2020. II. évfolyam 6. szám

2020. júniusi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

 

Kérdések és válaszok

1. Aránytalanul alacsony ár indokolás esetén a kiegészítő indokolás tartalmában, teljességében és pótolhatóságában meddig terjedhet az alap indokolásban elvárt tartalomhoz képest? Az adott esetben a kiegészítő indokolás - lehet-e ismételten teljes körű, - lehet-e teljes körű szöveges magyarázatot/ kiegészítést tartalmazó, - vagy csak részleges kiegészítésekre, pontosításokra vonatkozhat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 72. § (3) bekezdés alkalmazásának korlátja az, hogy az indokolás az ajánlatot és a korábbi indokolást nem módosíthatja.

A Kbt. 72. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez – ha az elfogadhatóság kétséges – további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.”

A kiegészítő indokolás az ajánlatkérő Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolása elfogadhatóságának megítéléséhez szükséges, és nem egy újabb, teljesen új tartalmú árindokolás benyújtására irányul. Az ajánlattevő kiegészítő indokolásának a korlátja pedig az, hogy az nem állhat ellentmondásban az ajánlatával, illetve a korábban benyújtott árindokolásával. A Közbeszerzési Döntőbizottság D.7/10/2019. számú határozatában az alábbiak szerepelnek:

„42. Az indokolás meg nem felelőssége nem pusztán azt jelenti, hogy az adatok számszaki levezetése alapján az állapítható meg, hogy a megajánlott ár aránytalanul alacsony, hanem egyéb aspektusból – jelen esetben az adatok folyamatos módosítása, változtatása és egyéb számszaki eltérések miatt – nem megfelelő a kérelmező indokolása. Ez az eset, ha az ajánlattevő az árindokolások során az abban foglalt adatokat módosítja, az egyes költségelemeket átírja, újabb elemekkel bővíti. Amennyiben csupán magyarázza, kiegészíti a már megadott árindokolást, az önmagában nem vezet az ajánlat érvénytelenségének megállapításához.”

A Kbt. 72. § (3) bekezdésének utolsó mondata alapján az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. Ilyen nem megfelelő indokolásnak tekinthető az, ha az ajánlattevő a Kbt. 72. § (1) bekezdés szerinti indokolásban szereplő adatokat a Kbt. 72. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő indokolásban módosítja.

Azt, hogy a kiegészítő indokolás egyébként teljes körű szöveges magyarázattal, kiegészítéssel, vagy csupán részleges kiegészítésekkel, pontosításokkal tehető meg, esetről esetre, a körülmények gondos mérlegelésével és az indokláskérés értelmezésével lehet megállapítani.

 

2. Ha az ajánlatkérő alkalmazza Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti fordított értékelés-bírálatot, és a felhívásban előírja, hogy csak a legkedvezőbb és az azt követő két legkedvezőbb ajánlatot értékeli, majd bírálja, ezen ajánlatok érvénytelenné válása esetén tovább kell-e mennie a bírálatban ajánlatkérőnek? Ebben az esetben mindig csak a következő, azután meg a következő ajánlatot bírálja, vagy ebben az esetben – ha a felhívásban az előre meghatározott számú ajánlat mindegyike érvénytelen lett – az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítania és a további ajánlatok nem értékelhetők?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ilyen esetben az ajánlatkérő nem nyilváníthatja eredménytelenné az eljárást, hanem az értékelést és a bírálatot le kell folytatnia a többi ajánlattevő tekintetében is.

A Kbt. 81. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.”

Az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azután legkedvezőbb – előre meghatározott számú – több ajánlattevő ajánlata érvénytelennek bizonyul, akkor a fennmaradó többi ajánlattevő tekintetében kell ismételten lefolytatni a Kbt. 81. § (5) bekezdés szerinti fordított bírálatot.

A Kbt. 75. §-ában nem szerepel eredménytelenségi okként az az eset, ha a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja oly módon, hogy van még fennmaradó ajánlat. Az eljárást az ajánlatkérő csak a Kbt. 75. §-ában meghatározott okból nyilváníthatja eredménytelenné.

 

3. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában szereplő „valamely tétele és egységára” kifejezés értelmezéseként csak egyetlen vagy több tétel esetében van lehetőség a hiánypótlásra?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint egyszerre több tétel vagy egységár tekintetében is a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjába nem ütközve, jogszerűen pótolhatja az ajánlat hiányait az ajánlattevő.

A Kbt. 71. § (8) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.”

A valamely tétel vagy egységár a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint azt jelenti, hogy konkrétan meghatározott, megjelölt tételnek vagy egységárnak kell lennie, amelyből lehet egyszerre akár több is.

