2021. III. évfolyam 3. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 3. szám 19-24.oldal

D.513/16/2020. számú határozat

A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismételten a hiánypótlás jogintézményével kapcsolatos eseti döntések kerülnek ismertetésre.

Az ajánlatok bírálata során az ajánlatokban található hiány, hiányosság, vagy nem egyértelműség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-át köteles alkalmazni, melynek célja a hiánypótlással vagy felvilágosítással az ajánlati hiba orvoslása, ezáltal a széleskörű verseny biztosítása érdekében minél több érvényes ajánlat elérése. A hiánypótlás és felvilágosítás során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a Kbt. a 71. § (6)-(9) bekezdéseiben a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadását korlátozza, amely esetekben az ajánlat hibája hiánypótlással vagy felvilágosítással nem orvosolható. 1

A jelen számban ismertetett, az utóbbi időben született Döntőbizottsági határozatok az ajánlatkérő hiánypótlási, illetve felvilágosítás kérési kötelezettségével az alkalmasság igazolásához megajánlott szakemberrel, valamint a hiányosan benyújtott árazott költségvetéssel összefüggésben foglalkoznak az átalánydíjas, és nem átalánydíjas szerződések tekintetében. 

A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az ajánlatkérő a bírálat során nem járt el kellő gondossággal, nem vizsgálta megfelelően a megajánlott szakember alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelőségét, és a nyertes ajánlattevővel nem a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételeknek megfelelően kötötte meg a szerződést. 

Az ajánlatkérőnek a bírálat során az ajánlat elbírálásakor – a közbeszerzési dokumentáció előírásainak való nem megfelelőség miatt – hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést kellett volna alkalmaznia, amelyre a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint az átalánydíjas szerződésre tekintettel az árazott költségvetés tekintetében lehetőség volt.


Tényállás

Az ajánlatkérő (önkormányzat) 2019. október 8-án a Kbt. Harmadik Rész 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított sólya építés építési beruházás tárgyában. 

Az ajánlattételi felhívás tartalmazta a közbeszerzés mennyiségét.

Az ajánlattételi felhívás szerint az ajánlatok értékelési szempontja a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerint a legjobb ár-érték arány. Ezen belül az 1. értékelési ár részszempont az összesített nettó ajánlati ár (nettó HUF) 70-es súlyszámmal, a 2. értékelési minőségi részszempont a teljesítésbe bevont szakember többlet szakmai tapasztalata az M.1. pontban bemutatott felelős műszaki vezető pozícióban alkalmazni kívánt szakember esetében (egész hónapokban, min. 0 hó, max. 36 hó) 12-es súlyszámmal, a 3. értékelési minőségi részszempont a többlet jótállási idő vállalása (egész hónapokban, min. 0 hónap, max. 24 hónap) 6-os súlyszámmal, a 4. értékelési minőségi részszempont a garanciális meghibásodások javításának megkezdési határideje (min. 1, max. 10 munkanap) 12-es súlyszámmal.

Az ajánlattételi felhívás szerint a közbeszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos.
Az ajánlattételi felhívás III.1.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolási módjainak felsorolása között az ajánlatkérő az alábbiakat is rögzítette:

„Az alábbi dokumentumok becsatolása szükséges:

M.1. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésének b) pontja igazolására ajánlattevőnek csatolnia kell nyilatkozatát azon szakemberről, akit be kíván vonni a teljesítésbe.

