2021. III. évfolyam 7. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 7. szám 5-16.oldal
DOI:10.37371/KEP.2021.7.1

2021. júliusi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre. 

Alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak. 

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. A Kbt. 115. § szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió Ft alatt van és érvényes, alkalmas,és van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió Ft felett van. A nettó 300 millió Ft feletti ajánlat is bevonható a bírálatba? Amennyiben az előző kérdésben ismertetett ajánlat is bevonható a bírálatba, és a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud vele az ajánlatkérő szerződést kötni (a fedezet mértéke és a jogszabályi korlát miatt, amely szerint ez az eljárásfajta csak nettó 300 millió Ft becsült érték alatt indítható), az ajánlatkérő a Kbt. melyik szakasza alapján érvénytelenítse? A Kbt. 115. § alkalmazásában a nettó 300 millió Ft feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján?

1 A kérdés 2021. február 1. napját megelőzően megindított eljárásra vonatkozott.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 115. § szerinti eljárásban bírálat alá kell vonni a beérkezett ajánlatokat, majd a Kbt. 69. § (2) bekezdés alapján megfelelőnek ítélt ajánlatokat kell az értékelési szempontok szerint értékelni, vagy amennyiben a 114/A. § alkalmazására sor kerül, akkor a 114/A. § (2) bekezdése szerint kell bírálni, majd az érvényes ajánlatokat értékelni, függetlenül attól, hogy az ajánlat nettó 300 millió Ft feletti vagy alatti.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 115. § szerinti eljárást az ajánlatkérőnek abban az esetben van lehetősége választani, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió Ft-ot, arra azonban nincs ráhatása ajánlatkérőnek, hogy milyen értékű ajánlatokat fognak benyújtani erre az eljárásra az ajánlattevők, így valóban előfordulhat, hogy 300 millió Ft-ot elérő vagy a feletti értékű ajánlatok is érkeznek. A Kbt. 114. § (8) bekezdés ”…az értékelés alapján legkedvezőbb…” szófordulata alapján, azonban nincs lehetőség arra, hogy ezen ajánlatokat az ajánlatkérő ne vonja bírálatba és ne értékelje.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek el kell végeznie a bírálatot és az értékelést, és ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlat is eléri vagy meghaladja a Kbt. 115. § szerinti eljárásfajtára irányadó nettó 300 millió Ft-os értékhatárt, akkor az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani. Mind a Kbt. 69. § (2) és (3) bekezdése, mind a 114/A. § (2) bekezdése általánosságban beszél a bírálatról, minden ajánlat tekintetében, majd az érvényesnek ítélt ajánlatok értékeléséről. Ajánlatkérő kizárólag abban az esetben kerülhet olyan helyzetbe, hogy az értékelést követően tapasztalja, hogy a legkedvezőbb ajánlat is nettó 300 millió Ft vagy a feletti értékű, ha az ajánlatok értékére tekintet nélkül minden ajánlatot bevon a bírálatba, majd az érvényes ajánlatokat értékeli. Hiszen ha ajánlatkérő nem értékelné a kérdésben foglalt esetben a nettó 300 millió Ft vagy a feletti értékű ajánlatokat, akkor nem fordulna elő olyan helyzet, amelyre a jogalkotó a Kbt. 114. § (8) bekezdést megalkotta.

A nettó 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű ajánlatok érvénytelenítésére akkor van lehetőség – önmagában – ezen az alapon, ha ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdés szerint meghatározott olyan elvárást e tekintetben, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a fentiekre tekintettel a nettó 300 millió Ft feletti ajánlatot is be kell vonni a bírálatba.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint abban az esetben, ha az ajánlatkérő bevonta a nettó 300 millió Ft vagy a feletti értékű ajánlatot is a bírálatba, de volt olyan érvényes és alkalmas ajánlattevő, akinek az ajánlata nettó 300 millió Ft alatt van, és ez az ajánlat a legkedvezőbb, azonban ajánlatkérőnek nincs elegendő fedezete ezzel az utóbbi ajánlattevővel kötendő szerződés megkötéséhez sem, akkor a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. Ha azonban a legkedvezőbb ajánlat értéke is eléri vagy meghaladja a nettó 300 millió Ft-ot, akkor ajánlatkérőnek az eljárást a Kbt. 114. § (8) bekezdése alapján eredménytelenné kell nyilvánítania. Ez utóbbi esetben nem azért nem tud szerződést kötni vele az ajánlatkérő, mert ezen eljárásfajta csak nettó 300 millió Ft becsült érték alatt indítható, – tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a becsült értéket nettó 300 millió Ft alatti értéken határozta meg – hanem azért, mert ebben az esetben a Kbt. 114. § (8) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

 

2. Alkalmasság körében az ajánlatkérő egy 2021. januárban feladott hirdetménnyel indult eljárásban legalább 12 hónap folyamatos takarítási szolgáltatást írt elő referenciaként úgy, hogy az időszak tekintetében a 3 évben befejezett, de legfeljebb 6 éven belül megkezdett szolgáltatás bemutatását fogadja el. Az ajánlattevő által bemutatott referencia szerinti szolgáltatásra a felek 2010. évben kötöttek 10 éves szerződést, amely 2020 márciusában járt le. A szolgáltatás folyamatos volt havi teljesítésigazolással és havi elszámolással. Megfelelő-e ez a referencia a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 21/A. § alapján, hiszen a vizsgált 6-3 év időszakban 36 db (minden hónapban) részteljesítés történt, folyamatos szolgáltatásként, azaz a vizsgált időszakon belül megvalósult a 12 hónapos szolgáltatás alkalmassági minimumkövetelmény, függetlenül attól, hogy az alapszerződés jóval a 6 éves időszakon kívül esett?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az említett 2010-2020. közötti szerződés megalapozhatja az ajánlattevő alkalmasságát a Korm. rendelet 21/A. § alapján, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja és (3a)-(3b) bekezdése határozza meg, hogy szolgáltatás megrendelés esetén milyen alkalmassági követelményt írhat elő az ajánlatkérő, és a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény milyen időszakra vonatkozóan írható elő.

