2020. II. évfolyam 12. szám
2020.II.évfolyam 12. szám 5-17. oldal

2020.decemberi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Az ajánlatkérő az árindokolás megalapozottsága tekintetében valóban kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az alvállalkozója/kapacitásnyújtója tekintetében bontsa alá a költségeket és igazolja azokat (mely költségekkel az ajánlattevő nem rendelkezik), illetve amennyiben igen, az ajánlatkérő milyen mélységig vizsgálhatja ezen szervezeteket?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia a Kbt. 72. § (1) bekezdés szerinti árindokolás-kérés alapján, hogy az ajánlattevő által meghatározott ellenszolgáltatásból a szerződés teljesíthető-e, függetlenül attól, hogy a vizsgált elemhez kapcsolódó teljesítést az ajánlattevő, alvállalkozó vagy más kapacitást nyújtó szervezet végzi.

Az ajánlatkérő továbbá a Kbt. 72. § (3) bekezdés utolsó mondata alapján köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. Annak érdekében továbbá, hogy megítélhető legyen az ajánlati ár megalapozottsága, az ajánlattevő Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a megítélhetőség hiánya annak következménye, hogy az ajánlattevő alvállalkozója nem bocsátja rendelkezésre a saját kalkulációját. Éppen az adna helyet a visszaélésszerű joggyakorlásnak, ha az ajánlattevő az alvállalkozókra vagy a kapacitást nyújtó szervezetekre hárítva a költségeket, megkerülhetné a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségi ok bekövetkezését. Az ajánlattevőnek nem csupán a saját maga által végzett munkákhoz kapcsolódó ellenszolgáltatás megalapozottságát, hanem az általa vállalt teljes ellenszolgáltatás megalapozottságát be kell mutatnia. Az ajánlattevő ugyanis alvállalkozó bevonása esetén is felelős a teljes szerződés teljesítéséért, illetve az ellenszolgáltatás közvetlen jogosultja is ő lesz, ennek megfelelően annak vizsgálata során, hogy az általa megadott ellenszolgáltatás fedezetet nyújt-e az általa vállalt teljesítésre, nem mentesülhet az indokolási kötelezettsége alól arra hivatkozva, hogy az adott részt alvállalkozó vagy kapacitásait rendelkezésre bocsátó egyéb szervezet teljesíti.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy bár az ajánlattevő alvállalkozóval és kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezettel kötött megállapodásai függetlenek a közbeszerzési eljárás alapján az ajánlattevő és az ajánlatkérő által megkötendő szerződéstől, az ajánlattevőnek az alvállalkozóval vagy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezettel kötött szerződéseik során a feleknek figyelemmel kell lenniük arra, hogy a jogviszonyuk egy közbeszerzési eljáráshoz, illetve az az alapján az ajánlatkérő és a fővállalkozó, mint ajánlattevő közötti szerződéshez kapcsolódik. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség] (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.”

Ennek alapján az ajánlattevő köteles az alvállalkozót vagy a kapacitást biztosító szervezetet tájékoztatni arról, hogy a jogviszonyuk egy közbeszerzési eljáráshoz, illetve az alapján megkötendő szerződéshez kapcsolódik, így arról is, hogy az alvállalkozó vagy kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet kötelessége például ezen együttműködés során az esetlegesen sorra kerülő árindokolás keretében a saját árkalkulációját az ajánlatkérő tudomására hozni.

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.384/16/2020. számú határozata szerint továbbá – amennyiben az ajánlatkérő ilyen bontásban nem kéri az ajánlattevőtől az árindokolás megadását – pusztán azért, mert nem fővállalkozói és alvállalkozói struktúrában mutatta be, vagyis az indokolásában nem különítette el a saját valamint az alvállalkozó költségeit, az árindokolást ettől még nem lehet megalapozatlannak tekinteni.

 

2. Az ajánlattevők azon kötelezettségüknek, miszerint a megajánlott termék gyártóját és típusát szükséges megadniuk, megfelelnek-e akkor, ha egyedi gyártású (tehát egyedi méretezésű, tulajdonságú), és így „egyedi gyártás” megnevezésű és típusú terméket szerepeltetnek az ajánlatukban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlattevő ajánlata megfelelő lehet akkor is, ha egyedi gyártású terméket szerepeltet az ajánlatában, annak azonban meg kell felelnie az ajánlatkérő által meghatározott paramétereknek, illetve konkrét gyártmány, típus előírása esetén azzal egyenértékűnek kell lennie. Ajánlattevőnek ebben az esetben úgy kell ajánlatát megtennie, hogy megajánlását, annak teljesíthetőségét ajánlatkérő ellenőrizni tudja.

A Kbt. 58. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.”

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 46. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést kell szerepeltetni.”

Amennyiben az adott szerződés teljesíthető egyedi gyártású termékkel, akkor az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlat tárgyát képező termékek körét kizárólag olyanokra, amelyeket sorozatban gyártanak. Ennek a követelménynek továbbá egyaránt érvényesülnie kell a műszaki leírás összeállítása és az ajánlatok bírálata és értékelése során. Ilyen esetben nem nyilvánítható érvénytelenné az ajánlattevő ajánlata csupán azért, mert nem lehet az újonnan, egyedileg legyártandó termékét a már sorozatban gyártott termékekhez hasonlóan típusba sorolni.

