The Notice Management Activity of the Public Procurement Authority of Hungary
Címszavak: közbeszerzés, ellenőrzés, hirdetmény, hirdetményellenőrzés, ellenőrzési gyakorlat
Absztrakt
A tanulmány a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet legfontosabb szabályait és a hirdetményellenőrzés folyamatát kívánja bemutatni, hangsúlyt helyezve a gyakorlat szempontjából praktikus tudnivalókra, szem előtt tartva azt, hogy az olvasó teljes és strukturált képet kapjon a hirdetményellenőrzés szereplőiről, annak tárgyáról, szakaszairól és lehetséges jogkövetkezményeiről.
Abstract
The study intends to present the process of notice management and the key rules of Decree of the Minister of the Prime Minister’s Office No. 44/2015 (2 November) on the rules of the dispatch, control and publication of public procurement and design contest notices, on standard forms and their certain content items and on the annual statistical summary, by focusing on providing useful information for the practice and allowing readers to generate full and structured understanding of the actors, subject and phases of notice management and also about its possible sanctions.
Bevezető gondolatok
A Kbt. 187. § (2) bekezdés f) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja” (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről.
A hirdetményellenőrzés a közbeszerzési eljárás folyamatába épített több lépcsős ellenőrzési rendszer egyik elemét tölti be. Az ellenőrzés célja, hogy a hirdetmények a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és az adott közbeszerzésre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak megfelelő, továbbá az adott hirdetményen belül koherens tartalommal, az előírt határidők betartása mellett jelenjenek meg.1
A hirdetményellenőrzés a közbeszerzések immáron szerteágazó és többszereplős ellenőrzési rendszerében a legrégebb óta fennálló, legnagyobb hagyományokkal rendelkező ellenőrzési folyamat, melyet a Közbeszerzési Hatóság több, mint 25 éve végez. „A közbeszerzési hirdetmények ellenőrzési tevékenységét 1995. november 1-jétől a „Közbeszerzési Értesítő, A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-ban történő közzététel rendjéről szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet vezette be a magyar közbeszerzési jogba, és bevezetése óta folyamatosan fennáll. A hirdetmény-ellenőrzésnek […] széles körű gyakorlata keletkezett, illetve kialakultak azok a gyakorlati szempontok, amelyek alapján az ellenőrzésre sor kerül.” 2
A Kbt. 198. § (2) bekezdése felhatalmazza a közbeszerzésekért felelős minisztert arra, hogy a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - díjának mértékét, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások Kbt. 103. § szerinti, Közbeszerzési Hatóság által végzett törvényességi ellenőrzése díjának mértékét, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben szabályozza.
A Kbt. idézett rendelkezése alapján került megalkotásra a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet), mely a végrehajtási részletszabályokat tartalmazza.
Az MvM rendelet hatálybalépését megelőzően az alábbi végrehajtási rendeletek tartalmazták a hirdetmények ellenőrzésére és közzétételére vonatkozó szabályokat:
– a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet,
– a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet,
– a „Közbeszerzési Értesítő, A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet.
A tanulmány az MvM rendelet legfontosabb szabályait és a hirdetményellenőrzés folyamatát kívánja bemutatni, hangsúlyt helyezve a gyakorlat szempontjából praktikus tudnivalókra.
A hirdetményellenőrzés szereplői és az ellenőrzés tárgya
Az MvM rendelet 2. §-a rögzíti, hogy a Közbeszerzési Értesítő szerkesztését, kiadását, a hirdetmények kezelését, ellenőrzését, közzétételét és a TED-en [az Európai Unió Hivatalos Lapja kiegészítésében, a hirdetmények elektronikus napilapjában (Tenders Electronic Daily)] közzéteendő vagy az ajánlatkérő által abban közzétenni kért hirdetmények közzétételre feladását a Közbeszerzési Hatóság látja el. A kétpólusú eljárás egyik fő szereplője tehát a Közbeszerzési Hatóság. Az ellenőrzés másik fő aktora az ajánlatkérő. Érdemes rögzíteni, hogy hirdetményellenőrzés alanya az az ajánlatkérő lehet, aki eleget tett az ajánlatkérők nyilvántartásába való bejelentkezési kötelezettségének.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő – kivéve a Kbt. 5. § (2) és (4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt – köteles a Kbt. hatálya alá tartozásáról, valamint az adataiban bekövetkezett változásról az elektronikus közbeszerzési rendszerben (továbbiakban: EKR) történő regisztráció vagy adatmódosítás útján a Közbeszerzési Hatóságot harminc napon belül értesíteni.
