A határozattal érintett tárgyak: A Döntőbizottság a kezdeményezés vizsgálata alapján megállapította, hogy a közös ajánlatkérők nem sértették meg a Kbt. 25. § (1) bekezdését, (3) bekezdésének bb) pontját.
Tényállás
A hivatalbóli kezdeményező, mint támogató és a jelen ismertetés szerint B Önkormányzata, mint kedvezményezett között támogatási szerződés jött létre EFOP alapból finanszírozott humán szolgáltatások fejlesztése projekt keretében.
A támogatási szerződés szerint, „ha a Projektet több Kedvezményezett közösen valósítja meg (konzorcium), a Kedvezményezettek egymás közti, valamint a Támogató és a Kedvezményezettek közti viszonyokat a jelen támogatási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) elválaszthatatlan mellékletét képező konzorciumi együttműködési megállapodás tartalmazza. A jelen Szerződést aláíró Kedvezményezett a Szerződést, mint konzorciumvezető — a konzorciumi megállapodásban kapott meghatalmazás alapján — az összes konzorciumi tag (mint Kedvezményezettek) nevében írja alá.”
A Projekt elszámolható bruttó összköltsége 487.267.799.-Ft. A támogatás intenzitása a Projekt elszámolható összköltségének 100 %-a.
A támogatási szerződés mellékletét képezte a kedvezményezett, mint konzorciumvezető és további 8 önkormányzat, mint közös ajánlatkérők, konzorciumi partnerek között megkötött Konzorciumi együttműködési megállapodás a támogatásban részesített projekt megvalósítására.
A kedvezményezett és konzorciumi partnerei Együttműködési megállapodást is kötöttek, a következők szerint:
A felek a humán szolgáltatások tárgyú közbeszerzési eljárásban közösen közös ajánlatkérők.
A felek megállapodtak abban, hogy « az eljárás során az ajánlatkérőket Gesztor félként B Önkormányzata képviseli, aki a Felekkel történt, jelen megállapodás szerinti megfelelő egyeztetések után a Felek nevében is összehangolja, előkészíti és lefolytatja az együttes közbeszerzési eljárást, melyben, mint közös Ajánlatkérő megjelenik.
A Bíráló Bizottság összetételére, valamint a saját hatáskörben ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők körére a Gesztor tesz javaslatot, melyet a Tagok Polgármestereiből létrehozott testület szavazás útján, egyszerű többséggel köteles elfogadni ».
A kedvezményezett és konzorciumi partnerei testületi ülést is tartottak, melyen a jelen ismertetés szerint a közös ajánlatkérők közül M Önkormányzatának polgármestere nem vett részt.
A testületi ülésen döntöttek a jelen eljárás vonatkozásában az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyéről. A testületi ülésen a felek egyhangúlag elfogadták továbbá az eljárásra vonatkozó felelősségi rendet, valamint egyhangúlag jóváhagyták az eljárásba bevont közbeszerzési szakértelemmel rendelkező bíráló bizottsági tag által elkészített összefoglaló tájékoztatást, ajánlattételi felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat.
A közös ajánlatkérők a humán szolgáltatások fejlesztése tárgyban lefolytatandó közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét is meghatározták, amely szerint a közbeszerzési eljárás során a közös ajánlatkérőket B Önkormányzata képviseli.
A közbeszerzési eljárásban a közös ajánlatkérők nevében eljáró Döntéshozó a közös ajánlatkérők Képviselő-testületeinek a felhatalmazása alapján a közös ajánlatkérők Polgármestereinek testülete, mely testület jogosult:
a.) Az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kijelölésére.
b.) A felelősségi rend jóváhagyására.
c.) Az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok tartalmának jóváhagyására.
d.) Dönteni az eljárást megindító közbeszerzési dokumentumok módosításáról, az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról, az eljárást megindító felhívás visszavonásáról.
e.) A Bírálóbizottság javaslata alapján meghozni az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos döntést.
f) Dönteni a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításáról a Kbt. 75. §-ban meghatározott körülmények fennállása esetén.
