2021. III. évfolyam 3. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 3. szám 7-18.oldal

2021. márciusi összegfoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az értékelési szempontként meghatározott gyakorlati idő alátámasztására nem kéri benyújtani a szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát, hanem helyette a szakember által saját kezűleg aláírt egyszerű nyilatkozatát kéri, amelyben arról kell nyilatkoznia, hogy hány hónap magasépítés terén szerzett szakmai gyakorlati idővel rendelkezik? (Ezen kívül a szakembernek nyilatkoznia kell arról is, hogy rendelkezésre fog állni a szerződés teljesítése alatt.)

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Kbt. erre vonatkozó konkrét rendelkezéseinek hiányára való tekintettel adott esetben nem kizárt, azonban a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint aggályos – ebből adódóan nem javasolt – az értékelési szempontként meghatározott szakmai gyakorlati idő (a továbbiakban: Gyakorlati idő) alátámasztására a szakember által saját kezűleg aláírt, minden releváns információt tartalmazó szakmai önéletrajzának (a továbbiakban: Önéletrajz) benyújtása helyett egy olyan tartalmú, szakember által saját kezűleg aláírt egyszerű nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat) megtételének előírása, mely kizárólag az adott szakterületen szerzett szakmai gyakorlati idő hónapokban történő megadását tartalmazza.

A Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján az ajánlatot a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. Ebből adódóan a közbeszerzési dokumentumokban előírt követelményeken túlmenően további elvárások nem követelhetők meg a (potenciális) ajánlattevőtől, és az ajánlatkérőnek az általa előírt feltételeknek megfelelően kell megítélnie például azt is, hogy adott esetben valamely dokumentum hiánypótlás/felvilágosításkérés tárgyát képezheti-e.

A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára - az adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is - gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja.    

A Kbt. 76. § (2) bekezdése alapján értékelési szempontként alkalmazhatóak

a) a legalacsonyabb ár,

b) a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy

c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális - szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

A Kbt. 76. § (3) bekezdése szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:

a) minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;

b) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.

A Kbt. 76. § (3) bekezdése csak példálózó jellegű felsorolást ad a jogszerűen alkalmazható értékelési szempontokról. Ezenkívül számtalan értékelési szempont alkalmazható, amennyiben azok megfelelnek a Kbt. 76. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, így különösen, de nem kizárólagosan a szerződés tárgyához való kapcsolódás kritériumának, illetőleg annak, hogy az értékelési szempontok nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk.

A Kbt. 76. § (13) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles olyan előírásokat meghatározni, amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az értékelési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk helytállóságáról.

A nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló, Közbeszerzési Hatóság útmutatója (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) általánosságban a személyi állománnyal kapcsolatos értékeléssel kapcsolatban kiemeli, hogy annak a szerződés tárgyára vonatkozó ajánlatot kell tartalmaznia és nem az ajánlattevő általános képességeire vagy múltjára vonatkozó felmérést. A tapasztalat, mint ajánlati elem a legkönnyebben számszerűsíthető, hiszen itt a szerzett nominális értékeket lehet összevetni, ugyanakkor a tapasztalatok szerzési idejének korlátozásával (pl. az előző 3 év) összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az akár alapelvi sérelemmel is járhat. Az ajánlatkérő a személyi állomány esetében a rendelkezésre állási nyilatkozat benyújtásának kötelezettségét is előírhatja, illetve nem kizárt annak a lehetősége sem, hogy e szakemberek tekintetében a gyakorlati idő egy értékelhető szempont legyen.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek kiemelt körültekintéssel kell eljárnia az értékelési szempontok - így adott esetben a szakemberrel kapcsolatos értékelési szempont -, és az arra tett megajánlás alátámasztására benyújtandó dokumentumok előírása során. 

Amennyiben az ajánlatkérő Gyakorlati időt értékel, abban az esetben is figyelemmel kell lennie az értékelési szempontokra vonatkozó, illetőleg ezek kialakításának alapvető szabályait tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre, iránymutatásokra. Ennek megfelelően az ajánlatkérő köteles olyan előírásokat meghatározni a Gyakorlati idővel összefüggésben, amelyek képesek biztosítani, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja, illetőleg biztosított legyen az is, hogy az ajánlatkérő kétség esetén meg tudjon győződni az ajánlattevő által benyújtott információk helytállóságáról.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kérésben körülírt egyszerű Nyilatkozat megfelelősége - az Önéletrajz helyett - aggályos lehet, tekintettel arra, hogy mindössze a magasépítés terén szerzett gyakorlati időt tartalmazná hónapokban megadva, azonban semmilyen egyéb olyan jellegű információ nem kerülne megjelölésre, amely alapján a Nyilatkozatban szereplő információ – szükség esetén – ténylegesen ellenőrizhető lenne az ajánlatkérő által. Így az ajánlatkérőnek például nem lenne lehetősége sem a Gyakorlati idő tartamának tényleges vizsgálatára, illetőleg arról sem tudna megbizonyosodni, hogy valóban az adott – közbeszerzési eljárás során értékelési szempontként megjelölt – szakterületen került megszerzésre a szükséges Gyakorlati idő.