Ha az érintett szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezet Kbt. hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi.3
Az ajánlatkérő szervezet regisztrációja és adatmódosítása a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásához kötött. A jóváhagyást a Közbeszerzési Hatóság megadja, ha a szervezet önálló jogalanyisággal rendelkezik és a Kbt. szerint önálló ajánlatkérőnek minősül.4
A Közbeszerzési Hatóság az EKR-ben létrejövő ajánlatkérői nyilvántartásban ellenőrizheti, hogy az ajánlatkérő részéről a megfelelő, Kbt. szerinti jogalap szerint történik-e az ajánlatkérői minőség megjelölése és felszólíthatja az ajánlatkérőt ennek javítására. Amennyiben az ajánlatkérő ennek nem tesz eleget, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti.5
A Közbeszerzési Hatóság az ajánlatkérők jegyzékével kapcsolatban megküldött bejelentési, módosítási és törlési kérelmeket egyedülállóan rövid határidővel, haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezéstől számított egy munkanapon belül bírálja el.6
Az ajánlatkérők oldalán, azok megbízása alapján gyakran járnak el felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók, akiket az MvM rendelet az ajánlatkérő képviselőjének tekint. Ajánlatkérőt és képviselőjét az eljárási szabályok tekintetében nem különbözteti meg, egységesen kérelmezőként7 definiálja, mely fogalomhasználat következetesen vonul végig a jogszabályon.
A hirdetményellenőrzés alanyai kapcsán a Közbeszerzési Hatóság és a kérelmező mellett kiemelendő a Közbeszerzési Hatóság elnökének személye, aki az MvM rendeletben meghatározott esetekben dönthet a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárásának kezdeményezéséről. A Közbeszerzési Hatóság elnökének a jogszabályok betartásának ellenőrzése szempontjából kiemelkedő, hirdetményellenőrzéssel összefüggő szerepével a tanulmány külön pontban részletesen foglalkozik.
A hirdetményellenőrzés tárgyát tekintve a megküldött kérelemre, a hirdetményre, valamint adott esetben a közbeszerzési dokumentumokra irányul.
A hirdetmények közzétételére vonatkozó kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:8
– az ajánlatkérők nyilvántartásában az ajánlatkérőt megjelölő azonosító számot, feltéve, hogy ajánlatkérő ilyen azonosító számmal rendelkezik,
– azt, hogy az ajánlatkérő a Kbt. mely rendelkezése alapján tartozik annak a hatálya alá, ideértve a Kbt. 5. § (4) bekezdése szerinti önkéntes, vagy szerződésben vállalt kötelezettség, illetve jogszabály kötelezése alapján történő alkalmazás esetét is,
– az ajánlatkérő a Kbt. mely része, illetve fejezete szerinti eljárást alkalmazza,
– az adott közbeszerzés forintban kifejezett becsült értékét, szükség szerint utalva a Kbt. 19. § (3) bekezdésére,
– annak megjelölését, hogy a kérelem a Közbeszerzési Értesítőben vagy a TED-en történő közzétételt kezdeményezi,
– ha a kérelmező olyan hirdetmény közzétételét kéri a Közbeszerzési Értesítőben vagy a TED-en, amelynek közzététele a Kbt. szerint nem kötelező, ezt a körülményt is,
– ha a kérelmező a közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges közbeszerzési dokumentumok Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzését kéri, az erre való utalást és az ellenőrizni kért közbeszerzési dokumentumok megnevezését,
– a kérelem és a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok megküldésének napját,
– ha a hirdetmény ellenőrzése nem kötelező, akkor annak közlését, hogy a kérelmező kéri vagy nem kéri a hirdetmény ellenőrzését,
– ha a hirdetmény ellenőrzése kötelező, vagy azt a kérelmező kéri és az ellenőrzési díjjal kapcsolatban mentességre jogosult, ennek közlését,
– a Kbt. 75. § (4) bekezdése alapján, ha a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az eljárást megindító hirdetmény esetén a rendelkezésre álló fedezet összegét.
A TED-en közzéteendő hirdetmények esetében a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 11-i 2015/1986 végrehajtási rendelet, míg a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetmények tekintetétben az MvM rendelet tartalmazza a hirdetmények mintáit.
Ajánlatkérő hirdetmény közzétételére vonatkozó kötelezettségét a Kbt. 37. § (1) bekezdése tartalmazza, mely taxatív felsorolás benyomását kelti, azonban a Kbt. egyéb hirdetményeket is szabályoz.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:
– az előzetes tájékoztatót,
– a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást,
– a meghívásos, illetve tárgyalásos eljárást, valamint versenypárbeszédet, illetve innovációs partnerséget megindító részvételi felhívást, kivéve az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, továbbá külön jogszabály szerinti előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, verseny-párbeszéd, illetve innovációs partnerség során küldött közvetlen részvételi felhívást,
– a Kbt. 117. §-ban szabályozott saját beszerzési szabályok szerint folytatott eljárást megindító felhívást,
– a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót és az előminősítési hirdetményt,
– a tervpályázati kiírást,
– a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívást a Kbt. 128. § és a Kbt. 129. § (2) bekezdése szerinti eljárás kivételével,
– az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót,
– a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és
– a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.
A Kbt. az előbbi, nem teljes körű felsorolás mellett a 38. § (4) bekezdésben rendelkezik az igen ritkán előforduló felhasználói oldalon közétett hirdetményről, mely az előzetes tájékoztatás egy különös formája. Amennyiben ajánlatkérő az előzetes tájékoztatót, illetve időszakos előzetes tájékoztatót saját honlapján kívánja közzétenni, ezt megelőzően a „Hirdetmény a felhasználói oldalon” megnevezésű hirdetményt köteles megküldeni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Unió Kiadóhivatalának. Az előzetes tájékoztató, illetve időszakos előzetes tájékoztató ajánlatkérő honlapján történő közzétételére csak ennek a hirdetménynek a feladását követően kerülhet sor.