A Korm. rendelet 21/A. §-a kitér azokra az esetekre is, amikor a szerződés teljesítése több szakaszban, több részteljesítés keretében valósult meg, tehát az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg. Ezzel lehetősége van arra az ajánlattevőknek, hogy olyan részteljesítésekkel igazolják alkalmasságukat, ahol a részteljesítés időszaka megfelel az ajánlatkérő által az alkalmassági követelmények körében előírt vizsgált időszaknak, függetlenül attól, hogy a teljes szerződés időszaka túlnyúlik-e az ajánlatkérő által vizsgált időszakon.

A Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése alapján a szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás esetében teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. A 22. § (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is.
A fentiek alapján ajánlatkérő köteles elfogadni a részteljesítésre vonatkozó referenciát is, amennyiben a részteljesítésre vonatkozó igazolásban a részteljesítés kezdő és befejező időpontja az ajánlatkérő által vizsgált időszakra esik és az alkalmassági követelmények körében előírt egyéb feltételeknek is megfelel. Az említett 2010-2020. időszakra kötött szerződés folyamatos, havi teljesítéssel valósult meg, tehát minden hónap vonatkozásában rendelkezésre áll teljesítésigazolás, mely a teljesítés megtörténtét igazolja, így lehetőség van a részteljesítések tekintetében is referenciaigazolás kiállítására. Az ajánlatkérő által alkalmassági követelményként előírt teljesítési időszak szerint a 2021. januári hirdetményfeladási időszakra tekintettel a 2015 januárjában megkezdett, de legkésőbb a 2018. január és 2021. január közötti időszakban befejezett szolgáltatások vehetők figyelembe, ezen időszak alatt kell 12 hónap folyamatos teljesítést igazolnia az ajánlattevőnek, tehát a szerződésének a 2015-2020. közötti időszakából.

Fentiekre tekintettel azon körülmény, hogy az alapszerződés a 2015-2021. közötti releváns időszakon részben kívülre is kiterjed, nem képezheti akadályát annak, hogy az alkalmassági követelményekben előírt feltételeknek megfelelő ajánlattevő a szerződés keretében teljesített, a vizsgált időszakba eső részteljesítéssel igazolja az alkalmasságát.

 

3. A Kbt. 111. § t) pont szerinti kivételi körre akkor lehet-e hivatkozni, ha a beszerzési eljárásra védett szervezeteket hívnak meg, és az is elvárt feltétel-e, hogy az így beszerzett összes árunak megváltozott munkaképességű személyek által előállított árunak is kell lennie?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 111. § t) pont szerinti kivételi esetkört – mint az összes kivételi kört – megszorítóan kell értelmezni, és kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az ajánlatkérő védett munkahelyen dolgozó, megváltozott munkaképességű személyek által előállított árut szerez be, illetve ilyen személyek által teljesített szolgáltatást rendel meg. Bármelyik feltétel hiánya esetén a kivételi esetkör alkalmazása nem jogszerű, ezen esetekben az ajánlatkérőnek a Kbt. szabályai szerinti eljárást kell lefolytatnia a beszerzési igénye kielégítésére.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 111. § t) pontja két együttes feltételt tartalmaz (védett munkahely és megváltozott munkaképességű személyek által előállított áru/teljesített szolgáltatás). Kizárólag a fenti két feltétel együttes teljesülése esetén lehet jogszerű a kivételi esetkör alkalmazása.

Amennyiben egy vállalkozás megfelel a Kbt. 3. § 41. pontja szerinti védett munkahely fogalmának, akkor ajánlatkérő a Kbt. 111. § t) pont alapján jogosult ezen vállalkozástól közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül árukat és/vagy szolgáltatásokat beszerezni, feltéve hogy a beszerzésre kerülő áru vagy szolgáltatás a kivételi esetkör további feltételeinek is megfelel. A védett munkahely csak részben, - legalább 30%-ban - kell, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztasson a Kbt. 3. § 41. pontjában írottak szerint, így egy védett munkahely esetében is előfordulhat, hogy a beszerzésre kerülő árut vagy szolgáltatást nem megváltozott munkaképességű munkavállalók állítják elő. A kivételi esetkörnek való megfelelés ajánlatkérő felelőssége, így célszerű a fenti feltételek fennállásáról megbizonyosodnia, adott esetben a védett munkahelytől a feltételek fennállására vonatkozó nyilatkozatot kérnie.

A Kbt. 187. § (2) bekezdés u) pontja a Közbeszerzési Hatóság feladatává teszi, hogy a honlapján tájékoztató jelleggel tegye közzé a védett munkahelyek listáját, amely tartalmazza az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások felsorolását. A lista a www.kozbeszerzes.hu weboldalon, az Adatbázisok menüponton belül a Védett munkahelyek címszó alatt található meg.

