2021. III. évfolyam 4. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 4. szám 56-63.oldal
DOI:10.37371/KEP.2021.4.6

A KKV-szektor 2020. évi közbeszerzéseinek statisztikai elemzése főbb mutatók szerint

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, mikro, kis- és középvállalkozások, COVID-19, gazdasági hatás

 
2020. évben a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatása a közbeszerzési piacon is érződött és természetesen ez a mikro, kis- és középvállalkozások szektorát (a továbbiakban kkv-szektort) is érintette, ugyanakkor összességében elmondható, hogy ennek ellenére a hazai közbeszerzésekben a kkv szektor továbbra is sikeres tudott maradni, és ezt az alábbi elemzés is alátámasztja.

Amint az az 1. ábra idősoros grafikonjából is látható, mind a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések száma, mind az értéke nagy mértékben csökkent 2019-es adatokhoz képest, ugyanakkor a kkv-k által elnyert közbeszerzések számának és értékének arányát tekintve nem volt olyan jelentős a visszaesés (lásd 2. ábra.).  2020-ban a kkv-k által elnyert eljárások száma az elmúlt 11 év legalacsonyabb értékére esett vissza, az előző évhez képest több, mint a negyedével csökkent (27,3 %-kal), ami összes közbeszerzési eljárás számában bekövetkező változáshoz (24,5%-os csökkenés) nagyon hasonló nagyságrendet mutat. A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások értéke viszont szinte kétszer olyan mértékben mérséklődött, majdnem elérve a 10 %-ot, mint az összes eljárásra vonatkozó érték, mely utóbbi megközelítőleg 5%-os volt csupán.


Ami a darabszám- és az értékarányokat illeti, közérthetően fogalmazva azt jelenthetjük ki, hogy 2020-ban minden 100 eljárásból 84-et kkv-k nyertek, ez 2019-ben 87 db volt, tehát csak 3 százalékponttal csökkent a kkv-k számaránya és minden eredményesen elköltött 100 Ft-nak több, mint a fele, 56 Ft, a kkv-khoz került, míg 2019-ben 59 Ft-ot vittek el, ami szintén csak 3 százalékpontos mérséklődést jelent 2019-ről 2020-ra.

A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számának és értékének havi megoszlását vizsgálva, (lásd: a 3. ábra) szembetűnő, hogy az eljárások száma 2020. áprilisától már jelentősen visszaesik a 2019-es adatokhoz képest, és mind az eljárások számát, mind az értékét tekintve augusztusban éri el a mélypontját a januári maximumból kiindulva. Azonban szeptembertől az eljárások száma kis mértékben ugyan, de folyamatos emelkedésnek indul és decemberben már eléri a  márciusi szintet és ekkor meg is haladja a 2019. azonos hónapjának adatát mind az eljárások számának, mind pedig azok értékének tekintetében. Az eljárások értéke intenzívebb ingadozást mutat, de ez az állítás igaz a 2019-es időszakra is. 2020-ban az értékek több hónapban is meghaladják az előző évieket, májusban például több, mint 40 %-kal, ekkor éri el az eljárások értéke a maximumot 230, 6 Mrd Ft-tal, a következő hónapban, júniusban ez az érték leesik az előző évi megfelelő adat 40%-ára és augusztusban következik be a minimum, ekkor 100 Mrd Ft alatt marad az összérték. Szeptemberben és októberben egyre erősödő növekedés tapasztalható az értékekben és annak ellenére, hogy ez a folyamat novemberben megáll, az év utolsó két hónapjára vonatkozó értékek így is meghaladják az előző évi adatok nagyságát, megközelítve ezzel a januári számot.

2020-ban a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési eljárások szinte pontosan kétharmada (65,7 %-a) a nemzeti eljárásrendben, egyharmada (34,3%-a) az uniós eljárásrendben zajlott le, ami nagyságrendileg azonos hányadot jelentett az összes közbeszerzési eljárás számának nemzeti-uniós megoszlásával. (4. ábra) Amennyiben az eljárások értékének arányát vizsgáljuk, látható az ábráról, hogy ebben az esetben jó közelítéssel ¼ - ¾ arányt jelenít meg a nemzeti és az uniós eljárásrendű közbeszerzések hányadosa.

