A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint ezek a szolgáltatások a részekre bontás tilalmának a hatálya alá esnek, és tekintettel arra, hogy a becsült érték így sem éri el az uniós értékhatárt, ezért az 1. és a 2. pontban meghatározott feladat feltehetően a Kbt. 111. § r) pontjának a hatálya alá esik, a 4. pontban meghatározott feladat esetében a Kbt. 111. § s) pontjának hatálya alá tartozás vizsgálandó, a 3. pontban meghatározott feladat esetében további differenciálás és vizsgálat szükséges annak eldöntéséhez, hogy a Kbt. 111. § r) pontjának a hatálya alá tartozik-e.
A 2021. január 1-től hatályos Kbt. 111. § r) és s) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő
r) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor;
s) a 71241000-9, 71242000-6, 71244000-0, 71246000-4, 71247000-1 CPV kódok által meghatározott szolgáltatásokra, feltéve, hogy a szolgáltatás megrendelésére az r) pontban meghatározott tervezési szolgáltatással együttesen, ugyanazon építési beruházás tekintetében kerül sor;”
Az épület fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontja határozza meg, mely szerint:
„Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
A bemutatott tervezési feladatok közül az 1. pontban (oktatási szárny, tornacsarnok és a tornacsarnokhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények épületen belüli részének korszerűsítésére vonatkozó tervezési feladatok) meghatározottak valószínűsíthetően épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősülnek, a 2. (energetikai és gépészeti korszerűsítésére vonatkozó tervezési feladatok) pedig valószínűleg az adott épülethez kapcsolódó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységeknek minősül, ekként a Kbt. 111. § r) pontjának a hatálya alá tartoznak.
Tekintettel arra, hogy az épület Étv.-ben meghatározott fogalmának valószínűleg nem feleltethetőek meg a 3. feladat szerinti épületen kívüli terek, udvarok, sportpályák, ezért az ezek tervezésére irányuló tevékenységek további vizsgálatot igényelnek. A 2021. január 1-től hatályos Kbt. 111. § r) pontjához fűzött jogalkotói indokolás az alábbiakat tartalmazza:
„A 111. § r) pontjának alkalmazása jelenleg nehézségekbe ütközik az olyan magasépítési tervezési munka esetében, amely kis értékben akadálymentesítési, járdaépítési vagy parkolóépítési tervezési munkát is tartalmaz, tekintettel arra, hogy azok nem feltétlenül minősíthetőek szakági terveknek. Így a módosítás a kivételt az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges más tervezési szolgáltatásokra is kiterjeszti az említett munkák megrendelésének megkönnyítése érdekében.”
A Kbt. 111. § r) pontjában említett kivétel az épület rendeltetésszerű használatához kapcsolódik, amelyet – a Kbt. hatálya alóli kivétel voltából következően – szűken kell értelmezni. A tervezésnek elsősorban az érintett épület műszaki használhatóságát kell szolgálnia. A sportiskola, mint intézmény használatához valószínűleg a 3. pontban meghatározott tervezési feladatok szükségesek, azonban magának az iskolaépületnek épületkénti funkcionálásához nem biztos, hogy valamennyi feltétlenül szükséges, a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör pedig csak ez utóbbiakhoz kapcsolódhat. A 3. pont körében tehát további differenciálásra és vizsgálatra van szükség annak megítéléséhez, hogy az azon belüli egyes részmunkák (épületen kívüli terek, udvarok, sportpálya tervezése) miképpen kapcsolódnak a sportiskola épületének használhatóságához, és ezen vizsgálat eredményeként dönthető el, hogy az egyes részfeladatok a Kbt. 111. § r) pontjának a hatálya alá tartoznak-e vagy sem.
A 4. pontban említett „tervezési feladatok dokumentálása a meglevő állapothoz igazodva” kapcsán nem egészen világos, hogy milyen szolgáltatás megrendeléséről van szó. Az egyértelmű, hogy nem a tervezésről magáról, így a Kbt. 111. § r) pontjának hatálya alá tartozás ezzel nem hozható összefüggésbe. A Kbt. 111. § s) pontjában nem a tervezési, hanem az építési beruházásokhoz tartozó egyéb kiegészítő szolgáltatások (71241000-9 Megvalósíthatósági tanulmány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés; 71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés; 71244000-0 Költségszámítás, költségfelügyelet; 71246000-4 Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele; 71247000-1 Építési munka felügyelete) kerülnek felsorolásra. Ami a 4. pontban megnevezett tevékenységgel esetleg összefüggésbe hozható, az a 71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés CPV-kóddal leírt tevékenység. A megadott adatok alapján nem megítélhető, hogy ez megfelel-e a kivételi körben meghatározottaknak. Amennyiben igen, akkor ez a tevékenység is a kivételi körbe tartozik.
A levelében említett tevékenységeket összekapcsolja, műszaki-gazdasági funkcionális egységüket megalapozza, hogy egyazon építményhez (épületkomplexumhoz) – jelen esetben a sportiskola épületéhez és a hozzá kapcsolódó terekhez, udvarokhoz, sportpályához – kapcsolódnak, az általuk érintett kivitelezési feladatok valószínűleg műszaki-gazdasági funkcionális egységet képeznek (lásd a Közbeszerzési Hatóság-Miniszterelnökség-EUTAF-Megyei Jogú Városok Szövetsége közös Példatárának 4. pontját
https://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/3f/ec/3fec71d6-749b-4358-8aaf-6dd1a96d1505/peldatar_publikalt.pdf)
A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (K.É. 2017. évi 95. szám; 2017. június 9.) ezzel összefüggésben hivatkozik az Európai Unió Bíróságának a C-574/10. sz. ügyben hozott ítéletére, amely a több szakaszra bontott tervezői és mérnöki szolgáltatások egységét arra tekintettel mondta ki, hogy azok egy építési beruházás megvalósításához kapcsolódtak és ugyanolyan tartalmú szolgáltatások voltak.
A fentiek következtében – amennyiben azok vonatkozásában a Kbt. 111. § r), illetve s) pont szerinti kivételi kör fennállása nem állapítható meg – valószínűsíthető, hogy a 3. és a 4. pontban szereplő feladatok tekintetében a szerződés megkötéséhez közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges a részekre bontás tilalmára tekintettel megállapított becsült érték alapján, mivel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivétel hatálya alá tartozás csak az érintett szerződéseket mentesíti a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, a kivételi körön kívül eső szerződéseket nem, továbbá a becsült érték számításánál a kivételi kör hatálya alá eső beszerzések értéke a részekre bontás tilalmának Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti fennállása esetén ezen szerződések becsült értékét növeli.