A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az ajánlattevő az árindokolása megadása során az alapadatnak minősülő, a felolvasólapon szereplő kalkulált vállalkozói díjelemeket nem módosíthatta, mert a kalkulált vállalkozói díj nem átalánydíj, a szerződés nem minősült átalánydíjas szerződésnek, ezért a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott módosítási lehetőség a kérelmezőt nem illette meg. A kérelmező a módosítással megsértette az ajánlati kötöttségét, ezért az ajánlat nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelen.
Tényállás
Az ajánlatkérő (költségvetési szerv) 2020. szeptember 1-én a Kbt. Harmadik Rész 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt (hirdetménnyel induló) közbeszerzési eljárást indított, takarításra vonatkozó szolgálatásmegrendelés tárgyában.
A felhívás rögzítette a közbeszerzés ismertetését.
Az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt kizárta.
Az ajánlatok értékelési szempontja:
Minőségi szempont: Súlyszám
A vezető takarító alkalmassági minimumkövetelményen felüli
tapasztalata (hónap) 10
Költség szempont:
Ár szempont: Vállalkozói díj 90
A szerződés időtartama 14 hónap.
A felhívás ismertette az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, idézte a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
Az ajánlatkérő a felhívásban rögzítette, hogy az ÁFA nélkül számított 68.171. 839.-Ft értéket meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné nyilvánítja.
Az ajánlatkérő Dokumentációt is készített, melyben – többek között – az ajánlatadás feltételrendszerét rögzítette:
A dokumentáció ajánlatok értékelése fejezetében az ajánlatkérő előírta, hogy a benyújtott érvényes ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arány értékelési szempont alapján értékeli.
A műszaki leírás részletezte a közbeszerzés tárgyát:
A Szerződés az eseti takarítási feladatok (pl. graffiti eltávolítása, eseti fertőtlenítő takarítás, rendezvényekhez kapcsolódó takarítási készenlét) tekintetében keretszerződés jellegű, az eseti takarítási feladatokra – a szerződésben meghatározott eljárásrend és eseti megrendelések szerint – felhasználható keretösszeg 5.000.000,- Ft+Áfa.
Az Irodaház esetleges átalakításával, egyes helyiségek funkcióinak felülvizsgálatával összefüggésben a burkolatok módosulhatnak. A vállalkozói díj felülvizsgálata kizárólag a fent megadott mennyiségi adatokban bekövetkezett, 5%-ot elérő, vagy meghaladó, tartós változásokra figyelemmel kezdeményezhető.
Az eseti takarítási feladatok szakmai tartalmát a Felek – a szerződéstervezetben meghatározott eljárásrend szerint – az eseti megrendelésekben határozzák meg…”
A szolgáltatás tartalmának részletes meghatározása körében az ajánlatkérő többek között a következőket rögzítette:
A Vállalkozó a Szolgáltatást 2020. november 8-ától 2022. január 7-éig nyújtja (a továbbiakban: aktív szolgáltatási időszak). Az aktív szolgáltatási időszakban megrendelt eseti takarításokat a Vállalkozó a megrendelésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az aktív szolgáltatási időszakot követő 30. (azaz harmincadik) napig köteles teljesíteni (az aktív szolgáltatási időszakot követő 30 nap a továbbiakban: passzív szolgáltatási időszak). A passzív szolgáltatási időszakban a Vállalkozó kizárólag az aktív szolgáltatási időszakban megrendelt eseti takarítás(oka)t végezhet.
Rögzítette a nappali (napi) takarítás körébe tartozó feladatokat.
Meghatározta a negyedéves és féléves takarítás körébe tartozó feladatokat.
Az eseti takarítási feladatok szakmai tartalmát a Felek – a szerződéstervezetben meghatározott eljárásrend szerint ¬– az eseti megrendelésekben határozzák meg.
Időszakos takarítási feladatok ütemterve
A Vállalkozó az időszakos takarítási feladatokra vonatkozóan a Szerződés megkötését követő 15 (azaz tizenöt) napon belül részletes időszakos takarítási ütemtervet (a továbbiakban: időszakos takarítási ütemterv) készít és terjeszt a Megrendelő elé.
