A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában folytatjuk a 2020. februári és 2020. márciusi számban elkezdett, a Kbt. 72. §-ában szabályozott, az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatára az ajánlatkérő számára kötelező indokoláskérési eljárással kapcsolatban született legfrissebb döntőbizottsági határozatok és ahhoz kapcsolódó bírósági eseti döntések ismertetését.
A határozattal érintett tárgyak: A közvetlen és közvetett bérköltségek az ajánlati ár lényeges elemét képezik, amelyre vonatkozó ár képzését az ajánlattevő nem mutatta be egyértelműen. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdésének utolsó mondatát, amikor az ajánlatot nem nyilvánította érvénytelenné a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján.
Tényállás
Az ajánlatkérő (központi beszerző szerv) a 2019. január 7-én feladott ajánlati felhívással a Kbt. Második Része szerinti gyorsított nyílt közbeszerzési eljárást indított iratkezelési szolgáltatások ellátása tárgyban.
A felhívásban az ajánlatkérő ismertette a közbeszerzést.
A felhívásban az ajánlatkérő egyedüli értékelési szempontként a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja alapján a legalacsonyabb árat adta meg. A felhívás „További információk” pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy azért választotta a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, mert a közbeszerzés tárgyának műszaki-szakmai meghatározottsága kizárja minden olyan további minőségi értékelési szempont alkalmazását, amely a legelőnyösebb ajánlat kiválasztását érdemben szolgálná.
A felhívás szerint a szerződés időtartama 24 hónap.
A felhívás tartalmazta a műszaki és szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket.
A közbeszerzési dokumentumok részét képező „I. Útmutató az ajánlattevők számára” tartalmazta az ajánlat tartalmára vonatkozó ajánlatkérői előírásokat. Az ajánlatkérő ebben a pontban rögzítette, hogy az ajánlatnak mely iratokat kell tartalmaznia vagy az ajánlat részeként elektronikusan mely iratokat kell hozzáférhetővé tenni.
A közbeszerzési dokumentumok részét képezte a közbeszerzési műszaki leírás is, amely a felhívásban foglaltakkal megegyezően rögzítette a közbeszerzés tárgyát.
Az ajánlattételi határidőig két ajánlat érkezett, ajánlatot nyújtott be a kérelmező és a jelen ismertetés szerint P Zrt. ajánlattevő.
A kérelmező 3.900.000.-Ft/hónap, a P Zrt. 2.214.850.-Ft/hónap nettó ajánlati árat szerepeltetett az ajánlatában.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint indokolást kért a P Zrt.-től az alábbiak szerint:
„Kérjük, hogy cégszerű nyilatkozat formájában a közbeszerzési eljárásra tett ajánlatát illetően adjon objektív indokolást a felolvasólapon megajánlott nettó ajánlati árra vonatkozóan valamennyi releváns költség bemutatásával, így különösen:
- közvetlen és közvetett bérköltségek (munkabérek, járulékok, kötelező bérpótlékok, vezetői pótlékok, valamint a helyettesítések, szabadságok, betegszabadságok költségei stb.) – ennek kapcsán ajánlatkérő kéri bemutatni, hogy ajánlattevő a közbeszerzési műszaki leírásban foglalt iratkezelési feladatokat pontosan hány fő bevonásával kívánja ellátni;
- a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő közvetlen és közvetett költségek;
- tárgyi szolgáltatásra eső közvetett költségek (iroda, adminisztráció, telefonhasználat, fénymásolás, bérszámfejtés, munkaügyi adminisztráció stb. költségei, banki költségek);
- adók (pl. helyi iparűzési adó, társasági adó);
- nyereség (haszon);
- és minden olyan további költség tekintetében, mely nem került nevesítésre, azonban jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése során ajánlattevő az összesített nettó ajánlati ár megajánlásakor számolt a költséggel.”
