Kérdések és válaszok

1. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha egy több részből álló eljárásban valamennyi rész esetében csak egy ajánlat érkezik és valamennyi rész esetén ugyanazon ajánlattevőtől, akkor nem kell a szerződéskötési moratóriumot alkalmazni? Amennyiben valamennyi részben egy ajánlat érkezik, de eltérő ajánlattevőktől, akkor alkalmazandó a szerződéskötési moratórium?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, ha egy több részajánlattételi lehetőséget biztosító közbeszerzési eljárás során valamennyi rész esetében, részenként csak egy ajánlatot nyújtottak be, akkor a Kbt. 131. § (8) bekezdése alapján, az abban rögzített feltételek fennállása esetén – függetlenül attól, hogy az egyes részek tekintetében azonos, vagy különböző ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot – valamennyi rész tekintetében a Kbt. 131. § (6) bekezdésében foglalt időtartamot megelőzően is megköthetőek a szerződések, tehát ezekben az esetekben a szerződéskötési moratóriumot nem kell alkalmazni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 80. § (5) bekezdése alapján, ha valamely ajánlattevő a Kbt. 80. § (1) bekezdése szerinti határidőben és a Kbt. 80. § (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést –, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.

A Kbt. 131. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az egyes részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.

A Kbt. 131. § (8) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor a Kbt. 131. § (6) bekezdésétől eltérően, az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés.

A fenti jogszabályhelyeket megvizsgálva a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – tekintettel arra, hogy részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén a szerződéseket részenként kell megkötni, illetőleg a szerződések egymástól függetlenül kerülnek aláírásra, lépnek hatályba – az ajánlatkérő a szerződéskötési moratóriumot az adott közbeszerzési eljárásban részenként vizsgálhatja és veheti figyelembe, függetlenül attól, hogy a részek tekintetében azonos vagy különböző ajánlattevők nyújtottak be részenként egy-egy ajánlatot.
 

2. Ha egy ajánlattevő üzleti titkot helyezett el az ajánlatában az erről szóló nyilatkozata szerint, azonban az EKR-ben nem a megfelelő üzleti titok funkciót használta és nem különítette azt el, akkor erre vonatkozóan hiánypótlást kell-e elrendelni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben nem állnak fenn a Kbt. 71. § (8) bekezdésében megfogalmazott, hiánypótlással kapcsolatos korlátok, abban az esetben az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 44. §-ának rendelkezései alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is)¹ tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 

Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. 

A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.    

A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen

a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,

b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.

A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak  a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során a fenti, Kbt. 44. §-ában foglalt rendelkezéseket nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.

A Kbt. 71. §-a rendelkezéseinek megfelelően az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.    
A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a Kbt. 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.

A Kbt. 71. § (8) bekezdése a hiánypótlásra, illetőleg a felvilágosításra vonatkozó kereteket, korlátokat rögzíti, mely szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

Az ajánlatkérő formai hiányosság esetén is köteles hiánypótlást elrendelni, tekintettel arra, hogy a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, továbbá, hogy az érvénytelenség minél kevesebb ajánlatot/részvételi jelentkezést érintsen és a közbeszerzési eljárások – hiányosan vagy nem megfelelően benyújtott ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre visszavezethető – eredménytelensége minél kevesebb számban forduljon elő.

Formai követelmények tekintetében fontos különbséget tenni a jogszabály(ok) által előírt, illetőleg az ajánlatkérő által meghatározott formai kritériumok között, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

Az EKR rendelet 11. § (4) bekezdése szerint a gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza. Ebből adódóan megállapítható, hogy az ajánlattevőnek – az üzleti titok elhelyezésével kapcsolatban – jogszabály által előírt formai követelménynek kell megfelelnie, tehát az általa benyújtott, üzleti titkot tartalmazó dokumentumot az EKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával, elkülönítetten szükséges elhelyeznie.

Fentiekre való tekintettel, amennyiben az EKR rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt jogszabályi kötelezettségének az ajánlattevő hiánypótlás keretében sem tesz eleget, abban az esetben ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.

---

¹ Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §

3. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 21. § (1b); (2b); (3b) pontjai felülírják a korábbi maximum vizsgálható időintervallumokat? A „korábbi” maximuma az hány év? Hány évnél kerül ez az előírás összeütközésbe a Kbt. 2. § (3) pontjával? Amennyiben például adott közbeszerzési eljárásban az építési referencia vizsgálata 20 évben van megadva, ez kimeríti a joggal való visszaélés fogalmát?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 2017. június 1. napjától beépítésre került új rendelkezések nem írják felül a vizsgálható időszakra vonatkozó rendelkezéseket, mindössze kiegészítik azokat. 

