2020. II. évfolyam 8. szám
2020.II.évfolyam 8. szám 6-16. oldal

2020. augusztusi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

 

Kérdések és válaszok

1. Ajánlatkérő az alkalmasság igazolására igénybe vett szakember (36 hónap feletti) többlet tapasztalatát értékeli, e megajánlást szakmai ajánlatnak tekinti. A közbeszerzési dokumentumokban ajánlatkérő előírta, hogy az értékelési szempontra tett megajánlás alátámasztó dokumentumában meg kell nevezni a szakembert (akként, hogy az ajánlattevőnek egy cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell benyújtania az értékelési szempont körében megajánlott szakember nevének, a szakember ajánlattevővel való jogviszonyának, a szakember szakmai referenciájának bemutatásával), illetve be kell nyújtani a szakember önéletrajzát. Ajánlatkérő a szakemberekkel kapcsolatos minden értékelési részszempontra vonatkozóan azon szakember bemutatását és szakmai tapasztalatát vizsgálja, mely szakember az alkalmassági követelmény igazolására vonatkozóan bemutatásra kerül. Ajánlatkérő a tárgyi megajánlás legkedvezőbb szintjét határozta meg, a legkedvezőtlenebbet nem. Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon (amelyen kifejezetten nem kellett a szakember nevét ismertetni) az előírt nyilatkozatokban a szakember megjelölésére vonatkozó részeket üresen hagyta, az alkalmasságot igazoló szakember nyilatkozatát üresen hagyta, a minőségi szempontra 0 megajánlást tett a felolvasólapon. Ajánlattevőnek van-e lehetősége fentiek alapján arra, hogy az alkalmasság igazolására bemutatni kívánt szakembert nem nevezi meg? Érvényes vagy érvénytelen ilyen esetben az ajánlat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint jelen esetben az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tekintetében benyújtandó dokumentumok – így a szakember megnevezése, nyilatkozata – hiánypótlás keretében is benyújthatók. A szakember többlettapasztalataként tett 0-s megajánlás önmagában nem eredményez érvénytelenséget.

A Kbt. 3. § 37. pont szerint a Kbt. alkalmazásában szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat.

A Kbt. 71. § (8) bekezdés szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A Kbt. 67. § (1) bekezdés szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy - több szakaszból álló eljárás esetén - részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát benyújtani. A Kbt. 67. § (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat - ha e törvény végrehajtási rendelete azt nem határozza meg - tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához adott esetben szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot.

Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést [Kbt. 67. § (3) bekezdés].

A Kbt. 71. § (8) bekezdés alapján az alkalmasság igazolására benyújtandó dokumentumok, így a szakember – jelen eljárásban előírt – nyilatkozata, megnevezése nem ütközik hiánypótlási korlátba, hiánypótlás tárgyát képezheti.

Jelen esetben a szakember többlettapasztalataként megajánlott 0-s érték nem eredményez érvénytelenséget. Fontos ugyanakkor, hogy tárgyi esetben ajánlatkérő a tárgyi megajánlás legkedvezőbb szintjét határozta meg, a legkedvezőtlenebbet nem, így erre tekintettel nincs helye az érvénytelenség megállapításának.

 

2. Jól gondolja-e Ajánlatkérő, hogy mivel a dinamikus beszerzési rendszer időtartamra, nem pedig mennyiségi keretre jön létre, így Ajánlatkérő a rendszer fennállásának időtartama alatt tulajdonképpen addig bocsáthat ki ajánlattételi felhívásokat a rendszerben résztvevő Ajánlattevők felé, ameddig az adott eljárásrend – jelen esetben a választott nemzeti eljárásrend – ezt megengedi? Így tehát jól gondolja-e Ajánlatkérő, hogy a nemzeti eljárásrendben létrehozott dinamikus beszerzési rendszer esetében a rendszer fennállásának időtartama alatt Ajánlatkérő az uniós értékhatárt el nem érő mértékig bocsáthat ki ajánlattételi felhívásokat, függetlenül a részvételi felhívásban feltüntetett tervezett mennyiségi értékétől és az ezzel összefüggésben meghatározott becsült értéktől?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a tervezett becsült mennyiséget elő kell írnia, de attól eltérhet, amely adott esetben jelentheti azt, hogy a tárgyi beszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatárig valósít meg beszerzéseket.