Másrészről pedig ilyen helyzetben az ajánlattevőnek az a kötelessége, hogy bemutassa, hogy az általa legyártani kívánt termék megfelel az ajánlatkérő által meghatározott műszaki leírásnak, a termék rendelkezik azokkal a releváns, ajánlatkérő által előírt műszaki jellemzőkkel, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek. A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.332/17/2019. számú döntésében rögzítette, hogy szakmai ajánlat körében kell az ajánlattevőknek a beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatukat megtenni, ahol is igazolni kell, hogy a megajánlott termék az ajánlatkérő által előírt és elvárt műszaki követelményeknek mindenben megfelel. A D.343/18/2018. számú döntésében pedig kiemeli a Döntőbizottság, hogy az eljárást lezáró szerződés alapvető eleme, hogy ki és mit köteles teljesíteni, azaz egyértelműen ki kell derülnie az ajánlatból, hogy az ajánlattevők mit fognak teljesíteni. Az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége nem kizárólag a szerződés teljesítésekor keletkezik, hanem már az ajánlat benyújtását követően, ekkor kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia, hogy az ajánlattevő által vállalt szolgáltatások az elvárásainak megfelelnek-e, azt mindenben teljesítik, és ezt követően kell döntést hoznia az ajánlat érvényessége kapcsán.

 

3. Az ajánlatkérő jogosult-e egy weboldal alapján eldönteni, hogy az adott szervezet-e a termék gyártója?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek a rendelkezésére álló információk alapján kell eldöntenie, hogy egy ajánlat megfelelő-e vagy sem, ebből a szempontból egy weboldal is eligazítást adhat, egyebekben pedig az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint felvilágosítást, illetve a Kbt. 69. § (13) bekezdése szerint információt kérhet.

Az ajánlatkérőnek korlátozott eszközök állnak rendelkezésére az ajánlattevők által közölt információk helyességének ellenőrzésére. Ebből következően akár egy weboldal adatai is megfelelően igazolhatják az ajánlattevő ajánlatában szereplő adatok helytállóságát, az ajánlattevő ajánlatának műszaki megfelelőségét.

Az ajánlatkérő abban az esetben köteles élni a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés lehetőségével, ha az ajánlatban nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében ez szükséges, valamint akkor élhet a Kbt. 69. § (13) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés lehetőségével, ha az igazolás, nyilatkozat tartalmának ellenőrzése szükséges.

Amennyiben azonban az ajánlattevő által az ajánlatában hivatkozott weboldalon található információk alapján az ajánlat megfelelősége megállapítható, akkor az ajánlatkérő jogszerűen ítélheti az ajánlatot műszakilag megfelelőnek.

 

4. Gyártónak minősül-e az olyan szervezet, amely a termék alkatrészeinek beszerzése után a terméket maga állítja össze?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz [a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 2. § 11. pontja alapján a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pont].

A Kbt. nem határozza meg a gyártó fogalmát, ezért e körben a magyar jogban az adott fogalmat legáltalánosabban, legmagasabb szinten szabályozó jogszabály az irányadó, amely a fent hivatkozott, a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pontja.

Önmagában a gyártási folyamatban való részvétel nem alapozza meg a gyártói mivoltot, ahhoz az is szükséges, hogy a ténylegesen a gyártási folyamatban résztvevő mindezt a saját nevében vagy védjegye alatt tegye.

 

5. Alkalmazható-e a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kivételi kör – a többi feltétel teljesülése esetén – abban az esetben, ha a strukturális függés a kontrollt gyakorló ajánlatkérő és a kontrollált jogi személy között a 2020. év második felében jön létre úgy, hogy a 2019. évben a kontrollt gyakorló ajánlatkérő és a kontrollált jogi személy között sem strukturális, sem gazdasági függés nem állt fenn, továbbá az in-house szerződés 2020. évben tervezett megkötésének napjáig közöttük árbevételt generáló gazdasági kapcsolat nem volt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az adott pénzügyi évben előreláthatóan elérhető árbevételt kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerinti szerződés megkötésének feltételei fennállnak-e, így a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja – a többi feltétel fennállása esetén – akkor alkalmazható a kérdéses esetben, ha a kontrollált jogi személy árbevételének több, mint 80%-a már a szerződés megkötésének időpontja szerinti – jelen esetben a 2020-as – pénzügyi évben is a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerint kontrollált más jogi személlyel kötendő szerződések teljesítéséből származik.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„9. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni

h) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;”

A Kbt. 9. § (7) bekezdés továbbá kimondja, hogy amennyiben a szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell - elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával - az említett adatokat.

A fenti jogszabályhelyek szerinti árbevétel alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 72. §-a szerinti „értékesítés nettó árbevétele” értendő. Ezzel összefüggésben az éves nettó árbevétel alatt az adott pénzügyi év szerinti árbevételt kell érteni. Így tehát azt kell vizsgálni, hogy az adott pénzügyi évben az árbevétel mekkora hányada származik a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel – jelen esetben – kötendő szerződések teljesítéséből, és mennyi egyéb forrásból.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, árbevételre vonatkozó mutatók az éves árbevételre, tehát a teljes pénzügyi év összesített adataira vonatkoznak (a megkötésre kerülő szerződésből is származhat az árbevétel). Ezért a pénzügyi év kezdetétől is fennállhat a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott tényállás, ha már a szerződés megkötésekor előre látható, hogy a kontrollált szervezet árbevételének 80%-a a kontrollt gyakorló szervezettel vagy az általa kontrollált más szervezettel kötendő szerződések teljesítéséből fog származni.