A Korm. rendelet 21. § (1a), (2a) és (3a) bekezdései nem a vizsgált időszakra, hanem kizárólag a vizsgált időszakban befejezett teljesítések megkezdésének időpontjára vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket, mely időpontoknál – a vonatkozó bekezdésekben foglalt követelmények teljesülése esetén – korábbi időpontban megkezdett szállításokat/építési beruházásokat/szolgáltatás megrendeléseket is figyelembe vehet az ajánlatkérő a Korm. rendelet 21. § (1b), (2b) és (3b) bekezdései alapján.

Amennyiben egy építési beruházás esetében a teljesítésre vonatkozóan a vizsgált időszak 20 évben kerül előírásra az eljárást megindító felhívásban, az nem felel meg a Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontjában előírt követelménynek. Az ajánlatkérőnek a Korm. rendelet 21. § (2b) bekezdése alapján csak akkor van lehetősége a 21. § (2) bekezdés a) pontban, illetve a 21. § (2a) bekezdésében meghatározott időszakon túlmutató építési beruházásokat vizsgálni a referencia körében [vagyis akkor vehet figyelembe tizenegy évnél korábban megkezdett, de legfeljebb nyolc éven belül befejezett építési beruházást], ha ezt a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli. Tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelményeket a Kbt. 65. § (3) bekezdésében meghatározott alapelvek figyelembevétele mellett kell az ajánlatkérőnek meghatároznia, a közbeszerzés tárgyára és a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékére korlátozva azok előírását, a kérdésben említett húsz éves időtartamra vonatkozó előírás a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint aggályosnak minősül.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A közbeszerzési eljárások során az alkalmassági követelmények előírásának az a szerepe, hogy az ajánlatkérő előzetesen meg tudjon győződni arról, hogy mely gazdasági szereplő(k) alkalmas(ak) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés teljesítésére, és melyek azok a gazdasági szereplők, amelyek nem lennének képesek teljesíteni a szerződésben foglaltakat.

Az alkalmassági feltételek igazolási módjairól a Korm. rendelet IV. fejezete tartalmaz konkrét rendelkezéseket.
2017. június 1. napjától a Korm. rendelet 21. §-a kiegészült olyan rendelkezésekkel, melyek meghatározzák mind árubeszerzés, mind építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetén is, hogy ha a megfelelő verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli az ajánlatkérő, akkor a Korm. rendelet 21. § (1a), (2a) és (3a) bekezdések a)-b) pontjaiban foglaltaknál korábban megkezdett szállításokat, építési beruházásokat, szolgáltatásmegrendeléseket is figyelembe vehet az alkalmasság megítélése során, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy hány éven belül megkezdett szállításokat/építési beruházásokat/szolgáltatásokat vesz figyelembe. 

A Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása építési beruházás esetében előírható az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. Az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított nyolc évben teljesített építési beruházásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte.

A Korm. rendelet 21. § (2a) bekezdés szerint, amennyiben a Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazása során az ajánlatkérő

a) öt év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett,

b) nyolc év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb tizenegy éven belül megkezdett

építési beruházásokat veszi figyelembe.

A Korm. rendelet 21. § (2b) bekezdése alapján, ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében az ajánlatkérő szükségesnek ítéli, akkor a Korm. rendelet 21. § (2a) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknál korábban megkezdett építési beruházásokat is figyelembe vehet, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy hány éven belül megkezdett építési beruházásokat vesz figyelembe.

4. Egy opciót is tartalmazó eljárás megindításakor elegendő-e fedezettel rendelkezni az alapmennyiségre, vagy a fedezetnek a teljes becsült értékre kell forrást biztosítania annak ellenére is, hogy az opciós részt lehívási kötelezettség nem terheli? Lezárható-e eredményesen a közbeszerzési eljárás abban az esetben, ha – a legkedvezőbb ajánlatra tekintettel – az ajánlatkérő csupán az alapmennyiség vonatkozásában rendelkezik fedezettel, az opcionális rész tekintetében azonban nem?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a fedezetnek nem kell kötelezően kiterjednie az opcionális rész értékére.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 16. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.

Az Európai Parlament és a Tanács a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelve (a továbbiakban: 2014/24/EU irányelv) 5. cikk (1) bekezdése szerint valamely beszerzés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által tervezett, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten meghatározottak szerint az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

A fentiekre tekintettel annak meghatározása során, hogy az ajánlatkérő várhatóan mekkora ellenszolgáltatást tartozik kifizetni, az opcionális rész értékét is figyelembe kell venni. A becsült érték meghatározásának azért van kiemelt jelentősége, hogy az ajánlatkérő a beszerzési igénye felmerülésekor el tudja dönteni, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett-e, illetve, hogy megfelelő eljárásrendet tudjon választani. Ezzel akkor sem mentesül az opcionális rész alá tartozó beszerzési igény a közbeszerzési kötelezettség alól, ha a tényleges beszerzés az eljárás előkészítése során még kérdéses.