A P Zrt. táblázatos formában adta meg árindokolását.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján a P Zrt.-től további kiegészítő indokolást kért az alábbi tartalommal:
„Kérjük, hogy cégszerű nyilatkozat formájában adjon további objektív indokolást:
- Ajánlattevő a benyújtott árindokolásában rögzítettek szerint a szerződés teljesítése kapcsán 6 fő iratkezelővel, valamint további 1 fő csoportvezetővel számolt. Ajánlattevő árindokolásában rögzítette, hogy: „a teljes projektbe bevont létszám 7 fő, akik közül 6 fő van a helyszínen folyamatosan”. Az ajánlatkérő számára ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a csoportvezető esetében is további egy főre jutó feladattal számolt-e ajánlattevő, azaz a szerződés tejesítése során a csoportvezető is dolgozni fog-¬e operatív szinten, vagy csak vezetői feladatokat fog-e ellátni? Amennyiben a csoportvezető is operatív szinten részt vesz a napi munkavégzésben, abban az esetben miként tudja ellátni egyúttal vezetői teendőit is?
Kérjük, szíveskedjenek bemutatni, hogy az 1 fő csoportvezető a szerződés teljesítése során pontosan milyen feladatokat fog ellátni: feladatköre kizárólag a vezetői teendők ellátására fog vonatkozni, vagy ő is részt vesz majd a napi szintű munkavégzésben. Ez utóbbi esetben hogyan tudja ellátni vezetői teendőit is?
- Az árindokolásban foglaltak alapján megállapítható volt ajánlatkérő számára, hogy ajánlattevő betegszabadsággal, valamint helyettesítéssel az iratkezelők esetében számolt, arra azonban nem tért ki, hogy a betegszabadság, illetve helyettesítés kérdését a csoportvezető esetében is vizsgálta-e?
Kérjük szíveskedjenek bemutatni, hogy betegszabadsággal, illetve helyettesítéssel a csoportvezetőként megjelölt személy esetében kalkuláltak-e? Amennyiben igen, kérjük bemutatni, hogy pontosan hány nap betegszabadsággal számoltak, illetve a csoportvezető helyettesítését hogyan kívánják biztosítani?
- Ajánlattevő az árindokolásához csatolt ún. erőforrás kalkulációban az iratkezelés, valamint postázás kapcsán – ajánlatkérő által a műszaki leírásban megadott átlagos éves, illetve maximális mennyiségeket alapul véve – rögzítette az egy napra vetíthetően szükséges erőforrás mennyiségeket. Az iratkezelés esetében az átlagos éves mennyiséget alapul véve 2,7 főben, a maximális, azaz opcióval növelt mennyiséget alapul véve 3,3 főben, a postázás esetében pedig 2,3 főben, illetve 2,7 főben, így a szerződés teljesítéséhez szükséges átlag létszámot 5 főben, a szükséges maximális létszámot pedig 6 főben rögzítette egy napra vonatkozóan.
Ajánlattevő levezetéséből kiindulva ajánlatkérő számítása szerint 8 órás munkanap alapulvételével az alábbiak voltak megállapíthatóak:
- az iratkezelés tekintetében az átlagos éves mennyiség (amely átlagosan évi 120.000 bejövő irat, valamint átlagosan évi 120.000 kimenő irat) felmerülése esetében a fenti kalkulációból kiindulva – tekintettel arra, hogy ajánlattevő a feladat ellátásához szükséges munkaerő számát ebben az esetben 3 főben határozta meg – 1 főnek 40 darab iratot kellene kezelnie óránként;
- az iratkezelés tekintetében a teljes, azaz opcióval növelt éves mennyiség (amely átlagosan évi 120.000 bejövő irat + 20%, valamint átlagosan évi 120.000 kimenő irat + 20%) felmerülése esetében a fenti kalkulációból kiindulva – tekintettel arra, hogy ajánlattevő a feladat ellátásához szükséges munkaerő számát ebben az esetben 3 főben határozta meg – 1 főnek 48 darab iratot kellene kezelnie óránként;
- a postázás tekintetében az átlagos éves mennyiség (amely átlagosan évi 120.000 bejövő irat, valamint átlagosan évi 120.000 kimenő irat) felmerülése esetében a fenti kalkulációból kiindulva – tekintettel arra, hogy ajánlattevő a feladat ellátásához szükséges munkaerő számát ebben az esetben 2 főben határozta meg – 1 főnek 60 darab iratot kellene előkészítenie postára adás céljából óránként;
- a postázás tekintetében a teljes, azaz opcióval növelt éves mennyiség (amely átlagosan évi 120.000 bejövő irat + 20%, valamint átlagosan évi 120.000 kimenő irat + 20%) felmerülése esetében a fenti kalkulációból kiindulva – tekintettel arra, hogy ajánlattevő a feladat ellátásához szükséges munkaerő számát ebben az esetben 3 főben határozta meg – 1 főnek 48 darab iratot kellene előkészítenie postára adás céljából óránként.
