2020. II. évfolyam 1. szám

2020. januári összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Közbeszerzési eljárás tárgyi hatálya alá tartozik-e az ajánlatkérő által – nem közfeladatai vagy főtevékenysége ellátása érdekében – vállalkozási tevékenysége körében üzemeltetett ajándékbolt részére beszerzendő használati cikkek és ajándéktárgyak beszerzése, amennyiben a továbbértékesítésre beszerezni szánt tárgyak értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a beszerezni kívánt áruk a Kbt. tárgyi hatálya alá tartoznak, figyelemmel arra, hogy a beszerző a Kbt. szerinti ajánlatkérőnek minősül és beszerzési igénye közbeszerzési értékhatárt meghaladó értékű árubeszerzés megvalósítására irányul.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 4. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Kbt. 15. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében a Kbt. 5-7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.

Az állásfoglalás kérésben foglaltak szerint az ajánlatkérő közfeladatai és főtevékenysége ellátása mellett, vállalkozási tevékenység keretében ajándékboltot üzemeltet, melynek működése érdekében továbbértékesítésre szánt árukat kíván beszerezni a közbeszerzési értékhatárt meghaladó mértékben.

Ezen tevékenységet nem alaptevékenységeként, de működési és vagyongazdálkodása körében, közpénz felhasználásával végzi az ajánlatkérő, és ebben a tekintetben a vagyonnal való gazdálkodásra, annak hasznosítására vonatkozó szabályok alkalmazása sem mentesíti az ajánlatkérőt a közbeszerzési kötelezettség feltételrendszerének vizsgálata alól. Ennek során azt a szempontot szem előtt tartva kell eljárni, mely szerint a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérők meghatározott beszerzési igényük vonatkozásában kötelesek beszerzéseiket a Kbt. szabályai szerint megvalósítani. Ez alapján az állásfoglalás kérésben bemutatott esetben figyelemmel kell lenni továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:215. § (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezésére is, mely szerint az adásvétel során dolog tulajdonjogának átruházása valósul meg. Erre való tekintettel az ajánlatkérő szempontjából előfeltétel az adott dolog tulajdonjogának megszerzése, ami viszont a Kbt. 8. § (2) bekezdése alapján az árubeszerzés fogalomkörébe tartozik.
A fentiekben említett feltételrendszer vizsgálata körében megállapítható, hogy a beszerző szerv ajánlatkérőként, a Hatóság nyilvántartása szerint a Kbt. 5. §-a alapján kötelezett közbeszerzési eljárás lefolytatására. A Kbt. nem rendelkezik arról, hogy ebben a minősítésben csak akkor kötelezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatására, amennyiben kizárólag közfeladatai és főtevékenysége ellátása érdekében kerül sor a beszerzésre.

A közbeszerzési kötelezettség fennállásának vizsgálatakor továbbá azt is mérlegelni kell, hogy az ügylet az ajánlatkérő mely azonosítható beszerzési igényének kielégítésére irányul. Jelen esetben az ajánlatkérő beszerzési igénye a Kbt. 8. § (2) bekezdése szerinti árubeszerzés megvalósítása, melynek során megkötött szerződés megvalósítja a Kbt. szerinti visszterhesség követelményét is.

Fentieket összegezve megállapítható, hogy amennyiben a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő beszerzési igénye árubeszerzésre irányul, akkor az értékhatárok elérése, valamint a tárgyi kivételi kör fenn nem állása esetén a beszerzés közbeszerzési kötelezettséget keletkeztet, melynek folytán az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles.

 

2. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő abban az esetben, amennyiben – egy ajánlattevő által nem teljesített hiánypótlási felhívást követően – az egységes európai közbeszerzési dokumentum (a továbbiakban: EEKD) II. rész A) pontjában feltüntetendő héaazonosító szám (uniós adószám) hiányát formai hibának tekinti és nem minősíti ajánlattevő ajánlatát ezen hiány miatt érvénytelennek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint kizárólag a héaazonosító szám (közösségi adószám) hiányára alapítva – tehát amennyiben az EEKD minden más tekintetben a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került kitöltésre és benyújtásra, valamint az ajánlat egyebekben mindenben megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetőleg a jogszabályokban foglaltaknak – nem minősíthető az ajánlat érvénytelenné, tekintettel arra, hogy a Kbt., illetőleg a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak az EEKD II. részének kitöltésére irányuló konkrét előírásokat (emellett természetesen a gazdasági szereplőre vonatkozó információk megadása nem mellőzhető), illetőleg figyelembe véve azt a körülményt is, hogy az ingyenes elektronikus adatbázisban is elérhető ezen adat, melynek ellenőrzésére a bírálat folyamatában az ajánlatkérőnek alapvetően is kötelezettsége áll fenn.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 3. § 5. pontjában foglalt definíciónak megfelelően az EEKD a Kbt. Második Rész alkalmazásában a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a Kbt. 82. § (5) bekezdés szerinti objektív kritériumok teljesülése előzetes igazolását szolgáló dokumentum, amely a gazdasági szereplőnek az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány szerint tett nyilatkozatát tartalmazza.

A Kbt. 67. § (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az EEKD-ba foglalt nyilatkozatát benyújtani.
A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik – ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a Korm. rendelet II. Fejezetének megfelelően, az EEKD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 63. § (1) bekezdésének hatálya alá, és emellett megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek.