2. A közbeszerzési eljárásban a közös ajánlatkérők nevében a Képviselő-testületeknek a felhatalmazása alapján a közös ajánlatkérők Polgármesterei jogosultak a nyertes ajánlattevővel a Szerződés megkötésére.
Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a nyertes ajánlattevővel minden rész vonatkozásában egy vállalkozási szerződés megkötésére kerül sor, melyet valamennyi Önkormányzat Polgármestere jogosult aláírni, és az adott részen belül minden ajánlatkérő a saját projektrészéért felelős a Kbt. 29. § (4) bekezdése alapján.
A felelősségi rend meghatározta a közbeszerzési eljárást lebonyolító felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót, aki e jogkörében a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során biztosítja a közbeszerzési-jogi szakértelmet.
A felelősségi rend megnevezte a Bírálóbizottság tagjait Közbeszerzési szakértelem tekintetében, Jogi szakértelem tekintetében, Közbeszerzés tárgya tekintetében, és Pénzügyi szakértelem tekintetében.
A felelősségi rend mellékletét képezték az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok.
A jelen ismertetés szerint M. N. Kft. alapító okirata szerint a társaság alapítója a közös ajánlatkérők közül M Önkormányzata.
Az alapítói határozat: A társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az alapító dönt és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. A vezető tisztségviselő az alapító képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közfeladatokról, illetve a közszolgáltatás ellátásáról való gondoskodás követelményét figyelembe véve köteles eljárni. Ebben a körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító elvonhatja, korlátozhatja.
Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazon kérdések, amelyeket a Ptk. a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A szavazatok 100 %-a M Önkormányzata alapítót illeti meg.
Az alapító a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével az alapítói döntésre vonatkozó előterjesztést a
Felügyelő Bizottság tagjainak, valamint az ügyvezetőnek küldi meg. A véleményezésre jogosultak 8 napon belül kötelesek véleményüket írásban közvetlenül az alapítónak megküldeni. A felügyelő bizottság a véleményezési jogot ülésen kívül gyakorolja.
Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is az alapító rendelkezésére bocsátani.
Az alapító csak akkor hozhat döntést, ha a véleményezésre jogosultak a döntés tervezetét véleményezték vagy az erre nyitva álló határidő eredménytelenül eltelt.
Az ügyvezető köteles nyilvántartást vezetni az alapítói döntések tervezetéről, az azokra adott véleményekről és az alapító döntéseiről.
Az írásos véleményeket és az alapítói döntéseket a döntéstől számított 30 napon belül letétbe kell helyezni a Cégbíróságon. Az alapító döntéseit az érintettekkel postai úton közölni kell.
A közhasznú jogállással kapcsolatos rendelkezések:
M Önkormányzatának képviselő-testülete, mint a társaság legfőbb szerve, illetve a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester, a döntéshozatalt megelőzően köteles a felügyelő bizottság és a társaság ügyvezetőjének az írásos véleményét beszerezni.
Az ügyvezető: A társaság ügyvezetését az ügyvezető látja el, akit az alapító határozott időre választ.
A társaság ügyvezetőjének a képviseleti és cégjegyzési joga önálló.
A társaság ügyvezetője: K. K. N.
A gesztor ajánlatkérő 2019. május 8-án a Kbt. Harmadik Rész 113. §-ában foglaltak szerinti közbeszerzési eljárást indított az eljárást megindító felhívás gazdasági szereplők részére történő megküldésével.
A bírálóbizottsági tagok kinevezési okiratait a gesztor ajánlatkérő polgármestere írta alá.
Az ajánlati felhívás szerint a szerződés közös közbeszerzés formájában valósul meg, 1-4. részekben.
A szerződés időtartama, vagy a teljesítés határideje: 2021.12.31.
Az ajánlattételi határidőre az M. N. Kft., és egy további gazdasági társaság tett ajánlatot mind a négy rész vonatkozásában.
