A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában a kizáró okokkal kapcsolatban született döntőbizottsági és bírósági eseti döntések kerülnek ismertetésre.
A kizáró okok a közbeszerzések tisztaságát, biztonságát, átláthatóságát szolgáló garanciális szabályok, amelyek alapján a jogszabályban meghatározott okok miatt megbízhatatlannak minősített ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, alkalmasságot igazoló gazdasági szereplők nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban a személyükben jelentkező valamely kizáró ok miatt. A kizáró okok a magyar közbeszerzési jogban az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel összhangban kötelező és fakultatív kizárási okok, azaz a közbeszerzési eljárásban kötelezően alkalmazandók vagy az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik azok előírása.
A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlattevő a referencianyilatkozatában nem közölt hamis adatot, így az ajánlatkérő jogsértő módon zárta ki az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontjára hivatkozással.
Tényállás
Az ajánlatkérő (közjogi szervezet) autópálya négysávossá történő kapacitásbővítés előkészítése építési beruházás tárgyában 2018. március 22-én a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Az ajánlatkérő a felhívás III.1.3) műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontjában a következő referencia követelményt határozta meg:
M.1. Alkalmatlan az ajánlattevő amennyiben nem rendelkezik a felhívás feladásának napjától visszafelé számított 6 évben (72 hónap) legalább az alábbi szerződésszerűen teljesített, befejezett munkára vonatkozó referenciákkal:
Legalább 3 km egybefüggő hosszúságú főút kapacitásbővítésére vonatkozó engedélyezési és/vagy kiviteli terv elkészítése tárgyú befejezett, szerződésszerűen teljesített munkára vonatkozó referencia, amely tartalmazott belterületi szakaszt és/vagy turbó típusú körforgalmú csomópont tervezését is.
Ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb 9 éven belül megkezdett szolgáltatás megrendeléseket vesz figyelembe.
Kapacitásbővítés alatt Ajánlatkérő a meglévő forgalmi sávok mellé legalább további egy forgalmi sáv (egy gépjárműsor biztonságos közlekedéséhez szükséges, megfelelő szélességű sáv) tervezését érti.
„Főút” alatt Ajánlatkérő a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat érti.
Belterületi szakasz fogalma vonatkozásában az e-ÚT 03.01.11 számú „Közutak Tervezése (KTSZ)” című útügyi műszaki előírás 1.1. pontjában foglaltak az irányadók.
Turbó típusú körforgalom alatt az e-ÚT 03.03.11 számú „Körforgalmak tervezése” című útügyi műszaki előírás 4.3. pontjában meghatározott típus értendő.
Az M.1. alkalmassági követelményben előírt referenciakövetelmény több szerződésből is teljesíthető.
Az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást is adott, melyben közölte, hogy a felhívás III.1.3) M.1. pontjában nem egybefüggő 3 km útszakasz szerepel, hanem 3 km egybefüggő hosszúságú, amely akként értelmezendő a felhívásban hivatkozott több szerződéssel történő igazolással, hogy a megfelelés igazolható több egybefüggő hosszúságú szakasszal, amely összesen legalább 3 km-t kell kitegyen.
Az ajánlattételi határidőre 5 ajánlattevő tett ajánlatot, köztük a kérelmező és a jelen ismertetés szerint P Kft. és C Kft. közös ajánlattevők.
Az ajánlatok első körös bírálatát és értékelését követően az ajánlatkérő felhívta a kérelmező vezette közös ajánlattevőt, mint a legkedvezőbb ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti a felhívásban előírt igazolások, nyilatkozatok benyújtására.
A közös ajánlattevők határidőre benyújtották a referenciákról szóló nyilatkozatot.
Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást és felvilágosítást küldött a kérelmező vezette közös ajánlattevőknek a referenciaigazolásban megnevezetett referenciamunka tárgya és mennyiségi adataival kapcsolatban.
Az ajánlatkérő több alkalommal a Kbt. 69. § (13) bekezdése szerint megkereste a jelen ismertetés szerint F Zrt.-t, mint szerződést kötő másik felet a kérelmező referencianyilatkozatával kapcsolatban.
Az ajánlatkérő elkészítette az eljárást lezáró döntéséről az írásbeli összegezést.
Érvényes és egyben nyertes ajánlatot tett a jelen ismertetés szerint U Zrt., a másik 4 ajánlat érvénytelen lett.
Az összegezés szerint a kérelmező vezette közös ajánlattevőt a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő kizárta az eljárásból, tekintettel arra, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok az eljárás során bekövetkezett, azaz közös ajánlattevő az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot (hamis adatot) tartalmazó nyilatkozatot tett, és
- a hamis adat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, és az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, továbbá
- a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.