Amennyiben ezek a feltételek csak a szerződés megkötését követő pénzügyi évben érvényesülnek, akkor in-house szerződés csak 2021-től köthető (amennyiben a kontrollált jogi személy a naptári évvel megegyező pénzügyi évet követ). Az in-house kivételi kör feltételeinek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk [Kbt. 9. § (5) bekezdés], így folyamatosan figyelemmel kell kísérni – többek között – az árbevétel alakulását, mind a már realizált, mind a várható árbevételre figyelemmel, amely alapját a megkötött, illetve megkötendő szerződések képezik.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az in-house szerződésnek a pénzügyi feltételen túl strukturális feltételei is vannak, azaz a strukturális függésnek, a kontrollt gyakorló szervezet kontrolljának legkésőbb az in-house szerződés megkötésének időpontjában fenn kell állnia.

 

6. Amennyiben az 5. kérdésre adott válasz igen, akkor a kontrollált jogi személy árbevételi adatait az árbevételre vonatkozó szabálynak történő megfelelés szempontjából milyen időszak tekintetében kell figyelembe venni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott árbevételi követelményeknek a kontrollált jogi személynek azon pénzügyi év tekintetében kell legelőször megfelelnie, amelyikben a szerződést megkötik.

A kontrollált gazdasági szereplővel akkor lehet a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerinti ún. in-house szerződést kötni, ha az árbevételi adatai már a szerződés megkötése szerinti pénzügyi évben megfelelnek a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának (lásd az első kérdésre adott választ). Ebből következően az az időszak, amely tekintetében a kontrollált jogi személynek az in-house szerződés megkötéséhez szükséges árbevételi követelménynek meg kell felelnie, a szerződés megkötésének időpontja szerinti pénzügyi év.

 

7. Abban az esetben, ha az ajánlattevő adott be részszámlákat, amelyek teljesítése megfelelő volt, megkapta a teljesítésigazolást ezekre, és a részszámlák összegei is elutalásra kerültek a részére, megteheti-e, hogy a teljesítési biztosítékot már nem az eredetileg a szerződésben szereplő vállalkozási díj 4%-os összegére tartja fent, hanem a még részére le nem igazolt, ki nem fizetett – tehát nem teljesített munkarészre vonatkozó – vállalkozási díj 4%-ára, azaz a részszámlákkal csökkentett összegre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ilyen esetben – feltéve, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés eredetileg így rendelkezett – a teljes szerződéses ellenszolgáltatás a teljesítési biztosíték számítási alapja.

A Kbt. 134. § (2) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki. Tehát a teljesítési biztosíték a teljes szerződés teljesítésének elmaradása (meghiúsulása) esetén szolgál az ajánlatkérő igényének biztosítékaként. Nem zárható ki, hogy a szerződés teljesítése egy már teljesített, elismert és kifizetett részteljesítést követően hiúsul meg teljes egészében. Ebben az esetben követelhető az ajánlatkérő által a biztosíték teljes összege, nem csak a korábbi részteljesítésekkel arányosan csökkentett összege, mivel a szerződés teljesítése teljes egészében és nem csak részben hiúsult meg, és a teljesítési biztosíték erre az esetre nyújt védelmet.

Másrészt pedig a Kbt. 134. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A (2)-(3) bekezdés szerint előírt biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken, nem írható elő a követelés kielégítése esetére az ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.”

Az ebben a jogszabályi hivatkozásban szereplő „ajánlatkérői követelés” kifejezés nem a szerződéses kötelezettségre, hanem a biztosítékot érintő ajánlatkérői követelésre vonatkozik, tehát, ha a szerződés teljesítése során olyan esemény történik, amely alapján megnyílik a biztosíték lehívásának lehetősége, akkor az ajánlatkérőnek követelése keletkezik a biztosítékra az adott biztosítékkal fedezett kár erejéig. Amennyiben ezen követelésen felül még marad valamekkora összeg a biztosítékból, akkor ezt a maradványösszeget nem szükséges kiegészíteni a biztosíték eredeti összegére. Amikor azonban nem történik olyan esemény, amely a biztosítékból történő kielégítés lehetőségét megnyitná, akkor a biztosíték összege nem csökkenthető.

 

8. Az ajánlatkérő – nem alkalmassági követelményként vagy értékelési szempontként, hanem a műszaki leírás részeként – előírta, hogy a beszerezni kívánt szolgáltatás-megrendelés teljesítése körében a nyertes ajánlattevőnek állandó rendelkezésre állást kell biztosítania és az ajánlatkérő értesítésétől számított 1 órán belül meg kell érkeznie az ajánlatkérő telephelyére a szolgáltatás megkezdése céljából. Az ajánlattevő által benyújtott ajánlatból pontosan kiderült, hogy az ajánlattevő mely telephelyről fog kiszállni az ajánlatkérő telephelyére, ami alapján az ajánlatkérő megállapította – a google maps adatait figyelembe véve –, hogy lehetetlen 1 órán belül megtenni az ajánlatkérő telephelye és az ajánlattevő telephelye közötti távolságot, ezért felmerül ajánlattevő teljesíthetetlen kötelezettségvállalásának gyanúja. Az ajánlatkérő a fenti esetben a Kbt. 72. § (7) bekezdése alapján a Kbt. 72. § (1)–(6) bekezdése szerinti rendelkezéseket alkalmazva köteles-e rákérdezni és indoklást kérni a teljesíthetetlennek vélt kötelezettségvállalást illetően vagy az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. § szerinti hiánypótlás/felvilágosítás-kérés jogintézményének alkalmazásával kell megbizonyosodnia arról, hogy az ajánlattevő képes-e az 1 órás előírás betartására a teljesítés során?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ebben az esetben az ajánlatkérőnek felvilágosítás-kéréssel kell az ajánlattevőhöz fordulnia, hogy meggyőződhessen az ajánlattevő vállalásának teljesíthetőségéről. A felvilágosítás vizsgálata során ajánlatkérőnek különös figyelemmel kell lennie a felvilágosítás Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt korlátaira, jelen esetben ugyanis fokozottan felmerül azok érvényesülésének kérdése.

A Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére álló információk alapján az ajánlatkérő nem írta elő nyilatkozat vagy igazolás benyújtásának kötelezettségét arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a rendelkezésre állás keretében az ajánlatkérő értesítésétől számított 1 órán belül képes-e megérkezni az ajánlatkérő telephelyére a szolgáltatás megkezdése céljából.

A Kbt. 71. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.”
Mivel feltehetően a műszaki leírás azon részével kapcsolatosan, miszerint az ajánlattevőnek egy órán belül a helyszínre kell érkeznie, az ajánlatkérő dokumentum, nyilatkozat, igazolás benyújtását nem írta elő, ezért ezzel összefüggésben hiány nem merülhet föl, így hiánypótlásnak helye nincs. Az ajánlat megalapozottságáról azonban meg kell győződnie ajánlatkérőnek, mivel jelen esetben nem egyértelmű, hogy az ajánlattevő miként tud a tárgyi előírásnak megfelelni.

A Kbt. 72. § (7) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az (1)-(6) bekezdésben foglalt eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.”

Álláspontunk szerint ilyenkor is kizárólag értékelési részszempontra adott vállalás vizsgálható. Ez a jogszabályhely visszautal a Kbt. 72. § (1) bekezdésére is, amely az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemekről és nem bármely ajánlati elemről szól.

Egyrészt a leveléből nem derül ki, hogy kellett-e az ajánlattevőknek egyáltalán a telephely távolsága, a beérkezési idő tekintetében bármilyen adatot megadniuk a szakmai ajánlatuk keretében, tehát még az sem egyértelmű, hogy egyáltalán van-e ilyen ajánlati eleme az ajánlattevő ajánlatának. Másrészt az ajánlati elemnek az értékelés szempontjából lényegesnek kell lennie, ez pedig jelen helyzetben kétségkívül nem áll fenn, mivel az ajánlatkérő ezt a körülményt nem értékeli, az ajánlattevő pedig e tekintetben nem tett kifejezett vállalást, ez a körülmény az ajánlat megalapozottsága körében vizsgálható, a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kéréssel. (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.177/18/2020. sz. határozatát).

A felvilágosítás megadása, illetve annak vizsgálata során ajánlatkérőnek különös figyelemmel kell lennie a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt előírások megtartására, a Kbt. 71. § (8) bekezdésbe ütköző felvilágosítás esetén az eredeti ajánlatot kell ajánlatkérőnek figyelembe vennie a bírálat során [Kbt. 71. § (10) bekezdés].

Fel kell hívni továbbá a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás előkészítése során, a dokumentumok és az ajánlati felhívás összeállítása során kell eldöntenie, hogy melyek azok az elemek, amelyeket olyan fontosnak ítél, hogy azokat külön vizsgálat alá vonja, akár alkalmassági feltételként, akár értékelési szempontként. A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti átláthatóság és nyilvánosság, illetve a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvét is sértené az, ha az ajánlatkérő önkényesen kiragadna egy-egy ilyen tényezőt, és annak igazolását utólag, az ajánlattételi határidő lejárta után követelné meg valamelyik ajánlattevőtől.

 

9. Egy egészségcentrum, mint a Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő a Kbt. 3. sz. mellékletében szereplő 79624000-4, valamint 79625000-1 CPV-kódokkal jelölt, ápolószemélyzettel és egészségügyi személyzettel való ellátási szolgáltatásokra kíván szerződéseket kötni. Az ajánlatkérő ellátási területenként (pl.: sebészet, belgyógyászat, traumatológia, radiológia, aneszteziológia) és ellátandó feladatonként (szakorvos, szakasszisztens, ápoló) külön-külön kíván szerződni az adott szolgáltatást ellátó gazdasági szereplőkkel. A fenti esetben az egymástól eltérő tárgyú szakorvosi szolgáltatásokra vonatkozóan a beszerzések során fennáll-e a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalma?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a fenti tevékenységek ellátására vonatkozó szerződések a részekre bontás tilalmának hatálya alá tartoznak.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”

Az ajánlatkérő által megrendelni kívánt orvosi szolgáltatások (85111600-6 Ortopéd orvosi szolgáltatások, 85121231-1 Kardiológiai szolgáltatások, 85121232-8 Tüdőgyógyászati szolgáltatások, 85121251-7 Gasztroenterológiai szolgáltatások, 85121292-6 Urológusi szolgáltatások, 85121300-6 Sebészeti szakszolgáltatás) egységet képeznek, attól függetlenül, hogy azok orvosi szakmai szempontból különböznek egymástól. Az általuk ellátott tevékenység műszaki-gazdasági funkcionális egységét kell vizsgálni. Az ajánlatkérő költségvetési szerv, amelynek közfeladata az alapító okirata szerint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján ellátási területére kiterjedően a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása.

