Kérdések és válaszok

1. A Kbt. 55. § (2) bekezdése értelmében az eljárást megindító felhívás hirdetménnyel történő módosítása esetén a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. Kérdés, hogy miképp járjon el az ajánlatkérő, különös tekintettel a Kbt. 80. §-ában foglalt előírásokra, amennyiben a jogszerű tájékoztatása ellenére ezen időszakban egy gazdasági szereplő előzetes vitarendezési kérelmet terjeszt elő.

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az érintett gazdasági szereplők tájékoztatása jogszerűen megtörtént, az ezen tájékoztatást követően benyújtott előzetes vitarendezési kérelem nem joghatályos. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárások során a felek között fennálló együttműködési kötelezettségből eredően előzőekről az ajánlatkérőnek tájékoztatnia szükséges a vitarendezési kérelmet előterjesztőt.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 55. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy felhívást módosító hirdetmény esetében a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet (intézkedési moratórium). A Kbt. 80. § (3) bekezdése értelmében az előzetes vitarendezési kérelmet a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) kell megküldeni az ajánlatkérő részére. Az ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. További előírás, hogy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul (Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja).

A Kbt. 55. § (2) bekezdése szerinti intézkedési moratórium az ajánlatkérő tekintetében a módosító hirdetmény feladásával beáll, a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők tekintetében ennek kezdő időpontja a módosító hirdetmény feladására vonatkozó információt is tartalmazó tájékoztatás gazdasági szereplő részére történő megküldése.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, az intézkedési moratórium beálltát követően benyújtott előzetes vitarendezési kérelem – figyelemmel a Kbt. 55. § (2) bekezdésében foglaltakra – nem joghatályos, de a közbeszerzési eljárások során a felek között fennálló együttműködési kötelezettségből eredően előzőekről az ajánlatkérőnek tájékoztatni szükséges a vitarendezési kérelmet előterjesztőt. 

A moratórium lejártakor – figyelemmel a benyújtott előzetes vitarendezési kérelem tartalmára – az ajánlatkérőnek is érdekében állhat a kérelmet benyújtó gazdasági szereplő felhívása a benyújtott vitarendezési kérelmében foglalt észrevételeinek fenntartása kérdésében. Ekkor a vitarendezési kérelmet újra be lehet nyújtani, és az joghatályosnak minősül.

 

 

2. Egy nem magyar nyelven benyújtott dokumentum ajánlattevői fordításának benyújtása esetében – amennyiben az ajánlatkérő az EKR rendszerben erre vonatkozó űrlapot még nem jelölte meg kötelezően benyújtandóként (az eljárás még az űrlap bevezetését megelőzően került rögzítésre) – magát a magyar fordítást tartalmazó iratot az ajánlattevőnek alá kell-e írnia, vagy bármilyen módon kell-e igazolnia a fordítás helyességét azon túl, hogy az EKR-be az ajánlattevő képviseletében erre jogosult feltölti.

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdéses esetben a magyar fordítást tartalmazó okirat tekintetében nem feltétlenül szükséges, hogy azt az ajánlattevő aláírja, továbbá egyéb más igazolási módot sem írnak elő e tekintetben ajánlattevő számára a vonatkozó jogszabályok.   

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni.

A Kbt. vonatkozó rendelkezését a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód3. tv.) változtatta meg. A korábbi szabályozás a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok tekintetében az ajánlattevő általi felelős fordítás benyújtását írta elő. A felelős fordítás meghatározását a Kbt. nem tartalmazta. A felelős magyar fordítás alatt – a kialakult gyakorlat szerint – olyan fordítás volt értendő, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy cégszerűen nyilatkozott, hogy a fordítás mindenben megfelel az eredeti szövegnek, annak tartalmáért felelősséget vállal és ezt a nyilatkozatát valamennyi fordításhoz csatolta.

A Kbt. 41. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott minden nyilatkozat vagy más információ közlése – ha a Kbt. szabályaiból más nem következik – írásban, elektronikus úton történik. A Kbt. 40. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani.

A Mód3. tv. által bevezetett 41/A. § (1) bekezdése szerint, ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Az EKR-ben tehát egyszerűsödött az ajánlat összeállítása azzal, hogy a rendszer a különféle nyilatkozatok megtételére elektronikus űrlapok segítéségével ad lehetőséget, az űrlapok használata főszabály szerint kötelező. Azokban az esetekben, amikor nem áll elektronikus űrlap rendelkezésre, főszabály szerint a papíralapú dokumentum egyszerű másolatának csatolása is elegendő.

Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok esetében az ajánlattevő általi felelős fordítás előírásának megszüntetése azt jelenti, hogy magához a fordítás szövegéhez már nem szükséges egy elkülönített ajánlattevői nyilatkozat csatolása arról, hogy a fordítás(ok) mindenben megfelel(nek) az eredeti szövegnek és annak tartalmáért az ajánlattevő felelősséget vállal. (Valójában az ajánlattevőnek ilyen külön nyilatkozat nélkül is viselnie kell annak következményeit, ha a fordítás nem helyes.) Másfelől az elektronikus közbeszerzésekhez és az EKR rendszer használatához kapcsolódó változások, az elektronikus űrlapok bevezetése a benyújtandó dokumentumok/nyilatkozatok vonatkozásában is azt támasztják alá, hogy az egyes dokumentumok/nyilatkozatok tekintetében rendszerint nincs szükség különleges formai előírások betartatására.  

 

3. Egy kulturális feladatokat is ellátó ajánlatkérő feladata – többek között –, hogy kulturális javak körébe tartozó tárgyakat szerezzen be, ezzel gazdagítva a kezelésében lévő gyűjteményeket. Az egyes gyűjtemények beszerzése során értelmezhető-e egyáltalán a kulturális javak tekintetében – azok különbözősége miatt (pl. eltérő tematika, gyűjtő, rendszerezés, eltérő tartalom) – a Kbt. 19. § (3) bekezdésében rögzített „azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk” fogalma, ezért azok becsült értékének meghatározásakor a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása fennállhat-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az adott helyzetben fennállhat a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalma a kulturális feladatokat ellátó ajánlatkérő egyes kulturális javakra vonatkozó beszerzései tekintetében. Az ajánlatkérő – az abban rögzített feltételek fennállása esetén – alkalmazhatja a Kbt. 111. §-ának n) pontja szerinti kivételi kört, ha a beszerzése – részekre bontás tilalmára is tekintettel megállapított – becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A kulturális javak definícióját a Kbt. nem határozza meg, e tekintetben a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) szolgálhat iránymutatásul, amely 7. §-ának 10. pontja szerint a Kötv. alkalmazásában kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

Egyéb jogszabályi előírás hiányában a kulturális javak közbeszerzési szempontból történő meghatározása tekintetében a Kötv. által megadott fenti definíció és szabályozás az irányadó. A Kötv. hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki. A kulturális javak a kulturális örökség elemeit képezik (Kötv. 7. § 11. pontja). A Kötv. 5. §-a értelmében a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára. A védelmet érdemlő értékek tudományos megalapozottságú kiválasztása, a kulturális örökségi elemek által megtestesített értékek széles körben való ismertté tétele, mindenki számára biztosítandó hozzáférhetőségük a védelem legáltalánosabb, legszélesebb körben érvényesíthető célja. Előzőekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kulturális javak körébe tartozó tárgyak „azonos vagy hasonló felhasználásra szánt” áruként történő kezelése megalapozott lehet az ezen javak beszerzését feladatkörében ellátó ajánlatkérő részéről.

A Kbt. 111. §-ának n) pontja értelmében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha az ajánlatkérő valamilyen, a kulturális javak körébe tartozó tárgyat kíván megvásárolni, vagy arra vonatkozó egyéb jogot kíván megszerezni. A hatályos szabályozás alapján a Kbt. 111. §-ának n) pontja alkalmazhatóságának feltétele, hogy a beszerzés becsült értéke ne érje el a beszerzés tárgya szerint irányadó uniós értékhatárt. Amennyiben tehát a kulturális javakra vonatkozó adott beszerzés tekintetében – fentiek figyelembevételével – megállapított becsült érték nem éri el az uniós értékhatárt, nem áll fenn kötelezettség közbeszerzési eljárás lefolytatására.