Indokolás: Az ajánlatkérő a tárgyi projekt kapcsán a szerződést kötő másik fél, az F Zrt. adatszolgáltatása kapcsán egyértelműen és kétséget kizáró módon meg tudta állapítani, hogy közös ajánlattevő a referencianyilatkozatok keretében hamis adatot tüntetett fel, mikor arról nyilatkozott, hogy a 131+550-143+350 km. sz. közötti szakasz burkolatmegerősítésének egyesített engedélyezési és kiviteli terveinek munkáit elvégezte.
Fentiek alapján az ajánlatkérő a közös ajánlattevőt a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárta az eljárásból, tekintettel arra, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok az eljárás során bekövetkezett.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatát érvénytelenítő döntés ellen, melyet az ajánlatkérő elutasított.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező jogorvoslati kérelme szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben jogszabálysértő módon zárta ki hamis adatszolgáltatás miatt a kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból, így e körben az ajánlatkérő döntése a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjára és a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltakat sérti.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását annak alaptalanságára tekintettel.
A Döntőbizottság döntése
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdésének c) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő közbenső döntésének, valamint eljárást lezáró döntésének a kérelmező kizárására vonatkozó rendelkezéseit.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 5.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása szerint:
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelemmel összefüggésben abban kell állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen zárta-e ki a kérelmezőt a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja alapján.
Az ajánlatkérő a kizáró ok fennállására vonatkozó döntésének indokolásában a kérelmező hamis nyilatkozattételét a felhívás III.1.3) M.1. alkalmassági követelmény fennállására vonatkozó referencia nyilatkozatban közölt adatokra tekintettel állapította meg. Hivatkozása szerint a kérelmező hamis adatot közölt akkor, mikor a referencianyilatkozatában a 131+550 – 143+350 km. szelvényszámot jelölte meg, továbbá a nyilatkozat „elvégzett szolgáltatás tárgya” körében engedélyezési és kiviteli tervet jelölt meg.
Jelen eljárásban külön értékelendő tényállási elem, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában az M.1. alkalmassági követelmény fennállta tekintetében az ajánlatot hiányosnak ítélte meg, mivel a benyújtott referencianyilatkozatból nem volt megállapítható az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés. A kérelmező ezt követően kiegészítette a referencianyilatkozatát az elvégzett szolgáltatás mennyisége rész vonatkozásában. A felvilágosítás keretében rögzítette, hogy „a tárgyi tervezési munka keretében a 138.100 + 139.500 km szelvények közötti szakaszon egybefüggően 1,3 km hosszban tartalmazott – a szelvényezés szerinti jobb oldalon – kapacitásbővítést, mely új forgalmi – gyorsító – sávot jelentett.” Ennek megfelelően a kérelmező benyújtotta azon nyilatkozatát, mely az alkalmasság igazolására vonatkozó referenciamunka pontos szelvényszámát megjelölte.
Fontos tényállási elem továbbá, hogy az eredetileg megadott 131+550 – 143+350 km szelvényszámon belül található az az 1.3 km-es szakasz – 138.100 + 139.500 km – mely a referenciamunka pontos tervezési helye volt.
Az F Zrt. és a kérelmező között 2011. január 27. napján tervezési szerződés jött létre. A tervezési szerződés 1. A szerződés tárgya és előzményei pontjában rögzítésre került, hogy az F Zrt. és az ajánlatkérő egymással szerződést kötöttek „a 8. sz. főút 131+550 – 143+350 km sz. közötti szakaszainak 115 kN tengelyterhelésre történő burkolat megerősítés egyesített engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítése” tárgyában.
A hivatkozott szerződés szerint „Megrendelő a Tervezési szerződés keretében elvállalt feladatok egy részének elvégzésével” a kérelmezőt bízta meg.
„Tervező elvállalja az alábbi (tervezési) munka elvégzését a jelen szerződés 2. sz. mellékletében részletezett munkarészekre és tevékenységekre :
137+325 – 143+350 km szelvények közötti szakasz forgalombiztonsági felülvizsgálata, útépítési, forgalomtechnikai, valamint vízelvezetési munkarészeinek elkészítése”.
Az idézett szerződés 2. sz. melléklete tárgysora az alábbiakat tartalmazza: „Tervezési feladat a 8. sz. főút 137+325 – 143+350 km sz. közötti szakaszainak 115 kn tengelyterhelésre történő burkolat megerősítés egyesített engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítése”.
