk alapján jogszabályi előírás vagy az egyetem alapító okirata szerint alaptevékenységi körbe tartoznak-e. A vizsgálat tárgya lehet egyrészt maga a projektekben való részvétel, másrészt pedig a projektek konkrét témája, tárgya is.

A vizsgálat során arra is figyelemmel szükséges lenni, hogy a kivételi köröket megszorítóan kell értelmezni.

A Kbt. 111. § g) pontja szerinti kivételi kör abban az esetben állapítható meg, ha az ajánlatkérő nem valamely alaptevékenységének elvégzését szerzi be, hanem az alaptevékenységéhez szükséges – Kbt. 111. § g) pont szerinti – feladatot rendel meg. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint annak megállapításához, hogy pontosan mely tevékenységek minősülnek az ajánlatkérő alaptevékenységének ellátásához szükséges tanácsadói tevékenységnek, elsősorban annak tisztázása szükséges, hogy mi az ajánlatkérő alapfeladata.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. fejezete az állami felsőoktatási intézményekben folytatott kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységről szól, ennek megfelelően az egyetemeknek lehetőségük van arra, hogy kutatási feladatot vállalkozási tevékenység keretében végezzenek. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az, hogy egy kutatáshoz kapcsolódó projekthez vesznek igénybe szakmai konzultációt, tanácsadást, még nem határozza meg az alaptevékenységhez kapcsolódás tényét, de nem is zárja ki, hiszen például a fent említett vállalkozási tevékenység keretében végzett kutatás általában nem tipikusan alaptevékenység egy egyetem esetén.

Az ügy kapcsán annak vizsgálata szükséges, hogy az említett projektek az egyetemek alaptevékenyégi körébe tartoznak-e, alapító okiratban alapfeladatként megjelölésre kerültek-e; továbbá egyrészt az ilyen tartalmú szakmai feladatok, másrészt pedig a projektek, és a szakmai konzultáció (tanácsadás) megrendelésére az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához – mintegy annak kiegészítéseként – van-e szükség, mert ez utóbbi esetben lehet megállapítani a Kbt. 111. § g) pont szerinti kivételi kör fennállását.

2. A patak medrének a rendezésére az Önkormányzat 2018 év végén a Kbt. 115. § szerinti, építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárást folytatott le nettó 25.000.000,- Ft értékben. A kivitelezés 2019 októberében be is fejeződött. A beruházás egy TOP pályázat keretében valósult meg. Időközben az Önkormányzat ismét sikeres pályázatot nyújtott be egy másik TOP pályázatra, és nettó 48.500.000,- Ft támogatást nyert a patakmeder újabb szakaszának rendezése céljából. A rendezés ezen újabb szakaszára az engedélyezési terv is elkészült és a vízjogi létesítési engedély is megszületett. A II. ütemben tervezett patakmeder rendezés műszakilag a 2019-ben megvalósult I. ütem folytatása, de az I. ütem tervezése során a II. ütem még nem merült fel beszerzési igényként. Az időben elkülönülő, két külön engedéllyel rendelkező patakmeder rendezés két külön beruházásnak tekinthető-e, jogszerű-e a részekre bontása?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a tárgyi ügyben nincs lehetőség az I. és II. ütemben megvalósuló patakmeder rendezési munkáinak jogszerű részekre bontására, hiszen nem csak a tevékenységek tárgya egyezik meg (patakmeder rendezés), hanem a rendeltetésük is közvetlenül összefügg egymással.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik mindenre kiterjedő információval a beszerzés tárgya tekintetében, így a kérdésben megfogalmazott patakmeder rendezési feladat kapcsán elfogadja annak építési beruházássá minősítését – azt a továbbiakban nem vizsgálja –, és erre tekintettel fogalmazza meg a tárgybeli véleményét.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján az egy építési beruházás értéke nem bontható részekre. A Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában megjelent útmutatója (továbbiakban: Útmutató) szerint az egy építési beruházás meghatározása a vizsgálat elsődleges szempontja annak megítélésével kapcsolatban, hogy építési beruházások esetében mi számít a Kbt. hivatkozott rendelkezése szerinti egy egységnek. A műszaki tartalom vizsgálatához a Kbt. 8. § (3) bekezdésében foglaltak jelentik a kiindulópontot.

A fentiek alapján a kiindulópontot az „egy épület”, „egy építmény”, illetve a Kbt. 1. számú melléklete szerinti tevékenységek egysége jelenti. Amennyiben a beszerzés tárgya valamely, a Kbt. 1. számú melléklete szerinti építési/műszaki tevékenység, de az nem épület, építmény építésre irányul, az adott tevékenység szakmai tartalmát kell vizsgálni. A szakmai tartalom megítélése mellett az eset összes körülményének vizsgálata szükséges.

Az Útmutató szerint építési/műszaki tevékenység esetén az adott tevékenység szakmai tartalmát kell vizsgálni. A műszaki-gazdasági funkcionális egység témakörében meghatározottak itt is alkalmazandók, amelynek fennállása elsődlegesen az adott tevékenység tárgya alapján ítélhető meg. A szóban forgó esetben mind az I., mind a II. ütemben a patakmeder rendezése a feladat, így vélhetően mindkét szakaszban az elvégzett feladatok szakmai tartalmuk alapján azonosak vagy legalábbis nagymértékben hasonlóak. A fentiek mellett a műszaki-gazdasági funkcionális egységet támasztja alá a kérdésben írott azon mondat is, hogy a II. ütemben tervezett patakmeder rendezés műszakilag a 2019-ben megvalósult I. ütem folytatása.