A Korm. rendelet alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – kivéve, ha a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján az adott eljárásban az EEKD nem alkalmazandó – köteles a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani az adott eljáráshoz tartozó EEKD mintáját, amely tartalmazza

a) az EEKD formanyomtatványa I. részében megkövetelt, az eljárás azonosítását szolgáló adatokat, illetve hirdetmény közzététele esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő hirdetmény azonosító számát,

b) az eljárás során alkalmazandó kizáró okokat,

c) az eljárás során megkövetelt alkalmassági követelményeket, kivéve, ha az ajánlatkérő az (5) bekezdés alapján elfogadja a gazdasági szereplők egyszerű nyilatkozatát.

Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatával vagy részvételi jelentkezésével együtt benyújtja a Korm. rendelet 4-7. §-nak megfelelően, valamint az ajánlatkérő által a Korm. rendelet 2. § alapján kért módon kitöltött EEKD-t.

A Kbt. 69. § (2) bekezdésének utolsó fordulata szerint az ajánlatkérő az EEKD szerinti nyilatkozattal egyidejűleg – több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban – ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.

A Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett – ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak.

A Kbt. 71. § tartalmazza a hiánypótlással összefüggő szabályokat, rendelkezéseket.
Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
Ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.

Amennyiben tehát az ajánlatkérő az EEKD II. részének A) pontjában feltüntetendő héaazonosító szám pótlására hiánypótlási felhívást bocsát ki, azonban az ajánlattevő ennek nem tesz eleget, abban az esetben az ajánlatkérő kizárólag a már benyújtott dokumentumokat veheti figyelembe a bírálat folyamán.

Az ajánlatkérő formai hiányosság esetén is köteles hiánypótlást elrendelni, tekintettel arra, hogy a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, továbbá, hogy az érvénytelenség minél kevesebb ajánlatot/részvételi jelentkezést érintsen és a közbeszerzési eljárások – hiányosan, vagy nem megfelelően benyújtott ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre visszavezethető – eredménytelensége minél kevesebb számban forduljon elő.

Formai követelmények tekintetében fontos különbséget tenni a jogszabály(ok) által előírt, illetőleg az ajánlatkérő által meghatározott formai kritériumok között, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

Formai követelmény(ek) hiányára való tekintettel tehát csak abban az esetben lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot/részvételi jelentkezést, ha az a jogszabály(ok) által előírt formai előírások hiányosságában szenved.

 

3. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az olyan ajánlattevő ajánlatát, mely kapcsán egyértelműen kiderül, hogy olyan hibát/hiányt tartalmaz, amely jogszerűen, hiánypótlási felhívás vagy felvilágosítás kérés kibocsátásával sem lenne orvosolható, közbenső döntésben érvényteleníti és nem végzi el ezen ajánlat tekintetében a Kbt. 69. § (2) bekezdésében meghatározott teljes körű bírálatot?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Amennyiben – valamennyi jogszabályi rendelkezést is figyelembe véve – egyértelműen és teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a benyújtott ajánlat olyan hiányosságban szenved, amelynek orvoslására jogszerűen hiánypótlással, és/vagy felvilágosítás nyújtásával sincs lehetőség – ebből következően tehát a hiánypótlási felhívás/felvilágosítás kérés eleve nem tud arra irányulni, hogy annak teljesítése a benyújtott ajánlat érvényességét eredményezze –, abban az esetben az ajánlatkérő még az értékelést megelőzően megállapíthatja az érvénytelenséget.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 69. § (2) bekezdésének első fordulata alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen. A Kbt.-ben meghatározott bármelyik érvénytelenségi ok fennállása megalapozza az érvénytelenséget, az ajánlatkérő nem jogosult ennek megállapításától eltekinteni.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli, erre való tekintettel tehát nem vonhatóak értékelés alá azok az ajánlatok, amelyekről az ajánlatkérő megállapítja azok érvénytelenségét.

A Kbt. 71. § (3) bekezdése kimondja, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak.
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.660/11/2015. számú határozatában foglaltak szerint a hiánypótlás és az ajánlattevőktől való felvilágosítás kérés célja egyaránt az érvényes ajánlattétel elősegítése. A hiánypótlás rendeltetése, hogy az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben előforduló kisebb hibák és hiányosságok ne okozzanak érvénytelenséget, ne vezessenek a verseny csökkenéséhez, a befektetett erőforrások elvesztegetéséhez.

A Kbt. 71. § (8) bekezdése a hiánypótlásra, illetőleg a felvilágosításra vonatkozó kereteket, korlátokat rögzíti, mely szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

Ezen törvényi szinten szabályozott korlátokra utalnak a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács hiánypótlás szabályairól szóló, KÉ 2019. évi 227. számon 2019. november 26. napján kiadott útmutatójában foglaltak is, mely szerint a hiánypótlás jogintézményének abszolút korlátját képezi az az elvárás, hogy az ajánlattevő az általa tett megajánlást ne változtathassa meg, illetőleg az elmulasztott megajánlást ne tehesse meg azt követően, hogy az ajánlati kötöttség beállt, ebből kifolyólag tehát a hiánypótlás nem lehet eszköze az ajánlati kötöttség megsértésének, illetve egy meg nem tett vállalást nem lehet hiánypótlás keretében megtenni.

A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.

A hiánypótlás célja, hogy az ajánlat/részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok, vagy a jogszabályok előírásainak, továbbá, hogy az érvénytelenség minél kevesebb ajánlatot/részvételi jelentkezést érintsen és a közbeszerzési eljárások – hiányosan, vagy nem megfelelően benyújtott ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre visszavezethető – eredménytelensége minél kevesebb számban forduljon elő.