A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. A 83. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A Kbt. 107. § (2) bekezdése szerint az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre - részekre történő ajánlattétel biztosítása esetén az egyes részekre - vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé tenni. Az eljárást megindító, vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamának megváltozásáról a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt kell közzétenni [Kbt. 107. § (9) bekezdés], amely az eljárást megindító hirdetmény közzétételét jelenti [a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 30. § (4)-(5) bekezdés, 34. § (14) bekezdés].

A Kbt. 107. § (8) bekezdése szerint az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító, vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.

Fentiek alapján a dinamikus beszerzési rendszer valóban meghatározott időtartamra jön létre, e rendszerben az ajánlatkérő konkrét beszerzési igényei tehát változhatnak, az eljárást megindító (meghirdető) felhívásban szereplő értékelési szempontrendszer azonban nem. A konkrét műszaki tartalmat, szerződéses feltételeket, így az adott ajánlattételi felhívás megküldésével megvalósítandó beszerzés pontos mennyiségét az adott ajánlattételi felhívásban kell rögzíteni. Ajánlatkérőnek arra is tekintettel kell lennie a Kbt. 107. § (2) bekezdése szerint meghatározott feltételek kapcsán, hogy – a Kbt. 107. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó – Kbt. 84. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, valamint az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve.

A konkrét beszerzési igény ajánlattételi szakaszban történő meghatározásának lehetősége azonban nem mentesíti ajánlatkérőt, hogy a következők figyelembevételével járjon el a közbeszerzés becsült értéke, illetve a dinamikus beszerzési rendszerhez való csatlakozáshoz előírt feltételek meghatározásakor.

A Kbt. 18. § (2) bekezdés szerint dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a dinamikus beszerzési rendszer alapján az annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

A Kbt. 107. § (2) bekezdés alapján ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban meg kell adnia a megvalósítani kívánt beszerzések – többek között – becsült mennyiségét oly módon, hogy a gazdasági szereplők el tudják dönteni, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. Ez a mennyiség a tervezett beszerzések becsült mennyisége, de fontos, hogy megfelelően orientálni tudja a gazdasági szereplőket az említett döntésük meghozatalakor. Különösen fontos a becsült mennyiség megfelelő meghatározása – a Kbt. 28. § (1)-(2) bekezdésen túl – arra tekintettel, hogy az alkalmassági követelmények (amelyek mentén a gazdasági szereplők felvételt nyerhetnek a dinamikus beszerzési rendszerbe) – többek között – a beszerzés mennyisége által jelentősen befolyásolt becsült értékhez és szerződéses feltételekhez igazodnak [Kbt. 65. § (3) bekezdés]. A becsült mennyiség meghatározása abból a szempontból is fontos, hogy a dinamikus beszerzési rendszer becsült értéke az annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

3. Jól gondolja-e Ajánlatkérő, hogy a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama alatt lehet az ajánlattételi szakaszok szerződéseit megkötni, de azok teljesítéseinek már nem feltétlenül szükséges a rendszer fennállásának időtartama alatt teljesülni, azok túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán? Miként jár el helyesen Ajánlatkérő, ha a részvételi felhívásban a dinamikus beszerzési rendszer időtartamát meghatározta, de arról nem rendelkezett, hogy az annak keretében kötendő egyedi szerződések időtartama túlnyúlhat-e a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt az adott közbeszerzés megvalósításának oly módon kell teljesülnie, hogy a szerződés megkötésére a rendszer fennállása alatt sor kerüljön. A szerződés teljesítésének határidejét (a szerződés időbeli hatályát) az adott ajánlattételre felhívás megküldésekor kell pontosan meghatározni. A teljesítés határideje a rendszer fennállásának időtartamán túlnyúlhat.

A Kbt. 106. § (1) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérő gyakran felmerülő közbeszerzései megvalósítása érdekében dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre.

Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: 2014/24/EU Irányelv) (63) preambulumbekezdése kimondja, hogy „…a részvételi jelentkezést benyújtó és a kiválasztási szempontoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül annak fennállási ideje alatt lebonyolított közbeszerzési eljárásokban.”

 

4. Miként lehet a dinamikus beszerzési rendszer időtartamát módosítani az ajánlattételi felhívás hirdetményével? Amennyiben Ajánlatkérő a Kbt. 107. § (9) bekezdése alapján módosítani kívánja a már létrehozott dinamikus beszerzési rendszer időtartamát, úgy arról új részvételi felhívást kell közzétennie, és az új részvételi felhívásban kell hivatkoznia a korábbi részvételi felhívásra és az az alapján létrehozott dinamikus beszerzési rendszerre, amelynek időtartamát módosítani kívánja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának meghosszabbítása esetén ajánlatkérőnek új részvételi felhívást kell közzétennie olyan formában és tartalommal, mintha az első, eljárást megindító felhívást tenné közzé.