A fentieken túl további, a 37. §-ban nem említett hirdetményt találhatunk a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos szabályok körében. A Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (Kbt. 9–14. §, Kbt. 111. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül. A Kbt. által külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény alatt az MvM rendelet 30. § (2) és 34. § (13) bekezdéseiben konkretizált, önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt kell érteni.
Az önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény közzétételének leggyakoribb jogalapja mégsem a 137. § (2) bekezdésében foglaltak. A Kbt. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályok körében rendelkezik arról, hogy a 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárás esetén ajánlatkérő legalább tíz nappal a szerződés megkötését megelőzően köteles önkéntes előzetes átláthatósági hirdetményt közzétenni. A 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezéssel elérni kívánt cél az indokolás szerint az átláthatóság minél szélesebb körű érvényre juttatása. „A hirdetmény révén a piac szereplői is előzetesen tudomást szerezhetnek a megkötni tervezett szerződésről, és módjuk nyílik jogorvoslati eljárás indításával kifogásolni, amennyiben úgy vélik, hogy az adott szerződést jogszerűtlenül nem nyitnák meg a verseny számára. A hirdetmény közzétételével az ajánlatkérő jogi kockázatai is csökkennek, hiszen egy jogsértés esetleges későbbi megállapítása esetén mentesülhet a szerződés semmisségének szankciója alól.” 9
A Közbeszerzési Hatóság a kérelmen és a hirdetményen kívül, adott esetben a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges egyéb közbeszerzési dokumentumokat (a továbbiakban: közbeszerzési dokumentumok) is ellenőrzi. Kiemelendő, hogy közbeszerzési dokumentumok ellenőrzése nem kötelező, arra csak és kizárólag kérelem esetén, a vonatkozó ellenőrzési díj megfizetése mellett kerülhet sor.
A hirdetmények csoportosítása ellenőrzési szempontból
Az előző pontban megismerhettük a Kbt.-ben nevesített hirdetményeket. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy nem minden hirdetmény ellenőrzése kötelező. Az MvM rendelet 9. §-a ad eligazítást a tekintetben, hogy mely hirdetmények esetében kötelező, mely hirdetmények esetében nem kötelező a Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzés.
3.1 A kötelező ellenőrzési körbe tartozó hirdetmények
A felhívások: a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívás, a tervpályázati kiírás, a közbeszerzési eljárást meghirdető és a koncessziós eljárást meghirdető hirdetmények ellenőrzése kötelező. 10
A korrigendumok: az eljárást megindító, meghirdető felhívások módosítását, vagy az ajánlattételi – több szakaszból álló eljárásban részvételi – határidő és a pályaművek benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítását tartalmazó hirdetmény ellenőrzése kötelező. 11
Az eljárás eredményéről és a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények ellenőrzése kötelező. 12
A szerződés módosításárólszóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények ellenőrzése szintén kötelező. 13
3.2 Hirdetmények, melyek esetében nem kötelező az ellenőrzés
Megjegyzendő, hogy minden, az előzőekben fel nem sorolt hirdetmény és a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzése nem kötelező, azonban a kérelmező ennek ellenére kérheti az ellenőrzés elvégzését.
Ezen a ponton érdemes példálózóan felsorolni azokat a hirdetményeket, melyek ellenőrzése nem kötelező: előzetes tájékoztató és időszakos előzetes tájékoztató (feltéve ha nem eljárás meghirdetésére irányulnak), a felhasználói oldalon közzétett hirdetmény, a nem eljárás megindítására vonatkozó hirdetmény módosítása, a helyesbítés és az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény.14
Az előbbieken túl az eljárást megindító vagy meghirdető felhívások ellenőrzése nem kötelező, ha a kérelmező csatolja kérelméhez az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló jogszabály alapján az uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzések közbeszerzési jogi minőségellenőrzéséért felelős szervezet által kiállított közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt.15
Ha a hirdetmény az eljárást megindító vagy meghirdető felhívás és tervpályázati kiírás, a Kbt. 53. § (1) bekezdése szerinti visszavonására irányul, annak ellenőrzése nem kötelező.16
A gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a visszavonás kapcsán érdemes rövid kitérőt tenni és tisztázni az imént említett eljárás visszavonása és a közzétételi kérelem visszavonása közötti különbségeket. A Kbt. 53. § (1)–(2) bekezdése szerinti visszavonás jogintézménye alatt egy, már megindított eljárás lefolytatásának szándékától való elállást értjük, melynek közzétételére a TED-en megjelenő hirdetmények esetében az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény, a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetmények esetében a „Módosítás/helyesbítés/visszavonás” megnevezésű hirdetményminta alkalmazandó.
