2020. II. évfolyam 9. szám
2020.II.évfolyam 9. szám 5-14. oldal

2020.szeptemberi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

 

Kérdések és válaszok

1. Adott egy tavaly decemberben meghirdetett pályázat az ekr.gov.hu oldalon, amire az érintett gazdasági szereplő beadta pályázatát. Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosítékhoz kötötte, amit teljesített az ajánlattevő a pályázat beadásával egy időben. Januárban az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket számítási hiba javítása miatt, viszont a társaság ezt a hiánypótlást elmulasztotta teljesíteni munkavállalói figyelmetlenség miatt. Ezen tényállás mellett kit illet az ajánlati biztosíték?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglaláskérésben leírt tényállás alapján, az ajánlat – a Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján – érvénytelen, ezért az ajánlatkérőnek az ajánlati biztosítékot – a Kbt. 54. § (5) bekezdés a) pontja szerint – az érvénytelenné nyilvánítástól számított tíz napon belül vissza kell fizetni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 71. § (11) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

A Kbt. 54. § (5) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül.

 

2. A Kbt. 2019. december 19. napján hatályba lepett módosítására tekintettel – támogatott ajánlatkérőként – fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség, amennyiben a beszerzés fő tárgyai – 95%-os támogatási intenzitás mellett – vendéglátó gyakorlóhely építése, vendéglátó gyakorlóhely eszközbeszerzése, mezőgazdasági gyakorlóhely eszközbeszerzése, szakértők és szolgáltatások beszerzése?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – a támogatás intenzitására is tekintettel – a vendéglátó gyakorlóhely építése a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti iskolaépítésnek minősül, ezért ennek tekintetében fennáll a közbeszerzési kötelezettsége.
Amennyiben a támogatott szervezet megítélése szerint, a rendelkezésre álló információk birtokában a vendéglátó és a mezőgazdasági gyakorlóhely eszközbeszerzése árubeszerzésnek minősül, és a beszerzett eszközök nem kerülnek beépítésre az építési beruházás keretében, úgy ezek tekintetében nem minősül ajánlatkérőnek, és nem áll fenn a közbeszerzési kötelezettsége.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kizárólag a projekt megvalósításához és nem az építési beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatás-megrendelések tekintetében nem áll fenn közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége.
A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmét, hogy nem határozhatja meg úgy a közbeszerzés tárgyát, hogy azzal elkerülje a közbeszerzési kötelezettséget.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja kimondja, hogy a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a Kbt. 5. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben a Kbt. 5. § (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.) 8. § (1) bekezdése szerint a szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.

A Szakképzési tv. 16. § (1) és (2) bekezdése alapján szakképző intézménynek minősül a technikum és a szakképző iskola. A szakképző intézmény középiskolának, középfokú iskolának, iskolának, illetve nevelési-oktatási intézménynek minősül.
A Szakképzési tv. 19. §-ához fűzött indokolás vonatkozó részlete szerint a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatot lát el. A szakképzési alapfeladat-ellátás körében a szakmajegyzékben meghatározott szakma megszerzésére irányuló szakképzés folyik. A szakmai oktatás közismereti oktatásból, ágazati alapoktatásból és szakirányú oktatásból áll.

Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) gyakorlata szerint a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt építési beruházások kategóriái nem értelmezhetők megszorítóan, ezt a megközelítést a Bíróság a Francia Köztársaság kontra Bizottság ügyben dolgozta ki (C-115/12. P. - Francia Köztársaság kontra Bizottság, Les Boucaniers üdülőhely felújítási és bővítési munkálatai ügy) a 93/37/EGK irányelv alapján, amely a 2004/18/EK irányelv és a 2014/24/EU irányelv alkalmazása szempontjából is kiemelésre érdemes.