 

4. Miképp jár el az ajánlatkérő helyesen abban a hipotetikus esetben, melyben az ajánlatkérő azért nem indított közbeszerzési eljárást a tervezett kulturális javak beszerzése tárgyában, mert annak Kbt. szerint kiszámolt becsült értéke nem érte el az uniós értékhatárt, azonban ennek sikeres beszerzését követően az ajánlatkérő olyan előre nem tervezett kulturális javak körébe tartozó egyéb árut kíván beszerezni, amelynek értékét figyelembe véve már átlépné az adott értékhatárt? Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha ez utóbb felmerült beszerzési igényének értékét – hasonló felhasználásra szánt áruként – együttesen veszi figyelembe a korábbi beszerzésének becsült értékével, és ez utóbbi beszerzésre folytatja le a közbeszerzési eljárást? Megfelelően jár-e el továbbá az ajánlatkérő abban az esetben, ha az utóbb felmerülő beszerzési igény időben olyan távol áll (pl. az előző beszerzéshez képest két évre szeretné ismét a meglévő gyűjteményt bővíteni), hogy a beszerzések funkcionális egysége már nem áll fenn, így a későbbi beszerzési igény becsült értékét, valamint a Kbt. 111. § n) pontjának alkalmazhatóságát önállóan vizsgálja és állapítja meg? Amennyiben igen, a funkcionális egység megállapításához hány évre visszamenőleg indokolt a beszerzések időbeli összefüggését vizsgálni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kéréssel érintett helyzetben az eset összes körülményének körültekintő mérlegelésével kell dönteni az egy közbeszerzés fennállásáról, azaz, hogy ajánlatkérő utóbb felmerült beszerzési igénye elkülönített igényként kezelhető-e, vagy az újonnan felmerült igény becsült értékét a korábbi beszerzése becsült értékével összeszámítani köteles-e.
Amennyiben a döntés szerint fennáll az egy közbeszerzés és a kiszámított becsült érték átlépi az uniós értékhatárt, a Kbt. 21. § (1) bekezdése értelmében az eljárást a Kbt. Második Részét alkalmazva kell lefolytatni. Ellenkező esetben a beszerzési igény becsült értéke, valamint a Kbt. 111. § n) pontjának alkalmazhatósága önállóan vizsgálandó.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a részekre bontás tilalma kapcsán a funkcionális egység megállapítása körében nincs olyan konkrétan meghatározott idő-intervallum, amely pontosan megadná, hogy hány évre lehet indokolt a beszerzések időbeli összefüggését vizsgálni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 19. § (3) bekezdése az árubeszerzéssel kapcsolatban rögzíti, hogy abban az esetben, ha azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni.

A Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján kiadott útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) kiemeli, hogy mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélni az egy közbeszerzés fennállását. Az Útmutató szerint a felhasználási cél az adott áru közvetlen funkciójának szem előtt tartásával ítélhető meg. Áruk esetében az azonosság és a hasonló felhasználási cél, mint két vizsgálati szempont nem feltétlenül válik el egymástól, és a hasonló felhasználási cél – amennyiben nem állnak fenn objektív indokok, amelyek egyértelműen e beszerzések funkcionális önállóságát igazolják – kifejezi a funkcionális egységet is. A funkcionális egység fennállásának vizsgálatakor kisegítő szempont lehet az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor és az időbeli összefüggés (amely nem feltétlenül jelenti a teljes egyidejűséget). Az időbeli összefüggés kapcsán az Útmutató egy hosszabb idő alatt megvalósuló építési beruházáshoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatások beszerzése vonatkozásában írja, hogy ha a beruházás valamilyen okból megszakad, és évek múlva kell újabb szerződéseket kötni a folytatásra, már nem az eredetivel egy közbeszerzésről beszélhetünk. Ehhez hasonlóan a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja szerint nem az eredetivel egy közbeszerzésről beszélhetünk az előre nem látható, előre nem tervezhető módon felmerülő, elkülönített beszerzési igények esetében.

Amennyiben tehát a fentiek figyelembevételével is meghozott döntés szerint fennáll az egy közbeszerzés és a kiszámított becsült érték átlépi az uniós értékhatárt, a Kbt. 21. § (1) bekezdése értelmében az eljárást a Kbt. Második Részét alkalmazva kell lefolytatni. Ellenkező esetben a beszerzési igény becsült értéke, valamint a Kbt. 111. § n) pontjának alkalmazhatósága önállóan vizsgálandó.

Az utolsó kérdés lényegében arra irányul, hogy van-e olyan konkrétan meghatározott idő-intervallum, amely a beszerzések időbeli összefüggésének vizsgálata tekintetében ad eligazítást.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nincs olyan konkréten meghatározott idő-intervallum, amely pontosan megadná, hogy hány évre lehet indokolt a beszerzések időbeli összefüggését vizsgálni. E tekintetben nincs általános szabály, az adott beszerzés tárgyával és feltételeivel összefüggésben az eset összes körülményének körültekintő mérlegelésével kell dönteni.    