Az ajánlatkérő köteles kialakítani az értékelési szempontok hatékony ellenőrzését lehetővé tevő feltételrendszert/intézkedéseket, mind az eljárás bírálati (adott esetben értékelési) szakaszára, mind az eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés teljesítési szakaszára vonatkozóan. Amennyiben ezen ellenőrzést biztosító intézkedések hiányoznak, vagy nem egyértelműek, illetőleg túl általánosak, az kockáztatja a közbeszerzési eljárás átláthatóságát és tárgyilagosságát, és az európai uniós auditok tapasztalata szerint uniós forrásfelhasználás esetén korrekciós kockázattal is jár. 
 

2. Az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) „Ajánlat összeállítása” eljárási cselekmény körében a Gazdasági szereplő adatlapján (a továbbiakban: Adatlap) a „Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk” oldalon a sablon tartalmazza kitölthető mezőként többek között a cég HÉA Európai Uniós adószámát (a továbbiakban: EU adószám), „A gazdasági szereplő képviselőire vonatkozó információk” körében a képviselő születési idejét és helyét, valamint a képviselet módját „Amennyiben szükséges, részletezze a képviseletre vonatkozó információkat (a képviselet formája, köre, célja stb.)” felvezetéssel (a továbbiakban együttesen: Adatok). Ugyanezen Adatok megadása megjelenik még az egységes európai közbeszerzési dokumentum (a továbbiakban: EEKD) II. rész B rovatában is. Amennyiben ezen Adatokra vonatkozó rovatokat - tehát az EU adószámot, a képviselő születési idejét és helyét, valamint a képviselet módját, „Amennyiben szükséges, részletezze a képviseletre vonatkozó információkat (a képviselet formája, köre, célja stb.)” felvezetéssel -, mind a „Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk” adatlapon, mind az EEKD II. rész B rovatában az ajánlattevő üresen hagyja és nem tölti ki, akkor ezen pontok vonatkozásában kötelező-e hiánypótlási felhívást kiadni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Tekintettel az EEKD benyújtásának céljára, valamint az EEKD által előzetesen igazolni kívánt információk jellegére, amennyiben az EKR-ben ajánlatot benyújtó ajánlattevő – és ennek részeként tehát azon ajánlattevő, amelyre vonatkozóan benyújtásra került az EEKD – minden kétséget kizáróan beazonosítható, és az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban nem került kifejezetten előírásra a gazdasági szereplő EU adószámának, a képviselő születési idejének és helyének, valamint az „Amennyiben szükséges, részletezze a képviseletre vonatkozó információkat (a képviselet formája, köre, célja stb.)” felvezetésű rovatnak – tehát az Adatoknak – az ajánlattevő általi megadásának/kitöltésének kötelezettsége, abban az esetben – figyelemmel az Adatokat tartalmazó, nyilvános adatbázisokat érintő, ajánlatkérőt terhelő ellenőrzési kötelezettségre, valamint tekintettel arra is, hogy sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban a 2. kérdés alkalmazásában: Korm. rendelet) vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak az EEKD II. részének kitöltésére irányuló konkrét előírásokat – a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő részéről nem kötelező hiánypótlási felhívás kibocsátása.

Ha az említett adatok megadását az ajánlatkérő előírta, ugyanakkor az azok hiánya miatti hiánypótlást az ajánlattevő nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, abban az esetben kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során. A Közbeszerzési Hatóság ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet, hogy kizárólag az Adatok hiányára alapítva – tehát amennyiben az EEKD minden más tekintetben a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került kitöltésre és benyújtásra, valamint az ajánlat egyebekben mindenben megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetőleg a jogszabályokban foglaltaknak – nem nyilvánítható az ajánlat érvénytelenné.

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 6. § (1) bekezdése alapján az EKR használatához a rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet.

Az EKR rendelet 6. § (9) bekezdése szerint a regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.

A https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas linken elérhető weboldalon (a továbbiakban: Weboldal) az EKR Felhasználói kézikönyv v5 II. (a továbbiakban: Kézikönyv) az alábbiak szerint rendelkezik:

„[…] A „Szervezet regisztrációra” kattintva megjelenik a regisztrációs űrlap. A felületen meg kell adnia a szervezet főbb és egyéb adatait, székhely adatokat, levelezési címet és kapcsolati információkat. Valamint nyilatkoznia kell, hogy Ön jogosult a regisztrálni kívánt szervezet képviseletére.