A nyilatkozatnak tartalmazni kell az alábbiakat: a szakember neve, annak a pozíciónak a megjelölése, amely pozícióba a szakembert bevonni kívánja, ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a megajánlott szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződéskötésig rendelkezni fog, vagy adott esetben azzal már rendelkezik valamint azzal a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog. A fenti nyilatkozathoz csatolni kell továbbá – amennyiben jogosultsággal az ajánlattétel időpontjában még nem rendelkezik, a szakember esetében a végzettséget igazoló okirat(ok) másolatát, valamint a szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát. Az önéletrajznak tartalmaznia kell az adott szakember gyakorlata megítélése szempontjából lényeges adatokat, így különösen a betöltött munkakör ismertetését, az adott szakember által a hivatkozott munkakörben ellátott feladat, tevékenység ismertetését, a tevékenység kezdő és befejező idejét (év, hónap), valamint az ajánlattétel időpontjában annak a személynek/szervezetnek a megjelölését, akivel/amellyel az adott szakember munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. Ajánlatkérő a gyakorlati idő meglétét az önéletrajz alapján ellenőrzi. Az időben párhuzamos gyakorlati idők csak egyszer számítanak bele az adott szakember gyakorlati idejébe.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell továbbá az adott szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatát, melyben nyilatkozik, hogy tárgyi közbeszerzési eljárásban az alkalmasság minimumkövetelménye(i) szerinti adott (konkrétan megjelölt) pozícióban a szerződés teljesítése alatt rendelkezésre fog állni.”

„Amennyiben a bemutatott szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig nem rendelkezik, a kamarai regisztráció elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépésnek minősül a Kbt. 131. § (4) bekezdés alapján, melynek következtében a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval köt szerződést ajánlatkérő.”

„Ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített, az M.1. és M.2. pont előírásainak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum elérhetőségének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő az M.1. és M.2. pontban meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.”

Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III.1.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeiként az alábbiakat határozta meg:

„Ajánlattevő, közös ajánlattevő alkalmatlan, ha nem rendelkezik: 

M.1. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel legalább 1 fő, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. Korm. rendelet szerinti MV-VZ (Vízgazdálkodási építmények szakterület) kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel, vagy azzal egyenértékű végzettséggel és szakmai tapasztalattal.

Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 30. § (4) bek. alapján, hogy a minősített ajánlattevők jegyzéke tekintetében meghatározottakhoz képest szigorúbban állapítja meg az ajánlattevők műszaki és szakmai alkalmassági feltételeit, azok igazolását, az ajánlattételi felhívás III.1.3) pontjaiban foglaltak szerint.”

Az ajánlattételi felhívás További információként az alábbiakat is előírta:

„Ajánlattevő ajánlatában köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt felelős műszaki vezető szakember, az alkalmassági követelmények körében előírtak szerinti kamarai jogosultsággal a szerződéskötés időpontjára, valamint a szerződés teljesítésének időtartama alatt a kamarai nyilvántartásba vétellel rendelkezni fog. Továbbá ajánlattevő köteles nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy tudomásul veszi, amennyiben a szerződéskötés időpontjáig a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember az előírt kamarai jogosultsággal nem rendelkezik, az ajánlatkérő a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján úgy tekinti, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződéstől visszalépett, és a szerződést a második legkedvezőbb ajánlatott tett ajánlattevővel köti meg, amennyiben őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.”

Az ajánlattételi felhíváshoz tartozó közbeszerzési dokumentumok között az ajánlatkérő csatolta az árazatlan költségvetéseket. 

Az ajánlatkérő a „Közbeszerzési Dokumentumok”-ban rögzítette az ajánlatok kötelező formai és tartalmi követelményeit, melyen belül meghatározta: 

- „Az ajánlatkérő rendelkezésre bocsátja az árazatlan költségvetést, amely az Ajánlattevő részére irányadó tételeket tartalmazza. Az árazatlan költségvetés tartalmazza a munkanem összesítőt, valamint a munkanemenként tagolt tételes elszámolást. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az árazott költségvetést. Az elektronikusan, pdf formátumban benyújtott ajánlatba cégszerűen aláírva (valamint szerkeszthető excel formátumban is) csatolni kell a közbeszerzési dokumentumok mellékleteként kiadott költségvetést árazva. Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az árazott költségvetés a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti részletes árajánlatnak (szakmai ajánlatnak) minősül.”

- „Ajánlattevő a munkára vonatkozó árajánlatát beárazott költségvetés összegzésével kialakított, egyösszegű nettó átalányáron köteles megtenni. Az egyösszegű átalányár magában foglalja mindazon munkákat és azok költségeit, amelyek az ajánlattételi dokumentációban rögzítetteknek megfelelően a beruházás műszaki terveiben, műszaki specifikációiban és az egyéb dokumentumokban megfogalmazottak szerint a beruházás megvalósításához, a használatba adáshoz szükséges, hatóság, és kezelők által előírt feltételek teljesítéséhez, rendeltetésszerű használatához és a szerződésben megfogalmazott feltételek teljesedésbe menéséhez szükséges.”