Az ajánlatkérő alapító okirata szerint továbbá az alaptevékenysége és az ellátási területén feladata a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása, ennek keretében fekvőbetegek aktív és krónikus ellátása, rehabilitációja, ápolása, járóbetegek gyógyító és rehabilitációs szakellátása és egynapos ellátása az egyén gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából, valamint a bányaipari és energiaszolgáltató-ipari dolgozók utókezelése, rehabilitációja, éjjeli szanatóriumi ellátása, bányász nyugdíjasok, bányamunkában megrokkantak gyógykezelése, valamint egyéb nyugdíjasok, bármely foglalkozásból, és aktív korú dolgozók ellátása.

Alaptevékenységébe tartozik gyógyászati termék kiskereskedelme, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések nyújtása.

Az ajánlatkérő fentiek szerinti egyik vagy több alaptevékenységének az elvégzése céljából kívánja a szerződéseket megkötni. Tekintettel arra, hogy ezek a szakorvosi szolgáltatások az ajánlatkérő fentiekben bemutatott, meghatározott földrajzi illetékességi területén élő betegek ellátása érdekében szükségesek, ezért ezeknek a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti egysége megállapítható.

 

10. Megszüntethető-e jogszerűen a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a felek közös megegyezésével?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a felek megszüntethetik közös megegyezéssel a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésüket.

A Kbt. 2. § (8) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A Kbt. nem tartalmaz rendelkezést a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére, ezért e körben a Ptk. 6:212. § [Megszüntetés a felek megállapodásával] rendelkezései az irányadóak:

„(1) A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve megszüntethetik vagy a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbonthatják.

(2) A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.

(3) A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye.”

A Ptk. nem köti semmilyen feltételhez a szerződés közös megállapodással történő megszüntetését, tehát az egyetlen kritérium, amelynek a feleknek meg kell felelniük, az, hogy a szerződés megszüntetésére vonatkozó megállapodást kössenek. Mivel a szerződés ilyen megszüntetéséhez a Kbt. sem fűz további követelményt, ezért a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések is megszüntethetők ilyen módon.

A Kbt. 143. §-ában olyan esetek kerülnek bemutatásra, amelyek jogosultságot vagy éppen kötelezettséget teremtenek a közbeszerzés eredményeként megkötött szerződés felmondására, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés kizárólag a Kbt. 143. §-ában meghatározott esetekben mondható fel.

A Ptk. 6:213. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja.”

A közbeszerzés eredményeként megkötött szerződés megszüntetése tehát mind elállás, mind felmondás útján lehetséges, ennek feltétele, hogy az jogszabályon vagy a szerződés kikötésén alapuljon. Jogszabályon alapuló felmondási eseteket maga a Ptk. is tartalmaz bizonyos helyzetekben az egyes szerződésekre vonatkozó rendelkezések körében, tartalmazhatnak ilyeneket az egyes ágazati jogszabályok, illetve tartalmaz a Kbt. is, elsősorban a 143. §-ában, de a 79. § (4) bekezdésében, a 127. § (2) bekezdésében és a 140. § (7) bekezdésében is.

Ezen kívül a felmondási jog a szerződésben is kiköthető, ilyen esetben fokozottan ügyelni kell arra, hogy sem maga a kikötés, sem annak az adott helyzetben történő alkalmazása ne sértse a Kbt. 2. §-ában meghatározott alapelveket.

 

11. Megszüntethető-e jogszerűen a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés az ajánlatkérő nem szankciós jellegű felmondásával?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés jogszerűen megszüntethető az ajánlatkérő nem szankciós jellegű felmondásával, ha ezt jogszabály vagy a szerződés rendelkezései számára lehetővé teszik.

A fenti, 10. sz. kérdésre adott válaszban már ismertetésre került, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésekre – a Kbt. által meghatározott eltérő rendelkezések hiányában – a Ptk.-t kell alkalmazni.

A Kbt. közvetett módon szab korlátokat a szerződés felek megállapodásán, illetve valamely fél – jelen esetben az ajánlatkérő – egyoldalú felmondásán alapuló megszüntetésének. Ilyennek számítanak mindenekelőtt a Kbt. 2. §-ában meghatározott alapelvek, különös tekintettel a Kbt. 2. § (2) bekezdés szerinti egyenlő elbánás elvére, a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti jóhiszeműséget és tisztességet és a joggal való visszaélés tilalmát előíró alapelvre, valamint a Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti hatékony és felelős gazdálkodási alapelvre. A szerződés ilyen módon való megszüntetése sem eredményezheti ezeknek az alapelveknek a sérelmét.

A Kbt. 142. § (2) bekezdés a) pontja fentiekhez kapcsolódóan kimondja, hogy a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett. A Kbt. 142. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és - adott esetben - a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését.