Az opcionális rész további mennyiséget (mennyiségi opció esetén) vagy további időtartamot (a szerződés meghosszabbítására vonatkozó opció esetén) jelent, de annak igénybevételére az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget.
Önmagában az a tény, hogy az ajánlatkérő az ajánlat összeállítása során az opcionális rész tekintetében is ajánlatot kér az ajánlattevőtől, nem jelenti, hogy az opcionális részt is igénybe fogja venni, amely miatt erre a részre is ellenszolgáltatást kellene biztosítania. 

A Kbt. 16. §-ához fűzött indokolásban a jogalkotó rögzítette, hogy az ajánlatkérők általában a fedezetet a becsült értékhez igazítják, amelynek mintegy lehetőségként történő említése szintén megerősíti, hogy a fedezet és a becsült érték egymástól eltérő fogalmakat takarnak.

A szerződés ajánlatkérő általi teljesítését a fedezet biztosítja. A fedezet tekintetében – ellentétben a becsült értékkel – az ajánlatkérőnek lehetősége van a későbbi módosításra. Ha az ajánlatkérő más forrásból – átcsoportosítással például – biztosítani tudja a szerződés fedezetét, nem kell, hogy alkalmazza a rendelkezésére álló fedezet hiányán alapuló eredménytelenségi indokot [Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pont]. Ez a jogszabályhely tehát csupán a lehetőségét teremti meg annak, hogy az ajánlatkérő abban az esetben, ha az anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő ajánlatok érkeztek, akkor az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa (D. 571/40/2012.).

A fentiekre tekintettel ugyanakkor arra hivatkozással, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet nem elegendő az opcionális részre, a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 75. § (2) bekezdése b) pontja szerinti eredménytelenségi okot nem lehet alkalmazni.
 

5. A nemzeti értékhatárt el nem érő, határozatlan idejű szolgáltatási szerződések esetében – minden, más körülményre figyelemmel – emelhető a szolgáltatás díja, ha a nemzeti értékhatár emelkedett? A szolgáltatási díj (megbízási díj) időközbeni módosításakor a módosítást megelőző kifizetéseket figyelmen kívül kell hagyni a becsült érték megállapításakor?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a megbízási díj módosítása során az összes kifizetést figyelembe kell venni, mivel a beszerzés vonatkozásában fennáll a részekre bontás tilalma.  

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

Az állásfoglalás kérésben leírtak alapján megállapítható, hogy a becsült érték a szerződés megkötésekor a közbeszerzési értékhatárt nem érte el. A szerződés módosítása során az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a szerződés fennállása alatt mennyi volt a kifizetett ellenszolgáltatás összege, és amennyiben a módosítás következtében a szerződés ellenértéke eléri a nemzeti értékhatárt, az ajánlatkérő köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. 

Az állásfoglalás kérésben leírtak alapján a becsült érték a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja alapján – határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa – került meghatározásra. A szolgáltatás becsült értéke nem érte el a nemzeti értékhatárt, így az ajánlatkérő saját hatáskörű beszerzési eljárást folytatott le. Az ajánlatkérő 2019. évben is módosítani kívánta a megkötött szerződést, a havi ellenszolgáltatás összegét. 

A részekre bontás általános tilalmával összefüggésben a 2014/24/EU irányelv 18. cikk (1) bekezdése a közbeszerzés alapelvei között is szerepelteti azt az elvárást, miszerint a beszerzést nem lehet azzal a szándékkal kialakítani, hogy az adott beszerzés kikerüljön a 2014/24/EU irányelv hatálya alól. A részekre bontás tilalmi szabálya egybekapaszkodik azzal a rendelkezéssel, amely értelmezi az egy közbeszerzés fogalmát, illetve amely kimondja, hogy amennyiben az egynek értelmezett közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, az összes rész értékét figyelembe kell venni a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához. 

A Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján megjelent útmutatója értelmében a szolgáltatás megrendelések esetében a vizsgálat elsődleges szempontja az, hogy az egyes beszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuljanak. A Kbt. 19. § (3) bekezdése szerint, ha ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
 