 

4. Ha eltérő adatok szerepelnek egy közbeszerzési eljárás során kiadott ajánlati/részvételi felhívásban és az eljárás kapcsán aláírt szerződésben, akkor melyik dokumentum adatait kell a teljesítés során alkalmazni? (Az eltérésre a teljesítés során derült fény.)

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés a Kbt-ben, amely kimondaná a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok közötti „fontossági” sorrendet egy szerződés tartalmával összefüggésben. Azonban a Kbt. 137. § (4) bekezdés értelmében a közbeszerzési szabályok megsértése – ideértve azt az esetet is, amikor a szerződés megkötésére nem az eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és az ajánlat tartalmának megfelelően kerül sor – felvetik a szerződés érvénytelenségét, ha a szerződés érvényessége a Kbt. céljaival és alapelveivel összeegyeztethetetlen lenne. Amennyiben a szerződés olyan lényeges módosítása lenne feltétlenül szükséges, amely alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor a Kbt. 143. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja vagy attól elállhat.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Ptk. 6:59. § a szerződéses szabadságról rendelkezik, azonban egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés esetében a felek nem dönthetnek szabadon a szerződés tartalmáról és a szerződéses partnerről, hiszen a Kbt. 131. §-a meghatározza a szerződéskötés ilyetén feltételeit és a Ptk. – a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján – csak abban az esetben lenne irányadó, ha a Kbt. az adott kérdésről nem rendelkezne.

A Kbt. 131. § alapján egy lezárult és eredményes közbeszerzési eljárást követően a szerződést a nyertes ajánlattevővel, – a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően – kell megkötni, különös tekintettel a felek kötöttségére. A Kbt. nem ad lehetőséget arra, hogy a felek a szerződés megkötése kapcsán a Kbt. 131. § (1)-(2) bekezdésétől eltérjenek és a szerződést eltérő tartalommal kössék meg. És arra sem tér ki a Kbt., hogy melyik dokumentum tartalma az „erősebb”, mert a 131. § alapján az összes feltételnek egyszerre teljesülnie kell, és nem térhetnének el a felek a fenti dokumentumoktól szerződéskötéskor sem.

A feltett kérdés kapcsán annak vizsgálata szükséges elsődlegesen, hogy a felek nem rendelkeztek-e a szerződésben a dokumentumok esetleges ellentmondása esetéről, másodsorban azt szükséges vizsgálni, hogy a kérdésben említett helyzet a szerződés semmisségét vagy érvénytelenségét vonja-e maga után vagy a szerződés módosításával kiküszöbölhető-e a probléma, vagy a szerződéstől való elállásnak, felmondásnak van helye.

A szerződésekben - rendszerint a preambulumban vagy egyéb bevezető rendelkezések részben -, a felek rendszeresen szabályozni szokták, hogy a szerződés részét képező, de ahhoz fizikálisan nem csatolt dokumentumok közül, azok esetleges ellentmondása esetén mely dokumentum élvez elsőbbséget, mely iránymutatással szolgálhat a feltett kérdés kapcsán.

Ha a felek nem a Kbt. 131. §-ában foglalt előírások szerint kötik meg a szerződést, akkor az jogszabályba ütközik. Fontos kiemelni, hogy nem minden jogsértés következménye a szerződés érvénytelensége, csak azon esetekben beszélhetünk érvénytelenségről, ha a szerződés érvényessége a Kbt. céljaival és alapelveivel összeegyeztethetetlen lenne, ilyenkor a jogsértés súlyát és jellegét is mérlegelni kell. A szerződés tartalmi elemeit a Kbt. több esetben is kötelező jelleggel szabályozza, megmondva azt, hogy minek kell a szerződés tartalmában kötelezően megjelennie. Ezen kötelező tartalmi elemek elmaradása, vagy nem az előírás szerinti feltüntetése jogsértést valósít meg. A Kbt. 137. § (4) bekezdése ezekre a kötelező tartalmi elemekre vonatkozó szabályok megsértését kivételként kezeli abban az értelemben, hogy ezen jogsértés esetén akkor nem alkalmazható a szerződés érvénytelensége, ha jogszabály más jogkövetkezményt rendel a jogsértéshez. Az érvénytelenség helyett alkalmazandó jogkövetkezmény lehet, amikor a felek megállapodása helyett a kógens jogszabályi tartalom válik a szerződés részévé. A jogsértés nem minden esetben eredményezi a szerződés érvénytelenségét, szükséges megvizsgálni annak a kérdését is, hogy szerződésmódosítással nem hozható-e összhangba a szerződés a közbeszerzési eljárás során született dokumentumokkal és a jogszabályokkal.

A Kbt. 141. § szabályozza a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításának esetköreit. Nem ismerve a kérdéses eset, illetve a szerződés minden részletét, a Közbeszerzési Hatóság jelen állásfoglalásban csak az egyik szerződésmódosítási esetkörre tér ki részletesen, melyben a Kbt. a nem lényegesnek ítélt módosítások megengedhetőségéről beszél.