Kérjük szíveskedjenek részletesen bemutatni, hogy az árindokolásban szereplő ún. erőforrás kalkulációból levezethetően hogyan tudja az ajánlattevő ellátni a napi szinten felmerülő iratkezelési és postázási feladatokat mind az alapmennyiségre, mind pedig az opcióval növelt mennyiségre vonatkozóan 8 órás munkanappal számolva. Ennek keretében szíveskedjenek részletesen levezetni, hogy ajánlattevő l fő 1 órára vonatkozó iratkezelési, illetve postázási feladatainak mennyiségét hogyan kalkulálta és mutassa be, hogy ez a mennyiség hogyan végezhető el 1 fő által 1 óra alatt.”
A P Zrt. a kiegészítő árindokolását megadta. A kiegészítő indokolásához csatolta a létszámkalkulációra vonatkozó ártáblázatot.
Az ajánlatkérő újabb kiegészítő indokolást kért a P Zrt.-től a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján az alábbiak szerint:
„Kérjük, hogy cégszerű nyilatkozat formájában adjon további objektív indokolást az alábbiak szerint:
Ajánlattevő benyújtott árindokolásában, valamint kiegészítő indokolásában rögzítettek szerint megállapítható, hogy az ajánlati ára meghatározásakor az alábbi iratforgalommal számolt:
Iratkezelés:
átlagosan évi 120.000 bejövő irat + 20%, átlagosan évi 120.000 kimenő irat + 20%
Postázás:
átlagosan évi 120.000 bejövő irat + 20%, átlagosan évi 120.000 kimenő irat + 20%
Ebből adódóan az ÁEEK részére feldolgozandó napi iratmennyiség tekintetében ajánlattevő 2304 darabos iratmennyiséget vett alapul.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.2.4) pontjában, valamint a közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátott Műszaki Leírásban rögzített mennyiséget az ajánlatkérőnél előforduló évi átlagos, valamint opcióval növelt iratforgalom mennyiségeként határozta meg, azaz az átlagosan évi 120.000 bejövő irat + 20%, és az átlagosan évi 120.000 kimenő irat + 20%-os mennyiség az iratkezelés, valamint a postázási feladatok ellátása tekintetében együttesen, nem pedig megduplázva merül fel. A 120.000 bejövő irat + 20% és a 120.000 kimenő irat + 20% tehát az ajánlatkérőnél egy évben felmerülő teljes – átlagos, valamint 20 %-os opcióval növelt – iratmennyiséget magában foglalja.
1.) A fentiek alapján kérjük, mutassa be, hogy az ajánlattevő árindokolásában, illetve kiegészítő árindokolásában az iratkezelés, illetve postázás kapcsán levezetett iratmennyiségek, hogyan viszonyíthatóak az ajánlatkérő felhívásban, valamint műszaki leírásban megadott iratforgalom mennyiségéhez. Továbbá mindez hogyan befolyásolja ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrás, valamint ajánlati ár tekintetében csatolt levezetését. Az ajánlatkérő ezzel kapcsolatban felhívja ajánlattevő figyelmét a Kbt. 81. § (11) bekezdésében foglaltakra.
2.) Az előző pontban foglaltak figyelembevétele mellett, továbbá szíveskedjenek részletesen bemutatni, hogy egy-egy irat kapcsán felmerülő iratkezelési és postázási tevékenység esetében nagyságrendileg mennyi idővel kalkuláltak, ezzel alátámasztva a napi iratmennyiség ajánlattevő által kalkulált létszámmal történő elláthatóságát mind az alapmennyiség, mind pedig az opcióval növelt mennyiség tekintetében.
