A határozattal érintett tárgyak: A kérelmező azzal, hogy az ajánlatkérő kibocsátotta a hiánypótlást és azt a kérelmező teljesítette, nem került kedvezőtlenebb helyzetbe, mint előtte volt, mivel az ajánlata továbbra sem érvénytelen, az ajánlatkérő pusztán hiánypótlást, felvilágosítást kért.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerint nyílt közbeszerzési eljárást indított karácsonyi csomagok beszerzése tárgyban, melyet a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenés érdekében 2020. október 3-án adott fel.
A felhívás többek között tartalmazta a közbeszerzés ismertetését, a részajánlattétel kizárását, az értékelési szempontokat, a részvételi feltételeket. A dokumentáció rögzítette a műszaki specifikációt.
Az ajánlattételi felhívásban előírt határidőig három ajánlat érkezett.
Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát követően 2020. október 27-én készítette el, és küldte meg az eljárást lezáró döntését.
Az összegezés értelmében valamennyi ajánlat érvényes lett, a nyertes ajánlattevő ajánlatát követően a kérelmező tette a legkedvezőbb ajánlatot.
A kérelmező a nyertes ajánlatba történt iratbetekintést követően jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. A Döntőbizottság a 2020. december 7. napján kelt D.489/18/2020. számú határozatában a jogorvoslati kérelem tárgyában határozatot hozott, jogsértést állapított meg az ajánlatkérővel szemben.
A határozatot követően az ajánlatkérő 2020. december 14-én hiánypótlási felhívást küldött a nyertes ajánlattevőnek, valamint a kérelmezőnek a megajánlott termékek dokumentációban előírt műszaki megfelelőségével kapcsolatban.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében két kérelmi elemet terjesztett elő, egyrészt a nyertes ajánlattevő részére, másrészt a kérelmező részére 2020. december 14. napján kibocsátott hiánypótlási felhívásokat sérelmezte. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és semmisítse meg az ajánlatkérő 2020. december 14. napján kiadott hiánypótlási felhívását, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltakat.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérelem első elemét elutasította, a második kérelmi elem vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A határozat indokolása a második kérelmi elem körében az alábbiakat tartalmazta:
A kérelmező második kérelmi elemében foglaltak körében a Döntőbizottság a következőket állapította meg.
A kérelmező sérelmezte a 2020. december 14. napján részére kiadott hiánypótlást és felvilágosításkérést, ugyanakkor 2020. december 21. napján teljesítette a hiánypótlást, melynek eredményét az ajánlatkérő még nem vizsgálta meg, azonban további felvilágosítást kért a kérelmezőtől 2020. december 30-án. A jogorvoslati kérelmet a kérelmező 2020. december 28-án terjesztette elő. A jogorvoslati kérelem ezen eleme azonban kizárólag a 2020. december 14. napján kiadott hiánypótlási felhívás jogszerűségének vizsgálatára irányult, további ajánlatkérői eljárási cselekményeket nem kért vizsgálni a kérelmező. Megállapítható tehát, hogy a támadott eljárási cselekményt a kérelmező maga teljesítette, majd utóbb jogorvoslati kérelmében támadta. A Döntőbizottság ezért elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a hiánypótlás kibocsátásának jogorvoslati kérelemmel történő vitatására fennáll-e a kérelmező ügyfélképessége.
A Kbt. 148. § (2) bekezdése szerint a kérelmező akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, ha a jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A jogsérelemnek, jogos érdeksérelemnek közvetlenül kimutathatónak kell lennie és nem lehet elvont, általánosságban fennálló sérelem. A kérelmező ügyfélképessége adott jogsértés vonatkozásában akkor áll fenn, ha a kérelmező a mulasztás vagy jogsértés orvoslásával kedvezőbb helyzetbe kerülne. A kérelmező azzal, hogy az ajánlatkérő kibocsátotta a hiánypótlást és azt a kérelmező teljesítette, nem került kedvezőtlenebb helyzetbe, mint előtte volt, mivel az ajánlata továbbra sem érvénytelen, az ajánlatkérő pusztán hiánypótlást, felvilágosítást kért. A kibocsátott hiánypótlási felhívással szemben tehát a kérelmező vonatkozásában nem mutatható ki olyan közvetlen jog- vagy érdeksérelem, amely az ügyfélképességét megalapozná. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a második kérelmi elem tekintetében a kérelmezőnek nincs ügyfélképessége, e kérelmi elem elbírálásának eljárásjogi akadálya van, ezért e kérelmi elemben foglaltakat érdemben nem vizsgálta, a jogorvoslati eljárást e körben megszüntette.