2021. III. évfolyam 7. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 7. szám 22-26.oldal

D.146/34/2021. számú határozat

A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az ajánlattevő által a jogorvoslati eljárásban felhozott indokok alapján a kérelmezett nem szabadulhatott az ajánlati kötöttségétől.

Tényállás

Az ajánlatkérő (közjogi szervezet) 2020. november 25-én a Kbt. Második Része szerint nyílt eljárást indított. A jogorvoslattal érintett 3. rész kamerák, fényképezőgépek, akkumulátorok beszerzésére vonatkozott.

A jogorvoslattal érintett 3. részre vonatkozó releváns feltételek a felhívásban meghatározták a teljesítés helyét, a közbeszerzés ismertetését, az értékelési szempontokat, a szerződés időtartamát 3 hónapban, a változatok kizárását, a kizáró okokat és az alkalmassági feltételeket, a szerződés teljesítésével kapcsolatos feltételeket.

Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót, a szerződéstervezetet és a műszaki leírást.  

A dokumentáció részeként kiadott műszaki leírás releváns előírásai az alábbiak:

10 db Sony BP-U90 típussal megegyező Li-ion akkumulátor

• Feszültség: 14,5V (+/- 0,5V)
• Kapacitás: legalább 85Wh
• Csatlakozók: BP-U
• Állapotjelzés: legalább 4 szintjelző LED
• kommunikáció az akkumulátor, és a kamera között
Referencia típus: Sony BP-U90

10 db Sony BP-U60 típussal megegyező Li-ion akkumulátor

• Feszültség: 14,5V (+/- 0,5V)
• Kapacitás: legalább 65Wh
• Csatlakozók: BP-U
• Állapotjelzés: legalább 4 szintjelző LED
• csatlakozók: P-Tap / USB
• kommunikáció az akkumulátor és a kamera között

A nyertes ajánlattevőnek garanciát (jótállást) kell vállalnia a leszállított (külön táblázatban megjelölt) eszközökre az átadás átvételtől számított 48 (negyvennyolc) hónapos, vagy amennyiben jogszabály ennél hosszabb időtartamú kötelező alkalmasságot ír elő, vagy az érintett dolog gyártója, eladója hosszabb jótállást vállal, úgy ezen leghosszabb időtartamig. A külön táblázatban megjelölt egyéb eszközök tekintetében a gyártó által az alapárban foglaltak szerinti, vagy amennyiben jogszabály ennél hosszabb időtartamú kötelező alkalmasságot ír elő, úgy ezen leghosszabb időtartamú garanciát (jótállást) kell biztosítani.

Az ajánlatkérő vállalkozási szerződéstervezetet is készített.

Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv szerint a 3. részben 4 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, köztük a jelen ismertetés szerint A Kft. (a továbbiakban: kérelmezett).

Az ajánlatkérő 2021. február 17-én elkészítette és megküldte az eljárás eredményét tartalmazó írásbeli összegezést, amelyben a harmadik részben a kérelmezettet nevezte meg a nyertesnek.  Az írásbeli összegezés alapján a szerződéskötési moratórium időtartama: Kezdete: 2021.02.17. Lejárata: 2021.03.01.

A nyertes ajánlattevő, egyben a jogorvoslati eljárásban kérelmezett az alábbi ajánlatot tette a 3. rész vonatkozásában, a későbbiekben állítása szerint nem beszerezhető eszközök tekintetében:

10 db Sony BP-U90 típussal megegyező Li-ion akkumulátor esetében 10 db. Sony BP-U90 típusú akkumulátor, 10 db. Sony BP-U60 típussal megegyező LI-ion akkumulátor esetében 10 db. Sony BP-U60 típusú akkumulátor.

A szerződéskötési moratórium időtartama alatt, 2021. február 18-án az ajánlatkérő a kérelmezettnek megküldte a szerződéstervezetet, hogy azt tekintse át és a hiányzó adatok kitöltését követően küldje vissza. Az ajánlattevő az írásos megkeresésre nem reagált, így telefonon vette fel vele a kapcsolatot az ajánlatkérő, amely során az ajánlattevő a szerződés megkötésétől nem zárkózott el.

Tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződéstervezetet nem küldte vissza, az ajánlatkérő 2021. március 10. napján ismételten felhívta nyilatkozat megtételére és egyben tájékoztatta a szerződés meg nem kötésének esetleges jogkövetkezményeiről. Az írásbeli válasz megküldésének határidejeként 2021. március 16. napját határozta meg.

A 2021. március 10. napján az ajánlatkérő által megküldött nyilatkozattételi felhívásra a kérelmezett válaszolt szintén ezen a napon, amely válaszában az összegzést követően bevezetett szigorú korlátozó intézkedésekre hivatkozott, amelyek megakadályozzák a megajánlott eszközök beszerzését, és az ajánlatát visszavonta.

Ezt követően ismételten felhívta és figyelmeztette a jogkövetkezményekre az ajánlatkérő a kérelmezettet, amire a válasz az ajánlatkérő részére 2021. március 16. napján érkezett, amelyben ismételten a beszerzés ellehetetlenülésére hivatkozva tagadta meg a szerződés megkötését a kérelmezett, amit a fentiekben kifejtett okokra vezetett vissza.