A Kbt. 107. § (9) bekezdése szerint az eljárást megindító, vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamának megváltozásáról a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt kell közzétenni.

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 30. § (4)-(5) bekezdés alapján a Kbt. Második Része alkalmazásában a Kbt. 107. § (9) bekezdése szerinti esetben a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának megváltozásáról a Kbt. 5. §-a szerinti ajánlatkérőnek az uniós hirdetményminta rendelet II. melléklete szerinti hirdetményt, előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az uniós hirdetményminta rendelet I. melléklete szerinti hirdetményt, a Kbt. 6-7. §-a szerinti ajánlatkérőnek az uniós hirdetményminta rendelet V. melléklete szerinti hirdetményt, időszakos előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az uniós hirdetményminta rendelet IV. melléklete szerinti hirdetményt kell közzétenniük. E rendelet 34. § (14) bekezdése alapján a Kbt. Harmadik Része alkalmazásában a Kbt. 107. § (9) bekezdése szerinti esetben a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának megváltozásáról a 2. melléklet szerinti hirdetményt, előzetes tájékoztatóval, valamint időszakos előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az 1. melléklet szerinti hirdetménymintát kell alkalmazni. E hirdetmények az eljárást megindító hirdetmények mintái.

Az Irányelv 34. cikk (8) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő szerveknek az eljárást megindító felhívásban jelezniük kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatniuk kell a

Bizottságot a következő egységes formanyomtatványok felhasználásával: a) ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó eljárást megindító felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány; b) ha a rendszer megszűnik, a szerződés odaítéléséről szóló, az 50. cikkben említett tájékoztató.

Fentiek alapján a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának meghosszabbítása esetén ajánlatkérőnek új részvételi felhívást kell közzétennie olyan formában és tartalommal, mintha az első, eljárást megindító felhívást tenné közzé (természetesen csak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának meghosszabbítása eszközölhető az új, eljárást megindító felhívásban, egyéb feltétel módosítására a meghívásos eljárás, illetve az annak alapjául szolgáló általános szabályok mentén van lehetőség korrigendum formájában). Ezzel együtt javasolt az új részvételi felhívásban hivatkozni a korábbi részvételi felhívásra és az az alapján létrehozott dinamikus beszerzési rendszerre, amelynek időtartamát módosítani kívánja.

 

5. Valamely ajánlatkérő a feladatai, működése ellátása során felmerülő beszerzések becsült értékének meghatározása során eljárhat a Kbt. 17. § (2) bekezdés szerint (például könyvelő, takarítási, informatikai rendszerüzemeltetési szolgáltatás megrendelése)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 17. § (2) bekezdés szerinti rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződések becsült értékét a Kbt. 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján határozhatja meg ajánlatkérő.

A Kbt. 17. § (2) bekezdésének alkalmazása kapcsán hangsúlyozandó, hogy ha egy beszerzés a Kbt. valamely becsült érték számítási szabálya alapján közbeszerzési kötelezettség alá tartozik, az ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy egy másik becsült érték számítási szabály alapján a becsült érték nem érné el a közbeszerzési értékhatárt [Kbt. 19. § (1) bekezdés].

A Kbt. 17. § (2) bekezdés alapján az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

A Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján kiadott útmutatója is rögzíti, hogy az ajánlatkérőknél jellemzően vannak olyan áru- vagy szolgáltatás beszerzési igények, amelyek a feladatuk ellátása vagy a szervezeti működés biztosítása érdekében szükségesek, és előre látható módon rendszeres jelleggel vagy időszakonként visszatérően felmerülnek (például irodaszerek, vagy folyamatosan ellátott étkeztetéshez szükséges élelmiszerek, rendszeres fuvarozás vagy takarítás, könyvelés, stb.). Ezeknek a beszerzési igényeknek a közös jellemzője, hogy rendszeresen, minden évben felmerülnek, és az ajánlatkérő folyamatos működésének biztosítása érdekében az ellátásukra vonatkozó szerződéseket az ajánlatkérőnek minden évben újra meg kell kötnie. E beszerzések esetében az uniós közbeszerzési irányelvek – és ennek megfelelően a Kbt. – speciális szabályokat adnak, és a becsült értéket éves szinten rendelik meghatározni. Ilyen esetekben akkor is a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott egy éves értéket kell figyelembe venni, ha az adott szerződés időtartama nem haladja meg az egy évet. Ha az adott szerződést egy évnél hosszabb időre kötik, akkor nemcsak a következő 12 hónapra vonatkozó ellenértéket, hanem a szerződés teljes időtartama alatti ellenértéket kell figyelembe venni. A Kbt. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása közül az ajánlatkérő a beszerzési igénye függvényében választhat.