 

5. Egy önkormányzat egyazon óvoda tekintetében két különböző támogatási projekt kapcsán óvodai működést elősegítő két fejlesztési/felújítási tevékenységre vonatkozó támogatást nyert el. A két beruházás becsült értéke együtt meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben jelen esetben úgy dönt, hogy a két beruházás becsült értéke nem bontható részekre, másfelől pedig ebben az esetben helyesen jár-e el akkor, ha a Kbt. 115. §-a szerinti eljárást folytat le, biztosítva két részajánlattételi lehetőséget.

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A részekre bontás tilalma tekintetében elsődlegesen a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállását szükséges vizsgálni. Az „egy közbeszerzés” fogalmát a közbeszerzési irányelvek céljának megfelelő, az Európai Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) által kialakított önálló szempontrendszer szerint kell értelmezni. Amennyiben a beszerzés tárgya valamely, a Kbt. 1. számú melléklete szerinti építési/műszaki tevékenység, de az nem új épület, építmény építésre irányul, az adott tevékenység szakmai tartalmát kell vizsgálni.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdéses esetben az ugyanarra az épületre irányuló, ám két különböző pályázati forrásból megvalósuló építési beruházások kapcsán a kérdésében megadottak szerint mindkét esetben az óvoda épületét érintő felújításra kerül sor, így a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállása a konkrét épület szintjén megállapítható. Előzőekre tekintettel a beruházások értéke jogszerűen nem bontható részekre a közbeszerzési eljárás becsült értékének megállapításakor.

Amennyiben egy egységesnek minősülő beszerzés több támogatáspolitikai értelemben vett projektből kerül finanszírozásra, a finanszírozás forrásának különbözősége önmagában a részekre bontást nem alapozza meg.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – feltéve, hogy a Kbt. 115. §-a alkalmazhatóságának valamennyi feltétele fennáll – a kérdésben részletezett esetben az önkormányzat jogszerűen bonyolíthatja le a közbeszerzési eljárását a Kbt. 115. §-a szerint, annak során részajánlattételi lehetőség biztosításával.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    
A Kbt. szabályai értelmében elsődlegesen a beszerzési igény egységére szükséges megállapítást tenni. A Bíróság a C-16/98. számú ítéletében kimondta, hogy az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az ítéletből következik, hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont.

A műszaki tartalom vizsgálatához az Útmutató iránymutatása szerint a Kbt. 8. § (3) bekezdésében foglaltak jelentik a kiindulópontot. A Kbt. 8. § (3) bekezdése szerint az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.

A fentiek alapján a kiindulópontot az „egy épület”, „egy építmény”, illetve a Kbt. 1. számú melléklete szerinti tevékenységek egysége jelenti. Amennyiben a beszerzés tárgya valamely, a Kbt. 1. számú melléklete szerinti építési/műszaki tevékenység, de az nem új épület, építmény építésére irányul, az adott tevékenység szakmai tartalmát kell vizsgálni. A műszaki-gazdasági funkcionális egység témakörében meghatározottak itt is alkalmazandóak, amelynek fennállása elsődlegesen az adott tevékenység tárgya alapján ítélhető meg.

A Közbeszerzési Hatóság által ismert európai bizottsági audit tapasztalatokból kiindulva a beszerzések tárgya és rendeltetése azonosságának és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggésének vizsgálata során lehet megítélni azt, hogy a Kbt. 1. számú melléklete szerinti munkák, mint építési beruházások becsült értékét részekre lehet-e bontani. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, mivel mindkét beszerzés ugyanazon épülethez kapcsolódik (a felújítások ugyanazon óvodai épületet érintik), a két, felújításra irányuló hivatkozott beszerzés rendeltetésének azonossága és felhasználásának közvetlen összefüggése megállapítható (az épület korszerűbbé tétele).

Előzőekre tekintettel az ugyanarra az épületre irányuló, ám két különböző pályázati forrásból megvalósuló építési beruházás kapcsán a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállása megállapítható a konkrét épület vonatkozásában, így a közbeszerzési eljárás becsült értékének megállapításakor a beruházások értéke jogszerűen nem bontható részekre.