A fentiekre tekintettel az ajánlatkérő a 2. legjobb ajánlatot benyújtó, a jelen ismertetés szerint R Kft.-vel megkötötte a 3. rész vonatkozásában a szerződést.

A jogorvoslati kérelem

Az ajánlatkérő kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy a kérelmezett a Kbt. 131. § (5) és (9) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 131. § (6) bekezdésében foglalt előírásokat, és szabjon ki bírságot a kérelmezettel szemben.

A kérelmezett észrevétele

Az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
 

A bizonyítási eljárás

A Döntőbizottság az ügy teljességének feltárása érdekében bizonyítási eljárást folytatott le, aminek keretében felhívással élt a 2. legjobb ajánlatot nyújtó, későbbi nyertes és szerződést kötő gazdasági társaság felé, illetőleg megkereséssel élt a Sony Europe B.V. Magyarországi Fióktelepe felé.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. § (5) és (9) bekezdésére tekintettel a Kbt. 131. § (1) bekezdését.

A Döntőbizottság a kérelmezettel szemben 750.000.-Ft bírságot szabott ki.

A határozat indokolása szerint:

Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti nyílt eljárását 2020. november 25. napján indította meg, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. ezen a napon hatályos rendelkezései az irányadók.

Az ajánlatkérő, mint kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett a Kbt. 131. § (5) és (9) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 131. § (6) bekezdésében foglalt előírásokat.

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.

A Kbt. 131. §-a rögzíti a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket.

A Kbt. 131. §-ának jogalkotói indokolása szerint „Továbbra is irányadó, hogy a szerződést a nyertes ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel, a közbeszerzési eljárásban kialakult végleges feltételek szerint kell megkötni, és az értékelés során figyelembe vett ajánlati tartalmi elemeknek mindenképpen a szerződés tartalmává kell válnia, azaz a nyertes ajánlattevő, mint szerződő fél számára szerződéses kötelezettségként is meg kell jelennie.

A szerződéskötési kötelezettség szabálya annyiban módosul, hogy az ajánlatkérőnek vagy nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesüléshez azt kell bizonyítania, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. A szerződéskötés alóli mentesülés új szabálya továbbra is szigorúbb a Ptk.-nak a fennálló szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó általános szabályához képest, ugyanakkor közelebb viszi a Kbt. szabályait a Ptk. rendelkezéseihez.”

A Kbt. 131. § rendelkezései, és a Kbt. 131. § jogalkotói indokolása alapján az eredményes közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc nappal meghosszabbodik. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni.

A nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján abban az esetben szabadul az ajánlati kötöttségétől, ha bizonyítani tudja, hogy

1.    az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,

2.    ellenőrzési körén kívül eső,

3.    és általa előre nem látható körülmény miatt,  

4.    a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes,  

5.    vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A konkrét esetben a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a jelen közbeszerzési eljárás nyertese a 3. rész tekintetében a kérelmezett lett a 2021. február 17-én kihirdetett eljárást lezáró döntés alapján, melynek alapján a kérelmezettet a Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint szerződéskötési kötelezettség terhelte.

A kérelmezett ajánlati kötöttsége 2021. március 19. napjáig fennállt (Kbt. 48. § (1) és (3) bekezdése).

A kérelmezett az ajánlatkérővel a közbeszerzési szerződést az ajánlati kötöttségének időtartama alatt köteles volt megkötni.

A kérelmezett a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján abban az esetben szabadulhatna az ajánlati kötöttségtől, ha bizonyítani tudja a törvényben meghatározott mentesülési körülmények fennállását.

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok – a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, tények, a kérelmezett nyilatkozatai, a kérelmező által előadottak, és a bizonyítási eljárás eredményének – értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmezett esetében a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények nem álltak fenn.

A kérelmezett a jogorvoslati eljárásban nem bizonyította a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, hogy  
1.    az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,  

2.    ellenőrzési körükön kívül eső,  

3.    és általuk előre nem látható körülmény miatt,  

4.    a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lennének képesek,  

5.    vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A kérelmezett által felhozott indokok alapján a kérelmezett nem szabadulhatott az ajánlati kötöttségétől.

A kérelmezett a Kbt. 131. § (9) bekezdése szerinti, fent felsorolt 1., 2., 3., 4., és 5. pontok körében lényegében az ajánlatkérő magatartására, a koronavírus okozta járványhelyzetre, a Kormány által bevezetett szigorításokra és a külkereskedelem ezen hatások miatti lelassulására, leállására hivatkozott.

A Döntőbizottság által beszerzett bizonyítékok alapján, a jogorvoslattal érintett tárgyi közbeszerzés 3. részében szereplő eszközök közül a kérelmezett a Sony BP-U60, valamint a Sony BP-U90 típusú áruk beszerzésével kapcsolatban nyilatkozott úgy, hogy azok a fentebb említett okok miatt váltak beszerezhetetlenné, az ajánlatukban szereplő további eszközök beszerezhetők maradtak.