Regisztrálható szervezettípusok (egyszerre több is kiválasztható):

•    Gazdasági szereplő

•    Ajánlatkérő

•    Lebonyolító (tanácsadó) […]”
„[…] 4.3.1. Szervezeti szuper user

A felhasználó Szervezeti tagsággal rendelkezik. A szervezeti szuper user szerepkört a szervezetet regisztráló felhasználó automatikusan megkapja. Szervezeti szuper userként a felhasználó jogosult a szervezet adatainak módosítására, ajánlatkérő szervezettípus esetén adatmódosítási kérelem létrehozására, a szervezethez tartozó felhasználók jogosultságának karbantartására szervezet, eljárás és ajánlat szinten és a szervezet közbeszerzési terveinek szerkesztésére, új közbeszerzési terv készítésére, meglévő módosítására, publikálására.[…]”

A Kézikönyv részletesen jelöli továbbá, hogy a szervezet regisztrációs űrlapon mely mezők kitöltése kötelező, vagy opcionális. Így például, az EU Adószámra vonatkozó leírás szerint EU tagállam székhelyű szervezetek esetén kötelező ezen mező kitöltése a szervezet regisztrációja során. Tekintettel arra, hogy az EKR-ben nem kizárólag EU tagállam székhelyű szervezetek regisztrálhatnak, illetőleg arra, hogy nem köteles valamennyi EU tagállam székhelyű szervezet EU adószámot igényelni, vélhetően ezért nem került ezen „HÉA Európai Uniós adószám” megnevezésű mező technikai értelemben olyan kötelezően kitöltendő mezőként meghatározásra a szervezet regisztrációja során az EKR által, melynek kitöltése nélkül az EKR „hibajelzést jelölve” nem engedi az adott szervezet EKR-ben történő tényleges regisztrálásának megvalósítását.

A Weboldalon található, EKR Felhasználói kézikönyv II. v56 ajánlattevő szervezetek számára  megnevezésű dokumentum tartalmazza továbbá, hogy az ajánlatot csak a gazdasági szereplők adatainak rögzítését követően lehet szerkeszteni. A „Mutat/elrejt” funkciógombra kattintva lehet megadni az ajánlattevő gazdasági szereplő adatait, valamint a gazdasági szereplő képviselőire vonatkozó információkat. Az ajánlat ügyletet létrehozó gazdasági szereplő adatait a rendszer automatikusan betölti, kivéve a kapcsolattartó és a képviselő személyére vonatkozó adatokat. A gazdasági szereplő szervezet regisztrációjakor megadott adatokkal automatikusan kitölti a rendszer a mezőket. Amennyiben ezekben az adatokban szükséges módosítani, akkor első lépésként a szervezeti super user jogosultsággal rendelkező felhasználónak, a Szervezet/Szervezet karbantartás menüpont alatt kell a megfelelő adatokat rögzíteni és menteni. Ezt követően az ajánlatban a gazdasági szereplő neve mellett a Frissít funkciógombot kell megnyomni, és az ajánlattevőt újra hozzá kell adni az ajánlathoz, ekkor  tudja ugyanis a rendszer az új adatokkal frissíteni a gazdasági szereplő adatait.

Fentiekből adódóan látható, hogy az EKR-ben az EU adószámot a szervezet regisztrációjakor lehetséges megadni, illetőleg később a Szervezet/Szervezet karbantartás menüpont alatt van lehetőség azt kiegészíteni/módosítani, a képviselő személyére vonatkozó adatokat pedig az ajánlat benyújtásakor szükséges manuálisan kitölteni.

Megállapítható továbbá, hogy – az EKR rendelet erejénél fogva – az EKR-ben egy szervezet regisztrálását csak az arra jogosult személy végezheti el. Ezt erősíti a Kézikönyvben szereplő azon információ is, hogy egy szervezet regisztrálása során a szervezetet regisztrálónak nyilatkoznia kell, hogy jogosult a regisztrálni kívánt szervezet képviseletére. Elsődlegesen tehát a szervezeti szuper user - vagy a szükséges szerepkörrel, illetőleg jogosultsággal általa felruházott egyéb felhasználó - lesz jogosult az EKR-en keresztül adott esetben ajánlatot benyújtani, nyilatkozatokat tenni. Ezzel összhangban a Kbt. 41/A. § (4) bekezdése is úgy fogalmaz, hogy az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

Az EKR rendelet 11. § (7) bekezdése szerint, ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosít, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával köteles létrehozni.
A Kbt. 67. § (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát benyújtani.  

A Kbt. 67. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az EEKD-ban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat - ha a Kbt. végrehajtási rendelete azt nem határozza meg - tartalmazza annak megjelölését, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához adott esetben szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot.

A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik – ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a Korm. rendelet II. Fejezetének megfelelően, az EEKD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 63. § (1) bekezdésének hatálya alá, és emellett megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek.

A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – kivéve, ha a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján az adott eljárásban az EEKD nem alkalmazandó – köteles a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani az adott eljáráshoz tartozó EEKD mintáját.

A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlatával együtt benyújtja a 4-7. §-nak megfelelően, valamint az ajánlatkérő által a 2. § alapján kért módon kitöltött formanyomtatványt.