A Bíróság előtt a Francia Köztársaság vitatta a Törvényszék előzményügyben tett egyes megállapításait, amelyek szerint a sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmények megszorító értelmezése nem lenne összhangban az alkalmazandó közbeszerzési irányelv céljaival. Ítéletében a Bíróság – a Törvényszék jogértelmezésével azonosan – megállapította, hogy az ügyben releváns „sportlétesítmények, szabadidős és szórakoztató létesítmények” felsorolást önmagában nem korlátozza, nem minősíti semmilyen kritérium, egyértelműen és általános jelleggel rögzítette, hogy a 93/37/EGK irányelv 2. cikke kiterjesztően értelmezendő, vagyis az ott felsorolt épületrendeltetéseket funkcionálisan és kiterjesztően kell értelmezni (lásd pl. az ítélet 58, 64. és 75-79. pontjait).

A fent leírtak alapján a szakképző intézmény is iskolának minősül. Amennyiben a gyakorlóhely is a szakképzési intézményhez tartozik, úgy a gyakorlóhelyek építésére irányuló építési beruházások a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti iskolaépítésnek minősülnek.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdésben leírt eszközbeszerzések keretében beszerzett áruk vonatkozásában nem áll fenn közbeszerzési kötelezettsége, kivéve, ha azt a támogatást nyújtó előírta, illetve, ha maga az eszközbeszerzés az építési beruházástól objektíve nem választható szét. Abban az esetben, ha konyhatechnológia beépítésére kerül sor, az árubeszerzésre alkalmazandó szabályokat a beszerzés fő tárgya határozza meg, és a fő tárgynak minősülő építési beruházásra tekintettel a támogatott szervezetnek közbeszerzési kötelezettsége keletkezik a Kbt. 5. § (2) bekezdésére és a 23. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel.  

 

3. Amennyiben egy építési beruházásban két részajánlat tételre van lehetőség, de ugyanaz az ajánlattevő nyeri mindkét részt, az ajánlatkérő köteles-e két külön szerződést kötni vagy elég, ha egy szerződés kerül aláírásra, külön feltüntetve a két rész tartalmát, ellenszolgáltatását, valamint a teljesítési határidejét?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az egyes részek tekintetében ugyanaz a nyertes, az egyes részek tekintetében a szerződés egy dokumentumba foglalható.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 131. § (3) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az egyes részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.

A Kbt. 131. §-ához fűzött Miniszteri indokolás – az állásfoglaláskérés szempontjából releváns része – szerint a törvény továbbra is tartalmazza, hogy amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötnie. Kiemelendő azonban, hogy ezen rendelkezés nem zárja ki, hogy amennyiben egy ajánlattevő több rész esetében is nyertes lenne, akkor vele az ajánlatkérő szerződését valamennyi érintett rész tekintetében egy dokumentumba (szerződésbe) foglalja. Ennek lehetőségét azonban az ajánlatkérőnek érdemes már előre a közbeszerzési dokumentumokban a gazdasági szereplők tudomására hoznia.

Ajánlatkérőnek azonban arra is figyelemmel kell lennie, hogy „részajánlattétel során az ajánlatkérő részenként határozza meg a beszerzéssel kapcsolatos igényeit, részenként határozza meg az eljárásban való részvétel feltételeit, adott esetben az értékelési szempontokat, alkalmassági követelményeket, részenként lehet ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő részenként bírál, értékel, részenként vizsgálja meg az érvényességet és eredményességet, részenként határozza meg a nyertes ajánlattevőt, adott esetben a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevőt. A szerződéskötési moratórium részenként különböző lehet, az előzetes vitarendezés, jogorvoslat részeket érint, a szerződés teljesítésében közreműködőkre vonatkozó szabályok részenként eltérők lehetnek, a semmiségi okok, illetve szerződésmódosítási korlátok is részeket érinthetnek. A több részfeladat egy szerződésbe való rendezése azt eredményezheti, hogy amennyiben egyik részfeladat sorsa hátrányosan alakul, akkor valamennyi részfeladat osztja a hátrányos jogkövetkezményeket. Ennek legjobb példája, ha az egyik részfeladatban nincs szerződéskötési moratórium, a másik részfeladatban az általános tíz nap a moratórium, a harmadik részfeladatban előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be.” [Dr. Hubai Ágnes és Dr. Tátrai Tünde (szerk.): A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019. 615. old.]