Az időszakos takarítási feladatok ütemtervében a Műszaki leírással és a Megrendelő utasításaival összhangban az időszakos takarítási feladattal érintett területeket és a feladat elvégzésére megállapított időközöket kell szerepeltetni.
A vállalkozási szerződés (tervezet) többek között az alábbiakat is rögzítette:
TAKARÍTÁSI FELADATOK
A Szerződés tárgya
A Megrendelő a Vállalkozótól megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja a Műszaki leírásban részletezett – rendszeres és eseti – takarítási feladatokat. A takarítás körében elvégzendő rendszeres és eseti feladatokat, a teljesítéssel összefüggő részletes elvárásokat a Műszaki leírás tartalmazza. (A Szerződés a Műszaki leírásban bevezetett fogalmakat azonos tartalommal használja.)
A Szerződés az eseti takarítási feladatok tekintetében keretszerződés jellegű; a keretösszeg 5.000.000,- + Áfa (azaz ötmillió forint plusz általános forgalmi adó). A keretösszeg terhére – az 1.3. pont szerint részletezettek szerinti megrendeléssel – a rendszeres takarítási feladatok körébe nem tartozó egyéb takarítási feladatok rendelhetőek meg.
A Felek rögzítik, hogy a Megrendelő nem köteles az eseti takarítási keretösszeget felhasználni. A Szerződés az eseti takarítások tekintetében a Megrendelő részéről nem létesít beszerzési/megrendelési kötelezettséget, és nem biztosít a Vállalkozó számára kizárólagosságot. A Vállalkozó kijelenti, hogy
a) a Szerződést a fenti kockázat ismeretében, arra figyelemmel köti meg,
b) tudomásul veszi és elfogadja, hogy nem igényelheti a keretösszeg kimerítését,
c) a Megrendelővel szemben nem él semmilyen kártérítési, vagy egyéb igénnyel a keretösszegnél alacsonyabb összegű megrendelésekből eredő bevételkiesése miatt, illetve az esetleges ilyen igényéről – feltétel nélkül és visszavonhatatlanul – lemond….”
ELLENSZOLGÁLTATÁS
Vállalkozói díj
A Vállalkozó a szerződésszerű teljesítésért vállalkozói díjra (a továbbiakban: vállalkozói díj) jogosult. A vállalkozói díj az alábbi díjelemekből áll:
a) a napi, nappali takarítás ellenértékeként: … Ft+Áfa/hónap
b) a havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértékeként: … Ft+Áfa/hónap
c) a negyedéves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértékeként: …. Ft+Áfa/alkalom;
d) a féléves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértékeként: …. Ft+Áfa/alkalom.
Az eseti takarítások ellenértékét az eseti megrendelés rögzíti.
A vállalkozói díj fedezetet nyújt a teljesítéssel összefüggésben felmerülő minden költségre, és szolgáltatásra. A Vállalkozó semmilyen jogcímen nem támaszthat a Megrendelővel szemben további díjazásra, költségtérítésre, vagy – a jogellenesen okozott károk megtérítése kivételével – bármilyen egyéb ellentételezésre vonatkozó igényt.
A Megrendelő a vállalkozói díjat – a teljesítéskor [4.2.3. a) pont] hatályos jogszabályi előírások szerinti mértékű – általános forgalmi adóval növelten köteles megfizetni.
A vállalkozói díj a Szerződés hatálya alatt nem módosítható…”
Az ajánlatkérő az ajánlattevőknek kiegészítő tájékoztatást nyújtott az alábbiakra:
Kérdés: Kérjük megerősíteni, hogy az 5.000.000.-Ft eseti takarítás keretösszege, a kalkulált vállalkozói díjhoz hozzáadódik.
Válasz: Megerősítem, hogy az 5.000.00.-Ft-os eseti takarítási keretösszeget - a felolvasólap 2. pontjában feltüntetendő - kalkulált vállalkozói díjhoz hozzá kell adni…”
Az ajánlattételi felhívásban előírt határidőig kilenc ajánlat érkezett. Az ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eljárás során rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nettó 60 millió forint.
