A Közbeszerzési Hatóság válasza
Tekintettel az EEKD benyújtásának céljára, valamint az EEKD által előzetesen igazolni kívánt információk jellegére, amennyiben az EKR-ben ajánlatot benyújtó ajánlattevő – és ennek részeként tehát azon ajánlattevő, amelyre vonatkozóan benyújtásra került az EEKD – minden kétséget kizáróan beazonosítható, és az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban nem került kifejezetten előírásra a gazdasági szereplő EU adószámának, a képviselő születési idejének és helyének, valamint az „Amennyiben szükséges, részletezze a képviseletre vonatkozó információkat (a képviselet formája, köre, célja stb.)” felvezetésű rovatnak – tehát az Adatoknak – az ajánlattevő általi megadásának/kitöltésének kötelezettsége, abban az esetben – figyelemmel az Adatokat tartalmazó, nyilvános adatbázisokat érintő, ajánlatkérőt terhelő ellenőrzési kötelezettségre, valamint tekintettel arra is, hogy sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban a 2. kérdés alkalmazásában: Korm. rendelet) vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak az EEKD II. részének kitöltésére irányuló konkrét előírásokat – a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő részéről nem kötelező hiánypótlási felhívás kibocsátása.
Ha az említett adatok megadását az ajánlatkérő előírta, ugyanakkor az azok hiánya miatti hiánypótlást az ajánlattevő nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, abban az esetben kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során. A Közbeszerzési Hatóság ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet, hogy kizárólag az Adatok hiányára alapítva – tehát amennyiben az EEKD minden más tekintetben a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került kitöltésre és benyújtásra, valamint az ajánlat egyebekben mindenben megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetőleg a jogszabályokban foglaltaknak – nem nyilvánítható az ajánlat érvénytelenné.
Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 6. § (1) bekezdése alapján az EKR használatához a rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet.
Az EKR rendelet 6. § (9) bekezdése szerint a regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.
A https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas linken elérhető weboldalon (a továbbiakban: Weboldal) az EKR Felhasználói kézikönyv v5 II. (a továbbiakban: Kézikönyv) az alábbiak szerint rendelkezik:
„[…] A „Szervezet regisztrációra” kattintva megjelenik a regisztrációs űrlap. A felületen meg kell adnia a szervezet főbb és egyéb adatait, székhely adatokat, levelezési címet és kapcsolati információkat. Valamint nyilatkoznia kell, hogy Ön jogosult a regisztrálni kívánt szervezet képviseletére.
Regisztrálható szervezettípusok (egyszerre több is kiválasztható):
• Gazdasági szereplő
• Ajánlatkérő
• Lebonyolító (tanácsadó) […]”
„[…] 4.3.1. Szervezeti szuper user
A felhasználó Szervezeti tagsággal rendelkezik. A szervezeti szuper user szerepkört a szervezetet regisztráló felhasználó automatikusan megkapja. Szervezeti szuper userként a felhasználó jogosult a szervezet adatainak módosítására, ajánlatkérő szervezettípus esetén adatmódosítási kérelem létrehozására, a szervezethez tartozó felhasználók jogosultságának karbantartására szervezet, eljárás és ajánlat szinten és a szervezet közbeszerzési terveinek szerkesztésére, új közbeszerzési terv készítésére, meglévő módosítására, publikálására.[…]”
A Kézikönyv részletesen jelöli továbbá, hogy a szervezet regisztrációs űrlapon mely mezők kitöltése kötelező, vagy opcionális. Így például, az EU Adószámra vonatkozó leírás szerint EU tagállam székhelyű szervezetek esetén kötelező ezen mező kitöltése a szervezet regisztrációja során. Tekintettel arra, hogy az EKR-ben nem kizárólag EU tagállam székhelyű szervezetek regisztrálhatnak, illetőleg arra, hogy nem köteles valamennyi EU tagállam székhelyű szervezet EU adószámot igényelni, vélhetően ezért nem került ezen „HÉA Európai Uniós adószám” megnevezésű mező technikai értelemben olyan kötelezően kitöltendő mezőként meghatározásra a szervezet regisztrációja során az EKR által, melynek kitöltése nélkül az EKR „hibajelzést jelölve” nem engedi az adott szervezet EKR-ben történő tényleges regisztrálásának megvalósítását.
A Weboldalon található, EKR Felhasználói kézikönyv II. v56 ajánlattevő szervezetek számára megnevezésű dokumentum tartalmazza továbbá, hogy az ajánlatot csak a gazdasági szereplők adatainak rögzítését követően lehet szerkeszteni. A „Mutat/elrejt” funkciógombra kattintva lehet megadni az ajánlattevő gazdasági szereplő adatait, valamint a gazdasági szereplő képviselőire vonatkozó információkat. Az ajánlat ügyletet létrehozó gazdasági szereplő adatait a rendszer automatikusan betölti, kivéve a kapcsolattartó és a képviselő személyére vonatkozó adatokat. A gazdasági szereplő szervezet regisztrációjakor megadott adatokkal automatikusan kitölti a rendszer a mezőket. Amennyiben ezekben az adatokban szükséges módosítani, akkor első lépésként a szervezeti super user jogosultsággal rendelkező felhasználónak, a Szervezet/Szervezet karbantartás menüpont alatt kell a megfelelő adatokat rögzíteni és menteni. Ezt követően az ajánlatban a gazdasági szereplő neve mellett a Frissít funkciógombot kell megnyomni, és az ajánlattevőt újra hozzá kell adni az ajánlathoz, ekkor tudja ugyanis a rendszer az új adatokkal frissíteni a gazdasági szereplő adatait.
