2020. II. évfolyam 1. szám

D.470/10/2019. számú határozat

A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában a kizáró okokkal kapcsolatban született döntőbizottsági és bírósági eseti döntések kerülnek ismertetésre.

A kizáró okok a közbeszerzések tisztaságát, biztonságát, átláthatóságát szolgáló garanciális szabályok, amelyek alapján a jogszabályban meghatározott okok miatt megbízhatatlannak minősített ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, alkalmasságot igazoló gazdasági szereplők nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban a személyükben jelentkező valamely kizáró ok miatt. A kizáró okok a magyar közbeszerzési jogban az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel összhangban kötelező és fakultatív kizárási okok, azaz a közbeszerzési eljárásban kötelezően alkalmazandók vagy az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik azok előírása.

A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő jogsértő módon mellőzte hiánypótlási felhívás kibocsátását a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okokra vonatkozó hiányzó ajánlattevői nyilatkozatok tárgyában.

Tényállás

Az ajánlatkérő (helyi önkormányzat) „Külterületi helyi közutak fejlesztése” tárgyában a Kbt. Harmadik Rész 115. § szerinti nyílt eljárást indított.

Az ajánlatkérő a felhívásban a kizáró okok körében a következőket írta elő:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén egyik tag sem), alvállalkozó, és az alkalmasság igazolásában nem vehet részt olyan gazdasági szereplő, akire nézve a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll, vagy az eljárás során bekövetkezik. Ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy az alkalmasság igazolásában részvevő szervezetet, aki a kizáró ok hatálya alá tartozik, illetőleg aki részéről a kizáró ok az eljárás során következett be [Kbt. 74. § (1) bekezdés]. A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjai szerinti kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére nem kerül kizárásra az ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő, amennyiben a Kbt. 64. §-ában foglaltak szerint a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát [Kbt. 64. § (1) bekezdés].

Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása:
 

A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek ajánlatában a Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerint egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő a 7. § szerinti - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján ajánlattevő ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján ajánlatkérő előírja, hogy folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Változásbejegyzési eljárás hiányában a nemleges tartalmú nyilatkozat csatolása szükséges. A kizáró okok fenn nem állásának igazolására benyújtott nyilatkozatok az ajánlattételi felhívás megküldésének napjánál nem lehetnek korábbi keltezésűek.

Az ajánlattételi határidőre három ajánlat érkezett. Egyik ajánlat sem tartalmazott teljeskörű nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy ajánlattevők nem állnak a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alatt.
Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát, valamint értékelését követően az eljárást lezáró döntéséről az összegezését megküldte az ajánlattevőknek. A legkedvezőbb ajánlatot a jelen ismertetés szerint N Kft. tette.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötték a vállalkozási szerződést.

A hivatalbóli kezdeményezés

A hivatalbóli kezdeményezés kizáró okokra vonatkozó első eleme szerint az ajánlattevők ajánlatukban kizárólag a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a), d), e), f) pontjában foglalt kizáró okokra vonatkozóan nyújtottak be nyilatkozatot. A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) és j) pontjában foglaltakat az ajánlatkérő nem tudja közhiteles adatbázisból ellenőrizni, így mindenképp hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsájtania. Ennek elmulasztása következtében az ajánlatok a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelenek, így az ajánlatkérőnek eredménytelenné kellett volna nyilvánítania az eljárást.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő észrevételében kérte a jogsértés hiányának a megállapítását.

A Döntőbizottság döntése

A Döntőbizottság a határozatában a hivatalbóli kezdeményezés kizáró okokkal érintett első eleme vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltakat tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdésében foglaltakra.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500.000.-Ft bírságot szabott ki.

A határozat indokolása szerint:

A hivatalbóli kezdeményezés első eleme vonatkozásában abban kellett állást foglalnia a Döntőbizottságnak, hogy az ajánlatkérő megsértette-e bírálati kötelességét akkor, mikor a kizáró okokra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatok ellenére – hiánypótlási felhívás nélkül – döntést hozott az eljárás eredményéről, s ezzel összefüggésben az ajánlatokat nem nyilvánította érvénytelenné, s az eljárást eredménytelenné.