A kérelmező ajánlatának elemei:
A vállalkozói díj díjelemei:
a) a napi és nappali takarítás ellenértéke (Ft+Áfa/hónap): 3 150 000
b) a havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke (Ft+Áfa/hónap): 70 000
c) a negyedéves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke (Ft+Áfa/alkalom): 360 000
d) a féléves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke (Ft+Áfa/alkalom):1 500 000
2. Kalkulált vállalkozói díj mindösszesen (Ft+Áfa): 56 380 000
A kalkulált vállalkozói díjat az alábbi díjelemek (szorzatok) összesítésével kell meghatározni:
- 14 * napi és nappali takarítás ellenértéke
- 14 * a havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke
- 5* negyedéves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke
- 3 * a féléves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke
- 5 000 000,- Ft (az eseti takarítások keretösszege).
3. A vezető takarító alkalmassági minimumkövetelményen felüli tapasztalata (hónap):
60
Az ajánlatkérő elrendelte a kérelmező ajánlatának Kbt. 72. §-a szerinti vizsgálatát, mivel az ún. havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellátásáért igényelt vállalkozói díjtétel lényegesen alatta maradt a többi ajánlattevő ekörben tett megajánlásának.
A kérelmező az előírt határidőre benyújtotta az árindokolását, melyet teljes egészében üzleti titokká nyilvánított.
Az ajánlatkérő megküldte az eljárás lezárásáról szóló összegezést.
Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese a jelen ismertetés szerint G Kft. lett.
A vállalkozói díj díjelemei:
a) a napi és nappali takarítás ellenértéke (Ft+Áfa/hónap): 3 240 000
b) a havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke (Ft+Áfa/hónap): 164 000
c) a negyedéves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke (Ft+Áfa/alkalom): 383 000
d) a féléves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke (Ft+Áfa/alkalom): 1 040 000
Kalkulált vállalkozói díj mindösszesen (Ft+Áfa): 57 691 000.
Az ajánlatkérő szerint a kérelmező ajánlata érvénytelen az alábbi indokolás alapján:
A kérelmező « – saját minősítése szerint – számítási hiba javítása jogcímen az árindokolásban megváltoztatta az ajánlati árait, az árindoklását a módosított ajánlati árakra készítette el. Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlattevő az ajánlati árait a Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján nem módosíthatta volna; az ajánlatkérő nem írt elő számításihiba-javítást, az ajánlatban szereplő alapadatokból számított adatok matematikailag helyesek voltak, az ajánlati árak módosításával az ajánlattevő a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti alapadatokat módosított. Az ajánlattevő eljárására önkéntes hiánypótlásként tekintve az ajánlati árak módosítása a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába ütközik: az ajánlatban szereplő „Kalkulált vállalkozói díj” – miként annak számított jellegére a megnevezése maga is utal – nem átalánydíj, így az ajánlati árak módosításával összefüggésben tartalmilag hivatkozott rendelkezés nem alkalmazható. Az ajánlattevő az ajánlati árai módosításával megsértette az ajánlati kötöttséget, az ajánlati árak módosítása a Kbt. 81. § (11) bekezdésébe ütközik.
Az ajánlat érvénytelenítésére a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján került sor. »
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben a jogorvoslati kérelemben előadottakkal egyezően az ajánlati ár módosításának lehetőségére és az érvénytelenségre vonatkozó ajánlatkérői döntés jogsértő jellegére hivatkozott.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet az összegezésben foglaltak fenntartásával elutasította.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte és kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját, valamint a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat azzal, hogy az ajánlatát az általa benyújtott hiánypótlással és árindokolással együttesen lett volna köteles értékelni, elbírálni és ennek alapján az összegezést módosítani, mivel az ajánlata az ajánlatkérő által az összegezésben meghatározott indokokból nem érvénytelen.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint:
Az ajánlatkérő 2020. szeptember 1. napján indította meg a tárgyi közbeszerzési eljárását, ezért a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. e napon hatályos rendelkezéseit kellett alkalmazni.