Azonban a 2019-es megfelelő adatokkal összevetve azt tapasztalhatjuk, hogy mind számarányban, mind értékarányban jelentős változások következtek be. A nemzeti eljárásrendhez köthető kkv nyertes közbeszerzések számaránya is és értékaránya is több, mint 10 százalékponttal esett vissza 2019-ről 2020-ra, a darabszám volumenében ez majdnem 40 %-os csökkenést jelent, 6616 darabról 4091 darabra, az értékek pedig 35 %-kal csökkentek, 733,6 Mrd Ft-ról 477,7 Mrd Ft-ra. (5. ábra). Ugyanakkor az általános visszaesés úgy tűnik, nem érintette az uniós eljárásrendhez köthető közbeszerzéseket, mert számuk közel 10 %-kal, 1943 darabról 2134 darabra nőtt, számarányuk 11,6 százalékponttal nőtt 2019-ről 2020-ra, az összértékük pedig több, mint 5 %-kal emelkedett 1282 Mrd Ft-ról 1351,1 Mrd Ft-ra, ami szintén egy közel 10 százalékpontos aránynövekedést jelent.

A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárásokat a beszerzés tárgya szerint vizsgálva (6. ábra) megállapítható, hogy 2020-ban is az építési beruházás tárgyú közbeszerzések tették ki a legnagyobb hányadot mind az eljárások számát (42 %), mind értékét tekintve (49%), annak ellenére, hogy a 2019-es adatokhoz képest ennek a beszerzési tárgy típusnak csökkent le a legnagyobb mértékben a volumene: számuk közel 40 %-kal esett vissza 4457 db-ról 2605 db-ra, értékük majdnem 30 %-kal lett kevesebb, 1270 Mrd Ft helyett ~ 900 Mrd Ft. Ez a számarányt tekintve 10 százalékpontos, az értékarány viszonylatában még több, 13 százalékpontos csökkenést jelent, de az így kapott arányok mindhárom beszerzési tárgy típus vonatkozásában egy-két százalékpontos eltéréssel megegyeznek az összes közbeszerzési eljárás beszerzési tárgyak szerinti megoszlásával. Az adatokat elemezve kijelenthető, hogy 2020-ban az építőipar elmúlt évek alatt tapasztalható erőteljes bővülése visszafordult, ugyanakkor az árubeszerzés és főleg a szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzések aránya jelentős mértékben növekedett, sőt elmondható az is, hogy az árubeszerzések és a szolgáltatás-megrendelések összértéke volumenben is emelkedett 2019-ről, 2020-ra úgy, hogy egyidejűleg számuk viszont mérséklődött. Az ajánlatkérők típusa szerint vizsgálva a nyertes kkv-t tartalmazó eljárásokat, azt figyelhetjük meg (Lásd: 8. és 9. ábra), hogy a legtöbb közbeszerzést, ahogy az elmúlt években is, a regionális/helyi szintű ajánlatkérők (pl. önkormányzatok) bonyolították le, szám szerint 2454 db eljárást, mely az eljárások számának közel 40 %-át tette ki (39,4 %), ugyanakkor azt is hozzá kell  fűzni, hogy ez a 2019-es adathoz képest volumenben  40 %-os, a számarányban pedig közel 10 százalékpontos visszaesést jelentett. A legnagyobb mértékű csökkenést mind az eljárások számának, mind az értékének tekintetében a támogatott szervezetekhez kapcsolódó eljárások esetében lehetett megfigyelni: számuk közel negyedére csökkent 731 db-ról 174 db-ra és így arányuk is jelentősen kisebb lett (6 százalékponttal). Az egyéb szervezetek viszont növekedést realizáltak, mind a hozzájuk kapcsolódó eljárások számának, mind értékének, mind azok arányának esetében. 

A regionális/helyi szintű ajánlatkérőkhöz tartozó eljárások összértéke is csökkent, kicsit több, mint 30 %-kal, értékarányuk 28%-ról 24%-ra mérséklődött, így ¼ - ¼ - ¼ arányban osztoztak a kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások összértékéből az egyéb és a közjogi szervezetekkel. (lásd 9. ábra) A központi szintű szervezetekhez tartozó eljárások értéke mind volumenben, mind arányában jelentősen növekedett, ugyanakkor a támogatott szervezetek esetében nagy arányú csökkenés volt megfigyelhető mind az értékben, mind az értékarányban. Ez utóbbiak értéke az ötödére esett 189,2 Mrd Ft-ró 40,9 Mrd Ft-ra, ami 7 százalékpontos aránycsökkenésnek felel meg.