A szerződésnek a felek megállapodásával, illetve az ajánlatkérő egyoldalú felmondásával történő megszüntetése sem vezethet arra, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződéses kötelezettségének megszegéséhez fűződő ajánlatkérői igényérvényesítés alól mentesüljön. Például amennyiben valamely szerződéses határidő értékelési szempont volt, és az ajánlattevőként szerződő fél ezen határidőben történő teljesítéssel késedelembe esik, akkor a felek nem szüntethetik meg a szerződést anélkül, hogy az ajánlatkérő érvényesítette volna az ebből a szerződésszegésből származó igényeit.

 

12. Egy európai uniós támogatáspolitikai projekt keretében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egy körforgalom építését valósítja meg egy helyi önkormányzat közigazgatási területén, a projektcél – közlekedés fejlesztése – érdekében. Annak érdekében, hogy a közművek kezelője ne egy későbbi időpontban valósítsa meg a projekt keretében létrehozott új út állagának sérelmével a közmű kiváltási feladatokat, a helyi önkormányzat egyidejűleg kívánja megvalósítani az érintett gázközművek és ivóvízvezeték kiváltását és átépítését, a közvilágítási hálózat bővítését és áthelyezését. A fentiekkel kapcsolatban a kérdésünk az, hogy a közmű kiváltási és kivitelezési feladatok bár egy időben valósulnak meg, mégis eltérő tárgyú építési tevékenységként kezelendők-e (mélyépítés) a körforgalom kivitelezéstől (magasépítés). A beszerzési igények eltérő ajánlatkérőknél jelentkeztek, az építmények funkciója nem azonos és nem hasonló, melynek következtében részekre bonthatók-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ezek a beruházások a részekre bontás tilalmának hatálya alá tartoznak.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”

A Kbt. szabályai értelmében elsődlegesen a beszerzési igény egységére szükséges megállapítást tenni. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy mi számít egy beszerzésnek a Kbt. részekre bontás tilalmáról szóló szabályát kell figyelembe venni. A kérdésben eligazítást nyújthat a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján kiadott útmutatója (a továbbiakban: Útmutató).

Az Európai Unió Bírósága a C-16/98. számú ítéletében kimondta, hogy az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Az Európai Unió Bírósága rámutatott, hogy azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az ítéletből következik, hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont.

Jelen esetben mindkét ajánlatkérő beruházásai szoros összefüggésben állnak egymással. A helyi önkormányzat beszerzési igénye azon alapszik, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egy körforgalmat épít a közigazgatási területén. Ha ilyet nem építene, akkor nem volna szükség az érintett gázközművek és ivóvízvezeték kiváltására és átépítésére, a közvilágítási hálózat bővítésére és áthelyezésére.

Másrészről ezek a közműkiváltások hatással vannak a körforgalom építésére irányuló építési beruházásra is. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A 6. § szerinti eljárásokban érintett víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia-rendszerek, valamint az érintett nyomvonalas hírközlési építmények és vasútvonal üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közműszolgáltatók) nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt. A kérelemben meg kell jelölni a külön jogszabály szerinti közműegyeztető rendszerben elektronikusan hitelesített közműszolgáltatói nyilatkozat azonosító számát. Amennyiben egy engedélyezés iránti kérelemhez több közműszolgáltatói kérelem tartozik, akkor az összes kérelem azonosító számát meg kell jelölni.

A kérelem csak akkor teljesíthető, ha a közműegyeztető rendszerben a kérelemhez tartozóan valamennyi érintett közműszolgáltató nyilatkozata rendelkezésre áll. A közműszolgáltatók nyilatkozatukban közlik a tulajdonukban vagy kezelésükben lévő közmű rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételeket.”

A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 6. §-a sorolja fel az egyes építési engedély típusokat (elvi építési engedély, építési engedély, forgalomba helyezési engedély, fennmaradási engedély stb.). A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés c) pontja szerint az útépítésre irányuló építési engedélynek tartalmaznia kell a közműszolgáltatók esetleges kikötéseit. Ebből következően körforgalom építésekor és a közműkiváltások alkalmával egyaránt kölcsönösen figyelembe kellett venni a másik beruházás műszaki tartalmát. Ezt a tényezőt figyelembe véve, valamint azt, hogy a kétfajta építési tevékenység egyazon helyszínen, egy időben zajlik, valamint a közműkiváltások megrendelésének oka éppen a körforgalom építése, megállapítható, hogy a műszaki-gazdasági funkcionális egység a helyi önkormányzat és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. építési beruházásai között fennáll.

Az Útmutató szerint továbbá az ajánlatkérők eltérő személye kisegítő szempont abban az esetben, ha a funkcionális megközelítés alapján nem dönthető el, hogy a vizsgált beszerzések a részekre bontás tilalmának a hatálya alá tartoznak-e. A fentiek alapján ez az egység a műszaki tartalomból is megállapítható.

Megjegyzendő továbbá, hogy a körforgalom építése útépítés, ekként pedig mélyépítésnek és nem magasépítésnek minősül.

 

13. Egy ajánlatkérő részben európai uniós támogatáspolitikai projektekből, részben saját forrásból finanszírozottan egy új, háromszintes, többfunkciós épületet kíván megvalósítani, melyben részben gazdasági tevékenység végzésére alkalmas helyiségek kerülnek kialakításra, részben integrált egészségügyi szolgáltatások biztosítása történne. A vonatkozó épülettel kapcsolatban előírásra került, hogy a kivitelezés során az épület udvarán parkolókat (várakozóhelyeket) kell megvalósítani, illetve az odavezető belső utat és járdát is ki kell alakítani. A fenti tényállás mellett egy újonnan megépítendő épület udvarán parkolók (várakozóhelyek), az odavezető belső út és járda tervezése minősíthető-e építészeti tervezési tevékenységnek és ezzel összefüggésben alkalmazható-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjában szereplő kivétel, minthogy az épület tervezésétől elválaszthatatlan tervezési feladatoknak minősülnek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ezek a tervezési szolgáltatások nem tartoznak a Kbt. 111. § r) vagy s) pontjának a hatálya alá.