A gesztor ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben ismertette az eljárás során rendelkezésére álló anyagi fedezet összegeit: „1. rész: nettó 2.362.200 HUF, 2. rész: nettó 2.834.640 HUF, 3. rész: nettó 31.889.754 HUF, 4. rész: nettó 14.173.200 HUF”
A Bírálóbizottság ülésére a gesztor ajánlatkérő székhelyén került sor, amely az M. N. Kft. nyertesként történő kihirdetésére tett javaslatot a Döntéshozónak.
A Bírálóbizottság által előterjesztett döntési javaslat alapján a Döntéshozó meghozta a döntését az eljárás eredményességéről, és a Bírálóbizottság javaslata alapján az M. N. Kft. nyertességéről, akivel a szerződés megköthető.
A gesztor ajánlatkérő elkészítette az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezést.
A nyertes ajánlattevő mind a 4 rész tekintetében az M. N. Kft. lett, a következő ajánlati árakkal:
1. rész Egyösszegű nettó vételár 2.340.000.-Ft
2. rész Egyösszegű nettó vételár 2.808.000.-Ft
3. rész Egyösszegű nettó vételár 31.590.000.-Ft
4. rész Egyösszegű nettó vételár 14.040.000.-Ft
A vállalkozási szerződéseket részenként a közös ajánlatkérők (a szerződéseket a polgármesterek külön-külön aláírták) és a nyertes ajánlattevő 2019. július 3-án kötötték meg.
A hivatalbóli kezdeményezés
A kezdeményezés sszerint az ajánlatkérő azáltal, hogy nem járt el kellő gondossággal az ajánlattételre felkérni kívánt gazdasági szereplők kiválasztásakor, megsértette a Kbt. 25. § (1) bekezdését és a Kbt. 25. § (3) bekezdés bb) pontját. Továbbá azáltal, hogy az ajánlatkérő olyan ajánlattevővel kötötte meg a szerződéseket, amely felett tulajdonosi jogokat gyakorol, megsértette a Kbt. 2. § (1)-(2) és (4) bekezdéseit is.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának a megállapítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a hivatalbóli kezdeményezés körében megállapította a jogsértés hiányát.
A határozat indokolása az alábbiakat tartalmazta:
Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Rész 113. §-a szerint folytatta le a jelen közbeszerzési eljárását. A közbeszerzési eljárást megindító felhívását 2019. május 8-án küldte meg az ajánlattevőknek, ezért a Döntőbizottság a Kbt. ezen a napon hatályos rendelkezéseit vette figyelembe a kezdeményezés vizsgálatánál.
A Döntőbizottság a Kbt. 25. § (1), (3) bekezdés, a Ptk. 3:109. § (1)-(4) bekezdés, 3:112. §, 3:188. §, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (1), (2), (3) bekezdés rendelkezései mellett, a döntése meghozatala során figyelemmel volt a Kúria EBH2019. K.20. számú elvi bírósági határozatára.
A Döntőbizottság határozata szerint a kezdeményező azt állította, hogy a jogsértés azzal valósult meg, hogy az ajánlatkérő nem tanúsított kellő gondosságot az ajánlattételre felkérni kívánt gazdasági szereplők kiválasztásakor, és olyan ajánlattevővel kötötte meg a szerződéseket, amely felett tulajdonosi jogokat gyakorol.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelte és megállapította, hogy a konkrét esetben nem sérült a Kbt. 25. § (1) bekezdése, (3) bekezdésének bb) pontja.
A Kbt. 25. § (1) bekezdése a Kbt. garanciális szabályait biztosító tételes szabályt rögzít, amely szerint az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
A közpénzzel gazdálkodó, közbeszerzésre köteles ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása vonatkozásában köteles minden olyan cselekményt, szükséges intézkedést elvégezni, amely a közbeszerzési eljárás tisztaságába vetett bizalom megőrzését szolgálja, az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását megakadályozza.
A Kúria az EBH2019. K.20. számú elvi bírósági határozatában kimondta, hogy „önmagában a tulajdonosi-, gazdasági- stb. kapcsolat fennállása nem vezet szükségszerűen összeférhetetlenséghez, a verseny tisztaságának megsértéséhez, emellett olyan további tényeket, körülményeket, egyéb bizonyítékokat is fel kell sorakoztatni, amelyek - az ellenbizonyítás eredményét is értékelve - kellően alátámasztják a jogsértés tényleges megvalósítását.”