Amennyiben az ajánlatkérő az egyértelmű érvénytelenség megállapításáról tájékoztatja az ajánlattevőket, a Hatóság álláspontja szerint a bírálat további szakaszában már nincs lehetőség olyan hiány pótlására, amely az ajánlatot érvényessé tenné.

 

4. Iratbetekintés során az ajánlatkérő jogszerűen határozhat-e meg időkeretet, mely időkeretben biztosítja az iratbetekintést (pl: 3 órás időkeret), vagy minden esetben addig köteles a betekintéssel érintett dokumentumokat az iratbetekintést kérelmező rendelkezésére bocsátani, amíg a kérelmező akként nem nyilatkozik, hogy az iratbetekintés részéről befejezettnek tekintendő? Köteles-e az ajánlatkérő a már biztosított iratbetekintésen túl ugyanazon kérelmező részére ugyanazon iratokba későbbi alkalommal ismételt betekintést biztosítani, vagy az ilyen tárgyú kérelem jogszerűen elutasítható?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint – figyelemmel a Kbt. 2. §-ában foglalt alapelvekre, így különösen az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvének való maradéktalan megfelelés követelményére, valamint arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz a kérdést érintő konkrét rendelkezést – az ajánlatkérő nem határozhat meg korlátokat az ajánlattevő/részvételre jelentkező számára az iratbetekintéssel érintett dokumentum(ok) megtekintésének időintervallumára vonatkozóan, az iratbetekintést az ajánlatkérő munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül köteles biztosítani az ajánlattevő/részvételre jelentkező által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben.
A Hatóság álláspontja szerint az iratbetekintés ugyanazon kérelmező által történő ismételt gyakorlása nem tiltott, tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz erre vonatkozó konkrét rendelkezést, korlátozást, azonban ugyanazon dokumentumok, ugyanazon kérelmező által történő többszöri, indokolatlan és igazolt cél nélküli megtekintése felvetheti a közbeszerzési alapelvek sérelmét, így különösen a Kbt. 2. § (3) bekezdésében foglalt jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményének sérelmét, valamint a joggal való visszaélés fennállását.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani, nem elektronikus hozzáférhetővé tétel, hanem a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.

A fenti, iratbetekintésre vonatkozó szabályokra való tekintettel megállapítható, hogy az ajánlatkérő köteles biztosítani az iratbetekintés lehetőségét az ajánlattevőnek/részvételi jelentkezőnek az összegezés megküldését követően, a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállása és szabályok betartása mellett.

A Kbt. nem tartalmaz konkrét rendelkezést, korlátozást az iratbetekintés kezdete és befejezése közötti időintervallum terjedelmére, vagy az iratbetekintés megismételhetőségére vonatkozóan, ebben a körben mindössze annyit rögzít a vonatkozó jogszabályhely, hogy az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítania az ajánlatkérőnek, nem elektronikus hozzáférhetővé tétel, hanem a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.900/14/2016. számú határozatában rögzítette, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásához – a Kbt. által is elismerten –, az ajánlattevőknek nyilvánvalóan joga, jogos érdeke fűződik. Az iratbetekintés során megismert tények alapján dönthetik el, hogy kívánnak-e jogorvoslati jogukkal élni, nyújtanak-e be az ajánlattevők előzetes vitarendezési vagy jogorvoslati kérelmet.

A Kbt.-ben rögzített alapelvek rendeltetése, hogy a jogértelmezést minden esetben azok szem előtt tartásával kell elvégezni, emellett az iratbetekintés lehetősége a jogorvoslati jog gyakorlásának biztosításával is szoros összefüggésben áll, ennek eredményeképpen – konkrét, az iratbetekintés során rendelkezésre álló minimum, és/vagy maximum időintervallum jogszabályi szinten való meghatározásának hiányában – nem szabható időkeret (a Kbt. 45. § (1) bekezdésben szereplő munkaidőn belül) az ajánlattevő/részvételre jelentkező számára az érintett dokumentumok áttekintésére vonatkozóan, illetőleg – a Kbt.-ben foglalt alapelveknek való megfelelés mértékéig – nem utasítható vissza az ugyanazon kérelmező által, ugyanazon iratokba történő későbbi betekintésre vonatkozó iratbetekintési kérelem sem, amennyiben az megfelel a Kbt. 45. § (1) bekezdésének.

 

5. Felhívási kikötés hiányában is alkalmazandók-e a hatóság és az ügyfelek hatékonyabb kommunikációjának elősegítését célzó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eügyint. tv.) általános szabályai a közbeszerzési szerződés megkötésére és a szerződés teljesítése alatti kommunikációra a gazdálkodó szervezetre nézve?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a közbeszerzési szerződés megkötése, illetve a közbeszerzési eljárás lefolytatása nem minősül az Eügyint. tv. szerinti ügynek, ezért az nem tartozik az Eügyint. tv. hatálya alá.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

Az Eügyint. tv. 2. § (1) bekezdése szerint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az Eügyint. tv. Második Részében meghatározottak szerint kötelesek biztosítani.

