2020. II. évfolyam 5. szám

2020. májusi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyekben a teljesítési határidő az eljárást megindító felhívásban időtartamban kerül meghatározásra, továbbá sem a felhívásból, sem a közbeszerzési dokumentációból, illetve a műszaki tartalom és a teljesítési határidő relációját vizsgálva sem megállapítható, hogy a teljesítési határidő az érkező ajánlatok sorrendjére hatással lenne, elhelyezhető-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésre tekintettel a közbeszerzési dokumentáció ajánlattételi szakaszban történő módosításával olyan rendelkezés a közbeszerzési dokumentáció részét képező szerződéstervezetben, mely a szerződést a jelenleg fennálló veszélyhelyzetet kihirdető jogszabály megszűnéséről szóló értesítéssel lépteti hatályba?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Akár egyszakaszos eljárásról, akár kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszáról legyen szó, a kérdésben jelzett kiegészítés a közbeszerzési dokumentumok olyan jelentőségű módosításának tekinthető, amely révén a módosítás a Kbt. 55. § (6) bekezdés alapján aggályos. Az Európai Bíróság C-298/15. számú ítéletének 70. pontjában rámutat, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja a szerződés alapvető feltételeinek tartalmát, amelyek közé a műszaki leírás és az odaítélési szempontok is tartoznak, és amely feltételekre az érdekelt gazdasági szereplők jogszerűen alapították az ajánlatuk benyújtásának előkészítésére, vagy épp ellenkezőleg, az érintett közbeszerzési eljárásban történő részvételtől való tartózkodásukra vonatkozó döntésüket. Az érintett módosítások, noha jelentősek lehetnek, nem lehetnek annyira lényegesek, hogy felkeltsék olyan potenciális ajánlattevők figyelmét, akik e módosítások hiányában nem tudnának ajánlatot benyújtani. Erről lehet szó különösen akkor, ha a módosítások a szerződés jellegét az eredetileg megfogalmazott szerződéshez képest érzékelhetően megváltoztatják (előbbi ítélet 74. pontja). Mindenekelőtt az vizsgálandó, hogy milyen területen, mely tárgyban történik a beszerzés. Jelen veszélyhelyzetben és az azzal kapcsolatban hozott korlátozó intézkedések következtében ugyanis bizonyos beszerzési tárgyak, piacok tekintetében különös jelentősége van annak, hogy a nyertes ajánlattevőnek mely időponttól, milyen feltételekkel áll rendelkezésére az ajánlatkérő által meghatározott időtartam a szerződés teljesítésére. Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés a veszélyhelyzettel kapcsolatban hozott intézkedésekre tekintet nélkül hatályba lép, úgy ez a feltétel valószínűsíthetően több olyan – potenciális – gazdasági szereplő érdeklődését kizárja, akik egy későbbi, különösen a veszélyhelyzet, illetve az azzal kapcsolatban hozott intézkedések visszavonása esetén hatályba lépő szerződés esetén részt vettek volna a közbeszerzési eljárásban. Annak ismeretében, hogy az adott szerződés a veszélyhelyzet, az azzal kapcsolatban meghozott intézkedések visszavonásával (arról szóló értesítés kézhezvételével) lép hatályba, lehetőségük van a gazdasági szereplőknek erre a körülményre tekintettel is ajánlatot adniuk, amely így alapvetően befolyásolja annak eldöntését, hogy tudnak-e ajánlatot benyújtani/részvételre jelentkezni.

[A Közbeszerzési Hatóság a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdettel veszélyhelyzettel, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet értelmezésével összefüggésben érkezett, gyakran felmerülő megkeresésekkel kapcsolatban folyamatosan bővülő tájékoztatót tett közzé a honlapján, mely az alábbi útvonalon érhető el: https://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesi-hatosag-tajekoztatoja-veszelyhelyzettel-osszefuggesben]

 

2. Egy önkormányzati társulás kizárólagos tulajdonában álló, kommunális hulladékgyűjtési és kezelési szolgáltatást végző közszolgáltató cég közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint egy önkormányzati társulás kizárólagos tulajdonában álló, kommunális hulladékgyűjtési és kezelési szolgáltatást végző közszolgáltató cég nem minősül közszolgáltató ajánlatkérőnek.

