A határozattal érintett tárgyak: Az indokoláskérési eljárást az ajánlatkérő több árelem vonatkozásában lefolytatta, az írásbeli összegezésben rögzítettek alapján azonban az érvénytelenséget az ajánlatkérő olyan tényekre alapította, amelyekre vonatkozó kétségeit az érintett ajánlattevővel az indokoláskérési eljárásban nem tisztázta, melynek alapján az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása jogsértő.
Tényállás
Az ajánlatkérő (költségvetési szerv) a Kbt. Harmadik Rész 113. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított műszaki ellenőri szolgáltatás megrendelés tárgyában, melynek ajánlattételi felhívását 2019. december 4-én tette elérhetővé az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlatkérő által kiválasztott, és a megjelent összefoglaló tájékoztatás alapján érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők részére.
A felhívás és a közbeszerzési dokumentumok tartalmazták a részletes feladatleírást.
A módosított ajánlattételi határidőig 11 ajánlat érkezett, ajánlatot tett a kérelmező is. A kérelmező ajánlati ára nettó 9.890.000.-Ft volt. Az ajánlatkérő közlése szerint a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nettó 22.230.000.-Ft.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kért többek között a kérelmezőtől az ajánlati ár értékelési részszempont tekintetében a következő tartalommal:
„1. Kérjük az ajánlattevőket, részletezzék a szerződés keretében elvégzendő feladatok esetében, hogy azokat – órában megadva – milyen időkeretben tervezik elvégezni. Ennek során térjenek ki arra, hogy a munkák elvégzését hány fő, és milyen képzettségű szakemberrel kívánják elvégezni. Ezt követően mutassák ki az így meghatározott élőmunka ráfordítás valamennyi költségét. Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 72. § (4) bekezdése értelmében nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek.
2. Kérjük, hogy a fentieknek megfelelően a szerződés-tervezet szerinti valamennyi feladat elvégzésére térjenek ki, részletesen kimutatva annak költségeit, külön bontva a személyi jellegű költségeket az egyéb költségektől. Ennek során a beszerzés tárgyának és mennyiségének megfelelően nevesítsenek valamennyi elvégzendő feladatot, és – ahol ez értelmezhető – valamennyi feladathoz rendeljenek személyi és egyéb (anyag, energia, telefon, iroda-fenntartás, stb.) költséget.
Kérjük, hogy a személyi költségeken belül a munkabér és járulékai mellett térjenek ki a munkaruházat, a munkába járás, stb. költségekre is amennyiben felmerül, a munkavállalók munkaszerződésének megfelelően.
Amennyiben a fenti költségek valamennyi elemét külön nem tudják kimutatni, kérjük, az egyes feladatoknál nyilatkozzanak arról, hogy az ott meghatározott összegen belül ezek költségét is figyelembe vették.
Amennyiben egyes munkanemek felmerülési valószínűségét, vagy a munkaidő-ráfordítást olyan alacsonynak ítélik, hogy az érdemben kimutatható költséget nem eredményez, vagy ezen költségek nem elválaszthatók más részszempontra tett megajánlástól, vagy más költségtől, akkor kérjük ezt részletesen megindokolni szíveskedjenek. […]
Kérjük a T. Ajánlattevőket, hogy indokolásukat a fentiek figyelembevételével, számszerűen (matematikailag levezetve) és szövegesen is adják meg!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az Ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az Ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.
Az ajánlatkérő – adott esetben a Kbt. 72. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő indokolás bekérését követően – köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.”
A kérelmező az árindokolását határidőben benyújtotta, melyet teljes terjedelmében üzleti titoknak nyilvánított.
A kérelmező árindokolásának egyik pontjában a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekkel kapcsolatos költségek kimutatásában megadta az egyes szakemberek időráfordításait napokban.
Az összesítő táblázatban 4. sorként szerepelt a „Gépkocsi”, amelyben egy korábbi pontban kifejtett számítás szerint a teljesítéshez használt gépkocsi fenntartási költségei szerepeltek.
Az összesítő táblázatban 5. sorként szerepelt az „Üzemanyag”, amelyben egy korábban ki nem fejtett költség került megadásra.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján többek között a kérelmezőtől is további kiegészítő indokolást kért – egyebek mellett – az alábbiak szerint:
„A humán erőforrás költségeknél az ME-É szakág esetében megjelölt becsült szakértői napszámra vonatkozó adat és a bemutatott üzemanyag költség összhangja ajánlatkérői álláspont szerint nem állapítható meg, kérjük az ellentmondás feloldását.”
