A határozattal érintett tárgyak: A teljes ajánlati árhoz képest a nap/délközbeni takarítás ajánlati elem elenyésző értéket képvisel, mivel az a feladatellátás során eshetőlegesen merül fel, ezért ezen díj nem lényeges ajánlati elemnek tekinthető, amely tekintetében az ajánlatkérőnek nem állt fenn indokláskérési kötelezettsége. A kérelmező a második helyezettre vonatkozó aránytalanul alacsony árral kapcsolatos kérelmi elem elbírálása esetén sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, a közbeszerzési eljárás nyertese nem lehet, e körben az ügyfélképessége nem áll fenn.
Tényállás
Az ajánlatkérő (költségvetési szerv) a 2019. december 18. napján feladott ajánlati felhívással a Kbt. Második Rész XV. Fejezet szerinti, közösségi értékhatárt elérő értékű, nyílt közbeszerzési eljárást indított egészségügyi intézmény takarítása szolgáltatás megrendelése tárgyában.
Az ajánlatkérő a felhívásban rendelkezett a beszerzés tárgyáról.
Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentációt is készített, amelynek részét képező közbeszerzési műszaki leírásban részletesen meghatározta az elvárt takarítási feladatokat, továbbá a szolgáltatás teljesítésére irányadó elvárásait, szempontjait. Az ajánlatkérő rögzítette, hogy célja az intézmény két telephelyén folyamatos, napi egyszeri, napi kétszeri, heti és félévenkénti teljeskörű takarítási munkálatok elvégeztetése.
A felhívásban szerepelt, hogy a szerződés időtartama 24 hónap.
Az ajánlatkérő a felhívásban a következők szerint rendelkezett az értékelési szempontokról.
Az ajánlatkérő ajánlati árként nettó ajánlati ár (HUF/hó) megajánlásokat kér.
Ár kritérium értékelési alszempontok:
Havi átalánydíj (nettó HUF/hó) / Súlyszám: 60
Nap/délközbeni takarítás díja (nettó HUF/óra) / Súlyszám: 20
Nagytakarítás díja (nettó HUF/m2/alkalom) / Súlyszám: 10
Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentációban az alábbiakat is rögzítette az ajánlatok értékelésével kapcsolatban:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat az alábbiak szerint bírálja el:
Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az ajánlatkérő számára. A szerződéskötés, az elszámolás és a kifizetés forintban (HUF) történik. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, a feladatleírásban meghatározott mennyiségi és minőségi elvárások szerinti valamennyi költséget.
Abban az esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlati árat alulprognosztizálja, az ebből eredő pluszköltségeket, kiadásokat stb. nem háríthatja át az Ajánlatkérőre és ez nem mentesíti a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól.
Ismertette az értékelési ponthatárokat és az értékelési módszerét.
A közbeszerzési dokumentáció a fentiek mellett tartalmazta a szerződéstervezetet is.
A szerződéstervezet – egyebek mellett – rögzítette a vállalkozói díjjal és a fizetési feltételekkel kapcsolatos alábbi rendelkezéseket.
A 3.1. pont szerint a felek megállapodnak abban, hogy a megrendelőt az 1.3. pontban megjelölt feladatokért a következő díjak illetik meg:
Havi átalánydíj:………………………Ft/hó+Áfa
Nap/délközbeni takarítás:…………….Ft/óra+Áfa
Nagytakarítás:……………………… Ft/m2/alkalom+Áfa
A fenti díjak tartalmazzák a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi feladat ellenértékét. A díjak emellett tartalmazzák a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, a feladatleírásban meghatározott mennyiségi és minőségi elvárások szerinti valamennyi költséget.
Az ajánlatkérő az érdeklődő gazdasági szereplők által feltett kiegészítő tájékoztatáskérésekre válaszolt, melyben többek között közölte:
„A havi átalánydíj összege tartalmazza a feladatleírásban meghatározott mennyiségi és minőségi elvárások szerinti valamennyi feladat ellenértékét. A nap/délközbeni takarítás díja a havi átalánydíjban elvárt feladatokon felüli, eseti jelleggel felmerülő nap/délközbeni többletfeladatok ellenértéke (óradíja). Ez a szolgáltatás külön kerülhet kiszámlázásra, a tényleges igénybevétel (óraszámok) alapján.”