A Kbt. 6. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza a Kbt. szerinti közszolgáltatói tevékenységeket, melyek közé a hulladékgyűjtési és kezelési szolgáltatás nem tartozik, így a szervezet beszerzései nem tartoznak a Kbt. 6-7. §-ának, illetve a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet hatálya alá, hanem a beszerzésekre – a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség fennállása esetén – a Kbt. általános szabályai alkalmazandók, többek között a közbeszerzési értékhatárok tekintetében is. E körben szükséges annak vizsgálata, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdése alapján az érintett gazdálkodó szervezet ajánlatkérőnek minősül-e, különös tekintettel a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjára.

 

3. Az egyik ajánlattevő a Kbt. 115. §-a szerinti, építési beruházás tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás során megváltoztatta az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést, és 76 helyett 96 darab napelemet árazott be a benyújtott költségvetésben. Hiánypótlás keretében az ajánlattevő kijavíthatja-e az árazott költségvetését?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ilyen jellegű hiba javítása a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe ütközne.

A Kbt. 71. § (8) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„ A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.”

Ha az ajánlattevő módosítja a beszerzés mennyiségét, akkor nem lehet szó nem jelentős, egyedi részletkérdésről. Továbbá a költségvetésnek csak valamely tételét vagy egységárát lehet a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján pótolni, amely jelen helyzetre alkalmazva

- vagy azt jelentené, hogy az ajánlattevő egyszerűen törli a 20 db. „fölös” napelemre vonatkozó tételt, ezáltal ennyivel csökkenne a megajánlott átalányár, tehát a változás befolyásolná a teljes ajánlati árat

- vagy azt jelentené, hogy az ajánlattevő a teljes ajánlati ár változatlanul hagyása érdekében úgy törli a 20 db. „fölös” napelemre vonatkozó tételt, hogy a megmaradó napelemekre vonatkozó tételek egységára arányosan növekedne, ez azonban már nem az egyedi költségvetési tételre vonatkozó javításnak tekinthető, hanem az ajánlat egy nagyobb részére vonatkozó általános módosítást jelentene, amely a Kbt. szerinti „valamely tétel” kifejezésnek történő megfeleltethetőséget kétségessé teszi.

Továbbá, amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tenné ilyen esetben hiánypótlás keretében a költségvetés módosítását, az azt is jelentené, hogy az ajánlattevőnek megengedné, hogy nyertessége esetén az ajánlatában eredetileg megajánlotthoz képest kedvezőbb gazdasági helyzetbe hozza magát azáltal, hogy ugyanazért az ellenszolgáltatásért kevesebbet kell teljesítenie, vagy azáltal, hogy az ajánlati árának csökkentése esetén az ajánlattételi határidő lejárta után tehetne új, kedvezőbb ajánlatot.

Mindkét esetben az esélyegyenlőséget és az ajánlattevők egyenlő elbánását előíró, Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti alapelv, azaz a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja sérülne.

Ebből következően az ajánlattevő ajánlatának a hibája hiánypótlás útján jelen esetben nem orvosolható, az ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.

 

4. Amennyiben a Kbt. 115. § szerinti eljárásban az ajánlatkérő igazolási módként előírja a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 19. § (1) bekezdésében, illetve 21. § (2) bekezdésében foglalt igazolási módokat, emellett egyúttal előírhatja-e, hogy ezek mellett elfogadja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek (azaz ajánlattevő választhat, hogy milyen módon igazolja alkalmasságát) vagy az ajánlatkérőnek az eljárásban egyértelműen meg kell határoznia, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésében, illetve 21. § (2) bekezdésében foglalt igazolási módokat vagy a 20. § (2) bekezdésében, illetve 25. § (3) bekezdésében foglalt igazolási módot alkalmazza?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése és 25. § (2) bekezdése alapján csupán lehetővé és nem kötelezővé teszi az ajánlattevők számára, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban csak nyilatkozzanak az alkalmassági követelményeknek történő megfelelésről, azaz az ajánlattevők dönthetnek úgy is, hogy benyújtják az igazolásaikat. Ebből következően az ajánlatkérőnek a nyilatkozattételre vonatkozó lehetőség előírása esetén is meg kell határoznia az igazolási módokat.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2020. február 1-étől hatályos 20. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, ha a Kbt. 115. §-a alapján jár el, és előír alkalmassági követelményt, a 19. § (1) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevőnek az ajánlatban megtett, arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette. Az ajánlatkérő ebben az esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely a 19. § (1) bekezdésében foglalt dokumentumokkal igazolható.”