A fentiekre tekintettel az Eügyint. tv. alkalmazásában annak saját ügyfogalmát kell figyelembe venni. Az Eügyint. tv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyben eljárva kötelesek az Eügyint. tv. rendelkezéseinek betartására (például önkormányzatok esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény által meghatározott feladatok), ezen kívül jogszabály által előírt szolgáltatásokat biztosítanak, amely során az Eügyint. tv. rendelkezései irányadóak. Ez azonban független ezeknek a szerveknek a Kbt. szerinti ajánlatkérői minőségétől, illetve a közbeszerzési kötelezettségüktől.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során nem az Eügyint. tv. szerinti ügyeket intéz, hanem közbeszerzési eljárást folytat le. A közbeszerzési eljárás nem az adott közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügy, az ajánlattevő pedig ennek következtében nem az Eügyint. tv. 1. § 48. pontja szerinti ügyfél. A fentiekre tekintettel az ajánlatkérőnek minősülő, egyébként feladat- és hatáskörét tekintve az Eügyint. tv. alá tartozó szerv és az ajánlattevő között létrejövő szerződés megkötésére, illetve a szerződéskötést megelőző folyamatra az Eügyint. tv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

 

6. Kötelező-e az ajánlatkérő szerveknek 2019. április 18. napjától elfogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelvben (a továbbiakban: Elektornikus Számlázás Irányelv) foglaltakkal összhangban a Kbt. – 2019. április 18. napi hatállyal – kiegészítésre került egy további rendelkezéssel (27/A. §), mely szerint az ajánlatkérő – kivéve az 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt – köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 6. §-a alapján – 2019. április 18. napi hatállyal – kiegészült a Kbt. „Az ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok” című alcíme a következő 27/A. §-sal:
„27/A. § Az ajánlatkérő - kivéve az 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt - köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.”

A kiegészítést az Elektornikus Számlázás Irányelv azon rendelkezése tette szükségessé, amely előírja az Európai Bizottság megbízásából készített európai szabvány szerint kiállított elektronikus számlák fogadását és feldolgozását a tagállamok ajánlatkérői részéről.

A szabvány elfogadására és közzétételére a Bizottság (EU) 2017/1870 végrehajtási határozatában, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. október 17-i kiadásában került sor, amely az átültetés határidejét az Elektornikus Számlázás Irányelvvel összhangban a közzétételtől számított 18 hónapon belül, 2019. április 18. napjában határozta meg. Fontos megjegyezni, hogy az ajánlatkérőknek a már megkötött szerződések esetében is biztosítani kell a nyertes ajánlattevők számára a szabványnak megfelelő elektronikus számla benyújtásának a lehetőségét.

Az elektronikus számla (a továbbiakban: eSzámla) elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) történő ellenőrzéséről a https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas weboldalon található „EKR eSzámla Felhasználói kézikönyv v1.4” megnevezésű, letölthető fájl (a továbbiakban: Kézikönyv) tartalmaz további információkat.

A Kézikönyvben foglaltak szerint az EKR eSzámla továbbító és ellenőrző modul (a továbbiakban: eSzámla modul) támogatja az EKR-ben regisztrált ajánlatkérő szervezetek Elektornikus Számlázás Irányelvnek való megfelelését azzal, hogy a gazdasági szereplők által a CEN/TS 16931-2:2017 szabványnak megfelelő, a UN/CEFACT Cross Industry Invoice XML Schemas 16B (SCRDM – CII) szerint specifikált, vagy az ISO/IEC 19845:2015 szerinti UBL XML 2.1 verziójának megfelelő formátumú eSzámlák feltöltését követően azok szintaktikai ellenőrzését elvégzi, amelynek eredményéről tájékoztatja a címzett ajánlatkérőt.

A funkció képes továbbá a NAV által támogatott XML formátumok (Magyar Online Számla Rendszer invoiceData XML XSD séma v1.0, APEH 2005-ös számla és egyszerűsített számla XML XSD sémák) alapvető kontrolljára is, valamint a számlán esetlegesen szereplő elektronikus aláírás érvényességének vizsgálatára is.

A Kézikönyv alapján az eSzámla modul csak az olyan eSzámlák szintaktikai ellenőrzésének eredményére vonatkozóan ad „Érvényes” igazolást, amely számlák megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.

Az eSzámlák feldolgozása, megőrzése és archiválása az ajánlatkérő szervezet feladata és felelőssége.

 

6. A Kbt. 111. § r) pontja alkalmazásában kivételi körbe tartozik-e egy uniós értékhatárt el nem érő, meglévő épületekből álló diáktábor felújítási tervére irányuló építési tervezési szolgáltatás beszerzése? A beszerzés különböző célra szolgáló épületek (pl. konyha, szálloda) felújításának tervezésére irányul. A tervezés építési engedélyezési tervet és kiviteli tervet foglal magában, továbbá tartalmazza az összes szakági tervet is.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kérésben bemutatott, épületek felújításával összefüggésben beszerezni kívánt építési engedélyezési, kivitelezési és szakági tervezői tevékenységre irányuló szolgáltatás megrendelése a Kbt. 111. § r) pontjának hatálya alá tartozhat.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 111. § r) pontja a 2017. január 1. napjától hatályos szabályozás értelmében arról rendelkezik, hogy a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.