6. Az állásfoglaláskérés szerint egy keretmegállapodás II. 1 pontja leírja, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás második részében az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja alapján közvetlen megrendeléssel, vagy a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pont szerint a verseny újranyitásával. A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti objektív kritériumok: -Európai Uniós támogatásból megvalósuló beszerzések esetén – összhangban a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] 97. § (2) bekezdésében foglaltakkal – az eljárás második részében a verseny újranyitása kötelező. -Az Intézmény saját költségvetési forrásból megvalósuló egyedi beszerzése esetén, amennyiben az eljárás második részében a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült érték eléri vagy meghaladja a nettó 8 millió forintot, a verseny újranyitása kötelező. -Az Intézmény saját költségvetési forrásból megvalósuló egyedi beszerzése esetén, amennyiben az eljárás második részében a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült érték a nettó 8 millió forintot nem éri el, közvetlen megrendeléssel történhet a beszerzés. Az állásfoglalás-kérés szerint a keretmegállapodások 3. számú melléklete (A verseny újranyitásával történő kiválasztás) leírja, hogy Európai Uniós támogatásból megvalósuló beszerzések esetén – összhangban a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdésében foglaltakkal – az eljárás második részében a verseny újranyitása kötelező. Az Intézmény saját költségvetési forrásból megvalósuló egyedi beszerzések esetén, az eljárás második részében a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült érték eléri vagy meghaladja a nettó 8 millió forintot, a verseny újranyitása kötelező. Az állásfoglalás-kérés szerint a keretmegállapodások 3. számú melléklete [A megrendelés (egyedi szerződés)] akként is rendelkezik, hogy az Eladó maximum a nettó 8 millió forintot el nem érő összértékű egyedi megrendelést igazolhat vissza. A keretmegállapodás megkötésekor hatályos 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése alapján a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdés alkalmazásában központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott keretmegállapodásos eljárás esetében az eljárás második részének a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az irányadó. Ha ezen rész becsült értéke az uniós értékhatárokat - építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot - eléri vagy meghaladja és a központi beszerző szerv által lefolytatott keretmegállapodásos eljárás ezt lehetővé teszi, a verseny újranyitása kötelező a kedvezményezettek, támogatást igénylők számára. Az állásfoglalás kérő álláspontja szerint a keretmegállapodásban az uniós támogatásból megvalósuló beszerzéshez rendelt objektív kritérium nincs összhangban a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdésével, illetve a keretmegállapodás azon rendelkezése miszerint az „Eladó maximum a nettó 8 millió forintot el nem érő összértékű egyedi megrendelést igazolhat vissza” szintén nincs összhangban 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseivel. A Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérő támogatást nyert egy projekt keretében. A projekt megvalósítása során az ajánlatkérő – a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – nettó 14.000.000.- Ft becsült értékben kíván informatikai eszközöket beszerezni, mellyel kapcsolatban az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése iránt saját hatáskörben intézkedhet. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a beszerzést közvetlen megrendelés útján valósítja meg, vagy szükséges-e ez esetben a verseny újranyitást alkalmazni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Beszerző által a keretmegállapodásban foglalt, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti objektív kritériumok nem korlátozzák az ajánlattevők esélyegyenlőségét, az egyenlő bánásmódot és a verseny tisztaságát és nem ütköznek a keretmegállapodások megkötésekor hatályos jogszabályi rendelkezésekbe. 

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a megadott információk alapján - figyelemmel a hivatkozott keretmegállapodásra - verseny újranyitást kell alkalmaznia.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint  több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet, ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerint a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban - és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban - kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására.

A Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez című kiadványnak (szerkesztette: Dezső Attila) a Kbt. 105. §-ához fűzött magyarázata szerint a 2014/24/EU irányelv szabályozását követve a Kbt. a keretmegállapodások alapján megkötendő közbeszerzések megvalósítására az ajánlatkérők számára a korábbinál nagyobb rugalmasságot biztosít. Új elemként jelenik meg a Kbt.-ben az a lehetőség, hogy a megkötendő szerződések minden feltételét tartalmazó keretmegállapodások esetén is alkalmazható a konzultáció, illetve több ajánlattevővel kötött megállapodásnál a verseny újranyitása. E rendelkezés segítségével az ajánlatkérő a keretmegállapodásban foglaltaknál még jobb feltételeket érhet el az egyes szerződések megkötésekor. 

A lehetőséget az átláthatóság biztosítása érdekében előre közölni kell az eljárást megindító felhívásban és meg kell jeleníteni a keretmegállapodásban is. Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a keretmegállapodásban foglalt objektív kritériumok alapján kell az ajánlatkérőnek eldönteni, hogy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint köti-e meg a szerződést, illetve írásbeli konzultációt alkalmaz, vagy több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén újranyitja-e a versenyt. 
Meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor írásbeli konzultációra, illetve verseny újranyitására. Az objektív szempontok kapcsolódhatnak például az érintett építési beruházások, áruszállítások vagy szolgáltatásnyújtások mennyiségéhez, értékéhez vagy jellemzőihez, beleértve azt is, ha magasabb szintű szolgáltatásra vagy a biztonsági szint megemelésére van szükség, esetleg ilyen szempont lehet az árszintek előre meghatározott árindexhez viszonyított alakulása is.
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az egyedi megrendeléshez kapcsolódó 8 millió forint érték alapú objektív kritérium előírása nem ütközik jogszabályi rendelkezésekbe.  

