Kérdések és válaszok

1. Mióta tevékenykedik a közbeszerzési jog területén és mi vonzotta erre a jogi területre?

A közbeszerzéssel legelőször 2000-ben kezdtem el foglalkozni, ekkor még a PwC Magyarországgal együttműködésben dolgoztam. Egy oktatási projekt keretében merült fel kérdésként, hogy jogászként mire lehetne/lenne érdemes szakosodni, mely új jogágak jelenthetnek kihívást. Így került fókuszba az ekkor szélesebb körben még szinte ismeretlen jogterület, a közbeszerzés. A témában járatos szakembereket felkérve megállapítottuk, hogy a közbeszerzéssel foglalkozó tanácsadó szakértők 95%-a nem a jogászok köréből került ki. A közbeszerzési szakértők első csoportja ugyanis az építési beruházásokat lebonyolítók környezetéből nőtte ki magát, akik főképp mérnökök, műszaki szakértők voltak. A közbeszerzésekkel foglalkozó jogászok a közbeszerzéseket ekkor leginkább jogorvoslati és nem lebonyolítói szemmel figyelték. Ezen szerettünk volna változtatni, hiszen bebizonyosodott és érezhető is volt, hogy rendszerszinten hiányoznak a lebonyolítói ismertetekkel rendelkező közbeszerzési jogi szakértők. 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozásakor a közigazgatás nem volt felkészülve az irányelveknek megfelelően átültetett közbeszerzési jog hazai alkalmazására. Előzőekre reflektálva, mintegy 100 képzési program keretében szerveztünk közbeszerzési jogi ismereteket közvetítő tréningeket elsősorban jogászok számára, a képzések rendkívül sikeresek voltak és hozzájárultak a jogszerű közbeszerzési joggyakorlat megszilárdításához. 

2. Ön társszerzője a Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához, valamint a Kommentár a közbeszerzési törvényhez című közbeszerzési jogi alapműveknek, és mindkét mű szerkesztője is. Mikor és milyen felkérésre jelentek meg először ezek a közbeszerzési irányelveket, törvényeket és más joganyagokat elemző kötetek?

Az előző válaszban utaltam arra, hogy az ezredforduló óta foglalkozom közbeszerzésekkel, azóta folyamatosan foglalkoztatott a gondolat, hogy a jogterület mélyére ásva, magát a szabályozási koncepciót lenne szükséges megvizsgálni, ahhoz, hogy megérthessük a közbeszerzés alapjait. Meglepetésemre a közbeszerzési jogterület alapkoncepcióját, magát a gyökereket a hagyományos jogösszehasonlító módszertannal nem lehetett pontosan meghatározni (a német jog például közigazgatási oldalról, az angol jog pedig versenyjogi szempontból közelít a közbeszerzéshez), így váltak a vizsgálat tárgyává a közbeszerzési jog alapját képező irányelvek. Ezen háttérre alapítva, a 2015. évben megjelent Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához az EU közbeszerzési jogát dolgozza fel, bemutatva az Európai Bíróság esetjogát és a 2014-ben elfogadott új közbeszerzési irányelveket. A jogterületet a kezdetektől vizsgálva megállapítható, hogy a közbeszerzés az EU belsőpiaci jogfejlődésének a „terméke”, azaz tulajdonképpen alkalmazott uniós jog, csak ennek kevesen vannak a tudatában, sokan ugyanis a közbeszerzést a közigazgatási jog egy sajátos területének tekintik. Jól látható, hogy az új irányelvek bevezetésével a hazai jogalkalmazás is „felfedezte” a közbeszerzési jog uniós alapjait. Mind a Közbeszerzési Döntőbizottság, mind a közbeszerzési ügyekben eljáró Bíróságok ezidőtől egyre gyakrabban hivatkozták az Európai Unió Bíróságainak egyes döntéseit és a közbeszerzési irányelvek vonatkozó cikkeit, preambulumbekezdéseit. Úgy vélem ez egy nagyon helyes irány, hiszen ez a jogterület mélyen beágyazott az uniós jogrendszerbe, tulajdonképpen a belső piaci nyitás által szükségszerűen kialakított normarendszer egységes koncepcióba foglalásával jött létre. Érdekességképp említeném meg, hogy az uniós közbeszerzési jog gerincét már az első, 1995-ben elfogadott közbeszerzési törvényünk átemelte a hazai jogba. 

A Kommentár a közbeszerzési törvényhez kiadvány 2016-ban jelent meg, mely a 2014. évi irányelveken alapuló 2015. november 1-jén hatályba lépő közbeszerzési törvény rendelkezéseit magyarázza immár a szükséges uniós háttérrel. A két kiadvány alapvető célja volt tehát, hogy egyfajta kapaszkodót adjon a közbeszerzési jogalkalmazók számára a közbeszerzés elméleti alapjait illetően, valamint jogintézmény szintű magyarázattal szolgáljon a jogterület céljait és a közbeszerzés elméleti alapvetéseit illetően, melyekből fajsúlyos gyakorlati problémák megoldásához vezethet az út.
 

3. Munkásságával 2020-ban elnyerte a Közbeszerzési Hatóság Pro Procurationem-díját, amellyel azokat a személyeket ismeri el a Hatóság, akik a magyarországi közbeszerzések területén folytatott tudományos vagy szakmai tevékenység körében kiemelkedő eredményeket értek el, vagy hosszútávon elkötelezettek a közbeszerzési szakmai munka magas színvonalú gyakorlásában. Hogyan fogadta a munkája elismerését szimbolizáló díjat?

A Közbeszerzési Hatóság 2020. évben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Megtisztelő volt számomra, hogy a jubiláló szervezettől 2020-ban, az első Pro Procurationem-díjat én vehettem át.

4. Önnek nagy gyakorlata van az üzleti szférára jellemző jogügyletek tekintetében, úgymint a vállalati felvásárlások, versenyjog, adójog stb. Melyik az a jogterület, ahol különösen hasznát lehet venni a közbeszerzési jogban való jártasságnak, van-e ilyen?

A közbeszerzési jog szorosan kapcsolódik más jogterületekhez, tipikus vonása a jogági kollízió, például a versenyjog, polgári jog, közigazgatási jog, információhoz való hozzáférés joga, üzleti titok joga, állami támogatások jogával összefüggő kapcsolódások és különbözőségek. Nem ismerek még egy jogterületet, amely a közbeszerzési jognál komplexebb lenne.

5. 5. Mi a véleménye a fenntarthatósági szempontok elterjesztésének fontosságáról?

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi előírásokat be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. A 2014-ben elfogadott közbeszerzési irányelvek paradigmaváltása volt, hogy pontosította, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulhatnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához és ezeket szabályozási szintre emelte. Véleményem szerint fontos a fenntarthatóság szem előtt tartása, üdvözlendőnek tartanám, ha olyan fenntarthatósággal foglalkozó normatív tartalmú irányelvi szintű szabályok is születnének, amelyek segítenék a fenntartható közbeszerzések gyakorlati alkalmazását.