A határozattal érintett tárgyak: Az indokoláskérési eljárás akkor fejeződik be, ha az ajánlatkérő a bírálat során az érvényességről vagy érvénytelenségről megfelelő döntést tud hozni, amennyiben azonban az elfogadhatóság továbbra is kétséges, az indokoláskérési eljárás folytatódik.
Tényállás
Az ajánlatkérő (közjogi szervezet) 2019. június 20-án a Kbt. Harmadik Rész 113. §-a szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított projektmenedzsmentre vonatkozó minőségbiztosítási és tanácsadói szolgáltatás beszerzése tárgyban.
A felhívás tartalmazta a közbeszerzés mennyiségét, a részajánlattétel kizárását.
A felhívás szerint az értékelési szempontok:
Megnevezés Súlyszám
Személyi állomány képzettsége, többlettapasztalata 30
Egyösszegű Ajánlati ár (nettó HUF) 70
A További információk szerint:
Értékelési részszempontok: Szakemberek többlettapasztalata: Súlyszám: 30 M.2.1. pontban bemutatott szakember esetében a Kbt. 77. § (1) bek. szerinti legkedvezőbb érték 60 hónap többlettapasztalat: Súlyszám: 20 M.2.2. pontban bemutatott szakember esetében a Kbt. 77. § (1) bek. szerinti legkedvezőbb érték 60 hónap többlettapasztalat: Súlyszám:10
Az ajánlatkérő a dokumentáció Útmutató részében részletezte az ajánlati ár tartalmát.
A dokumentációban kiadott műszaki leírás tartalmazta a feladatleírást.
Az ajánlatkérő a szerződés-tervezetben rendelkezett többek között a Megbízott tevékenységének időtartamáról, a Negyedéves jelentésekről, a Megbízási díjról és annak megfizetéséről, a teljesítés ellenőrzéséről.
Az ajánlattételi határidőig 4 ajánlat érkezett.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-ára hivatkozással indokolást kért a kérelmezőtől:
Az indokoláskérés szerint az indokolásnak különösen az alábbi szempontokra kell kiterjednie:
A teljesítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek, munkakörülmények ismertetése, az azok számszerűsíthető adatainak bemutatása, ideértve az esetleges alvállalkozókat és kapacitást biztosító szervezeteket is:
- szakértői/ügyintézői/asszisztensi létszám, az általuk ellátandó feladatok (figyelemmel a Feladatleírásban előírt szolgáltatásokra)
- feladatellátáshoz szükséges becsült időráfordítás munkanapban/munkaórában meghatározva a hozzátartozó óradíjjal/napi bérköltséggel (vagy bérjellegű kifizetéssel)
A közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki Leírásban (Feladatleírás) meghatározott feladatok teljesítésére jutó közvetlen/közvetett költségek ismertetése:
- bérköltség,
- elszámolható költségek,
- közterhek/adók, ügyviteli költségek,
- utazási költségek,
- felelősségbiztosítás költsége,
- értékcsökkenés,
- iroda bérleti-, eszközhasználati-, irodai költségek, egyéb, stb.;
Az ajánlattevő nyereség-kalkulációja;
- az ajánlattevő által alkalmazott szervezési, folyamatszabályozási megoldás, annak számszerűsíthető bemutatásával;
- a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményei (amennyiben vannak ilyenek)
- az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetősége (amennyiben vannak ilyenek);
- az ajánlattevő által fontosnak tartott egyéb indokolás, körülmények ismertetése.
Kérte, hogy adott esetben a megadott ajánlati ár tartalmát megalapozó adatokat tartalmazó egyéb dokumentumokat is csatolják az indokolás mellé (olyan konkrét adatokat tartalmazó szerződéseket, igazolásokat, az ajánlattevő számára kiállított nyilatkozatokat, amelyek alátámasztják az ellenszolgáltatás megalapozottságát).
A kérelmező benyújtotta az indoklását, melyet üzleti titoknak nyilvánított.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is bekért, meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.
Az ajánlattevőktől beérkezett indoklásokat követően az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (5) bekezdésére hivatkozással, a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján kiegészítő árindokolást kért a kérelmezőtől, az alábbiak szerint:
Kérte alátámasztani a szakemberekkel kapcsolatos költségekre vonatkozó táblázatban feltüntetett szakemberek projektre vetített bérjellegű költségeit megfelelő dokumentumok becsatolásával (szerződésekkel, nyilatkozatokkal, igazolásokkal stb.).