Kiemeli az Útmutató, hogy az audit tapasztalatokból kiindulva a Közbeszerzések Tanácsa a vizsgálatot azzal javasolja kibővíteni, hogy a beszerzések tárgya és rendeltetése azonosságának és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggésének vizsgálata során lehet megítélni, hogy a Kbt. 1. számú melléklete szerinti munkák, mint építési beruházások becsült értékét részekre lehet-e bontani. Tekintettel arra, hogy ezeket a szempontokat egységesen kell kezelni, az, ha az egyes tevékenységek tárgya megegyezik, de a rendeltetésének azonossága és felhasználásuk egymással való közvetlen összefüggése nem állapítható meg, objektív indokoltság esetén alapot adhat a becsült értékük részekre bontására. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tárgyi ügyben nincs lehetőség a részekre bontásra, hiszen nem csak a tevékenységek tárgya egyezik meg (patakmeder rendezés), hanem a rendeltetésük is közvetlenül összefügg egymással. Mindkét esetben vélhetően a mederrendezés fő célja, hogy a patak vize szabadon tudjon folyni, és biztosított legyen az élővilág fennmaradása, a víz tisztasága, valamint az árvíz elleni hatékonyabb védekezés, és nem utolsó sorban azonos helyrajziszámú ingatlant érint mindkét építési beruházás.

Feltételezhetően ajánlatkérő tervezte, tervezhette korábban is a patakmeder további, vagy akár a teljes hosszára kiterjedő rendezését, de vélhetően fedezet hiányában – mert csak egy adott szakasz rendezésére pályázott – nem került bele a korábbi, 115. § szerinti közbeszerzési eljárásba csak a meder egy adott szakasza (I. ütem). Így bár konkrét beszerzési igénye vélhetően nem volt az ajánlatkérőnek még a II. ütem tekintetében 2019-ben, de nagy valószínűséggel a patakmeder teljeskörű rendezésének szükségessége már ekkor megfogalmazódott.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben egy egységesnek minősülő beszerzés több támogatáspolitikai értelemben vett projektből kerül finanszírozásra, a finanszírozás forrásának különbözősége önmagában a részekre bontást nem alapozza meg.

3. 3.1. Az árazatlan költségvetés ajánlatkérő általi módosítása nem jelenti azt, hogy a közbeszerzési dokumentumok módosításaként a felhívást is módosítani kellene és ennek megfelelően új ajánlattételi határidőt kell megállapítani? 3.2. A módosítás során úgy kell az új ajánlattételi határidőt meghatározni, hogy a költségvetés megfelelő beárazásához mindenképp elegendő idő, de legalább 10 nap álljon az ajánlattevőknek rendelkezésre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, ha a közbeszerzési dokumentumokat érintő módosítás nem jelentős és az ajánlattételi/részvételi határidő lejárta előtt legalább hét nappal (nemzeti eljárásban három nappal) sor kerül a dokumentáció módosítására és ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére megküldésre is kerül, nem kell az ajánlattételi határidőt sem meghosszabbítani. Azonban, ha egy nem jelentős módosításról hirdetményt kell feladni, mert hirdetményben közzétett információ módosul, akkor a hirdetmény feladására az ajánlattételi/részvételi határidő előtt legalább tíz nappal (nemzeti eljárásban öt nappal) sor kell, hogy kerüljön ahhoz, hogy az ajánlattételi/részvételi határidőt ne kelljen meghosszabbítani. Ha a módosítás jelentős vagy a fenti hét, illetve három napos határidő már nem áll rendelkezésre, akkor az ajánlattételi határidőt minden esetben meg kell hosszabbítani a módosítás mértékével arányosan, és erről hirdetményt is közzé kell tenni, amennyiben eredetileg is hirdetmény közzétételével indult az eljárás.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 55. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben az ajánlatkérő a hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosítja – a Kbt. 55. § (6) bekezdésében írott korlátra figyelemmel, illetve ha a Kbt. 52. § (5) bekezdésében írottaknak is megfelel (nem jelentős, és megadott határidőn belül történik a módosítás) – akkor a módosításról nem kell hirdetményt közzétenni, csak az ajánlattevőket/részvételre jelentkezőket kell egyidejűleg közvetlenül – az ajánlattételi/részvételi határidő lejártáig – értesíteni a módosításról.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 52. § (4) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérőnek kötelező az ajánlattételi határidőt meghosszabbítania, ennek egyik esete, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat módosítja. Az ajánlattevők az eljárás megindításáról szóló hirdetményben, illetve az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (továbbiakban: EKR) feltöltött dokumentumokban előírt ajánlatkérői elvárásoknak megfelelően kezdik el az ajánlatuk előkészítését, amennyiben az ajánlatkérő ezeken jelentős módosítást hajt végre, akkor az maga után vonja az ajánlattevők részéről az ajánlat elkészítéséhez szükséges időtartam növelését is. Erre tekintettel kötelező jelleggel írta elő a jogalkotó a dokumentumok módosítása esetére az ajánlattételi határidő meghosszabbítását a Kbt. 52. § (5) bekezdésében írott kivétellel.