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2020. február 1-étől hatályos 25. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, ha a Kbt. 115. §-a alapján jár el, és előír alkalmassági követelményt, a 21. § (2) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevőnek az ajánlatban megtett, arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette. Az ajánlatkérő ebben az esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely a 21. § (2) bekezdésében foglalt dokumentumokkal igazolható.”

Mindkét fenti jogszabályhely értelmében az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő nyilatkozatát is, ami nyelvtani értelmezés alapján azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az igazolások benyújtását is. Ugyanakkor a jogalkotó az egyértelműség érdekében kiegészítette mind a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. §-át, mind a 25. §-át egy (3) bekezdéssel is, amelyek 2020. február 1-étől az alábbi szöveggel hatályosak:

„20. § (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az ajánlattevő választása szerint jogosult a 19. § (1) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát vagy a 19. § (1) bekezdése szerinti igazolásokat az ajánlatban benyújtani. Nyilatkozattal történő igazolás esetén, ha az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, öt munkanapos határidő tűzésével előírhatja a 19. § (1) bekezdése szerinti igazolás benyújtását.”

„25. § (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az ajánlattevő választása szerint jogosult a 21. § (2) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát vagy a 21. § (2) bekezdése szerinti igazolásokat az ajánlatban benyújtani. Nyilatkozattal történő igazolás esetén, ha az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, öt munkanapos határidő tűzésével előírhatja a 21. § (2) bekezdése szerinti igazolás benyújtását.”

Tehát az ajánlatkérőnek elő kell írnia az alkalmassági feltételek igazolási módjait is, mivel az ajánlattevő választása az, hogy igazolásokat nyújt be, vagy pedig nyilatkozik.

 

5. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja alapján a közös tulajdonossal rendelkező cégek kizárhatók-e a közbeszerzési eljárásból?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok megállapításához nem elegendő önmagában az a tény, hogy két ajánlattevő közös tulajdonossal rendelkezik.

A 2020. február 1-től hatályos Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. A Kbt. tehát nem a tulajdonos személyéhez, hanem a tényleges magatartáshoz vagy legalább az ajánlattevői szándékhoz köti ennek a kizáró oknak a fennállását. A Kbt. jelenleg hatályos módosítását megállapító, a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvénynek a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja módosításához fűzött indokolása szerint a kizáró okok alkalmazása körében célszerűbb felhívni az ajánlatkérők azon kötelezettségére a figyelmet, hogy a nem független vállalkozások esetében is szükséges feltárni az ajánlatok egymásra történő befolyását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket. Ebből következően a közös tulajdonos megléte esetén azt is vizsgálni kell, hogy a két gazdasági szereplő döntéshozatala mennyiben függ egymástól, a két gazdasági szereplő a döntéseit – különösen azt a döntését, hogy elindul-e az adott közbeszerzési eljárásban, milyen ajánlatot tesz – mennyire önállóan hozza meg, és azt mennyiben befolyásolta a másik ajánlattevő vagy a közös tulajdonos. Versenyt torzító megállapodás csak akkor állapítható meg, ha az ajánlattevők összehangoltan tesznek ajánlatot, vagy lépnek fel a közbeszerzési eljárásban. Ha ez az összhang, befolyás hiányzik, akkor nem beszélhetünk versenykorlátozó megállapodásról.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja ezzel összefüggésben a bizonyítást az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi. Sem a 2014/24/EU Irányelv (a továbbiakban: Irányelv), sem a Kbt. az ajánlatkérő számára nem ír elő kötött bizonyítást, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására. Az egyes bizonyítékok között – bizonyító erejük, súlyuk szerint – sorrendiség nincs, és annak sincs jelentősége, hogy közvetlen vagy közvetett bizonyíték kerül felhasználásra, értékelésre a döntése meghozatalakor. E körben közvetlen – minden kétséget kizáró – bizonyíték az ajánlatkérő rendelkezésére nem áll. Ennek megfelelően a kizáró okhoz vezető döntése jellemzően közvetett bizonyítékokon alapul, és így a következtetéseknek nagyobb szerep jut a jogsértés megállapításánál, de önmagában erre hivatkozással nem lehet állítani, hogy a tényállás csak vélelmezett lenne, feltételezéseken alapulna. Az ajánlatkérői döntés meghozatalakor a versenyjogsértés alátámasztása az ajánlatkérő feladata, a rendelkezésre álló egyes bizonyítékok logikai láncba fűzésével és az azokból levont okszerű következtetéssel – egyetlen, mindent elsöprő, közvetlen dokumentum hiányában is – megfelelően igazolhatja a jogsértés elkövetését (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság 397/22/2017. ikt. sz. határozatát).