A keretmegállapodásban megjelölt azon objektív kritérium pedig, miszerint az uniós támogatásból megvalósuló – értékhatártól független – beszerzések esetén a verseny újranyitás kötelező, azért alkalmazható objektív kritériumként, mert sem a Kbt., sem a vonatkozó 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet nem zárja ki az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén a verseny újranyitás alkalmazását, így jelen esetben szigorúbb feltételek meghatározását. A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja annyit rögzít, hogy a keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására, illetve, hogy ezeknek a feltételeknek objektívnak kell lennie.

7. Az ajánlatkérő érvényes ajánlatként kezelheti-e azon ajánlatokat, amelyek a fedezethez viszonyítottan annak 18,5 %, illetve 33%-ának megfelelő megajánlást tartalmaznak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások esetén az ajánlattevői indokolás elfogadhatóságának kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés tárgyának sajátosságaira, az adott beszerzési piacon érvényesülő árviszonyokra, a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni, figyelembe véve a megkötendő közbeszerzési szerződés rendelkezéseit is. Amennyiben az indokolás nem fogadható el, nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, az ajánlatkérő köteles az ajánlatot a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítani.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 

A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint a Kbt. 69. § (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.

A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 73. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz. 

A Kbt. 72. § (1) bekezdésének alapkövetelménye, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás esetén az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevőtől indokolást kérni.

A Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez című kiadványnak (szerkesztette: Dezső Attila) a Kbt. 72. §-ához fűzött magyarázata szerint a korábbi, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 69. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles volt indokolást kérni az ajánlati ár megalapozottsága tekintetében, ha az ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltért a közbeszerzésnek – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – a részek egybeszámítására vonatkozó rendelkezés alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. 

A jelenleg hatályos Kbt. törvényjavaslatának előterjesztői indokolásában a változtatást azzal indokolta, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint az ilyen mérték százalékos meghatározása nem életszerű, és nem alkalmazható egységesen valamennyi beszerzés esetében.

A jogalkotó a hatályos Kbt. 72. § (1) bekezdésében lényegében visszatért azon általános szabályként és általános jelleggel meghatározott korábban hatályos közbeszerzési törvényekben többször is megfogalmazott kötelezettséghez, mely szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. 

A Közbeszerzési Döntőbizottság D. 776/16/2016. számú határozatában rámutatott arra, hogy az aránytalanul alacsony árra vonatkozó ajánlattevői indokolásnak az ajánlatkérő által megadott szempontok szerint a szerződés tárgyára figyelemmel releváns és az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat kell tartalmazni, figyelemmel a teljesítés konkrét, sajátos körülményeire. Az árra vonatkozó ajánlati vállalás teljesíthető volta csak akkor állapítható meg, ha a szerződésszerű teljesítés előfeltételét képező ajánlattevői vállalások a teljesítés tartalma, határideje, helye vonatkozásában nem elméleti, a teljesítés körülményeitől független feltételezéseken, hanem a teljesítés konkrét, tényleges feltételein és nem utolsó sorban az ajánlatkérő által támasztott szerződési konstrukció sajátosságain alapulnak. Az ajánlattevő amennyiben a szerződés tárgyára figyelemmel megadott és az értékelés szempontjából releváns ajánlati elemeket megalapozó adatokra nem ad megfelelő és elégséges, objektív adatokkal alátámasztott információt a fentieknek megfelelően, akkor az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az adott ajánlatot, amennyiben a közölt információk nem elégségesek ahhoz, hogy igazolják, hogy a szerződés az adott áron, illetőleg költséggel teljesíthető a szerződés konkrét teljesítési feltételei figyelembe vétele mellett. 

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az aránytalanul alacsony ár, illetve az egyéb aránytalan vállalások megítéléséhez segítséget nyújthatnak a meglévő szakmai értékelési szempontok, arányok, tények, körülmények, melyek az adott beszerzéshez és értékelési szempont tartalmához igazodóan megalapozottan minősítik az árat vagy költséget aránytalanul alacsonynak.

Emellett a becsült érték is fontos tájékoztató adat az ajánlati ár elfogadhatósága szempontjából, mivel a jelenleg hatályos Kbt. a becsült érték fogalmát olyan irányban változtatta, amely alapján a becsült érték a korábbiaknál sokkal alkalmasabbá vált ezen viszonyítási pont szerepet betölteni. A Kbt. 16. § (1) bekezdése a becsült érték meghatározásából ugyanis elhagyja a „legmagasabb összegű” jelzőt, így azon a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni.