 

4. Adott egy 100 %-ban állami tulajdonban levő gazdasági társaság (a továbbiakban: gazdasági társaság), amely felett a tulajdonosi (alapítói) jogokat az ajánlatkérő gyakorolja. Az ajánlatkérő első számú vezetője és a gazdasági vezetője jogosultak a gazdasági társaság feletti tulajdonosi joggyakorlásra, a vonatkozó alapítói döntések meghozatalára. A gazdasági társaságnak van egy 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasága (a továbbiakban: leányvállalat). A leányvállalatban közvetlen állami tulajdon nincs, a közvetett állami tulajdon aránya 100 %. Az ajánlatkérő a leányvállalat felett közvetlen befolyással nem rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A leányvállalat feletti tulajdonosi (alapítói) döntések meghozatalára a gazdasági társaság első számú vezető tisztségviselője jogosult. Az ajánlatkérő vezetői és a gazdasági társaság, valamint a leányvállalat vezető tisztségviselői között nincs személyi átfedés. Ezen tényállás mellett a Kbt. 25. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok megállapítható-e különösen abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében nem vesz részt olyan személy, aki az ajánlatkérő tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társasággal kapcsolatos feladatokat lát el?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása nem csak abban az esetben lehet megállapítható, ha tulajdonosi összefüggés áll fenn az ajánlatkérő és az ajánlattevő között.

A Kbt. 25. § (2) bekezdése – a Kbt. 25. § (3) bekezdésével ellentétben – nem a formális tulajdonosi viszonyok fennállása esetén teszi megállapíthatóvá az összeférhetetlenség fennállását – az ott rögzített tartalmi feltételek mellett –, hanem bármilyen, akár formális, akár informális kapcsolat fennállása esetén, ha ez a kapcsolat olyan, hogy az adott közbeszerzésben az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet vagy személy a funkcióinak pártatlan gyakorlására nem lenne képes. Tehát egyrészt vizsgálni kell az ajánlatkérő és az ajánlattevő – aki a kérdésében foglalt tényállás szerint a leányvállalat nem pedig az azt tulajdonló gazdasági társaság – közötti kapcsolatot és azt, hogy ez az adott közbeszerzésre milyen hatással lehet. Önmagában tehát a kérdésében foglalt tényállás alapján nem zárható ki, ugyanakkor az összeférhetetlenség fennállását gyengíti, ha az ajánlatkérő nem von be az előkészítésbe, az eljárás lefolytatásába olyan személyt, aki az ajánlatkérő tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdasági társasággal kapcsolatos feladatokat lát el.

A Kbt. 25. § (2) bekezdése szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

Az Európai Unió Bíróságának T-195/05. sz. ítélete szerint kizárólag akkor lehetséges az ajánlattevő közbeszerzési eljárásból történő kizárása, ha az összeférhetetlenség nem hipotetikus, hanem valós. Ez nem azt jelenti, hogy önmagában az összeférhetetlenség kockázata nem elegendő az ajánlat kizárásához. Az összeférhetetlenség főszabály szerint csak a szerződés teljesítése során konkretizálódhat. A szerződés megkötése előtt az összeférhetetlenség csak lehetséges, ezért az összeférhetetlenség kockázatának értékelése szükséges. A kockázatnak ténylegesen megállapíthatónak kell lennie ahhoz, hogy az ajánlattevőt kizárják az eljárásból. Pusztán az összeférhetetlenség eshetősége nem elegendő.

Az összeférhetetlenség kockázata fennállásának valószínűségét növeli az a tény, hogy közvetett tulajdonosi kapcsolat áll fenn az ajánlatkérő és az ajánlattevő között, az összeférhetetlenség kockázata fennállásának valószínűségét ellenben csökkenti az a tény, ha az ajánlattevő menedzsmentje, tényleges vezetése az ajánlatkérőtől függetlenül, önállóan működik, a közbeszerzési eljárásban történő részvételéről szóló döntését önállóan hozta meg.

 

5. Egy közbeszerzési eljárás alapján megkötött építési beruházási tárgyú szerződés teljesítésében alvállalkozó működik közre. Az alvállalkozó az egyes részteljesítéseiről számlákat állított ki. A fővállalkozó az 5-6 hónappal korábban kiállított számlák tekintetében kér adóigazolást. A fővállalkozó az alvállalkozó által kiállított számlák fizetési határidején túl egyenlíti ki azokat, és ezen késedelmes teljesítések tekintetében kér az alvállalkozótól adóigazolást. Köteles-e az alvállalkozó ilyen esetben a fővállalkozó részére visszamenőlegesen adóigazolást adni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint visszamenőlegesen adóigazolást kérni nem lehet, a fővállalkozó csak a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi adóigazolást jogosult kérni.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 32/B. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.”

