2020. II. évfolyam 7. szám

A Döntőbizottság D.13/15/2020. számú határozata

A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését, a Kbt. 50. § (4) bekezdését, a Kbt. 58. § (3) bekezdését és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rend.) 46. § (3) bekezdését, mivel az eredeti  műszaki leírás nem volt alkalmas arra, hogy az ajánlattevők meg tudják állapítani, hogy milyen árut kell megajánlaniuk, valamint nem biztosította az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattételét és a verseny nyilvánosságát.

Tényállás

Az ajánlatkérő (egyetem) a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 113. § (1) bekezdése alapján a Kbt. Harmadik Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított árubeszerzés tárgyában, az eljárást megindító ajánlattételi felhívásnak az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők részére 2019. október 18-án történt megküldésével.

Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban az alábbiak szerint határozta meg a közbeszerzés mennyiségét:

« Egy darab teljes tolmácsrendszer digitális tolmácspulttal és tolmácsfülkével. A nemzetközi konferenciákra, megbeszélésekre, tárgyalásokra minden alkalommal az Egyetem külső vállalkozótól rendeli meg a tolmácsoláshoz szükséges technikát. Az Egyetemen évente több alkalommal tartanak nemzetközi konferenciát, sőt a Külgazdasági és Külügyminisztérium sok esetben kifejezetten az Egyetemre szervez nemzetközi konferenciákat, ahol a tolmács technológia alapvető szükséglet, folyamatosan kényszerült az Egyetem a rendezvény lebonyolítása érdekében arra, hogy a rendszert bérbe vegye, így a gazdaságossági és logisztikai szempontokat figyelembe véve célszerűvé vált egy saját tulajdonú tolmácsrendszer beszerzése.

Az elvárt szakmai tartalom az alábbiakban lett megfogalmazva: Központi vezérlőegység, Digitális 4 csatornás transzmitter, Digitális nagy-hatótávú sugárzó, Padlóállvány sugárzó részére, Digitális tolmácspult, 32 nyelv, Rövidszárú mikrofontoldat, Tolmácsfejhallgató, Digitális 4 csatornás infravevő, NiMH Akkumulátor készlet 10 db-os, Könnyű sztereó fejhallgató, Tároló-töltő táska 56 vevőegység részére, DCN Rendszerkábel, 5m, DCN Rendszerkábel 25 m, Optikai hálózati kábel 0,5 m, RG-75 Ohm koaxiális kábel BNC csatlakozókkal 30m, Hordtáska 2 állvány részére, Hordláda 2 központi egység részére, Hordláda 2 tolmácspult részére, Hordláda sugárzó részére, Hordláda 50 fejhallgató részére, Mobil tolmácsfülke 2 fő tolmács részére, ventillátorral, Görgős mobilkocsi Silent 9600 tolmácsfülke részére, Installáció »

A dokumentáció részét képező műszaki leírásban Excel táblázat szerepelt, amelyben a beszerezni kívánt áruk megnevezése, mennyisége, egysége, nettó egységár, nettó összár oszlopok találhatók.

Az egyik ajánlattevő az alábbi tartalmú kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordult az ajánlatkérőhöz:

« A pályázati kiírás nem tartalmaz műszaki leírást. Az ajánlatkérő által feltöltött dokumentumokban szerepel egy „Műszaki leírás” dokumentum, azonban ez csak egy üres excel táblázat tételnevekkel.

Egyéb dokumentumokban egyedül a tolmácsfülkére találtunk ISO szabványmegfelelőségi igényt, a többi 21 termék esetében nincs megfogalmazva specifikáció, illetve egyetlen műszaki paraméter sem.

Ezek hiányában nem lehetséges pontos pályázatot beadni, mivel így a valós igények nem ismertek.  

A nem meghatározott műszaki szint és tényezők hiányában csak találgatni lehet, ami ahhoz vezethet, hogy a későbbiekben számos eseményen használhatatlan lesz a beszerzett rendszer.
Pl. más min. technikai szint és szabványmegfelelőség szükséges egy csak belső (egyetemi) felhasználásra szánt tolmácsrendszer esetében és más azon konferenciákhoz, ahol EU-s vagy egyéb nemzetközi (akár kormányszintű / miniszteri) intézmények jelennek meg.