A jogorvoslati kérelem tartalma szerint a kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését támadta, álláspontja szerint az ajánlatkérő nem jogszerűen járt el, amikor az ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelennek nyilvánította, ezért a Döntőbizottság a kérelmet egy kérelmi elemnek tekintette. Tekintettel arra, hogy a kérelmező a Kbt. 71. § (11) bekezdésének (számítási hiba), valamint a Kbt. 81. § (11) (ajánlati kötöttség) bekezdése megsértésének vizsgálatát nem kérte, a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglaltak kérelmező általi megsértése miatt. A kérelmező szerint a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazásával és figyelembevételével az ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia az árindokolásában az egyes díjtételek módosítását. A kérelmező álláspontja szerint az átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező a benyújtott árindokolását teljes egészében üzleti titoknak nyilvánította, a Döntőbizottságnak az Ákr. 27. § (2) bekezdésének figyelembevételével kellett eljárnia, mely szerint a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.
Az ajánlatkérőnek a beérkezett ajánlatokat kell elbírálnia, azok érvényességét, vagy érvénytelenségét kell megállapítania. Az ajánlattevő pedig az ajánlattételi határidő lejártától az ajánlatához kötve van, azon később nem változtathat. A beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, és amennyiben észleli, hogy a megajánlott ár aránytalanul alacsony, köteles a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az ajánlati elemek adataira rákérdezni, a megajánlás indokait tisztázni. Az ajánlatkérő a kapott árindokolás alapján azt állapította meg, hogy a kérelmező ajánlatát, az egyes díjelemek vonatkozásában jelentősen módosította, az egyes díjelemek összegét megváltoztatta, amelyre kizárólag átalánydíjas szerződés esetén van mód a Kbt-ben meghatározott körben. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár vizsgálatát el sem végezte, mert álláspontja szerint az ajánlati kötöttség sérült, a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az érvénytelenség indoka helytálló-e, az ajánlatkérő az ajánlat vizsgálatát a Kbt.-ben megfogalmazott rendben elvégezte-e és megalapozottan jutott-e arra a következtetésre, hogy a kérelmező ajánlata az összegezésben foglalt okból érvénytelen.
Az árindokolás funkciója - miután az ajánlattevő a Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján ajánlatához kötve van - kizárólag a benyújtott ajánlat értelmezése, magyarázata lehet abból a célból, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen az ajánlati ár megalapozottságáról, a szerződés teljesíthetőségéről. A bírálati szakaszhoz köthető párbeszéd az ajánlattételi szakasztól eltérő időben – a közbeszerzési eljárásnak az időben későbbi szakaszában – folyik az ajánlatkérő és az ajánlattevő között, amiből az is következik, hogy ennek során az ajánlattevő indokolásának az ajánlat keretei között kell maradnia. A Kbt. ugyan segíti az ajánlat érvényessé tételét (hiánypótlás, felvilágosítás kérés, számítási hiba javítása), de e jogintézményekre nézve is kogens szabályozást tartalmaz, így a hiánypótlás, a felvilágosítás kérés, és az árindokolás-kérés alkalmazásának jogszabályi követelményei nem léphetők át. A Kbt. kifejezetten nem tiltja az árindokolás során az ajánlat egyes elemeinek módosítását, kiegészítését, ennek kereteit azonban [a hiánypótlás, illetve a felvilágosítás kérés intézménye körében] a Kbt. 71. § (8) bekezdése jelöli ki.