Fentieket támasztja alá az Útmutató különböző épületekkel kapcsolatos felújítást és egyúttal új épületrész építését is tartalmazó beruházások értékének részekre bontása kapcsán tett megállapítása is. Az Útmutató szerint a konkrét tevékenységeket minden esetben a beszerzési igény egységességéből kiindulva kell az ajánlatkérőnek vizsgálnia, így a különböző tevékenységeket magukban foglaló összetett munkák esetében azok egységes célját és felhasználását alátámasztó szempontokat kell vizsgálnia. Így ha a felújítást és építést is magában foglaló tevékenységek közvetlen célja egy adott épülethez köthető, az egység adott esetben a konkrét épület szintjén is megállapítható. Előző megállapításból következik, hogy amennyiben különböző felújítási munkálatokat is magában foglaló tevékenységek közvetlen célja egy adott épülethez köthető, az egység a konkrét épület szintjén megállapítható.

Az Útmutató rögzíti, hogy a támogatáspolitikai projekt nem azonosítható az egy közbeszerzés kereteivel. Projektekről alapvetően támogatáspolitikai szempontból beszélhetünk, a Kbt. projektszemlélete egybe esik a Kbt. 19. § (3) bekezdésében megjelenő egy építési beruházás, ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzés szerinti elkülönítéssel, ennélfogva a támogatáspolitikai értelemben vett projekt és a Kbt. 19. § (3) bekezdésében szereplő „projektbeniség” nem azonos. Ennél fogva nem az uniós forrású pályázat/projekt vagy hazai támogatási pályázat/projekt a döntő szempont a „részekre bontás tilalma” szabály vizsgálatakor, hanem a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállása. Ha az ajánlatkérő az egységesnek minősülő beszerzését több támogatáspolitikai értelemben vett projektből finanszírozza, azok értékét önmagában a finanszírozás forrásának különbözőségére tekintettel jogszerűen nem bonthatja részekre.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a részekre bontás tilalmára tekintettel az ajánlatkérőnek nem feltétlenül kell egy közbeszerzési eljárást lefolytatnia, de több közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a részekre bontás tilalmára tekintettel meghatározott becsült értéknek megfelelő eljárásrendben kell valamennyi eljárást megkezdeni. Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni, abban az esetben javasolt a közbeszerzési eljárás során a részekre történő ajánlattétel biztosítása. Ezzel összhangban az ajánlatkérő – a részekre bontás tilalmának fennállására tekintettel, a Kbt. 19. § rendelkezéseinek figyelembevételével – köteles a becsült érték megállapításánál úgy eljárni, hogy a teljes beszerzés – Kbt. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott – teljes becsült értékét veszi alapul, és az így megállapított becsült érték alapján köteles megválasztani az alkalmazandó eljárásrendet is.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően, körültekintő mérlegeléssel kell megítélni az egy közbeszerzés fennállását a részekre bontás tilalmára tekintettel.

A Kbt. 115. § (1) bekezdése értelmében amennyiben az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a Kbt. 115. §-ában foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja a Kbt. 115. §-a szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához a Kbt. által megkövetelt, megfelelő számú teljesítésre képes gazdasági szereplőről van tudomása.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdésben részletezett esetben az önkormányzat – fenti feltételek fennállása esetében – jogszerűen alkalmazhatja a közbeszerzési eljárása vonatkozásában a Kbt. 115. §-a szerinti eljárást részajánlattételi lehetőség biztosításával.

 

6. A Kbt. 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a becsült érték meghatározása szempontjából mindig csak az adott év ellenszolgáltatásait kell-e módosítani a következő év várható mennyiségbeli, értékbeli változásával? Miképp kell értelmezni, mikor kell alkalmazni a Kbt. 17. § (2) bekezdésének b) pontjában írott utolsó fordulatot, amely a „szerződések” időtartamára utal?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 17. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetében a következő évre vonatkozó szerződés becsült értékének meghatározása szempontjából mindig csak az adott évre vonatkozó ellenszolgáltatásokat kell módosítani úgy, hogy a következő évi változás mennyiségét és értékét kell hozzászámítani a szerződés adott évre vonatkozó becsült értékéhez.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 17. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazására akkor van lehetőség, amennyiben az adott beszerzési igény először merül fel az ajánlatkérő számára. Ekkor a becsült érték az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

A rendszeres beszerzési igény nem feltétlenül jelent egy szerződést, az ajánlatkérő több szerződést is köthet azonos tárgyban, de azok várható értékét és mennyiségét összesítve köteles figyelembe venni.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződések esetén a Kbt. 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontja közötti választási lehetőség nem vezethet visszaélésszerű joggyakorláshoz.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással.