A Közbeszerzési Döntőbizottság továbbá nem hirdetménnyel induló eljárás esetén megállapíthatónak tartotta a jogsértést, ha az ajánlatkérő maga hívott fel olyan gazdasági szereplőket ajánlattételre, amelyeknek a tulajdonosa azonos (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság 376/11/2014. ikt. sz. határozatát).

 

6. Helyes-e az az értelmezés, miszerint abban az esetben, ha az adott szakember által bemutatott szakmai önéletrajzban szereplő szakmai tapasztalat nem támasztja alá a felolvasólapon tett megajánlást, azonban eléri vagy meghaladja az ajánlatkérő által értékelt maximális többlet tapasztalatot, az ajánlattevő ajánlata nem minősülhet érvénytelennek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint abban az esetben is érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, ha az ajánlattevő – az erre irányuló hiánypótlást követően – nem támasztja alá a felolvasólapon tett megajánlást.
Amikor az ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdés szerinti lehetőséggel él, azaz meghatározza az ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, nem szünteti meg egyúttal az ajánlattevő ajánlati kötöttségét, amely többletpontokkal nem jutalmazva, de fennáll. Ebből következően először hiánypótlásra kell felhívni az ajánlattevőt, majd pedig, ha ezt követően sem támasztja alá az ajánlatát, akkor az ajánlatkérő érvénytelenné köteles nyilvánítani azt.

Elméletileg két lehetőség áll fenn a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szakemberekkel kapcsolatos hiány pótlására, az egyik, hogy ugyanaz a szakember egészíti ki vagy javítja a rá vonatkozó iratok körét, a másik pedig az, hogy új, az ajánlattevő megajánlásának megfelelő szakember és a rá vonatkozó iratok kerülnek az ajánlatban bemutatásra.

Azonban a kérdésében szereplő esetben csupán az első lehetőség áll fenn, a szakember „cseréje” nem alkalmazható. A Kbt. 2020. február 1. óta hatályos 71. § (9) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha

a) a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között – a b) pontban foglaltaktól eltérő – ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;

b) a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.”

A Kbt. több feltételt határoz meg a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szakemberek cseréjének megengedhetősége terén. Az első, hogy az új szakember bevonására csak a Kbt. 71. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállása esetén, vagy az alkalmassági követelményeknek való megfelelőség érdekében kerülhet sor, amely a kérdésében ismertetett esetben nem áll fenn, tehát az, hogy a szakember az ajánlatban bemutatott többlettapasztalatot nem tudja igazolni, nem alapozhatja meg a szakember Kbt. 71. § (9) bekezdése szerinti cseréjét.