Az ajánlatkérő által a felolvasólapon megadott bontásban kellett a megajánlásokat megtenni az ajánlat benyújtásakor. A kérelmező az egyes díjtételekre, valamint a kalkulált vállalkozói díjra is megtette a vállalását. A kérelmező felolvasólapon rögzített megajánlásai tekintetében az ajánlatkérő kérte árindokolás benyújtását és a felolvasólap 1. vállalkozói díj díjelemei b) pontban rögzített a havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértékére tett megajánlás részletes indokolással való alátámasztását. Az ajánlatkérő árindokolás kérésére tekintettel maga a kérelmező is észlelte, hogy a kalkulált vállalkozói díj b) pontjában szereplő havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértéke díjtételére vonatkozó megajánlása nem megfelelő, mert az árindokolásában ezeket módosította, annak ellenére, hogy az ajánlatkérő nem kért módosítást, nem kérte számítási hiba javítását, csupán az általa aránytalanul alacsony megajánlásnak talált b) pontra kért számszaki magyarázatot. Ahhoz azonban, hogy a kalkulált vállalkozói díj változatlan maradjon, további két díjtétel összegén is változtatnia kellett a kérelmezőnek. Az üzleti titokká nyilvánított árindokolásában a kérelmező a négyből három díjelem összegét megváltoztatta és árindokolását erre adta meg, a kalkulált vállalkozói díj változatlanul hagyása mellett. Utóbb számítási hibára hivatkozott és arra, hogy átalánydíjas szerződés esetén módja van a díjtételek módosítására az ajánlati kötöttség megsértése nélkül. Tekintettel azonban arra, hogy a számítási hiba megtörténtének vizsgálatát a kérelmező a hiánypótolt jogorvoslati kérelmében nem kérte, a Döntőbizottság vizsgálata arra terjedt ki, hogy az ajánlatkérő az összegezésben foglaltak szerint jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét annak okán, hogy az árindokolása során megsértette az ajánlati kötöttséget, mert a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint nem módosíthatta volna az ajánlatát.
A kérelmező hivatkozása szerint a vállalkozói díj átalánydíj volt, a szerződés ezért átalánydíjas szerződés, ebből következően a vállalkozói díj elemei szabadon módosíthatók akár az árindokolása során is a Kbt. alapján. A Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint kizárólag akkor van mód a megajánlott ár vagy annak elemei módosítására, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötni kívánt szerződés átalánydíjas szerződés, továbbá, amennyiben a hiba nem jelentős, hanem egyedi részletkérdésre vonatkozik. Egyebekben az ajánlattevő a Kbt. 81. § (11) bekezdése szerint az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van, azt nem módosíthatja, nem változtathatja meg.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a szerződés átalánydíjas szerződésnek minősülhet-e, ennek körében megvizsgálta az ajánlatkérő felhívását, a beszerzés műszaki tartalmát, a közbeszerzési dokumentációban foglaltakat, különös tekintettel a szerződéstervezetre. Azt állapította meg, hogy mind a felhívásban, mind a felolvasólapon, mind a szerződéstervezetben a vállalkozói díj (szolgáltatásmegrendelés, takarítási szolgáltatások beszerzése) ugyanolyan megnevezéssel, formában és bontásban került megjelölésre. A kalkulált vállalkozói díj értékét a kérelmezőnek az egyes díjelemekhez, a napi, havi, negyedéves és féléves takarítások egységáraihoz rendelt és az ajánlatkérő által rögzített mennyiségi értékek, azaz a szerződéses időszak alatt tervezett gyakoriságok szorzatának összesítésével kellett meghatároznia.
A Döntőbizottság figyelemmel volt a Kúria Pfv.V.20.103/2013. számú határozatában foglaltakra, amely alapján egy szerződés átalánydíjas jellegét a szerződés tartalma szerint kell megítélni. Átalánydíjasnak kell tekinteni a szerződést, ha a vállalkozói díjat a felek egy összegben határozzák meg, amely összegtől szerződésszerű teljesítés esetén a tényleges költségekre hivatkozva sem lefelé, sem felfelé nem lehet eltérni. Átalánydíjas szerződésnél a szerződésben megállapított vállalkozói díjtól többletmunkákra való hivatkozással sem lehet felfelé eltérni. Az átalánydíjas jelleg azon múlik, hogy a teljesítést követően az elvégzett munkák maradéktalan és hibátlan jellegének ellenőrzése egyben tételes elszámolást is jelent-e, azaz befolyásolja-e a vállalkozói díj nagyságát, vagy a vállalkozói díj a szerződésszerű teljesítés esetében az eredeti kalkulációkhoz képest bekövetkezett esetleges változásoktól függetlenül változatlanul az az összeg marad, amit a felek a szerződésben rögzítettek.