 

6. A Kbt. 36. § (1) bekezdés értelmezhető-e „közvetett módon”? Másképpen fogalmazva, a Kbt. 36. § (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell-e abban az esetben, ha egy adott tulajdonosi kör által létrehozott gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőként/ajánlattevőként részvételi jelentkezést/ajánlatot ad be, ugyanakkor egyúttal egy pontosan ezen tulajdonosi kör által létrehozott másik gazdasági szereplő jogi személy ugyanazon közbeszerzési eljárásban (részekre történő ajánlattétel ugyanazon részben) ajánlatot/részvételi jelentkezést nyújt be, vagy másik (teljesen más tulajdonosi körrel rendelkező) részvételre jelentkezőnek/ajánlattevőnek alkalmasságot igazol, illetve másik részvételi jelentkezésben/ajánlatban alvállalkozóként igénybevételre kerül? Amennyiben a Kbt. 36. § (1) bekezdés közvetett módon nem értelmezhető, ajánlatkérő köteles-e a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti alapelvi követelmény megsértését megállapítani vagy további vizsgálatot szükséges lefolytatni a tekintetben, hogy az említett alapelv megsértésre került-e? Amennyiben a Kbt. 36. § (1) bekezdés közvetett módon is értelmezhető, a Kbt. 36. § (1) bekezdése megsértése vagy ennek hiányában a Kbt. 2. § (1) bekezdés megsértése esetén ajánlatkérőnek a jogsértéssel érintett összes részvételi jelentkezést/ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 36. § (1) bekezdésben foglaltak nem értelmezhetők közvetett módon, tekintettel arra, hogy e rendelkezés az – önálló – gazdasági szereplők vonatkozásában állapít meg előírásokat. A Kbt. 36. § (1) bekezdésén túl a Kbt. 2. § (1) bekezdés szerinti alapelvi sérelem megállapításához további vizsgálat szükséges. A Kbt. 36. § (1) bekezdés, illetve a Kbt. 2. § (1) bekezdés szerinti alapelvi sérelemmel érintett valamennyi ajánlat érvénytelen.

A Kbt. 36. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -  

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].

A Kbt. 36. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés célja a verseny biztosítása, amelynek korlátozása azonos tulajdonosi szerkezetű gazdasági szereplők között fokozottan felmerül. Amennyiben adott esetben a Kbt. 36. § (1) bekezdés tételes rendelkezéseinek megsértésére nem kerül sor, az ajánlatkérőnek az átlátható, tiszta verseny biztosítása a Kbt. 2. § (1) bekezdés szerint is feladata. Erre ajánlatkérőnek különösen a Kbt. 25. § (1) bekezdésére tekintettel kell figyelemmel lennie, elsősorban az olyan közbeszerzési eljárásokban, amelyek ajánlattevői ajánlatkérő közvetlen meghívására vesznek részt a közbeszerzési eljárásban. A Miniszterelnökségnek a közbeszerzések során a verseny tisztaságának sérelmét eredményező egyes helyzetek elkerülésével kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatról szóló közleménye is hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérő azon magatartása, amikor saját szabad választása alapján olyan gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre, akiket egymással gazdasági érdek köt össze (pl. közös tulajdonosi kör vagy azonos vezető tisztségviselő), automatikusan jogsértésnek tekinthető, mivel az ajánlattételre felhívás már önmagában kimeríti a Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített, a verseny tisztaságának biztosítására vonatkozó ajánlatkérői kötelezettség megszegését. Ezt a megközelítést támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata is [lásd például a D.376/11/2014. iktatószámú határozatot].