A Kbt. 71. § (9) bekezdése szerinti hiánypótlás alkalmazásának további feltétele, hogy az új szakember bemutatott többlettapasztalatának el kell érnie vagy meg kell haladnia a felolvasólapon meghatározott mértéket. Amennyiben az ajánlattevő által csatolt iratokból az állapítható meg, hogy a szakember többlettapasztalata nem éri el az ajánlattevő által a felolvasólapon meghatározott értéket, az azt jelenti, hogy a Kbt. 71. § (9) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, mivel ebben az esetben a felolvasólapon szereplő adat a kedvezőbb. Amikor ugyanis az ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdés szerinti lehetőséggel él, azaz meghatározza az ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, nem szünteti meg egyúttal az ajánlattevő ajánlati kötöttségét, amely többletpontokkal nem jutalmazva, de fennáll. Ha az ajánlattevő a felolvasólapon megadott többlettapasztalatra vonatkozóan kívánna hiánypótlás keretében kedvezőtlenebb alátámasztó dokumentumot benyújtani, az a Kbt. 71. § (9) bekezdés a) pontjába ütközne.
Ebből következően csak az ajánlatban bemutatott szakemberrel kapcsolatos iratok, igazolások hiánypótlására van jogszerű lehetőség.

 

7. Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban, az értékeléshez kapcsolódó információk megadásánál olyan többlet előírásokat tenni, hogy csak akkor érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlatkérő által maximálisan értékelt számú hónapot, vagy az annál kevesebb, felolvasólapon tett megajánlását nem tudja az ajánlattevő alátámasztani?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ilyen kikötés jogszerűen nem tehető.
A Kbt. 76. § (13) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban olyan előírásokat határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az értékelési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk helytállóságáról.”

Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel él, azaz az eljárást megindító felhívásban meghatározta az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, ez csak az adott vállalásra adott pontokra van kihatással. Arra éppúgy kiterjed az ajánlattevő ajánlati, majd pedig nyertessége esetén a szerződéses kötöttsége, mint bármely más ajánlati vállalására, ennek a vállalásnak pedig a megfelelő alátámasztása szükséges. Ebből következően az ajánlatkérő azon kikötése, amely „felmentené” a Kbt. 77. § (1) bekezdésének első mondata szerinti esetben az ajánlattevőket a többletpontokkal nem jutalmazott részben az általuk benyújtott információk alátámasztásának kötelezettsége alól, a Kbt. 76. § (13) bekezdésébe ütközik, jogellenes.

 

8. Az ajánlatkérő egy gyártócsarnokot kíván építeni, amelybe különböző gyártó eszközöket kíván elhelyezni (talapzattal, légtechnikával, energiaellátással stb. együtt). Az építmény rendeltetésszerű működéséhez, a funkció betöltéséhez elengedhetetlenül szükségesek ezek a beépített gyártó eszközök, amelyek más helyre történő áthelyezése nem megvalósítható, az építményhez rögzítésre kerülnek, azaz helyhez kötött műszaki alkotások, amelyek a terepszint, illetve a légtér megváltoztatásával, beépítésével jönnek létre. Építési beruházásnak tekinthető-e a gyártóeszközök beszerzése?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ebben az esetben a gyártóeszközök beszerzése építési beruházásnak minősülhet.
A Kbt. 8. § (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
„Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.”

A Kbt. 3. § 8. pontja szerint építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:15. §-a szerint a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

A gyártócsarnokban elhelyezett gépekről, berendezésekről elmondható – különösen a beépítésük esetén – hogy a gyártócsarnoktól, mint épülettől való elválasztással az épület értéke és használhatósága számottevően csökkenne. Ha pedig a gyártóeszközök az épület elválaszthatatlan részei, akkor rájuk is kiterjed a Kbt. 8. § (3) bekezdés b) vagy c) pontja, és így a beszerzésükre, beépítésükre irányuló szerződés építési beruházásnak minősül.

Amennyiben a beszerezni kívánt gépek és berendezések tekintetében a fentiek alapján nem állapítható meg, hogy milyen beszerzési tárgynak minősülnek, akkor szóba kerülhetnek még a Kbt. 22-24. §-ai szerinti vegyes beszerzések. A Kbt. 22. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a beszerzés fő tárgya építési beruházás, akkor a beszerzésre az építési beruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz, ha a közbeszerzés tárgya egy gyárépület megépítése, amely a gyártócsarnok megépítéséből, valamint a gépek, berendezések beszerzéséből és beépítéséből áll, akkor ennek a beszerzésnek a fő tárgya építési beruházás lehet. [Lásd A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (Közbeszerzési Értesítő 2017. évi 95. szám; 2017. június 9.) mellékletét képező Példatár 15. sz. példáját].