A közzétételi kérelem visszavonása alatt a fentiekkel ellentétben, egy még közzé nem tett, de már a Hatóságnak megküldött hirdetmény közzétételére vonatkozó, ajánlatkérői szándéktól való elállást értjük. A közzétételi kérelem visszavonására irányuló kérelmet legkésőbb a hirdetmény TED-re történő feladásáig, illetve a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetmények esetében addig az időpontig lehet benyújtani a Hatósághoz, amíg a hirdetmény az elektronikus rendszer visszajelzése alapján „közzétehető” státuszba kerül.17
A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények ellenőrzése nem kötelező, ha a kérelmező csatolja kérelméhez a külön jogszabály alapján az uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzések közbeszerzési jogi minőségellenőrzéséért felelős szervezet által kiállított, a szerződésmódosítás jogszerűségével kapcsolatos megállapításokat tartalmazó dokumentumot.18
A hirdetményellenőrzés folyamata
Ajánlatkérőnek a hirdetményeket, függetlenül attól, hogy azok a TED-en vagy a Közbeszerzési Értesítőben kerülnek közzétételre, az EKR igénybevételével kell létrehoznia és az EKR-en keresztül kell a Hatóság részére megküldenie (azon szűk körű kivételtől eltekintve, ha az EKR üzemzavara miatt ez nem lehetséges, amely esetben a hirdetményeket a Közbeszerzési Hatóságon keresztül, közvetlenül a Hatóság által üzemeltetett informatikai rendszer igénybevételével kell megküldeni a Hatóságnak, illetve azon keresztül az Európai Unió Kiadóhivatalának).19
Érdemes rögzíteni, hogy az EKR-t megelőző, a Hatóság által üzemeletetett Elektronikus Hirdetménykezelő Rendszer (EHR) továbbra is élő rendszer, abba folyamatosan érkeznek és kerülnek feldolgozásra az EKR bevezetését megelőzően indított közbeszerzési eljárások hirdetményei.
A hirdetmények TED-en történő közzétételre való feladását, illetve az Értesítőben történő közzétételét a Hatósághoz megküldött kérelemmel kell kezdeményezni, melyhez mellékelni kell:
– a közzétenni kívánt hirdetményt,
– adott esetben a minőségellenőrzési tanúsítványt,
– adott esetben a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény esetében a szerződésmódosítás jogszerűségével kapcsolatos megállapításokat tartalmazó dokumentumot, valamint
– a közbeszerzési dokumentumokat, ha a kérelmező a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését is kéri.20
A Közbeszerzési Hatóság a hirdetményellenőrzés megkezdését megelőzően, egyfajta nulladik lépésként a hirdetmény közzétételére irányuló kérelmet először abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az a megfelelő informatikai rendszer igénybevételével került-e megküldésre. Amennyiben a kérelem és mellékletei nem az irányadó informatikai rendszer alkalmazásával kerültek megküldésre, úgy a Hatóság a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt a dokumentum ismételt benyújtására.21
A Közbeszerzési Hatóságnak megküldött hirdetmények feldolgozása, a hirdetményellenőrzés folyamata több, egymástól jól elkülöníthető fázisra tagolható az alábbiak szerint:22
Első szakasz: ajánlatkérők nyilvántartása szerinti adatok ellenőrzése.
A Közbeszerzési Hatóság megvizsgálja, hogy a hirdetmény szerinti ajánlatkérőnek a kérelem, illetve a hirdetmény szerinti adatai megegyeznek-e az ajánlatkérők nyilvántartása szerinti adatokkal. Ha az ajánlatkérő ajánlatkérők nyilvántartása szerinti adatai eltérnek a kérelemben vagy a hirdetményben szereplő adataitól, akkor a Közbeszerzési Hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel, és tájékoztatja, hogy a hirdetmény csak hiánypótlási kötelezettség teljesítését követő egy munkanap elteltével küldhető meg.23
Második szakasz: a kérelem ellenőrzése a hirdetmény kötelező vagy nem kötelező ellenőrzési körbe való tartozása szempontjából.
Ha a kérelemben a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy nem kéri a hirdetmény ellenőrzését és a kérelem alapján megállapítható, hogy a hirdetmény ellenőrzése nem kötelező, akkor a Közbeszerzési Hatóság a hirdetményt vagy közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben, vagy továbbítja a TED-nek. 24
Ha a kérelem hiányosságai miatt nem állapítható meg, hogy a hirdetmény ellenőrzése kötelező-e, vagy hogy a kérelmező kéri-e a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését, akkor a Közbeszerzési Hatóság a kérelmezőt a kérelem megküldését követő két munkanapon belül felhívja a kérelem javítás keretében történő kiegészítésére, melynek teljesítésére öt munkanap áll a kérelmező rendelkezésére. 25
Harmadik szakasz: a kérelmi elemek tartalmi vizsgálata.
A kötelező vagy kérelemre induló hirdetményellenőrzés esetében, ha a kérelemben a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy kéri a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését, akkor a Közbeszerzési Hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem megfelelően tartalmazza-e a kötelező kérelmi elemeket. 26
Negyedik szakasz: az ellenőrzési díj alóli mentesség vizsgálata.