A módosítás lényegességét az eset összes körülményét mérlegelve kell ajánlatkérőnek megítélnie, de figyelemmel kell lennie a Kbt. 141. § (6) bekezdésében megadott korlátokra. A jogalkotó néhány lehetőséget kiemelt, melyet minden esetben lényegesnek kell tekinteni, így ezen körülmények fennállása esetén a szerződés módosítása a Kbt.-be ütközik, azonban az adott jogalap alapján minden olyan módosítás megengedett, amely nem lényeges.

A szerződés a Kbt. 141. §-ában felsorolt esetektől eltérő módosítása nem megengedett, ilyen esetekben új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, akkor a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.

A jogszerű állapot helyreállításának lehetősége a Kbt. 143. § szerint szerződés felmondása vagy elállás. Amennyiben olyan helyzet áll elő, amikor olyan lényeges szerződésmódosítás lenne feltétlenül szükséges, amely már nem tehető meg jogszerűen, tehát nem módosítható a szerződés a Kbt. 141. §-ával összhangban, és új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor az ajánlatkérőnek lehetősége van a szerződést felmondani vagy attól elállni. A Ptk. 6:213. § (1) bekezdés szerint felmondással vagy elállással az ajánlatkérő a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra az ajánlatkérő akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja.

 

5. Egy 2018.11.30-án részvételi felhívással megindított dinamikus beszerzési rendszer megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén a későbbi, pl. 2021-es évben megindított ajánlattételi szakaszokban a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelve az érintett ajánlattevők igazolhatják-e alkalmasságukat a 2020.01.01. napján hatályba lépett szabályoknak megfelelően, azaz a részvételi jelentkezésük benyújtásának időpontjához viszonyítva?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 2020. január 1-jén hatályba lépett 107. § (8b) bekezdésének rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni, az előírás visszamenőleges alkalmazására nincs lehetőség.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvény (továbbiakban: Mód4. tv.) 7. § (2) bekezdése rendelkezett a Kbt. 107. § (8a) és (8b) bekezdéssel történő kiegészítéséről. A Mód4. tv. 20. § (2) bekezdés értelmében a 6-8. §, a 13. §, a 16. §, a 18. § (1) bekezdés 1., 7. és 9. pontja 2020. január 1-jén lép hatályba. A fentiek alapján a Kbt. 107. § (8b) bekezdése 2020. január 1-jétől hatályos.

A Kbt. 197. § (15) bekezdése a Mód4. tv. rendelkezéseit a hatálybalépését – tehát 2020. január 1-jét – követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetén rendeli alkalmazni, és nem teszi lehetővé az új rendelkezések visszamenőleges alkalmazhatóságát. A Mód4. tv. nem tartalmaz a Kbt. 107. § új (8a) és (8b) bekezdése tekintetében speciális átmeneti rendelkezést.

A dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait kell alkalmazni, a meghívásos eljárás pedig a részvételi felhívással indul. A Kbt. a dinamikus beszerzési rendszer létrehozása kapcsán egyetlen megindító eljárásról beszél részvételi felhívás formájában, így a később csatlakozó gazdasági szereplőkre is ez a részvételi felhívás az irányadó, az abban előírt feltételekkel. Tehát a dinamikus beszerzési rendszer megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás a részvételi felhívás feladásával indul, ez tekinthető a közbeszerzési eljárás megkezdésének, így a részvételi felhívás feladásának időpontjában hatályos Kbt. szerint kell lefolytatni az adott dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt megvalósított összes beszerzést. A Kbt. 107. § (8b) bekezdésének a rendelkezéseit kizárólag a 2020. január 1-jét követően részvételi felhívással megindított eljárások esetén lehet alkalmazni.

 

6. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot pénzügyi intézmény által vállalt garanciával biztosítja, de a biztosíték nyújtásáról szóló dokumentum nem tartalmazza a Kbt. 54. § (4) bekezdése szerinti összes olyan okot, amely az ajánlati biztosíték elvesztésével jár, abban az esetben ezt az igazolást lehet hiánypótlással pótoltatni vagy úgy kell tekinteni, hogy az ajánlattételi határidő pillanatában nem megfelelő az igazolás tartalma, így hiánypótlás kiadása nélkül érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontjára hivatkozással?

A Közbeszerzési Hatóság válasza: 

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 71. § (3a) bekezdésében írott esetekben van lehetőség az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban hiánypótlásra. Mivel ezen előírás nem tartalmazza a biztosíték tartalmi hiányosságai pótlásának a lehetőségét, így a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdéses esetben nincs lehetőség hiánypótlásra és az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné kell nyilvánítani.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség megtartásának biztosítása érdekében saját döntése alapján az eljárásban történő részvételt a Kbt. 54. § (1) bekezdés alapján ajánlati biztosíték adásához kötheti. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlati biztosítékról – annak mértékéről, a befizetés helyéről, a befizetési számlaszámról, valamint a befizetés igazolásának módjáról – már a felhívásban rendelkeznie kell, a biztosíték nyújtásával kapcsolatos egyéb előírásokat, formai és tartalmi követelményeket pedig vagy szintén a felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban kell szerepeltetni. Az ajánlattevőnek az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell az ajánlatkérő rendelkezésre bocsátania. A rendelkezésre bocsátás módja ugyanakkor az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel.