Fentiekből adódóan látható, hogy az EKR-ben az EU adószámot a szervezet regisztrációjakor lehetséges megadni, illetőleg később a Szervezet/Szervezet karbantartás menüpont alatt van lehetőség azt kiegészíteni/módosítani, a képviselő személyére vonatkozó adatokat pedig az ajánlat benyújtásakor szükséges manuálisan kitölteni.
Megállapítható továbbá, hogy – az EKR rendelet erejénél fogva – az EKR-ben egy szervezet regisztrálását csak az arra jogosult személy végezheti el. Ezt erősíti a Kézikönyvben szereplő azon információ is, hogy egy szervezet regisztrálása során a szervezetet regisztrálónak nyilatkoznia kell, hogy jogosult a regisztrálni kívánt szervezet képviseletére. Elsődlegesen tehát a szervezeti szuper user - vagy a szükséges szerepkörrel, illetőleg jogosultsággal általa felruházott egyéb felhasználó - lesz jogosult az EKR-en keresztül adott esetben ajánlatot benyújtani, nyilatkozatokat tenni. Ezzel összhangban a Kbt. 41/A. § (4) bekezdése is úgy fogalmaz, hogy az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Az EKR rendelet 11. § (7) bekezdése szerint, ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosít, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával köteles létrehozni.
A Kbt. 67. § (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát benyújtani.
A Kbt. 67. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az EEKD-ban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat - ha a Kbt. végrehajtási rendelete azt nem határozza meg - tartalmazza annak megjelölését, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához adott esetben szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot.
A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik – ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a Korm. rendelet II. Fejezetének megfelelően, az EEKD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 63. § (1) bekezdésének hatálya alá, és emellett megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek.
A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – kivéve, ha a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján az adott eljárásban az EEKD nem alkalmazandó – köteles a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani az adott eljáráshoz tartozó EEKD mintáját.
A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlatával együtt benyújtja a 4-7. §-nak megfelelően, valamint az ajánlatkérő által a 2. § alapján kért módon kitöltött formanyomtatványt.
A Korm. rendelet EEKD-ra vonatkozó II. fejezetéből megállapítható, hogy nem tartalmaz kifejezett előírást az EEKD II. részének kitöltésére vonatkozóan.
A Kbt. 71. § tartalmazza a hiánypótlással összefüggő szabályokat, rendelkezéseket.
Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
Ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.
Az ajánlatkérő formai hiányosság esetén is köteles hiánypótlást elrendelni, tekintettel arra, hogy a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, továbbá, hogy az érvénytelenség minél kevesebb ajánlatot/részvételi jelentkezést érintsen és a közbeszerzési eljárások – hiányosan, vagy nem megfelelően benyújtott ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre visszavezethető – eredménytelensége minél kevesebb számban forduljon elő.
Formai követelmények tekintetében fontos különbséget tenni a jogszabály(ok) által előírt, illetőleg az ajánlatkérő által meghatározott formai kritériumok között, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.
Formai követelmény(ek) hiányára való tekintettel tehát csak abban az esetben lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot/részvételi jelentkezést, ha az a jogszabály(ok) által előírt formai előírások hiányosságában szenved.
Amennyiben az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten előírásra került az Adatok - tehát a gazdasági szereplő EU adószámának, a képviselő születési idejének és helyének, valamint az „Amennyiben szükséges, részletezze a képviseletre vonatkozó információkat (a képviselet formája, köre, célja stb.)” felvezetésű rovatnak az - ajánlattevő általi megadásának/kitöltésének kötelezettsége, abban az esetben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint kötelező hiánypótlási felhívás kibocsátása az ajánlatkérő által. A Közbeszerzési Hatóság ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet, hogy – tekintettel arra, hogy ebben az esetben az ajánlatkérő által előírt formai követelményről lenne szó, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Kbt. 41/A. § (4) bekezdését is figyelembe véve – amennyiben az ajánlattevő által nem kerülne sor az Adatok hiánypótlás keretében történő pótlására, ezen ajánlattevő ajánlatát erre hivatkozással nem lehetne érvénytelenné nyilvánítani.
Amennyiben az Adatokra vonatkozóan nem került előírásra kitöltési/megadási kötelezettség az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban, abban az esetben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem kötelező hiánypótlási felhívás kibocsátása.