Abban az esetben nem kell az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérőnek meghosszabbítania – a Kbt. 52. § (5) bekezdésében tett kivétel alapján –, ha a módosítás nem jelentős és a módosítást az ajánlatkérő az ajánlattevők részére az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb hetedik napon (nemzeti eljárásban harmadik napon) megküldi, illetve ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik napra (nemzeti eljárásban ötödik napra) esik. A Kbt. definiálja azt, hogy mit ért nem jelentős módosítás alatt, így erről akkor beszélhetünk, ha a módosítás nem befolyásolja az ajánlatok/jelentkezések határidőben és megfelelően történő előkészítését. A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) (81) preambulumbekezdése szerint „jelentős módosításnak az olyan változtatások tekintendők - különösen, ha a műszaki leírásra vonatkoznak -, amelyek nyomán a gazdasági szereplőknek további időre lenne szükségük ahhoz, hogy azokat megfelelően értelmezzék, illetve azokra megfelelően reagáljanak.”

Az árazatlan költségvetés tételeinek módosítása adott esetben eshet a nem jelentős módosítás kategóriájába is (pl. néhány tétel esetén a mennyiség kis mértékben kerül módosításra), azonban, ha több és érdemibb módosítás történik a költségvetési kiíráson (pl. több új tétel kerül be vagy nagyobb mértékben módosulnak a mennyiségek), akkor azt már mindenképp jelentős módosításnak kell tekinteni és meg kell hosszabbítani az ajánlattételi határidőt.

A Kbt. előírása szerint a határidő-hosszabbítás mértékének arányban kell állnia az ajánlatkérő által eszközölt változtatás jelentőségével. Minél több és jelentősebb érdemi módosítást hajt végre az ajánlatkérő, annál hosszabb időt kell biztosítania az ajánlattevők, illetve a jelentkezők számára. A meghosszabbított időtartam megfelelősége az adott helyzetben, az eset összes körülményei alapján állapítható meg.

A Kbt. 55. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok közül kizárólag azok kerülnek módosításra, amelyeket az ajánlatkérő nem tett hirdetményben közzé (pl. árazatlan költségvetés), akkor a módosításról nem kell hirdetményt közzétenni, csak egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre vagy a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ezt az értesítést az ajánlattételi/részvételi határidő lejártáig kell megküldeni az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére. Tehát jogszerű lehet az ajánlatkérő azon magatartása, ha az árazatlan költségvetés – Kbt. 55. § (6) bekezdésében lévő korlátba nem ütköző – módosítását nem teszi közzé hirdetményben, hanem közvetlenül megküldi azt az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére. Azonban minden esetben figyelemmel kell lennie ajánlatkérőnek a Kbt. 52. § (5) bekezdésében írottakra is, tehát az ajánlattételi/részvételi határidő módosításának szükségessége felmerülhet. E módosításról akkor nem kell hirdetményt közzétenni (hirdetmény közzétételével induló eljárás esetén), ha a nem hirdetményben közzétett előírás módosítása nem jelentős, és a Kbt. 52. § (5) bekezdésében, illetve a Kbt. 114. § (4a) bekezdésében írott határidőn belül megtörténik az ajánlattevők/részvételre jelentkezők értesítése, így nem kell határidőt hosszabbítani, ezért a módosításról hirdetményt sem kell közzétenni.

A kérdéses eset kapcsán a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint jogszerű lehet az ajánlatkérő azon magatartása, ha az árazatlan költségvetést nem jelentős mértékben módosítja és azt kiegészítő tájékoztatás keretében a Kbt. 52. § (5) bekezdésében, illetve a Kbt. 114. § (4a) bekezdésében írott határidőn belül megküldi az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére.

A Kbt. 55. § (3) bekezdésében megfogalmazott módosítási lehetőség azonban nem korlátlan a Kbt. 55. § (6) bekezdésében írottak alapján. Az ajánlatkérő nem módosíthatja se a felhívást, se az egyéb dokumentumokat olyan jelentős mértékben, hogy a módosítás esetleg befolyásolta volna a gazdasági szereplők részvételét a közbeszerzési eljárásban.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 224/19/2017. számú határozatában a közbeszerzési dokumentumok módosítására vonatkozó korlát tekintetében a következőket rögzítette: „A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírt korlátok valamennyi közbeszerzési eljárásban irányadóak. Nyílt eljárásban tehát nem csak azt kell mérlegelni, hogy az ajánlatkérő által már ismert, a közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők részvételi lehetőségeit milyen mértékben befolyásolja, korlátozza a módosítás, hanem azzal is számolni kell, hogy a módosítással nem alakítható ki olyan részvételi feltétel, akár az eredeti alkalmassági követelmények enyhítésével, amelyeknek a közbeszerzési eljárás megkezdésekor közöltek ismeretében több lett volna az érdeklődő gazdasági szereplő.”

4. Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD) III. részének C: Fizetésképtelenséggel, összeférhetetlenséggel vagy szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos okok alcím kapcsán a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okok fennállása hiányának igazolásaként elérhető-e elektronikusan az az információ, hogy a gazdasági szereplő csődegyezséget kötött a hitelezőkkel? Elérhető-e elektronikusan az az információ, hogy a gazdasági szereplő a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely, a csődhöz hasonló helyzetben van?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő számára a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § c) pontja határozza meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok ellenőrzési módját, mely szerint az ajánlatkérőnek ezzel kapcsolatban a céginformációs szolgálat oldalán ingyenesen, elektronikusan elérhető cégjegyzékadatokat kell ellenőriznie, a csődegyezséggel vagy a csődhöz hasonló helyzettel kapcsolatban ajánlatkérőnek nincs külön ellenőrzési kötelezettsége, ezért ezekkel kapcsolatos adatbázis sem került nevesítésre a jogszabályokban.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja értelmében ki kell zárni a közbeszerzési eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy alkalmasság igazoló szervezetet, aki végelszámolás alatt áll, akinek a vonatkozásában a csődeljárásról szóló bírósági végzést közzétették, vagy aki ellen a felszámolási eljárást elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van.