Tehát egyrészt minden nettó 200 000 forint feletti kifizetés esetén szükséges az, hogy az alvállalkozó igazolni tudja a köztartozásmentességét, másrészt ezt a tényleges kifizetés időpontjában kell igazolni. Ha a fővállalkozó valamilyen okból késedelembe esik a kifizetéssel, akkor sem kérheti az alvállalkozói számla kiállításának időpontjára visszamenőlegesen a köztartozásmentességről szóló igazolást. Ennek oka az, hogy az alvállalkozói köztartozásmentességnek a tényleges kifizetés időpontjában kell fennállnia, és nem adott esetben hónapokkal korábban.

Abban az esetben továbbá, ha a fővállalkozó annak ellenére teljesít kifizetést az alvállalkozó számára, hogy nem győződött meg annak köztartozásmentességéről, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/B. § (2) bekezdése az irányadó:

„Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.”

Tehát, amennyiben a fővállalkozó a köztartozásmentesség igazolása nélkül teljesítette az alvállalkozónak az ellenszolgáltatást, akkor ezért a felelősséget neki kell vállalnia, szankciót a Kbt., a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, illetve az egyéb közbeszerzési jogszabályok alapján nem alkalmazhat vele szemben. A fővállalkozó felelőssége a kivitelezést, illetve az alvállalkozókkal történő szerződéskötést és az együttműködést úgy megszervezni, hogy azok ne ütközzenek a közbeszerzési jogszabályokba.

 

6. Megállapítható-e egy Zrt. ajánlatkérői minősége a Kbt. 5. § (2) bekezdés alapján, amennyiben beszerzésének tárgya árubeszerzés, valamint olyan szolgáltatásmegrendelése, amely nem kapcsolódik a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti építési beruházáshoz (például önállóan végzett kertészeti munkálatok, pálya-biztosítási feladatok)? A Zrt. beszerzését a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ajánlatkérővel kötött támogatási szerződésből kívánja finanszírozni.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság elöljáróban felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés – különösen az adott esetben releváns e) pontja – szerinti ajánlatkérői minőség a beszerzés forrásától függetlenül, folyamatosan, a beszerzési igénnyel bíró szervezet aktuális körülményei alapján minden esetben vizsgálandó.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben a Zrt. beszerzési igénye olyan szolgáltatásra irányul, amely nem kapcsolódik a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti építési beruházáshoz, illetve beszerzési igénye árubeszerzésre irányul, a Zrt. ajánlatkérői minősége a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján feltehetően nem állapítható meg, függetlenül attól, hogy e beszerzéseket a Kbt. 5. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérővel kötött támogatási szerződésből kívánja finanszírozni.

A Kbt. 5. § (2) bekezdés szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,

b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy

c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.

A fenti konjunktív feltételek bármelyikének hiányában a Kbt. 5. § (2) bekezdés szerinti ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.
A Közbeszerzési Hatóság felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdés szerinti ajánlatkérői minőség tekintetében nem jelenthető ki általánosan a közbeszerzési kötelezettség alóli mentesség, az érintett szervezetnek mindig meg kell vizsgálnia az adott beszerzése vonatkozásában, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdés feltételei fennállnak-e.

Fentieken túl a Kbt. 5. § (2) bekezdés szerinti ajánlatkérői minőség vizsgálata során az érintett szervezetnek különös figyelemmel kell eljárnia a beszerzési tárgy megállapítása kapcsán, előfordulhat ugyanis, hogy a beszerezni kívánt áru, megrendelni kívánt szolgáltatás és valamely, Kbt. 5. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti tevékenység oly módon kapcsolódik egymáshoz, hogy együtt a fő tárgyat tekintve – a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti – építési beruházásnak minősülnek. Az ilyen, vegyes beszerzések tekintetében a Kbt. alapján az alábbi megállapítások tehetők.

Amennyiben a beszerzés egyes elemei tartalmaznak a Kbt. 5. § (2) bekezdés valamely pontja szerinti tevékenységet, mások pedig nem, akkor a Kbt. 23. § (1) bekezdésének első mondata az irányadó: e § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha – a 22. §-ban foglalt eseteken kívül – egy beszerzés különböző elemeire eltérő jogi szabályozás vonatkozik – akár olyan módon, hogy e törvény alapján eltérő szabályok alkalmazandóak, akár olyan módon, hogy a beszerzés részben nem tartozik e törvény hatálya alá. A Kbt. 23. § (2) bekezdése szerint, ha a beszerzés különböző elemei objektíve nem szétválaszthatóak, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére alkalmazandó szabályokat a beszerzés fő tárgya határozza meg.