Hirdetmény közzétételével induló eljárásban fokozottan vizsgálandó, hogy az azonos tulajdonosi szerkezetű gazdasági szereplők ajánlattevőként/ egy másik ajánlattevő/részvételre jelentkező alvállalkozójaként/alkalmasságot igazoló szervezeteként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban való részvétele mellett – például az ajánlattevők/részvételre jelentkezők jelentős számára tekintettel – biztosított-e a megfelelő verseny. Emellett vizsgálandó e tekintetben, hogy az azonos tulajdonosi szerkezetű gazdasági szereplők esetében a közbeszerzési eljárásban való ajánlattétel, illetve az ajánlat összeállítása és a kapcsolódó kérdésekben konkrétan ki a döntéshozó (tekintettel arra, hogy a tulajdonosok adott esetben az ügyvezetés feladatkörébe is utalhatják e feladatot), ugyanis ezen személy(ek) azonossága a Kbt. 36. § (1) bekezdés megkerüléséhez és ily módon a Kbt. 2. § (1) bekezdés szerinti alapelv sérelméhez vezet. A verseny tisztaságának sérelme tekintetében további figyelembe veendő szempontokat rögzít a Miniszterelnökség fent említett közleménye.

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.242/22/2018. számú határozatának alapját képező eljárásban két nem független vállalkozás is ajánlatot tett, azonban az egyikük a hiánypótlási felhívásokat nem teljesítette határidőben, amivel azt érte el, hogy a jóval magasabb ajánlati árat megajánló, másik nem független vállalkozás ajánlata maradt versenyben. A Döntőbizottság megállapította, hogy az említett vállalkozások (pl. az ajánlataik formai azonosságára, több helyen azonos ajánlati tartalomra és a kapcsolattartás azonosságára figyelemmel, valamint arra, hogy az egyik vállalkozás a másik által előállított terméket ajánlotta meg alacsonyabb áron, de nem alátámasztva azt, hogy milyen feltételekkel kerül majd sor az esetleges teljesítésre) nem tettek egymástól független ajánlatot, és az ajánlati áraikat erre és egymás ajánlati árára figyelemmel kalkulálták. A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja szerint ezen ajánlattevői magatartás nagymértékben sértette a verseny tisztaságát, mivel nem független vállalkozások a közbeszerzési eljárásban nem független ajánlatot nyújtottak be. Az adott vállalkozás tevékenységével – ti. hogy nem nyújtott be érvényes ajánlatot, azt nem is akarta érvényessé tenni, minden tevékenysége a másik vállalkozás ajánlatának a megerősítését szolgálta – sértette azt a verseny tisztaságát biztosító elvárást, hogy a nyertes pozícióért folyó versenyben annak tisztaságát minden ajánlattevő megtartsa. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az említett vállalkozások megsértették a 2014/24/EU Irányelv 18. cikke (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt verseny tisztaságának az alapelvét [a döntést a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.818/2018/20. számú ítélete is megerősítette].

Mindazonáltal a Kbt. 36. § (1) bekezdés kifejezetten az önálló gazdasági szereplők vonatkozásában határoz meg előírásokat, így nem zárható ki automatikusan az egymástól elkülönülő, de azonos tulajdonosi szerkezetű gazdasági szereplők ajánlattevőként/ egy másik ajánlattevő/részvételre jelentkező alvállalkozójaként/alkalmasságot igazoló szervezeteként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban való részvétele.

Előzőek mellett felmerül a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont szerinti kizárás kérdése is a jogsértéssel érintett valamennyi ajánlattevő vonatkozásában, amennyiben az adott eljárás 2020. február 1-jét követően került megindításra (e rendelkezés ugyanis 2020. február 1-jétől kifejezetten lehetővé teszi az egymástól nem független vállalkozások verseny torzítására alkalmas megállapodása esetén e vállalkozások kizárását a közbeszerzési eljárásból).

A Kbt. 36. § (1) bekezdés, illetve a Kbt. 2. § (1) bekezdés szerinti alapelvi sérelemmel érintett valamennyi ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjának fennállása esetén pedig a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Adott esetben, az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el [Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pont].