A Kbt. 45. § (2) bekezdése előírja az ajánlatkérő számára, hogy az eljárás eredményét tartalmazó összegezés megküldését követően az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére tájékoztatást adjon arra vonatkozóan, melyek voltak a nyertes ajánlat jellemzői, mi miatt minősült a nyertes ajánlat előnyösebbnek a kérelmező ajánlatánál, amely lehetőséget ad az érvényes ajánlattevők számára, hogy amennyiben nem látják megalapozottnak az ajánlatkérői döntést – az aránytalanul alacsony ár vagy egyéb aránytalan vállalások kérdés megalapozottságában – a Kbt. 148. § (1)-(2) bekezdése alapján jogorvoslattal forduljanak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
 

8. Mi alapján dönthető el, hogy egy beszerzésnek építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés a tárgya?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, ha a közbeszerzés többféle, a Kbt. 8. § (2)-(4) bekezdései szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni. 

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a fő tárgy meghatározása során alapvetően a szerződés tárgyát képező, egymástól elválaszthatatlan beszerzési elemeknek, a szerződés célja és teljesítése szempontjából egymáshoz való viszonya, azok tartalmai jelentősége képezheti a vizsgálat tárgyát. A beszerzési cél megvalósulása és a szerződés teljesítése szempontjából tartalmi szempontból meghatározónak (elsődlegesnek), illetve ebből a szempontból járulékosnak (másodlagosnak) minősülő beszerzési elem szerinti meghatározás lehet a kiinduló pont. Adott esetben ez pedig eredményezheti azt, hogy az összetett beszerzési tárgyban foglalt egyes beszerzési elemek közül a szerződés teljesítése szempontjából nem a legmagasabb (becsült) értékű beszerzési elem minősül az elsődlegesnek és tartalmi szempontból a meghatározónak. Az ajánlatkérőnek minden esetben az eset összes körülményeit figyelembe véve, a részletes információk birtokában kell a döntést meghoznia.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 22-24. §-a a vegyes beszerzések kérdéskörével foglalkozik. Ha egy beszerzés árubeszerzést, építési beruházást, szolgáltatásmegrendelést, illetve építési és szolgáltatási koncessziót vagy többféle szolgáltatásra vonatkozó koncessziót foglal vegyesen magába, az ajánlatkérőnek a Kbt. 22.-24. § szerinti szabályok vizsgálata és az ennek alapján kiválasztásra kerülő konkrétan alkalmazandó jogszabályi előírásokra figyelemmel kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást. 

A Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez című kiadványnak (szerkesztette: Dezső Attila) a Kbt. 22-24. §-ához fűzött megjegyzései szerint a vegyes tárgyú közbeszerzési szerződések tekintetében a fő tárgy tesztet kell alkalmazni, tehát a fő tárgynak megfelelő beszerzéstípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a közbeszerzési eljárás során. Ugyanakkor arról is rendelkezik a Kbt., hogy bizonyos esetekben a beszerzés fő tárgyát annak alapján kell megállapítani, hogy melyiknek a becsült értéke a legmagasabb. Ez valójában a relatív érték tesztje. Ezek az esetek a Kbt. 3. melléklet szerinti szolgáltatás, egyéb szolgáltatás, valamint a szolgáltatás-árubeszerzés vegyes szerződések.

Az egyéb vegyes helyzetekben (például építési beruházást és szolgáltatást, illetve árubeszerzést magában foglaló szerződéseknél) tehát a fő tárgy meghatározásánál nem az értékteszt az elsődleges, mint ahogy ez a Bizottság kontra Olasz Köztársaság ügyben (C-412/04.) hozott ítéletben is kimondásra került. Ebben az ügyben az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) az úgynevezett fő tárgy teszt tekintetében további fontos megállapításokat tett, mikor kimondta egyrészt, hogy a fő tárgyat azon közbeszerzés egészének objektív vizsgálata keretében kell meghatározni, amelyre a szerződés vonatkozik, másrészt ezt a meghatározást a túlsúlyban lévő alapvető kötelezettségekre figyelemmel kell elvégezni, amelyek, mint ilyenek, jellemzik a közbeszerzési szerződést, szemben azokkal, amelyek csak járulékos vagy kiegészítő jelleggel bírnak, és magából a szerződés tárgyából erednek, mivel az érintett különböző szolgáltatások vonatkozó értéke e tekintetben csak egy olyan feltétel a többi között, amelyet figyelembe kell venni e meghatározás során (C-412/04. 48-49.). Ezekre a megállapításokra, illetve ítélkezési gyakorlatra a Bizottság kontra Spanyol Királyság ügyben (C-306/08.) is hivatkozott a Bíróság.

A fentiek alapján a közbeszerzési szerződés fő tárgyát körültekintően, eseti alapon, a szerződéses teljes ügylet objektív vizsgálatával (objektív bizonyítékok mentén) kell vizsgálni. A fő tárgyat a szerződést jellemző, meghatározó alapvető kötelezettségek alapján kell megítélni. Ennek keretében az értékarányok figyelembevétele csak egy, de nem kizárólagos tényező.
Az építési beruházást és szolgáltatásmegrendelést tartalmazó beszerzések megítéléséhez   segítséget nyújthat az ajánlatkérőnek a Bíróság C-331/92. számú (Gestión Hotelera International) valamint, a C-220/05. számú (Auroux) ügyekben tett alábbi megállapításai is. 