Az ajánlatkérőnek tehát jelen esetben azt kell meghatároznia, hogy mi a beszerzés tárgya. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 22-24. §-a szerinti vegyes beszerzések szerinti fő tárgy meghatározása során alapvetően a szerződés tárgyát képező, egymástól elválaszthatatlan beszerzési elemeknek, a szerződés célja és teljesítése szempontjából egymáshoz való viszonya, azok tartalmi jelentősége képezheti a vizsgálat tárgyát. A beszerzési cél megvalósulása és a szerződés teljesítése szempontjából tartalmi szempontból meghatározónak (elsődlegesnek), illetve ebből a szempontból járulékosnak (másodlagosnak) minősülő beszerzési elem szerinti meghatározás lehet a kiindulópont.

 

7. Jogosan megtagadható-e a számla ellenértékének kifizetése arra hivatkozva, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlatot forintban kellett megadni, a számla pedig „euro” alapú, azaz – az árubeszerzés tárgyú – közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés ellenszolgáltatásáról szóló számla pénzneme meg kell-e egyezzen a közbeszerzési eljárásban használt pénznemmel?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az, hogy megtagadható-e a kifizetés a szerződés szerződésszerű teljesítése esetén azon az alapon, hogy a forintban megállapított szerződéses értékre vonatkozó számla euróban lett kiállítva, azaz az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő által kiállított számlát befogadja-e, elsődlegesen nem közbeszerzési jogi kérdés. Közbeszerzési jogi szempontból az árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárás során közölt, illetve az ajánlattevő által vállalt, kötöttséggel terhelt feltételek megtartása, a közbeszerzési szerződésben foglalt feltételek szerződésszerű teljesítése, majd a vételár szerződés szerinti kiegyenlítésének megtörténte a hangsúlyos.

Az eljárás során az ajánlati ár forintban került megadásra – melynek következtében az ajánlattevő ajánlati kötöttsége is a forint értékű ajánlati árra állt be –, a szerződésben a termék ára forintban került rögzítésre, továbbá a vételár forintban történő kiegyenlítése lett meghatározva. A számla pénzneme nem került rögzítésre, a teljesítés szerződésszerűen megtörtént. Az ajánlatkérő a vételár forintban történő kiegyenlítésére vállalt szerződéses kötelezettséget.

A Kbt. tételesen nem rendelkezik az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeiről. A Kbt. 50. § (2) bekezdés i) pontja rögzíti azt a rendelkezést, hogy – közbeszerzési eljárást megindító felhívás alkalmazása esetén – a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást.

Jelen esetben az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytatta le a közbeszerzési eljárást, amire a fentiek alapján a Kbt.-ben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai irányadóak a kifizetés teljesítése tekintetében. A Ptk. 6:45. § (1) bekezdése a pénztartozás teljesítésének módjaként rögzíti, hogy – a Ptk. diszpozitív rendelkezéseinek megfelelően a felek eltérő megállapodásának hiányában – a pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A (2) bekezdés alapján a más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam – ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam – alapján kell átszámítani.

Fenti jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak megállapítást arra vonatkozóan, hogy az ellenérték szerződésszerű kifizetése ellenében, arra vonatkozóan a nyertes ajánlattevő milyen pénznemben elszámolt, milyen tartalmi és formai követelményeknek megfelelő számla kibocsátására köteles.

A számlaadási kötelezettséget, a számla kiállításának módját, annak alaki és tartalmi követelményeit, továbbá a devizában kiállított számla forint értékre történő átszámításának szabályait, illetve devizában kiállított számla esetén a fizetendő áfa megállapításának és feltüntetésének szabályait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései tartalmazzák.

A számla elszámolhatóságának mikéntje szempontjából a kérdés megítélése során a kiállított számla tartalma is meghatározó szempont, valamint figyelemmel arra is, hogy a számla pénzneme szerződéses feltételként nem került meghatározásra, a kérdésben az ajánlatkérőnek kell döntést hoznia a rendelkezésére álló információk birtokában.