A hivatkozott melléklet I.1. pontja szerint a tervezési feladatként megjelölt munkával kapcsolatban az alábbiakat kell elvégeznie a tervezőnek: „Útépítési-, forgalomtechnikai és csapadékvíz-elvezetési szakági tervek készítése, közreműködés az építési engedély beszerzésében a megrendelő igényei szerint”
„Tervfajta: engedélyezési-kiviteli terv”
A hivatkozott melléklet II. Tartalmi követelmények pontja szerint:
„Az egyesített engedélyezési – kiviteli tervet a következőkben leírt tartalmi követelmények figyelembevételével kérjük összeállítani.
Engedélyezési terv
…Kiviteli (Építési terv)”
Fenti releváns tényállási elemek figyelembevételével megállapítható, hogy a referencia szerződés tárgy megjelölése maga is a referencia nyilatkozatban megjelölt szelvényszámokat tartalmazta, mely alapján megállapítható, hogy az elvégzett szolgáltatás tárgya sorban megjelölt tárgy megegyezik az F Zrt. és a kérelmező által 2011. január 27. napján kötött szerződés tárgyával, s a fenti szerződés 2. számú mellékletének tárgysorában megjelölt tárggyal. Ebből kifolyólag a referencianyilatkozatban az „elvégzett szolgáltatás tárgya” sorban megjelölt szelvényszámok vonatkozásában a kérelmező nem szolgáltatott hamis adatot, mivel e sorban csupán azon szerződéses tárgyat jelenítette meg, mely tartalmazta azt a tervezési munkát, melyre az alkalmassági minimumkövetelmény fennállta vonatkozásában hivatkozni kívánt.
Az ajánlatkérő által tett azon hivatkozásra vonatkozóan, mely szerint azért állapítható meg a hamis nyilatkozattétel, mert a referencianyilatkozatban engedélyezési és kiviteli terv került feltüntetésre a szolgáltatás tárgyánál, holott a kérelmező szerződéses feladata nem a teljeskörű engedélyezési és/vagy kivitelezési terv elkészítése volt, hanem annak csupán egy része, a Döntőbizottság az alábbi megállapításokat tette.
E körben elsődlegesen azt vizsgálta a Döntőbizottság, hogy az M.1. alkalmassági követelmény, milyen követelményt határozott meg.
Az alkalmassági minimumkövetelmény jogorvoslati eljárás szempontjából releváns rendelkezései szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítésére akkor alkalmas, ha rendelkezik legalább 3 km egybefüggő hosszúságú főút kapacitásbővítésére vonatkozó engedélyezési és/vagy kiviteli terv elkészítése tárgyú befejezett, szerződésszerűen teljesített munkára vonatkozó referenciával.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint az alkalmasság igazolására vonatkozóan csak olyan tervezési munka fogadható el, mely teljeskörűen tartalmazza az építési engedély megszerzéséhez szükséges összes tervfázist. A kérelmező nem vitatottan a referenciaként bemutatásra került munka keretében kizárólag egyes tervfázisokat tervezett meg.
A felek által hivatkozott 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezéséről szól, ennek megfelelően azt határozza meg, hogy az engedély kiadása iránti kérelemnek, s nem a tervnek, milyen részeket kell tartalmaznia. A jogszabályi engedélyezési és/vagy kiviteli terv elkészítése, és az ajánlatkérő által a teljeskörűség körében hivatkozott építési engedély megszerzése – tehát kérelem benyújtása, egyeztetés stb. – nem azonos fogalmak. Az alkalmassági követelményként megfogalmazott engedélyezési és/vagy kiviteli terv elkészítése tárgyú befejezett munkába beleértendő az engedély megszerzése iránti kérelem mellékletét képező bármely munkarész elkészítése is.
E körben megjegyezte a Döntőbizottság, hogy jelen közbeszerzési eljárás keretében maga az ajánlatkérő is különválasztotta a feladatmeghatározás körében a tervkészítést az engedélyeztetési feladatoktól. A közbeszerzési dokumentumokban alvállalkozói bevonás korlátozásával maga sem támasztott olyan követelményt, hogy a nyertes ajánlattevőnek magának kell az összes tervet, annak minden részét megterveznie, mivel a Kbt. szabályainak megfelelően arra alvállalkozót is igénybe vehet.