A Kbt. 71. § (3a) bekezdése 2021. február 1-jétől bizonyos esetekben lehetővé teszi az ajánlati biztosítékra vonatkozó hiánypótlást. Így ha a biztosítéknak a rendelkezésre bocsátása – ajánlatkérő fizetési számlájára történő átutalással – megtörtént, és csak az ezt tanúsító átutalási bizonylat nem került az ajánlathoz csatolásra, vagy nem megfelelő formában került csatolásra, akkor lehetőség van hiánypótlásra. Garancia, kezességvállalás vagy biztosítási szerződésen alapuló készfizető kezesség formájában nyújtott biztosíték esetén pedig a törvény kimondja, hogy a hiánypótlásra olyan esetben van lehetőség, ha a megfelelő dokumentum az ajánlati kötöttség beálltáig kibocsátásra került, viszont ezt az ajánlattevő elmulasztotta benyújtani. E szabály alkalmazható olyan esetben is, amikor a szükséges dokumentum nem megfelelő formában kerül benyújtásra, például, ha csak egyszerű másolat került beadásra, ami nem felel meg a Kbt. 41/A. § (2) bekezdésében előírt elektronikus okirat fogalmának. A fentiek alapján a jogalkotó abban az esetben nem tette lehetővé az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos hiánypótlást, ha az tartalmi hibában szenved, tehát amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy bankgarancia nyújtása esetén a bankgarancia szövegezésének a Kbt. 54. § (4) bekezdése szerinti összes fordulatot tartalmaznia kell, és ezt nem tartalmazza teljeskörűen, akkor nincs lehetőség hiánypótlásra.
Amennyiben a Kbt. 71. § (3a) bekezdése értelmében nincs lehetőség hiánypótlásra a biztosíték tekintetében, és a bankgarancia szövegezése nem felel meg az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban előírt tartalmi követelményeknek, az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné kell nyilvánítani.

A Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja alapján az ajánlat az ajánlati biztosítéknak az ajánlatkérő által meghatározott határidőre nem vagy nem az előírt összegben történő rendelkezésre bocsátása esetén nyilvánítható érvénytelenné, amelyre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a szóban forgó ügyben erre hivatkozással nem érvényteleníthető az ajánlat, hiszen megfelelő összegben és határidőre benyújtotta ajánlattevő a biztosítékot, csak annak tartalma nem felelt meg az előírásoknak.

Fentieket támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2017. (III.21.) számú összkollégiumi állásfoglalása, melynek 5. pontja kifejezetten rögzíti, hogy milyen esetekben lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot az ajánlati biztosíték nem megfelelő rendelkezésre bocsátására tekintettel. Az állásfoglalás alapján az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlati biztosítékot nem az ajánlattevő bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, továbbá az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség beálltáig nem, vagy nem a Kbt. 54. § (4) bekezdésében és a felhívásban meghatározott mértékben és tartalommal állt az ajánlatkérő rendelkezésére.

 

6. A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában megadott CPV kódnak megfelelő kutatás-fejlesztési (továbbiakban: K+F) szolgáltatások esetén nem kell alkalmazni a Kbt.-t, ezzel kapcsolatos kérdésük a „kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során” fordulatra vonatkozik. Megvalósul-e a kivételi kör, tehát nem áll fenn a közbeszerzési kötelezettség akkor, ha ajánlatkérő (egy egyetem, vagy kutatóintézet) az általa megrendelt K+F szolgáltatás eredményét átadja a K+F projekt egy másik résztvevőjének és az a másik jogi személy is hasznosítja azt tevékenysége során?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti feltételek fennállása (megadott CPV kódok szerinti K+F szolgáltatás megrendelése) esetén, amennyiben a K+F szolgáltatás eredményét egy, az ajánlatkérőtől különböző másik jogi személy is hasznosítja, de az ellenszolgáltatást az ajánlatkérő szerv teljesíti teljes mértékben, akkor megállapítható a beszerzésnek a kivételi körbe tartozása.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Bizonyos esetekben a K+F tárgyú beszerzések tekintetében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor sem, ha annak becsült értéke eléri az irányadó – nemzeti vagy uniós – közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV kódok által meghatározott K+F szolgáltatásra, kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.

A 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv preambulumának (35) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„A kutatási és fejlesztési (K+F) programok üzleti forrásokból történő társfinanszírozását ösztönözni kell. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy ez az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha nem kerül sor ilyen társfinanszírozásra, és ha a K+F tevékenységek eredményére az érintett ajánlatkérő szerv jogosult. Mindez nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó tevékenységeket elvégző szolgáltató az eredményekről szóló beszámolót tegyen közzé, feltéve, hogy továbbra is az ajánlatkérő szerv kizárólagos joga marad a K+F eredményeknek a saját tevékenysége céljaira történő felhasználása. Mindazonáltal a K+F eredmények fiktív megosztása vagy a szolgáltató díjazásához való jelképes hozzájárulás nem akadálya ezen irányelv alkalmazásának.”

Az Irányelv preambulumának fent idézett (35) bekezdésének, az Irányelv 14. cikkének és a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjának együttes értelmezése szerint, ha az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti, és az eredményeket kizárólag ő hasznosítja, akkor nem sorolható a szerződés ebbe a kivételi körbe.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti alkivételi esetkörök konjunktív feltételek, amelyeknek egyszerre kell fennállniuk ahhoz, hogy a beszerzés annak ellenére, hogy a CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra irányul, mégse képezzen a Kbt. szerinti kivételt. Ha a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kutatási és fejlesztési szolgáltatások eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja a tevékenysége során, ellenben az ellenszolgáltatást nem teljes mértékben teljesíti az ajánlatkérő szerv, akkor a beszerzés továbbra is a kivételi körbe tartozik. Ugyanígy, ha az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti, de a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kutatási és fejlesztési szolgáltatások eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja, akkor is a kivételi körbe tartozik a beszerzés.