Az ezt megelőzően hatályos szabályozás – az állásfoglalás kérés harmadik bekezdésében is felsorolt – konkrét, CPV-kódok által nevesített építészeti tervezési szolgáltatások megrendelése tekintetében határozta meg a kivételi kört, mely esetben a kivételi körbe csak azok az építészeti tervezési tevékenységek tartozhattak, amelyek egyértelműen azonosíthatóak voltak a CPV-kódok szerinti tevékenységekkel.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvényhez fűzött indokolás szerint a jelenleg hatályos szabályozás pontosítja, egyértelművé teszi a korábban CPV-kódokkal meghatározott, nemzeti eljárásrendben irányadó tervezési szolgáltatásokra vonatkozó kivételeket, figyelemmel arra, hogy a CPV-kódok által meghatározott fogalmak nem minden esetben voltak megfeleltethetők a hazai jogi szabályozásban elterjedt szakkifejezésnek. A módosítás eredményeként így általánosabb jelleggel, de kizárólag az épületekre (műtárgyakra nem) vonatkozóan került meghatározásra a kivételi kör, mindamellett, hogy ezzel egyidejűleg új kivételekkel is kiegészült a Kbt. 111. §-a. E kivételi körre vonatkozó konkrét CPV-kódokat a hatályos jogi szabályozás nem tartalmaz, így – többek között – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott definícióknak való megfeleltetés szolgálhat segítségül a kivételi körhöz való tartozás megállapíthatósága tekintetében.

A hatályos szabályozás alapján a Kbt. 111. § r) pontja alkalmazhatóságának feltétele tehát – az állásfoglalás kérésben foglaltak szempontjából –, hogy a beszerzés becsült értéke ne érje el az uniós értékhatárt, a beszerzés az Étv. 2. § 10. pontjában definiált épületre vonatkozzon, a beszerezni kívánt tervezési szolgáltatás feleljen meg az Étv. 32. § (1) bekezdésében foglalt építészeti-műszaki tervezési tevékenységre vonatkozó feltételeknek, továbbá a szakági tervezési tevékenységek megrendelésére az építészeti tervezéssel együtt, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerüljön sor.

A szakági tervezésnek is tehát az Étv. szerinti épület vonatkozásában kell fennállnia, továbbá, a beszerzés során az általános tervezéssel összefüggésben, azzal együtt, annak részeként kell megrendelésre kerülnie.
Amennyiben az adott beszerzés – minden releváns körülményt megvizsgálva – a fentiekben foglalt feltételeknek megfelel, úgy megállapítható a kivételi körhöz való tartozás, így a beszerzés tekintetében nem áll fenn kötelezettség közbeszerzési eljárás lefolytatására.

A Hatóság álláspontja szerint egy épület építési engedélyezési és kivitelezési terveinek elkészítése építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak, illetve a hozzá kapcsolódó, ugyanazon tervezett építési beruházás keretében elvégzendő szakági tervezési szolgáltatásnak minősülhet, így – a további feltételek teljesülése mellett – a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi körbe tartozhat.
A Hatóság a kivételi körhöz tartozás megállapíthatóságával összefüggésben általánosságban felhívja a figyelmet, hogy a joggyakorlat szerint a közbeszerzési eljárás alkalmazása alóli kivételeket szűken kell értelmezni, melynek folytán jogsértőnek minősülhetnek azok a megoldások, melyek a közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettség megkerülését szolgálják.

 

8. Az ajánlatkérő által megbízott ügyvédi iroda ügyvédi felelősségbiztosítása elegendő-e az olyan tevékenységek ellátása vonatkozásában, amelybe nem kötelező faksz bevonása? Olyan eljárások esetében, amelyekbe kötelező a faksz bevonása és amelyekbe ez közvetett módon történik, az ajánlatkérő és az ügyvédi iroda a megbízási szerződésben kizárhatja-e az ügyvédi iroda felelősségét a faksz tevékenység körében okozott károk vonatkozásában annak érdekében, hogy az ajánlatkérő az esetlegesen felmerülő kárát közvetlenül a bevont faksz-szal (illetve annak felelősségbiztosítójával) szemben is érvényesíthesse?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1. A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő által közvetlenül megbízott ügyvédi iroda ügyvédi felelősségbiztosítása elegendő olyan tevékenység ellátása körében, amelybe nem kötelező faksz bevonása, illetve amelyben nem faksz minőségben látja el e tevékenységet.

2. A Hatóság álláspontja szerint amennyiben az ajánlatkérővel közvetlenül szerződő ügyvédi iroda tagjai vagy alkalmazottai körében van felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, úgy az ügyvédi iroda és a további megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott faksz, a szaktanácsadói tevékenység vonatkozásában a felelősség viselésére irányuló kérdéseket a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Faksz-rendelet] 21. § (13) bekezdésére is figyelemmel a Ptk. szabályai szerint a megbízási szerződésükben rendezhetik, az ajánlatkérővel közvetlenül a faksz tevékenységek ellátására szerződött ügyvédi iroda azonban nem zárhatja ki az általa megbízott faksz tevékenységi körében okozott károkért fennálló felelősségét.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

1. A Faksz-rendelet 1. § 2. pontjában foglaltak alapján faksz kizárólag természetes személy lehet, aki a Hatóság által vezetett névjegyzékben szerepel. A 19. § (1) bekezdése szerint a névjegyzékbe vétel feltétele, hogy a kérelmező természetes személy vagy a munkáltatója rendelkezzen olyan felelősségbiztosítási szerződéssel, amely az alábbi követelményeknek megfelel:

a) legalább évi ötven millió forint és káreseményenként legalább huszonöt millió forint összeghatárig fedezetet biztosít a kérelmező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenysége körében okozott károkra,

b) a felelősségbiztosításon a kérelmező természetes személynek név szerint, biztosítottként kell szerepelnie,

c) a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság által kiszabott olyan bírságokra, valamint a támogatásból megvalósuló közbeszerzések kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, vagy bíróság jogerős határozatában megállapított jogsértés miatt az ajánlatkérőt a támogatás vagy annak egy része elvesztésével ért kár megtérítésére, amelyért a szaktanácsadó felel.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény [a továbbiakban: Üttv.] 14. § (1) bekezdése szerint a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenysége kivételével, a törvény 2. § szerinti ügyvédi tevékenységgel és a 3. § (1) bekezdés a)-f) és m) pontjaiban meghatározott kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani.