A jogalkotó 2021. február 1-jétől kiegészítette a Kbt.-t a 62. § (1a) bekezdéssel, melynek értelmében a 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok alá eső gazdasági szereplő esetén az ajánlatkérő megállapíthatja, hogy az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére, ennek megfelelően az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki az adott gazdasági szereplőt az eljárásból.

A kizáró okok hiányának előzetes igazolására az EEKD benyújtásával van lehetőség az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárások esetén. A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok esetén az ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy az alkalmasságot igazolónak az EEKD III. része „C” szakaszának vonatkozó pontjait kell kitöltenie. A Kbt. 62. § (1a) bekezdésével összhangban a Korm. rendelet 4. § (1a) bekezdése szabályozza, hogy az EEKD kitöltésén túl külön nyilatkozattal és megfelelő indoklással tudja a gazdasági szereplő bizonyítani, hogy képes lesz a szerződés teljesítésére.

Az ajánlatkérő számára a Korm. rendelet 8. § c) pontja határozza meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok ellenőrzési módját, mely szerint az ajánlatkérőnek ezzel kapcsolatban a céginformációs szolgálat oldalán ingyenesen, elektronikusan elérhető cégjegyzékadatokat kell ellenőriznie. A fenti jogszabályok nem írják elő, hogy az ajánlatkérőnek a kérdésben feltett csődegyezséggel kapcsolatban ellenőrzési kötelezettsége lenne, kizárólag a cégkivonatot kell ajánlatkérőnek ezen kizáró ok tekintetében ellenőriznie.

Egyebekben a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatja, hogy az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat fizetésképtelenségi nyilvántartást vezet, mely a https://fizeteskeptelenseg.im.gov.hu/#/ oldalon érhető el. A fizetésképtelenségi nyilvántartás mindazon gazdasági szereplők és civil szervezetek adatait tartalmazza, amelyekkel szemben Magyarországon fizetésképtelenségi eljárás indult. A nyilvántartás a csőd- és felszámolási eljárásokat tartalmazza, a csődegyezségeket viszont nem. Azonban sem a Kbt., sem a Korm. rendelet nem írja elő ezen nyilvántartás ellenőrzési kötelezettségét az ajánlatkérő számára.

5. Egy Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérő kutatási szolgáltatást kíván igénybe venni. A teljesítendő szolgáltatás vonatkozásában fennállnak a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti feltételek, a szolgáltatás az ajánlatkérő álláspontja szerint kivételi körbe tartozik. A 162/2020. (IV.30.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. pontja szerint azonban a kutatási feladatokat központosított közbeszerzés keretében kell az ajánlatkérőnek beszereznie (amennyiben a saját hatáskörű beszerzést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nem engedélyezi). A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) szabályait köteles az ajánlatkérő betartani, azonban a Kbt. 9. § (8) bekezdés alapján nem kell alkalmazni a Kbt. rendelkezéseit a kérdéses kutatás tárgyú beszerzésre. Jól értelmezi az ajánlatkérő, hogy amennyiben a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti szolgáltatást kíván beszerezni, úgy a központosított közbeszerzési kötelezettség sem áll fenn?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti kivételi körben felsorolt szolgáltatások (kutatás-fejlesztési), és a Korm. rendelet 1. mellékletében a kommunikációs tevékenységet megalapozó kutatási szolgáltatások között nincs átfedés. Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint a két – elnevezésében kutatási – beszerzési tárgy fogalmilag elválik, ezért vagy kommunikációs beszerzésről beszélhetünk vagy kutatás-fejlesztési beszerzésről. Ha a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti minden feltételnek megfelel a beszerzés tárgya, abban az esetben alkalmazható a kutatás-fejlesztési kivétel, ha azonban a szolgáltatás a Korm. rendelet szerinti kommunikációs tevékenységhez kapcsolódó, azt megalapozó kutatást takar, akkor a Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni, tehát a központosított közbeszerzési kötelezettség is fennáll.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Korm. rendeletnek nem célja, hogy általánosságban kutatási tevékenységek beszerzésére is kiterjedjen a hatálya. A jogalkotó a Korm. rendelet indoklásában a következőket írta: „A Hivatal létrehozásával és fenntartásával elérni kívánt kormányzati cél, hogy a Kormány közvetlen vagy közvetett irányítása, felügyelete alá tartozó szervek, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok, illetve egyéb költségvetési forrás felhasználásával érintett szervek kommunikációs tevékenysége egységes célok érvényre juttatása mentén hatékony központosított beszerzési rendszeren keresztül valósuljon meg.” A Korm. rendelet a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szól, melybe beletartoznak a kommunikációs és a szervezetfejlesztési beszerzések is, melyek további részleteit a Korm. rendelet 1. és 2. számú mellékletei részletezik. Az 1. számú melléklet első, kutatási feladatra vonatkozó pontja a kommunikációs vagy kampánystratégiai döntésekkel, illetve ezeket megalapozó adatokkal, következtetésekkel kapcsolatos kutatásokra vonatkozik. A Korm. rendelet hatálya alá kizárólag azok a kommunikációs tevékenységhez kapcsolódó kutatási tevékenységek tartoznak, melyet a Korm. rendelet alanyi körébe tartozó szervezetek valósítanak meg. A Korm. rendelet 1. mellékletében található felsorolás példálózó jellegű, tehát nem kizárólag az ott felsorolt kommunikációs tevékenységet megalapozó kutatási feladatok tartoznak a hatálya alá, hanem minden olyan tevékenység, ami fogalmilag ebbe a körbe tartozik.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzést kíván megvalósítani az ajánlatkérő, legyen az kizárólag kommunikációs célú, vagy a kommunikációs tevékenységet megalapozó kutatási tárgyú, azokkal kapcsolatban köteles a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni.