A felolvasólapon tehát külön-külön kellett megajánlást (ajánlati árat) megadnia a kérelmezőnek az egyes díjtételek vonatkozásában, azok nem a kalkulált vállalkozói díj visszaosztásából keletkeztek, vagy az áralábontás részelemei, hanem a megajánlott díjtételek alapján az ajánlatkérő által megadott szorzások elvégzésével, a díjtételek alapulvételével kellett meghatározni a kalkulált vállalkozói díjat. Az egyes díjtételekhez külön-külön megajánlást kellett tennie az ajánlattevőknek a napi rendszeres, a havi, negyedéves és féléves feladatok ellátásának áraira vonatkozóan. Ezen díjtételekhez ugyanis külön-külön, eltérő műszaki tartalom is társult. Nem ugyanazokat a feladatokat kell elvégezni a napi, havi, negyedéves vagy féléves takarítások során, a szolgáltatások tartalma is eltérő volt. Ekként az adott hónapban sem minden alkalommal ugyanazon feladatokért fizet az ajánlatkérő, hanem lesznek időszakonként visszatérő jellegű feladatok, és olyanok is, melyeket az ajánlatkérő külön, egyedileg rendel meg a nyertes ajánlattevőtől (5.000.000.- keretösszeg). A külön-külön műszaki tartalomra külön-külön kellett az árakat megajánlani. Az átalánydíjas szerződések esetében a nyertes ajánlattevő átalányára egyetlen összeg, amely minden körülmények között megfizetésre kerül az ajánlatkérő részéről, az összeg tartalmazza az ajánlattevő és az ajánlatkérő kockázatát is, az átalánydíj jelleg miatt az ajánlatkérő mindenképp kifizeti, a nyertes ajánlattevő pedig köteles az átalánydíjon teljesíteni, az átalánydíjat egyik fél sem módosíthatja, emelheti meg.
Jelen esetben az ajánlatkérő kalkulált vállalkozói díjat kért megajánlani, amely nem csupán elnevezésében nem átalánydíj. Az ajánlatkérő ugyanis a kalkulált vállalkozói díjba kérte belekalkulálni az 5.000.000.-Ft keretösszeget is, melynek teljes lehívására kifejezetten nem vállalt kötelezettséget, azt eseti jelleggel kívánja igénybe venni (szerződéstervezet 1.1.1. ponttól, műszaki leírás 1.2., 1.4., 2.7.), tehát a szerződés teljesítésekor a kifizetett vállalkozói díj összességében lehet kevesebb is, mint a kalkulált vállalkozói díj.
A kalkulált vállalkozói díj tehát egy prognosztizált, előre pontosan meg nem határozható díj, tehát nem egy konkrét, minden esetben kifizetésre kerülő átalánydíj. Az ajánlatkérő továbbá engedte a kalkulált vállalkozói díjtól való eltérést felfelé is, tehát a vállalkozói díj bizonyos feltételek és körülmények bekövetkezése esetén lehet több is, mint a kérelmező megajánlása (műszaki leírás 1.4. pont „Az Irodaház esetleges átalakításával, egyes helyiségek funkcióinak felülvizsgálatával összefüggésben a burkolatok módosulhatnak. A vállalkozói díj felülvizsgálata kizárólag a fent megadott mennyiségi adatokban bekövetkezett, 5%-ot elérő, vagy meghaladó, tartós változásokra figyelemmel kezdeményezhető).
Nem átalánydíjas az a szerződés, melybe olyan díjtételt is bele kell számítani, amely keretösszeg tényleges összege az eseti megrendelések tartalmától függően az eseti megrendelések teljesítése során kerül meghatározásra úgy, hogy összességében a keretösszeget az ajánlatkérő nem biztos, hogy kimeríti. Jelen esetben az egyes megajánlott díjtételek átlagárak, a napi, havi, negyedéves takarítási szolgáltatásokra vonatkozóan, azonban ettől a szerződés még nem lesz átalánydíjas.