Utóbbinál a rendezvényszervezők, biztonsági szolgálatok, nemzetközi tolmácsszervezetek minden eseményen pontosan meghatározzák azon specifikációkat és szabványokat, amiknek adott tolmácsrendszernek meg kell felelni. Amennyiben egy nemzetközi konferencia esetében ez nem találkozik a meglévő tolmácsrendszer tanúsítványaival, abban az esetben nem lehet használni az adott rendszert.

Ha nincs specifikáció (és így bármi beadható) és csak az ár a döntő, abban az esetben elképzelhető, hogy az Egyetem egy korlátozott jövőbeni képességekkel bíró rendszert fog kapni.

A felhasználási helyszín és a rendszer nagysága miatt valószínűsítjük, hogy az Egyetemnek nem ez a célja.

Ezért ahhoz, hogy az igényeket pontosan lefedő ajánlatot lehessen adni, kérem az alábbi információk biztosítását:

- Tolmácsrendszer igényelt összes szabványmegfelelősége (tanúsítvánnyal igazolt)
- Átviteli jellemzők
- Hangteljesítmény (hangfrekvenciás átvitel, teljes harmonikus torzítás, áthallási csillapítás)
- Transzmitter funkciók, specifikáció
- Infravörös sugárzó specifikáció, teljesítményadatok
- Infravörös vevőegység specifikáció
- Akkumulátor specifikáció (működési időtartam, feltöltés, teljesítmény)
- Tolmács és résztvevői fülhallgatók specifikáció
- Tolmácspult funkciók, specifikáció »

Az ajánlatkérő a 2019. október 24-i kiegészítő tájékoztatásában kiegészítette a műszaki leírást, amelyben rögzítette a tolmácsrendszer műszaki leírásának bővítését, a tolmácsrendszer moduláris kialakításának előírásait, a tolmácsrendszer tartalmi elmeit, rendszerfunkcióit, szabvány megfelelőségét, a rendszer hangteljesítményét, a hangfrekvenciás átvitel szabvány minőségét, a jótállási időt, terméktámogatást, a mintakonfigurációtól eltérő típusú termék ajánlására vonatkozó előírásokat.

A bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint az ajánlattételi határidőre három ajánlat érkezett, a jelen ismertetés szerint A Kft.-től (a továbbiakban: egyéb érdekelt), a jelen ismertetés szerint B Kft.-től, és a jelen ismertetés szerint C Kft.-től.

Az ajánlatkérő felvilágosítást kért a B Kft.-től az általa megajánlott termék egyes műszaki jellemzőire vonatkozóan, melynek az ajánlattevő határidőben eleget tett.

Az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, mely szerint az eredményes eljárás nyertese a B Kft. lett.

Az összegezésben az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: Értékelés szempontja a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja (legalacsonyabb ár). Ajánlatkérő alkalmazta a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdéseit, így csak a B Kft. ajánlattevő esetében végezte el a bírálatot.

Az egyéb érdekelt és a C Kft. betekintett az ajánlatkérőnél a B Kft. ajánlatába és felvilágosításaiba.

Az egyéb érdekelt előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőnél, melyben 11 kérelmi elemben támadta a B Kft. ajánlatát műszaki meg nem felelőség okán, és kérte az ajánlatkérőt, hogy az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján nyilvánítsa érvénytelenné.

A C Kft. az előzetes vitarendezési kérelmében 21 kérelmi elemben kifogásolta a B Kft. ajánlatának műszaki megfelelőségét, mely alapján szintén az ajánlat Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítását kérte.

Az ajánlatkérő a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést bocsátott ki a B Kft. részére az általa megajánlott tolmácsrendszer egyes műszaki paramétereire vonatkozóan.

A C Kft. újabb előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben azt vélelmezte, hogy az ajánlatkérő a fenti felvilágosítás kérés kiadásával megsértette a Kbt. 71. § (7) bekezdését.

A B Kft. határidőben benyújtotta a felvilágosítását és hiánypótlását.

Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekre adott válaszában közölte, hogy az előterjesztett kérelmi elemek egy részét elfogadta, és közölte, hogy a B Kft. ajánlattevő ajánlatát nem megfelelőnek minősíti, az ajánlata nem felel meg az ajánlattételi felhívás és közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek.

A jogorvoslati kérelem

Az ajánlatkérő, mint kérelmező a saját eljárást lezáró döntésével szemben benyújtott jogorvoslati kérelmében a jogsértések megállapítását, és az összegezés megsemmisítését kérte annak érdekében, hogy egy új összegezés kiadásával érvénytelenné nyilváníthassa a B Kft. ajánlatát, illetve elbírálhassa az egyéb érdekelt és a C Kft. – a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján el nem bírált – ajánlatát.