A Közbeszerzési Hatóság erre irányuló kérelem esetén megvizsgálja az ajánlatkérő ellenőrzési díjjal kapcsolatos mentességre való jogosultságának megalapozottságát. 27
Ötödik szakasz: az ellenőrzési díj megfizetésének vizsgálata.
A kötelező vagy kérelemre induló hirdetményellenőrzés esetében a Közbeszerzési Hatóság megvizsgálja, hogy a hirdetmény esetében fizetendő ellenőrzési díj jóváírásra került-e a Közbeszerzési Hatóság számláján. 28
Hatodik szakasz: a közbeszerzési jogi szempontú megfelelőségi-vizsgálat.
A kötelező vagy kérelemre induló hirdetményellenőrzés esetében a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzi, hogy
– a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentum megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak;
– amennyiben a Kbt. a hirdetmény megküldésére határidőt határoz meg, a hirdetmény megküldésére sor került-e a határidőn belül.29
Hiánypótlási felhívás
A hirdetményellenőrzés egyik esetleges következménye a hiánypótlási felhívás, melynek három fajtáját különbözteti meg az MvM rendelet: az általános, az ismételt és a különös hiánypótlási felhívást.
Általános hiánypótlás keretében, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság megállapítja, hogy a kérelem vagy a hirdetmény vagy az ellenőrzött közbeszerzési dokumentum nem felel meg a fentiekben vázolt ellenőrzési folyamat harmadik és hatodik szakasza között taglalt előírásoknak, a kérelmezőt – a hiány, illetve a jogszabályba ütköző előírás megjelölése mellett – a kérelem megküldését követően legkésőbb két, a közbeszerzési dokumentumok és azok módosítása esetében öt munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.30
A hiánypótlási felhívásban tájékoztatást kell adni
– arról, hogy ha a felhívás alapján megküldött hirdetmény ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a hirdetmény a megküldött tartalommal fog megjelenni,31
– arról, hogy az ellenőrzési díj összegének az adott hirdetmény esetében előírt mértékét a hiánypótlási felhívás alapján megküldött hirdetmény tekintetében kell elérnie, 32
– a hiánypótlásra nyitva álló határidőről, és
– arról, ha az ellenőrzési díjjal kapcsolatban a mentességre jogosultság nem megalapozott.
Ismételt hiánypótlás abban az esetben kerül kiküldésre a kérelmezőnek, amennyiben a hiánypótlásra történő felhívás alapján
– az ajánlatkérő a megküldött hirdetménnyel, illetve a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban az ellenőrzési díjat ismételten nem vagy nem az előírt mértékben fizette be,33
– az ajánlatkérő más eljárási rendet vagy más eljárásfajtát választ, vagy a hirdetmény tartalmát a felhívásban foglalt észrevételeken túl jelentősen megváltoztatja, azt a Közbeszerzési Hatóság új hirdetménynek tekinti, és a kérelmezőt ismételten hiánypótlásra hívja fel a hirdetmény megküldésétől számított két, ha a kérelmező a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését is kéri, öt munkanapon belül.34
Különös hiánypótlás alatt pedig azt értjük, ha a Közbeszerzési Hatóság a nyilvántartása alapján észleli, hogy a Kbt.-ben meghatározott határidőn belül az ajánlatkérő nem tett eleget a hirdetmény megküldésére vonatkozó kötelezettségének és elektronikus úton felhívja a hirdetmény megküldésére.35 Különös hiánypótlás tipikusan szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetmények ellenőrzése során kerül kiküldésre, amikor az ellenőrzést végző lektor a megküldött hirdetmény tartalma alapján észleli, hogy ajánlatkérő elmulasztotta a szerződés korábbi módosításáról szóló tájékoztató hirdetményt közzétenni.
Hiánypótlási felhívás kapcsán érdemes kitérni a hirdetmények javításával kapcsolatos tudnivalókra és rávilágítani a jogintézmény hiánypótláshoz képesti különbségére. A kérelmező a megküldött kérelem, hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok tartalmát érintő javítást kezdeményezhet a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok ismételt, teljes terjedelemben történő megküldésével. Hangsúlyozandó, hogy a javítás főszabály szerint a kérelmező által, arra irányuló felhívás nélkül végrehajtott módosítás a megküldött kérelmen, hirdetményen vagy közbeszerzési dokumentumokon. Ez adja a jellegadó különbséget a hiánypótlási felhíváshoz képest, mely az ellenőrzést végző Hatóság által, kérelmezőnek megküldött felkérés.
A hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok javítására irányuló kérelmet és a javított hirdetményt, illetve a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a hirdetmény TED-re történő feladásáig, illetve a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetmények esetében addig az időpontig lehet benyújtani a Hatósághoz, amíg a hirdetmény az elektronikus rendszer visszajelzése alapján „közzétehető” státuszba kerül.36
Fenti főszabály alóli egyetlen kivétel a Kiadóhivatal által küldött hibaüzenet továbbítása, melyre akkor kerül sor, ha a TED-en közzéteendő hirdetmény TED-re történő feladáskor, hirdetménykitöltési-informatikai-logikai ellentmondásra tekintettel hibára fut és a Kiadóhivatal hibaüzenetet küld a Közbeszerzési Hatóságnak. A hibaüzenetet kézhezvételétől számított két munkanapon belül, javításra történő felhívással kell továbbítani a kérelmező számára.37
A hiánypótlás teljesítése – a hiánypótlás válasz
A kérelemmel, a hirdetménnyel, illetve az ellenőrzött közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a kérelem, a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok ismételt, teljes terjedelemben való megküldésével a hiánypótlásra történő felhívás feladásától
– tíz napon belül kell pótolni azokban az esetekben, amikor a Kbt. a hirdetmény megküldésére határidőt határoz meg,
– tizenöt napon belül kell pótolni, ha a Kbt. a hirdetmény megküldésére határidőt nem határoz meg, 38
– a Kiadóhivatal által küldött hibaüzenet esetében annak továbbításától számított tizenöt napon belül jogosult megküldeni ajánlatkérő. 39
Fentiek értelmében tíz napon belüli hiánypótlási kötelezettség terheli a Kbt. által nevesített alábbi hirdetményeket:
– az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, melyet az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő három munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre,
– a megelőző negyedév során kötött szerződésekről szóló eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén, melyet a naptári negyedév utolsó napját követő három munkanapon belül kell megküldeni közzétételre,
– a szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetményt, melyet legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre.
A hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén alkalmazandó jogkövetkezmények két irányba mutatnak.
Amennyiben ajánlatkérő olyan hirdetmény esetében mulasztja el a hiánypótlás teljesítését, melynek megküldésére a Kbt. határidőt határoz meg, a Közbeszerzési Hatóság a kérelmet visszavontnak tekinti,40 és erről – a Hatóság elnöke mellett – a kérelmezőt elektronikus úton tájékoztatja. Egyéb hirdetménnyel kapcsolatos hiánypótlási határidő elmulasztása nem vonja maga után a Hatóság elnökének tájékoztatását. 41
Ellenőrzési díj
Amennyiben a hirdetmény ellenőrzése kötelező vagy azt a kérelmező kéri, a hirdetményellenőrzéséért, illetve adott esetben, amennyiben a kérelmező kéri, a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzéséért ellenőrzési díjat kell fizetni, mely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül.
Az ellenőrzési díj kapcsán az ellenőrzési díj megfizetése alóli mentességre és az ellenőrzési díj visszautalásának egyes eseteire kívánom felhívni a figyelmet, gyakorlati jelentőségükre tekintettel.
Az MvM rendelet két esetben állapít meg mentességet az ellenőrzési díj megfizetése alól:
– az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérőket, valamint a
– külön jogszabály szerinti42 kedvezményezett járásokban található és tízezer főnél kevesebb lakosú települések esetében a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérőket.43
Az MvM rendelet egyértelműen rögzíti a mentességre jogosultak körét, így például a kedvezményezett járásokban található és tízezer főnél kevesebb lakosú települések esetében, az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő nem élvezhet mentességet az ellenőrzési díj megfizetése tekintetében.
A befizetett ellenőrzési díj 90%-a kerül visszautalásra, ha
– a kérelmező a közzétételi kérelmet visszavonja, és a kérelemmel, vagy a hirdetménnyel kapcsolatban nem került sor hiánypótlásra történő felhívásra,
– a kérelmező a nem kötelező ellenőrzési körbe tartozó hirdetmény esetében nem kérte a hirdetmény ellenőrzését,
– a hirdetmény duplikáltan vagy tévedésből került megküldésre,
– a hirdetmény feladása az EKR jogszabályban meghatározott üzemzavara miatt, kizárólag az ajánlattételi és részvételi határidő kötelező meghosszabbítása céljából szükséges, és
– ajánlatkérő mentességre jogosult, ám ennek ellenére ellenőrzési díjat utalt át.44
A befizetett ellenőrzési díj 50%-a kerül visszautalásra, ha
– a kérelmező a közzétételi kérelmet visszavonja, és a kérelemmel vagy a hirdetménnyel kapcsolatban sor került hiánypótlásra történő felhívásra,
– a hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, és ezért a közzétételi kérelmet visszavontnak kell tekinteni,
– a Kiadóhivatal a hirdetmény közzétételét visszautasítja, és ezért a közzétételi kérelmet visszavontnak kell tekinteni.45
Amennyiben túlfizetés történik, tehát a befizetett ellenőrzési díj meghaladja az előírt mértéket, úgy a túlfizetett összeg kerül teljes egészében visszautalásra.
A befizetett ellenőrzési díj fentiek szerinti visszautalására, arra vonatkozó külön kérelem nélkül kerül sor, a Hatóság számláján való jóváírástól számított tizenöt napon belül.
A hirdetmények feladása, közzététele
A hirdetmények közzétételével kapcsolatos tudnivalókat megelőzően tisztázni szükséges, hogy mely időpont tekinthető a hirdetmény feladásának. A hirdetményfeladás fogalmának különös jelentősége van nemcsak az egyedi hirdetmény, de maga az eljárás szempontjából is. Gondoljunk csak a Kbt. értelmező rendelkezések között deklarált, az eljárás megkezdésének definíciójára, miszerint a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja minősül az eljárás kezdetének, vagy például a felhívást módosító hirdetményre vonatkozó szabályokra, melyek szerint a hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig, több szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.