 

8. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 81. § szerinti uniós értékhatárt elérő értékű nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívásban előírta, hogy az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték nyújtásához köti, azon ajánlattevők vonatkozásában, amelyek az ajánlati biztosítékot óvadékként az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetéssel teljesítették és még az összegezés kiküldése előtt, az eljárás bírálati szakaszában ajánlatuk érvénytelenségéről döntött ajánlatkérő és erről a Kbt. 79. § (1) bekezdésének megfelelően határidőben értesítést kaptak, abban az esetben a Kbt. 54. § (5) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati biztosítékot mikor kell ajánlatkérőnek visszafizetnie? Befolyásolja-e a kérdés megítélését, ha az érintett közbeszerzési eljárás folyamatba épített ellenőrzés alá esik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlatkérő az eljárás bírálati szakaszában valamely ajánlattevő ajánlatának az érvénytelenségéről – közbenső döntéssel – dönt, és erről, valamint ennek részletes indokáról a Kbt. 79. § (1) bekezdésének megfelelően írásbeli tájékoztatást küld, abban az esetben a Kbt. 54. § (5) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlatkérő az érvénytelenséggel érintett ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását követő tíz napon belül köteles visszafizetni az ajánlati biztosítékot az érvénytelen ajánlatot tevő ajánlattevő részére, akkor is, ha a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015 (X.30.) Korányrendelet és a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Kormányrendeletben szabályozott folyamatba épített ellenőrzés szükséges a közbeszerzési eljárás vonatkozásában.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint egy ajánlat érvénytelenségéről szóló, döntéshozó által aláírt közbenső döntésa közlésével hatályossá válik, azonban javasolt fokozott figyelemmel, és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul megfelelve eljárni a közbenső döntés meghozatalakor, figyelemmel arra, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenőrzése során észlelt szabálytalanság, illetőleg (nem reparálható) közbeszerzési jogsértés esetében a Kormányrendeletekben nevesített illetékes szervek/személyek jogosultak adott esetben szabálytalansági/jogorvoslati eljárást kezdeményezni.

A Kbt. 54. § (5) bekezdése alapján az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az 54. § (5) bekezdésének a) pontjában „vagy” kötőszóval felsorolt eljárási cselekmények esetében nem az ajánlatkérő döntésén múlik, hogy mely eljárási cselekmény megvalósulása esetén fizeti vissza az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek. Ha valamely, a felsorolásban szereplő eljárási cselekmény megvalósul – és az ajánlattevőre nem vonatkozik a Kbt. 54. § (5) bekezdésének b) pontja, valamint nem áll fenn a Kbt. 54. § (4), (6) vagy (7) bekezdésében foglalt esetek valamelyike –, abban az esetben, az adott eljárási cselekmény megvalósulásának időpontját követő tíz napon belül az ajánlatkérő köteles visszafizetni az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő(k)nek. Ezt az álláspontot erősíti az a tény is, mely szerint az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását hivatott biztosítani, azonban az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával az ajánlattevő ajánlati kötöttsége megszűnik, ezáltal az ajánlati biztosíték elveszti garanciális jellegét.

 

9. Helyes-e az az értelmezés, miszerint a Kbt. 104. § (2) bekezdése alapján, keretmegállapodások esetében „közbeszerzési eljárás” alatt a keretmegállapodás 1. részének lefolytatását kell érteni, melynek eredményeként megkötésre kerül maga a keretmegállapodás? Helyes-e az a megállapítás, miszerint a keretmegállapodás 2. részének lefolytatására indított közvetlen megrendelés, írásbeli konzultáció, versenyújranyitás nem minősül a fentiek szerinti „közbeszerzési eljárásnak”, hanem megkötött keretmegállapodás alapján beszerzés megvalósításának? A keretmegállapodás 2. részének lefolytatása eredményeként megkötött egyedi szerződések esetében – beleértve a Központosított Közbeszerzési rendszeren keresztül lefolytatott keretmegállapodás 2. része eredményeként megkötött egyedi szerződéseket is – nem alkalmazandó a Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott, CoRe rendszerben történő közzétételi kötelezettség?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában – az állásfoglalás kérés tekintetében – keretmegállapodás esetén mind a keretmegállapodást, mind pedig az annak alapján kötött egyedi szerződéseket figyelembe kell venni, melynek alapján az ajánlatkérőnek a CoRe rendszerben történő közzétételi kötelezettsége valamennyi szerződés, így a keretmegállapodás második szakaszában, a Kbt. 105. §-a szerint megkötött egyedi szerződések tekintetében is fennáll.