Ennek keretében kérjük, mutassák be, hogy:
- 1 darab bejövő irat esetében nagyságrendileg mennyi ügykezelési (iratkezelés valamint postázás) idővel kalkuláltak, felsorolva a felmerülő munkamozzanatokat is;
- 1 darab kimenő irat esetében nagyságrendileg mennyi ügykezelési (iratkezelés valamint postázás) idővel kalkuláltak, felsorolva a felmerülő munkamozzanatokat is.
Ezen értékek alapulvételével pedig mutassák be, hogy az ajánlatkérő részére feldolgozandó napi iratmennyiség ajánlattevő által kalkulált létszám mellett napi 8 órás munkarendet figyelembe véve hogyan látható el, mind az alapmennyiség, mind pedig az opcióval növelt mennyiségre külön-külön kitérve.”
A P Zrt. benyújtotta a további kiegészítő indokolását.
Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján felhívta a P Zrt.-t, mint az értékelési szempontra figyelemmel legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevőt a kizáró okok és az alkalmassági követelmények igazolására.
A P Zrt. benyújtotta az igazolásokat.
Az ajánlatkérő elkészítette és elküldte az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Az összegezés szerint mindkét ajánlat érvényes, a nyertes ajánlattevő a P Zrt. lett.
A kérelmező iratbetekintést követően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyet követően az ajánlatkérő a P Zrt.-től felvilágosítást, és indokolást kért, majd az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező a 2. kérelmi elem keretében kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amikor megfelelőként fogadta el a nyertes ajánlattevő gazdasági ésszerűségnek ellentmondó árindokolását. A kérelmező szerint az ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 73. § (2) bekezdésében foglaltakat is azáltal, hogy nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát annak ellenére, hogy az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását alaptalanság miatt.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta és a jogorvoslati kérelem 2. kérelmi eleme tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdésének utolsó mondatát. A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, valamint az azt követően az adott közbeszerzési eljárásban hozott valamennyi ajánlatkérői döntést.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat 2. kérelmi elemre vonatkozó indokolása az alábbiakat tartalmazta:
A 2. kérelmi elem tekintetében a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt-e el, amikor érvényesnek nyilvánította a P Zrt. ajánlatát és elfogadta a P Zrt. árindokolását.
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a P Zrt. által – az ajánlatkérő Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérésére – benyújtott dokumentumok megfelelően indokolták-e, hogy a szerződés a P Zrt. által megajánlott áron (nettó 2.214.850.-Ft/hónap) teljesíthető.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint indokolást kért a P Zrt.-től, melyben kérte, hogy a P Zrt. valamennyi releváns költség bemutatásával adjon objektív indokolást a megajánlott nettó ajánlati árra vonatkozóan. Az ajánlatkérő felsorolta, hogy az ajánlattevőnek különösen mely költségeket kell bemutatnia. Ezek között szerepeltette a következőket: „közvetlen és közvetett bérköltségek (munkabérek, járulékok, kötelező bérpótlékok, vezetői pótlékok, valamint a helyettesítések, szabadságok, betegszabadságok költségei stb.)” A bérköltségek kapcsán kérte bemutatni, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési műszaki leírásban foglalt iratkezelési feladatokat pontosan hány fő bevonásával kívánja ellátni.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a P Zrt. a benyújtott árindokolását táblázatos formában adta meg, a táblázatban a közvetlen és közvetett bérköltségek összegét 1.936.000.-Ft-ban jelölte meg. A P Zrt. indokolásának részét képezte még a bérköltség és járulék kalkuláció táblázat, amely szerint az 1.936.000.-Ft összesen 7 fő (1 fő csoportvezető és 6 fő iratkezelő) bérköltségét tartalmazta. A P Zrt. indokolásként rögzítette, hogy a jelenlegi szolgáltató 9 fővel látja el a feladatokat, de a felhívásban megadott napi teljesítendő mennyiségek nem indokolják ezt a létszámot. Az alap mennyiség 5 fővel ellátható, míg a + 20 % további 1 főt igényel, 1 fő csoportvezető és 5 fő iratkezelő. Ezen létszám esetében 168 nap szabadsággal és 90 nap betegállománnyal kalkulált, amely esetekben a helyettesítés szükséges. Ez éves szinten 1 fő bevonását jelenti a helyettesítésekbe. Így a teljes projektbe bevont létszám 7 fő, akik közül 6 fő van a helyszínen folyamatosan.
