A szaklap 2021. évi 7. száma a szakcikkek terjedelmét és mennyiségét tekintve hosszabb a megszokottnál, így az valójában duplaszám. Bízom benne, hogy kedvező fogadtatásra talál és újabb hasznos szakmai háttérinformációkkal gazdagodnak majd a segítségével az olvasók.
A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2021. júliusi számának a Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásait bemutató rovata – egyebek mellett – választ kíván adni a referenciaigazolás alkalmassági követelményeknek való megfelelése tekintetében felmerült egyes kérdésekre, részletesen kitér továbbá a Kbt. 111. § t) és v) pontjai, valamint a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában megadott CPV kódnak megfelelő kutatás-fejlesztési szolgáltatások vonatkozásában meghatározott kivételi esetek alkalmazhatóságával és az ajánlat érvénytelenné nyilvánításával összefüggő egyes kérdésekre is.
A Jogorvoslati aktualitások rovatban az ajánlati kötöttség jogintézményével kapcsolatos eseti döntések kerülnek ismertetésre. A jogesetek egyrészt az ajánlatkérő, másrészt az ajánlattevő oldaláról vizsgálják az ajánlati kötöttség megsértését.
A Közbeszerzési iránytű rovatban öt írás kerül publikálásra. Az első írás szerzője gyakorlati példák bemutatásával szemlélteti az Európai Unió egyes tagállamainak zöld és a fenntartható közbeszerzésre vonatkozó jó gyakorlatait a zöld műszaki és értékelési szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárásokra fókuszálva. A következő írás a szociálisan felelős közbeszerzések témájával foglalkozik, kiemelve a munkalehetőség biztosítását, a tisztességes munka- és munkafeltételek megteremtését, a szociális és kapcsolódó jogok tiszteletben tartását, társadalmi befogadás elősegítését és esélyegyenlőség megteremtését, valamint ezek fenntarthatósági feltételeinek ismertetését a vizsgált közbeszerzési eljárások tekintetében. A harmadik szakcikk szerzője az alapelvi jogsértést, mint másodlagos vizsgálati szempontot elemzi a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában; a legfontosabb kérdés, melyre fókuszál, hogy egyáltalán elválasztható-e egymástól a kizárólag alapelvekre visszavezetett jogsértés, valamint a tételes jogszabályi rendelkezések megsértése. A negyedik cikk az „in-house” konstrukció szabályozásának irányait vizsgálja az uniós közbeszerzési jogban, célja a C-107/18. számú Teckal-ügyben hozott ítélet óta kialakuló szabályozási tendenciák ismertetése, valamint az ítélkezési gyakorlatban jelentkező egyes problémák lehetséges megoldásainak vázolása. Végezetül az ötödik írás szerzője a közbeszerzési szerződések tekintetében a szerződési szabadság korlátait veszi górcső alá, kiemelten foglalkozik a közebszerzési szerződések módosításának lehetőségeivel, figyelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatára.
A Statisztika rovat az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzéseket vizsgálja a 2020. évre vetítve.