A Korm. rendelet EEKD-ra vonatkozó II. fejezetéből megállapítható, hogy nem tartalmaz kifejezett előírást az EEKD II. részének kitöltésére vonatkozóan.

A Kbt. 71. § tartalmazza a hiánypótlással összefüggő szabályokat, rendelkezéseket.
Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.

Ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.

Az ajánlatkérő formai hiányosság esetén is köteles hiánypótlást elrendelni, tekintettel arra, hogy a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, továbbá, hogy az érvénytelenség minél kevesebb ajánlatot/részvételi jelentkezést érintsen és a közbeszerzési eljárások – hiányosan, vagy nem megfelelően benyújtott ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre visszavezethető – eredménytelensége minél kevesebb számban forduljon elő.

Formai követelmények tekintetében fontos különbséget tenni a jogszabály(ok) által előírt, illetőleg az ajánlatkérő által meghatározott formai kritériumok között, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

Formai követelmény(ek) hiányára való tekintettel tehát csak abban az esetben lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot/részvételi jelentkezést, ha az a jogszabály(ok) által előírt formai előírások hiányosságában szenved.

Amennyiben az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten előírásra került az Adatok - tehát a gazdasági szereplő EU adószámának, a képviselő születési idejének és helyének, valamint az „Amennyiben szükséges, részletezze a képviseletre vonatkozó információkat (a képviselet formája, köre, célja stb.)” felvezetésű rovatnak az - ajánlattevő általi megadásának/kitöltésének kötelezettsége, abban az esetben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint kötelező hiánypótlási felhívás kibocsátása az ajánlatkérő által. A Közbeszerzési Hatóság ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet, hogy – tekintettel arra, hogy ebben az esetben az ajánlatkérő által előírt formai követelményről lenne szó, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Kbt. 41/A. § (4) bekezdését is figyelembe véve – amennyiben az ajánlattevő által nem kerülne sor az Adatok hiánypótlás keretében történő pótlására, ezen ajánlattevő ajánlatát erre hivatkozással nem lehetne érvénytelenné nyilvánítani.

Amennyiben az Adatokra vonatkozóan nem került előírásra kitöltési/megadási kötelezettség az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban, abban az esetben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem kötelező hiánypótlási felhívás kibocsátása.
 

3. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 25. § (2) bekezdése kizárólag a közbeszerzési eljárás előkészítése, és annak lefolytatása tekintetében állapít meg összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket, ezért a kérdés arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen vonhat-e be a szerződés teljesítésébe alvállalkozóként olyan gazdasági szereplőt, aki közvetlenül közreműködött a szerződést megelőző közbeszerzési eljárás előkészítésében, és a bíráló bizottság munkájában? A Kbt. alapelveibe ütközik-e a nyertes ajánlattevőként szerződő fél ilyen irányú magatartása?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A rendelkezésre álló információk alapján a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint aggályos a Kbt. alapelveinek maradéktalan érvényesülése az állásfoglalás kérésben leírt esetben, az alábbiak szerint.

Az alvállalkozókkal összefüggésben általánosságban megállapítható, hogy főszabály szerint szabadon, korlátozás nélkül bevonhatóak az ajánlattevő által mind a közbeszerzési eljárásba, mind a szerződés teljesítésébe, azonban tekintettel kell lenni a Kbt. 2. §-ában foglalt alapelvekre, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a Kbt. 25. § (2) és (3) bekezdéseire, illetőleg a Kbt. 65. § (10) bekezdésében foglalt korlátokra is.

Az állásfoglalás kérés a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a Kbt. 25. § vonatkozó rendelkezései, illetőleg a Kbt. 2. §-ában foglalt alapelveknek való megfelelésre vonatkozik.

A Kbt. 25. § (2) bekezdése szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

A Kbt. 25. § (3) bekezdésének a) pontja alapján összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet.

A Kbt. 25. § (2)-(3) bekezdésének célja, hogy ajánlatkérőnek biztosítsa a közbeszerzési eljárás során a pártatlan, független, befolyástól mentes döntés, a verseny tisztasága mellett lefolytatott eljárás feltételeit. Ennek eszköze lehet akár a közbeszerzési eljárás lebonyolításában résztvevő munkaszervezet ajánlatkérő általi megfelelő kialakítása, vagy az előkészítés és az eljárás között a verseny tisztaságát sértő kapcsolódási pontok elkerülése.

Ebből adódóan, a szerződés teljesítésének a szakaszában, amikor már a közbeszerzési eljárás lezárásra került, többek között elsődlegesen azt szükséges vizsgálat alá venni és megítélni, hogy az eset összes körülményét figyelembe véve egy gazdasági szereplő alvállalkozókénti bevonásáról hozott döntés a Kbt. alapelveinek maradéktalanul megfelel-e.

A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.