Kérte alátámasztani az árindokolás költségtábla elnevezésű táblázatban szereplő biztosítási költség soron feltüntetett összeget megfelelő dokumentumok becsatolásával (szerződésekkel, árajánlattal, nyilatkozattal stb.)
Kérte részletesen bemutatni és megfelelő módon alátámasztani, hogy a benyújtott árindokolás összesített költségtábla általános tartalék elnevezésű soron szereplő összeg meghatározásakor milyen módszerrel és milyen arányban (költségösszeggel) vette figyelembe az általános tartalék soron példálózó jelleggel feltüntetett egyes tételeket, illetve azon kívül is részletezze és támassza alá valamennyi, az ajánlattevő által az általános tartalék meghatározásakor számításba vett költségtételt.
Kérte bemutatni és megfelelő módon alátámasztani, hogy a benyújtott árindokolásban milyen módon, és milyen költségekkel vette figyelembe az ellátandó feladatokkal összefüggésben felmerülő postai vagy küldeménytovábbítási költségeket.
Kérte részletesen bemutatni és megfelelő módon alátámasztani, hogy az árindokolásában milyen módon és az összesített költségtábla mely sorában vette figyelembe a szerződéstervezetben előzetesen közölt, a projekt tervezett időtartamának meghosszabbodásával együttjáró pénzügyi-szervezési kockázatokat.
A kérelmező a kiegészítő árindoklását üzleti titokká nyilvánította.
Az ajánlatkérő elkészítette az eljárás eredményéről szóló összegezést.
Az összegezés értelmében a közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen lett.
Az összegezés szerint a kérelmező ajánlata érvénytelen lett, az alábbi indoklással:
A benyújtott árindoklást az ajánlatkérő nem tudja elfogadni, az alábbi indokok miatt:
- Ajánlatkérő álláspontja szerint az árindoklás során az ajánlattevő által bemutatott bérköltségek alábecsültek, a szakemberek ajánlattevőnél jelentkező bérköltségének meghatározása során nem került figyelembevételre az ajánlatkérő által megkövetelt szakmai tapasztalat. Ezen álláspontot támasztja alá egyrészt a többi ajánlattevő által az egyes szakemberekhez társított bérköltség, mely jóval meghaladja a kérelmező által bemutatott bérköltséget, másrészt pedig a Központi Statisztikai Hivatal által publikált – és az összehasonlítás alapjául szolgáló - 2019. január - június bruttó országos – nem pedig diplomás - átlagkereset (364.400.-Ft).
Ajánlattevő a benyújtott dokumentumok alapján a projekt időtartamára (48 hónap) nem kalkulált egyáltalán béremeléssel, mely alapján objektív szempontok szerint is fennáll annak a veszélye, hogy az ajánlatban bemutatott, és az ajánlatkérő által elvárt szakmai tapasztalattal rendelkező személyek munkahelyet váltanak, amelyet az ajánlatkérő jelentős mértékű kockázatnak tekint, és ezen kockázatra nem nyújt fedezetet az ajánlattevő által meghatározott tartalék összege. Az ajánlatkérő a Kiegészítő árindoklásban kérte az ajánlattevőt, hogy mutassa be a szakemberek projektre vetített bérjellegű költségeit.
Ajánlattevő a kiegészítő árindoklásában azonban nem a projektre vetített bérjellegű költségeket jelölte meg, hanem a szakemberek havi munkabérére vonatkozó nyilatkozatokat nyújtott be.
- A benyújtott árindoklás 4. oldalán szereplő ügyviteli költség, központi költség, adminisztráció összesített és bevétel arányos költség esetében nem állapítható meg, hogy az alapjául szolgáló, 48 hónap árbevételének üzleti terv szerinti mértéke, amely tartalmazza a tárgyi megbízást is, milyen számításon alapszik, az ajánlattevő által megjelölt összeget érdemben semmi nem támasztja alá. Továbbá, amennyiben az árindoklás 4. oldalán található, a 48 hónap árbevételének üzleti terv szerinti mértéke esetében kalkulált összeget nem éri el a 48 hónapos árbevétel, úgy az ügyviteli költség, központi költség, adminisztráció összesített és bevétel arányos költség tényszerűen növekedni fog.