- „A költségvetési kiírás kitöltése: Ajánlattevőnek a költségvetési kiírásban mennyiséggel ellátott minden tételhez meg kell adnia egységárat vagy árat.”

Az ajánlattételi határidőre 1 ajánlat érkezett, amelyet a jelen ismertetés szerint Sz Kft. tett (a továbbiakban: ajánlattevő).

Az ajánlattevő az ajánlata nyilatkozatokra vonatkozó részében nyilatkozott az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelésről, amely szerint „az ajánlattételi felhívásban előírt műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek társaságunk teljes mértékben megfelel, az előírt alkalmassági minimumkövetelmények teljesülnek.”

Az ajánlattevő nyilatkozott a 2. számú értékelési részszempont vonatkozásában, amely szerint a szakember, akit a 2. számú részszempont keretében be kíván vonni H.J., aki esetében az FMV jogosultság megszerzésének dátumát megadta.

Az ajánlattevő csatolta H.J. szakember rendelkezésre állási nyilatkozatát, amely szerint az ajánlattevő nyertessége esetén a teljesítésben MV-VZ (Vízgazdálkodási építmények szakterület) kategóriájú felelős műszaki vezetői pozícióban a teljesítés teljes időtartama alatt rendelkezésre fog állni.

Az ajánlattevő nyilatkozott a kamarai nyilvántartásban való szereplésről, amely szerint az igénybe venni kívánt – a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti – MV-VZ kamarai jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető a szerződéskötés időpontjára, valamint a szerződés teljesítésének időtartama alatt a kamarai nyilvántartásba vétellel rendelkezni fog.

Az ajánlattevő nyilatkozott az M.1. alkalmassági követelmény vonatkozásában, amely szerint a szerződés teljesítéséhez H.J. szakembert kívánja igénybe venni MV-VZ (Vízgazdálkodási építmények szakterület) kategóriájú felelős műszaki vezetőként. Továbbá nyilatkozott, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti MV-VZ (vagy azzal egyenértékű) felelős műszaki vezető a kamarai nyilvántartásba vétellel már rendelkezik, kamarai nyilvántartási számát közölte; a nyilvántartó kamarát megjelölte; valamint megadta a kamarai jogosult elérésének elektronikus útvonalát.

Az ajánlattevő az ajánlatában csatolta H.J. szakember szakmai önéletrajzát, amelyben betölteni kívánt pozícióként az „MV-VZ (Vízgazdálkodási építmények szakterület) kategóriájú felelős műszaki vezető” került megjelölésre, képzettségként megnevezte azt a szakközépiskolát, melyen megszerzett érettségit és területi vízgazdálkodási technikus végzettséget jelölte meg. Csatolta a technikusi végzettséget igazoló bizonyítványt.

Az ajánlattevő csatolta H.J. felelős műszaki vezetői nyilvántartásba vételének határozatát. A határozat szerint a kamara H.J. szakembert „vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények építés-szerelési munkái a rendelet II. rész 2.2. a) pontja szerinti korlátozásokkal szakterület ”B” középfokú kategóriába felelős műszaki vezetőként a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe bejegyzi.”

Az ajánlattevő csatolta az árazott excel költségvetés dokumentumokat, amelynek Vízjogi üzemeltetési terv készítése megnevezésű 14. és 20. tételeiben szereplő anyag és díj nem tartalmazott kitöltött egységárat.

Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést elkészítette és megküldte meg az ajánlattevő részére. Az összegezés szerint az ajánlattevő lett az eljárás nyertes ajánlattevője. 

Az ajánlatkérő az ajánlattevővel a vállalkozási szerződést megkötötte 30.964.540.-Ft+ÁFA vállalkozói díjon.

A vállalkozási szerződésben az ajánlattevő kijelentette és vállalta, „hogy 2. számú értékelési résszempontra megajánlott szakember a szerződés teljesítésében MV-VZ pozícióban személyesen részt vesz, a szerződés teljes tartalma alatt a kamarai nyilvántartásba vétellel rendelkezni fog”.