A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a felhívásban, mind az egyéb közbeszerzési dokumentumokban nem konkrétan határozta meg az ajánlatkérő azt, hogy az ajánlatot a Sony BP-U60 és Sony BP-U90 típusú eszközökkel kell megtenni, csupán a Sony BP-U60 szerepelt referenciakánt, egyebekben az ezzel műszakilag egyenértékű eszközökkel is lehetet ajánlatot tenni, ahogyan azt tette a kérelmezetten kívüli más gazdasági szereplő is.

A Döntőbizottság rögzítette a kérelmezett ajánlatában szereplő termékekkel kapcsolatban, hogy a Sony, mint gyártó válasza alapján a Sony BP-U60 típusú eszköz megszűnt 2020. július-augusztus hónapban, míg a Sony BP-U90 típusú eszköz 2020. november-december hónapban szűnt meg, a felhívásban szereplő 2021. január 13. napon lejáró ajánlattételi határidő előtt.

Azt sem a kérelmezett, sem a kérelmező nem vitatta, hogy a megszűnést követően egy ideig ezen eszközök a piaci helyzetre tekintettel még beszerezhetők voltak, mint ahogyan általában minden kifutó termék az, az elérhetőségük idejét a piaci kereslet határozza meg.

A Döntőbizottság álláspontja alapján azonban azt valamennyi ajánlatot tenni kívánó gazdasági szereplőnek az ajánlata összeállításakor mérlegelnie kell, hogy milyen eszközzel teszi meg ajánlatát, olyannal, amely még az ajánlattétel idején elérhető a piacon, azonban gyártása megszűnt, vagy olyannal, amelynek gyártása folyamatos, így az bármikor elérhető.

A kérelmezett ajánlatának összeállítása és benyújtása során úgy határozott, hogy részben azon eszközökkel tesz ajánlatot, amelyek gyártása már megszűnt, ezen döntést saját elhatározása alapján hozta meg, ebben sem az ajánlatkérő, sem más nem befolyásolta. Így amennyiben esetleges nyertessége esetén nem tudná beszerezni ezen eszközöket a gyártás leállása miatt, az nem az ajánlatkérő és nem más hibája, hanem önhibának tekintendő, amelyet gondatlan magatartása okoz.

A kérelmezettnek kellő gondosság esetén előre kellett látnia azt a tényt, hogy azon eszközök beszerzését, amelyek gyártása az ajánlattételt megelőzően – a Sony BP-U60 típusú eszköz tekintetében több hónapja, míg a Sony BP-U90 típusú eszköz esetében legalább egy hónapja – megszűnt, nem lesz képes teljesíteni, és így nem lesz képes nyertesként megfelelően szállítani.

A Döntőbizottság határozata szerint az előreláthatóság fogalmát a Kbt. nem rögzíti, azt a polgári jog munkálta ki, azonban a Kbt. 2. § (8) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit. Eszerint a Ptk. magyarázata alapján a közbeszerzési helyzetre lefordítva az előreláthatóságot az ajánlattevő szemszögéből kell elsődlegesen vizsgálni, hiszen ez van összhangban az előreláthatósági klauzula mögött meghúzódó kockázatelosztás-központú felelősség modellel. A magyarázat szerint az előreláthatóságot egyaránt megalapozza, ha az utóbb bekövetkezett esemény lehetősége akár a konkrét ajánlattevő számára volt (ténylegesen) előre látható (tényleges előreláthatóság), akár egy hasonló helyzetben lévő ideáltipikus személy számára lenne, lett volna az (elvárható előreláthatóság). Ha a kérelmezett szemszögéből tehát – akár ténylegesen, akár elvárhatóan – fennáll az előreláthatóság, akkor nem hivatkozhat ennek hiányára a közbeszerzési eljárás egyik szakaszában sem.

A fentiek alapján a kérelmezett nem hivatkozhat arra, hogy nem látta előre azt a körülményt, amely miatt a kérdéses eszközöket beszerezni nem tudta, és emiatt a szerződést sem kötötte meg. Nem hivatkozhat rá okkal, mivel ezen körülmény, vagyis a gyártás leállásáról és ebből fakadóan az eszközök beszerezhetőségének megszűnéséről az összegzés megküldését megelőzően tudnia kellett.

A Döntőbizottság a fentiek alapján bizonyítottnak látta, hogy a kérelmezett nem az előreláthatóság szabályainak megfelelően tette meg ajánlatát és ezt a gondatlanságából származó önhiba okozta.

A kérelmezett megsértette az ajánlati kötöttségét, esetében a Kbt. 131. § (9) bekezdése szerinti mentesítési okok nem álltak fenn. A kérelmezett a jogsértő magatartása jogkövetkezményeit viselni tartozik.

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. § (5) és (9) bekezdésére tekintettel a Kbt. 131. § (1) bekezdését, a kérelmezett esetében az ajánlati kötöttség mentesítésének törvényi feltételei nem álltak fenn.

A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel – a jogorvoslati kérelem körében a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, ezért a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján bírságot szabott ki a kérelmezettel szemben.

A határozat ellen keresetet nem nyújtottak be.