A Kbt. 2. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint rendkívül aggályos lehet egy olyan gazdasági szereplő szerződés teljesítésébe történő alvállalkozókénti bevonása, amely közvetlenül közreműködött a szerződést megelőző közbeszerzési eljárás előkészítésében, és a bíráló bizottság munkájában, ezzel adott esetben tényleges befolyást gyakorolva mind a közbeszerzési eljárás előkészítésére, a közbeszerzési dokumentumok tartalmára, mind a közbeszerzési eljárás eredményeként hozott – bírálóbizottsági tagként javasolt – ajánlatkérői döntésre. Önmagában a közbeszerzési eljárás előkészítésében, lefolytatásában részt vevő szervezet, személy teljesítés során alvállalkozóként történő bevonása nem eredményezi automatikusan a Kbt. szabályainak megsértését, azonban, ha ehhez olyan további körülmény kapcsolódik – különösen, ha például az ajánlattevő és az érintett szervezet, személy már az adott közbeszerzési eljárás során megállapodtak a szóban forgó alvállalkozói bevonásban, vagy esetlegesen a nyertes ajánlattevő számára olyan többletinformációt biztosított a közbeszerzési eljárásban az érintett személy, szervezet, amely ezen ajánlattevőt versenyelőnybe hozhatta – úgy a verseny sérelmének lehetőségére tekintettel felmerül a Kbt. alapelveinek, illetőleg a Kbt. 25. § (1)-(3) bekezdése megsértésének, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja fennállásának a lehetősége is.
 

4. Helyesen járnak-e el a közös ajánlattevők abban az esetben, ha a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevők vonatkozásában külön-külön teszik meg a nyilatkozatukat a majdani teljesítésre tekintettel. Ezzel összefüggésben ellentmondásnak számít-e az, hogy az ”A.” közös ajánlattevő akként nyilatkozik, hogy vesz igénybe alvállalkozót a teljesítéshez, míg ”B.” ajánlattevő, akinek nem szükséges alvállalkozóval szerződést kötnie a teljesítés során, úgy nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe alvállalkozót a teljesítéshez?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közös ajánlattevők külön-külön, önállóan is megtehetik a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozataikat.

A Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

A közös ajánlattevők csak önállóan rendelkeznek jogalanyisággal, az általuk alkotott „konzorcium” nem tekinthető önálló jogalanynak.

Alvállalkozót igénybe venni – tehát az alvállakozóval joghatással bíró polgári jog körébe eső megállapodást kötni – is csak egy jogalany, azaz valamelyik közös ajánlattevő képes, erre való tekintettel a közös ajánlattevők a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozataikat önállóan is megtehetik.
 

5. Szolgáltatásmegrendelés esetén az ajánlatkérőnek a szolgáltatás ellátásához szükséges vagyontárgyakat át kell majd adnia a nyertes ajánlattevőnek. Ezekkel a vagyontárgyakkal az ajánlatkérő jelenleg még nem rendelkezik, mert a tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonát képezik, a vagyon átadásának rendezése folyamatban van. Jogszerű-e a Kbt. 53. § (5) és 135. § (12) bekezdéseiben foglaltak alapján – a jelentős időveszteség elkerülése érdekében, a rendelkezési jog megszerzésére irányuló eljárással párhuzamosan – feltételes közbeszerzési eljárást indítani, és az ajánlatkérő vagyontárgyak feletti rendelkezési jog megszerzését olyan feltételként meghatározni, amelytől az ajánlatkérő a közbeszerzés eredményességét, illetve a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését függővé teszi?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint aggályos lehet a Kbt. 53. § (5) bekezdés szerinti feltételes közbeszerzést egy olyan általános – adott esetben az ajánlatkérő ellenőrzési körébe is eső – feltételre alapítani, mely szerint a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilváníthatósága, illetőleg a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépése – az ajánlatkérő tulajdonában álló – gazdasági társaság vagyontárgyai feletti rendelkezési jog megszerzésétől függ.

A Kbt. 53. § (5) bekezdése szerint a Kbt. 53. § (4) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény a Kbt. 53. § (1) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkezik, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés).

A Kbt. 135. § (12) bekezdése alapján, feltételes közbeszerzés esetén az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban megjelölt azon feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikötni.

A Kbt. 53. § (5) bekezdésére hivatkozással abban az esetben nyilvánítható a közbeszerzési eljárás eredménytelenné, ha valamennyi, a jogszabályhelyben nevesített feltétel teljesül. 

Az egyik alapvető kritérium a Kbt. 53. § (5) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzésként történő meghatározáshoz, hogy az ajánlatkérő ennek tényét már az eljárást megindító felhívásban jelezze a gazdasági szereplők számára. Ezen felül elengedhetetlen, hogy az ajánlatkérő által – a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilváníthatósága érdekében – meghatározott feltételnek mindenképpen a Kbt. 53. § (1) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkező, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli eseménynek kell lennie.