 

7. Ajánlatkérő nyílt eljárást folytatott le, melyben előírta és alkalmazta a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdéseit és kizárólag az értékelés eredménye alapján legkedvezőbb ajánlatot adó ajánlattevő tekintetében végezte el a bírálatot, azaz a többi ajánlat tekintetében nem döntött azok érvényességéről. Ajánlatkérő eljárást lezáró döntését jogorvoslattal támadta meg egy másik ajánlattevő. A kérdés tárgya, hogy hogyan járhat el ajánlatkérő jogszerűen, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást lezáró döntésben nyertesként kihirdetésre került ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét állapítja meg és az ajánlatkérő érvényességet és nyertességet megállapító döntését megsemmisíti. Ajánlatkérő a Kbt. 165. § (12) bekezdésre tekintettel kizárólag azokat az ajánlattevőket hívhatja fel az ajánlati kötöttségük fenntartására, amelyek tekintetében korábban elvégezte a szükséges bírálati cselekményeket és az ajánlataik érvényességét megállapította vagy ajánlatkérő az el nem bírált ajánlattevők tekintetében is jogosult felhívást kibocsátani az ajánlati kötöttségük fenntartása végett és – értékelést követően – jogosult elvégezni a szükséges bírálati cselekményeket?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az eljárást lezáró döntést, és az eljárás eredményessége jogszerű döntés meghozatalával helyreállítható, ajánlatkérő a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdése alkalmazása nyomán el nem bírált ajánlatot tevőket is jogosult felhívni ajánlataik fenntartására új döntése meghozatala során.

A Kbt. 165. § (12) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat véglegességének időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése meghozatala előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Ha az ajánlattevő a megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az ajánlatát fenntartó ajánlattevőnek igazolnia kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére.

Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható [Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pont].

Amennyiben ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdését, úgy fokozottan felmerül, hogy az adott eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, ugyanis a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdés alkalmazásakor nem minden ajánlat tekintetében dönt ajánlatkérő az érvényesség/érvénytelenség kérdésében. Ennek megfelelően ajánlatkérő a kérdésben jelzett esetben valamennyi el nem bírált ajánlattevőt felhívhatja ajánlata fenntartására a Kbt. 165. § (12) bekezdés szerint, majd – a közbeszerzési eljárásban el nem bírált ajánlatok tekintetében is – elvégzi az értékelést és a bírálatot a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdése szerint.

 

8. Alkalmazható-e együtt a Kbt. 114/A. §-a és a Kbt. 81. § (5) bekezdése, azaz az ajánlatkérő uniós értékhatárt el nem érő, nyílt közbeszerzési eljárások esetén megteheti-e azt, hogy az eljárást megindító felhívásban előírja, hogy a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igazolásokat a gazdasági szereplők az ajánlatukban nyújtsák be, de csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el az ajánlatkérő a bírálatot? Amennyiben igen, úgy - a Kbt. 81. § (5) bekezdés első mondatában olvasható „nyílt eljárásban” fordulatra tekintettel – helyes-e az az értelmezés, amely szerint a Kbt. 114/A. § és a Kbt. 81. § (5) bekezdésének rendelkezései kizárólag akkor alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő nyílt eljárást folytat le?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – a Kbt.-ben előírt jogszabályi feltételeknek való megfelelés mellett – nem kizárt a Kbt. 114/A. §-ának és a Kbt. 81. § (5) bekezdésének együttes alkalmazása.

Arra vonatkozóan, hogy a Kbt. 114/A. § szerinti egylépcsős bírálat alkalmazása esetén jogszerű–e előírni a Kbt. 81. § (5) bekezdését, az alábbiakat szükséges elsődlegesen megvizsgálni.

A Kbt. 112. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Harmadik Rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint  

a) a Kbt. 117. §–ban meghatározott módon, szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy

b) a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a Kbt. 114–116. §–ban foglalt eltérésekkel.

A Kbt. 112. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján, a Kbt. 117. §–ában meghatározott módon lefolytatott eljárás esetében az ajánlatkérő szabadon dönthet a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályok kialakításáról.

Abban az esetben, ha a közbeszerzés megvalósítására a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, úgy azt kell megvizsgálni a kérdés megítélése szempontjából, hogy a Kbt. 114–116. § rendelkezései tartalmaznak–e olyan feltételeket, előírásokat, korlátozásokat, amelyek a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazását kizárják.

Amennyiben egy nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás esetében az ajánlatkérő által előírásra kerül az eljárást megindító felhívásban az egylépcsős bírálat alkalmazása, abban az esetben – a Kbt. 114/A. § (1) bekezdése alapján – a Kbt. 114/A. § (2)–(6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, a Kbt. 67. § (1) bekezdésének, a Kbt. 69. § (2)–(9) bekezdésének, valamint a Kbt. 114. § (2) bekezdésének rendelkezéseit pedig nem kell alkalmazni.

Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – a Kbt.-ben előírt jogszabályi feltételeknek való megfelelés mellett – nem kizárt bizonyos esetekben a Kbt. 114/A. §-ának és a Kbt. 81. § (5) bekezdésének együttes alkalmazása.