A hirdetmények feladása kapcsán rögzíteni szükséges, hogy a TED-en megjelenő hirdetményeket, ellentétben az Értesítőben megjelenő hirdetményekkel, a Közbeszerzési Hatóság adja fel közzétételre, legkésőbb a hirdetmény megküldését követő két munkanapon belül.46 A Kiadóhivatal a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé, melyek tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben is közzétételre kerülnek. 47
Említésre mindenképpen érdemes, hogy a Kiadóhivatal a TED-en közzéteendő hirdetmény közzétételét visszautasítja például azért, ha a kérelmező olyan hirdetménymintát választ, mely az abban közzétenni kívánt információkra tekintettel nem alkalmazható. A hirdetmény visszautasítása esetén a Közbeszerzési Hatóság a Kiadóhivatal üzenetét két munkanapon belül továbbítja a kérelmező számára, egyidejűleg a hirdetmény közzétételére vonatkozó kérelmet visszavontnak tekinti.48
A hirdetmény feladásának fogalmához hasonlóan, a hirdetmény megküldésének definíciója is magyarázatot igényel, hiszen a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetmények esetében, ez egyben a feladás napjának is minősül.
Megküldés alatt azt értjük, mikor a kérelmező a rendelkezésére álló elektronikus rendszer alkalmazásával eljuttatja a közzétenni kért hirdetményét a Közbeszerzési Hatóságnak.
Amennyiben nem kerül sor hiánypótlási felhívás kibocsátására és a kérelmező javítást sem hajt végre a megküldött kérelmen vagy hirdetményen, úgy a hirdetmény megküldése – a Közbeszerzési Értesítőben közzéteendő hirdetmények esetében egyben a feladása – napjának az a nap minősül, amikor a Hatóság fogadta a közzétenni kért hirdetményt.
Fontos kiemelni, hogy a hiánypótlásra történő felhívás alapján megküldött kérelem, illetve hirdetmény esetében a hirdetmény megküldése – a Közbeszerzési Értesítőben közzéteendő hirdetmények esetében egyben a feladása – napjának az ismételt megküldés napja minősül.49
A kérelmező által kezdeményezett javítás esetében pedig a hirdetmény megküldése - az Értesítőben közzéteendő hirdetmények esetében egyben a feladása - napjának a javított hirdetmény megküldésének napja minősül.
A Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben közzéteendő hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.50
A szignalizáció
Közzétételt követően a hirdetményellenőrzést végző szervezeti egység feladata nem ér véget, hiszen alkalmazásra kerülhet a hirdetményellenőrzés hiánypótlási felhíváson kívüli, másik lehetséges jogkövetkezménye, a szignalizáció.
Az MvM rendelet 12. § (6) bekezdés b) pontjának előírása alapján, amennyiben a megküldött hirdetmény, illetve az ellenőrzött közbeszerzési dokumentum hiánypótlást követően, ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a Hatóság a hirdetményt a megküldött tartalommal teszi közzé.
Ezen a ponton hangsúlyozni szükséges, hogy a Közbeszerzési Hatóság hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egységének egyik legfőbb feladata, hogy arra irányuló kérelem esetén, a megküldött tartalommal gondoskodjon a hirdetmény közzétételre történő feladásáról a TED felé, illetve közzétételéről a Közbeszerzési Értesítőben. Amennyiben tehát az ajánlatkérő szándéka a hirdetménye megjelentetésére irányul, kérelmében a hirdetmény közzétételét kéri, nincsen arra jogi lehetőség, hogy az elmaradjon. Abban az esetben azonban, ha a hirdetmény nem felel meg a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályoknak, a Hatóság a hirdetmény Értesítőben történő közzététele napján írásban tájékoztatja a Hatóság elnökét.51
Az eddig ismertetetten túl, további esetkörökben is szükséges a Hatóság elnökének értesítése:
– Az MvM rendelet 10. § (6) bekezdése alapján a határidőn belül megküldendő hirdetmények esetében, ha a kérelemről – az erre irányuló kiegészítés-kérésre érkezett válasz ellenére vagy ilyen válasz hiányában – nem áll elegendő adat rendelkezésre annak megállapításához, hogy a hirdetmény ellenőrzése kötelező-e, vagy hogy a kérelmező kéri-e a hirdetmény ellenőrzését, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni;
– Az MvM rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a határidőn belül megküldendő hirdetmények tekintetében, a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén, a Hatóság a kérelmet visszavontnak tekinti;
– Az MvM rendelet 15. § (4) bekezdése alapján a költségtérítés befizetésére nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén, a Hatóság a kérelmet visszavontnak tekinti.
Bármely fenti rendelkezés alapján visszavontnak tekintett, valamint a hiánypótlást követően, a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályoknak továbbra sem megfelelő hirdetmények esetében, a Hatóság hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egysége jogszabályi kötelezettségének eleget téve jelzéssel él a Hatóság elnöke felé.
A Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatásával a főszabály szerint kétszereplős eljárás három pólusúvá válik, hiszen a jelzés alapján a Hatóság elnöke a jogorvoslatok előkészítéséért felelős szervezeti egységek útján megvizsgálja a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentum közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelőségét a tekintetben, hogy a hivatalból indítandó jogorvoslati eljárás kezdeményezésének feltételei fennállnak-e.
Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezése feltételeinek fennállása, – a szükséges dokumentumok esetleges megküldése mellett – tájékoztatást kér a hirdetmény közzétételének kérelmezőjétől, az adott közbeszerzési eljárásnak a vélelmezett jogsértéssel érintett szereplőjétől vagy – szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetmény esetében – adott esetben szerződés-ellenőrzési eljárást kezdeményez.
Amennyiben a hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésének feltételei fennállnak, a Hatóság elnöke a Kbt. 152. § (1) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból kezdeményezi a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
1 Közbeszerzési Hatóság – Beszámoló, 2019.
2 dr. Huszár András (2013): A kérelem és az eljárást megindító felhívások kitöltésével kapcsolatos leggyakoribb hibák. Közbeszerzési Szemle, III. évf. IX. sz. 45-51.
3 Lásd a Kbt. 26. § (2) bekezdését.
4 Lásd az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: EKR rendelet) 6. § (2) bekezdését.
5 Lásd az EKR rendelet 6. § (3) bekezdését.
6 Lásd az MvM rendelet 5/A. § (3) bekezdését.
7 Lásd az MvM rendelet 6. § (4) bekezdését.
8 Lásd az MvM rendelet 6. § (6) bekezdését.
9 Lásd a 2016. évi CLX. törvény indokolása a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról.
10 Lásd az MvM rendelet 9. § (1) bekezdését.
11 Lásd az MvM rendelet 9. § (2) bekezdését.
12 Lásd az MvM rendelet 9. § (3) bekezdését.
13 Lásd az MvM rendelet 9. § (4) bekezdését.
14 Lásd az MvM rendelet 9. § (5) bekezdését.
15 Lásd az MvM rendelet 9. § (1) bekezdését.
16 Lásd az MvM rendelet 9. § (2) bekezdését.
17 Lásd az MvM rendelet 8. §.
18 Lásd az MvM rendelet 9. § (4) bekezdését.
19 Lásd a Kbt. 41. § (5) bekezdését, 41/C. § (6) bekezdését és az MvM rendelet 5. § (2) és (4) bekezdését.
20 Lásd az MvM rendelet 6. § (5) bekezdését.
21 Lásd az MvM rendelet 10. § (1) bekezdését.
22 Bakos Balázs – Berethalmi András – Berta Bianka – Kugler Tibor – Lipták Beáta, Közbeszerzések ellenőrzése, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2020, 27-28. o.
23 Lásd az MvM rendelet 10. § (4) bekezdését.
24 Lásd az MvM rendelet 10. § (5) bekezdés a) pontját.
25 Lásd az MvM rendelet 10. § (5) bekezdés b) pontját.
26 Lásd az MvM rendelet 10. § (5) bekezdés c) és 10. § (8) bekezdés a) pontját.
27 Lásd az MvM rendelet 10. § (8) bekezdés b) pontját.
28 Lásd az MvM rendelet 10. § (8) bekezdés c) pontját.
29 Lásd az MvM rendelet 10. § (8) bekezdés d) és e) pontját.
30 Lásd az MvM rendelet 11. § (1) bekezdését.
31 Lásd az MvM rendelet 11. § (3) bekezdését.
32 Lásd az MvM rendelet 11. § (4) bekezdését.
33 Lásd az MvM rendelet 12. § (6) bekezdés a) pontját.
34 Lásd az MvM rendelet 12. § (8) bekezdését.
35 Lásd az MvM rendelet 11. § (11) bekezdését.
36 Lásd az MvM rendelet 7. § (2) bekezdését.
37 Lásd az MvM rendelet 19. § (3) bekezdését.
38 Lásd az MvM rendelet 12. § (1) bekezdését.
39 Lásd az MvM rendelet 19. § (3) bekezdését.
40 ’ad acta’ státusz kerül beállításra.
41 Lásd az MvM rendelet 12. § (3) bekezdését.
42 Lásd a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. mellékletét, valamint a regionális szempontból kedvezmé¬nyezett járások tekintetében a megyei közgyűlések által kijelölt járásokat a 3. § alapján a megyei közgyűlés(ek) határozata tartalmazza.
43 Lásd az MvM rendelet 13. § (6)–(7) bekezdését.
44 Lásd az MvM rendelet 14. § a) és d) pontokat.
45 Lásd az MvM rendelet 14. § a), b) és e) pontok.
46 Lásd az MvM rendelet 19. § (1) bekezdését.
47 Lásd az MvM rendelet 20. § (2) és (5) bekezdéseit.
48 Lásd az MvM rendelet 19. § (4) bekezdését.
49 Lásd az MvM rendelet 12. § (5) bekezdését.
50 Lásd az MvM rendelet 21. § (1) bekezdését.
51 Lásd az MvM rendelet 12. § (7) bekezdését.