A feltételként meghatározott jövőbeli eseményre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell határozni az eljárást megindító felhívásban. Az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső oknak azok az esetek minősülnek, amelyekre az ajánlatkérő nem képes hatást gyakorolni. Ilyen lehet például, ha az ajánlatkérő nem kap meg valamilyen engedélyt, vagy jóváhagyást. 

Az állásfoglalás kérésben foglaltak szerint a feltételes közbeszerzésként indítandó közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatásmegrendelés teljesítése akkor valósulhat meg, ha az ajánlatkérő az ennek ellátásához szükséges vagyontárgyakat átadja a nyertes ajánlattevő részére. Ezen vagyontárgyak azonban még nem állnak az ajánlatkérő rendelkezésére, mert azok jelenleg az ajánlatkérő tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonát képezik. A vagyon átadásának rendezése folyamatban van, ami egy több hónapos cégbírósági, változásbejegyzési folyamat.

A Közbeszerzési Hatóság részére nem áll rendelkezésre információ arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnek – tekintettel arra, hogy a vagyontárgyak tulajdonjogát birtokló gazdasági társaság az ajánlatkérő tulajdonában áll – milyen befolyása, ráhatása van a gazdasági társaság tevékenységére, döntéseire, így tehát például arra a szándékra – valamint annak megvalósítására – vonatkozóan, hogy valamennyi szükséges vagyontárggyal az ajánlatkérő rendelkezhessen. A releváns információkat és körülményeket figyelembe véve ebben az ajánlatkérőnek szükséges döntést hoznia. 

További problémát okozhat – az állásfoglalás kérésben leírt esetben – a Kbt. 53. § (5) bekezdésének jogszerű alkalmazhatósága szempontjából a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az is, hogy „a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog megszerzése”, mint feltétel, túl általános megfogalmazás, hiszen a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog megszerzését meghiúsíthatja például az is, ha végül – adott esetben az ajánlatkérő gazdasági társaságra gyakorolt hatása miatt, vagy bármilyen egyéb okból – nem kerül sor a vagyontárgyak átadására, de a feltétel megvalósulását ugyanúgy megakadályozhatja adott esetben a cégbíróság döntése is, annak indokaitól függetlenül.

A fentiekre figyelemmel – a Kbt. 53. § (5) bekezdésében szereplő további kritériumok megvalósítása mellett – javasolt a jogszabályhelyre alapított feltételes közbeszerzésnél egy olyan konkrétan meghatározott feltételt előírnia az ajánlatkérőnek, amely minden kétséget kizáróan – egy adott esetben későbbiekben felmerülő vitás helyzet esetén is bizonyíthatóan, alátámasztottan – az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül esik.
 

6. Az írásbeli összegezésben a szerződéskötési moratórium lejártának időpontjaként, amennyiben az utolsó napja munkaszüneti napra esne, az ajánlatkérőnek az ezt követő napot kell megadnia? Jogsértőnek minősül az írásbeli összegezés, ha a moratórium lejártánál a 10. napként - mint a moratórium utolsó napja - munkaszüneti nap szerepel, azonban az ajánlatkérő a szerződést nem köti meg a moratórium lejártáig?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a szerződéskötési moratórium lejártának napja nem munkanapra esik, akkor a szerződéskötési moratórium utolsó napja az ezt követő első munkanap. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés ezen utolsó napot követően írható alá.

A Kbt. 131. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha a Kbt. másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.

A Kbt. 48. § (3) bekezdése szerint, ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. A Kbt. 48. § (5) bekezdése szerint a Kbt. 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat az ajánlati kötöttség és a Kbt. 131. § (6) bekezdése szerinti időtartam számítása során is alkalmazni kell. 

A Kbt. 131. § (6) bekezdésében meghatározott határidő nem a szerződés megkötésének a határidejét, hanem éppen ellenkezőleg, a szerződés megkötése tilalmának a határidejét jelöli ki. Ennek megfelelően a Kbt. 131. § (6) bekezdése szerinti határidőnek az utolsó napja kizárólag munkanapra eshet, és a szerződés legkorábban az ezt követő napon köthető meg. Ugyanakkor az érdemi jogsértés nem azáltal valósulhat meg, hogy az ajánlatkérő tévesen tünteti fel a szerződéskötési moratórium időtartamát az összegezésben, hanem azáltal, ha ténylegesen a moratórium alatt köti meg a szerződést (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.35/6/2015. sz. határozatát, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.094/2015/3. sz. ítéletét és a Kúria Kfv.III.37.782/2014/5. sz. ítéletét.)
 

7. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót (a továbbiakban: FAKSZ) terheli-e iratmegőrzési kötelezettség az általa felügyelt eljárások anyagai kapcsán?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a FAKSZ-ot az általa felügyelt közbeszerzési eljárások vonatkozásában keletkezett dokumentációval összefüggésben sem a Kbt., sem a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban a 7. kérdés alkalmazásában: Korm. rendelet) rendelkezései alapján nem terheli iratmegőrzési kötelezettség.