Az ajánlatkérő ezen dokumentumban a Kbt. 72. § (5) bekezdése alapján összehasonlítás céljából ajánlati elemeket megalapozó adatokat is kért három további ajánlattevőtől arról, hogy az ME-É szakági műszaki ellenőri feladatok tekintetében a szerződés szerinti elvégzendő feladatokat hány szakértői órával számítva vették figyelembe az árkalkulációjuk során.
A kérelmező a kiegészítő indokolást határidőben megadta, a szöveges indokolás a gépkocsi (összesítő táblázat 4. sor) költségsorra vonatkozott.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján többek között a kérelmezőtől is további kiegészítő indokolást kért – egyebek mellett – az alábbiak szerint:
„A humán erőforrás költségeknél az ME-É szakág esetében megjelölt becsült szakértői napszámra vonatkozó adat és a bemutatott üzemanyag költség eltérésének szöveges indokát az Ajánlattevő megadta. Kérjük, hogy szíveskedjenek a benyújtott szöveges indoklást matematikailag levezetett számítással is alátámasztani illetőleg az ellentmondással érintett adatokat szíveskedjenek összhangba hozni.”
Az ajánlatkérő ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.
A kérelmező a kiegészítő árindokolást határidőben megadta, a bemutatott számítás a gépkocsi (összesítő táblázat 4. sor) költségsorra vonatkozott.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján további kiegészítő indokolást kért a kérelmezőtől az alábbiak szerint:
„1./ Kérjük, szíveskedjenek az eljárást megindító dokumentumok által igényelt feladatok tervezett időráfordítását az ME-É, ME-G,
ME-V szakág esetében egyaránt órai bontásban az alábbi részletezettség szerint megadni:
- előírt kooperációk;
- helyszíni műszaki ellenőrzés;
- távoli munkavégzés, adminisztrációs munkák;
- jótállási időszakban igényelt feladatok.
Kérjük továbbá szíveskedjenek az árindokolásuk Összesítés c. táblázatában megadott üzemanyag költséget a fentiek szerinti részletezettségben megadott tevékenységek közötti megoszlásban is bemutatni.”
Az ajánlatkérő ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.
A kérelmező a további kiegészítő indokolást határidőben megadta, melyben táblázatban bemutatta a kért ME-É, ME-G, ME-V szakágakon kívül az alkalmazni kívánt ME-M/ME-KÉ jogosultsággal rendelkező szakemberei feladatmegosztását óra bontásban, és táblázatban bemutatta az üzemanyag költségeket a kért bontás szerinti megoszlásban.
Az ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezést, mely szerint a nyertes ajánlattevőként a jelen ismertetés szerint U Kft. került kihirdetésre, míg a kérelmező ajánlata érvénytelen lett, a következő indokkal is:
„2./ Az ajánlat a Kbt. 73. § (2) bekezdés alapján érvénytelen az alábbi indokra tekintettel: Az ajánlatkérő 2020. február 04. napján az ajánlattevőt az ajánlatában megajánlott ajánlati ár (nettó HUF) értékelési szempont tekintetében a Kbt. 72. § (1) bekezdés alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatok, valamint indokolás benyújtására hívta fel abból a célból, hogy a szerződés adott áron való teljesíthetőségéről meggyőződjön. 2020. február 17., 2020. február 28. továbbá 2020. március 23. napján az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján Ajánlattevőt a benyújtott árindokolása elfogadhatóságának megítéléséhez – mivel az Ajánlattevő részéről benyújtott árindokolás elfogadhatósága a benyújtott árindokolás alapján továbbra is kétséges volt – további kiegészítő indokolás benyújtására hívta fel. A 2020. február 17. napján kiadott árindokolás kérésben – egyebek mellett – az ajánlatkérő a humán erőforrás költségeknél az ME-É szakág esetében megjelölt becsült szakértői napszámra vonatkozó adat és a bemutatott üzemanyag költség összhangjának megteremtésére hívta fel az ajánlattevőt. Az ajánlattevő a felhívásra kizárólag rövid szöveges indoklást nyújtott be, ezért az ajánlatkérő 2020. február 28. napján kiadott indokolás kérésben felhívta az ajánlattevőt, hogy a benyújtott szöveges indoklást matematikailag levezetett számítással is alátámasztani illetőleg az ellentmondással érintett adatokat szíveskedjenek összhangba hozni. Az ajánlattevő részéről benyújtott árindokolás alapján az ellentmondás továbbra sem került feloldásra, ezért 2020. március 23. napján az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevőt, hogy az árindokolása Összesítés táblázatában megadott üzemanyag költséget az indokolás kérésben megadott tevékenységenkénti (előírt kooperációk; helyszíni műszaki ellenőrzés; távoli munkavégzés, adminisztrációs munkák; jótállási időszakban igényelt feladatok) bontásban szakáganként is szíveskedjen kimutatni. A benyújtott tevékenységenkénti bontás alapján Ajánlatkérő megállapította, hogy az üzemanyagra kalkulált költség nem fedezi az ajánlattevő indokolásában levezetett tevékenységi bontás alapján kimutatott és helyszíni jelenlétre beállított óraszámokból levezethető utazással összefüggő költséget az ajánlattétel időpontjában érvényes NAV norma szerinti értéken számítva (illetőleg nem nyújt fedezetet az ajánlatkérő által személyes jelenlétet igénylő helyszíni ellenőrzési feladatokra beállított minimum feladatmennyiségből – előírt kooperációk 69 alkalom, helyszíni műszaki ellenőrzés 23 alkalom, jótállási időszakban garanciális bejárás 5 alkalom, garanciális javítás ellenőrzése munkaterületen 10 alkalom – levezethetően szükséges utazási költségre sem.) A Kbt. 72. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. Ha elvi lehetőség, akár 1%-ban is, hogy nem teljesíthető a kalkuláció, az ajánlat érvénytelen (14.K.27.045/2017/68). Az ajánlattevő által rendelkezésre bocsátott adatok a fent leírt indokok alapján az ajánlati ár megalapozottságát nem támasztják alá, az ajánlattevő részéről közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés a megajánlott ajánlati áron teljesíthető. Fentiek alapján az ajánlat a Kbt. 73. § (2) bekezdés alapján érvénytelen, mivel aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz.”
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, amelyben vitatta az ajánlatának érvénytelenségét. Az árindokolásával kapcsolatban bemutatta az ajánlattétel időpontjában érvényes, 2019. évre vonatkozó NAV üzemanyag normát az általa használt vállalati gépkocsi kapcsán, amely 7,6 liter/100 km volt. Bemutatta, hogy az indulási hely és a teljesítés helye közötti távolság 19,4 km, tehát egy oda-vissza út 38,8 km hosszúságú. Indulási pontként a Budapest, Sz. út címet adta meg. Táblázatban mutatta be, hogy összesen 112 úttal számolt, ami véleménye szerint elégséges alkalom az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározott feladatok ellátásához. A táblázatban bemutatta, hogy mekkora benzin árral és mekkora fogyasztással számolt (6,5 liter/100 km). Mindezekkel véleménye szerint alátámasztotta, hogy az árindokolásában szereplő üzemanyagköltséggel a vállalás teljesíthető.
Kérte, hogy az ajánlatkérő vonja vissza az összegezését és a kérelmező ajánlatát érvényes ajánlatként bírálja el.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította.
A jogorvoslati kérelem
Kérelmező jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogsértő, a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó 73. § (1) bekezdés e) pontjába, valamint a Kbt. 72. § (1)-(3) bekezdéseibe, és 73. § (2) bekezdésébe ütközik, az ajánlat érvénytelenségének megállapítása jogellenes.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő érdemi nyilatkozataiban az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére és a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő írásbeli összegezését, és az adott közbeszerzési eljárásban azt követően hozott döntéseit. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500.000.-Ft bírságot szabott ki.
Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos érvénytelenségi okra vonatkozó jogorvoslati kérelem szerint a kérelmezői ajánlat érvénytelenségének megállapítása sérti a Kbt. 73. § (2) bekezdését.
A kérelmező a közbeszerzési eljárás során benyújtott árindokolását üzleti titoknak nyilvánította, így a Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján, az Ákr. 27. § rendelkezésére figyelemmel járt el.
Az ajánlati ár aránytalanul alacsony voltának megállapításához a Kbt. 72. § (1) bekezdés hatályos szabályozása szerint a megkötni tervezett szerződés tárgyát kell kiindulópontnak tekinteni. Amennyiben az adott ellenszolgáltatást az ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak minősíti, köteles indokolást kérni a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az adott ajánlattevőtől.
Az indokoláskérés során az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni az érintett ajánlattevőtől, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Amennyiben az indokolást az ajánlatkérő nem ítéli elegendőnek, a Kbt. 72. § (3) bekezdése szerint kiegészítő indokolást kérhet az érintett ajánlattevőtől. Továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (5) bekezdése szerint összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott elemeket megalapozó adatokat.
Az ajánlattevő Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége, hogy az indokoláskérési eljárás keretében az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson annak érdekében, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ára megalapozottságáról, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati ár teljesíthetőségével kapcsolatos kétségét cáfolja. Az ajánlattevő e kötelezettségét az ajánlatkérőtől érkezett megfelelő indokoláskérés esetén tudja teljesíteni.