A Kbt. 111. § r) pontja szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.

A Kbt. 111. § r) pontjának a jelenlegi szövegét a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény 30. § (2) bekezdése állapította meg. Az ehhez fűzött indokolás szerint kizárólag az épületekre (tehát műtárgyakra nem) vonatkozóan kerül meghatározásra a kivételi kör. Tehát a Kbt. 111. § r) pontjában meghatározott tervezési szolgáltatások építményekre és nem műtárgyakra irányulhatnak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. és 15. pontja tartalmazza az épület és a műtárgy fogalmát az alábbiak szerint:

„10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

15. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”

A parkoló, belső út, járda a fentiek szerint valószínűsíthetően nem épületnek, hanem műtárgynak minősül, ekként a tervezésükre irányuló tevékenység nem tartozik a Kbt. 111. § r) pontjának hatálya alá. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett épületek és műtárgyak Étv. szerinti minősítését az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően, körültekintő mérlegeléssel az ajánlatkérőnek kell megítélnie.

A Kbt. 111. § s) pontjában pedig nem tervezési, hanem az építési beruházásokhoz tartozó egyéb kiegészítő szolgáltatások (71241000-9 Megvalósíthatósági tanulmány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés; 71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés; 71244000-0 Költségszámítás, költségfelügyelet; 71246000-4 Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele; 71247000-1 Építési munka felügyelete) kerülnek felsorolásra, így a levelében szereplő tervezési szolgáltatások ennek a hatálya alá sem tartozhatnak.

[Megjegyezzük, hogy a Kbt. 2021. január 1. napjától hatályos módosítása a 111. § r) pontja szerinti kivételt kiterjeszti az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges olyan jellegű tervezési munkákra (tipikusan akadálymentesítés, járdaépítés, parkolóépítés) is, amelyek nem feltétlenül minősülnek szakági tervezésnek.]

 

14. Amennyiben a szerződéstervezet, illetve a közbeszerzési dokumentum előzetesen tartalmazza a helyettesítő termékekben való megegyezés folyamatát, pontosan megadja az abban nyilatkozattételre jogosultak körét, hatáskörét, továbbá részletesen, műszakilag adekvát módon rögzíti azt is, hogy a műszaki egyenértékűséget milyen szabványok, milyen mérőszámok, milyen műszaki paraméterek (anyagösszetétel, funkcionális követelmények, minőségi dokumentációk, környezeti hatás stb.) és milyen üzemeltetési adatok (fogyasztás, élettartam, szervizszükséglet, alkatrész-utánpótlás stb.) vizsgálata mentén állapítja meg, ebben az esetben alkalmazható-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződés módosulás?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a szerződés ilyen módosulása akkor felel meg a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának, ha a termékcsere nem a felek megállapodásán, hanem objektív kritériumokon alapszik.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint a Kbt. 141. § (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a Kbt. 141. § (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat, ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

A kérdésében bemutatott esetben akkor fogadható el a termékcsere és akkor felel meg a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának, ha a szerződés tartalmi elemei változásának pontos tartalma nem képezi a felek későbbi megállapodásának tárgyát, az előzetesen egyértelműen meghatározásra került. A levelében foglaltak alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a termékcsere pontosan milyen megegyezés alapján jöhet létre. A levelében foglalt esetben a felek kizárólag akkor felelnek meg a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának, ha a megegyezésük kizárólag az előzetesen, a közbeszerzési dokumentumokban, a szerződéses feltételek között valamennyi ajánlattevő számára rendelkezésre álló feltételek szerinti automatizmusokon alapszik, és nem ad teret egyik fél szabad elhatározásának sem.

Ilyen körülmények között továbbá – különösen, amennyiben a változás a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának nem felel meg – a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja vagy a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti szerződésmódosításnak, illetve annak feltételei vizsgálatának lehet helye adott esetben.

 

15. Sérti-e a közbeszerzési irányelvek vagy a Kbt. előírásait, illetőleg az egyenlő bánásmód alapelvét, ha az ajánlatkérő az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívül letelepedett gazdasági szereplők esetén is előírja az EEKD nyilatkozat közjegyző által hitelesített nyilatkozattal történő utólagos igazolási kötelezettségét, különös tekintettel a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okra?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő nem írhatja elő az EEKD nyilatkozat közjegyző által hitelesített nyilatkozattal történő utólagos igazolási kötelezettségét.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 10-11. §-a valamennyi, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőre – így az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívül letelepedett gazdasági szereplőkre is – vonatkozik. Ennek megfelelően a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésének a) pontja az alábbiakat tartalmazza:

„Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a), e)-f) pontja és (2) bekezdése tekintetében a gazdasági szereplő, illetve személy tagállama vagy letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott okiratot, amely igazolja az említett követelmények teljesítését;”

Ilyen esetben tehát a Kbt. 62. § (2) bekezdése igazolásaképpen a gazdasági szereplő letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott okiratot kell benyújtani. (Amennyiben ilyen igazolást az adott állam hatósága nem bocsát ki, akkor lehetséges – az érintett jogrendszertől függően – eskü alatt tett, vagy bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozat benyújtása.)

