A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ezek a beruházások a részekre bontás tilalmának hatálya alá tartoznak.
A Kbt. 19. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”
A Kbt. szabályai értelmében elsődlegesen a beszerzési igény egységére szükséges megállapítást tenni. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy mi számít egy beszerzésnek a Kbt. részekre bontás tilalmáról szóló szabályát kell figyelembe venni. A kérdésben eligazítást nyújthat a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján kiadott útmutatója (a továbbiakban: Útmutató).
Az Európai Unió Bírósága a C-16/98. számú ítéletében kimondta, hogy az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Az Európai Unió Bírósága rámutatott, hogy azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az ítéletből következik, hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont.
Jelen esetben mindkét ajánlatkérő beruházásai szoros összefüggésben állnak egymással. A helyi önkormányzat beszerzési igénye azon alapszik, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egy körforgalmat épít a közigazgatási területén. Ha ilyet nem építene, akkor nem volna szükség az érintett gázközművek és ivóvízvezeték kiváltására és átépítésére, a közvilágítási hálózat bővítésére és áthelyezésére.
Másrészről ezek a közműkiváltások hatással vannak a körforgalom építésére irányuló építési beruházásra is. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„A 6. § szerinti eljárásokban érintett víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia-rendszerek, valamint az érintett nyomvonalas hírközlési építmények és vasútvonal üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közműszolgáltatók) nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt. A kérelemben meg kell jelölni a külön jogszabály szerinti közműegyeztető rendszerben elektronikusan hitelesített közműszolgáltatói nyilatkozat azonosító számát. Amennyiben egy engedélyezés iránti kérelemhez több közműszolgáltatói kérelem tartozik, akkor az összes kérelem azonosító számát meg kell jelölni.
A kérelem csak akkor teljesíthető, ha a közműegyeztető rendszerben a kérelemhez tartozóan valamennyi érintett közműszolgáltató nyilatkozata rendelkezésre áll. A közműszolgáltatók nyilatkozatukban közlik a tulajdonukban vagy kezelésükben lévő közmű rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételeket.”
A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 6. §-a sorolja fel az egyes építési engedély típusokat (elvi építési engedély, építési engedély, forgalomba helyezési engedély, fennmaradási engedély stb.). A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés c) pontja szerint az útépítésre irányuló építési engedélynek tartalmaznia kell a közműszolgáltatók esetleges kikötéseit. Ebből következően körforgalom építésekor és a közműkiváltások alkalmával egyaránt kölcsönösen figyelembe kellett venni a másik beruházás műszaki tartalmát. Ezt a tényezőt figyelembe véve, valamint azt, hogy a kétfajta építési tevékenység egyazon helyszínen, egy időben zajlik, valamint a közműkiváltások megrendelésének oka éppen a körforgalom építése, megállapítható, hogy a műszaki-gazdasági funkcionális egység a helyi önkormányzat és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. építési beruházásai között fennáll.
Az Útmutató szerint továbbá az ajánlatkérők eltérő személye kisegítő szempont abban az esetben, ha a funkcionális megközelítés alapján nem dönthető el, hogy a vizsgált beszerzések a részekre bontás tilalmának a hatálya alá tartoznak-e. A fentiek alapján ez az egység a műszaki tartalomból is megállapítható.
Megjegyzendő továbbá, hogy a körforgalom építése útépítés, ekként pedig mélyépítésnek és nem magasépítésnek minősül.