Az ajánlatkérő kiegészítő indokolást kért a P Zrt.-től, a P Zrt. a kiegészítő indokolásában csatolt egy létszámkalkulációt, táblázatos formában. A táblázatban feltüntette az egyes feladatokat és az ahhoz szükséges létszámot, az összes szükséges létszámot 5,8 főben jelölte meg.
Az ajánlatkérő további kiegészítő indokolást kért a P Zrt.-től, a P Zrt. további kiegészítő indokolása változatlan formában tartalmazta a 2019. február 13-án táblázatos formában benyújtott árindokolást, valamint a szintén benyújtott bérköltség és járulék kalkuláció táblázatot. A P Zrt. a benyújtott létszámkalkuláció táblázatban foglaltakat módosította, a feladat ellátásához szükséges összes létszámot 3,1 főben adta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a P Zrt. indokolásából és kiegészítő indokolásaiból nem derült ki egyértelműen, hogy a közbeszerzési műszaki leírásban foglalt iratkezelési feladatokat pontosan hány fő bevonásával kívánja ellátni. A P Zrt. a közvetlen és közvetett bérköltséget 1.936.000.-Ft-ra kalkulálta, amely összesen 7 fő (1 fő csoportvezető és 6 fő iratkezelő) bérköltségét tartalmazta. Ugyanakkor a feladat ellátásához szükséges összes létszámot 3,1 főben adta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a P Zrt. által benyújtott adatok, kalkulációk nem mutatták be megfelelően, hogy hány fő fogja teljesíteni a közbeszerzés tárgyát képező feladatot és ehhez mennyi bérköltség kapcsolódik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az írásbeli összegezés megküldését és a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmének benyújtását követően megadott újabb kiegészítő indokolásban a P Zrt. további kalkulációkkal próbálta alátámasztani álláspontját. Ebben előadta, hogy a P Zrt. a teljes tevékenységet 7 fő bevonásával tervezi, melyből 1 fő a csoportvezető, l fő pedig a helyettesítő. Ez alapján 5 fő iratkezelő látja el a teljes tevékenységet, az 5 fő iratkezelő napi 4,96 órában el tudja végezni a feladatot. Az 5 főből 3,1 fő szükséges alapszinten a tevékenység ellátására, 1,9 fő pedig az esetleges norma elmaradások, többlet tevékenységek ellátását tudja pótolni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez utóbbi indokolás nincs összhangban a korábbi árindokolással. Továbbá a P Zrt. által megadott bér és járulékköltség nincs összhangban a kalkulált létszámmal. A P Zrt. a korábbiakban az 1 fő csoportvezető és 6 fő iratkezelő bér és járulékköltségét napi 8 órás munkavégzésre kalkulálta, ezen a költségen (1.936.000.-Ft) a későbbiekben sem változtatott.
Ugyanakkor a legutóbbi indokolásában azt szerepeltette, hogy 5 fő iratkezelő napi 4,96 órában el tudja végezni a feladatot: 3,1 fő szükséges alapszinten a tevékenység ellátására, 1,9 fő pedig az esetleges norma elmaradások, többlet tevékenységek ellátását tudja pótolni.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, tekintettel arra, hogy a közvetlen és közvetett bérköltségek az ajánlati ár lényeges elemét képezik és a P Zrt. nem mutatta be egyértelműen, hogy a közvetlen és közvetett bérköltségek mely elemekből tevődnek össze és hány fő napi hány órás munkavégzését fedezik, a P Zrt. nem indokolta megfelelően, hogy a szerződés az adott áron teljesíthető.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvényessé a P Zrt. ajánlatát.
A Döntőbizottság határozata ellen az ajánlatkérő nyújtott be keresetet a bírósághoz.
A Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 2019. december 4. napján kelt 107.K.700.388/2019/13. számú ítéletében a keresetet elutasította, a következő indokok alapján:
A Kbt. 72. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek alapján a bíróság a következőket emelte ki.
Az alperes helytállóan mutatott rá a támadott határozatában és a perben előterjesztett védiratában, hogy az ajánlattevő árindokolásával kapcsolatban támasztott Kbt. feltételrendszer alapvető célja az, hogy az adott árindokolásból megfelelő és objektív alapú következtetés legyen levonható az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozóan. Mindezek alapján a perbeli esetben a P Zrt. ajánlati árindokolásának olyannak kellett lennie, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen, miszerint pontosan hány fővel és milyen bérköltséggel tudja ellátni az ajánlati kiírás szerinti iratkezelési feladatot. Az alperes a támadott határozatában megfelelően részletezte, hogy miért nem felelt meg ezen szempontoknak a P Zrt. ajánlata. Egyértelműen megállapítható ugyanis a tényállási részben írtak alapján, figyelemmel a P Zrt. indokolásaira, hogy nem adott meg következetesen azonos létszámot, és ennek megfelelően a megadott létszámokhoz szükségszerűen módosult bérköltségek társulnak. Az iratok alapján látható, hogy az első árindokolás még 6 plusz 1 főt összesít, majd a második 5,8 főt, végül az utolsó kettő 3,1-3,1 főt. Ezek tehát különböző létszám adatok, és ezen ellentmondás feloldását nem lehet elvégezni a táblázatok melletti szöveges indokolás elemzésével sem, még ha azokban valóban szerepel olyan kalkuláció is, hogy a 7 fő a gördülékenyebb feladatmegoldás érdekében került megjelölésre. Az adott létszám feltüntetésének konkrétnak kell lennie; nem tekinthető objektívnek az olyan ajánlat, ami megjelenít egy létszám adatot, majd a szöveges indokolásban ettől eltérő, további létszám bevonhatóságára vonatkozó másik adatot ad meg, illetve a későbbi indokolásokban az összesítés tekintetében eltérő létszámmal kalkulál. Amennyiben nincs egy konkrét adat, ami a munkavállalók létszámát pontosan meghatározza, akkor nem lehet objektív alapú következtetést levonni a bérköltség vonatkozásában, és összességében az árajánlat megalapozottsága tekintetében. Megjegyezte továbbá a bíróság, hogy a nyertes ajánlattevő csak az első indokolásában bontotta meg a táblázatban a csoportvezető és az iratkezelő munkakörökre a létszámot és adta meg ehhez a bérkalkulációt, a további indokolásaiban a táblázatokban már együttesen számolt egy átlag létszámot.
Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy a Kbt. feltételrendszerének megfelelő, objektív alapú meghatározás az indokolásokban a munkaerő mennyiségére vonatkozóan nem történt. Ez pedig magával hozza, hogy a munkaerő mennyiséghez tartozó bérköltségről sem lehet megalapozottan meggyőződnie a felperesnek.
A fent részletezettek alapján tehát a felperes a keresetében alaptalanul érvelt akkor, amikor azt állította, hogy a P Zrt. ajánlattevő ellentmondásmentes objektív létszámot jelölt meg a munkaerő tekintetében. Nem volt tehát eredményes az egyes árindokolási hivatkozásokra vonatkozó kereseti érvelése, és alaptalanul utalt a látszólagos ellentmondásra is.
Helytállóan rögzítette ezért az alperes a támadott határozatában, hogy a felperes a Kbt. 72. § (3) bekezdését megsértve járt el, amikor nem állapította meg a P Zrt. ajánlatának érvénytelenségét a megfelelő objektív indokolás hiánya miatt. Jogszerű volt tehát az alperesi határozat azon rendelkezése, mellyel a 2. jogorvoslati kérelem tekintetében, annak helyt adva, jogsértés megállapításáról, az ajánlatkérői döntés(ek) megsemmisítéséről és bírság kiszabásáról rendelkezett.
A felperes keresetében tehát olyan jogszabálysértést nem jelölt meg, amely az alperesi határozat megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére alapot adna, ezért a bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant, a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.