A kalkulált vállalkozói díj nem az átalánydíj, hanem tételes elszámolású jellegét erősíti a szerződéstervezetben a teljesítés ellenőrzésére és igazolására vonatkozó szabályok rögzítése, mely szerint a teljesítésigazolás kiadására naptári hónaponként kerül sor (3.6.2.), melyben az adott időszak alatti teljesítés teljeskörűségéről, szerződésszerű minőségéről, megfeleléséről, a mennyiségi követelmények és a teljesítés megtartottságáról számot kellett adni. A 3.6.3. alapján az ajánlatkérő a teljesítésigazolásban megjelölheti a számlával szemben érvényesítendő kötbért is. A szerződéstervezet 4.1.1. pontjában is a felolvasólapon szereplő bontásban került feltüntetésre a kalkulált vállalkozói díj azzal, hogy az eseti takarítások ellenértékét az eseti megrendelés rögzíti. A 4.1.3. alapján a kalkulált vállalkozói díjat a teljesítéskor hatályos általános forgalmi adóval növelten kell megfizetni. A tételes elszámolásra utal a szerződéstervezet 4.2.1. pontja is, mely szerint a vállalkozó a vállalkozói díjat a teljesítés igazolását követően, naptári hónaponként utólag jogosult kiszámlázni. Mindezek alapján megállapítható, hogy tételes elszámolás van a felek között, havonta kell a teljesítést ellenőrizni, az adott időszakban ténylegesen elvégzett szolgáltatások kiszámlázására jogosult a vállalkozó és a kiadott teljesítésigazolások alapján az adott időszakra vonatkozó díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő, melynek alapja a kérelmező által az adott időszakra megadott díjtételei.
A műszaki tartalom meghatározásából is kitűnik, hogy az egyes munkamenetek eltérőek, más tartalom társul a különböző gyakoriságú feladatok elvégzéséhez, ezért más-más árakat kért megajánlani az ajánlatkérő. A díjtételekhez tartozó szakmai-műszaki tartalmat a műszaki leírás rögzíti, a ténylegesen elvégzett munka díjtételeire ezen műszaki tartalom pontos ismeretében kellett az ajánlati árakat meghatározni. A tételes elszámolás alapját is ezen díjtételek árai képezik.
A kérelmező által hivatkozott D.360/15/2017. számú Döntőbizottsági határozat tényállása alapján az ott vizsgált beszerzés árubeszerzés volt, jelen esetben szolgáltatásmegrendelés történik, melynek műszaki tartalma, a szerződéstervezet és a közbeszerzési dokumentumok tartalma is eltérő volt. Ugyanakkor a Döntőbizottság a határozat elvi megállapításaira figyelemmel volt.
A hivatkozott határozat tényállása szerint a felolvasólapon összesített nettó ajánlati ár és a jótállás időtartama szerepelt, egyéb alapadatra nem kért megajánlást az ajánlatkérő, a részletező árazótáblát a műszaki leírás (nem a felolvasólap) tartalmazta és az abban történt módosítást tartotta megengedhetőnek az átalánydíjas szerződésre figyelemmel. Jelen esetben azonban a felolvasólapon az adott díjelemekre külön-külön kellett azok ajánlati árát megajánlani és azok műszaki tartalmát a műszaki leírás tartalmazta, egyéb árazótáblát, ezen díjelemek részletes alábontásának megadását az ajánlatkérő nem kérte. Tehát nem volt olyan egyéb alábontott tétel, amely módosítható lett volna, a kérelmező önkéntes hiánypótlással a felolvasólapon megjelenő és ajánlati kötöttséggel terhelt díjtételeket változtatott meg. Az ajánlati ár tekintetében nem volt további részletes árajánlat, kizárólag a felolvasólapon megjelenő négy díjelem és az abból származtatott kalkulált vállalkozói díj volt az ajánlati ár alapja. Nem volt tehát az ajánlatnak olyan további része, az ajánlati ár alábontása, költségvetése, amely alapján a kalkulált vállalkozói díj egyéb módon kiszámítható lett volna és amelynek esetleges módosítása megengedhető lett volna.