A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások megközelítőleg 35 %-a részesült európai uniós forrásból és ez a fajta támogatás valamilyen konkrét operatív programhoz/projekthez kapcsolódik.  A 10. ábrán a legjelentősebb projektek szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a 2020. évben a kkv-k által elnyert EU-s támogatásokban részesült közbeszerzési eljárások főbb mutatói. Amint azt a grafikon is mutatja, a legtöbb európai uniós támogatásban részesült közbeszerzés, amely nyertes kkv-t tartalmazott, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott, miközben az eljárások értékét tekintve is ez a program szerepelt az első helyen. Pontosan 165,9 Mrd Ft összértékben 895 db eljárás zajlott le a TOP program finanszírozásával, ez számértékben több, mint 40%-os hányadot képvisel a kkv-k által elnyert összes EU-s forrású közbeszerzésen belül, értékarányát tekintve pedig az eljárások összértékének a negyede köthető ehhez a programhoz. Ezt követte az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), melyhez 412 db nyertes kkv-t tartalmazó eljárás tartozott  95,4 Mrd Ft értékben, de az eljárások értékét tekintve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) szerepelt a második helyen 120,8 Mrd Ft összértékű közbeszerzéssel, miközben ehhez a programhoz kapcsolódott a legkevesebb eljárás, szám szerint csak 27 db. (2019-ben az IKOP programhoz olyan kevés eljárás kötődött mind az eljárások számában, mind értékének tekintetében, hogy az Egyéb kategória alatt került elszámolásra.) A harmadik helyen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) szerepelt 319 db eljárással, melyek 62,1 Mrd Ft értéket képviseltek, de ezt az értéket meghaladta a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program  (VEKOP)  által az esetek többségében együttesen finanszírozott eljárások összértéke, melyek 97,4 Mrd Ft-ot tettek ki és így a harmadik legnagyobb értékeket jelentették (103 db eljárás tartozott ide.)

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a hozzá kapcsolódó eljárások számát illetően a 4. helyen áll a sorban 145 db közbeszerzéssel, az értékek tekintetében pedig az 5. helyre került 64 Mrd Ft összértékkel. A Vidékfejlesztési Program (VP) nyertes kkv-t tartalmazó eljárásai számukat tekintve az ötödik helyre szorultak 127 db-bal, ugyanakkor a legkisebb összértéket képviselték 11,9 Mrd Ft-tal, ezzel az egy eljárásra jutó legkisebb értéket is a VP program jelenítette meg, míg a fajlagos maximum, tehát a legnagyobb értékű eljárások az IKOP projekthez kapcsolódtak. Az „Egyéb” kategória alatt kerültek elszámolásra a kisebb darabszámú és/vagy értékű projektekhez tartozó eljárások, mint pl.: a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP), a Belső Biztonsági Alap Programjai (BBA), az Interregionális Együttműködési Programok (INTERREG), a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), Magyar Falu Program (MFP), Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF),  Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi, éghajlat-politikai projekteket támogató pénzügyi eszköze (LIFE), Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) stb. A jogszabályi környezet a 2012. évtől lehetővé teszi az értékelési és egyéb követelményként a zöld, illetve a szociális szempontokat tartalmazó adatok gyűjtését, amelyre viszont csak a nemzeti eljárásrendben nyílik lehetőség, ugyanis az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó eljárások hirdetményeiből nem nyerhetőek ki ilyen jellegű információk a hirdetményminták sajátosságai miatt. Annak ellenére, hogy 2019-ről 2020-ra a zöld-, és szociális eljárások főbb mutatói, tehát mind a számuk, mind az értékük, drasztikusan visszaestek (zöld eljárások esetében megközelítőleg a felére, a szociális eljárások vonatkozásában a harmadára csökkentek a volumenértékek, lásd: 12. ábra) az arányokban annyira jelentős változás nem történt. 2020-ban a nemzeti eljárásrendű kkv-k által elnyert közbeszerzések közel 11%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontokat, ez szám szerint 445 db eljárást jelentett, és 2,5%-a szociális szempontokat (101 db), ezek közül 56 db eljárás mindkét fajta értékelési szempontot figyelembe vette (lásd 11. ábra). Ezek az arányok csupán 2 százalékponttal maradnak el a 2019-es értékektől (13% és 4,4%). Az eljárások értékére vonatkozóan a kkv nyertes zöld közbeszerzések esetében 13,5%-ot tett ki az értékarány a nemzeti eljárásrenden belül, míg a szociális közbeszerzések tekintetében 3,2%-ot, a 2019-es arányokhoz képest ezek 2 százalékpont alatti mértékben csökkentek le (2019-ben ezek az említett arányok: 15,1% és 5,1% voltak).