Bizonyos esetekben a kutatási-fejlesztési (továbbiakban: K+F) tárgyú beszerzések tekintetében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor sem, ha annak becsült értéke eléri az irányadó – nemzeti vagy uniós – közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV kódok által meghatározott K+F szolgáltatásra, kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 14. cikkének a magyar jogrendszerbe átültetése. Ez a rendelkezés az alábbiakat tartalmazza:

„Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a 73000000-2 és 73120000-9 közötti, valamint a 73300000-5, 73420000-2 és 73430000-5 CPV-kód alá tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és

b) a nyújtott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg.”

A Kbt. teljes egészében átvette az irányelvben felsorolt CPV kódokat, így kizárólag azok a K+F szolgáltatás tárgyú beszerzések tartoznak a kivételi körbe, melyeket a fenti CPV kódok lefednek és megfelelnek a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában írott további feltételeknek, tehát nem tartoznak a kivétel alóli kivétel kategóriájába. Ha a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti K+F szolgáltatások eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja a tevékenysége során, ellenben az ellenszolgáltatást nem teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti, akkor a beszerzés továbbra is a kivételi körbe tartozik. Ugyanígy, ha az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti, de a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti K+F szolgáltatások eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja, akkor is a kivételi körbe tartozik a beszerzés. A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti alkivételi (kivétel alóli kivételi) esetkörök konjunktív feltételek, amelyeknek egyszerre kell fennállniuk ahhoz, hogy a beszerzés annak ellenére, hogy a CPV kódok által meghatározott K+F szolgáltatásra irányul, mégse képezzen a Kbt. szerinti kivételt.

A kérdéses esetben ajánlatkérőnek azt kell megvizsgálnia, hogy a beszerzési tárgya szolgáltatásnak minősül-e, és ha igen, akkor beletartozik-e a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában felsorolt CPV kódok körébe, továbbá hogy nem tartozik-e az alkivételi körbe. Amennyiben minden feltételnek megfelel a beszerzés tárgya, abban az esetben alkalmazható a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivétel, melyet – mint minden kivételt – megszorítóan kell értelmezni. Ha azonban a szolgáltatás a Korm. rendelet szerinti kommunikációs tevékenységhez kapcsolódó, azt megalapozó kutatást takar, akkor a Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

6. Helyesen értelmezzük-e, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációjának (tervek, műszaki leírás, árazatlan költségvetés) és az eljárás becsült értékének meghatározására szolgáló – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 13. §-a szerinti – árazott költségvetés elkészítése nem alapozza meg ezen tervezőnek ajánlattevőkénti összeférhetetlenségét a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban, ha a tervező dokumentáltan nem vesz részt: - sem a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás feltételeinek meghatározásában, - sem az eljárást megindító felhívás, - sem a közbeszerzési dokumentumok, - sem a szerződéstervezet elő- és elkészítésében, - továbbá nem vesz részt a kivitelezés folyamatában a Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Korm. rendelet 18. §-a alapján nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésére, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet (pl. engedélyezési terv) készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapján, és előzetes részvétele nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét. Tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tervező feladata a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra vonatkozó árazott költségvetés készítése is, így a költségvetés is a tervezés, tervek részét képezi, így a tervekkel együtt költségvetést készítő tervezőre is vonatkozik a Korm. rendelet 18. §-ában írott, összeférhetetlenség hiányára vonatkozó vélelem, annak egyéb feltételei fennállása esetén.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 25. §-a szabályozza a közbeszerzési eljárásokban résztvevő személyek összeférhetetlenségének kérdését, biztosítva ezzel a verseny tisztaságát és minden ezt sértő helyzet elkerülését. Nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, sem az alkalmasság igazolásában közreműködő szervezetként az, akit az ajánlatkérő bevont a közbeszerzési eljárás előkészítésébe, ha a részvétele a verseny tisztaságának sérelmét eredményezi. Az összeférhetetlenség nem csak adott személy vagy szervezet előkészítésben való részvétele esetén áll fenn, hanem az adott szervezet vonatkozásában akkor is, ha a szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, tulajdonosa vagy a velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk az, aki az eljárás előkészítésében részt vett. A fent említett személyek vagy szervezetek összeférhetetlensége az előkészítés tényére tekintettel nem automatikus, kizárólag akkor áll fenn az összeférhetetlenség, ha az adott személyek, szervezetek részvétele a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét okozza.