 

16. Megfelelhet-e a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő az igazolási kötelezettségének azzal, ha a közjegyző által hitelesített nyilatkozata azt tartalmazza, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdése szerinti kizáró okok, különös tekintettel a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okra?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint egy ilyen nyilatkozattal az ajánlattevő igazolhatja azt, hogy nem áll a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok hatálya alatt.

Elfogadhatónak kell tekinteni minden olyan nyilatkozatot, amely megfelel az előírt tartalmi és a formai követelményeknek. Az ajánlattevő ilyen nyilatkozata megfelel a tartalmi követelményeknek, hiszen nyilatkozatában szerepel, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (2) bekezdésének a hatálya alá, és a nyilatkozata nem tartalmaz olyan további elemeket, amelyek ellentmondanának ennek, továbbá a formai követelménynek is eleget tett a közjegyzői hitelesítéssel.

Megjegyzendő, hogy az ajánlattevő ezzel a nyilatkozatával csak a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okról szóló igazolási kötelezettségének tesz eleget, a Kbt. 62. § (1) bekezdésében szereplőknek nem.

 

17. Van-e a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti, közjegyző által hitelesített nyilatkozatnak időbeli hatálya, figyelemmel az ott meghatározott időtartamra is (feltételezve, hogy a közjegyző által hitelesített nyilatkozatban foglalt tény, illetve adat tartalma valós) és elfogadható-e, ha az utólagos igazolás korábbi időpontban kerül megtételre, mint az előzetes igazolás (EEKD)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok hiányáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozatnak azt kell igazolnia, hogy a gazdasági szereplő az adott eljárásban nem áll a tárgyi kizáró ok hatálya alatt, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az előírt kizáró ok hatálya alatt áll. Ha ennek megfelel, akkor irreleváns, hogy előbb, vagy később került kiállításra, mint az EEKD szerinti előzetes igazolás.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.”

A Kbt. 62. § (2) bekezdése az elmúlt öt évben meghozott jogerős ítéletről (illetve a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontja szerint lehetséges ennél rövidebb időszak is) szól. Adott esetben például egy, a közbeszerzési eljárás megkezdése előtt kiállított Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti, közjegyző által hitelesített nyilatkozat – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdésére figyelemmel – azt igazolja, hogy

- az ajánlattevő vezető tisztségviselőjével vagy felügyelőbizottságának tagjával, cégvezetőjével vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagjával, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezetőjével vagy felügyelő szervének tagjával, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személlyel szemben nem hoztak a közbeszerzési eljárást megelőző egy és hat év közötti időszakban a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítéletet, vagy

- a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, illetve

- ezen időszakban – vagy ha ez rövidebb az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül – az ajánlattevőnek nem volt olyan vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személye, akit jogerős ítélettel Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt elítéltek.

Ez a nyilatkozat tehát azt igazolja, hogy a kiállítását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban nem történt olyan körülmény, amely az ajánlattevő Kbt. 62. § (2) bekezdésére alapozott kizárását eredményezné, az ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése alapján ezt köteles figyelembe venni. Amennyiben az ajánlatkérőnek kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy a nyilatkozat igazolja-e, hogy az adott eljárásban a tárgyi kizáró ok nem áll fenn, úgy a Kbt. 69. § (13) bekezdés alapján jogosult további információt kérni.

Amennyiben viszont az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata fentieknek megfelel, akkor ez a nyilatkozat lehet akár az EEKD-nyilatkozatánál korábbi keltezésű is. Nincs olyan jogszabályi előírás, amely előírná, hogy az egyiknek a másikat kell követnie.

 

18. Amennyiben a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti személy a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplőnél a jogszabályban meghatározott tisztséget töltött be, akkor attól függetlenül, hogy már nem áll a gazdasági szereplővel jogviszonyban, a gazdasági szereplő a kizáró okok hatálya alá tartozik-e a bűncselekmény elkövetésétől számított öt évig?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjának lényeges eleme, hogy a kizáró ok az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személye által az ajánlattevővel fennálló jogviszony ideje alatt elkövetett bűncselekményhez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az ajánlattételkor e jogviszony fennáll-e még, vagy sem. Megjegyzendő, hogy a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok esetén nem a bűncselekmény elkövetésétől, hanem a bíróság jogerős ítéletétől kell számítani az 5 évet.

A Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontja szerint a gazdasági szereplő nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben – vagy ha ez rövidebb az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül – olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt.

A Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjának éppen az a lényeges vonása, hogy olyankor is fennállónak nyilvánítja a kizáró okot, amikor a bűncselekmény elkövetője és a gazdasági szereplő közötti jogviszony már nem áll fenn, ellenben a bűncselekmény elkövetésekor fennállt.

Fontos megjegyezni, hogy az ítéletében a bíróság általában rendelkezni szokott az elkövető ügyvezető, felügyelőbizottsági tag stb. foglalkozástól való eltiltásáról is, éppen ezért általában nem jellemző, hogy ezeknek a személyeknek a jogviszonya a jogerős ítéletet követően a gazdasági szereplőnél fennmarad. Éppen ez az egyik oka a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szabályozásnak.