A Kbt. 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

A Kbt. 17. § (2) bekezdése rendelkezik egy adott időszak alatti, rendszeres jellegű vagy időszakonként visszatérően kötött „azonos tárgyú” árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló szerződések becsült értékének számítási módozatairól. Gyakran keletkeznek olyan áru- vagy szolgáltatás beszerzési igények, amelyek ajánlatkérő folyamatos feladatellátása és mindennapi működésének biztosítása érdekében szükségesek, és olyan árura vagy szolgáltatásra vonatkoznak, amelyeket rendszeresen, illetve bizonyos időszakonként visszatérően meg kell rendelni, a szerződéseket az ajánlatkérőnek minden évben újra meg kell kötnie.

Ezekben a helyzetekben választani lehet az egy éves beszerzési értéket figyelembe vevő kétfajta értékszámítási módszer között. A Kbt. alapján az egyik módszer az előző naptári év időszaka alatt kötött szerződés(ek) tényleges ellenszolgáltatásából indul ki, és azt igazítja ki az ajánlatkérő a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változásokra figyelemmel. A másik módszer – a megelőző időszakhoz történő viszonyítás hiányában – az első teljesítést követő 12 hónapra vagy ennél hosszabb időszakra tervezett szerződés(ek) összértékének, teljes ellenszolgáltatásának becslését jelenti [Kbt. 17. § (2) bekezdés a) és b) pont].

Az egy éven belül rendszeresen, egymást követően kötött szerződések értéke összeadandó, és amennyiben az összérték eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, így abban az esetben is a Kbt.-nek megfelelően kell eljárni az azonos tárgyban kötött összes szerződés megkötése vonatkozásában, ha az egyes szerződések (vagy ezek egy része) becsült értéke alatta maradna az értékhatárnak.

A Kbt. 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt szabályt akkor alkalmazhatja az ajánlatkérő, amennyiben az adott beszerzési igény felmerülését megelőzően az ajánlatkérőnek már volt azonos tárgyú beszerzéssel/közbeszerzéssel kapcsolatos tapasztalata. Ez a számítási módszer indul ki az előző naptári év időszaka alatt kötött szerződés(ek) tényleges ellenszolgáltatásából. Amennyiben az ajánlatkérő tehát már az előző naptári év során is kötött az adott szolgáltatás ellátására vonatkozó szerződést, akkor a következő évre, illetve időszakra vonatkozó szerződés becsült értéke az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással.

Az a) pont alkalmazása tehát nem jelenti azt, hogy pontosan azonos mennyiségben és azonos időtartamra köt az ajánlatkérő új szerződést, mennyiségi és/vagy értékbeli változásra ez esetben lehetőség van. Az ajánlatkérőnek a következő időszakra vonatkozó változás mennyiségét és értékét kell hozzászámítani a szerződés becsült értékéhez, amely a teljes szerződés időtartamára vetített érték logikájából adódik. Például, amennyiben egy ajánlatkérő nyomtatói üzemeltetésére minden évben külön köt szerződést, de a tervezés pillanatában már előre látja, hogy a következő évben az üzemeltetési óraszám duplájára lesz szükség, természetesen kétszeres mennyiséggel számolva szükséges a szerződés becsült értékét meghatározni.

A Kbt. 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt szabályt akkor alkalmazhatja az ajánlatkérő, amennyiben az adott beszerzési igény először merül fel az ajánlatkérő számára, tehát korábbi tapasztalata azonos tárgyú szerződésben nem volt, azonban a tervezés időpontjában előreláthatóan a jövőben is szüksége lesz azonos tárgyú szerződésre, vagyis rendszeressé válik a szerződés. Ekkor a becsült érték az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. A rendszeres beszerzési igény nem feltétlenül jelent egy szerződést, az ajánlatkérő több szerződést is köthet azonos tárgyban, de azok várható értékét és mennyiségét összesítve köteles figyelembe venni.