Az ajánlattételi határidőre 6 gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot, többek között a jelen ismertetés szerint F Kft., valamint a jelen ismertetés szerint B Zrt., és a kérelmező is.
A fenti ajánlattevők esetében az ajánlatok az alábbi megajánlásokat tartalmazták.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során hiánypótlást rendelt el, illetőleg a nagytakarítás díja tekintetében árindokolásokat kért.
Az ajánlatkérő közbenső döntésével 3 ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, mert az érintett ajánlattevők az írásbeli felvilágosításukat és árindokolásukat az előírt határidőig nem bocsátották az ajánlatkérő rendelkezésére.
Az ajánlatkérő közbenső döntésével az ajánlatok bírálatának eredményeként megállapította, hogy az F Kft., a kérelmező, valamint a B Zrt. ajánlattevő ajánlata érvényes, ezért azok értékelési szempontok szerinti értékelését elvégezte és megállapította, hogy a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlatot az F Kft. tette, ezért az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az igazolások benyújtására hívta fel.
Az ajánlatkérő elkészítette és továbbította a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, amely szerint az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlatot az F Kft. nyújtotta be.
A kérelmező, valamint a B Zrt. ajánlattevő ajánlatát érvényesnek nyilvánította.
A kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal megegyező tartalommal. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező az 1. és 2. kérelmi elemével a nyertes ajánlattevő, az F Kft. ajánlatát támadta. Annak megállapítását kérte, hogy az F Kft. ajánlata a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelen, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését, a Kbt. 72. § (1) bekezdését és a Kbt. 76. § (13) bekezdését.
A kérelmező a 3. és a 4. kérelmi elemével az érintett közbeszerzési eljárásban második helyezett B Zrt. ajánlatát támadta. A 3. kérelmi elemében megsértett jogszabályhelyként megjelölte a Kbt. 71. § (1)-(3) bekezdését, a Kbt. 72. § (1) és (7) bekezdését, míg a 4. kérelmi elem tekintetében a Kbt. 69. § (1), (3) bekezdés és a Kbt. 73. § (2) bekezdés megsértését kérte megállapítani.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő érdemi nyilatkozataiban az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 1. és 2. kérelmi elemét elutasította, a 3. és 4. kérelmi elemek tekintetében megszüntette a jogorvoslati eljárást.
A határozat indokolása az alábbiakat tartalmazta:
A Döntőbizottság az egyes kérelmi elemek vizsgálatát megelőzően rámutatott a Kbt. 145. § (1) bekezdésére, amely szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az Ákr. 38. §-a értelmében állapította meg, hogy az egyes kérelmi elemek körében mely jogszabályhelyek megsértését kérte megállapítani a kérelmező.
A Döntőbizottságnak az ügy érdemében az 1. kérelmi elem körében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 71. § (1)-(3) bekezdését és a Kbt. 72. § (1) és (7) bekezdését azzal, hogy a nyertes ajánlattevő F Kft. részéről a nap/délközbeni takarítás díja (nettó/HUF/óra) ajánlati elemre megajánlott ajánlati ár tekintetében nem kért árindokolást.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a Kbt. 72. § (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
A fenti jogszabályi rendelkezés alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérőt nem minden esetben terheli indokoláskérési kötelezettség, azt bizonyos feltételek teljesülése esetén írja elő számára a Kbt. A Kbt. 72. § (1) bekezdés kifejezetten arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége:
- az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tekintetében áll fenn,
- az indokoláskérési kötelezettség nem az önmagában alacsony ellenszolgáltatás, hanem az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás tekintetében áll fenn.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett nap/délközbeni takarítás díja (nettó HUF/óra) ajánlati elem tekintetében megállapítható-e az ajánlatkérőnek az indokoláskérési kötelezettsége.