A Kbt. 104. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. Ennek a sajátos beszerzési módszernek [Kbt. 49. § (4) bekezdés]  az első részét képező közbeszerzési eljárás eredményeként maga a keretmegállapodás, mint szerződés köttetik meg [Kbt. 130. § (1) bekezdés], míg a második rész eredményeként a beszerzések megvalósítása céljából egyedi szerződések megkötésére kerül sor a keretmegállapodás, mint beszerzési módszer alkalmazása keretében. Ennek megfelelően a keretmegállapodás időtartama alatt a keretmegállapodás alapján közbeszerzési szerződés(ek) megkötésére kerül sor.

A közbeszerzési eljárás jelen esetben a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás, mely ugyanakkor – a szerződések közzététele tekintetében – a megkötött szerződéseket tekintve nem korlátozható kizárólag a keretmegállapodás, mint szerződés megkötésére, hanem a közbeszerzési szerződés Kbt. 3. § 24. pontja szerinti fogalmából eredően a szerződések fogalmának részét képezi a beszerzések megvalósítására irányuló egyedi szerződések megkötése is.

Megállapítható továbbá, hogy a keretmegállapodás második szakaszában megkötött szerződéseknek a Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közzététele a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezéseket is biztosítani hivatott. A Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázis funkcióit az EKR-ben lefolytatott eljárásokhoz kapcsolódó adatközzétételi kötelezettségek körében átveszi az EKR és a CoRe. A nyilvánosság biztosítása érdekében tehát a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-c) pontjai és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti adatokat az EKR-ben, illetve a CoRe-ban szükséges közzétenni.

 

10. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerinti meghívásos eljárás keretében, amennyiben a részvételi szakaszban az alkalmassági és kizáró okok tekintetében, saját szerkesztésű nyilatkozatok helyett, alkalmazza az egységes európai közbeszerzési dokumentumot?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő nem követelheti meg az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtását. A kizáró okok fennállásának hiánya, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálata körében meghatározott minimumkövetelményeknek történő megfelelés tekintetében a gazdasági szereplők egyszerű nyilatkozatot kötelesek benyújtani az ajánlatkérőnek. Az azonban nincs korlátozva, hogy a gazdasági szereplők korábbi uniós eljárási rend szerinti eljárásban felhasznált egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújtsanak be a kizáró okok hiányának, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmasság fennállásának igazolására, ezt az ajánlatkérőnek kötelező elfogadnia. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmt, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumot felhasználó gazdasági szereplő felelőssége, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 17. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a Korm. rendelet 8. § i) pont ib) alpontja és a Korm. rendelet 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a Korm. rendelet 7. § szerinti – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.

 

11. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást folytat le és eljárása során a Kbt. 104. § (5) bekezdésére tekintettel jár el, akkor megkötheti-e a keretmegállapodást két nyertes ajánlattevővel abban az esetben is, ha három érvényes ajánlat került benyújtásra, de a harmadik ajánlattevő megtagadja a keretmegállapodás aláírását? Amennyiben az ajánlatkérő mégsem kívánná megkötni a keretmegállapodást a két nyertes ajánlattevővel, mentesülhet-e a szerződéskötési kötelezettség alól a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése alapján?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő a két nyertes ajánlattevővel szemben a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint jelen esetben azért nem kerülhet sor a Kbt. 131. § (9) bekezdés alkalmazására, mert nem az ajánlatkérő vonatkozásában merült fel új körülmény, nem az ajánlatkérő nem képes a szerződés teljesítésére. Amennyiben az ajánlatkérő nem kívánja a visszalépő féllel való szerződéskötést kikényszeríteni, beszerzési igénye ugyanakkor változatlanul fennáll, akkor a keretmegállapodást a két érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel megkötheti.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.

A Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A jelenleg hatályos Kbt. 104. § (5) bekezdés alapján több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, a keretmegállapodást azonban csak akkor kell legalább három ajánlattevővel megkötni, ha az eljárásban legalább három érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, a „csak akkor kell legalább három ajánlattevővel megkötni, ha az eljárásban legalább három érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt” rendelkezés értelmezhető úgy, hogy amennyiben a három érvényes ajánlattevő közül valamelyik ajánlattevő a szerződéskötést megelőzően visszalép, akkor amennyiben ennek nincs versenykorlátozó hatása, az ajánlatkérő megkötheti a két érvényes ajánlattevővel a keretmegállapodást. Az ajánlatkérői szerződéskötési kötelezettséget erősíti meg a Kbt. 131. § (9) bekezdése is, amely alapján az ajánlatkérő csak akkor mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

 

12. Közbeszerzési referens végzettséggel lebonyolíthatók-e azok a közbeszerzések, amelyeknél a Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján nem kell felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a Kbt. 27. § (3) bekezdésére tekintettel nem kötelező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót igénybe vennie az ajánlatkérőnek, úgy nincs akadálya annak, hogy a közbeszerzési referens végzettségű munkavállaló biztosítsa a közbeszerzési eljárásban a szükséges közbeszerzési szakértelmet.