Az F Zrt. és a kérelmező között 2011. január 27. napján létrejött szerződés alapján a kérelmező feladata volt az engedélyezési, valamint kiviteli terv elkészítésében való részvétel. Szerződéses feladata volt az engedélyezési terv egyes tervrészeinek elkészítése, és az engedélyezésben való közreműködés.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az alkalmassági minimumkövetelmények körében előírt nem egyértelműen meghatározott követelményt utólag nem lehet kiegészíteni, értelmezni, hisz az értelmezendő részek vonatkozásában maga az ajánlatkérő részletes értelmezést adott az alkalmassági követelmények között.
Az alkalmassági követelmény igazolására benyújtott nyilatkozat során tehát amikor a kérelmező azt jelölte meg, hogy engedélyezési és kiviteli tervkészítés volt a feladata, nem szolgáltatott hamis adatot, mivel az F Zrt. és a kérelmező között 2011. január 27. napján létrejött szerződés alapján szerződéses feladata volt engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése.
Fentiek alapján a kérelmező referencianyilatkozatában nem közölt hamis adatot, így az ajánlatkérő jogsértő módon zárta ki kérelmezőt a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontjára hivatkozással a Kbt. 74. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.
A Döntőbizottság határozata ellen az ajánlatkérő terjesztett elő keresetet a bírósághoz.
A Fővárosi Törvényszék az ítéletében a felperes keresetét elutasította, a következő indokolással:
A felperes az ajánlati felhívás III.1.3) M.1. alkalmassági követelménye kapcsán előírta, a legalább 3 km egybefüggő hosszúságú főútkapacitás bővítésre vonatkozó engedélyezési és/vagy kiviteli terv elkészítése tárgyú befejezett, szerződésszerűen teljesített munkára vonatkozó referencia benyújtásának követelményét, amely tartalmaz belterületi szakaszt és/vagy turbó típusú körforgalmi csomópont tervezést is.
Az alperesi érdekelt által benyújtott referenciaigazolásban olyan szelvényszám került feltüntetésre, amely szelvényszám nem egyezett meg teljeskörűen a referenciaigazolásban elvégzett munkát kérő F Zrt. által kiadott tájékoztatóban foglalt szelvényszámmal. Az eltérésnek az oka abból adódott, hogy a referenciaigazolás alapjául szolgáló szerződés tárgyát jelölte meg az alperesi érdekelt a referencia benyújtásakor, amely szerződés tárgya a 8. számú főút 131+550-143+350 km szakasz közötti szakaszának 115 kN tengelyterhelésre történő burkolat megerősítés egyesített engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítése volt. A szerződés tárgyával igazolta tehát a referenciamegjelölést az alperesi érdekelt.
Az ajánlatkérői dokumentáció 14. oldalának 4. pontja, követelményként a referencia kapcsán tett ajánlattevői nyilatkozat és összefoglaló táblázat vonatkozásában azt írta elő, hogy a táblázatnak minimálisan tartalmazni kell az alkalmassági feltételre való hivatkozást vagy megnevezést, a teljesítés kezdő és befejező időpontját (év, hónap, nap pontossággal), a szerződést kötő másik fél megnevezését, a referenciamunka ismertetését, az elvégzett szolgáltatás mennyiségét, valamint arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérői dokumentációban való előírás, tehát a referenciamunka ismertetésére vonatkozó kötelezettséget írt elő az ajánlattevők (alperesi érdekelt) vonatkozásában.
A bíróság álláspontja szerint azzal, hogy a referencia alapjául szolgáló szerződés tárgyát jelölte meg a referenciamunka ismertetése körében az ajánlattevő, az ajánlatkérői dokumentációban foglalt követelményeknek teljes körűen eleget tett. Az ajánlatkérői dokumentációnak a referencianyilatkozatokra vonatkozó előírása ugyanis az ismertetésnek a mikéntjét nem részletezte, nem tartalmazott további követelményeket abban a vonatkozásban, hogy az ismertetés milyen mélységű, milyen pontosságú legyen, mennyiben kell a szerződésen belül ténylegesen elvégzett munkákat is tartalmaznia az ismertetésnek. Ily módon nem adott egyértelmű előírást arra vonatkozóan, hogy ne lenne elégséges a referencia alapjául szolgáló szerződés tárgyának a megjelölése a referenciamunka ismertetéséhez.
Mivel a felperesi többszöri megkeresést követően az F Zrt. egyértelmű tájékoztatást adott, hogy - a szerződés tárgyához képest - a szerződés szerinti munkavégzés mely útszakaszokon, így pontosan a 137+325-143+350 km szelvények közötti szakasz vonatkozásában került elvégzésre, így a felvilágosításkérést követően a felperes egyértelmű ismerettel bírt a tekintetben: a referenciamunka mely útszakaszra, mely km szelvényekre, milyen terjedelemben vonatkozott. Így a felperes a döntését ezen szelvényszámok biztos ismeretében hozhatta meg.