A kérdéses esetben a fenti alkivételi feltételek teljesülését kell vizsgálni, hiszen amennyiben mindkét alkivételi konjunktív feltétel teljesül, akkor már nem alkalmazható a kivételi kör. A levelében feltett kérdés alapján a Közbeszerzési Hatóság nem vizsgálja annak kérdését, hogy a szóban forgó esetben a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti CPV kódoknak megfelelő K+F szolgáltatások megrendeléséről van-e szó, hanem ezt tényként elfogadja.

Vizsgálat tárgyát képezi tehát az egyik alkivételi feltételként meghatározott azon szempont, hogy kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja-e a szolgáltatás eredményét. Ennek kapcsán szükséges megvizsgálni, hogy a kérdésben említett másik jogi személy csak a projektben jelenik-e meg, mint konzorciumi tag, vagy esetleg már a közbeszerzési eljárás során közös ajánlatkérőként jártak-e el a felek. Ez utóbbi esetben a közös ajánlatkérők hasznosítanák a K+F projekt eredményét, és rajtuk kívülálló szervezet/személy nem.

Fontos kiemelni a kivételi kör alkivételének a másik konjunktív feltétele vizsgálatát is, az ellenszolgáltatás teljesítése tekintetében.

Amennyiben kizárólag az ajánlatkérő fizette meg a szolgáltatás ellenértékét, és rajta kívül másik jogi személy nem hasznosítja a K+F tevékenység eredményét, már nem alkalmazható a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti kivételi kör.

Fentiek alapján, ha nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja a K+F szolgáltatás eredményét, de az ellenszolgáltatást az ajánlatkérő szerv teljesíti teljes mértékben, akkor megállapítható a beszerzésnek a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont szerinti kivételi körbe tartozása.

 

7. Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatal által támogatott projekt keretében tervezett kutatás-fejlesztési tevékenységhez elengedhetetlen informatikai eszközök (pl. nagy üzemidejű, nagy belső tárhellyel, nagy számítási teljesítménnyel, nagy grafikus teljesítménnyel rendelkező laptopok, prezentációs kellékek, segédeszközök, a laptopokhoz kapcsolódó perifériák) beszerzése szükséges. Fennáll-e a Kbt. 111. § v) pont szerinti kivétel a fenti beszerzések kapcsán és ajánlatkérő miként tudja igazolni a kivételi körbe tartozást az irányító hatóság felé?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:  

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint abban az esetben alkalmazható a kérdésben jelzett, kutatási projektek keretében beszerzésre kerülő informatikai eszközök esetén a Kbt. 111. § v) pont szerinti kivételi kör, amennyiben a beszerezni kívánt eszközök kapcsán megállapítható, hogy azok közvetlenül kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenység végzéséhez kapcsolódnak, és speciálisan ilyen tevékenység megvalósítását célozzák, továbbá a beszerzés – Kbt. 19. §-ára tekintettel megállapított – becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a kérdésben említett eszközök egy része (pl. prezentációs kellékek, segédeszközök, perifériák, stb.) és egyéb kiegészítők kapcsán különös tekintettel vizsgálandó a fenti feltételek fennállása, mert a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ilyen típusú eszközökre az ajánlatkérő működéséhez általában tipikusan szükség van, így a Kbt. 111. § v) pont szerinti kivétel alkalmazásának nem feltétlenül állnak fenn a feltételei.

A kivételi kör alkalmazhatóságáról az összes körülmény körültekintő mérlegelésével az ajánlatkérőnek kell döntést hoznia. Jelen esetben az informatikai eszközök beszerzése és a kutatási program lefolytatása között megvalósuló közvetlen kapcsolat fennállásának ismertetésével és az állásfoglalás kérésben is részletezett szakmai szempontok bemutatásával, illetve alátámasztásával tudja igazolni a kivételi körbe tartozást, azonban ezek elfogadása az irányító hatóság, illetve az egyéb ellenőrző szervek felelősségi körébe tartozik.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A rendelkezéshez fűzött indokolás szerint a Kbt. 111. § v) pontjának módosítása a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, és kifejezetten a kutatás-fejlesztési tevékenység célját szolgáló áruk és szolgáltatások beszerzését mentesíti uniós értékhatárig a közbeszerzési kötelezettség alól. A kivétel célja a kutatás-fejlesztési tevékenység folyamatos végzésének segítése, amely megkönnyíti a kutatás folyamán előre nem látható módon jelentkező beszerzési igények kezelését. A kivétel nem vonatkozik az általános felhasználásra szánt, a kutatás-fejlesztési tevékenységen kívül is az érintett szervezet működéséhez általában szükséges árukra és szolgáltatásokra, mert ezek tekintetében az ajánlatkérőktől elvárható, hogy a felmerülő beszerzési igényekre a Kbt.-nek megfelelő megoldásokkal rendelkezzenek. A kivétel alkalmazása során különösen uniós forrás felhasználásakor a részekre bontás tilalmának megtartására érdemes kiemelt figyelmet fordítani.