Az egy szerződésbe foglalás kapcsán szerződési jogi vonatkozásokat is érdemes mérlegelni: szerződési jogi szempontból összekapcsolódnak a különböző részek vagy teljesen függetlenek? Amennyiben a jogviszony tartalmát tekintve valójában több, egymástól független kötelezettségről van szó, ahol a szerződéses szolgáltatások önállóan is betöltik rendeltetésüket, külön teljesítési határidő áll fenn és a szerződésszegési, jótállási, biztosítéki kérdések is elkülönülnek, akkor pusztán formai kérdéssé válhat e jogviszonyok egy okiratba foglalása.

 

4. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) 2. számú melléklete szerinti hirdetményminta (Ajánlati/részvételi felhívás) VI.3.11. pontjában [Bírálatra vonatkozó további információk (nyílt eljárás esetén)] található lehetőségek valamelyikének igennel való megjelölése egyenértékű hivatkozási alapnak minősül-e a tekintetben, hogy az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben az eljárás során alkalmazza a Kbt. 81. § (4) vagy (5) bekezdését?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 81. § (4) és/vagy (5) bekezdésének alkalmazását ajánlatkérő a kérdésben jelzett hirdetménymintában (annak vonatkozó pontjában), 2020. április 1-jét követően a közbeszerzési dokumentumokban is jelezheti.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 3. § 21. pontja szerint közbeszerzési dokumentum minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást meghirdető hirdetmény, az eljárást meghirdető felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

A Kbt. – 2020. április 1-jétől hatályos – 81. § (4) bekezdése alapján a nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén a Kbt. 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni.

A Kbt. – 2020. április 1-jétől hatályos – 81. § (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A Kbt. 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.

A Kbt. 112. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint

a) a 117. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy

b) e törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 114-116. §-ban foglalt eltérésekkel.

Nemzeti eljárásrendben a Kbt. 114-116. § bekezdése nem tartalmaz eltérő rendelkezést a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdés kapcsán, így a fordított bírálat alkalmazását ajánlatkérőnek elegendő a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie 2020. április 1-jét követően indult közbeszerzési eljárásában, illetve jelezheti a vonatkozó hirdetményminta VI.3.11.) pontjában is.

 

5. A Kbt. 71. § (9) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a felolvasólapon, és az azt alátámasztó csatolt dokumentumok között ellentmondás áll fenn, az ajánlatkérő köteles-e hiánypótlási felhívást, vagy felvilágosítás kérést kiadni annak érdekében, hogy megszüntesse az ellentmondást, vagy egyszerűen a két adat közül a felolvasólapon szereplő adatot jogosult (és köteles) elfogadni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 71. § (9) bekezdés b) pont szerinti esetben nincs helye hiánypótlásnak, felvilágosítás-kérésnek.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.

A Kbt. 71. § (9) bekezdése szerint a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a Kbt. 76. § (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha

a) a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között – a b) pontban foglaltaktól eltérő – ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;

b) a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő minden alkalommal, amikor hiányt, ellentmondást, bizonytalanságot, nem egyértelmű kijelentést, nyilatkozatot talál az ajánlatban, köteles hiánypótlást vagy felvilágosítást elrendelni. Amennyiben a szakemberrel kapcsolatos értékelési szempontra tett megajánlás a felolvasólapon kevésbé kedvező, mint, amit a benyújtott iratok alátámasztanak, úgy nem lehet hiányosságról beszélni, mivel a megajánlás egyértelmű a felolvasólapon, a benyújtott iratok pedig azt alátámasztják. Felvilágosítás-kérésnek sincs helye ebben az esetben, mivel az a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pont sérelmével járna, ha ajánlattevő a felolvasólapon feltüntetett – kevésbé kedvező – megajánlást módosítaná. Előzőekből adódóan rendelkezik úgy a Kbt. 71. § (9) bekezdés b) pont, hogy az említett esetben a felolvasólapon szereplő – kevésbé kedvező – értéket kell figyelembe venni.

 

6. A Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-j) pontjaiban hivatkozott „éves nettó árbevétel” miképpen értendő?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-j) pontjában leírt „éves nettó árbevétel” alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számtv.) 72. § (1) bekezdése szerinti éves nettó árbevétel értendő.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Számtv. 72. § (1) bekezdése kimondja, hogy az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.