Fentiekkel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet a Közbeszerzési Szemle 2018. évi 5. számában « A rendszeresen vagy időszakonként visszatérő szerződések becsült értékének megállapítása » címmel megjelent szakcikkre (Szerző: Dr. Kozák-Demendi Ágnes).

 

7. Egy kórház szolgáltatás-megrendelésre irányuló beszerzése esetében miképp kell eljárni, amennyiben a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében irányadó szabályozás szerint megrendelésre kerülő szolgáltatás értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében irányadó szabályozás szerint megrendelésre kerülő szolgáltatás értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, a Központi Ellátó Szerv (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága) köteles a vonatkozó előírások szerint bonyolítani a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 111. § j) pontjára és a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Korm. rendelet) tekintettel ez esetben a közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó igényen az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó ellátási igényt kell érteni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerint a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendeletben (a továbbiakban: BM rendelet) meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetet a Korm. rendelet szerint – egyéb intézmények mellett – az egészségügyi és szociális intézmények részére is ellátási kötelezettség terheli (Kedvezményezettek). A BM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében az ellátási tevékenységet végző vagy koordináló Központi Ellátó Szerv és a Kedvezményezett jogaira és kötelezettségeire, az ellátással összefüggő eljárás szabályaira, valamint a BM rendeletben nem szabályozott kérdésekre Korm. rendeletet kell megfelelően alkalmazni.

A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a Kedvezményezett ellátása az ellátási megállapodással érintett, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások körében – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – kizárólag a Központi Ellátó Szerv (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – Központi Ellátási Főosztály) útján valósul meg.

A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a Központi Ellátó Szerv a közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó igények körében az ellátást köteles a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően, rendszerbe foglalt eljárás szerint, természetbeni ellátásként, tárgyévi előirányzata keretein belül nyújtani. A Korm. rendelet és a BM rendelet végrehajtása tekintetében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Központi Ellátási Főosztályának eljárásrendje (a továbbiakban: Eljárásrend) nyújt eligazítást.

Az Eljárásrend az A) fejezetében rögzíti részletesen a közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó ellátás eljárásrendjét. A Korm. rendelet előírásának megfelelően az Eljárásrend is rögzíti, hogy közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó igényen valamennyi, az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó ellátási igényt kell érteni [Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés].

Az Eljárásrend A) fejezet II.10. pontja a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok körében a következőket rögzíti: „A beszerzések során az ajánlatkérő a BVOP mint Központi Ellátó Szerv. A közbeszerzési eljárások lefolytatására elsősorban a Kbt.-ben, a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint a BVOP Közbeszerzési Szabályzatában foglaltak az irányadóak. A KESZ az eljárások lefolytatásához a Kbt. előírásainak megfelelően felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vesz igénybe.”

Az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, BM rendelet szerinti, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása körében előállítandó termékek és szolgáltatások körébe tartozó igények esetében tehát a Központi Ellátó Szerv, mint ajánlatkérő végzi a közbeszerzési eljárás lebonyolítását az Eljárásrendben felsorolt jogszabályi előírásoknak megfelelően:

-    az uniós közbeszerzési értékhatárokat el nem érő igények esetében a Kbt. 111. § j) pontja, valamint a BM rendeletben és a Korm. rendelet 2-4. §-aiban foglalt szabályok az irányadóak,

-    az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó igények esetében a Kbt. és a Korm. rendelet 5-7. §-ai az irányadók,

-    a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó kiemelt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó és a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások körébe is tartozó igények esetében a Korm. rendelet 11. §-a az irányadó (a Kedvezményezett ez esetben is köteles a Központi Ellátó Szervhez fordulni).

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy előfordulhat az a helyzet, hogy a közbeszerzési eljárást az ellátási igény nem teljesíthetősége esetén a Korm. rendelet és az Eljárásrend szabályai értelmében a Kedvezményezetteknek maguknak kell lebonyolítaniuk a Kbt. szerint. Az erre vonatkozó részletes szabályokat – a Korm. rendelet szabályainak megfelelően – szintén az Eljárásrend tartalmazza.  

Előzőekkel összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy a Kbt. 111. § j) pontja értelmében kivételt képez a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés becsült értéke nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárokat. E kivételi körbe tartozó beszerzéseket a Korm. rendelet szerint kell megvalósítani. Mindez azt jelenti, hogy a Kbt. 111. § j) pontja szerinti kivételi körbe kizárólag a Korm. rendelet szerinti ellátási kötelezettség keretében létrehozott/nyújtott áruk, szolgáltatások, illetve építési beruházások tartoznak.