A Kbt. 3. §-ában foglalt fogalommagyarázat szerint, többek között a közbeszerzési dokumentumok előkészítése is a közbeszerzés előkészítésének fogalmi körébe tartozik, így ezen dokumentumok előkészítésében való közreműködés – amennyiben a verseny tisztaságának sérelmét eredményezik – összeférhetetlenséget vonhat maga után.

A Korm. rendelet 18. §-a az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői szolgáltatásokkal összefüggésben rögzíti, hogy nem eredményezi a Kbt. 25. § (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget annak a tervezőnek a részvétele a későbbi – sem kivitelezére, sem kivitelezésre és tervezésre együtt irányuló – közbeszerzési eljárásban, aki a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges terveket elkészítette, ha egyéb módon nem vett részt a későbbi közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a Korm. rendelet 10. § (3) alapján, és előzetes részvétele nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét. Tehát az a tervező, akitől az ajánlatkérő engedélyezési terveket rendelt meg, és egyéb módon nem vett részt a kivitelezésre és tervezésre együttesen irányuló közbeszerzési eljárás előkészítésében (pl. nem volt bírálóbizottsági tag, nem vonták be a közbeszerzési dokumentáció elkészítésébe, a kiegészítő tájékoztatás kérésre a válaszokat nem vele egyeztették), valamint előzetes részvétele nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, nem összeférhetetlen. Kiemelést érdemel a Korm. rendelet 18. §-ában hivatkozott 10. § (3) bekezdés szerinti eset: összeférhetetlenséget eredményez, ha a tervező a kivitelezés időszakában az ajánlatkérő rendelkezésére áll. Tipikusan ilyen eset, amikor a tervező tervezői művezetést vállal az ajánlatkérő részére. Tehát csak akkor nem lesz összeférhetetlen a tervező a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásban, ha kizárólag a terveket készítette el az ajánlatkérő részére és semmilyen egyéb módon sem a későbbi közbeszerzési eljárás előkészítésében, sem a kivitelezés során nem vesz részt az ajánlatkérő oldalán a Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése szerint.

A Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése a tervező feladatává teszi az árazott költségvetés készítését is, így a tervek elkészítésének kvázi részét képezi az árazatlan és az árazott költségvetés készítése is, hiszen életszerűtlen lenne ezzel egy másik tervezőt megbízni. Bár a Korm. rendelet 18. §-a nem tér ki külön a költségvetésre, csak a tervek készítését emeli ki, mint összeférhetetlenséget nem eredményező feladatot, de a Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével együtt értelmezve, a tervezési folyamat, tervek elkészítése magába foglalja az árazatlan és árazott költségvetés elkészítését is, így a tervekkel együtt a költségvetés készítése sem eredményezi a tervező összeférhetetlenségét, amennyiben a Korm. rendelet 18. §-ában írott egyéb feltételek is fennállnak.

7. Egy támogatásban részesülő, Kbt. 5. § alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet közbeszerzési eljárást indított, melynek bírálati szakaszában tart. A bírálat alatt jelezte a támogató, hogy a támogatási szerződést felmondja, de más szervezettel azonos tárgykörben támogatási szerződést kíván kötni. Az ajánlatkérő támogatás hiányában a szerződés megkötésére képtelenné vált. Kérdés, hogy az újonnan támogatásban részesülő szervezet az ajánlatkérő Kbt. 139. § (3) bekezdés szerinti jogutódjának tekinthető-e, beléphet-e az új szervezet az ajánlatkérő helyére?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdéses eset nem minősíthető a Kbt. 139. § (3) bekezdése szerinti jogutódlásnak, mert sem jogszabályi rendelkezés, sem határozatba foglalt alapítói döntés nem rendelkezett a jogutódlásról, de a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:208. § szerinti szerződésátruházásról sem beszélhetünk, mivel nincs megkötött szerződés. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen, ha a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását a Kbt. 53. § (4) bekezdése alapján – amennyiben annak minden feltétele maradéktalanul fennáll – eredménytelenné nyilvánítja a szerződés teljesítésére való képtelensége okán, és az új támogatott szervezet lefolytat egy új közbeszerzési eljárást.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem részletezi se az ajánlatkérői jogutódlás lehetséges módjait, sem annak feltételeit, egyedül annak lehetőségét és korlátját mondja ki a Kbt. 139. § (3) bekezdésében, ezért az általános szabályok és elvek szerint kell eljárni.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója (2021. május 6.) rögzíti, hogy a Kbt. a közbeszerzési eljárást egységesen kezeli, és – figyelemmel a közbeszerzési eljárások átláthatóságához fűződő társadalmi érdekekre, valamint a jogbiztonság követelményére – abból indul ki, hogy az eljárást megindító ajánlatkérő jelenik meg az eljárás eredményeként létrejövő szerződés alanyaként, valamint teljesíti a szerződés szerinti ellenszolgáltatást. Mindazonáltal a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő személyét érintő változásra, jogutódlásra a korábbi joggyakorlathoz hasonlóan sor kerülhet például jogszabály rendelkezése folytán vagy határozatba foglalt alapítói döntés alapján. Ilyen esetben a jogosultat megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek a Ptk. 6:208. § szerint a jogutódra szállnak.

Elfogadható lehet a Kbt. 139. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői jogutódlásként a jogszabályi rendelkezés vagy határozatba foglalt alapítói döntés vagy a Ptk. szerinti szerződésátruházás is, azonban a jogutódlás nem irányulhat a Kbt. megkerülésére. A kérdéses eset azonban nem minősíthető jogutódlásnak, mert sem jogszabályi rendelkezés, sem határozatba foglalt alapítói döntés nincs a hátterében.