Előzetesen rögzítette a Döntőbizottság, hogy a jogorvoslati eljárás keretében a Döntőbizottság feladata az ajánlatkérői döntés jogszerűségének vizsgálata. A Döntőbizottság az ajánlatkérő szerepét nem veheti át, helyette nem hozhat döntést, kizárólag a döntésének jogszerűsége tekintetében hozhatja meg döntését. Abban az esetben, ha a jogorvoslati eljárás tárgya valamely ajánlat érvénytelensége, avagy a kezdeményező egy ajánlat érvényességét kérdőjelezi meg, a Kbt. 69. §-a alapján – a jogorvoslati kérelem/kezdeményezés keretei között – az érvénytelenné nyilvánításhoz, illetve az érvényességhez vezető folyamatot vizsgálja meg a Döntőbizottság. Ennek keretében a Döntőbizottság vizsgálja, hogy a közbeszerzési dokumentumok mit tartalmaztak, ebből következően az ajánlattevőknek milyen tartalmú ajánlatot kellett benyújtaniuk, végül a Döntőbizottság abban a kérdésben is állást foglal, hogy az ajánlatkérő megfelelően értékelte-e az ajánlatot. A Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a jogorvoslati kezdeményezésben foglaltakkal összefüggésben a bírálat és az értékelés során kifejtett tevékenységét, magatartását és eljárási cselekményeit vizsgálja meg. A jogorvoslati kezdeményezés tartalma alapján azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő eleget tett-e annak a követelménynek, hogy az ajánlatokat a törvény előírásai alapján bírálta-e el, és az ajánlatok érvényessége körében hozott döntése jogszerű volt-e.

Az ajánlatkérő által sem vitatottan megállapítható, hogy az ajánlatok nem tartalmaztak a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. §-ában foglalt követelményeknek megfelelő kifejezett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kizáró okok nem állnak fenn. Erre vonatkozóan az ajánlatkérőnek a bírálat körében hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsájtania, hisz ezen nyilatkozat hiányában az ajánlatok nem felelnek meg a felhívásban és a jogszabályokban foglaltaknak. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen felhívás elmaradásának hiányában nem tudta megállapítani teljeskörűen, hogy az ajánlattevők nem állnak-e kizáró okok hatálya alatt. Bár az ajánlatkérő alapos hivatkozást terjesztett elő a vonatkozásban, hogy az ajánlatkérő némely kizáró ok fenn nem állta tekintetében le tudja ellenőrizni azok fennálltát, ez ugyanakkor a nyilatkozatot nem helyettesíti. Másrészt viszont azzal, hogy az ajánlatkérő maga terjesztett elő bizonyítási indítványt, mely a nyilatkozat utólagos beszerzésére irányul, maga is elismerte, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésére álló adatokból – felhívás hiányában – teljeskörű ismerettel nem rendelkezhet. Ennek megfelelően a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon mellőzte hiánypótlási felhívás kibocsájtását a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okokra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozat tárgyában.

Tekintettel arra, hogy egy bírálati jogsértésről van szó, így az utólagos, közbeszerzési eljárás lezárultát követő, nyilatkozat utólagos beszerzésének nincs – jogsértés fennállta tekintetében – relevanciája, és az ajánlatkérői állítással ellentétben a mulasztás nem is reparálható, hisz ezen nyilatkozatnak, vagy felhívás melletti hiányának, az eljárást lezáró döntésekor kellett volna rendelkezésére állnia.

Ennek megfelelően a Döntőbizottság a nyilatkozat utólagos beszerzésére irányuló bizonyítási indítványt elutasította, hisz a tényállás tisztázásához szükségtelen tény bizonyítására irányul.
A vizsgálati elv figyelembevétele mellett a kezdeményezéssel ellentétben önmagában a bírálati jogsértés fennállta nem vonja maga után az ajánlat(ok) érvénytelenségét, ugyanis az ajánlatkérőnek jelen esetben hiánypótlási felhívási kötelezettsége volt. Ennek elmaradása, mégha a szerződés megkötését követően ezt már pótolni nem is lehet, nem vonhatja maga után az ajánlat érvénytelenségét, hisz ebben az esetben az ajánlatkérő jogsértésének következménye lenne az ajánlat érvénytelensége.

Fentiek alapján a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés első elemének helyt adott.