Az ajánlatkérő véleményében kifejtette, hogy a jelen esetben a kiegészített műszaki leírás volt helytelenül megfogalmazva, illetve túl volt specifikálva a mintakonfiguráció, hiszen ez vezetett oda, hogy az ajánlatkérő teljesen leszűkítette a megajánlható eszközök körét, holott ez egyáltalán nem volt a szándéka.

Az egyéb érdekelt észrevétele

Az egyéb érdekelt észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság tegye lehetővé, hogy az ajánlatkérő jogszerűen módosíthassa az összegezést és az ajánlatokat a műszaki leírásban foglaltaknak megfelelően értékelje és bírálja el.

A hivatalbóli kiterjesztés

A Döntőbizottság végzésével a jogorvoslati eljárást a Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírás tekintetében megsértette-e a Kbt. 28. § (1) bekezdését, továbbá a műszaki leírás 2019. október 24-ei kiegészítésével és a mintakonfiguráció meghatározásával megsértette-e a Kbt. 50. § (4) bekezdését, a Kbt. 58. § (3) bekezdését, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 46. § (2)-(3) bekezdését.

Az ajánlatkérő hivatalbóli kiterjesztésre benyújtott észrevétele

A Kbt. 28. § (1) bekezdésére vonatkozóan előadta, hogy az ajánlattevők részére rendelkezésre bocsátott dokumentumok biztosították, hogy műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból megfelelő ajánlatot legyenek képesek adni. Az eredeti (még nem módosított) ajánlati felhívás műszaki követelményei a tolmácsrendszer általános részegységeit tartalmazta, alapvetően (a jelenlegi technikai fejlettség szintjén) ezekből a modulokból lehet a komplett rendszert összeállítani. A rendszer teljesítményét már  önmagában meghatározza, hogy 300 főt kell kiszolgálnia, ez volt az ajánlatkérői elvárás és nyilvánvalóan egy egyszerű tolmácsszerkezet ezt az elvárást nem tudja teljesíteni. Az ebben a formában meghatározott műszaki követelmények tág teret engedtek a különböző verzióknak, mind átviteltechnikai, mind pedig hangtechnikai szempontból. Ebből következően olyan rendszerleírást kaptak az ajánlattevők, melyek a fent felsorolt kritériumokat teljesítették.

A Kbt. 50. § (4) bekezdése, a Kbt. 58. § (3) bekezdése, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 46. § (2)-(3) bekezdése tekintetében hivatkozott a 2019. október 22-ei kiegészítő tájékoztatáskérésben előterjesztett részletes ajánlattevői specifikáció-igényre, mellyel kapcsolatban rögzítette, hogy azzal nem feltétlenül értett egyet, mivel ahány rendszer, annyiféle specifikáció létezik.

E körben kifejtette, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 46. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, és tekintettel arra, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem tudta pontosítani az elvárásokat az ott megadott módszerekkel, ezért úgy döntött, hogy „mankóként” egy valódi tolmácsrendszer leírását adja meg, melyet természetesen már fel lehetett paraméterezni, azonban ezt csupán iránymutatásnak szánta.

Az egyéb érdekelt hivatalbóli kiterjesztésre tett észrevétele

Az eljárás megindításakor a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott műszaki leírás kizárólag általános leírást, tétel- és darabszám felsorolást tartalmazott. A műszaki leírás egyértelmű, tehát nem az általánosság szintjén történő meghatározása szempontjából annak van relevanciája, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő adásvételi szerződés teljesítése során, a leszállítandó konkrét eszközök (tehát a komplett rendszer valamennyi eleme) alkalmasak-e az ajánlatkérő által elvárt műszaki követelmények teljesítésére. Álláspontja szerint a fenti elvárásokat az ajánlatkérő kiegészített műszaki leírása teljesítette.

A Kbt. 50. § (4) bekezdése, a Kbt. 58. § (3) bekezdése, valamint a Korm. rend. 46. § (2)-(3) bekezdése körében hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a műszaki leírását – teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadása esetén – úgy határozza meg, hogy előírásai kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását. A tárgyi közbeszerzési eljárásban az Excel táblázat és a módosított dokumentációban rögzített mintakonfiguráció szerinti specifikáció együttesen jelentette a Kbt. által definiált „szakmai ajánlat”-ot: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlatot.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a határozatában a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését, a Kbt. 50. § (4) bekezdését, a Kbt. 58. § (3) bekezdését és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdését, ezért megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást megindító ajánlattételi felhívását és a dokumentációt, valamint az ajánlatkérő által a jelen közbeszerzési eljárásban ezt követően hozott valamennyi döntést.