E körben tehát egyértelműen megállapítható az, hogy az alperesi érdekelt nem valósított meg hamis adatszolgáltatást a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint.
Ami az építési és/vagy kiviteli terv értelmezését érinti, a bíróság álláspontja az volt, hogy ezeket a fogalmakat, - mint engedélyezési és kiviteli terv -, nem a speciális ágazati jogszabályok tükrében, hanem a Kbt. vonatkozásában kell értelmezni. A közbeszerzési ajánlati felhívást az ajánlatkérőnek úgy kell megfogalmaznia, hogy abban minden fogalomnak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. Amennyiben ő engedélyezési és kiviteli terv alatt kizárólag teljes körű engedélyezési és kiviteli tervet ért, és erre vonatkozóan kér referenciát az ajánlattevőktől, - azzal, hogy kizárja a részengedélyezési és kiviteli tervvel történő referencia nyújtásának lehetőségét -, úgy ezt az ajánlati felhívásnak egyértelműen és kétséget kizáró módon tartalmaznia kell. Nem lehet speciális ágazati jogszabályra, jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva utólag olyan követelményeket támasztani a referenciaigazolás körében az ajánlattevőkkel szemben, amelyeket az ajánlati felhívás nem tartalmazott.
Az ajánlati felhívás értelmezése kapcsán a Kbt. rendelkezéséből kell kiindulni, a Kbt. előírásaiból pedig egyértelműen az következik, hogy az ajánlatkérő feladata az ajánlati felhívásban minden olyan követelménynek a meghatározása, amelyből az ajánlattevő számára egyértelműen, világosan kiderül, hogy milyen típusú referenciaigazolást vár tőle. A jelen ajánlati felhívás kapacitás bővítésre vonatkozó engedélyezési és/vagy kiviteli terv elkészítése tárgyú befejezett, szerződésszerűen teljesített munkára vonatkozó referenciát írt elő. Az F Zrt. tájékoztatása alapján egyértelműen kiderült, hogy a szerződésszerű teljesítés megvalósult, az is ismertté vált, hogy a szerződés tárgya kapacitásbővítésre vonatkozott. Ugyanakkor a tájékoztatásból az is kitűnt, hogy az engedélyezési és/vagy kiviteli terv kizárólag bizonyos tervszakaszoknak az engedélyezéséhez, illetve kivitelezéséhez kapcsolódott, tehát kizárólag bizonyos munkarészeket készített el az ajánlattevő (érdekelt), azaz nem a komplett engedélyezési és/vagy kivitelei tervet.
Az ajánlati felhívásból a bíróság olvasatában sem volt semmilyen következtetés levonható arra vonatkozóan, hogy komplett kiviteli terv elkészítését kellett volna referenciaigazolás keretében igazolni. Amennyiben ezt várta el a felperes, úgy az ajánlatkérői dokumentációból az alkalmassági minimum követelmények köréből ennek ki kellett volna derülnie. Ilyen előírás azonban az alkalmassági minimum követelmények körében a referenciaigazolásra vonatkozóan nem volt.
Így a bíróság álláspontja szerint valóban elégséges volt az, hogy a kapacitásbővítés körében bizonyos munkák, munkálati szakaszok elvégzésére vonatkozóan csatolja az ajánlattevő az engedélyezési és/vagy kiviteli terv elkészítésére vonatkozó referenciát és nem a teljes engedélyezési folyamatra. Azzal, hogy az alperesi érdekelt csupán meghatározott részek elkészítése vonatkozásában csatolt engedélyezési, kiviteli tervre vonatkozó referenciát és nem a teljes, komplett engedélyezési és kiviteli tervre, nem szolgáltatott hamis adatot, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívásból nem következett egyértelműen, hogy ilyen kritériumot támasztott volna a felperesi ajánlatkérő.
A Törvényszék álláspontja szerint tehát a hamis adatszolgáltatás/nyilatkozattétel – a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti esetkör – az alperesi érdekelt tekintetében nem valósult meg, a hamis adatszolgáltatás feltételeinek törvényi megállapíthatósága az alperesi érdekelt vonatkozásában nem állt fenn. Erre tekintettel helyesen járt el az alperes, amikor megállapította: a felperes az alperesi érdekeltet jogszabályba ütköző módon zárta ki a közbeszerezési eljárásból. Az alperes ezért jogszerűen semmisítette meg a közbenső és az eljárást lezáró döntésnek a kizárásra vonatkozó rendelkezését.
Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes keresetét a a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.