 

8. Két tervezett beruházás egyike egy műemléki épület felújításának tervezése, a másik egy terület megújításának tervezése, melyen pihenőpark, parkoló és kapcsolódó felületek kialakítására kerül sor. Mindkét esetben a nyertes ajánlattevő feladata az engedélyezési dokumentáció elkészítése, annak alapján engedélyezési eljárások lefolytatása, azt követően a jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelő kiviteli tervek elkészítése. A műemléki épület esetében a teljes körű kiviteli tervek építészeti és belsőépítészeti tervezési feladatot, valamint kapcsolódó szakági tervezési tevékenységeket is tartalmaznak. A terület megújítására vonatkozó beruházás tekintetében a kiviteli terveknek minden szakági tervet, táj- és kertépítészeti tervet, tanulmányt, hatástanulmányt tartalmazniuk kell. A két beszerzési rész becsült értéke az irányadó, aktuális uniós értékhatárt nem éri el. Jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy a feladatok mindkét esetben a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi körbe tartozhatnak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a fenti építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői tevékenységek megrendelése kizárólag a következő esetekben tartozhat a Kbt. 111. § r) pontjának hatálya alá:

-    a műemléki épület felújításának tervezése abban az esetben, amennyiben az építészeti-műszaki tervezési szolgáltatások az Étv. szerinti épületre vonatkoznak [Étv. 2. § 10. pont],

-    a terület megújítására vonatkozó tervezés abban az esetben, amennyiben az településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozik, amennyiben
a fenti tervezési szolgáltatások, valamint a kapcsolódó szakági tervezési tevékenységek megrendelésére együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.

Amennyiben a tervezői tevékenységek megrendelése a Kbt. 111. § r) pontja hatálya alá tartozik és a beszerzés becsült értéke nem éri el a beszerzés tárgya szerint irányadó uniós értékhatárt, nem áll fenn kötelezettség közbeszerzési eljárás lefolytatására.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 111. § r) pontja szerint e törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, az Étv. szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.

A műemléki épület felújításának tervezésére irányuló feladat tekintetében a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint akkor lehet megállapítható a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivétel hatálya alá tartozás, amennyiben a kérdésben hivatkozott építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás az Étv. szerinti épületre [Étv. 2. § 10. pont] vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a hivatkozott műemléki épület Étv. szerinti minősítését az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően, körültekintő mérlegeléssel az ajánlatkérőnek kell megítélnie. A szakági tervezéshez kapcsolódó kivétel alkalmazásához szükséges, hogy a szakági tervezés megrendelésére egy nagyobb összesség részeként az építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kell, hogy sor kerüljön. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az adott feltételek a műemlék épület felújítására irányuló tervezési szerződés tekintetében akkor állnak fenn, amennyiben a szakági tervezések is az Étv. szerinti épületre vonatkoznak, és az általános tervezéssel összefüggésben, azzal együtt, annak részeként kerülnek megrendelésre.

A terület megújításának tervezésére irányuló feladat tekintetében – amely pihenőpark, parkoló és kapcsolódó felületek kialakítására vonatkozik – a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivétel alkalmazhatóságához elsőként azt szükséges meghatározni, hogy a hivatkozott tervezési szolgáltatás településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozik-e. Ezt az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően, körültekintő mérlegeléssel az ajánlatkérőnek kell megítélnie. Amennyiben a tervezési szolgáltatás településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére irányul, a szakági tervezéshez kapcsolódó kivétel alkalmazásához szükséges további feltételek fennállása tekintetében a fent írottak megfelelően irányadóak.

A Kbt. 111. § r) pontjának alkalmazhatósági feltétele, hogy a kivételi kör hatálya alá tartozó beszerzés becsült értéke ne érje el a beszerzés tárgya szerint irányadó uniós értékhatárt. Amennyiben tehát a beszerzési tárgya szerint a Kbt. 111. § r) pontja alá tartozó beszerzés(ek) tekintetében a Kbt. 16-19. §-ai szerint megállapított becsült érték nem éri el az uniós értékhatárt, nem áll fenn kötelezettség a közbeszerzési eljárás lefolytatására. Mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően, körültekintő mérlegeléssel kell megítélni az egy közbeszerzés fennállását.