A Kbt. 27. § (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,

b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagy

c) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,

d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a beszerzés tárgya építési beruházás, akkor a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása szempontjából a hétszázmillió forintot meghaladó közbeszerzési értéket kell figyelembe venni, nem azt, hogy az eljárás a Kbt. Harmadik Része szerint kerül-e lefolytatásra.

 

13. Egy 135 millió forint értékű közbeszerzés megvalósítása során a Kbt. 19. § (4) bekezdés alapján „leválasztott” 5 millió forint értékű, nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárást követően, amennyiben ajánlatkérő – ugyanazon tárgyban – további, 15 millió forint értékű beszerzés megvalósítását tervezi, ezen összeg a 135 millió forintos keretösszeg leválasztandó 20 %-os keretébe beleszámít-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint egy 135 millió forint becsült értékű közbeszerzés esetén – 5 millió forint értékű leválasztást követően – a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján leválasztani kívánt további 15 millió forint értékű beszerzés beleszámít a Kbt. 19. § (4) bekezdése szerinti 20 %-ba, azaz tekintettel arra, hogy jelen esetben a leválasztott rész értéke a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti 80 000 eurónál kevesebb és az említett becsült érték 20 %-át az összes leválasztott rész értéke nem haladja meg – a 15 millió forint értékű beszerzés is megvalósítható nemzeti eljárásrendben a Kbt. 19. § (4) bekezdés alkalmazásával.

A Kbt. 19. § (3) bekezdés alapján, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.

A Kbt. 19. § (4) bekezdés szerint, ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek

a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 80 000 eurónál, építési beruházások esetében pedig 1 000 000 eurónál kevesebb, és

b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át.

A Kbt. 19. § (4) bekezdés alapján több, a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – adott beszerzési tárgyra irányadó – értéket önmagában el nem érő és a Kbt. 19. § (4) bekezdés b) pontja szerinti 20 %-ot összesen meg nem haladó beszerzés is „leválasztható” uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén.

Megjegyzendő – miként azt a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján megjelent útmutatója is rögzíti – a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályok a nemzeti eljárási rendbe tartozó beszerzések esetében is alkalmazandók és azokat figyelembe kell venni az egyes beszerzések becsült értékének meghatározása során. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tartalmazza a régi Kbt. 18. § (4) bekezdése szerinti szabályt, abban az esetben, ha az ajánlatkérő az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szerződéséről több részt is leválaszt, azok értéke összeszámítandó.

 

14.1 Közös ajánlattétel esetén megfelelő-e az egyik ajánlattevő általi, a Kbt. 54. §-a szerinti módon történő ajánlati biztosíték nyújtása, vagy mindkét ajánlattevőnek kell az ajánlati biztosítékot nyújtania?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

9.1 A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlati biztosíték nyújtása a Kbt. 54. §-a és az ajánlatkérő által az eljárást megindító, illetve az ajánlattételi felhívásban előírt feltételeknek megfelelően történhet. Közös ajánlattétel esetén elegendő, ha az egyik ajánlattevő teljesíti a Kbt. 54. §-a szerinti biztosíték nyújtását, de azt a közös ajánlattevők közösen is az ajánlatkérő rendelkezésére bocsáthatják. Ez utóbbi esetben hangsúlyozandó, hogy a valamennyi ajánlattevő által nyújtott ajánlati biztosíték is az előírt követelményeknek megfelelően kell, hogy igazolásra kerüljön.

A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 87. § (6) bekezdése vagy a Kbt. 108. § (8a) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást vagy elektronikus árlejtést, és az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlati biztosítékot ezen értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

A Kbt. 35. § (5) bekezdése szerint amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [54. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [54. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

Közös ajánlattétel esetén, az abban részt vevő meghatározott számú ajánlattevők közösen, egy egységes ajánlatot nyújtanak be. Az ajánlati biztosíték a benyújtott ajánlathoz kötődik, ennek megfelelően a Kbt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Azt, hogy ezt milyen felosztásban nyújthatják az ajánlatkérő részére, arról a Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket, így az a közös ajánlattevők döntési körébe tartozik, hogy közösen nyújtják-e a meghatározott mértékű – és egyéb feltételeknek is megfelelő – ajánlati biztosítékot vagy erre kijelölnek maguk közül egy ajánlattevőt.