A kivételi köröket mindig megszorítóan kell értelmezni, így kizárólag azokra az esetekre alkalmazhatók, amelyek a Kbt.-ben felsorolt feltételeknek maradéktalanul megfelelnek.

A Kbt. 111. § v) pont szerinti kivételi kör alkalmazhatóságának két konjunktív feltétele van:

- kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó és

- speciálisan az ilyen tevékenység megvalósítását szolgáló áruk és szolgáltatások beszerzése.

A fenti két feltétel együttes teljesülése esetén alkalmazható a kivételi kör, így ezen feltételek fennállásának vizsgálata szükséges a kérdéses esetben. A kérdésben írottak szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatal pályázatán elnyert projektekhez kapcsolódó kutatások megvalósításához szükséges informatikai eszközök beszerzéséről van szó, így feltételezhetően az első feltételnek megfelel a beszerzés, hiszen a beszerzés közvetlenül kapcsolódik kutatási tevékenységhez. A tárgyi ügyben annak további vizsgálata szükséges, hogy a szóban forgó informatikai eszközöket ajánlatkérő kifejezetten az adott kutatás-fejlesztési tevékenység céljára használja fel és nem egyéb, általános tevékenységekhez kötődően. Hiszen ahogy a Kbt. indokolás is fogalmaz, azokra az árukra, informatikai eszközökre, amelyek az ajánlatkérő működéséhez általában szükségesek és általános felhasználási célúak, nem terjed ki a Kbt. 111. § v) pont szerinti kivételi kör, mert ezek tekintetében az ajánlatkérőktől elvárható, hogy a felmerülő beszerzési igényekre a Kbt.-nek megfelelő megoldásokkal rendelkezzenek. Amennyiben a kérdésben szereplő informatikai eszközök mindegyike kifejezetten kutatás-fejlesztési tevékenységhez kerül felhasználásra, és nem általánosságban, például az ajánlatkérő működését támogatja, úgy a tárgyi kivételi kör e beszerzés tekintetében fennállhat.

A kivételi kör minden jogszabályi feltételének fennállását köteles az ajánlatkérő bizonyítani, jelen esetben az informatikai eszközök beszerzése és a kutatási program lefolytatása között megvalósuló közvetlen kapcsolat fennállásának ismertetésével és az állásfoglalás kérésben is részletezett szakmai szempontok bemutatásával, illetve alátámasztásával. Ezt a speciális, kifejezetten kutatás-fejlesztési tevékenységhez kötődő jelleget a fenti tényeket bizonyító dokumentumokkal, valamint a kivételi kör megvizsgálásának tényéről szóló dokumentummal támaszthatja alá ajánlatkérő. Azonban a Közbeszerzési Hatóságnak nincs arra lehetősége, hogy előzetesen meghatározza azon dokumentumok pontos körét, melyeket az illetékes irányító hatóság szükségesnek és elégségesnek fog ítélni majd az ellenőrzés során.

 

8. Egy ajánlatkérőként eljáró cég (gazdasági társaság) elnevezése a közelmúltban módosult. Erre tekintettel szükséges-e a közbeszerzési eljárások keretében megkötött szerződések módosítása, és ha igen, akkor mely jogszabályi helyre hivatkozva? Illetve szükséges-e a szerződésmódosításról tájékoztató hirdetmény közzététele?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő adataiban (pl. megnevezés, ügyvezető személye, stb.) bekövetkezett változásról a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Hatóságot az elektronikus közbeszerzési rendszerben történő adatmódosítással kell értesíteni. Tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű adatváltozások nem minősülnek a szerződés tartalmi módosításának, tehát szerződésmódosításnak sem, így erről tájékoztató hirdetmény közzététele sem kötelező.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az ajánlatkérő adatainak megváltozása kapcsán a Kbt. 26. § (1) bekezdése bejelentési kötelezettséget ír elő. Ennek a kötelezettségnek az ajánlatkérő az EKR rendszerben az „ESZJAME – Szervezet adat/Jogutódlás módosítás érvényesítése” eljárási cselekménnyel tud eleget tenni.

A Kbt. 139. § (3) bekezdése szabályozza az ajánlatkérői oldalon történő jogutódlást. Az ajánlatkérő személyét érintő változásra, jogutódlásra sor kerülhet például jogszabály rendelkezése folytán vagy határozatba foglalt alapítói döntés alapján. Elfogadható lehet a Kbt. 139. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői jogutódlásként a szerződés átruházása, a jogcíme (adásvétel, csere, közigazgatási hatósági aktus stb.) tulajdonképpen ebből a szempontból irreleváns, azonban a jogutódlás nem irányulhat a Kbt. megkerülésére. A kérdéses esetben azonban nem jogutódlás történt, hanem az ajánlatkérő adatainak (elnevezésének) a módosítására került sor, így a Kbt. megkerülés kérdése nem releváns.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire, azaz a szerződés tartalmára nézve rögzíti a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés módosításának lehetőségét összhangban a Ptk. 6:191. §-ában írottakkal, így a szerződés alanyainak megváltozása (vagy az alanyok adatainak megváltozása) fő szabály szerint nem tartozik a szerződésmódosítás körébe, csak abban az esetben, amennyiben az alanyváltozással a szerződés egyéb tartalmi elemeinek a megváltozása is megvalósul. A szerződés módosítása a Ptk. 6:191. § (1) bekezdése szerint a felek közös megegyezésével történik, azonban az ajánlatkérő névváltoztatása saját diszkrecionális joga, így egyoldalú döntés alapján történik.