A Közbeszerzés Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései a Kbt. Ötödik részében a Szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések alcím alatt kerültek szabályozásra, és ebből, valamint a Kbt. 139. § (3) bekezdés szóhasználatából („szerződő fél”) az következik, hogy a jogalkotó a már megkötött szerződések esetén szabályozta kifejezetten a szerződéses felek személyében történő változást (jogutódlást), nem pedig egy közbeszerzési eljárás folyamatában. Kérdéses esetben azonban nincs megkötött szerződés, és ennek megkötésére nincs is lehetőség, hiszen a kérdező is úgy fogalmazott, hogy „ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné vált” fedezet hiányában.

Szükséges továbbá megvizsgálni, hogy a Ptk. szerinti szerződésátruházásról beszélhetünk-e a kérdéses esetben. A Ptk. 6:208. § (1)-(2) bekezdései határozzák meg a szerződésátruházás joghatásait, miszerint a szerződésből kilépő fél jogai és kötelezettségei az átruházást követően, a szerződésben helyébe lépő felet fogják megilletni és terhelni. Így a Ptk.-ból is egyértelműen megállapítható, hogy a jogszabály szerződésátruházásról szerződéses felek esetén beszél, nem pedig egy szerződéskötést megelőző eljárás kapcsán. Tehát a Ptk. is csak a szerződő fél helyére engedi meg a jogutódlással, szerződésátruházással történő belépést.

A Kbt. 53. § (4) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlatok bírálata alól mentesüljön, amennyiben az ajánlattételi határidő lejárta után következett be valamely ellenőrzési körén kívüli, általa előre nem látható körülmény, amely miatt a szerződés teljesítésére nem képes, vagy elállásnak, felmondásnak lenne helye. Ez esetben az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítani. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdéses esetben az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja szerint, illetve az ennek alapjául szolgáló Kbt. 53. § (4) bekezdés szerint – vélhetően – képtelenné vált a szerződés megkötésére, illetve teljesítésére is, feltéve ha a Kbt. 53. § (4) bekezdésében írott minden feltétel teljesül (ajánlattételi határidő után bekövetkezett, ellenőrzési körén kívüli, előre nem látható esemény).

Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdéses közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőnek a Kbt. 53. § (4) bekezdése, illetve a 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelenné kell nyilvánítania – amennyiben annak minden feltétele maradéktalanul fennáll –, és az újonnan támogatott szervezetnek kell egy új közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

A Kbt. 53. § (4) bekezdés, illetve a 75. § (2) bekezdés szerinti eredménytelenség kimondására ajánlatkérő csak az eljárást lezáró döntést megelőzően jogosult. Ezt támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottság D.566/9/2019. számú határozata is, melyben a Döntőbizottság kimondta, hogy „Tehát a Kbt. 53. § (1) és (4) bekezdése a közbeszerzési eljárás folyamatban létére utal, és a közbeszerzési eljárás folyamán, annak menetében bekövetkező ok miatt lehet eredménytelenné nyilvánítani a közbeszerzési eljárást. Tárgybani esetben az ajánlatkérő már lefolytatta a közbeszerzési eljárást, annak folyamán nem következett be eredménytelenségi ok, az ajánlatkérő elbírálta és értékelte is az ajánlatokat és meghozta a közbeszerzési eljárást lezáró döntését 2017. július 7-én, melyben megállapította, hogy a közbeszerzési eljárása mindkét része tekintetében eredményes volt az eljárás és hogy ki lett a nyertes ajánlattevő és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő. Tehát a Kbt. rendszeréből, a fent rögzítettekből megállapítható, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi oknak a közbeszerzési eljárás folyamán, annak folyamatban léte alatt kell bekövetkeznie. Tárgybani eljárásban az ajánlatkérő már a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló összegezés meghozatalát követően, szerződéskötési szakaszban hivatkozott ezen eredménytelenségi okra, a fentiekből következően helytelenül.”

8. Az ajánlatkérőnek az újonnan indítandó verseny újranyitások esetén a kifizetések során az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) 2021. szeptember 1. napjától hatályos 32. §, 32/A. § rendelkezéseit kell-e alkalmaznia, illetve a hatályon kívül helyezett 32/B. § szerint kell-e eljárnia, vagy a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás indításakor, azaz 2017. május 30-án hatályos rendelkezéseit, vagy esetleg a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2018. január 1. napjától hatályos rendelkezéseit, mert erre vonatkozóan a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése tartalmaz hatályba léptető rendelkezést?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése 2018. január 1. napjától a kifizetésekkel kapcsolatban speciális hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz, így a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés e)-g) pontját, a (2) bekezdését és a 32/B. §-át a 2018. január 1-jét követően teljesített kifizetésekre kell alkalmazni, tehát ezek a szabályok a 2017. májusában megindított keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások második szakaszában, a verseny újranyitások esetén a módosítás hatálybalépését követően teljesített kifizetésekre is alkalmazandók, tekintettel arra is, hogy a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2021. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezéseit, csak a hatálybalépést követően indított közbeszerzési eljárások során kell alkalmazni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 2018. január 1-jei hatállyal – többek között – módosította a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés e)-g) pontját, a (2) bekezdését és a 32/B. §-át. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése értelmében ezeket a módosított rendelkezéseket a 2018. január 1-jét követően teljesített kifizetésekre kellett alkalmazni, tehát ezek az előírások érvényesültek 2018. január 1-jét követően a kifizetésekre függetlenül attól, hogy a közbeszerzési eljárás mikor került megindításra és hogy a megindítás időpontjában milyen szabályok vonatkoztak a kifizetésekre.