Amennyiben a gépek beszerzésére és a gyárépület megépítésére külön kerül sor, akkor két eset lehetséges:

- Amennyiben a fentiek szerint a gép, eszköz építménynek (annak egy részének) minősül, akkor építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

- Amennyiben a gép, eszköz nem minősül építménynek, abban az esetben árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

Annak megítélése, hogy az adott beszerzés építési beruházás vagy árubeszerzés, az ajánlatkérő feladata, amelyet az adott eset releváns körülményeit megvizsgálva, körültekintően, a Kbt. alapelveit is figyelembe véve kell eldöntenie.

 

9. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlattevő kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet vesz igénybe az alkalmassági feltételek – amelyeket az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban M/1-el és M/2-vel jelölt – igazolása céljából. Az M/1 alkalmassági feltétel egy referencia bemutatását, az M/2 alkalmassági feltétel pedig meghatározott szakemberrel rendelkezést követel meg az ajánlattevőktől. Az ajánlattevő az ajánlathoz csatolta a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezettel megkötött együttműködési szerződést, amelyben nincsen pontosan megjelölve, hogy az M/1-el jelölt alkalmassági feltétel igazolása céljából veszi igénybe, azonban az együttműködési szerződésben egyértelműen megjelölték a közbeszerzési eljárást, és azt, hogy a felek a szerződéses nyilatkozatukat a közbeszerzési dokumentumok tartalmának ismeretében, azok feltételei elfogadásával tették. Ezen kívül a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet ténylegesen is csatolta a referenciáját. Az M/2 alkalmassági feltételt ezzel szemben egyértelműen és kifejezetten említve jelölték meg az együttműködési szerződésben. A Kbt. 71. § (7) bekezdésében foglalt szabály ellenére ajánlatkérő feltehet-e felvilágosítás kérést?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ebben az esetben nem ütközik a Kbt. 71. § (7) bekezdésének rendelkezéseibe az, ha az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítást kér.

Ugyan a benyújtott iratokból valószínűsíthető, hogy az ajánlattevő a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet a referencia igazolására is igénybe kívánja venni, azonban ez mégsem teljesen egyértelmű. Éppen az ilyen helyzetek esetén célszerű alkalmazni a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérést, mivel az a nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében kérhető.

A Kbt. 71. § (7) bekezdés szerint az ajánlatkérő kizárólag a Kbt. 71. § (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges. A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján a felvilágosítás kérés tehát jelen esetben megalapozott lehet, és megfelelhet a Kbt. 71. § (7) bekezdés azon fordulatának is, miszerint csak olyan felvilágosítás kérhető, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, mivel ebben az esetben a felvilágosítás kérés alapján azt dönti el az ajánlatkérő, hogy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet igazolta-e valamelyik alkalmassági feltételt.

 

10. Az előző kérdésben foglalt tényállás mellett van-e jogi lehetőség elrendelni olyan hiánypótlási felhívást, amely felhívná az ajánlattevőt, hogy formailag egészítse ki az együttműködési megállapodását, mert nem szerepel benne az alkalmassági feltételre történő hivatkozás és a kapacitást nyújtó szervezet által nyújtott referenciában foglalt tevékenységek felsorolása, holott az együttműködési megállapodás tartalmából fentiek szerint ez megállapítható?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ebben az esetben a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívás is elrendelhető.

Egy ilyen hiánypótlás nem ütközne sem a Kbt. 71. § (7) vagy (8) bekezdésének a rendelkezéseibe, ezért ezen a módon az ajánlattevő és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő megállapodása megfelelően kijavítható. A Kbt. 71. § (3) bekezdés második mondata szerint a hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a Kbt. 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.

 

11. A 9. kérdésben foglalt tényállás mellett, amennyiben kibocsátásra kerülne ezen formai hiányosság pótlására irányuló hiánypótlási felhívás, annak ajánlattevő általi nem teljesítése eredményezhet-e érvénytelenséget?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint önmagában a hiánypótlási felhívás nem teljesítése nem eredményez érvénytelenséget, azonban vezethet ahhoz, hogy az ajánlattevő ajánlata érvénytelen legyen.