Az értékesítés nettó árbevételének számviteli szempontú értelmezésére egyebekben a Közbeszerzési Hatóság hatásköre nem terjed ki. Mindazonáltal, a Kbt. szabályrendszere alapján a Kbt. 3. § 39. pontjának megfelelő támogatás nem felel meg az értékesítés nettó árbevétele Számtv. szerinti fogalmának.

 

7.1. Olyan értékelési szempont esetében, amely nem egy szakember tapasztalatával áll összefüggésben (és amennyiben az adott szempont szerinti műszaki paraméter megvalósítását az ajánlattevő vállalja, akkor 10 pontot kap, ha pedig nem vállalja, 0 pontot kap) az ajánlat az adott értékelési szempont kapcsán tartalmaz egy megajánlást, de a szükséges és az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban előírt szakmai alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevő nem nyújtotta be. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha az ajánlattevő az erre irányuló hiánypótlásra sem támasztja alá a vállalt paraméter megvalósítását, akkor erre a szempontra az ajánlatkérő 0 pontot oszt ki, az ajánlatot érvényessé nyilvánítja és felkéri a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő ilyen esetben köteles az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítani.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 76. § (13) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban olyan előírásokat határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az értékelési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk helytállóságáról.

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.347/17/2018. sz. határozata szerint az ajánlatkérő által előírt alátámasztás nélkül benyújtott, ún. „biankó” ajánlatok a Kbt. 71. § (3) bekezdése értelmében érvénytelenek, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság ebben a határozatában azt is kimondja, hogy ezen „biankó” ajánlatok tekintetében már a hiánypótlás is a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) és b) pontjába ütközne, mivel az, hogy az ajánlattevő egyáltalán nem nyújtotta be az ajánlatát alátámasztó, ajánlatkérő által előírt iratokat, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, hanem általános, az egész ajánlatra kiterjedő fogyatékosság. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja nem a szakmai ajánlatról, hanem az ajánlattevő által benyújtott ajánlat egészéről szól, így bármilyen dokumentum hiánypótlása vezethet a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjának a sérelméhez, ha az nem az ajánlat egyedi részletkérdésére vonatkozik. Az ajánlattevő megajánlása és az ajánlati kötöttsége válik ugyanis értelmezhetetlenné az alátámasztás hiányában. Ezzel összefügg az is, hogy az ajánlatkérő sem változtathatja meg az ajánlattevő ajánlatát, illetve a felolvasólapon tett megajánlását, erre csak a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba esetében van mód.

Ebből következően, ha ebben a tárgyban az ajánlatkérő még hiánypótlást is elrendelt és az ajánlattevő még erre sem nyújtott be semmit, akkor az ajánlatkérő csak akkor járhat el megfelelően, ha az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja.

 

7.2. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el abban az esetben, ha nem szakemberre vonatkozó, de az arányosítás módszerével értékelt értékelési szempont esetében a Kbt. 71. § (9) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint jár el az ajánlat értékelésekor?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a szakemberrel kapcsolatos értékelési szemponttal nem összefüggő irat hiányossága esetén nem alkalmazható a Kbt. 71. § (9) bekezdés a)-b) pontja.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

„Ha

a) a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között – a b) pontban foglaltaktól eltérő – ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;

b) a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.”

Megállapítható, hogy a Kbt. 71. § (9) bekezdés a) és b) pontja kizárólag szakemberrel kapcsolatos iratra vonatkozhat. A Kbt. 2. § (7) bekezdése szerinti kógenciára tekintettel a nem a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberre vonatkozó, felolvasólapon feltüntetett adathoz képest eltérő tartalmú dokumentum hiánypótlására nem a Kbt. 71. § (9) bekezdése, hanem a Kbt. hiánypótlásra és az ajánlati kötöttségre vonatkozó általános szabályai az irányadók.

Egyebekben, szakemberrel kapcsolatos értékelési szempont esetén is érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a felolvasólapon szereplő kedvezőbb megajánlását nem támasztja alá [Kbt. 71. § (9) bekezdés a) pont].