A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárását 2019. október 18. napján indította, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. és más releváns jogszabályok e napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Döntőbizottság elsődlegesen a hivatalbóli kiterjesztés körében folytatott le vizsgálatot, a műszaki leírás és módosítása jogszerűségének megállapítása előfeltételét képezte a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak elbírálhatóságának.

A Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés körében először a Kbt. 28. § (1) bekezdése rendelkezéseinek ajánlatkérő általi betartását vizsgálta.

A Döntőbizottság rögzítette, hogy a közbeszerzés tárgyának meghatározása – tekintettel arra, hogy a közbeszerzés célja az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése – kiemelkedő jelentőséggel bír már a közbeszerzési eljárás előkészítése során is. Ahhoz, hogy az ajánlattevők műszakilag megfelelő, gazdasági szempontból reális ajánlatot tudjanak adni, az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során megfelelő alapossággal kell eljárnia ahhoz, hogy a közbeszerzési dokumentumokban – kiemelten a műszaki leírásban – úgy tudja meghatározni a közbeszerzés tárgyát, hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők számára a megajánlandó termék megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a jelen esetben a beszerzés tárgyát képező tolmácsrendszerre vonatkozó eredeti műszaki leírásként kiadott Excel táblázatban felsorolta a berendezés egyes részegységeit és mennyiségüket, azonban azokra vonatkozóan semmilyen műszaki követelményt, teljesítendő paramétert nem határozott meg.

A Döntőbizottság az ajánlatkérő ide vonatkozó észrevétele kapcsán rámutatott arra, hogy önmagában egy komplex berendezés beszerzésének igénye, az egyes részegységek közötti kompatibilitás követelménye még nem teljesíti azt a kötelezettséget, hogy az ajánlatkérőnek a műszakilag és gazdaságilag megfelelő ajánlattétel érdekében pontosan, beazonosítható módon kell meghatároznia a beszerzés tárgyát.

A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az eredeti  műszaki leírás nem volt alkalmas arra, hogy az ajánlattevők meg tudják állapítani, hogy pontosan milyen tolmácsrendszert kell megajánlaniuk, illetve irányadó paraméterek meghatározásának hiányában nem tette lehetővé az ajánlatkérő számára az ajánlatok összehasonlíthatóságát, azaz a Kbt. alapelveinek megfelelő objektív bírálatot, ezáltal az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését.

A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírás módosításával és a mintakonfiguráció kiadásával betartotta-e a Kbt. 50. § (4) bekezdésében, a Kbt. 58. § (3) bekezdésében, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 46. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírásokat.

A közbeszerzési szabályrendszerben az ajánlatkérő kötelessége meghatározni a beszerzés tárgyát, mégpedig olyan pontossággal, hogy annak alapján biztosított legyen az egyenlő esélyű és megfelelő ajánlattétel, az egyértelmű és ismert műszaki tartalomra megtett ajánlatok összehasonlíthatósága. A Kbt. 58. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő által meghatározott, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírásnak tartalmaznia kell a megkövetelt jellemzőket, amely jellemzők alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.

A jellemzők utalhatnak a kért áru előállításának folyamatára, vagy módszerére, vagy életciklusa bármely más szakaszának konkrét folyamatára. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő választása szerint a közbeszerzési műszaki leírást meghatározhatja teljesítmény- illetve funkcionális követelmények megadásával. A 46. § (2) bekezdés b) pontjában előírt feltételek szerint az ajánlatkérő hivatkozhat szabványokra, műszaki engedélyre, nemzeti műszaki előírásokra, illetőleg a 46. § (2) bekezdés c) és d) pontja alapján műszaki leírást meghatározhatja az a) és b) pontban szabályozottak kombinálásával. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (4) bekezdése alapján a (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén, azaz amikor az ajánlatkérő teljesítmény, illetve funkcionális követelményeket ad meg, az ajánlatkérő köteles olyan pontossággal megadni a műszaki leírását, hogy azáltal biztosított legyen az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítása, illetőleg az ajánlatkérő számára a szerződés jogszerű odaítélése. A jogszabályi rendelkezés magában foglalja azt is, hogy amennyiben az ajánlatkérő a beszerezni kívánt áruval szemben teljesítmény- illetve funkcionális követelményhez kötött érvényességi feltételt támaszt, köteles azt egyértelműen és kifejezetten megadni a műszaki leírásban.