Az ajánlattevőnek szóló, a fentiek szerinti hiánypótlás az ajánlatának tartalmi, bírálat alá eső elemeit is érinti, mivel ez alapján állapítható meg, hogy az egyik alkalmassági feltételt teljesítette-e vagy sem. A Kbt. 65. § (7) bekezdésének második mondata szerint a kapacitását rendelkezésre bocsátó szervezet bevonása esetén meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Amennyiben az ajánlattevő nem jelöli meg az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontját az adott alkalmassági feltétel tekintetében, akkor az ajánlat nem felel meg a Kbt. 65. § (7) bekezdésének (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.52/7/2020. sz. határozatát).

Az erre irányuló hiánypótlás elmaradása esetén az ajánlatkérőnek a rendelkezésére álló iratok alapján kell döntenie, és amennyiben ezekből nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely alkalmassági feltétel tekintetében vonja be az ajánlattevő a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet, és az alkalmassági feltételeknek az ajánlattevő önállóan nem felel meg, akkor az ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel érvénytelen lesz.

 

12. Az alkalmasság igazolásában részt vevő kapacitást nyújtó szervezettel kizárólag munkaviszonyban állhat-e az a szakember, aki egyben a kapacitást nyújtó szervezet ügyvezetője és tulajdonosa is?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint lényegtelen, hogy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet a szakemberét milyen jogviszony alapján bocsátja az ajánlattevő rendelkezésére. A rendelkezésre bocsátás megtörténik akkor, ha egyértelmű, hogy az adott szervezet és a szakember közötti jogi kötelék biztosítja, hogy a szakember a teljesítés során az ajánlattevő rendelkezésére álljon.

A Kbt. 65. § (7) bekezdésének első mondata alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ez arra is kiterjed, hogy magának a kapacitásnak a rendelkezésre bocsátási módja is irreleváns, a lényeges az, hogy a rendelkezésre állás ténylegesen fennálljon.

 

13. A Kbt. 71. § (3) és (7) bekezdésére figyelemmel van-e jogi lehetőség arra vonatkozóan, hogy a kapacitást nyújtó szervezet ügyvezetője és tulajdonosa tekintetében munkavállalói minőségére vonatkozóan további adatokat, nyilatkozatokat vagy okiratokat kérjen be az ajánlatkérő, és ha igen, milyen indokkal és módon teheti meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint van jogi lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó szervezet ügyvezetője és tulajdonosa tekintetében munkavállalói minőségére vonatkozóan további adatokat, nyilatkozatokat vagy okiratokat kérjen be, ha az az ajánlat bírálatához vagy értékeléséhez feltétlenül szükséges.

Ilyen indok lehet például az, hogy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet nevében nyilatkozatot tevő személy képviseleti jogosultsága kérdéses, mert nem egyezik meg a cégkivonatban a szervezet képviseletére feljogosított személlyel.
Ezen kívül továbbá nem csak a Kbt. 71. § szerinti hiánypótlás vagy felvilágosítás-kérés érintheti a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet, hanem az a Kbt. 69. § (13) bekezdése szerinti információkérés címzettje is lehet.

 

14. A Kbt. 114/A. § (1) bekezdésének utolsó fordulata alapján az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokban köteles-e ellenőrizni a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti eljárásokban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 114/A. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén ellenőrizni köteles az elektronikus nyilvántartásokat.

A Kbt. 114/A. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő – kivéve a 3. melléklet szerinti szolgáltatás esetében, ha annak becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja – az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az e § szerinti bírálat keretében a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igazolásokat a gazdasági szereplők a részvételi jelentkezésükben vagy az ajánlatukban nyújtsák be. Ebben az esetben a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, a 67. § (1) bekezdés, a 69. § (2)-(9) bekezdés, valamint a 114. § (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

Ugyan a Kbt. 114/A. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a Kbt. 114. § (2) bekezdésének rendelkezései nem érvényesülnek, de a Kbt. 69. § (11) bekezdésének a szabályait ilyenkor is alkalmazni kell. A Kbt. 69. § (11) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.”