 

8. Egy, a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó szervezet 100%-os költségvetési támogatást kapott az épületük felújítására. A felújítási munkák tartalmaznak olyan résztevékenységeket (irtás, föld- és sziklamunka, beton aljzat készítése, lift vasbetonakna készítése, kertépítési munkák, csapadékvíz elvezetés külső közmű munkálatai), amelyek összesen a projekt összköltségének a 2,24%-át teszik ki. Ezen tényállás mellett a beruházás a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának a hatálya alá tartozik-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint egy építési beruházás csak akkor tartozik a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának a hatálya alá, ha annak fő tárgya mélyépítési beruházás, a csekély mértékben mélyépítést tartalmazó építési beruházások a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának az alkalmazását nem alapozzák meg.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 5. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,

b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy

c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.”
A 2014/24/EU Irányelv 13. cikk a) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ezt az irányelvet a következő szerződések odaítélése során kell alkalmazni:

a) az ajánlatkérő szervek által 50%-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott, építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek héa nélküli becsült értéke eléri az 5 350 000 EUR összeget, amennyiben ezek a szerződések az alábbi tevékenységek valamelyikére vonatkoznak:

i. a II. mellékletben felsorolt mélyépítési tevékenységek,

ii. kórházak, sportlétesítmények, szabadidős és szórakoztató létesítmények, iskolák és felsőoktatási épületek, illetve közigazgatási rendeltetésű épületek építési munkái;”

A két jogszabály [Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pont és a fenti irányelvi rendelkezés] együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy az építési beruházás a Kbt. 1. melléklete (valamint a 2014/24/EU Irányelv II. melléklete) szerinti mélyépítési tevékenységet akkor foglal magában, ha mélyépítésre vonatkozik, tehát, ha az építési beruházás alapvetően mélyépítési tevékenységre irányul, amennyiben a mélyépítési tevékenység nem meghatározó egy építési beruházás során, például egy épület alapozása során, akkor az nem tartozik a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolásra kerülő építési munkák (kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkái) főszabály szerint tartalmaznak mélyépítési elemeket is, azonban, ha az lett volna a jogalkotó célja, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának hatálya bármilyen csekély arányú mélyépítési munka esetén megállapítható legyen, akkor szükségtelen lett volna kiemelni ezeket az építési munkákat, mint a Kbt. alkalmazását megalapozó körülményt.

A Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának fennállásáról tehát akkor beszélhetünk, ha az adott – egységes – beszerzés fő tárgya mélyépítési tevékenység. A fő tárgy mindenekelőtt a beszerzés szakmai tartalma alapján vizsgálandó, így, amennyiben például a beszerzés célja valamely épület építése, amelyhez szükségszerűen csatornázási munkák is kapcsolódnak, azaz a beszerzés fő tárgya nem csatornaépítés, úgy nem állapítható meg a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának fennállása.

 

9. Az állásfoglaláskérés tárgyát képező társasház szigetelésének és felújításának százötven-kétszáz millió forint lesz a becsült értéke, ennek kivitelezéséhez a társasház hatvanmillió forint önkormányzati támogatásban részesült. Ezen tényállás mellett fennáll-e a társasház közbeszerzési kötelezettsége?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – az állásfoglaláskérésben leírtakból kiindulva – a társasház vélhetően sem a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerint, sem a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint, valamint, amennyiben a támogatási szerződés sem ír elő közbeszerzési kötelezettséget, és a közbeszerzés lefolytatását önként nem vállalja, a Kbt. 5. § (4) bekezdése szerint sem minősül ajánlatkérőnek, és a közbeszerzési kötelezettsége nem áll fenn.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

Tekintettel arra, hogy a támogatásban egy társasház részesül, az ajánlatkérői minőség fennállását a Kbt. 5. § (1) bekezdése vonatkozásában a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja tekintetében érdemes megvizsgálni. A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a Kbt. alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

Ahhoz, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint ajánlatkérőnek minősüljön, három konjunktív feltételnek kell megfelelni, nevezetesen:

- A vizsgált szervezetnek jogképesnek kell lennie.

- Közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi célú tevékenységet kell folytatnia.

- Továbbá egy vagy több, a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek meghatározó befolyást kell gyakorolni a vizsgált szervezet felett vagy többségi részben finanszíroznia kell a vizsgált szervezet működését.

A társasház jogképességét illetően a következő megállapítások tehetők.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
Fent leírtak alapján – a Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint – a társasház jogképessége a felújításhoz szükséges ügyletek vonatkozásában megállapítható.

A közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység kapcsán az alábbiak vizsgálandók.

A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti ajánlatkérői minőség fennállásának nem feltétele, hogy az érintett szervezet csak közérdekű tevékenységet folytasson, azon kívül más tevékenységet is végezhet, akár haszonszerzési céllal, és nagyobb arányban is. Ennek megfelelően nem szükséges, hogy az adott szervezetet olyan tevékenység ellátására hozzák létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, amennyiben ugyanis a későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, közjogi szervezetnek minősül.
A társasház a jogi szabályozásban valójában egy sajátos közös tulajdoni forma, amely kizárólag az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése tekintetében rendelkezik jogképességgel annak érdekében, hogy a vagyoni forgalomban – az előbb említett tulajdonosi kötelezettségekkel összefüggő körre korlátozottan – részt vehessen. A társasház esetében az előbbiekre tekintettel nem valósulhat meg az, hogy maga a társasház közérdekű tevékenységért lenne felelős.

A Kbt. 5. § (2) bekezdése kimondja, hogy a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a Kbt. 5. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya olyan építési beruházás, amely a Kbt. 1. melléklete szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában, olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy olyan szolgáltatás megrendelése, amely a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.

Tekintettel arra, hogy a kérdésében foglaltak szerint a támogatás intenzitása nem éri el az 50%-ot sem, ezért a társasház a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint nem minősül ajánlatkérőnek.

A Közbeszerzési Hatóság a fent leírtakat úgy összegezi, hogy az állásfoglaláskéréssel érintett társasház tekintetében nem áll fenn a közbeszerzési kötelezettségük, kivéve, ha a támogatási szerződés előírja a közbeszerzési kötelezettséget.

A Kbt. 5. § (4) bekezdése alapján a Kbt. rendelkezését köteles betartani az a Kbt. 5. § (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalja, illetve számára jogszabály közbeszerzési eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmét, ha a közbeszerzési kötelezettséget a támogatási szerződés sem írja elő, úgy fennáll a lehetősége, hogy a közbeszerzést önkéntes ajánlatkérői minőségben folytassa le.

 

10. Azzal a kérdéssel fordult a Közbeszerzési Hatósághoz, hogy a mobilkommunikációs szolgáltatás megrendelésére –, ami a vezetékes telefon használatával is kibővül – alkalmazható-e a Kbt. 9. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kivételi kör?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság elöljáróban felhívja a figyelmét, hogy a közbeszerzési kötelezettség alóli kivételeket mindig megszorítóan kell értelmezni.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ugyan a vezetékes és rádiótelefon szolgáltatás nyújtása érdekében kiépített hálózat elektronikus hírközlő hálózatnak minősül, azonban a vezetékes és rádiótelefon szolgáltatás megrendelése – tekintettel arra, hogy jelen esetben az nem a távközlési ágazatban működő ajánlatkérőhöz kapcsolódik – nem minősül sem az elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátásának, sem hasznosításának, sem a nyilvánosság irányában egy vagy több elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának, így a Kbt. 9. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kivétel jogszerűen nem alkalmazható.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 9. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy a Kbt.-t nem kell alkalmazni olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése, hogy az ajánlatkérő számára lehetővé tegye nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy hasznosítását, illetve a nyilvánosság irányában egy vagy több elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását.