A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az egyenértékűség, a műszaki egyenértékűség csak olyan feltételrendszerben értelmezett, amelyben az ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésének alkalmazásával határozza meg a beszerzés tárgyát. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott beszerzési tárgy esetén nem az egyenértékűséget, hanem a műszaki megfelelőséget kell az ajánlatkérőnek vizsgálnia. Ez utóbbi esetben abban kell állást foglalnia, hogy az ajánlat megfelel-e a beszerezni kívánt áruval szemben előírt teljesítmény- illetve funkcionális követelményeknek. A Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése értelmében csak kivételes esetben van arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra stb., hivatkozzon. Kivételes esetekben ez csak akkor engedhető meg, ha a szerződés tárgyának a (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása nem lehetséges.

Ebben az esetben alkalmazható a konkrét termékre hivatkozás, illetve vizsgálható az egyenértékűség.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatáskérésre akként egészítette ki a műszaki leírást, hogy részletesen ismertette a tolmácsrendszer egyes részegységeire vonatkozó minőségi, teljesítmény- és funkcionális követelményeit. E körben mintakonfigurációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, melyben az összesen 23 tétel közül 18 esetében valamilyen meghatározott gyármányú termék szerepelt a műszaki megfelelőség hivatkozásaként. Ennek kapcsán az ajánlatkérő a műszaki leírásban több helyen is hivatkozott arra, hogy a mintakonfigurációban megjelölt típusmegjelölések a termékek jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történtek, az ajánlatkérő elfogad a mintakonfigurációtól eltérő típusú, a közbeszerzési műszaki leírásnak megfelelő (műszakilag egyenértékű), termékekre vonatkozó ajánlatot is.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott beszerzési tárgy és ehhez az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott műszaki leírás tartalma a kiegészítés során oly mértékben módosult, hogy az addig nyitott versenyt biztosító, de valójában nem létező konkrét előírások oly mértékben megváltoztak a meghatározott gyártmányú termékek konkrét megjelölésével, az azokkal előírt tételes egyenértékűség előírásával és ezzel párhuzamosan meghatározott műszaki előírásokkal, hogy nincs lehetőségük az ajánlattevőknek az előírt meghatározott gyártmányú megoldástól eltérni. Az ajánlatkérő így kialakított előírás-rendszerével a megajánlott tolmácsrendszer minden egyes tételének egyenértékűnek kell lennie a mintakonfigurációban megnevezett – 23-ból 18 esetben – a meghatározott gyártmányú termékkel. Azonban a tételes megfelelés és a működőképes – egymással kompatibilis eszközöket tartalmazó – megoldás már nem teszi lehetővé a meghatározott gyártmányú termékektől való eltérést.

A Döntőbizottság az előzőekben kifejtettekkel összefüggésben azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő a kiegészített műszaki leírásban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 46. § (2) bekezdés a) pontja szerint meg tudta adni az egyes részegységekre vonatkozóan a beszerzés tárgyának jellemzőit, azaz a teljesítmény- és funkcionális követelményeket, ezért eleve nem állt fenn az a kivételes eset, amely indokolta volna, hogy az ajánlatkérő a megajánlandó termékek egyértelmű meghatározása érdekében konkrét termékeket nevezzen meg, és írja elő az ezekkel való egyenértékűség igazolását az ajánlattevők számára.

A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a kiegészített műszaki leírás és a mintakonfiguráció kiadásával – mivel azok nem biztosították az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattételét és a verseny nyilvánosságát – megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését, a Kbt. 58. § (3) bekezdését, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 46. § (3) bekezdését.

A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati kérelem (mind a kilenc kérelmi elem) tekintetében megszüntette, mivel a hivatalbóli kiterjesztés keretében feltárt jogsértés, és ennek jogkövetkezményeként a felhívás és a dokumentáció megsemmisítése miatt okafogyottá vált annak további vizsgálata, hogy az ajánlatkérő jogszerűen végezte-e el a B Kft. ajánlatának – a megsemmisített közbeszerzési dokumentumokon alapuló – bírálatát.