A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább ezen időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – megőrzi.

A Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése értelmében a FAKSZ ellátja az eljárás alapjául szolgáló iratok személyes ellenőrzését, és felelősséget vállal az eljárás – kizárólag közbeszerzési jogi szempontú – szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért, továbbá papír alapon lefolytatott eljárás esetén aláírásával igazolja a közbeszerzési eljárásban történő személyes részvételét.

Fenti rendelkezésekre tekintettel a FAKSZ-ot a tevékenysége körében keletkezett iratanyagokkal összefüggésben az eljárás alapjául szolgáló iratok személyes ellenőrzésén, az EKR-ben keletkező dokumentumok elektronikus jóváhagyásán, illetve a papír alapon lefolytatott eljárások esetében azok aláírással és pecséttel történő ellátásán túl nem terheli iratmegőrzési kötelezettség. E tekintetben az ajánlatkérő feladat és felelősségi körébe tartozik az iratok meghatározott időtartamra történő megőrzése a Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján.
 

8. Egy 2005-ben indult közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása vált esedékessé. A KBEJ/KBA menüpontban a megadott felhasználónevek alkalmazásával az EHR rendszerben a tárgyi közbeszerzéshez tartozó előzményhirdetményt egyik felhasználónévvel sem lehetett megtalálni, így nem lehet csatolni a megelőző hirdetményhez a szerződésmódosításról szóló tájékoztatót. Egyéb esetben (eljárásfüggetlen hirdetményként) az EHR rendszer nem kínálja fel a szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetmény formanyomtatványát. Milyen hatóság, mely szervezeti egység részére kell megküldeni a kérelmet és a feladandó hirdetményt? Milyen kommunikációs formában, pontosan milyen elérhetőségre kell megküldeni a kérelmet és a feladandó hirdetményt, illetve egyéb dokumentumokat? Melyik formanyomtatvány használandó a kérelem kitöltéséhez? Melyik formanyomtatvány használandó a szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetmény kitöltéséhez? Az ellenőrzési díj melyik hatóság részére kerüljön kifizetésre, milyen módon és milyen számlaszámra? Mi az ellenőrzési díj összege megállapításának pontos módja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kérésben ismertetett helyzettel összefüggésben a szerződésmódosításról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladása során az alább részletezett eljárási szabályok alapulvételével kell eljárni.
A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. szerződésmódosításnak a közbeszerzési szerződés tartalmi módosítását tekinti, azaz a szerződés alanyainak megváltozása fő szabály szerint nem tartozik a szerződésmódosítás körébe, csak abban az esetben, amennyiben az alanyváltozással a szerződés egyéb tartalmi elemeinek a megváltozása is megvalósul.

Ez utóbbi esetben, az állásfoglalás kérésben bemutatott helyzettel összefüggésben az alábbi megállapítások figyelembevételével kell eljárni.

Tekintettel arra, hogy a tárgyi eljárás 2005. évben indult, a szerződésmódosításról szóló hirdetmény feladására vonatkozó eljárási szabályok tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: régi Kbt.), továbbá a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004 (III.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban a 8. kérdés alkalmazásában: Korm. rendelet) vonatkozó rendelkezései lesznek megfelelően irányadók.

A régi Kbt. 35. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját kell érteni.

Tekintettel arra, hogy a vizsgált esetben a részvételi felhívás feladására 2005. január 11. napján került sor, a Közbeszerzési Hatóság a vonatkozó jogszabályok vizsgálata során a 2005. januári időállapotot vette figyelembe.

A bemutatott esetben a szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetményt a Közbeszerzési Hatóság Hirdetménykezelési és Statisztikai Főosztálya részére szükséges megküldeni az EHR rendszeren keresztül. Ahhoz, hogy az EHR rendszerben a megfelelő hirdetményminta kiválasztásra kerüljön, a KBA rendszerben egy új eljárás létrehozása szükséges, melynek során lehetőség van az előzményadatok feltöltésére is az eljárás megindítására vonatkozó releváns adatok megadásával (pl. eljárás megindulásának dátuma). Az így létrejött KBE-számhoz kapcsoltan már lehetőség lesz az EHR rendszerben a megfelelő hirdetményminta kiválasztására.

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 38. § (3) bekezdésében foglalt visszaható hatályú rendelkezése alapján, a bemutatott esetre vonatkozóan az e rendelet 7. melléklete szerinti ’Tájékoztató a szerződés módosításáról’ hirdetményminta alkalmazandó. 

A hirdetményminta kiválasztása során a hirdetmény felvezető, de közzétételre nem kerülő részeként jelenik meg egyben a kérelem is, így – a kérelem, illetve a hirdetmény kitöltését követően – a hirdetménynek a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldésével egyidőben a kérelem is megküldésre kerül az illetékes szervezeti egység felé. A hirdetmény feladásán túl egyéb dokumentum megküldése nem szükséges. Javasolt a kérelem ’Egyéb közlemény’ rovatában az eljárás megindulása pontos dátumának feltüntetése.