A Döntőbizottság a közbeszerzési dokumentumok vizsgálata alapján és az alábbi szempontok mentén megállapította, hogy a nap/délközbeni takarítás díja (nettó HUF/óra) ajánlati elem az értékelés szempontjából nem minősül lényeges ajánlati elemnek, így e vonatkozásban az ajánlatkérőnek nem állt fent indokoláskérési kötelezettsége.
Kiegészítő tájékoztatáskérésben az egyik ajánlattevő arról érdeklődött, hogy a havi átalánydíj összegében szerepeltetni kell-e a nap/délközbeni takarítás havi díját, vagy ez a szolgáltatás külön kerül majd kiszámlázásra, a tényleges óraszámok alapján és a havi átalánydíjat enélkül kell-e kalkulálni.
Az ajánlatkérő egyértelmű válasza szerint a havi átalánydíj összege tartalmazza a feladatleírásban meghatározott mennyiségi és minőségi elvárások szerinti valamennyi feladat ellenértékét. A nap/délközbeni takarítás díja a havi átalánydíjban elvárt feladatokon felüli, eseti jelleggel felmerülő nap/délközbeni többletfeladatok ellenértéke (óradíja). Ez a szolgáltatás külön kerülhet kiszámlázásra, a tényleges igénybevétel (óraszámok) alapján.
A Döntőbizottság a közbeszerzési dokumentumok vizsgálata (különösen a közbeszerzési műszaki leírás, a vállalkozási szerződés tervezet, a kiegészítő tájékoztatáskérés és az előzetes vitarendezési kérelemre adott válasz) alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett nap/délközbeni takarítás díja (nettó HUF/óra) ajánlati elem körében az ajánlatkérő azon eseti jelleggel felmerülő többletteljesítményt kívánta tételes elszámolással elismerni, ami a szerződő félnél a havi átalánydíjban elszámolt rendszeres és folyamatos takarítási szolgáltatáson felül merül fel.
Tehát a nap/délközbeni takarítás díja a havi átalánydíjban elvárt feladatokon felüli, eshetőleges jelleggel felmerülő többletfeladatok ellenértéke, amely külön kerül kiszámlázásra a tényleges igénybevétel alapján.
Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a műszaki leírásban előírt takarítástechnológia szerinti takarítási feladatokra átalánydíjas elszámolású, míg az eseti jelleggel felmerülő nap/délközbeni többletfeladatokra tételes elszámolású szerződést köt.
Az ajánlatkérő továbbá kifejezetten rögzítette a közbeszerzési dokumentumokban, hogy – a 60-as súlyszámmal értékelt – havi átalánydíj tartalmazza a feladatleírásban meghatározott mennyiségi és minőségi elvárások szerinti feladatok ellenértékét, így a rendszeres és folyamatos napközbeni takarítás ellenértékét is, ennek részeként a takarítandó terület szerződésszerű teljesítéséhez szükséges takarítók bérköltségét is.
A fentieket támasztja alá az ajánlatkérő arra vonatkozó nyilatkozata is, amely szerint, ha az ajánlatkérő a kérelemmel érintett nap/délközbeni takarítás szolgáltatást egyáltalán nem venné igénybe, úgy a nyertes ajánlattevő bérköltsége változatlan lenne, mivel a havi átalánydíjra tett megajánlásnak kell fedezetet nyújtania a bérköltségekre.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a teljes ajánlati árhoz képest a nap/délközbeni takarítás ajánlati elem elenyésző értéket képvisel, mivel az a feladatellátás során eshetőlegesen merül fel, ezért egyértelmű, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötése során nem ezzel a tétellel számol elsődlegesen, így a nap/délközbeni takarítás díja nem lényeges ajánlati elemnek tekinthető, amely tekintetében az ajánlatkérőnek nem állt fenn indokláskérési kötelezettsége, nem sértette meg a Kbt. felhívott rendelkezéseit azzal, hogy az F Kft. ajánlatát érvényessé, az F Kft.-t pedig az eljárás nyertes ajánlattevőjévé nyilvánította.