A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU Irányelv 8. cikke szerint az – 2014/24/EU – irányelv nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésre és tervpályázatra, amelynek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegye nyilvános hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybe vételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus kommunikációs szolgáltatás nyújtását. E cikk alkalmazásában a „nyilvános hírközlő hálózat” és az „elektronikus hírközlő hálózat” jelentése megegyezik a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakkal.
Utóbbi (keret)irányelv preambulumának (10) bekezdése szerint a beszédalapú telefonszolgáltatások és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak.

A Kbt. 3. § 6. pontja szerint elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben (a továbbiakban Eht.) meghatározott fogalom.

Az Eht. 188. § 13. pontja alapján  az elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, ideértve az adatkicserélő szolgáltatást, valamint a nyilvános adatkicserélő szolgáltatást is, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

Az Eht. 188. § 19. pontja szerint az elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és – ahol ez értelmezhető – a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások – beleértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.

Az Eht. 188. § 85. pontja értelmében nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető, a hálózati végpontok közötti információátvitelt támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat.

Az Eht. a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást és a nyilvános telefonhálózatot a nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton belül értelmezi.
Nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (telefonszolgáltatás): olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével közvetlenül vagy közvetve lehetővé teszi belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását [Eht. 188. § 86. pont].

Az Eht. 188. § 87. pontja alapján nyilvános telefonhálózat (telefonhálózat): olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, amelyen részben vagy egészben nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújtanak, illetve amely alkalmas hálózati végpontok között beszéd, továbbá más kommunikációra, így különösen a telefax és adatkommunikációra.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmét „a kizárólagos szó használatára, azaz csak abban az esetben alkalmazható ez a kivétel, ha a tárgyi beszerzési igénynek csak és kizárólag az ott felsoroltak kielégítése a célja azzal, hogy a hálózatot a nevesített célra az ajánlatkérő számára rendelkezésre bocsátó szervezet nem kell, hogy a hálózat tulajdonosa legyen, tehát nem szükségszerű, hogy az ajánlatkérő a hálózat tulajdonosával kössön szerződést.” [Dr. Hubai Ágnes és Dr. Tátrai Tünde (szerk.): A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019. 75. old.]

A 2014/24/EU irányelv Preambuluma nem tartalmazza a tárgyi kivételi kör bevezetésének indokát, ugyanakkor a korábban hatályos, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi (2004. március 31.) 2004/18/EK irányelv (a továbbiakban: 2004/18/EK irányelv) – mely a fent megjelölt kivételi kört a jelenleg hatályos irányelvhez hasonlóan szabályozta – Preambulumának (21) bekezdése igen. Eszerint: figyelembe véve, hogy a távközlési ágazat liberalizációjára irányuló közösségi szabályok bevezetését követően a távközlési ágazatban hatékony piaci verseny alakult ki, ezen ágazat közbeszerzési szerződéseit ki kell zárni ennek az irányelvnek az alkalmazási köréből annyiban, amennyiben a szerződések elsődleges célja az, hogy lehetővé tegyék az ajánlatkérő szerv számára a távközlési ágazatban bizonyos tevékenységek gyakorlását.

A szabályozás hátterének feltárásához segítséget nyújt a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Complex) Nagykommentár vonatkozó része is, mely szerint a fenti kivételi kör létrehozásának indoka, hogy a távközlési ágazat liberalizációja miatt a távközlési ágazatban hatékony piaci verseny alakult ki, és a távközlési ágazatban működő ajánlatkérők a 2004/17/EK irányelvben már nem tartoznak a különös részi ajánlatkérők közé, az irányelv preambuluma szerint a versenyre tekintettel nem szükséges e szervezetek beszerzéseinek szabályozása. A 2004/18/EK irányelv ezzel párhuzamosan mondja ki, hogy nem kell az irányelvet alkalmazni az olyan szerződésekre, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék az ajánlatkérők számára a távközlési ágazatban bizonyos tevékenységek gyakorlását, a liberalizált piacon versenyfeltételek között működő hírközlési szolgáltató a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó szerződéseket közbeszerzés nélkül kötheti meg.

Fentiek alapján a tárgyi kivételi kör nem általában jelent mentességet a Kbt. alkalmazása alól, csak amennyiben az ajánlatkérő a távközlési ágazatban fejt ki bizonyos tevékenységet.