A Kbt. 37. § (1) bekezdés j) pontja és a 141. § (7) bekezdése szerint kizárólag a szerződésmódosításról kell tájékoztató hirdetményt közzétenni, a szerződő felek személyének változása vagy az adataiban bekövetkezett változás esetére nem ír elő hirdetmény közzétételi kötelezettséget a Kbt.

 

10. A települést felkereste egy szolgáltató, hogy kicserélné korszerű ledes lámpákra az utcai fényforrásaikat. Ezért a településnek 15 évig kellene éves szinten 3-4 millió forintot fizetni. Ez az összeg várhatóan az éves megtakarítás összegével azonos lesz. Az összeg nem éri el éves szinten a közbeszerzési értékhatárt, de 15 év alatt viszont meghaladja azt. Kérdés, hogy jelen esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:   

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 5. § hatálya alá tartozik (önkormányzat, mint költségvetési szerv a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont hatálya alá tartozik), és a beszerzés tárgya nem tartozik a Kbt. kivételi körébe, valamint a beszerzés Kbt. 16-19. §-i szerint számított becsült értéke eléri vagy meghaladja a vonatkozó nemzeti értékhatárt, akkor az ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége van.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A közbeszerzési értékhatárokat a Kbt.-ben megadottak szerint egyrészt a költségvetési törvény, másrészt pedig az Európai Bizottság határozza meg. Annak megítélését, hogy egy beszerzés közbeszerzésnek minősül-e, nem csak a fentiekben hivatkozott, klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok határozzák meg, hanem az is, hogy a beszerzést lebonyolító szervezet ajánlatkérőnek minősül-e, illetve, hogy a beszerzés tárgya a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e, és nem a kivételi körbe, valamint az, hogy visszterhes szerződés megkötésére irányul-e.

A Közbeszerzési Hatóság azon feltételezéssel él, hogy a kérdező települési önkormányzat és, mint ilyen költségvetési szervnek, tehát a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül. Továbbá a beszerzés tárgya (közvilágítás korszerűsítése) vélhetően nem tartozik a Kbt. 9. §-ában, illetve 111. §-ában meghatározott kivételek körébe, tehát a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésről beszélünk, és a kérdésfeltevésből következik, hogy nem ingyenes juttatásról, hanem ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenységről van szó, így valószínűsíthető, hogy az adott beszerzés közbeszerzés köteles, de ehhez a beszerzés becsült értékének meghatározása is szükséges.

Egy közbeszerzés becsült értékének meghatározásához először a beszerzés tárgyát szükséges meghatározni, hogy az árubeszerzésnek, szolgáltatás megrendelésnek vagy építési beruházásnak minősül-e. A Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik erre vonatkozóan pontos információkkal a tárgyi eset kapcsán, de a kérdés, illetve a beszerzés tárgya arra enged következtetni, hogy árubeszerzésnek minősíthető a közvilágítás korszerűsítése. Így a Közbeszerzési Hatóság erre a feltételezésre alapítottan adja meg az állásfoglalást az alábbiakban.

A települések közvilágítás korszerűsítésének egyik megoldási lehetősége, az úgynevezett ESCO (Energy Saving Cooperation) típusú megvalósítás. Ez esetben a kivitelező cég előfinanszírozza a teljes beruházást, s a költségei a korszerűsítés következtében az önkormányzatoknál keletkező energiadíj-megtakarításból térülnek meg, melyet az önkormányzatok bérleti díj formájában – hosszabb időn át folyamatosan – fizetnek a kivitelező társaságnak. Tehát ebben az esetben bérleti konstrukcióról és a Kbt. fogalmai szerinti árubeszerzésről beszélhetünk.

A Kbt. 8. § (2) bekezdése árubeszerzésnek minősíti az ingó dolog használatára, hasznosítására vonatkozó jog megszerzését is, így árubeszerzésnek minősül a bérleti konstrukció. A Kbt. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egy évnél hosszabb időre kötött, dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzésére irányuló árubeszerzés esetén becsült értéknek a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás és a maradványérték összességét kell tekinteni. Amennyiben például az önkormányzat 15 éves időtartamra köti a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó bérleti szerződést, akkor a közbeszerzés becsült értéke az ezen időszak alatt kifizetett teljes ellenszolgáltatás összege lesz. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a fent említett ESCO típusú kivitelezést választja, és a bérleti szerződés futamidejének lejártakor meg kívánja vásárolni a világítótesteket, akkor ezt, mint maradványértéket szintén hozzá kell számítania a beszerzés becsült értékéhez. Amennyiben ezen összeg meghaladja a nemzeti értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia ajánlatkérőnek.

Amennyiben ajánlatkérő nem a fenti bérleti konstrukciót választja, akkor a beszerzés tárgyát szükséges megvizsgálnia és a Kbt. 8. § előírásai, illetve a Kbt. 22-24. § rendelkezései szerint besorolni az árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés vagy építési beruházási kategóriákba, és a beszerzési tárgynak megfelelően kell meghatározni az eljárás becsült értékét, majd az adott közbeszerzési értékhatár alapján kell megválasztani a közbeszerzés eljárási rendjét.