A Döntőbizottság a fentiekre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult a jelenős, illetve nem jelenős ajánlati elemek közötti különbségtétellel, hogy az indokoláskérés jogintézményét ne üresítse ki az adott közbeszerzés, illetve annak értéke szempontjából elenyésző mértékű ajánlati elemre, illetve értékelési rész- vagy alszempontra vonatkozó kötelező indokoláskérés előírása.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az 1. kérelmi elem alaptalan, az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. Kbt. 71. § (1)-(3) bekezdéseit és a Kbt. 72. § (1) és (7) bekezdéseit.
A Döntőbizottságnak a 2. kérelmi elem körében eljárva abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 69. § (1), (3) bekezdéseit és a Kbt. 73. § (2) bekezdését.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az 1. kérelmi elem vizsgálata körében megállapította, hogy az ajánlatkérőnek – figyelemmel arra, hogy a nap/délközbeni takarítás díja nem minősül lényeges ajánlati elemnek – nem állt fenn indokoláskérési kötelezettsége, így nem állapítható meg az sem, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során a Kbt. 69. § (1), (3) bekezdések megsértésével járt volna el.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a 2. kérelmi elem is alaptalan.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmező a 3. és a 4. kérelmi elemével az érintett közbeszerzési eljárásban második helyezett B Zrt. ajánlatát támadta.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra figyelemmel megállapította, hogy a 3. és 4. kérelmi elemek elbírálásának ügyfélképesség hiányában eljárásjogi akadálya van, ezért a 3. és 4. kérelmi elemek tekintetében az alábbiak szerint megszüntette a jogorvoslati eljárást.
Az Ákr. 10. § (1) bekezdés és a Kbt. 148. § (2) bekezdés ügyfélfogalmát együttesen kell értelmezni. A jogalkotó meghatározta azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik a közbeszerzési szabályok megsértése miatt a jogorvoslati eljárások lefolytatását. A jogalkotó nem biztosította a feltétel nélküli jogorvoslati kezdeményezési jogot, hanem meghatározta azt, hogy mely személyek, szervezetek jogosultak kérelmezni, kezdeményezni a jogorvoslati eljárást. A jogalkotó nem önmagában érdekeltséget kívánt meg az ügyfélképességi minősítéshez, hanem olyan érdekeltséget, amely jogosnak minősíthető és ezen jogos érdeksérelemnek közvetlennek kell lennie. Akinek a közbeszerzési döntésből származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem állapítható meg, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására.
A kérelmező a 3. és a 4. kérelmi elemeivel a közbeszerzési eljárásban második helyezett B Zrt. ajánlatát támadta.
Az összegezés alapján tényszerűen megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot nyújtott be F Kft., a kérelmező és a B Zrt.
Az összegezés szerint az érvényes ajánlatokat az alábbiak szerint értékelte az ajánlatkérő.
F Kft. 8264.10
kérelmező 6969.17
B Zrt. 7469.28
A fentiek alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárás első helyezettje az F Kft., a második helyezett a BZrt., míg a kérelmező a harmadik helyezett.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy mind a jogorvoslati irányelv, mind a Kbt. a jogorvoslati jog fennálltát ahhoz a feltételhez köti, hogy a kérelmezőnek célja, illetve reális esélye legyen az eljárás nyertesévé válni. Ennélfogva a kérelmező tekintetében megállapítható jog- vagy jogos érdeksérelem abban az esetben állapítható meg, amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban valós célja, szándéka a közbeszerzési szerződés elnyerése és cselekvései is ezen konkrét célt szolgálják.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme 3. és 4. kérelmi elemei kedvező irányú elbírálása esetén sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, a közbeszerzési eljárás nyertese nem lehet.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmező – 3. és 4. kérelmi elemek tekintetében fennálló – ügyfélképességének hiánya a jogorvoslati kérelem 3. és 4. kérelmi elemei érdemi elbírálásának eljárásjogi akadályát képezi, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen kérelmi elemeit érdemben nem vizsgálta.