A régi Kbt. 307. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül kell feladnia. A hirdetmény ellenőrzése a régi Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján kötelező.

A Korm. rendelet 7. §-a alapján a 6. § (1) bekezdése szerinti hirdetmények ellenőrzéséért, valamint az Értesítőben történő közzétételéért szerkesztési díjat kell fizetni. A szerkesztési díj mértéke nyolcezer forint kéziratoldalanként. A díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza. Egy kéziratoldalnak az ezerötszáz leütést tartalmazó lap minősül.

Az ellenőrzési díj pontos összege a feladott hirdetmény terjedelmétől függően kerülhet megállapításra, a díj mértékét a fenti rendelkezést alapul véve a Közbeszerzési Hatóság állapítja meg. A Hatóság által kiszámított díj mértéke az elsőként kiküldött hiánypótló levélben kerül közlésre.

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 13. § (3) bekezdése alapján az ellenőrzési díjat a Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kell befizetni.
 

9. Amennyiben egy beruházásban el kell hagyni a beton térburkolati elemekkel burkolt területek egy részét, és helyette aszfaltút építendő, az pótmunkaként kezelhető, vagy új beszerzési igénynek minősül? Ez utóbbi esetben a Kbt. 98. § (4) bekezdés b) pontja szerinti jogcímen alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kérésben bemutatott esetben elsősorban a szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések vizsgálandók. A Kbt. 98. § (4) bekezdés b) pontja szerint lefolytatható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a bemutatott esetben jogszerűen nem alkalmazható.

A Kbt. 98. § (4) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.

A Kbt. 98. § (4) bekezdés b) pontja esetén egy korábban beszerzett áru (dolog) részbeni kicserélése vagy bővítése a beszerzési igény, mely esetben műszaki-technikai okok vagy következmények teszik szükségessé az azonos szerződő féllel történő teljesítést.

A hivatkozott eljárásfajta alkalmazása csak árubeszerzés esetén, és abban az esetben indokolt, amennyiben

-    szükséges a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése; és 

-    a korábbi nyertes ajánlattevő mással történő helyettesítése azt eredményezné, hogy 

-    műszaki, technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene az ajánlatkérőnek beszereznie, vagy azok aránytalan műszaki, technikai nehézséget eredményeznének a működtetésben és a fenntartásban; továbbá 

-    a korábbi nyertes ajánlattevővel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás(ok)ban megkötött szerződések együttes időtartama nem haladhatja meg a három évet.

Az ajánlatkérőnek e jogalap alkalmazása esetén azokat a műszaki-technikai sajátosságokat kell igazolnia, melyek alapján megállapítható, hogy – a korábbi nyertes ajánlattevő megtartása mellett – a korábban beszerzett és jelenleg bővíteni, kicserélni kívánt dolog és a beszerzendő új eszközök kompatibilitása elengedhetetlen az adott tevékenység végrehajtása céljából, mely követelmény a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a bemutatott esetben nem teljesül. Jelen esetben az útburkolat formájának megváltoztatása (a beton térburkolat helyett aszfalt) nem árubeszerzés, hanem építési beruházás, tekintettel arra, hogy építési tevékenység megrendeléséről van szó (útépítés).

A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában rögzítette, hogy a Kbt. kógens szabályozása szerint az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásaikat főszabályként a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatniuk. A kivételesként alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem választható szabadon az ajánlatkérők részéről, kizárólag a Kbt.-ben tételesen meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható. Erre tekintettel az ajánlatkérőknek különös gondossággal kell megítélniük, hogy valamennyi törvényi alkalmazási feltétel fennáll-e, az ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen választotta az adott hirdetmény nélküli eljárásfajtát. Az ajánlatkérő által választott jogalap valamennyi feltételének teljesülnie kell a beszerzés egésze vonatkozásában, egyetlen feltétel fennállásának hiánya már nem teszi jogszerűen alkalmazhatóvá a megjelölt jogalapot.

Az állásfoglalás kérés szerinti esetre vonatkozóan a szerződésmódosításra irányadó rendelkezések vizsgálata javasolt. A közbeszerzési szerződés módosítása akkor tekinthető jogszerűnek, ha teljeskörűen megfelel a Kbt. 141. § (2)-(3), (4) vagy (6) bekezdésében foglalt valamely kógens rendelkezésnek. A szerződésmódosítás megfelelő jogalapja tekintetében, az egyedi esetre vonatkozó releváns információk birtokában, és az adott esetre vonatkozó körülmények teljeskörű vizsgálatát követően az ajánlatkérőnek kell döntést hoznia.

A pótmunka megítélésénél figyelembe kell venni továbbá a Ptk. 6:244. § (2) bekezdésében foglalt egyéb feltételek teljesülését is, mely szerint a pótmunka megrendelésének utólagosnak és szükségesnek kell lennie.