A Faksz-rendelet 19. §-a tartalmazza azon rendelkezéseket, miszerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység folytatásának feltétele az erre vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás megléte, mely a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenysége körében okozott károkra terjed ki. Amennyiben az ajánlatkérő által közvetlenül megbízott ügyvédi iroda olyan közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységet folytat, amelynek során nem kötelező faksz bevonása a Kbt. 27. § alapján, és nem is lát el faksz-tevékenységet, úgy tevékenysége ellátásához elegendő az Üttv. szerinti ügyvédi felelősségbiztosítás megléte.

2. Amennyiben a faksz-szal már egyébként rendelkező ügyvédi iroda további megbízást ad egy másik faksznak, a Faksz-rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kell eljárnia, azaz a vállalkozásnak a közbeszerzési szakértelmet teljeskörűen, a közbeszerzési eljárás egésze során biztosítani kell, melynek során – a Faksz-rendelet 21. § (8) bekezdése alapján – a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó – többek között – felelősséget vállal az eljárás kizárólag közbeszerzési jogi szempontú szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért.

A felelősség viselésére irányuló rendelkezések tekintetében figyelemmel kell lenni a Faksz-rendelet 19. § (1) bekezdés a) pontjára, mely alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a tevékenysége körében okozott károkért felel.

A Kbt. 28. § (1) bekezdése az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megfelelő előkészítése tekintetében fennálló felelősségéről rendelkezik. Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzésekkel kapcsolatos teendők ellátására megbízási szerződést köt egy ügyvédi irodával, amely további megbízási szerződés keretében másik fakszot von be az eljárásba, a közvetlen szerződéses kapcsolatra, vagyis arra figyelemmel, hogy az ajánlatkérő az ügyvédi irodával és nem az ügyvédi iroda által bevont faksz-szal áll szerződéses kapcsolatban, az ügyvédi iroda felelőssége a Hatóság álláspontja szerint nem zárható ki az általa bevont faksz tevékenysége körében okozott károk vonatkozásában.

 

9. 9.1. A dinamikus beszerzési rendszerben a Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a legalább 30 nap részvételi határidő alkalmazandó-e, vagy összességében értelmezendő a részvételi jelentkezések benyújtására, bontására, bírálatára és az első ajánlattételi felhívás megküldésére? A legalább 30 nap mind a részvételi jelentkezések benyújtásának határidejére, mind az első ajánlattételi felhívás kiküldésekor az ajánlattételi határidőre vonatkozik-e? 9.2. Mire terjednek ki az ajánlatkérő kötelezettségei azokkal a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatban, amelyeket a részvételi jelentkezés benyújtására adott határidő után nyújtanak be, de még a dinamikus beszerzési rendszer felállítására vonatkozó összegezés kiküldése előtt? Az előző kérdéses esetben is érvényesül-e a Kbt. 107. § (6) bekezdése szerinti 10 munkanapos elbírálás? Hogy alakul a bírálat, ha folyamatosan érkezik részvételi jelentkezés, beszélhetünk-e „késve érkezett”, tehát érvénytelen részvételi jelentkezésekről? Az ajánlatkérő kiküldheti-e az összegezést ameddig folyamatosan érkeznek részvételi jelentkezések? 9.3. Amennyiben a dinamikus beszerzési rendszer felállítására vonatkozó eljárási szakaszban az ajánlatkérő valamely részvételre jelentkező részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánítja, úgy ezen részvételre jelentkezőnek lesz-e lehetősége a későbbiekben (pl. fél év múlva) újabb részvételi jelentkezést benyújtani vagy a dinamikus beszerzési rendszerhez való csatlakozási „jogát” az első részvételi jelentkezésének érvénytelenségével „elvesztette”? 9.4. A Kbt. 107. § (7) bekezdésével összefüggésben, tekintettel arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt bármikor benyújtható részvételi jelentkezés, az esetlegesen már megkötött, a Kbt. 84. § (6) bekezdés szerinti megállapodást az új „belépők” hogyan köthetik meg, van-e ilyen jellegű kötelezettségük?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

9.1. A Hatóság álláspontja szerint, a dinamikus beszerzési rendszerben a legalább 30 napos részvételi határidő a Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállításának szakaszában, a részvételi felhívásban meghatározott határidő, mely a részvételi jelentkezések benyújtására vonatkozik, míg az ajánlatok benyújtására a rendszer felállítását követően a Kbt. 107. § (7) bekezdése szerinti legalább 10 napos határidő az irányadó.
9.2. A Hatóság álláspontja szerint – tekintve, hogy a dinamikus beszerzési rendszer felállítására a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályai az irányadók – a dinamikus beszerzési rendszer felállításának szakaszában a részvételi jelentkezések benyújtása és elbírálása tekintetében a Kbt.-ben rögzített, érvénytelenségre vonatkozó rendelkezések ugyanúgy irányadók.
9.3. A Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a rendszer felállításakor részvételi jelentkezést benyújtó valamely gazdasági szereplő részvételi jelentkezését az ajánlatkérő a bírálat során érvénytelenné nyilvánítja, később, a rendszer felállítását követően, annak teljes időtartama alatt bármikor van lehetősége a gazdasági szereplőnek ismételten részvételi jelentkezést benyújtani.
9.4. A Hatóság álláspontja szerint, a Kbt. 84. § (6) bekezdése alapján megkötött megállapodásnak utólag egy, a rendszerhez később csatlakozó gazdasági szereplő nem lehet részese, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a rendszerbe már felvett gazdasági szereplőket hívhatja fel ajánlattételre és az adott közbeszerzés megindítása során az ő vonatkozásukban tehet eljárási cselekményeket.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása
9.1. A dinamikus beszerzési rendszer megvalósítása tekintetében fontos elhatárolni a rendszer felállítására vonatkozó és a rendszer fennállása alatt érvényesülő jogszabályi rendelkezéseket.