Az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 503/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: 503/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet) 2021. szeptember 1-jei hatállyal módosította a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32. §, 32/A. § rendelkezéseit, illetve a 32/B. §-t hatályon kívül helyezte. Azonban sem az 503/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet, sem a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet nem tartalmazott ezen módosításokkal összefüggésben speciális hatálybaléptető szabályokat, így ezen módosításokat a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése és a Kbt. 197. § (14) bekezdése alapján a hatálybalépést követően, tehát 2021. szeptember 1. után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Egy verseny újranyitás során a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás indításakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, azonban a kérdéses esetben a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése 2018. január 1. napjától a kifizetésekkel kapcsolatban speciális hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz, így a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés e)-g) pontját, a (2) bekezdését és a 32/B. §-át a 2018. január 1-jét követően teljesített kifizetésekre alkalmazni kell, tehát ezek a szabályok a 2017. májusában megindított keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások második szakaszában, a verseny újranyitások esetén a módosítás hatálybalépését követően teljesített kifizetésekre is alkalmazandók.

9. A Kbt. 71. § szerinti hiánypótlási szabályok alkalmazása vonatkozásában kérte a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalását. Amennyiben a gazdasági szereplő a hiánypótlásra nyitva álló határidőben – a hiánypótlási felhívásban rögzítettek megfelelő teljesítése mellett – önkéntes hiánypótlás keretében úgy módosítja az ajánlatát („elrontja”), hogy annak következtében az ajánlat ismételten – a korábbiaktól eltérő tekintetben – hiánypótlásra szorul, akkor erre vonatkozóan ajánlatkérő jogszerűen írhat-e ki újabb hiánypótlási felhívást?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőt csak és kizárólag a saját korábban kibocsátott hiánypótlása köti, csak attól eltérő, új hiányosság tekintetében rendelhet el hiánypótlást, azonban az ajánlattevő önkéntes hiánypótlása ilyen értelemben nem köti az ajánlatkérőt, így nincs akadálya annak, hogy ajánlatkérő egy önkéntesen hiánypótolt dokumentum kapcsán hiánypótlást rendeljen el.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 71. § (5) bekezdése az ajánlattevők számára lehetővé teszi, hogy önkéntesen pótoljanak olyan hiányosságokat – amennyiben hiánypótlási határidő van folyamatban –, amiket az ajánlatkérő nem fedezett fel, de ők igen. A Kbt. 71. § (6) bekezdése az ajánlatkérő számára írja elő, hogy mindaddig köteles újabb és újabb hiánypótlást elrendelni, amíg a korábbi hiánypótlási felhívásokban nem szereplő hiányosságot talál. Tehát ajánlatkérőt csak és kizárólag a saját korábban kibocsátott hiánypótlása köti, csak attól eltérő, új hiányosság tekintetében rendelhet el hiánypótlást. Az ajánlattevő önkéntes hiánypótlása ilyen értelemben nem köti az ajánlatkérőt, tekintettel arra, hogy azt nem ő rendelte el, így nincs akadálya annak, hogy egy önkéntesen hiánypótolt („elrontott”) dokumentum kapcsán, a hiba felfedezését követően az ajánlatkérő hiánypótlást rendeljen el.

A fentieket támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a D.656/15/2015. számú határozata, mely még a régi Kbt. (a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény) alapján mondta ki, hogy az önkéntes hiánypótlásban benyújtott hiányosság ismételt pótlása jogszerűnek minősül. „A Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevőknek lehetőségük van erre irányuló külön felhívás nélkül is hiánypótlást benyújtani. A Kbt. nem tesz különbséget a hiánypótlások között a tekintetben, hogy azt az ajánlattevő önként, vagy ajánlatkérő felhívására nyújtotta be. Így a hiánypótlási korlátok ugyanúgy vonatkoznak annak mindkét formájára. A hiánypótlási korlátok között szerepel többek között az is, hogyha az ajánlatkérő valamely tárgyban hiánypótlási felhívást bocsátott ki az ajánlattevő felé, s azt nem, vagy nem határidőben teljesítette, akkor azt joghatályosan utólag pótolni nem lehet. A jogorvoslati eljárás során nem vitatott tény volt, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást nem bocsátott ki a szennyvíz-technológiai laborok napi takarítására vonatkozó alkalmassági feltétel igazolására vonatkozóan. A Kbt. 67. § (4) bekezdésében meghatározott hiánypótlási korlát egyértelműen csak az ajánlatkérői felhívással érintett hiányok önként benyújtásának tilalmára vonatkozik. E tekintetben tehát nincs annak jelentősége, hogy az ajánlattevő az ajánlatok bírálati szakában korábban önkéntes hiánypótlásként benyújtott újabb hiányosságot pótol. Ennek alapján a Kbt. kifejezett jogszabályi tiltása hiányában önkéntes hiánypótlásként benyújtott hiányosság ismételt pótlása jogszerű, ha annak egyéb feltételei fennállnak, így az újabb referenciaigazolás figyelembevétele az ajánlatkérőnek a Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján kötelessége volt.”