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogi érveket, tényeket, körülményeket, egyéb bizonyítékokat sorakoztatott fel, amelyek álláspontja szerint alátámasztják a jogsértés hiányát.
Az ajánlatkérő által előterjesztett jogi érvek, tények, körülmények, egyéb bizonyítékok szerint:
- A közös ajánlatkérők között létrejött, „Együttműködési megállapodás” szerint a felhívni kívánt gazdasági szereplőkre vonatkozó javaslatot B Önkormányzata, mint a közös ajánlatkérők képviselője volt jogosult előterjeszteni, mely javaslatot a közös ajánlatkérők polgármestereiből álló testület fogadta el.
- B Önkormányzata volt jogosult az eljárás előkészítése tekintetében az indikatív árajánlatok bekérésére is az „Együttműködési megállapodás” 8. pontja alapján.
- A tárgyi eljárásra irányadó felelősségi rend 1. pontja értelmében a közbeszerzési eljárásban az eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos valamennyi döntés meghozatalára a konzorciumban részt vevő önkormányzatok polgármestereinek testülete volt jogosult. A polgármesterek testülete volt jogosult az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők meghatározására is, mely testület nem tulajdonosa, illetőleg nem gyakorol tulajdonosi jogokat az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők felett.
- Az M. N. Kft. döntéshozó szerve M Önkormányzata, aki a Ptk. 3:109. § (2) bekezdése értelmében a társaság operatív kérdéseiben való döntéshozatalban vesz részt.
- Az M. N. Kft. gazdasági szereplő vonatkozásában a Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben M Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult dönteni.
- Az érintett közbeszerzési eljárásban M Önkormányzatának Képviselő Testülete, mint - a nyertes ajánlattevő tulajdonosi jogait gyakorló legfőbb szerve - nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztásában. A képviselő testület egyik tagja sem vett részt a bíráló bizottság munkájában.
- A közös ajánlatkérők nyilatkoztak, hogy a Kbt. 25. § (1) bekezdése szerint az eljárás során mindent megtettek annak érdekében, hogy elkerüljék az összeférhetetlenségi helyzetek és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
A kezdeményező ellenbizonyítást nem tett, a kezdeményezését az ajánlatkérő által felsorakoztatott bizonyítékokat követően fenntartotta, az ajánlatkérő bizonyítását nem cáfolta.
A Döntőbizottság figyelembe vette, hogy a jelen közbeszerzési eljárást 9 ajánlatkérő közösen folytatta le, a közbeszerzési eljárásban a döntési jogkör a közös ajánlatkérők polgármestereinek testületét illette meg, a gesztor ajánlatkérő nem a tulajdonosi jogokkal rendelkező ajánlatkérő volt, a közbeszerzési szerződéseket a polgármesterek írták alá egyenként, az ajánlatkérők bizonyítékokat nyújtottak be arra, hogy az összeférhetetlenségi helyzet elkerüléséről intézkedtek.
A kezdeményező az ajánlatkérő bizonyításával szemben ellenbizonyítást nem tett, nem igazolta az ajánlatkérő által felsorakoztatott tények, bizonyítékok ellenére az összeférhetetlenségi helyzet kialakulását.
Mindezek alapján a jelen kezdeményezés körében lefolytatott vizsgálat alapján a Döntőbizottság döntése az ajánlatkérő által hivatkozott döntőbizottsági határozatokhoz képest eltérő tényeken alapul.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a kezdeményezés vizsgálata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérők nem sértették meg a Kbt. 25. § (1) bekezdését, (3) bekezdésének bb) pontját.
A Döntőbizottság a Kbt. alapelvei tekintetében többlettényállási elemek hiányában, az ajánlatkérőkkel szemben az alapelvek sérelmét nem állapította meg.
A határozat végleges, ellene keresetet nem nyújtottak be.