- A szerződéstervezet 3.2.b) pontjában részletezett, az ajánlattevőkkel előzetesen közölt, a projekt tervezett időtartamának meghosszabbodásával együtt járó pénzügyi szervezési kockázatokkal az ajánlattevő nem megfelelően számolt, ajánlatadása során ezt az előre tervezhető kockázatot nem vette figyelembe. Ajánlatkérő álláspontja alapján az árindoklásban hivatkozott tartalék jellegű költségek nem fedezik a projekt esetleges meghosszabbítással (legfeljebb 6 hónapra vonatkozóan) járó költségeket, melynek következtében fennállna az a reális veszély, hogy az ajánlattevő általi teljesítés meghiúsul.
Az ajánlatkérő a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezért az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelen.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (2), (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését. A kérelmező pontszámításai, valamint az ajánlatkérő által kiadott információk alapján a kérelmező az eljárás nyertese lenne.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő az összegezésben foglaltakat továbbra is fenntartva kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmére megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére és a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő írásbeli összegezését, és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott döntéseit.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 300.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása az alábbiakat tartalmazta:
Az ajánlati ár aránytalanul alacsony voltának megállapításához a Kbt. 72. § (1) bekezdés hatályos szabályozása szerint a megkötni tervezett szerződés tárgyát kell kiindulópontnak tekinteni. Amennyiben az adott ellenszolgáltatást az ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak minősíti, köteles indokolást kérni a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az adott ajánlattevőtől.
Az indokoláskérés során az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni az érintett ajánlattevőtől, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Amennyiben az indokolást az ajánlatkérő nem ítéli elegendőnek, a Kbt. 72. § (3) bekezdése szerint kiegészítő indokolást kérhet az érintett ajánlattevőtől. Továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (5) bekezdése szerint összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott elemeket megalapozó adatokat.
Az ajánlattevő Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége, hogy az indokoláskérési eljárás keretében az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson annak érdekében, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ára megalapozottságáról, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati ár teljesíthetőségével kapcsolatos kétségét cáfolja. Az ajánlattevő e kötelezettségét az ajánlatkérőtől érkezett megfelelő indokoláskérés esetén tudja teljesíteni.
Az indokoláskérési eljárás akkor fejeződik be, ha az ajánlatkérő a bírálat során az érvényességről vagy érvénytelenségről megfelelő döntést tud hozni, amennyiben azonban az elfogadhatóság továbbra is kétséges, az indokoláskérési eljárás folytatódik. Az ajánlatkérőnek a bírálat során nem feladata, hogy az érintett ajánlattevő helyett a számításokat elvégezze, az ajánlatkérő a döntését feltételezésekre nem alapíthatja, az ajánlatkérő döntésének alapját az ajánlattevőtől a Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján beérkezett adatok, információk képezik. Ennek során az ajánlatkérő figyelembe veheti a Kbt. 73. § (2) bekezdésében példálódzó jelleggel felsorolt objektív alapú indokolást is. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését az írásbeli összegezésben rögzíti, az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról hozott részletes indokolást (az üzleti titok védelme mellett) a közbeszerzési eljárás nyilvánosságának és átláthatóságának garanciájaként az írásbeli összegezésnek, illetve az ajánlatkérő által az érintett ajánlattevő részére a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásnak kell tartalmaznia, amelynek alapján az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogszerűsége vizsgálható.
A konkrét esetben az ajánlatkérő a legjobb ár-értéket megjelenítő értékelési szempontot alkalmazta, a dokumentáció Útmutató részében rendelkezett az ajánlati árról, meghatározta a nettó ajánlati ár tartalmát. A műszaki leírás tartalmazta a feladatleírást, amelyet az ajánlattevőknek be kellett árazniuk. Az ajánlatkérő a dokumentációban kiadott szerződéstervezetben többek között a megbízott tevékenységének időtartamára, a negyedéves jelentésekre, a megbízási díjra előírásokat tett. A szerződéstervezet rendelkezett a megbízási díj teljeskörűségéről.