Ez kiegészülve a Kbt. 69. § (1) bekezdésének azon rendelkezésével, miszerint az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, azt jelenti, hogy a vizsgálat e körben az elektronikus nyilvántartások ellenőrzése útján is zajlik. Ebből következően az elektronikus nyilvántartások ellenőrzésének a kötelezettsége a Kbt. 114/A. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén is fennáll.

 

15. A Kbt. 114/A. § (1) bekezdés alkalmazásában az ajánlattevő köteles-e a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott nyilatkozat benyújtására?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 114/A. § (1) bekezdés alkalmazásában az ajánlattevő köteles a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott nyilatkozat benyújtására.
Ugyan a Kbt. 114/A. § (1) bekezdésében az szerepel, hogy a Kbt. 67. § (1) bekezdés, a 69. § (2)-(9) bekezdés, valamint a 114. § (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, azonban az az előírás is szerepel, hogy az ajánlatban az igazolásokat be kell nyújtani. A Kbt. 114/A. § (1) bekezdése szerint tehát az igazolásokat be kell nyújtani, csak nem a Kbt. 67. § (1) bekezdés, a 69. § (2)-(9) bekezdés, valamint a 114. § (2) bekezdés rendelkezései szerint. Ezt erősíti a Kbt. 114/A. §-át a Kbt.-be 2020. február 1-től beiktató, a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvény 9. §-ához fűzött indokolás is:

„A nemzeti eljárásrendben irányadó igazolási módok azonban lehetővé teszik, hogy a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők már a részvételi jelentkezésük, illetve az ajánlatuk benyújtása során benyújtsák a kizáró okok fennállásának hiányát, és az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat egy előzetes nyilatkozat helyett, amely az ajánlatkérőknek sem jelent érdemi adminisztratív terhet, mivel a vonatkozó igazolások megfelelőségét az uniós eljárásrendben irányadó igazolási formáknál jelentősen egyszerűbb ellenőrizni a bírálat körében (ún. egylépcsős bírálat).

Ezt felismerve a jogalkotó döntési lehetőséget kíván biztosítani az ajánlatkérő részére arra vonatkozóan, hogy a kétlépcsős bírálat szabályai szerint, vagy - a korábbi közbeszerzési törvényből egyedüliként már ismert bírálati módszerként - egylépcsős bírálatban kívánja ellenőrizni a részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok érvényességét.

A módosítással elérni kívánt jogalkotói megoldás lényege, hogy az új 114/A. § alkalmazása csak a 114. § (2) bekezdése által meghatározott kétlépcsős bírálat szabályaitól biztosít eltérést, vagyis a 114. § fennmaradó bekezdései továbbra is alkalmazhatók, alkalmazandók. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja az uniós értékhatár feletti eljárások szabályaira visszautaló rendelkezéssel rendezi az eljárási szabályokat, így értelemszerűen a 69. § (2)-(9) bekezdéseit átszövő kétlépcsős bírálat rendelkezéseit nem kell alkalmazni, azonban ezen jogszabályi szövegrészek közül kiemelésre, és az új 114/A. § további bekezdéseiben újra megállapításra kerültek az egylépcsős bírálat esetében is irányadó, garanciális jellegű rendelkezések.”

A Kbt. 114. § (1) bekezdése tehát a Kbt. 114/A. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén is irányadó:

„Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles a 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni.”

A Kbt. 114/A. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén az ajánlatkérő köteles előírni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró okot, az ajánlattevő pedig ennek fennállását már az ajánlatában igazolni köteles.

A Kbt. 114. § (2) bekezdésének második mondata szerint a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. A Kbt. 114/A. § (1) bekezdése alkalmazása esetén a Kbt. 114. § (2) bekezdésének mellőzése pusztán azt jelenti, hogy a kizáró okokról szóló előzetes nyilatkozat elmaradása miatt értelemszerűen a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró okról sem nyilatkozik az ajánlattevő előzetesen, így annak a formája sem releváns. Mivel azonban a Kbt. 114/A. §-a immár „egykörös” bírálatot tesz lehetővé, ezért a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok igazolása is már az ajánlat benyújtásakor meg kell történjen, ennek a módja pedig a külön jogszabály, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat benyújtása.