A Kbt. 107. § (1) bekezdése szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza a Kbt. dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó rendelkezéseiben foglalt eltérésekkel. A 83. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A rendszer felállítására vonatkozó első szakasz tekintetében a jogalkotó a részvételre jelentkezők kötelezettsége vonatkozásában nem határoz meg a meghívásos eljárás részvételi szakaszához, valamint a Kbt. egyéb rendelkezéseihez képest eltérő rendelkezéseket. A gazdasági szereplő jogosult és köteles a részvételi határidő lejártáig az eljárást megindító vagy meghirdető

felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltaknak megfelelő részvételi jelentkezést benyújtani.
A rendszer felállítása tekintetében az ajánlatkérő feladata, hogy a Kbt. 28. § (1) bekezdésének és 107. § (2) bekezdésének megfelelően előkészített eljárást, a Kbt. 106. § és 107. §-ok vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével, megfelelő részvételi határidő meghatározásával megindítsa és ezt követően a részvételi határidő lejártáig beérkezett összes benyújtott részvételi jelentkezést az erre irányadó határidőn belül elbírálja, azaz azok érvényességéről, érvénytelenségéről, a kizáró okok és alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a Kbt. 69. §-ban foglaltakkal összhangban döntést hozzon.

A Kbt. 107. § (5) bekezdése a részvételi határidő időtartamát minimum 30 napban rögzíti. A jogszabályi rendelkezés szerint ez a részvételi határidő a rendszer felállítására, annak keretében az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldésére irányadó. Ez a megállapítás tehát irányadó jelleggel utal arra, hogy a jelen beszerzési módszer vonatkozásában a részvételi határidő meghatározása a rendszer felállítása tekintetében érvényesülő jogszabályi követelmény. Ezen túlmenően a rendszer felállításának szakaszában az ajánlatkérőnek további eljárási cselekményeket is le kell folytatnia a Kbt. 107. § (1) bekezdésének és a Kbt. 107. § (6) bekezdésének megfelelően.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU Irányelvének (a továbbiakban: Irányelv) 34. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint a részvételi jelentkezések tekintetében nem határozhatók meg további beérkezési határidők, miután a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást elküldték. Ez azt jelenti, hogy a Kbt. 107. § (5) bekezdésének utolsó mondata szerint a rendszer felállítását követően benyújtott részvételi jelentkezések tekintetében már nem állítható fel időkorlát a jelentkezések benyújtására, tekintve, hogy az a rendszer fennállásának szakaszában, annak teljes időtartama alatt bármikor szabadon megtehető a gazdasági szereplők részéről.

A Kbt. 107. § (6) bekezdése az irányelvi rendelkezésekre tekintettel állapítja meg a részvételi jelentkezések bírálata során betartandó határidőket, mely az egyes részvételi jelentkezések beérkezésétől számított 10 munkanap, illetve indokolt esetben 15 munkanap lehet. Ez főszabályként irányadó a rendszer felállításakor, illetve a rendszer fennállása alatt beérkezett összes részvételi jelentkezésre vonatkozóan. A rendszer felállítására vonatkozóan azonban külön rendelkezés biztosítja – az ajánlatkérő általános tájékoztatási kötelezettsége mellett – a bírálat időtartama további meghosszabbításának lehetőségét, melynek pontos időkorlátja tekintetében azonban a jogszabály nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket, annak megállapítását – eseti jelleggel, az egyedi körülményeket is figyelembe véve – a jogalkalmazó döntésére bízza.

A rendelkezés célja, hogy amennyiben nagyszámú részvételi jelentkezést nyújtottak be a részvételi határidő lejártáig, úgy azok körültekintő és jogszerű vizsgálata érdekében – a beszerzési módszer sajátosságának is figyelembevételével – lehetőséget nyújtson az ajánlatkérőnek a bírálat tekintetében meghatározott rövid határidő meghosszabbítására. Azt azonban mindkét irányelvi rendelkezés feltételül szabja, hogy a meghosszabbított értékelési időszak alatt, az első ajánlattételi felhívás megküldése által ne induljon konkrét közbeszerzési eljárás, mivel a beszerzés megvalósítása a Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján már a rendszer fennállásának szakaszában történik és a rendszer felállításához képest eltérő szabályozás vonatkozik rá.

A Kbt. 107. § (7) bekezdésének harmadik mondata határozza meg, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
Tekintve, hogy a legalább 30 napos részvételi határidő a rendszer felállításának szakaszában a részvételi jelentkezések benyújtására vonatkozik, a jogalkotó a rendszer fennállása alatt megvalósítandó beszerzések vonatkozásában, a valamennyi alkalmas részvételre jelentkezőnek megküldött ajánlattételi felhívásban minimum 10 napos ajánlattételi határidőt rendel meghatározni.
 