A hivatalbóli kezdeményezés

Az 1. kérelmi elem tekintetében a hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2), valamint 71. § (1) bekezdését, mert H.J. szakember a területi vízgazdálkodási technikusi végzettséggel nem kerülhetett volna bejegyzésre az MV-VZ szakterületre az M.1. alkalmassági minimumkövetelmény körében. 

A 2. kérelmi elem tekintetében a hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 131. § (1) bekezdését, amikor úgy kötött szerződést az eljárás ajánlattevőjével, hogy az ajánlattevő által bemutatott szakember vonatkozásában nem vizsgálta azt, hogy a megajánlott szakember (H.J.) a szerződés teljesítése során rendelkezik-e MV-VZ jogosultsággal.

A 3. kérelmi elem tekintetében a hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2), valamint 71. § (1) bekezdését, mert nem végezte el a Kbt. 71. § szerinti bírálati cselekményeket, a 0-s költségvetési tételek pótlására nem küldött hiánypótlási felhívást az ajánlattevő részére.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának a megállapítását.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. és 3. elemei körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését.

A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. eleme körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 131. § (1) bekezdését.

A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500.000.-Ft bírságot szabott ki.

A határozat indokolása az alábbiakat tartalmazta:

Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerinti nyílt eljárását 2019. október 8-án indította meg, ezért a Döntőbizottság a Kbt. ezen a napon hatályos rendelkezéseit vette figyelembe a kezdeményezés vizsgálatánál.

A Döntőbizottság az 1. kezdeményezési elem körében az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő tekintetében az ajánlat bírálatát nem megfelelően végezte el. 

A Kbt. 69. § (1) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségeként írja elő, hogy köteles megvizsgálni az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatokat a tekintetben, hogy azok megfelelnek-e az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentumokban közölt előírásainak és a jogszabályokban rögzített feltételeknek. 

A Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a bírálat során az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. 

A Kbt. 71. §-a a bírálat során az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi a hiánypótlás és a felvilágosítás kérés alkalmazását a törvényi feltételek fennállása esetében. 

Az ajánlatkérő a bírálati kötelezettségének megfelelő teljesítésével juthat el arra a megállapításra a közbeszerzési eljárásában, hogy a beszerzési igényét teljesíteni képes, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt választja ki a közbeszerzés megvalósítására.

A konkrét esetben szükséges vizsgálni, hogy az ajánlattételi felhívás III.1.3) M.1. pontjában az ajánlatkérő pontosan milyen feltételt határozott meg az alkalmasság minimumkövetelményeként.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) szabályozza az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységeket. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet a felelős műszaki vezetők tekintetében az 1. számú melléklet VI. szakmai fejezetének 3. részében meghatározza a sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterületeit, amelynek 10. és 11. pontjában rögzíti a Vízgazdálkodási építmények szakterület szerinti kategóriákat MV-VZ szakterületre vonatkoztatva.

A jogszabályi rendelkezések alapján az MZ-VZ szakterületen belül, annak halmazán belüli részhalmazaként került meghatározásra az MZ-VZ-R szakterület. Az MZ-VZ felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember elvégezheti az MZ-VZ-R szakterület feladatait, azonban fordítva ez nem igaz, az MZ-VZ-R felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember csak részben végezheti az MZ-VZ szakterület feladatait. 

A két szakterület nem egyenértékű, a szakterületi feladatok csak egyirányban átjárhatók, a nagyobb halmazra feljogosított szakember teljeskörűen végezheti a részhalmaz feladatait, fordítva ez csak részben igaz.

A Döntőbizottság vizsgálta, hogy az ajánlattevő által ajánlott H. J. szakember pontosan milyen végzettséggel, jogosultsággal rendelkezik.

Az ajánlattevő csatolta H.J. szakember felelős műszaki vezetői nyilvántartásba vételének határozatát. 