 

9. Alkalmazható-e a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-j) pontjában részletezett in-house szerződés abban az esetben, ha az ajánlatkérő (Ajánlatkérő1) 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (Ajánlatkérő3) bevétele nem közvetlenül az ajánlatkérőtől (Ajánlatkérő1-től) származik, hanem az ajánlatkérő (Ajánlatkérő1) tulajdonosától, aki maga is a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő (Ajánlatkérő2), amely szervezet Ajánlatkérő1-nek is 100%-ban tulajdonosa és egyben közvetetten Ajánlatkérő3-nak is tulajdonosa ugyanilyen mértékben?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A kérdés szerinti, közvetett módon megvalósuló in-house kivételi kör meghatározott feltételek együttes és folyamatos fennállása esetén alkalmazható. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közvetett in-house kivétel akkor alkalmazható, ha az erre vonatkozó jogosultságok a kontrollt gyakorló számára közvetett módon biztosítottak, azaz amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontjában foglalt valamennyi feltétel maradéktalanul fennáll az ajánlatkérő és a kontrollált jogi személy között, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül in-house szerződést köthetnek.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja alapján a Kbt.-t nem kell alkalmazni, az

- 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet

- olyan jogi személlyel kötött szerződésére,

- amely felett az ajánlatkérő(k) a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol(nak),

- döntő befolyással rendelkezik/közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában,

- és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában,

- valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen,

- és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel/ajánlatkérőkkel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.

A Kbt. alapján a fenti feltételek maradéktalan megvalósulása esetén nyílik lehetőség az úgynevezett in-house szerződés megkötésére.

A hatályos szabályozás alapján az in-house kapcsolat feltétele egyrészt a strukturális, másrészt a gazdasági függés megvalósulása. A strukturális függés akkor valósul meg, ha a szerződés olyan jogi személlyel jön létre, amely felett az ajánlatkérő saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen. A stratégiai célok, jelentős működési kérdések köre az adott jogi személy vonatkozásában, mindig egyedileg állapítható meg. Az ajánlatkérő szervezet akkor gyakorol a saját szervezeti egységei feletti kontrollhoz hasonló kontrollt egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik a kontrollált jogi személynek mind a stratégiai céljai, mind a jelentős döntései tekintetében. A strukturális függés egyik pillére tehát a döntő befolyás megléte a stratégiai célok meghatározásával és a működéssel kapcsolatos jelentős döntések meghozatalában, azonban ezen döntő befolyást a Kbt. nem definiálja, az alapvetően szintén az adott jogi személyre vonatkozó jogszabályok mentén vizsgálható.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az in-house feltételek fennállása tekintetében egy támpont lehet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (1)-(3) bekezdése, amely alapján többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Megjegyzendő, hogy a többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (Az uniós irányelvi hátterű fogalmak önállóan, az uniós jog céljainak megfelelően értelmezendőek, amelyekhez leginkább az uniós bírósági gyakorlat nyújt segítséget, a Ptk. idézett szabálya semmiképpen sem azonosítható ezért a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontjában említett befolyással, a kontroll szempontjából számba vehető körülmények kapcsán ugyanakkor segítséget nyújthat az értelmezéshez.)

A fent leírtakra figyelemmel tehát a döntő befolyás közvetett módon is fennállhat, azt azonban fokozottan vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérő képes-e a közvetett tulajdonában álló szervezet Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerinti döntéseinek befolyásolására.

Fentieket támasztja alá az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) a C-340/04. számú ügyben hozott ítélete is, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a strukturális és gazdasági függés feltételei elvileg akkor is teljesülnek, ha a vállalkozás a szerződést egy általa közvetett módon ellenőrzött társasággal köti meg. A Bíróság ugyanakkor nyomatékosította, hogy még az ilyen módon gyakorolt ellenőrzés esetén is az ellenőrzés „minősége” számít, vagyis az, hogy az ellenőrzést gyakorló szerv meghatározó befolyást gyakorol-e a stratégiai célokra és a fontos döntésekre.

A kérdésben szereplő árbevételi követelmény tehát teljesülhet:

-    az ajánlatkérő részéről vagy

-    az ajánlatkérő által a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint kontrollált más jogi személy részéről.

A Kbt. 9. § (2) bekezdés alapján továbbá in-house „testvérek” is köthetnek egymással közbeszerzési eljárás nélkül szerződést a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint.