A vizsgált esetben nem egy árazott költségvetés és annak részletes árajánlata jelent meg az ajánlatban, hanem négy díjelemre külön árajánlatot kellett adni, adott egységárakon és a gyakoriságokkal felszorzott végösszeget kellett kalkulált vállalkozói díjként rögzíteni. A dokumentációban az ajánlatkérő alapadatnak nevezte a díjtételeket, melyre külön megajánlást kért, az elszámolás is attól függ majd, hogy az adott hónapban napi, havi takarítással, vagy negyedéves és féléves takarítással is számolni kell-e. Ez volt a tételes elszámolás alapja, ezen díjtételekből és az eseti takarítások keretösszegéből származik a teljesítésigazolások alapján kifizethető vállalkozói díj, melynek összege az adott hónapban elvégzett szolgáltatásokhoz igazodik. Az adott szolgáltatási időszak alatt tehát nem egyforma összegű díjak kerülnek kifizetésre, hanem az adott hónapban a napi takarítás árához hozzáadódik a negyedévente, félévente elvégzett, avagy az eseti jelleggel megrendelt szolgáltatások díja is.
A kérelmező által a felolvasólapon megadott egyes díjelemekre tehát a fentiekből következően beállt az ajánlati kötöttség. Az ajánlatkérő tehát elnevezésében sem átalánydíjas szerződést kívánt kötni, a kalkulált vállalkozói díj összetevőire megadott szolgáltatások ellenértéke alapadatnak, egységárnak minősült, melyeket az árindokolás során a kérelmező nem módosíthatott volna.
A kérelmező által eszközölt módosítást és az árindokolás megadásának jogintézményét összevetve az is megállapítható, hogy az árindokolásban már nincs mód az ajánlati ár, vagy annak elemei módosítására, kizárólag a megajánlást lehet részletezni, alábontva megadni az ár kalkulációját. Ezen indokolások számszaki alapjának már az ajánlatadás időpontjában rendelkezésre kell állnia, hiszen az ajánlattevők ennek figyelembevételével alakítják ki az áraikat. Az ajánlattevőknek az ajánlatadáskor tisztában kell lenniük azzal, hogy a megajánlásukat milyen számítások alapján készítik el, tudniuk kell, hogy a vállalkozói díj vagy annak elemei milyen költségeket tartalmaznak és miből tevődnek össze. Jelen esetben azzal, hogy a kérelmező az árindokolás kérés kapcsán észlelte, hogy a b) pontban megajánlott összeg aránytalanul alacsony lehet, szükségszerűen meg kellett változtatnia és többszörösére megemelnie. Ez esetben viszont ahhoz, hogy a kalkulált vállalkozói díj összesen értéke ne változzon, további kettő díjelemet is meg kellett változtatnia, jelentősen le kellett csökkentenie az ajánlatában eredetileg megadott áraihoz képest. A kérelmező a felolvasólapon a vállalkozói díj díjelemei közül
a) a napi és nappali takarítás ellenértékét (Ft+Áfa/hónap) csökkentette,
b) a havi rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértékét (Ft+Áfa/hónap) többszörösére emelte, valamint
d) a féléves rendszerességgel ismétlődő takarítási feladatok ellenértékét (Ft+Áfa/alkalom) csökkentette.
Önmagában az, hogy azért átalánydíjas a szerződés, mert a szerződéstervezetben szerepel, hogy a vállalkozó további díjra nem tarthat igényt, nem alapozza meg a szerződés átalánydíjas szerződésnek minősítését, ahogy az sem, hogy az ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta. Továbbá az alapadatok módosítása nem tekinthető nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának sem.
Mindezek alapján a kérelmező az árindokolása megadása során az alapadatnak minősülő, a felolvasólapon szereplő kalkulált vállalkozói díjelemeket nem módosíthatta volna, mert a kalkulált vállalkozói díj nem átalánydíj, a szerződés nem minősült átalánydíjas szerződésnek, ezért a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott módosítási lehetőség a kérelmezőt nem illette meg. A kérelmező a módosítással megsértette az ajánlati kötöttségét, ezért az ajánlat nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak.
Az ajánlatkérő ezért a Kbt. 69. § szerinti eljárása során jogszerűen állapította meg az összegezésben foglalt okból a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, mivel a kérelmező a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján nem módosíthatta volna az ajánlata alapadatait az árindokolása során.