Az ajánlattevő ajánlata alapján H.J. szakemberre vonatkozó kamarai nyilvántartási szám, a nyilvántartó kamara adatai, valamint a kamarai jogosult elérésének elektronikus útvonala szerint, H.J. szakember területi vízgazdálkodási technikusként szerepel, aki „MV-VZ-R – Vízgazdálkodási építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése (részszakterület)” jogosultsággal rendelkezik.

Az ajánlattevő csatolta a H.J. szakember végzettségét, képzettségét igazoló bizonyítványt, amelyet meghatározott szakközépiskola állított ki. Ennek alapján H.J. szakember végzettsége: területi vízgazdálkodási technikus.

A fentiek alapján H.J. szakember sem az ajánlatadást megelőzően, sem azt követően nem rendelkezett a felhívásban előírt alkalmassági minimumkövetelménynek megfelelő MZ-VZ felelős műszaki vezetői jogosultsággal. Az előírt jogosultság megszerzéséhez nem rendelkezett a megfelelő végzettséggel, tehát azt a szerződéskötés időpontjára sem tudta volna megszerezni.

Az ajánlatkérő a bírálat során nem járt el kellő gondossággal, nem vizsgálta megfelelően az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelőséget a felhívás III.1.3) M.1. pontja tekintetében, az ajánlat hiányosságát nem állapította meg, így az 1. kérelmi elem körében az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését, mert a hiány pótlására nem biztosított az ajánlattevő számára lehetőséget.

A 2. kezdeményezési elem körében a kezdeményező a Kbt. 131. § (1) bekezdésének a megsértését állította az 1. kezdeményezési elemben foglalt tények alapján, az eljárást megindító felhívás III.1.3) M.1. pontjának utolsó mondatával, valamint a felhívás További információk pontjával összefüggésben.
Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő az 1. kezdeményezési elemben foglalt megállapítással összefüggésben a nyertes ajánlattevővel nem a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételeknek megfelelően kötötte meg a szerződést, megsértette a Kbt. 131. § (1) bekezdését. 

A 3. kezdeményezési elem tekintetében a kezdeményezés szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, valamint 71. § (1) bekezdését a nyertes árazott költségvetésének bírálatával kapcsolatban.

A Döntőbizottság vizsgálta az ajánlatkérőnek a költségvetéssel kapcsolatosan az ajánlati dokumentációban foglalt előírásait.

Az ajánlattételt megelőzően a költségvetéssel, vagy a költségvetés tételeivel kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásra nem került sor, a költségvetéssel kapcsolatban a közbeszerzési dokumentumok alapján az ajánlati kötöttség fennállt.

Az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési dokumentumokban, hogy az ajánlat részeként be kell nyújtani az általa megadott árazatlan költségvetést beárazva, és hogy az ajánlattevőnek minden tételhez meg kell adnia az egységárat vagy árat.

Az ajánlattevő az ajánlata mellékleteként csatolta az árazott költségvetés megnevezésű excel dokumentumot, amelynek Vízjogi üzemeltetési terv készítése megnevezésű 14. és 20. tételeiben szereplő anyag és díj egységár nem tartalmazott kitöltött egységárat.

Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint a költségvetéssel kapcsolatos bírálati cselekménnyel nem élt, hiánypótlásra, felvilágosítás kérésre nem került sor.

Az ajánlatkérőnek az eljárás bírálati szakaszában vizsgálnia kellett volna és megállapítani, hogy az ajánlati felhívásban meghatározottaktól eltérő módon került beadásra az ajánlattevő által az árazott költségvetés. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy a költségvetés minden tételéhez meg kell adni az egységárat, és ez a vizsgált tételek esetén – nem vitatottan – a nyertes ajánlat esetében nem történt meg, az ajánlat hiányos volt.

Mindezek alapján az ajánlatkérőnek a bírálat során az ajánlat elbírálásakor – a közbeszerzési dokumentáció előírásainak való nem megfelelőség miatt – hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést kellett volna alkalmaznia, amelyre a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint az átalánydíjas szerződésre tekintettel az árazott költségvetés tekintetében lehetőség volt.

A Döntőbizottság a fentiek alapján a kezdeményezés 3. eleme körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését.


KÉPlusz 2019. I. Évfolyam 11. szám.