 

14.2 Ha az egyik ajánlattevő nyújtja az ajánlati biztosítékot, szükséges-e a közös ajánlattételre valamilyen módon utalni az ajánlati biztosítékban, ha annak nyújtása bankgarancia formájában történik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

9.2 Az ajánlati biztosíték bankgarancia útján történő nyújtása esetén az ajánlatkérő által a felhívásban rögzített, megadni kért információk feltüntetése lehet elsősorban irányadó a közös ajánlattételre történő hivatkozás tekintetében. Amennyiben valamennyi közös ajánlattevő helyett a maguk közül kijelölt, egyik ajánlattevő nyújtja az ajánlati biztosítékot, úgy ajánlatkérői előírás hiányában is javasolt a közös ajánlattételre való utalás bankgarancia nyújtása esetén.

A Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.

Fenti rendelkezés az ajánlatkérőt – többek között – a befizetés igazolásának módja meghatározása tekintetében kötelezi. A befizetés igazolásának módjáról az ajánlatkérőnek az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban kell rendelkeznie, melynek során meghatározhatja azt is, hogy az igazolás milyen adattartalommal bírjon. E körben megállapítást tehet arra vonatkozóan, hogy közös ajánlattétel esetén – függetlenül attól, hogy az ajánlati biztosítékot ténylegesen melyik ajánlattevő nyújtja – valamennyi ajánlattevő adata fel legyen tüntetve az igazoláson utalva arra, hogy az ajánlat benyújtásához egyéb gazdasági szereplő is kapcsolódik.

Az igazolás tartalmát tekintve tehát az elsődleges szempont az ajánlatkérő erre vonatkozó rendelkezése, de – figyelemmel a Kbt. 35. § (5) bekezdésének második mondatára, mely szerint az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg – amennyiben az ajánlatkérő nem tesz erre vonatkozóan megállapításokat, ez esetben is javasolt az összes ajánlattevő adatainak feltüntetése az igazolásban, amennyiben az ajánlati biztosíték nyújtása egy ajánlattevőhöz köthető, azaz valamennyi közös ajánlattevő helyett egy ajánlattevő nyújtja a biztosítékot.

 

15 A Kbt. 134. § (4) bekezdésének utolsó fordulatában foglaltakra tekintettel – amely „bármely egyéb célból kikötött biztosítékra” hivatkozik – jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy a közbeszerzési szerződésekben kiköthető biztosítékok köre nem zárt, azaz az ajánlatkérő a Kbt. által nevesített biztosítéki formákon kívül egyéb, például a szerződés késedelmes teljesítésével kapcsolatos igényei tekintetében is köthet ki biztosítékot? Amennyiben igen, jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy ezen egyéb célból kikötött biztosítékok tekintetében nem alkalmazandó a Kbt. 134. § (2) és (3) bekezdésében rögzített értékbeli korlát?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A közbeszerzési szerződésekben kiköthető biztosítékok köre nem zárt. Ezt erősíti meg a Kbt. 134. § (1) bekezdése is, amely szerint a Kbt. 134. § (2)-(8) bekezdéseiben foglalt szabályok nem vonatkoznak a Ptk. Hatodik Könyvének XXVI. fejezetében szabályozott, a szerződést megerősítő biztosítékokra, azaz a foglalóra, a kötbérre és a jogvesztés kikötésére. A Kbt. 134. § (2)-(3) bekezdésben nevesített – a teljesítés elmaradásával és a hibás teljesítéssel kapcsolatos – szerződési biztosítékok vonatkozásában áll fenn a – legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás – 5-5%-os korlát.

A Kbt. 134. §-a a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kapcsolatban ad a közbeszerzési szerződéseknél, építési és szolgáltatási koncesszióknál érvényesítendő sajátos szabályokat. A szerződés biztosítékairól a Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően, azonban kizárólag a Kbt.-ben meghatározott korlátok szerint jogosultak a felek rendelkezni. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő a szerződés késedelmes teljesítésével kapcsolatos igényei tekintetében is kiköthet biztosítékot. A szerződéses biztosítékok mértékével kapcsolatos, a Kbt. 134. § (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozás kizárólag a Kbt.-ben meghatározott időpontban az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátandó – a teljesítés elmaradásával és a hibás teljesítéssel kapcsolatos – biztosítékok vonatkozásában értelmezhető, azaz nem terjed ki más célú (pl. előleg megfelelő felhasználását biztosító), illetve a teljesítési készséget fokozó, szankciós jellegű biztosítékokra, tipikusan pl. a kötbér egyes változataira.