A Bíróság C-331/92. számú vegyes szerződés tárgyában hozott ítélete kimondta, hogy az nem tartozik az építési beruházásra irányadó irányelv hatálya alá, ha az építési munkák teljesítése csupán mellékes az ingatlankezelési szolgáltatásokhoz képest. 
A Bíróság C-220/05. számú ügyében is felmerült az érintett szerződés vegyes tárgyából eredő minősítési kérdése, melynek kapcsán megerősítette a Bíróság C-331/92. számú ítéletben foglaltakat, és emellett megállapította, hogy az érintett szerződés az építési munkálatok kivitelezésén túl további – szolgáltatásnyújtás jellegű – feladatokat is tartalmaz, ám az, hogy a szerződés tárgya több, mint építési munkálatok kivitelezése nem zárja ki a 93/37/EGK (építési) irányelv hatálya alól. Ugyanis a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy ez esetben a szerződés fő tárgya határozza meg, mely közösségi közbeszerzési irányelv alkalmazandó fő szabályként. 
Megjegyzendő, a finanszírozás módja alapvetően nem befolyásolja a beszerzés tárgyának minősítését (kivétel lehet a koncesszió).
 

9. Amennyiben ajánlatkérő előírta a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazását az eljárást megindító felhívásában, dönthet-e az ajánlatok bontását követően arról, hogy mégsem alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdésében foglaltakat?

 A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásban akként rendelkezik, hogy az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el, akkor nem tekinthet el ennek alkalmazásától.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Kbt. 81. § (5) bekezdésének első mondata az alábbiakat tartalmazza:
„Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el.”

A jogalkotó a „végzi el” kifejezést és nem a „végezheti el” kifejezést használja, ebből következően a Kbt. 81. § (5) bekezdésében foglaltak előírása esetén az ajánlatkérő köteles az abban foglaltak szerint eljárni. A Kbt. 85. § (11) bekezdésének második mondata szerint a nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlatkérő az ajánlatok bontását követően tehát nem dönthet úgy, hogy – annak ellenére, hogy ezt a felhívásban előírta – mégsem alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdését.
 

10. Feltételesen előírható-e a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazása?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazása feltételesen nem írható elő.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 2. § (7) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.”

A Kbt. kógens szabályaiból következően, tekintettel arra, hogy a jogalkotó az ajánlatkérő számára csupán annak a kérdésnek az eldöntésére ad lehetőséget, hogy előírja vagy sem a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazását, amennyiben az ajánlatkérő ezt előírta, akkor köteles azt alkalmazni.
 

11. Az ajánlatkérő az eljárás során kiegészítő tájékoztatás keretében az ajánlattételi határidő alatt módosította a közbeszerzési dokumentumokat, ezen belül az árazatlan költségvetést is. Az ajánlattételi határidőben módosított árazatlan költségvetés az eredetihez képest tartalmazott új munkanemeket, és voltak olyan munkatételek, amelyek tételszövegét (a munka szöveges leírásában) az ajánlatkérő tartalmilag módosította. Az egyik ajánlattevő az ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy az eredeti, módosítást megelőző költségvetést árazta be. Erre figyelemmel az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel, amelynek keretében az ajánlattevő immár a módosított költségvetést árazta be anélkül, hogy a bontáskor megadott ajánlati ára módosult volna. Azon ajánlattevő ajánlata érvényesnek tekinthető-e, aki ajánlata részeként az eredeti árazatlan költségvetést csatolta be, vagy a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel az ajánlata érvénytelennek minősül?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ilyen esetben az ajánlattevő ajánlata nem minősül automatikusan érvénytelennek, az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia az ajánlattevő ajánlatának a tartalmát és ez alapján kell döntenie az ajánlat érvényességéről.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A kérdések megválaszolásával kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság azzal az előfeltevéssel él, hogy a kérdésekkel érintett közbeszerzési eljárás eredményeként átalánydíjas szerződés megkötésére kerül sor. Az a tény, hogy az ajánlattevő nem azzal a tartalommal nyújtotta be az árazatlan költségvetést, mint amilyet az ajánlatkérő eredetileg előírt, még nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő mentesülne az ajánlat vizsgálatának Kbt. 69. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége alól. Ebből következően az ajánlatot a tartalma alapján kell megvizsgálnia, és az csak akkor nyilvánítható érvénytelenné, ha olyan hibában szenved, amely a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint hiánypótlás útján sem orvosolható. Ehhez annak megállapítása szükséges, hogy az árazott költségvetés szenved-e olyan hibában, tartalmaz-e olyan hiányosságot, amely a költségvetés egyedi tételén, egységárán túlterjeszkedő mértékű, és amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet befolyásolja.
 

12. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Faksz-rendelet) 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti teljes körű lebonyolítás körében a közbeszerzési gyakorlat igazolására ugyanazon közbeszerzési eljárás akár kettő kérelmező által is bemutatható-e akkor, ha azt teljes körűen, egyszerre ketten, közösen bonyolítják le az előkészítéstől az eljárás lezárásáig (pl. az egyik kérelmező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban: faksz) minőségben a másik kérelmező lebonyolítói minőségben jár el és a kérelmezők valamennyi előkészítő és közbeszerzési, bírálati dokumentumot közösen készítenek el)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közbeszerzési gyakorlat igazolása vonatkozásában ugyanaz a közbeszerzési eljárás két kérelmező által is bemutatható az eljárás teljes körű lebonyolításaként.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A Faksz-rendelet 7-18. §-ai határozzák meg, hogy a kérelmező a faksz tevékenység ellátásának feltételeként a közbeszerzési gyakorlatát milyen módon, milyen tartalommal és milyen feltételek mellett köteles igazolni.

A Faksz-rendelet 11. § (1) bekezdése szerint a kérelmező a közbeszerzési gyakorlatát a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérőnél vagy ezek megbízásából a kérelem benyújtását megelőző három éven belül

a) legalább tizenöt közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására vonatkozó közbeszerzési tevékenység és

b) legalább tíz közbeszerzési eljárásban folytatott, a Faksz-rendelet 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési, illetve ellenőrzési tevékenység bemutatásával igazolhatja. 

A Faksz-rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására vagy közbeszerzési tevékenységre vonatkozó, az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési gyakorlatról kiállított igazolásnak – a 7. § (3) bekezdésében foglalt nyilatkozattal – tartalmaznia kell – többek között – az alábbi információkat: az igazolt eljárással összefüggésben a kérelmező által ellátott tevékenység rövid leírása, amely tartalmazza, hogy az eljárás előkészítésében milyen cselekményeket végzett el, vagy mely eljárási szakaszban, milyen eljárási cselekményeket, illetve azok előkészítését látta el.

A fenti rendelkezéseknek megfelelően, ahhoz, hogy a közbeszerzési gyakorlattal szemben a Faksz-rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt feltételek teljesülése egyértelműen megállapítható legyen, az igazolásnak kifejezetten tartalmaznia kell azt, hogy a kérelmező az eljárás teljes körű lebonyolítását ellátta az eljárás előkészítésétől az eljárás lezárásáig.  Amennyiben a közbeszerzési gyakorlat teljesítéséről szóló igazolásban a kérelmezőnek csupán a közbeszerzési eljárásban való érdemi részvételét (valamely résztevékenységét) igazolják – akár az eljárás teljes körű lebonyolítása során –, az nem minősül teljes körű lebonyolításnak, hanem az eljárásban való részvételnek, amely a Faksz-rendelet 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint vehető figyelembe.

Egyéb követelményt a kérelmező oldalán – például, hogy a közbeszerzési eljárások lebonyolításának feladatait a kérelmező önállóan lássa el – a Faksz-rendelet nem támaszt. Így adott esetben akár több személy is elismertetheti ugyanazon közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítását. A teljeskörűen lebonyolított eljárások tekintetében a közbeszerzési gyakorlat igazolása szempontjából a Faksz-rendelet 11. § (2) és (3) bekezdése, valamint általánosan, valamennyi elismertetni kívánt eljárásra vonatkozóan a 14. § (5) és (6) bekezdése tartalmaz korlátozó rendelkezéseket.
 

13. A közbeszerzési gyakorlat igazolására bemutatható-e a Faksz-rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti teljes körű lebonyolítás körében olyan közbeszerzési eljárás, amely eredménytelenül zárult (pl. nem érkezett ajánlat vagy kizárólag érvénytelen ajánlatok kerültek benyújtásra)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza    

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közbeszerzési gyakorlat igazolása körében nem feltétel a bemutatott, teljeskörűen lebonyolított közbeszerzési eljárás eredményessége.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása    

A lefolytatott eljárás kimenetele, eredményessége szempontjából a Faksz-rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket.

Amennyiben a kérelmező az eredménytelenül lezárult közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítását ellátta, és az eljárásra vonatkozó igazolás ezt alátámasztja, az adott közbeszerzési eljárás – annak eredményességétől függetlenül – a gyakorlat szempontjából beszámítható. Természetesen az előző körbe tartozó eljárásokról szóló igazolás kiállítása során is figyelemmel kell lenni a Faksz-rendelet 11. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (5) és (6) bekezdésének korlátozó rendelkezéseire.