Az állásfoglalást kérést tartalmazó levélben foglaltak alapján Ajánlatkérő1 és Ajánlatkérő3 akkor tud a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont alapján közbeszerzési eljárás nélkül szerződést kötni, ha – a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerinti további feltételek fennállása esetén – az árbevételi követelmény Ajánlatkérő1-től vagy Ajánlatkérő1 által kontrollált más jogi személytől származik, vagy Ajánlatkérő1 és

Ajánlatkérő3 az Ajánlatkérő2 által – Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint – kontrollált jogi személy (vagyis az árbevételi követelmény is ekként teljesül).

 

10. Egyéni vállalkozó vagy természetes személy ajánlattevő esetében értelmezhető-e a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont szerinti nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében, lévén, hogy az egyéni vállalkozó és a természetes személy nem jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Amennyiben az egyéni vállalkozó vagy a természetes személy ajánlattevő nem teszi meg ezt a nyilatkozatot, az ajánlata érvénytelen-e, vagy az ajánlatkérő rögzítheti-e a bírálat során, hogy tekintetükben ez a kizáró ok jogszabály szerint kizárt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a természetes személynek és az egyéni vállalkozónak is be kell nyújtania a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti nyilatkozatot.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet] 8. § i) pont ib) alpontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

ib) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;”

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

gb) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;”

Egy egyéni vállalkozónak vagy egy természetes személynek nincsen a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, tehát az ilyen ajánlattevőnek erről kell nyilatkoznia, ezt a nyilatkozatot azonban mindenképpen csatolnia kell az ajánlatához, mivel a nyilatkozat csatolását kötelezően alkalmazandó jogszabály írja elő.

 

11. Dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szakemberek bemutatása körében nem írja elő kötelezően önéletrajz benyújtását, hanem például a tapasztalat igazolását egy saját maga által szerkesztett nyilatkozatminta kitöltésével és benyújtásával követeli meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő ilyen módon is kérheti az igazolás benyújtását.
A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontja szerint a szakemberek megnevezésével, végzettségének, képzettségének, szakmai tapasztalatuk ismertetésével igazolható az alkalmassági feltételnek történő megfelelés. Ezekkel kapcsolatban sem a Kbt., sem a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet, sem egyéb, közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, így tehát bármely olyan igazolás megfelelő, amely a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontjának, illetve a Kbt. alapelveinek megfelel, az igazolást a jogalkotó nem korlátozta kizárólag a szakmai önéletrajzra, illetve nem írta elő kötelezően annak benyújtását (is).

 

12. Az EKR publikus felületén kell-e a közbeszerzési dokumentumokat közzétenni, hirdetménnyel induló nyílt eljárásban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 39. § (1) bekezdése a közbeszerzési dokumentumok kapcsán azok meghatározott feltételeknek megfelelő hozzáférhetővé tételét írja elő az ajánlatkérő részére, amelynek az ajánlatkérő akkor is megfelel, ha azokat az EKR-ben nem a publikus felületen teszi elérhetővé.

A Kbt. 3. § 21. pontja szerint a közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást meghirdető hirdetmény, az eljárást meghirdető felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

A Kbt. 39. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton, – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével – közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni.

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján az EKR használatához a rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges.

A https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas weboldalon (a továbbiakban: Weboldal) található „EKR Felhasználói kézikönyv v25 II. ajánlatkérő szervezetek számára” megnevezésű dokumentum is rögzíti, hogy a rendszer indítását követően megjelenik az EKR publikus felülete, amely a nyilvános információkat, illetve a regisztráció nélkül elérhető szolgáltatásokat tartalmazza. Az tehát, ha ajánlatkérő nem az EKR publikus felületén teszi közzé a közbeszerzési dokumentumokat, hanem az EKR-ben történő regisztrációt követően teszi hozzáférhetővé azokat közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, megfelel a Kbt. 39. § (1) bekezdésben foglaltaknak. A Kbt. 39. § (1) bekezdése is utal a regisztrálási adatok megkérésére. Ennek indoka, hogy – amint azt a Kbt. 39. §-hez fűzött jogalkotói indokolás is megerősíti – az ajánlatkérő olyan megoldással éljen, amelynek alkalmazásával a közbeszerzési dokumentumokat elérő gazdasági szereplők személyét megismerheti, ami különösen az esetleges kiegészítő tájékoztatások megküldése szempontjából lehet jelentős.