9.2. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, a rendszer felállításának szakaszában beérkezett részvételi jelentkezések elbírálása vonatkozásában a Kbt. 73. §-ban meghatározott érvénytelenségi jogkövetkezmények ugyanúgy alkalmazandók.
A részvételi jelentkezések benyújtása során a gazdasági szereplőt köti az eljárást megindító vagy meghirdető felhívásban részvételi határidőként feltüntetett minimum 30 napos részvételi határidő, melynek elmulasztása a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenséget vonja maga után, és amelynek megállapítása a részvételi jelentkezések jogszerű elbírálása következtében az ajánlatkérő kötelezettsége. Az ajánlatkérőnek az összegezés kiküldése is csak a rendszer felállításakor, a részvételi határidőig beérkezett és az erre irányadó határidőn belül elbírált részvételi jelentkezések tekintetében fennálló kötelezettsége.
Amennyiben nem kötné a részvételre jelentkezőt, illetve az ajánlatkérőt a részvételi határidő, az a beszerzési módszer rendeltetésével és céljával ellentétesen hatna és a rendszer felállításának végeláthatatlan elhúzódását és ezzel a konkrét közbeszerzési eljárások megvalósításának nagymértékű hátráltatását vonná maga után az esetlegesen folyamatosan beérkező részvételi jelentkezések újabb és újabb elbírálása tekintetében érvényesítendő határidők miatt. E tekintetben az összegezés jogintézménye is nehezen lenne tartható és megvalósítható.

A részvételi határidő lejárta okán bekövetkező érvénytelenségi ok a rendszer felállítása után benyújtott részvételi jelentkezések vonatkozásában értelemszerűen nem áll fenn, annak következtében, hogy a jogalkotó kifejezetten rendelkezik arról, hogy a rendszer fennállása alatt a konkrét közbeszerzések megvalósítása tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők.
 

9.3. A Kbt. 106. § (3) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerhez annak teljes időtartama alatt bármely olyan gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételeknek.

A Kbt. 107. § (4) bekezdése szerint az alkalmassági feltételeknek megfelelő minden részvételre jelentkezőt fel kell venni a dinamikus beszerzési rendszerbe, az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma nem korlátozható.
Az Irányelv 34. cikk (5) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy az Irányelv 34. cikk (2) bekezdésben említett feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe.

Fenti irányelvi rendelkezés egyértelműen meghatározza, hogy a gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezések benyújtására folyamatosan nyitva álló lehetőség a beszerzési rendszer fennállásának idejére vonatkoztatható. E szerint a gazdasági szereplőknek csak a rendszer felállítását követően van korlátlan lehetőségük a rendszerhez való csatlakozásra, melynek során – mivel e tekintetben megszorító rendelkezést nem tartalmaz sem az Irányelv, sem a Kbt. – a rendszer fennállásának időtartama alatt bármely gazdasági szereplő akár újonnan, akár – korábbi sikertelenség esetén – ismételten benyújthatja részvételi jelentkezését. Eszerint a rendszer felállításakor valamilyen érvénytelenségi ok fennállása miatt kieső részvételi jelentkező már a rendszer felállítását követően ismételten élhet a rendszerhez való csatlakozás lehetőségével, melynek során lehetőségében áll felülvizsgálni és orvosolni a korábban fennálló érvénytelenségi okokat és aszerint benyújtani a részvételre jelentkezését.
 

9.4. A Kbt. 107. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő az egyes közbeszerzések megvalósítása érdekében a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A nem központi ajánlatkérő az ajánlattételi határidő meghatározására alkalmazhatja a 84. § (6) bekezdését.

A Kbt. 84. § (6) bekezdése szerint a nem központi ajánlatkérő által indított eljárásban az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az ajánlattételre felhívni kívánt részvételre jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és benyújtására. Ha az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő állapítja meg, azzal, hogy az általa megállapított határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál.

Fentiekre tekintettel az ajánlattételi felhívás valamennyi, a dinamikus beszerzési rendszerbe már felvételre került gazdasági szereplő részére kerül megküldésre a Kbt. 107. § (7) bekezdésének első mondata alapján, mely ajánlattételi felhívás már rögzíti az ajánlattételi határidőt.

A részvételre jelentkező a jelentkezésének benyújtását és elbírálását követően tud részt venni az azt követően megindított beszerzésekben, így egy már folyamatban lévő közbeszerzéshez már nem tud csatlakozni. Az ajánlatkérő a konkrét beszerzés megindítására vonatkozó eljárási cselekmények tekintetében csak azokat a részvételre jelentkezőket tudja számításba venni, akik már a rendszer részei. Az ajánlattételi felhívás egyszerre történő megküldése biztosítja azt, hogy egyenlő feltételek mellett valósuljon meg a beszerzés, így az abban szereplő feltételek egyszerre és ugyanúgy vonatkoztathatók a részvételi jelentkezőkre.

Az ajánlattételi határidő a Kbt. 84. § (6) bekezdése szerinti megállapodásban való rögzítésére az ajánlatkérő és a dinamikus beszerzési rendszerhez már csatlakozott, ajánlattételre felhívni kívánt részvételre jelentkezők között van lehetőség. Az esetlegesen már létrejött megállapodásban rögzített határidő tekintetében egy később a rendszerhez csatlakozó gazdasági szereplő vonatkozásában a Kbt. 84. § (6) bekezdésében megfogalmazott feltétel sem teljesülne, miszerint valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam kell, hogy rendelkezésre álljon az ajánlata összeállítására és benyújtására.