Az indokoláskérési eljárás akkor fejeződik be, ha az ajánlatkérő a bírálat során az érvényességről vagy érvénytelenségről megfelelő döntést tud hozni, amennyiben azonban az elfogadhatóság továbbra is kétséges, az indokoláskérési eljárás folytatódik. Az ajánlatkérőnek a bírálat során nem feladata, hogy az érintett ajánlattevő helyett a számításokat elvégezze, az ajánlatkérő a döntését feltételezésekre nem alapíthatja, az ajánlatkérő döntésének alapját az ajánlattevőtől a Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján beérkezett adatok, információk képezik. Ennek során az ajánlatkérő figyelembe veheti a Kbt. 73. § (2) bekezdésében példálódzó jelleggel felsorolt objektív alapú indokolást is. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését az írásbeli összegezésben rögzíti, az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról hozott részletes indokolást (az üzleti titok védelme mellett) a közbeszerzési eljárás nyilvánosságának és átláthatóságának garanciájaként az írásbeli összegezésnek, illetve az ajánlatkérő által az érintett ajánlattevő részére a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásnak kell tartalmaznia, amelynek alapján az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogszerűsége vizsgálható.
A konkrét esetben az ajánlatkérő a legjobb ár-értéket megjelenítő értékelési szempontot alkalmazta a felhívás alapján.
Az ajánlatkérő a kérelmezőtől a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján árindokolást, valamint kiegészítő indokolásokat kért, továbbá az ajánlattevőktől összehasonlító adatokat is kért. Az ajánlatkérő az indokoláskérésében meghatározta azokat az elemeket, amelyek alátámasztására indokolást várt a kérelmezőtől, továbbá a kiegészítő indokoláskérés az árindokolás meghatározott elemeinek bizonyítását célozta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indokoláskérési eljárást az ajánlatkérő több árelem vonatkozásában lefolytatta, az írásbeli összegezésben rögzítettek alapján az érvénytelenséget az ajánlatkérő arra tekintettel állapította meg, mert:
- az üzemanyagra kalkulált költség nem fedezi az ajánlattevő indokolásában levezetett tevékenységi bontás alapján kimutatott és helyszíni jelenlétre beállított óraszámokból levezethető utazással összefüggő költséget az ajánlattétel időpontjában érvényes NAV norma szerinti értéken számítva,
- illetőleg nem nyújt fedezetet az ajánlatkérő által személyes jelenlétet igénylő helyszíni ellenőrzési feladatokra beállított minimum feladatmennyiségből levezethetően szükséges utazási költségre sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő árindokolást és kiegészítő árindokolásokat kért a kérelmezőtől, amelyekben nem hívta fel a kérelmezőt, hogy az árindokolását az üzemanyagra kalkulált költség tekintetében az ajánlattétel időpontjában érvényes NAV norma szerinti értéken kéri kimutatni, illetve nem adott a kérelmező számára lehetőséget, hogy az árindokolását a NAV normával összefüggésben elvégezze.
Az ajánlatkérő az írásbeli észrevételében részletesen levezette az üzemanyag költségekre vonatkozó megállapításait, az oda út-vissza út kiindulópontjára és a 2020. március 5-i további kérelmezői árindokolásban a cég gépjármű flottájának 2021. évi megújítására vonatkozó kétségeit.
Az írásbeli összegezés azonban az ajánlatkérő fenti előadására semmilyen megállapítást nem tartalmazott annak ellenére, hogy az írásbeli összegezésben az érvénytelenséget az ajánlatkérő az üzemanyagra kalkulált költség, és az utazási költség nem megfelelőségére alapította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az üzemanyagra kalkulált költség, és az utazási költség tekintetében a kétségeit az indokoláskérési eljárás keretében a kérelmezővel nem tisztázta. Ennek alapján az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti objektív alapú indokolást nem vette figyelembe a kérelmező ajánlatának a bírálata során, amely a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vonatkozik a jogorvoslati kérelemben foglalt indokok alapján.
További indokoláskéréssel az ajánlatkérő tisztázni tudja a kiegészítő indokolásban közölt információk alapján azon kétségét, hogy az üzemanyagra kalkulált költség megfelel-e az ajánlattétel időpontjában érvényes NAV norma szerinti értéknek, továbbá az észrevételében hivatkozott, a kérelmezőnek az oda út-vissza út kiindulópontjára és a cég gépjármű flottájának 2021. évi megújítására vonatkozó kétségeit.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmére megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a 73. § (2) bekezdésére és a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését.
A határozat ellen az ajánlatkérő keresetet nyújtott be.