Az ajánlatkérő a kérelmezőtől a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján árindokolást, valamint kiegészítő indokolást kért, továbbá az ajánlattevőktől összehasonlító adatokat is kért. Az ajánlatkérő az indokoláskérésében meghatározta a műszaki leírás alapján azokat az elemeket, amelyek alátámasztására indokolást várt a kérelmezőtől, továbbá a kiegészítő indokoláskérés az árindokolás meghatározott elemeinek bizonyítását célozta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indokoláskérési eljárást az ajánlatkérő több árelem vonatkozásában lefolytatta, az írásbeli összegezésben rögzítettek alapján az indokoláskérési eljárás során a kérelmezőtől beérkezett adatok, információk megfelelő bírálata azonban nem történt meg, több elem tekintetében az ajánlatkérő az árindokolás és a kiegészítő árindokolás bírálatára vonatkozó megállapításait a jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételében végezte el, továbbá az írásbeli összegezés pontatlan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részletes indokolást adott a jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételében arra, hogy számításai szerint a kérelmező árindokolásában bemutatott „Általános tartalék” és „Tartalék és nyereség” sorokban szereplő értékek alapján a szerződés nem teljesíthető.
Az ajánlatkérő kiegészítő árindokolást kért a kérelmezőtől, amelynek 3. pontja a kérelmező árindokolásában feltüntetett általános tartalékra és abban példálódzó jelleggel szerepeltetett tételekre vonatkozott, amelyre a kérelmező a kiegészítő árindokolás 3. pontjában adott választ. Az ajánlatkérő a kiegészítő árindokolás 3. pontja vonatkozásában az általános tartalék tekintetében az írásbeli összegezésben az első fordulatban csak a béremelésre vonatkozóan hozott döntést, a kiegészítő indokoláskérésben felhívott többi általános tartalékban szerepeltetett árelem tekintetében az írásbeli összegezés megállapítást nem tartalmazott.
Az ajánlatkérő az írásbeli észrevételében részletesen levezette az utazási költségekre vonatkozó megállapításait, az írásbeli összegezés azonban az utazási költségekre semmilyen megállapítást nem tartalmazott annak ellenére, hogy az indokoláskérés szerint a kérelmező köteles volt az utazási költségek bizonyítására, melyre a kérelmező választ is adott.
A kérelmező az árindoklásának „Személyi feltételek és időszükséglet” első táblázat részében a projektre vetített bérjellegű költségeket ismertette, e tekintetben az írásbeli összegezés nem helytálló.
A kérelmező árindokolásában szerepeltetett „ügyviteli költség, központi költség, adminisztráció összesített és bevétel arányos költség esetében” az ajánlatkérő az árindokolás alapján továbbra is kétségesnek ítélte az ajánlat teljesíthetőségét, e körben azonban kiegészítő árindokolás nélkül minősítette az ajánlatot érvénytelennek.
A szerződéstervezet 3.2.b) pontjával kapcsolatban az ajánlatkérő kiegészítő árindokolásban kérte a kérelmezőtől „alátámasztani, hogy a benyújtott árindokolásában milyen módon és az összesített költségtábla mely sorában vette figyelembe a szerződéstervezet 3.2.b) pontjában részletezett, az ajánlattevőkkel előzetesen közölt, a projekt tervezett időtartamának meghosszabbodásával együtt járó pénzügyi-szervezési kockázatokat.”
Az ajánlatkérő ezen kiegészítő indokoláskérésére a kérelmező a kiegészítő indokolásban megadta, hogy a projekt tervezett időtartamának meghosszabbításával járó pénzügyi-szervezési kockázatok fedezetéül az összefoglaló táblázat tartalék és nyereség sorának tartalék összege, és az általános tartalék szolgál.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az észrevételében arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint kétséges, hogy a kérelmező a megajánlott ajánlati áron teljesíteni tudja a szerződést, figyelemmel arra, hogy az általános tartalékból az árindokolásban példálózva felsorolt tételeket, a kiegészítő árindokolás szerint pedig a szerződéstervezet 3.2.b) pontja szerinti a projekt tervezett időtartamának meghosszabbodásával együtt járó pénzügyi-szervezési kockázatokat az általános tartalékból és a tartalékból is fedezni kívánja, amely költségek összegére az ajánlat, annak tartalék sorai nem nyújtanak fedezetet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati ár tartalék soraira vonatkozó bírálati döntést az ajánlatkérőnek az írásbeli összegezésben kell rögzítenie, vagy kétség esetén további indokoláskéréssel kell az ajánlattevőhöz fordulnia.
További indokoláskéréssel az ajánlatkérő tisztázni tudja a kiegészítő indokolásban közölt információk alapján azon kétségét, hogy a szerződéstervezet 3.2.b) pontja szerinti a projekt tervezett időtartamának meghosszabbodásával együtt járó pénzügyi-szervezési kockázatokat az általános tartalékból és a tartalékból a kérelmező fedezni tudja-e vagy sem.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmére megállapította az ajánlatkérő jogsértését.